Zalai Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

1074. március 8. Fületlen kosarak Délre jár az idő, jó lenne valami harapnivalót venni. Benézek hát a zalaszentbalá­­zsi vegyesboltba. A mutatós üzlet önkiszolgáló rendszerű, s a bejáratnál ösztönösen nyú­lok a nagy kosárhalmazhoz. Az ovális, fonott kosárnak azonban hiába mutatom kör­be az oldalát, sehol sem talá­lom a fogóját. Leemelem a felsőt, de az alatta levőnek sincs füle. Nézem a többit, mind csonka. Végül a nagy halom fonott mellett szerény­kedő néhány műanyagból vá­lasztok egyet. S miközben vá­logatok a konzervek között, azon gondolkodom, mi van, ha netán több vásárló érke­zik a boltba. A fületlen kosa­rakkal kényelmetlen cipelőd­­ni, sorba állni. — De miért nem cserélik ki őket? — fordulok az eladó­hoz. — Mert nem kaptunk rá se­lejtezési utasítást. — Akkor miért nem fonat­nak rájuk füleket? — Mert nem gazdaságos ... — És így? —• Hát így se. Valóban. És még valami: Ha a falusi kereskedelem növek­vő színvonaláról beszélünk, úgy megengedhetetlenek ezek a fületlen kosarak. b.­e. Közösen a közös célért A koordináció szerepe a garabonci tanács munkájában A koordináció lassan fel­zárkózik a legnépszerűbb ki­fejezések közé. Egy olyan fo­lyamatot takar, amely a kö­zelmúlttól máig mától a tá­voli holnapig a fejlesztés egyik kísérőjelensége, külön­böző szervek együttműködé­se egy közös cél megvalósítá­sának az érdekében! Egysze­rűnek látszik a dolog ott, ahol megvannak a feltételek. Vegyünk csak egy üzemekkel teli várost... Bár a lehetősé­gek itt sem korlátlanok. S milyenek a falvakban? Kis dolgokban . Hogy ezt megtudjuk, Gara­­boncon vettünk részt egy koordinációs értekezleten. A tanácselnök szobájában kü­lönböző szervek képviselői ta­nácskoztak. Lendvai Imre ta­nácselnök így fogalmazott: — Nagy dolgot ne várjanak. Koordinálunk persze, de a fa­luban a tanácson, a tsz-en és az ÁFÉSZ-en kívül más szerv nincs. Bár a magunk lehetősé­geit mi sem szalasztjuk el. Ez a magunk módján körül­belül annyit jelent, hogy ez a három szerv állandó gazdasá­gi kapcsolatot tart fenn egy­mással — a központi és a társ­községek érdekében. A koor­dináció méretei nem monu­mentálisu­k, hatása viszont an­nál nagyobb. A gyakorlat ki­tűnő bizonyítékokat szolgál­tat erre. Garaboncon például nagy szükség volt egy olaj­tárolóra. Egyedül sem a ta­nács, sem pedig a tsz nem tudta volna létrehozni a tá­rolóhelyet. Így hát a tanács megvette a területet, a tsz be­építette, felszereltette a csőgá­­zakat, az ÁFOR pedig kiszál­lítja az anyagot. Ezen a pél­dán úgy felbuzdultak a társ­községek is, hogy rövidesen Nagyradán és Szabarban is létrehoznak egy olajtárolót. A petróleum lámpa ellen Hasonlóképpen alakult a helyzet ezelőtt két évvel a ga­rabonci zöldkeresztes épület létesítésénél is. Csecsemő ta­nácsadó, orvosi rendelő, szol­gálati lakás és váróhelyiség kapott helyet az új létesít­ményben. Igaz, hogy a me­gyei tanács is segített ötven­ezer forinttal, de a többit már közösen vállalták. Az anya­giak egy részét a tsz biztosí­totta, a területet és a belső szerelést a tanács. — A legfrissebb példával — mondja a tanácselnök, —már kiléptünk a „hármas körből” és egy kicsit messzebbre ug­rottunk — a pécsi postaigazga­tóságig. Ugyanis a radai pos­tahivatal épületének tervei még ezen a héten elkészül­nek, és ha minden jól­­megy, akkor augusztus 20-án már az új épületben adják fel a le­veleket a lakosok. Itt mi ad­juk a területet, a szakipari munkát, az építési anyagot. A posta 100 ezer forinttal vesz részt az építésben. Hogy kel­lett-e? De mennyire kellett. A régi posta, hogy úgy mond­jam kriminális körülmények között tevékenykedik. Gondol­ja csak meg, egy magánház­ban van elhelyezve, a világí­tást egy petróleumlámpa szol­gáltat­ja ... Szabarban ha­sonló a helyzet — ott ugyan van villany, — de építésre már nem futja. Most ajánlot­tunk­ fel a régi iskolában egy tantermet. ideiglenesen talán megfelel erre a célra. A fiatalokért és az öregekért És hogy mennyit számít a jóindulat és a józan felmérés a koordinációban, azt egy el­múlt évi példa bizonyítja. Ta­lán sohasem lett volna presz­­szó Zalamerenyén, ha a ta­nács nem tud együttműködni az ÁFÉSZ-szel. Az építendő kombináthoz — italbolt, pres­­­szó, üzlet — egyszerűen nem volt út A tanács térítés nél­kül biztosított területet a szö­vetkezetnek erre a célra. Az együttműködés nemcsak a­­ szolgáltatásban gyümölcsö­zik, sokat javítanak az öre­gek és a fiatalok helyzetén is. A múlt évben létrehozták az öregek napközi otthonát Zala­­szabarban. Itt a régi szabari tsz-szel koordináltak, bútorra például 10 ezer forintot aján­lott fel a tsz. Az együttműkö­dés azonban később sem sza­kadt meg, hiszen az élelmet pillanatnyilag is a termelőszö­vetkezet szállítja a radai nap­közi otthonból — díjtalanul. A legeklatánsabb példa talán mégis a garabonci ifjúsági klub létrehozatala volt. A koordináció persze itt kibő­vült, hiszen a tanácson és a tsz-en kívül a sárfesi és a me­gyei KISZ-bizottság is közre­működött. A tsz példám örö­kös használati jogot biztosított és viseli a fenntartási költsé­geket. Megállapodás született, hogy a klubot minden szerv használhatja, gyűlések, össze­jövetelek céljára. A fejlesztésben a koordiná-­­­ció szó a legnépszerűbb kife­jezések közé tartozik. Ritkán helyettesítik a magyar meg­felelőjével, így is, úgy is — ma már mindenki tudja — a közös munkát, a kölcsönös együttműködést jelzi. P. L ZALAI HÍRLAP Négy hónap alatt ezer látogató Gazdag program várja a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza vendégeit A Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza tavaly no­vemberi megnyi­tása óta az egyik legnépszerűbb városi közműve­lődési intézmény lett: négy hónap alatt mintegy 300 ezer látogatója volt. A Szovjet­unió eredményei, népei, tájai, iránt megnőtt az érdek­lődés a ház nyúj­totta rendkívül változatos, színvo­nalas rendezvé­nyek, művelődési lehetőségek együtt adják e siker ma­gyarázatát. Sok látogatója a modern, szinkron-tolmács berendezéssel is ellátott mozi elő­adásoknak. A hétfői szünnap kivételével mindennap vetíte­nek kiváló játék-, dokumen­tum-, tudományos-műszaki és táj­ismertető filmeket. Az utóbbi három témakörben kü­lön sorozatokat, sőt ifjúsági alsorozatokat is rendeznek. Külön programokat szervez­­nek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai számá­ra, s erre a lehetőségre épít­hetnek a vidéki MSZBT-tag­­csoportok is. A zökkenőmen­tes szervezés érdekében hasz­nos, ha a csoportos látogatási szándékot hetekkel előbb le­vélben köztik az intézménnyel. Ugyanez vonatkozik más, kol­lektív látogatásokra is. Többféle szekcióban műkö­dik az orosz nyelvklub, amely­nek tagjai nemcsak nyelvi to­vábbképzésen vesznek részt,­­hanem művészeti, irodalmi eszmecseréket is folytatnak. Már rendszeresek a fővárosi orosz nyelvtanárok szakmai tanácskozásai, természetesen jelzett igény alapján a vidéki általános, közép- és főiskolai tanárok felkészítésére is mód nyílik. Nemcsak örömmel kalau­zolják a látogatót, de a lehe­tőség szerint segítenek a do­kumentum- és képigények ki­elégítésében. Az 56 éves szov­jet hadseregről, a felszaba­dításról szóló anyagok napok alatt elfogytak. Sok érdeklődőt vonzanak a kiállítások. Jelenleg is nyitva­­tart a Scserbakov-tárlat, és Gink Károly fotóművész kiál­lítása. Március közepén a szovjet Észak népi iparművészetéről és szűcsmesterségéről nyiik kiállítás, nem sokkal utána a moszkvai fiatalok tudomá­nyos, termelési és kulturális sikereit mutatják be. Husza­dikáitól — tíz napon át — do­kumentumokat láthat a kö­zönség a Leonyid Brezsnyev látogatásait, a krími konfe­renciát és a békeszerető erők világkonferenciáját bemutató fotótárlaton. S ha már a márciusi ren­dezvényeknél tartunk, hadd jegyezzük meg, hogy a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zában minden szombat és va­sárnap a gyerekeké. Orosz nyelvű és tolmácsolásos rajz-, mese- és játékfilmek szóra­koztatják őket a nyitástól — 11 órától — délután három óráig. De otthont ad a ház az általános iskolások orosz nyel­vi tanulmányi versenyének is. A hónap egyik érdekes poli­tikai ismeretterjesztő esemé­nye lesz 12-én az SZKP XXIV. kongresszusán meghir­detett életszínvonal-program­ról szóló előadás. A modern szovjet irodalom barátai, egy nappal később — a Színházi Világnap alkalmából — Ajt­­matov: A versenyló halála című darabját láthatják, a Mikroszkóp Színpad vendég­játékában, a „Színházi talál­kozások” sorozat keretében. A ház kamarazene-szalonja alighanem párját ritkítja ha­zánkban szépségével, hangu­latával. A hónap első és utol­só szerdáján Rachmaninov, il­letve Sosztakovics-estet ren­deznek, filmvetítéssel egybe-­­ kötve. Fotókiállítás, előadá­sok, filmvetítések, zenei es­tek rendezését vidéken is se­gíti az intézet L. J. Részlet a Scserbakov-tárlatról. Munkások a megye népfrontmozgalmában A Hazafias Népfront V. kong­resszusának állásfoglalása töb­bek között kimondja: „A jövő­ben határozottabban szorgal­mazni kell az ipari munkás­ság fokozottabb részvételét a mozgalomban." Csaknem két éve — 1972 áprilisban — szüle­tett e dokumentum, ennyi idő eltelte után mindenképpen in­dokolt számvetést készíteni, hol is tartunk a végrehajtás­ban. Ezt a feladatot teljesítet­te a népfront megyei elnöksé­ge, amikor a közelmúltban A munkások részvétele a nép­frontmozgalomban című té­mát tűzte napirendre. Egyre nagyobb szerepet • Örömmel vette tudomásul a testület a pozitív változások­ról szóló adatokat, de már az előterjesztésben, a felszólalá­sokban pedig méginkább, ösz­szehasonlíthatatlanul több te­ret és időt szenteltek a felada­tok boncolgatásának, mint a statisztikai adatok sorolásának, így lett teljes a testület mun­kája, hiszen a tennivalók ki­jelölése sokkal fontosabb a re­gisztrált eredményeken való tűnődésnél. Néhány adat azért feltétle­nül ide kívánkozik a jelenlegi helyzetről. Nos, a megye nép­­frontmozg­almának vezető tes­tületeiben helyet foglaló mun­kások aránya folyamatosan nö­vekedett, a 240 községi bizott­ság 5163 tagjából 1348 a mun­kás, a 126 városi bizottsági tag között 47, a 326 városkörzeti bizottsági tag között 109, a 226 járási bizottsági tag között pe­dig 40 munkás van. Jelenleg tehát a bizottságok tag­jainak 26,4 százaléka mun­kás. A javulást jól érez­teti, ha mindehhez hozzáv­­esszük, hogy az előző ciklus­ban még csak 14,2 százalékos volt a munkásképviseleti arány. Mindenképpen egészsé­ges fejlődési folyamat tanúi vagyunk, s e megállapítást még csak erősíti az a tény, hogy a népfront keretei között alakult különböző munkabi­zottságok összetételében is lát­szik, hogy egyre nagyobb sze­repet kapnak társadalmunk ve­zető osztályának képvisel®. A lakóterület is Mégis így fogalmaztak az el­nökségi ülésen: „A számszerű változás biztató, de nem kielé­gítő”. Az okokat kutatva se vélemény hangzott el, s summázat ez volt: az üzemei­ben nincsenek szervezeti kere­tei a népfrontmozgalomra nem ott van munkájuk színte­re, hanem a lakóterületen, de kevés figyelmet fordítottak munkások bevonására. Term­éz­etesen nem üzemi népfron bizottságok alakítására se szükség, hanem arra, hogy lakóterületen dolgozó nép­frontbizottságok vonjanak­­ minél több munkást a moz­galomba, hiszen a munkahét után a lakóterületen tartózk­dik a legtöbbet a munka mert ott él. A közéleti tevé­kenység színtere a munka számára tehát nemcsak a mun­kahely, hanem a lakóterük is — hívta fel a figyelmet a elnökség. Rámutatott arra­­ is, hog például a város- és községpol­tika alakulását egyre nagyob érdeklődéssel kísérik az üze­mek dolgozói, közülük ezer vállaltak igen sokan szerepe a népfront város- és község­politikai munkabizottságaiba? A munkásnők különösen jelen­tős tevékenységet fejtenek­­ a népfront nőbizottságaiban, szülői munkaközösségekbe. Csak ezt a két területet néz­ve is kitűnik, milyen új lehe­tőségeik vannak a különböz szintű népfrontbizottságoknak a munkások fokozottabb bevo­nására a mozgalomba. Nem csak az a fontos, hogy a bi­zottságokba válasszanak mi­nél több üzemi munkást, ha­nem, hogy a népfront álta kezdeményezett akciók, moz­galmak se nélkülözzék a mun­kások részvételét. Szép példa­ erre a közelmúltból is bősége­sen akad majk, így a korszerű játszóteret gyermekeinknél akció vagy például a társadal­mi munkaprogram teljesítés a falvaiban és a városokban Külön hangsúllyal foglalko­zott az elnökség a bejáró mun­kások helyzetével, felhívta a figyelmet arra, hogy a bejárók gondolkodása, közéleti aktivi­tása társadalmi életünk fon­tos tényezője. Számarányuk elég nagy, Zala megyében pél­dául naponta több mint 22 000 munkás ingázik a munkahel és a lakhely között Főként az utazási fáradalmak és idővesz­teség miatt az ingázók egy ré­sze kiesik az üzemi és a lakó­helyi mozgalmi életből. Bevo­násuk a közéletbe a népfront­­mozgalom számára elsőrendű politikai feladat — mondta ki az elnökség. Az az óhaj is ki­fejeződött több felszólalásban, hogy a lakóhelyen végzett tár­sadalmi munkát az üzemek­ben fokozottabban ismerjék el és értékeljék, valamint hogy a népfrontban végzett munka az eddiginél sokkal több ember számára legyen pártmegbíza­tás. Készenlétben a növényvédő szolgálat Légi permetezés ötvenezer hektáron Hivatalosan még nem kö­szöntött be a tavasz, de az enyhe télvége lehetővé tette, hogy megkezdődhessen a mun­ka a mezőkön. Az első tenni­valók között ott vannak a nö­vényvédelmi munkák, ame­lyekhez a Zala megyei Nö­vényvédő Állomáson hallot­­tak szerint felkészültek az üzemek. Van elegendő szakember a gazdaságokban, rendel­kezésre állnak a szak- és betanított munkások (a télen újabb 49 betanított munkást képeztek, és 60—70 szakmunkás gyarapította tu­dását a számukra szervezett tanfolyamokon). S hogy van-e elég gépi edő ? Ha a földi gép­parkot nézzük, arra feltétle­nül az elhasználódott jelző illik, bár van lehetőség rajta némileg módosítani, hiszen az AGROKER 35 Novor perme­tezőt biztosít erre az évre a megyének. Mint Tihanyi Ferenc, a nö­vényvédő állomás főmérnöke elmondta, a nagyüzemek a ta­vaszi növényvédelmi munkák­ban a tavaly nagyszerűen be­vált légi permetezőre, a nö­vényvédő helikopterre alapoz­nak. Pontosabban helikopte­rekre, mert legalább kettő dolgozik majd március máso­dik felétől a megyében. A tavalyinál 25—30 szá­zalékkal több, összesen mintegy 50 ezer hektár kapja a vegyszert a ma­gasból. A kalászosokban, a kukorica, a cukorrépa földeken végez­nek vegyszeres gyomtalaní­tást, a gyümölcsösökben pe­dig a soron levő permetezések történnek helikopterrel. Ez utóbbi munka nemcsak a me­gye gazdaságaiban újszerű, hanem országos viszonylatban is úttörő kezdeményezésnek számít. Említésre méltó a he­likopteres erdei növényvéde­lem is, amire mintegy 1000 hektáron kerül sor 1974-ben. Új az idén, hogy a megyének lesz saját he­likoptere, 12 gazdaság tár­sulás keretében vásárolt egyet, amelynek állomása a pacsai termelőszövetke­zet. Innen történik munkájának szervezése, irányítása. A má­sik gép, vagy gépek bérmun­kában dolgoznak majd a me­gyében, s a munkaszervezést az észak-zalai tsz-szövetség végzi. A gabonák vegyszeres gyom­talanítása nem kis feladat a mezőgazdasági üzemek szá­mára, hiszen időben, gyorsan kell elvégezni, s ennek a kö­vetelménynek a földi gépek nem mindig képesek eleget tenni. A légi munka viszont gyors, hatékony, s a ter­vek szerint április 20—25 körül befejeződik. Egy-két termelőszövetkezet­ben hozzáfogtak már a kuko­rica vegyszeres gyomtalanítá­sához, s küszöbön a gyümölcs­fák lemosó permetezése is. A növényvédő állomás gépei a házi kertekben végzik el ezt a munkát, Zalaegerszegen a jö­vő héten kezdenek hozzá a megrendelések alapján húsz­ezer körüli gyümölcsfa első tavaszi permetezéséhez. Ez a tennivaló nagyon fontos, hi­szen egyes károsítók, például a takácsatkák, a pajzstetűk fertőzése elég nagy. A legko­rábban jelentkező kártevők közül a növényvédő állomáson a mezei pocokra hívják fel az üzemek figyelmét. Az enyhe tél kedvező volt számukra, s a kalászosokban, a pillangósokban szükséges ellenük védekezni. Különösen elszaporodtak az egerek a Mura-menti területeken és a Lenti járásban. Mivel 10—11 évenként jelentkeznek nagy szaporulattal — emlékezve az 1963—64-es évi n­agy invázió­ra — rendkívül fontos a pusz­tításuk most, a tél végén. B. E. A szakszervezettel közösen A feladatokat határozatban körvonalazta az elnökség megszabva a városi, járási népfront testületek feladatait A szakszervezettel közösen fel­mérik a munkások közéleti ak­tivitását hátráltató akadályo­kat és megszüntetésükre fel­adattervet dolgoznak ki. A ha­tározat a munkásokkal tartan­dó fórumok, kötetlen beszél­getések szervezését, a munkás­paraszt találkozók felújítását, tartalmi gazdagítását tűzte cé­lul, s ez utóbbira vonatkozó javaslatok kidolgozását a gazdaságpolitikai munkabizott­ s­­ágnak adta feladatul. Víz-, gáz-, központifűtés-szerelők mellé segédmunkásokat felvessünk, betanító tanfolyamon kiképezzük és szakmunkásvizsgára előkészítjük. Jelentkezés a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 11. Munkaerőgazdálkodás. •

Next