Zalai Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
1974. április 12. Kiváló művelődési otthon Kiváló művelődési otthon címet nyert a zalaszentgróti dr. Hamburger Jenő Községi Művelődési Központ. A kitüntetést a központ vezetője a Művelődésügyi Minisztériumban vette át. (Újsághír) A kérdés kínálkozik: Mivel érdemelte ki a címet a központ? A válaszban a központ vezetői, dolgozói világosan megfogalmazták azokat a körülményeket is, amelyek bizonyos mértékig „szerencsések”. Szerencsés körülménynek mondható például, hogy az intézmény új, s ebből eredően néhány területen összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségekkel indulhattak a pályázaton, mint számos vetértársuk. Jók az anyagi lehetőségek, s az sem lényegtelen, hogy számos új dolgot állt módjukban kipróbálni éppen a meglevő adottságaik alapján. Nem voltak szűkében a támogatásnak sem; a községi tanács anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja a létesítményt. Jó alap a munkához, hogy az épületben három intézmény van: mozi, könyvtár, művelődési központ. Adott tehát a lehetőség a tervszerű együttműködéshez, egymás segítéséhez is. A lehetőség persze nem minden, csak alap a jó, vagy még jobb munkához. A központ elmúlt évi statisztikai adatai önmagukért beszélve érzékeltetik a munkát, amely szervezetten folyik a létesítményben. Az állandó formákban — szakkörök, tanfolyamok, klubok — 1457 tag dolgozik rendszeresen. A kis közösségek tevékenységét a tervszerűség jellemzi. Az elmúlt évben az ő munkájuk közel 23 ezer látogatót biztosított a művelődési központnak. Az egyéb jellegű rendezvényeknek — színház, hangverseny, író—olvasó találkozó, kiállítás, ankét, vetélkedő, könnyűzenei koncert — 52 ezer 512 látogatója volt. Művészeti csoportjaik közül a bábosok 1973-ban a megyei fesztiválon első díjat nyertek. Oroszlányban, az Országos Bábjátszó Napokon pedig helyezést értek el. A csoport március 23-án, a járási kulturális szemlén arany oklevelet nyert. Az irodalmi színpad tavaly a megyei bemutatón első helyezést ért el. A Balassagyarmaton rendezett fesztiválról egy különdíjat és egy harmadik díjat hoztak el produkciójukkal. Az ÁFÉSZ-szel közösen fenntartott néptáncegyüttes az elmúlt évben Szekszárdon egy első és két második díjat nyert Nagy élménye a csoportnak a nizzai folklórfesztiválon és a Chateau-i De la Baume fesztiválon való részvétel. Megkezdték a tájolást a járás községeiben is, hogy híveket szerezzenek a néptáncnak, s hozzájáruljanak a helyi csoportok munkájának fellendítéséhez. Különösen figyelmet érdemel a központ kiállítási tevékenysége. Rendszeresen helyet biztosítanak a megye, a Dunántúl és a főváros képzőművészei alkotásainak. Tavaly 17 képzőművészeti kiállítást rendeztek Az öntevékeny művészeti munka szervezése, segítése mellett hivatásszerűen, felelősséggel foglalkoznak a közművelődés más feladataival is. Fontos teendőjüknek tartották és tartják többek között a felnőtt oktatás szervezését, s a siker érdekében szorosan együtt dolgoznak az általános iskolákkal. A közös munka eredményeként nyolcvanórás vizsgára előkészítő tanfolyamot szerveztek tavaly az állami gazdaságban és a faipari ksz-ben, s biztatók a tanfolyam beindításának lehetőségei a Rekord ksz-ben és a hűtőháznál. Eredményesen munkálkodnak a járásbeli községek közművelődési életének segítése érdekében. Fővárosi művészeket, rangos képzőművészeti és neves évfordulókhoz kapcsolódó kiállításokat visznek a járás községeibe. A kiváló cím odaítélésekor bizonyára ezt is számításba vették az arra illetékesek. B. G. Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban nagy gondot fordítanak a szakmunkás utánpótlásra. 34 porcelánfestő tanuló hetenként 21 órát tölt el a gyárban. A harmadik évben már teljesítménybért kapnak és kezük alól exportminőségű áru kerül ki. (MTI fotó : Tóth Béla felv. — KS) Tűz! Tűz! Tűz! Sajnos, már a címben sem lehet egyetlen egyszer leírni ezt a szót, hiszen váratlan hevességgel ismét fellángoltak a zalai erdők. Az erdőtüzek száma az elmúlt évhez viszonyítva rekordértéket ért el, pedig még nem is vagyunk a kritikus időjárási zóna határán. A meteorológiai előrejelzések nem valami biztatók, csapadékra továbbra sincs kilátás. Füstbement tízezrek Régi tapasztalat, hogy a tűzoltóknak is számolniuk kell az idénnyel. Sőt, még az idényen belül is fellelhetők az alcsoportok. Februárban például a pincetűz,ek évadja volt. Az öreg szalmatetős épületekből gyakran csaptak fel a lángok szabálytalan tüzelés miatt. (S a tűzoltók jól tudják, hogy az év novemberében újra ilyen szakasz következik. A szüret elmúltával ismét fűteni kell a csípős novemberi idő miatt.) Aztán elérkezett azaszályos március, az avarégések és az erdőtüzek időszaka. Ha belelapozunk e „forró statisztikába” és az elmúlt évet veszszük alapul, bizony nagyon szomorú a kép. A tavalyi év tizenkét hónapja alatt csak nyolc jelentősebb erdőtűzhöz kellett kivonulniuk a riadókocsiknak, a jelentéktelenebb avarégéseket nem számítva. Az idén viszont a korai és száraz tavasz miatt csupán márciusban tizenegyszer borultak lángba az erdők a megye különböző pontjain. Az esőszegény áprilisban folytatódott a sorozat, hiszen április 9-ig ismét három erdőtűz volt. Tízezrek mentek füstbe és a lángokat nem is az öngyulladás okozta, hanem az ember. Cigaretta, de ki dobta el? A tiltás az idén is élt: erdőben nyílt lángot használni a szárazság ideje alatt szigorúan tilos. A tűzoltóság minden illetékest és minden társadalmi szervet megmozgatott a védelem érdekében, de minden pusztába kiáltott szó maradt. Nézzük csak. Rigyác a márciusi sorozat legjellemzőbb esete. A lángra kapott erdőrészben március 27-én nem kevesebb, mint 20 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. A vizsgálat során megállapították, hogy a tüzet dohányzás okozta. Murakeresztúr: Itt talán a véletlen játszott közre, egy kipattanó mozdonyszikra hatására „csak” négyezer forint kár keletkezett. Nemesapáti: Tűz az erdőn, az anyagi kár háromezer forint, ok: ismételten a dohányzás. Alsófakospuszta: ötezer forint kár, a keletkezés oka itt is az eldobott égő cigarettavég. Gelse: Az anyagi kár háromezer forint, a változatosság kedvéért itt már nyílt láng használata miatt csaptak magasra a lángok. Százezres, milliós kár A kiragadott példákból kitűnik, hogy az esetek nagy részében az emberi felelőtlenség okozta a tüzet. Nemcsak nálunk, hanem országosan is ugyanez a helyzet; az erdőtüzek kilencven százalékát a dohányzás, illetve a nyílt láng használata okozza. Ezt meg lehet állapítani, de hogy ki okozta a tüzet, azt már sokkal nehezebben. És százezrek, nem túlzás, milliók mennek így veszendőbe országos viszonylatban anélkül, hogy valakit is felelősségre lehetne vonni miatta. Egyetlen dolog segíthet csak: az emberi felelősségérzet erősítése! P. I. ZALAI HÍRLAP A lazítás napjai Feltűnt, hogy gyakrabban látom őket, a zalaegerszegi Kossuth Lajos utcán zajos kis csoportokba verődve, az Ifjúsági Ház előtti téren harsány nevetésekkel tarkított, jóízű dumcsizásba merülve, a Pentház presszó asztalai köré telepedve és a mozi környékén. Nyomukba eredtem. Szünidei matinébérlet — olvasom a feliratot az Ady mozi előcsarnokában- egy sereg nyüzsgő gyerek között. Stiller Zsolt, az Ady általános iskola harmadikos tanulója: — Most a szünetben sokféle filmet megnéztem. Olvastam történelmi regényeket is. Ilyen vastag volt — mutatja. Persze sokat fociztam is. — És a tanulás? — Elkészültem! — néz viszsza komolyan. — Mindennap rendszeresen foglalkoztam a leckével. Aztán hozzáteszi: — Néha azt is muszáj. Magyar István a 407-es Szakmunkástanuló Intézet harmadikos gépszerelő tanulója, barátja. Dudás Ferenc a gépipari szakközépiskolába jár. A szünidő első napjaiban kedves hobbyjuknak hódoltak, horgásztak. — Milyen szerencsével? — Negyedkilós domolkot fogtunk a Zalában. De nem is ezért csináljuk. Végre jó levegőn, kint a szabadban vagyunk. — A programokat előre tervezitek? — Nem. Mindig adódik valami, lejövünk a városba körülnézni, összefutunk a haverokkal és focizunk, este az Ifjúsági Házban pingpongozunk, eljárunk moziba. A Pontház presszó egyik asztalánál a keresztrejtvény fölött összehajló fiatalok, negyedikesek a Ságvári Gimnáziumban. Pintér Ilona a végzősök nosztalgiájával beszél a „régi szép időkről”. — Sajnos, az idén már nem volt szünidei lazítás. Szigorúan tanulni kell. Most is magyar előkészítőről jöttünk. — Gyakran jártok ide? — Igen, afféle diákhagyomány, hogy a szűkebb társasággal idejárunk kólázni, ha van egy kis szabad időnk. — Közösen szerveztetek programot? — Már negyedikben nehezebb — mondja Doszpoth Judit. — Bezzeg tavaly! Biciklitúrát rendeztünk .Rádiházára. Talán István a képzőművészeti szakkörrel Szabolcs Péter szobrász nekeresdi műtermében volt. — Szobrokat készítettünk, rajzoltunk. A szünidőben sokat rajzoltam, tanulmányvázlatokat és tárgyakat, mert szeretnék felvételizni a Képzőművészeti Főiskolára. Lazítanak. Még néhány napig délelőtt is benépesítik a várost, sétálnak a napfényes utcákon, este beülnek valahova, beszélgetnek, vitáznak, friss erővel töltődnek fel. A tanulásra. K. M. Magyar—szovjet tudományos együttműködés az oltóanyag-kutatásban Az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának poliomyelitis és vírusos enkephalitis kutató intézete közötti együttműködés már 15 éves múltra tekint vissza. A két intézet közösen kutatja a gyermekbénulás, egyes rovarok által terjesztett agyvelőgyulladás-vírusok, valamint a veszettség elleni oltóanyagok tökéletesítésének módozatait. A szovjet intézettől az Országos Közegészségügyi Intézet 1959-ben százezer adag gyermekbénulás elleni oltóanyagot kapott, s azzal még ugyanabban az évben kétmillió gyermeket oltottak be. Attól kezdve hazánkban — az évente megismétlődő oltások eredményeként — gyakorlatilag megszűnt a korábban sok áldozatot követelő járványos betegség. Európában jelenleg a veszettség a legnagyobb méretekben a rókák között pusztít, az ember környezetében élő állatok köréből általában viszszaszorult. Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai azon fáradoznak, hogy tudományosan is megalapozzák a veszettség elleni oltás legoptimálisabb módját. Ezzel e témában egyedülálló munkához kezdtek, amit az Egészségügyi Világszervezet is támogat. A kutatásokat a szovjet társintézet legutóbb kikísérletezett oltóanyagával végzik. (MTI) Már az új tanévben kihasználva a kedvező időjárást, a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói jelentős előnyre tettek szert a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola építésénél. Már állnak a tornaterem és az étkezde tartópillérei, a tartófalak is elkészültek, s megkezdődött a födémelemek elhelyezése. A háttérben látható ötszintes főépületben már az új tanévben megkezdődik a tanítás. (Kiss Ferenc felvétele) ígérik az illetékesek: zavartalan lesz az ünnepi kenyérellátás A megyei párt végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a megye lakosságának hangulatával és állásfoglalás született, hogy a jobb szervezéssel kiküszöbölhető esetek ne zavarják azt meg. Ilyen eset történt a legutóbbi kettős ünnep előtt, amikor is Zalaegerszegen kisebb zavarok jelentkeztek a kenyérellátásban. Tegnap délelőtt dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára megbeszélést tartott a kenyérellátásban illetékes ipari, kereskedelmi, szövetkezeti, közigazgatási vezetőkkel. Mint kiderült, ezúttal is számolt a sütőipar az ünnep előtti nagyobb kereslettel, volt tartalék kenyér mindkét városban. A megyeszékhely egyes üzleteiben azonban, — különösen a Csemege áruházban és az ÁFÉSZ ABC-ben — tömegesen vásároltak a vidékről bejárók és így a kenyér nem volt elég. Nagykanizsán ugyancsak érződött a nagyobb mérvű vidéki vásárlás, de nem okozott gondot, a tartalékból Egerszegre is irányítottak át. Végülis a lakosság be tudta szerezni a szükséges kenyérmennyiséget Érdemes szólni azonban az egyes üzletek hozzáállásáról is. Egyiket-másikat a sütőiparnak úgy kellett rábeszélni, hogy kérjen kenyérből többletet, hiszen a kockázatot vállalni kell a lakosság zavartalan ellátása érdekében. Megállapították, hogy a falusi üzletekben különösen félnek a boltosok attól, hogy megmarad a kenyér. A napokéban tartott vizsgálat szerint a murakeresztúri, a garabonci és a felsőrajki boltokban nem hajlandók még egy kicsi rátartásra sem. Söjtörön pedig az emberek figyelik a kenyeres kocsi érkezését, mert ha egy órával később mennek a boltba, már nem jut nekik. Ezek a jelzések azt mutatják, javítani kell a falusi ellátást, mert ha a városra bejárók számíthatnak rá, hogy otthon is megvehetik e fontos alapvető élelmiszert, kevesebben cipelik a buszokon, a vonatokon, futnak be érte gépkocsival. Olyan állásfoglalás született, hogy a községi tanácsok vizsgálják meg a falusi boltok ellátását, figyeljék a zavartalanságát, az állami szervek pedig fokozottan ellenőrizzék azt. A sütőipari vállalat szocialista szerződést kötött a MESZÖV- vel, s ennek alapján különkülön minden ÁFÉSZ-szel sor kerül a közeli napokban a megállapodásra az ellátás javítása érdekében. Szóba került a szállítások problémája is. Ha az üzletekbe nyitás előtt ki tudnák vinni a kenyeret, s lenne, aki átvenné, így elkerülhető volna az a panasz, hogy későn érkezik. El lehetne kerülni azzal is az ellátási zökkenőket, ha a két városban megfelelő lenne a koordináció, a különféle nagyobb megmozdulások, rendezvények előtt a kereskedelem jelzést kapna, számíthatna a nagyobb keresletre. A hétvégi kettős ünnepre ígérik az illetékes ipari, kereskedelmi vezetők, hogy megfelelő kenyérkészlettel, nagyobb kockázatvállalással készülnek fel. Így az ellátás zavartalannak ígérkezik a megyében. S Az alap: a jó propaganda Sokszor kipróbált igazság: a tájékozottság — s nemkülönben az érdeklődés—alapja a jó propaganda. Lehet bármily nevezetes, érdekes például egy múzeum, ha nincs megfelelő hatókörű, sokszínű és állandó propagandája, sok-sok érdeklődőt veszít el, s akik hallottak valamit létéről, esetleg azok is rosszul tájékozottak. A zalaegerszegi nevezetesség, a Göcseji Falumúzeum — az ország első ilyen jellegű vállalkozása — a korábban különösen mostoha sorsú volt — a megfelelő propagandát tekintve. Manapság jeles, eredményes erőfeszítések történtek a megyeszékhelyi skanzen mind hathatósabb — országos, sőt külföldi — propagálása érdekében, bár a korábbi mulasztások máig éreztetik hatásukat, s megfelelő anyagiak hiányában még napjainkban sincs tökéletesen „sínen” a Göcseji Falumúzeum valóban eredményes, széleskörű népszerűsítése. (Prospektusokra, s változatos szerkesztésű plakátkollekcióra gondolunk, amik újra és újra képesek felkelteni a figyelmet.) A lényeg tehát: nem lehet eleget tenni nagy értéket képviselő szabadtéri múzeumaink népszerűsítése érdekében, s erre figyelmeztet a korábbi helyzet konzerválta helyenkénti tájékozatlanság. A Magyar Hírlap egyik közelmúltbeli számában például ez olvasható: „...a jellegzetes göcseji házak egy része valóban a szombathelyi szabadtéri múzeumba került...” Kell-e ehhez kommentár? Aligha. A cikkíró felszínessége nyilván nem kis részt az előbb említett gondokból fakadt. Az ügy különösen azért fájó, mert a vasi tájmúzeum jóval az egerszegi után létesült ... Reméljük, a Göcseji Falumúzeum propagálásának mostani korszerűsödése elejét veszi a jövőben az ilyen melléfogásoknak.