Zalai Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

1974. április 12. Kiváló művelődési otthon Kiváló művelődési otthon címet nyert a zalaszentgróti dr. Hamburger Jenő Köz­ségi Művelődési Központ. A kitüntetést a központ veze­tője a Művelődésügyi Mi­nisztériumban vette át. (Újsághír) A kérdés kínálkozik: Mi­vel érdemelte ki a címet a központ? A válaszban a központ ve­zetői, dolgozói világosan meg­fogalmazták azokat a körül­ményeket is, amelyek bizonyos mértékig „szerencsések”. Sze­rencsés körülménynek mond­ható például, hogy az intéz­mény új, s ebből eredően né­hány területen összehasonlít­hatatlanul jobb lehetőségekkel indulhattak a pályázaton, mint számos veté­rtársuk. Jók az anyagi lehetőségek, s az sem lényegtelen, hogy számos új dolgot állt módjukban kipró­bálni éppen a meglevő adott­ságaik alapján. Nem voltak szűkében a támogatásnak sem; a községi tanács anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogat­ja a létesítményt. Jó alap a munkához, hogy az épületben három intézmény van: mozi, könyvtár, művelődési központ. Adott tehát a lehetőség a tervszerű együttműködéshez, egymás segítéséhez is. A lehetőség persze nem minden, csak alap a jó, vagy még jobb munkához. A köz­pont elmúlt évi statisztikai adatai önmagukért beszélve érzékeltetik a munkát, amely szervezetten folyik a létesít­ményben. Az állandó formák­ban — szakkörök, tanfolya­mok, klubok — 1457 tag dol­gozik rendszeresen. A kis kö­zösségek tevékenységét a terv­­szerűség jellemzi. Az elmúlt évben az ő munkájuk közel 23 ezer látogatót biztosított a mű­velődési központnak. Az egyéb­ jellegű rendezvények­nek — színház, hangverseny, író—olvasó találkozó, kiállí­tás, ankét, vetélkedő, könnyű­zenei koncert — 52 ezer 512 látogatója volt. Művészeti csoportjaik kö­zül a bábosok 1973-ban a me­gyei fesztiválon első díjat nyertek. Oroszlányban, az Or­szágos Bábjátszó Napokon pe­dig helyezést értek el. A cso­port március 23-án, a járási kulturális szemlén arany ok­levelet nyert. Az irodalmi színpad tavaly a megyei bemutatón első he­lyezést ért el. A Balassagyar­maton rendezett fesztiválról egy különdíjat és egy harma­dik díjat hoztak el produkció­jukkal. Az ÁFÉSZ-szel közösen fenntartott néptáncegyüttes az elmúlt évben Szekszárdon egy első és két második díjat nyert Nagy élménye a cso­portnak a nizzai folklórfesz­tiválon és a Chateau-i De la Baume fesztiválon való rész­vétel. Megkezdték a tájolást a járás községeiben is, hogy hí­veket szerezzenek a néptánc­nak, s hozzájáruljanak a he­lyi csoportok munkájának fel­lendítéséhez. Különösen figyelmet érdemel a központ kiállítási tevékeny­sége. Rendszeresen helyet biz­tosítanak a megye, a Dunántúl és a főváros képzőművészei alkotásainak. Tavaly 17 képző­­művészeti kiállítást rendeztek Az öntevékeny művészeti munka szervezése, segítése mellett hivatásszerűen, fele­lősséggel foglalkoznak a köz­­művelődés más feladataival is. Fontos teendőjüknek tartották és tartják többek között a fel­nőtt oktatás szervezését, s a siker érdekében szorosan együtt dolgoznak az általános iskolákkal. A közös munka eredményeként nyolcvanórás vizsgára előkészítő tanfolya­mot szerveztek tavaly az álla­mi gazdaságban és a faipari ksz-ben, s biztatók a tanfo­lyam beindításának lehetősé­gei a Rekord ksz-ben és a hűtőháznál. Eredményesen munkálkod­nak a járásbeli községek köz­­művelődési életének segítése érdekében. Fővárosi művésze­ket, rangos képzőművészeti és neves évfordulókhoz kapcsoló­dó kiállításokat visznek a já­rás községeibe. A kiváló cím odaítélésekor bizonyára ezt is számításba vették az arra illetékesek. B. G. Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban nagy gon­dot fordítanak a szakmunkás utánpótlásra. 34 porcelánfestő tanuló hetenként 21 órát tölt el a gyárban. A harmadik évben már teljesítmény­bért kapnak és kezük alól export­minőségű áru kerül ki. (MTI fotó : Tóth Béla felv. — KS) Tűz! Tűz! Tűz! Sajnos, már a címben sem lehet egyetlen egyszer leírni ezt a szót, hiszen váratlan he­vességgel ismét fellángoltak a zalai erdők. Az erdőtüzek szá­ma az elmúlt évhez viszonyít­va rekordértéket ért el, pedig még nem is vagyunk a kri­tikus időjárási zóna határán. A meteorológiai előrejelzések nem valami biztatók, csapa­dékra továbbra sincs kilátás. Füstbement tízezrek Régi tapasztalat, hogy a tűz­oltóknak is számolniuk kell az idénnyel. Sőt, még az idényen belül is fellelhetők az alcso­portok. Februárban például a pincetűz,ek évadja volt. Az öreg szalmatetős épületekből gyakran csaptak fel a lángok szabálytalan tüzelés miatt. (S a tűzoltók jól tudják, hogy az év novemberében újra ilyen szakasz következik. A szüret elmúltával ismét fűteni kell a csípős novemberi idő miatt.) Aztán elérkezett az­­aszá­lyos március, az avarégések és az erdő­tüzek időszaka. Ha be­lelapozunk e „forró statiszti­kába” és az elmúlt évet vesz­­szük alapul, bizony nagyon szomorú a kép. A tavalyi év tizenkét hónapja alatt csak nyolc jelentősebb erdőtűzhöz kellett kivonulniuk a riadó­kocsiknak, a jelentéktelenebb avarégéseket­­ nem számítva. Az idén viszont a korai és szá­raz tavasz miatt csupán már­ciusban tizenegyszer borultak lángba az erdők a megye kü­lönböző pontjain. Az esősze­gény áprilisban folytatódott a sorozat, hiszen április 9-ig is­mét három erdőtűz volt. Tíz­ezrek mentek füstbe és a lán­gokat nem is az öngyulladás okozta, hanem az ember. Cigaretta, de ki dobta el? A tiltás az idén is élt: erdő­ben nyílt lángot használni a szárazság ideje alatt szigorúan tilos. A tűzoltóság minden il­letékest és minden társadalmi szervet megmozgatott a véde­lem érdekében, de minden pusztába kiáltott szó maradt. Nézzük csak. Rigyác a már­ciusi sorozat legjellemzőbb esete. A lángra kapott erdő­részben március 27-én nem kevesebb, mint 20 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. A vizsgálat során megállapí­tották, hogy a tüzet dohány­zás okozta. Murakeresztúr: Itt talán a véletlen játszott köz­re, egy kipattanó mozdony­szikra hatására „csak” négy­ezer forint kár keletkezett. Nemesapáti: Tűz az erdőn, az anyagi kár háromezer fo­rint, ok: ismételten a dohány­zás. Alsófakospuszta: ötezer forint kár, a keletkezés oka itt is az eldobott égő cigaretta­vég. Gelse: Az anyagi kár há­romezer forint, a változatos­ság kedvéért itt már nyílt láng használata miatt csaptak magasra a lángok. Százezres, milliós kár A kiragadott példákból kitű­nik, hogy az esetek nagy részé­ben az emberi felelőtlenség okozta a tüzet. Nemcsak ná­lunk, hanem országosan is ugyanez a helyzet; az erdő­tüzek kilencven százalékát a dohányzás, illetve a nyílt láng használata okozza. Ezt meg lehet állapítani, de hogy ki okozta a tüzet, azt már sok­kal nehezebben. És százezrek, nem túlzás, milliók mennek így veszendő­be országos viszonylatban anélkül, hogy valakit is fele­lősségre lehetne vonni miatta. Egyetlen dolog segíthet csak: az emberi felelősségérzet erő­sítése! P. I. ZALAI HÍRLAP A lazítás napjai Feltűnt, hogy gyakrabban látom őket, a zalaegerszegi Kossuth Lajos utcán zajos kis csoportokba verődve, az Ifjú­sági Ház előtti téren harsány nevetésekkel tarkított, jóízű dumcsizásba merülve, a Pent­­ház presszó asztalai köré tele­pedve és a mozi környékén. Nyomukba eredtem. Szünidei matinébérlet — ol­vasom a feliratot az Ady mo­zi előcsarnokában- egy sereg nyüzsgő gyerek között. Stiller­ Zsolt, az Ady általános iskola harmadikos tanulója: — Most a szünetben sokféle filmet megnéztem. Olvastam történelmi regényeket is. Ilyen vastag volt — mutatja. Persze sokat fociztam is. — És a tanulás? — Elkészültem! — néz visz­­sza komolyan. — Mindennap rendszeresen foglalkoztam a leckével. Aztán hozzáteszi: — Néha azt is muszáj. Magyar István a 407-es Szakmunkástanuló Intézet har­madikos gépszerelő tanulója, barátja. Dudás Ferenc a gép­ipari szakközépiskolába jár. A szünidő első napjaiban ked­ves hobby­juknak hódoltak, horgásztak. — Milyen szerencsével? — Negyedkilós domolkot fogtunk a Zalában. De nem is ezért csináljuk. Végre jó leve­gőn, kint a szabadban va­gyunk. — A programokat előre ter­vezitek? — Nem. Mindig adódik va­lami, lejövünk a városba kö­rülnézni, összefutunk a have­rokkal és focizunk, este az If­júsági Házban pingpongozunk, eljárunk moziba. A Pontház presszó egyik asztalánál a keresztrejtvény fölött összehajló fiatalok, ne­gyedikesek a Ságvári Gimná­ziumban. Pintér Ilona a vég­zősök nosztalgiájával beszél a „régi szép időkről”. — Sajnos, az idén már nem volt szünidei lazítás. Szigo­rúan tanulni kell. Most is ma­gyar előkészítőről jöttünk. — Gyakran jártok ide? — Igen, afféle diákhagyo­mány, hogy a szűkebb társa­sággal idejárunk kólázni, ha van egy kis szabad időnk. — Közösen szerveztetek programot? — Már negyedikben nehe­zebb — mondja Doszpoth Ju­dit. — Bezzeg tavaly! Bicikli­túrát rendeztünk .Rádiházára. Talán István a képzőművé­szeti szakkörrel Szabolcs Péter szobrász nekeresdi műtermé­ben volt. — Szobrokat készítettünk, rajzoltunk. A szünidőben so­kat rajzoltam, tanulmányváz­latokat és tárgyakat, mert sze­retnék felvételizni a Képző­­művészeti Főiskolára. Lazítanak. Még néhány na­pig délelőtt is benépesítik a várost, sétálnak a napfényes utcákon, este beülnek valaho­va, beszélgetnek, vitáznak, friss erővel töltődnek fel. A tanulásra. K. M. Magyar—szovjet tudományos együttműködés az oltóanyag-kutatásban Az Országos Közegészség­­ügyi Intézet, valamint a Szov­jetunió Orvostudományi Aka­démiájának poliomyelitis és vírusos enkephalitis kutató intézete közötti együttműkö­dés már 15 éves múltra tekint vissza. A két intézet közösen kutatja a gyermekbénulás, egyes rovarok által terjesztett agyvelőgyulladás-vírusok, va­lamint a veszettség elleni ol­tóanyagok tökéletesítésének módozatait. A szovjet intézet­től az Országos Közegészség­­ügyi Intézet 1959-ben száz­ezer adag gyermekbénulás el­leni oltóanyagot kapott, s az­zal még ugyanabban az évben kétmillió gyermeket oltottak be. Attól kezdve hazánkban — az évente megismétlődő oltá­sok eredményeként — gyakor­latilag megszűnt a korábban sok áldozatot követelő járvá­nyos betegség. Európában jelenleg a ve­szettség a legnagyobb mére­tekben a rókák között pusztít, az ember környezetében élő állatok köréből általában visz­­szaszorult. Az Országos Közegészség­­ügyi Intézet munkatársai azon fáradoznak, hogy tudományo­san is megalapozzák a veszett­ség elleni oltás legoptimáli­sabb módját. Ezzel e témá­ban egyedülálló munkához kezdtek, amit az Egészségügyi Világszervezet is támogat. A kutatásokat a szovjet társinté­zet legutóbb kikísérletezett oltóanyagával végzik. (MTI) Már az új tanévben kihasználva a kedvező időjárást, a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói jelentős előnyre tettek szert a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola építésénél. Már állnak a tornaterem és az étkezde tartópillérei, a tartó­­falak is elkészültek, s megkezdődött a födémelemek elhe­lyezése. A háttérben látható ötszintes főépületben már az új tanévben megkezdődik a tanítás. (Kiss Ferenc felvétele) ígérik az illetékesek: zavartalan lesz az ünnepi kenyérellátás A megyei párt végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a megye lakossá­gának hangulatával és állás­­foglalás született, hogy a jobb szervezéssel kiküszöbölhető esetek ne zavarják azt meg. Ilyen eset történt a legutóbbi kettős ünnep előtt, amikor is Zalaegerszegen kisebb zava­rok jelentkeztek a kenyérellá­tásban. Tegnap délelőtt dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára megbeszélést tar­tott a kenyérellátásban illeté­kes ipari, kereskedelmi, szö­vetkezeti, közigazgatási veze­tőkkel. Mint kiderült, ezúttal is számolt a sütőipar az ün­nep előtti nagyobb keres­lettel, volt tartalék kenyér mindkét városban. A megyeszékhely egyes üzle­teiben azonban, — különösen a Csemege áruházban és az ÁFÉSZ ABC-ben — tömege­sen vásároltak a vidékről be­járók és így a kenyér nem volt elég. Nagykanizsán ugyancsak érződött a nagyobb mérvű vidéki vásárlás, de nem okozott gondot, a tartalékból Egerszegre is irányítottak át. Végülis a lakosság be tudta szerezni a szükséges kenyér­mennyiséget Érdemes szólni azonban az egyes üzletek hozzáállásáról is. Egyiket-másikat a sütő­iparnak úgy kellett rábeszél­ni, hogy kérjen kenyérből többletet, hiszen a kockázatot vállalni kell a lakosság zavartalan el­látása érdekében. Megállapították, hogy a fa­lusi üzletekben különösen fél­nek a boltosok attól, hogy megmarad a kenyér. A napok­éban tartott vizsgálat szerint a murakeresztúri, a garabonci és a felsőrajki boltokban nem hajlandók még egy kicsi rá­tartásra sem. Söjtörön pedig az emberek figyelik a kenye­res kocsi érkezését, mert ha egy órával később mennek a boltba, már nem jut nekik. Ezek a jelzések azt mutatják, javítani kell a falusi ellátást, mert ha a városra bejárók számíthatnak rá, hogy otthon is megvehetik e fontos alapve­tő élelmiszert, kevesebben ci­pelik a buszokon, a vonato­kon, futnak be érte gépkocsi­val. Olyan állásfoglalás szüle­tett, hogy a községi tanácsok vizs­gálják meg a falusi boltok ellátását, figyeljék a za­vartalanságát, az állami szervek pedig fokozottan ellenőrizzék azt. A sütőipari vállalat szocialista szerződést kötött a MESZÖV- vel, s ennek alapján külön­­külön minden ÁFÉSZ-szel sor kerül a közeli napokban a megállapodásra az ellátás ja­vítása érdekében.­­ Szóba került a szállítások problémája is. Ha az üzletek­be nyitás előtt ki tudnák vin­ni a kenyeret, s lenne, aki át­venné, így elkerülhető volna az a panasz, hogy későn ér­kezik. El lehetne kerülni az­zal is az ellátási zökkenőket, ha a két városban megfelelő lenne a koordináció, a külön­féle nagyobb megmozdulások, rendezvények előtt a kereske­delem jelzést kapna, számít­hatna a nagyobb keresletre. A hétvégi kettős ünnepre ígérik az illetékes ipari, ke­reskedelmi vezetők, hogy meg­felelő kenyérkészlettel, na­gyobb kockázatvállalással ké­szülnek fel. Így az ellátás za­vartalannak ígérkezik a me­gyében. S Az alap: a jó propaganda Sokszor kipróbált igazság: a tájékozottság — s nemkü­lönben az érdeklődés­—alap­ja a jó propaganda. Lehet bármily nevezetes, érdekes például egy múzeum, ha nincs megfelelő hatókörű, sokszínű és állandó propa­gandája, sok-sok érdeklődőt veszít el, s akik hallottak va­lamit létéről, esetleg azok is rosszul tájékozottak. A zala­egerszegi nevezetesség, a Gö­cseji Falumúzeum — az or­szág első ilyen jellegű vál­lalkozása — a korábban kü­lönösen mostoha sorsú volt — a megfelelő propagandát tekintve. Manapság jeles, eredményes erőfeszítések tör­téntek a megyeszékhelyi skanzen mind hathatósabb — országos, sőt külföldi — pro­pagálása érdekében, bár a korábbi mulasztások máig éreztetik hatásukat, s meg­felelő anyagiak hiányában még napjainkban sincs töké­letesen „sínen” a Göcseji Falu­múzeum valóban eredmé­nyes, széleskörű népszerűsí­tése. (Prospektusokra, s vál­tozatos szerkesztésű plakát­kollekcióra gondolunk, amik újra és újra képesek felkel­teni a figyelmet.) A lényeg tehát: nem lehet eleget tenni nagy értéket képviselő szabadtéri múzeu­maink népszerűsítése érdeké­ben, s erre figyelmeztet a korábbi helyzet konzerválta helyenkénti tájékozatlanság. A Magyar Hírlap egyik közel­múltbeli számában például ez olvasható: „...a jellegze­tes göcseji házak egy része valóban a szombathelyi sza­badtéri múzeumba került...” Kell-e ehhez kommentár? Aligha. A cikkíró felszínessé­ge nyilván nem kis részt az előbb említett gondokból fa­kadt. Az ügy különösen azért fájó, mert a vasi tájmúzeum jóval az egerszegi után léte­sült ... Reméljük, a Göcseji Falu­múzeum propagálásának mostani korszerűsödése ele­jét veszi a jövőben az ilyen melléfogásoknak.

Next