Zalai Hírlap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

1975. március 13. ZALAI HÍRLAP Megmarad a műemléképület Milyen lesz a városcentrum Nagykanizsán? Beszélgetés Mózes Pál tanácselnökkel Egyre több kérdés hangzik el mostanában Nagykanizsán a Szabadság tér átépítésével kapcsolatban. Mózes Pált, a városi tanács elnökét kértük meg, adjon tájékoztatást az elképzelésekről, tervekről. — Csaknem 10 éve folyt a vita a Szabadság téri műemlék-ház sorsáról — mondja Mózes Pál. — Lebontani, vagy meghagyni az épületet? A közvélemény egy része a lebontás és teljesen új képet adó beépítés mellett foglalt állást, a másik tábor, közte például az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint építészek, szervek, az épület feltétlen meghagyása és felújítása mellett voltak azzal az indokkal, hogy nem szabad megbontani a tér évszázadokon át kialakult arculatát, hangulatát. A döntést segítendő hirdettük meg országos szervekkel együtt a pályázatot, amelynek eredménye volt a mérvadó. — Mint ismeretes, 7 tervező vállalat 14 pályaművét bírálta el a bizottság, tavaly októberben. Mit bizonyítottak a művek? Felújítással jól hasznosítható — Egyértelműen azt, hogy nem lesz szebb, korszerűbb a tér, ha lebontjuk a műemlék házat. Szanálása nem járna kézzelfogható előnnyel. Bebizonyosodott, hogy az épület a város történeti főterének legjelentősebb építészeti emléke, amely még ma is megadja a tér alaphangulatát, kellő átalakításával, illetve felújításával jól lehet hasznosítani olyan funkciókra, amelyek ebbe a miliőbe kívánkoznak. Kérésünkre elmondta a tanácselnök, miként kívánják hasznosítani az épületet. A beépítési terv elkészítésével és a kivitelezési munkákkal is a legavatottabb szervet, a Budavári Palota Tervező Irodáját bízták meg és a tervben a következőket kérték szerepeltetni: — A ház emeletén kulturális centrum alakuljon ki. Itt kívánjuk elhelyezni 600 négyzetméteren, több helyiségben a városi képtárat, amely jelenleg már 220 festménnyel, 30 szoborral, illetve plakettel és 168 grafikával rendelkezik, de szinte csak raktárban van most. Az emeleten szeretnénk egy reprezentatív, ünnepi hangulatot biztosító központi házasságkötő termet kialakítani, ide kívánkozik a családi és társadalmi ünnepet szervező iroda is, valamint kollektív társas rendezvények céljára megfelelő atmoszférát, környezetet adó nagyobb terem az egész kulturális egységet kiszolgáló melléklétesítményekkel együtt. Végül itt két lakást építünk. A földszint továbbra is kereskedelmi funkciót tölt be, de megváltozott jelleggel: kitelepítik az ide nem illő vasboltot, élelmiszerboltot, s többek között óra- és ékszerbolt, népművészeti bolt kap majd itt helyet. A húsbolt és a tejbolt marad, de nagyobb, korszerűbb lesz mindkettő. Úgy vélik, hogy kívánatos lenne árkádosítani az épület Ady utcai szárnyát. — Eddig csak a műemléképületei foglalkoztunk. A terv viszont az Ady utca—Szabadság tér—Stromfeld utca—Zrínyi utca négyszögére vonatkozik. Mit tartalmaz? Új áruházak, szolgáltató egységek A Szabadság téri oldalon a műemléképület végétől a Délzalai Áruházig minden épület lebontásra kerül. Itt és befordulva a Stromfeld utcai szárnyra, 2000 négyzetméteres iparcikkáruház, 1200 négyzetméteres élelmiszeráruház, 500 négyzetméteres vendéglátóegység - bisztró és presszó - települ, s 500 négyzetméteren többféle szolgáltató egység, például fodrászat, kozmetika, fényképészet, további 2001 négyzetméteren pedig Patyolat mosószalon és felvevő kap helyet. — Mi lesz a piac sorsa? — Megmarad, de funkciója megváltozik: bevásárló központ jellegű lesz. A mai nyíltszíni, betonpados árusítás megszűnik, helyére többszintes fedett vásárcsarnok létesítését kértük a tervezőtől. Tízéves munka A továbbiakban arról beszélt Mózes Pál, hogy a postaépület a helyén marad, sőt bővítik, új területtel új építési lehetőséget kap az intézmény. Az Ady utcai szárnyon a műemlékház végéig ma álló házakat lebontásra ítélték a tervezők, s javaslataik alapján később születik döntés abban: távlatban megmaradjon-e az olajipari művelődési ház. Az Ady utcai szárny lesz az egész tömb rendezésének utolsó lépcsője, ami még annyira távlati dolog, hogy újra való beépítésére egyelőre csak javaslatot kérnek a tervezőktől. — Hallhatnánk valamit a hatalmas építkezés költségeiről és ütemezéséről? — Mai ismereteink szerint mintegy 300 millió forint körül lesz a négyszög teljes átépítése. Elképzeléseink szerint a munkát a műemlékház emeletének rendbe tételével és a Szabadság téri további bontásokkal és újra beépítésével kezdenénk, ezt az első ütemet 1979 végére vagy 1980 első félévére szeretnénk végrehajtani. A második ütem a műemlékház földszintjének kialakítása lenne, a harmadik a jelenlegi piac átépítése, végül jönne az Ady utcai újra beépítés és a tömb belső kiképzése. Minimálisan 10 évre, vagyis két ötéves tervidőszakra terjedő munka ez. Befejezésül elmondta Mózes Pál, hogy a tanács vitára bocsátja a beépítési terveket, s a vélemények hasznosításával ad megbízást csak a tervezőknek a végleges kiviteli terv elkészítésére. Az első ütemben végrehajtandó építés, formai kialakítás beépítési terve várhatóan még ez év őszén megérkezik, ekkor kezdődhet a nyilvános vita. Vékony Gyula Több műszerrel gyarapodott a Zala megyei Moziüzemi Vállalat műszerészműhelye. Így a mozigépek és erősítő berendezések elromlott egységeinek javítása könnyebbé és gyorsabbá válik. A képen látható új műszerrel állapítják meg a megye filmszínházainak vetítőhelyiségeiben, hogy betartják-e az érintésvédelmi előírásokat. Naponta dolgoznak társadalmi munkában az általános és középiskolák tanulói a nagykanizsai Ifjúsági Park kialakításánál. Az április 2-i ünnepélyes átadásig a városi tanács új, híd karbantartó üzemének dolgozói kiépítik az utakat, s elhelyezik a kerti padokat. Képünkön: az Andrejka úti általános iskola 90 tanulója szorgoskodik a tőzeg eltérítésénél. A Hoffmann meséi Zalaegerszegen A Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának előadásáról A Megyei Művelődési Központ minden színházi bérletsorozatában találunk egy-egy operát, vagy balettet. Kedden este, a megtelt színházteremben, a Pécsi Nemzeti Színház remek operatársulata kiérlelt, s nagyon jó előadásában gyönyörködhettünk. Az opera zeneszerzője Jaques Offenbach (családi nevén Jacob Eberst) kiváló, német származású francia operettkomponista (1819—1880), a dúr-moll muzsikának olyan varázslója, aki — ha egyszer bűvkörébe kerül — már csak egy „apró” lépés Schubertig, hátrafelé már könnyebb a hallgató útja Beethoven és Bach irányában, előre pedig Debussy-ig, vagy Bartókig is. Az operát E. Th. A. Hoffman (1776—1822) német romantikus költő, író és zeneszerző novelláiból Barbier és Carre írta, fordította Innocent Vincze Ernő. Érdekes megemlíteni, hogy a véletlen jóvoltából az elmúlt csütörtökön és pénteken az Ady moziban játszották Offenbach egy másik népszerű művét, az Orfeusz az alvilágban című alkotás NDK- beli filmváltozatát. Mint elöljáróban már leszögeztük, a csupa fiatal művészből álló társulat ritka szép előadást produkált. A rendező Eck Imre —,az ismert Lisztdíjas koreográfus, Érdemes művész — volt. Sőt, nemcsak rendezett, hanem ő tervezte a díszleteket és a koreográfiát is. Ez utóbbihoz — nagyon halkan — csak azt jegyezzük meg, hogy Hoffman múzsái balettkarrá növekedtek és néha segítették, ám néha elterelték a néző figyelmét az opera fő mondanivalójáról. Most pedig elismerésként fölsorolhatnánk az egész színlapot, minden nevet piros nagybetűvel írva. A zenekar Hirsch Bence karmester jó irányításával tisztán és biztosan játszott. A kórus kiválóan énekelt és általában az opera összjátékában sehol nem lehetett törést fölfedezni. Olajozottan és jól funkcionált minden jelenet. A főbb szereplők közül alig lehet valakit kiemelni. A címszereplő Horváth Bálint előtt nagy jövő áll, ha valami baj nem éri. Ágoston Edit (Olympia) remek koloratúr szoprán, de Kővári Anikó Giulettája, vagy Németh Alice Antóniája éppen ilyen jól megformált tolmácsolás. A férfiak közül Németh József (Dappertuto áriája felejthetetlen), Berczeli Tibor és Mester István, Kovács László, Kecskés Sándor (aki különösen mint Ferenc kiváló) érdemelnek külön is megemlítést. A nadrágszerepben Mészöly Katalin (Miklós) alakítása igen természetes volt. Meg kell emlékeznünk a kitűnő összeállítású jelmezekről, és azok színeiről (Gombár Judit munkája), Károly Róbert karigazgató pontos és jó munkájáról, valamint Léka László remek maszkjairól. A rendező talán egyetlen lépésében túlzott, amikor öncélúan mozgattatta az egyes díszleteket. Ez inkább zavart, mint segített. Végezetül meg kell állapítanunk, hogy az opera előadása igazi és valódi kultúra-terjesztés volt; köszönet érte minden közreműködőnek. Király László A lenti zeneiskola növendékhangversenye A Lenti Állami Zeneiskola március 10-én tartotta ezévi második növendék hangversenyét. Az igen színesen, változatosan összeállított műsor jó bepillantást engedett a zeneiskolában folyó munkába. A műsorban a fafúvókat a furulya és a fuvola képviselte. Sipos Zsuzsa és Zvér Klára szép példát mutattak arra, hogy a rövid tanulmányi idő után milyen lehetőségei vannak a társaszenélésnek, a legegyszerűbb hangszerek egyikén , a furulyán. Örömmel hallgattuk a rézfúvósok műsorában a régi mesterek kórusműveit, köztük olyan mozgékony szólamvezetésűt is, mint Giardini: Éljenek a víg nők. Vonós hangszeren tanuló növendékeket is szép számmal láthattunk a műsorban, míg a „legidősebbeket” a zongora tanszak állította dobogóra. Az est záró száma az iskola vonószenekara, majd a zenekar kíséretében szereplő 1. sz. általános iskola gyermekkara volt. A zenekar Bartók feldolgozásában népdalokat mutatott be. A kórussal a vonós zenekar Monteverdi művet (Ha fényes arcod látom) szólaltatott meg. Az együttest az intézet igazgatója , Pápai János vezényelte. Ez a műsorszám évében a két intézmény együttműködésének is szép bizonyítéja volt. A koncertsorozat következő állomása a március 28-án sorra kerülő ünnepi hangverseny lesz, a zeneiskola tanárainak szereplésével. Április 7—27.: Magyar jubileumi kiállítás Moszkvában Történelmünk háromévtizedes új korszakáról, népünknek az ország felszabadulásától pártunk XI. kongresszusáig megtett útjáról, eredményeiről és boldogulásáról ad számot Moszkvában a magyar jubileumi kiállítás, amely alig egy hónap múlva, április 7-én nyitja kapuit a moszkvai népgazdasági kiállítás hatalmas vegyipari pavilonjában és 21 napon át fogadja látogatóit. Magyarország ezúttal rendezi harmadik jubileumi bemutatóját Moszkvában; az elsőt hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján, a másodikat pedig 1970-ben, a 25. évforduló alkalmából tartották. A minisztériumok, a társadalmi szervezetek, a külkereskedelmi és ipari vállalatok több ezer szakértője, dolgozója vett részt a jubileumi kiállítás előkészítésén, s a lebonyolításra ezúttal is a HUNGEXPO kapott megbízást. Gazdag anyagot állítottak össze, ami dokumentálja a közművelődés, az iskolai oktatás, a tudományos élet, az egészségügyi ellátás gyors fejlődését, az ipari és a mezőgazdasági ágazatok dinamikus fejlesztésének eredményeit. A szoros kereskedelmi és termelési kapcsolatok eredményeit testesíti meg a kiállításon 30 magyar külkereskedelmi vállalatnak mintegy ezer köbméternyi helyet kitöltő áruja, főként azok a korszerű termékek, amelyeket már ismernek és kedvelnek a szovjet vásárlók, továbbá azok az áruk, amelyek már újabb alkalmat kínálnak a kapcsolatok fejlesztésére. A jubileumi bemutató színhelye ad otthont számos baráti találkozónak is, a kiállításon klubot rendeznek be, ahol rendszeresen találkoznak a magyar antifasiszták és volt partizánok a hazánk felszabadításában részt vett szovjet frontharcosokkal, veteránokkal. Felszabadulásunk jubileumának alkalmából sor kerül más fontos eseményekre, találkozókra, s többek között ebben az időszakban rendezik meg a Magyar Kulturális Napok gazdag programját is. (MTI) Ifjúsági Radar Takarékosság, tartalék-feltárás és tulajdonosi szemlélet. Nemcsak e három fogalommal, hanem a mögéjük sorolható intézkedésekkel is egyre gyakrabban találkozunk manapság. De mit tehetünk mi magunk, szervezettebben, többet és jobbat az ügy sikeréért? Ezt a kérdést a közeli napokban, hetekben várhatóan sok üzem, gazdaság fiataljai felteszik maguknak, felfigyelvén egy Zalában még új mozgalom indulására. Ugyanis a KISZ megyei bizottsága „Ifjúsági Radar” elnevezésű mozgalom szervezését indította el, amelynek célja az akarva-akaratlan elkövetett pazarlások ,,letapogatása”, a termelő, szállító, stb. berendezések óvása, a látszólag apró ésszerűsítési, sőt újítási lehetőségek feltárása, az eddiginél gazdaságosabb technológiai eljárások kidolgozása. A mozgalom mottója. ..Észrevettük — intézkedtünk — megoldottuk”. Nyitott szemmel járni-dolgozni egy gyárban nem nehéz, ha valaki egy kicsit is magáénak érzi munkahelyét. Lényegében erre a tulajdonosi szemléletre apellál és serkent — minden ifjúmunkást, fiatal közgazdászt és műszakit az Ifjúsági Radar. Ez egyben a legfőbb aktivizáló és nevelő értéke. És ha senki sem áll meg az észrevételnél, hanem az üzemi KISZ- és gazdasági vezetőket tájékoztatja, hasznos javaslatait, bírálatait időben eljuttatja — tehát intézkedik — akkor bizonyára az eredményt hozó megoldás sem marad el. Hogy a tájékoztatáshoz az élőszó, az e célra rendszeresíthető szekrénybe dobott levél, vagy éppen fénykép, netán egy Radar-bizottság működtetése a legjobb eszköz — azt helyben lehet eldönteni. A tartalom a legfontosabb: jóindulattal, éles szemmel feltárni a termelés hibáit, hiányosságait, megmutatni a fiatalos alkotó-cselekvő erőt egyszersmind a munkahelyhez való ragaszkodást. Ez a kezdeményezés megyei szinten egyetlen év alatt milliókat hozhat a népgazdaságnak és — a kollektív szerződések adta lehetőségek alapján — erkölcsi, anyagi elismerést mindazok számára, akik sikerre viszik. L. J. Nagy forgalom szakkönyvekből a mezőgazdasági könyvhónapban Elkészült a februári mezőgazdasági könyvhónap mérlege. Ebben az időszakban szerte a megyében mintegy 1500- an hallgattak különböző témájú szakmai előadásokat, összesen 68 rendezvényre került sor. A megnyitót ezúttal Hahóton rendezték. Itt, ezenkívül számos helyen tartottak könyvbemutatót. A megyei könyvtár szakirodalomjegyzéket bocsátott a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a könyvesboltok, a könyvbizományosok pedig a legfrissebb kiadású könyvekből kínáltak nagy választékot. A korábbi éveknél gazdagabb volt a választék, a régebbi kiadású, kedvelt szakkönyvek mellett a legújabbak is kaphatók voltak. Különösen a háztáji kertész-kedéssel foglalkozó könyvek fogytak, de a nagyüzemek szakemberei számára íródott s.2®FOdah-at ig keresték. A zalaegerszegi Madách könyvesbolt februárban 23 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet adott el, az ÁFÉSZ-üzletek és könyvbizományosok összesen 267 900 forint értékű szakkönyvet értékesítettek. Különösen kiemelkedő forgalmat ért el a zalaegerszegi szövetkezeti bolt, de sok könyv fogyott a zalakomári, a surdi, a zalaszentgróti és a pacsai ÁFÉSZ boltjaiban is.