Zalai Hírlap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

2 az új olasz kabinet Az OKP közölte, hogy a kormány ellen főz Isimvusni Aldo Moto miniszterelnök szerdán későn este bemutatta új kormányának névsorát a Quirinale palotában, Leone köztársasági elnöknek, aki a kormányfő javaslata alapján csütörtökön délben kinevezte az új olasz kormányt. Az új kabinet (az ötödik, amelyet Moro vezet) a fasiz­mus bukása (1943) óta a 38., a felszabadulás (1945) óta a 34. olasz kormány. Csak keresz­ténydemokratákból áll. 22 tag­ja közül kettő nem parlamenti képviselő, hanem szakértő-fő­­tisztviselő, és ez újdonságot je­lent, először fordul elő e kettő: Paolo Bonifacio jogászprofesz­­szor, az alkotmánybíróság volt elnöke (akinek nevéhez szá­mos, mélyreható demokratikus reformot jelentő alkotmánybí­rósági ítélet fűződik) az igaz­ságügyi minisztérium élén, és Gaetano Stammati, az Olasz Kereskedelmi Bank elnöke a pénzügyminisztérium élén. A Lockheed korrupciós botrány­ban érintett Gui belügyminisz­ter közölte: nem kíván részt venni a botrány tisztázódásáig a kormányban. A belügyi tárcát nem töltötték be az új kormányban, hanem ,,ad interim” (átmeneti időre) Forlani hadügyminiszterre bíz­ták. Hasonlóképpen nem töl­tötték be a miniszterelnök-he­lyettesi tisztet, amely La Mar­ta republikánus pártelnöké volt az előző kormányban, így — néhány kisebb változást leszá­mítva — az új kormány össze­tétele megegyezik az előzővel. Az új Moro-kormány a jövő héten mutatkozik be a parla­mentben programjával, bizal­mat kérve. A bizalmi vita a képviselőházban kezdődik. A kormány a kereszténydemok­rata és szociáldemokrata kép­viselőcsoport támogatásaira szá­míthat Az OKP közölte, hogy a kormány ellen fog sza­vazni, mivel a szocialista, republiká­nus és liberális képviselőcso­portok — amint előzetesen be­jelentették — tartózkodni fog­nak, a kisebbségi keresztény­­demokrata kormány mintegy 30 szavazatos többséget kaphat a 630 tagú képviselőházban. Moro kormányalakítása le­hetővé tette az MSZP és a KDP kongresszusának megrendezé­sét mindegyik március elején lesz. S azt hogy a legsürgősebb gazdasági intézkedéseket meg­hozzák a súlyos gazdasági helyzet enyhítésére. Az új ka­binet létrehozása legalábbis egy időre elhárította a parla­ment feloszlatásának veszélyét, amelyet a jobboldal törekvései felidéztek a hosszú kormány­­válság alatt. Forlani hadügyminiszter csü­törtökön délelőtt kijelentette: „politikai és egyéb okokból nem fogadhatja el” az új kor­mányban számára „ad inte­rim” (átmeneti időre) felkínált belügyi tárcát. Hozzátette, ezt a döntést előző este közölte Moro miniszterelnökkel, aki azonban nem vette figyelembe azt a kormánylista ismerteté­sekor. Forlani ennek ellenére ragaszkodott állásfoglalásá­hoz, s nem vállalta el a belügy­minisztérium és a hadügy­­minisztériu­m együttes ve­zetését. Délben, a kormány eskütéte­lekor így a belügyi tárcát ma­ga Moro miniszterelnök vette át, szintén „ideiglenes jelleg­gel”. Ezzel a megoldással Moro és a KDP hangsúlyozni kívánja, hogy szolidáris Gui volt bel­ügyminiszterrel, aki súlyos vesztegetési és korrupciós ügy­ben tartozik tisztázni magát az ügyészségi vizsgálatban, amely a Lockheed-ügy leleplezése nyomán indult meg a római ügyészségen. (MTI) ★ IS szomáli kormány a Biztonsági Tanács összehívását kérte A Szomáli Demokratikus Köztársaság kormánya kérte, hogy mielőbb hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Szomália és francia Afar és Issza terület határán történt katonai összetűzés kivizsgálá­sára. A levelet Szomália állan­dó ENSZ-képviselője nyújtotta át a BT elnökének. A szomáli kormány levele hangsúlyozza, hogy a Djibou­­tiban állomásozó francia kato­naság egyes egységei február 4-én páncélosok és nehéztü­zérség fedezete mellett beha­toltak Szomália területére és tüzet nyitottak Loyada vám- és határéll­omásra. A támadás következtében Szomáliái vám-és határőrök, valamint civil ál­lampolgárok is életüket vesz­tették. A francia kormány a határ­incidenssel kapcsolatban szin­tén levelet intézett a Bizton­sági Tanács elnökéhez, vissza­utasítva a szomáli panaszt. A francia fél szerint a katonaság csupán az elrabolt gyermekek védelmére avatkozott be. A BT elnökéhez eljuttatott francia levél ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a francia kormány „elismeri a szomáli hatóságok pozitív hozzájárulá­sát” a Szomáli Párt Felszaba­­dítási Frontja által fogva tar­tott gyermek visszaadásához. (MTI) MmM rengett a föld Guatemaláin Újabb heves földlökést ész­leltek a földrengés sújtotta Guatemalában szerdán éjjel. Az epicentrum pontos helye, valamint az esetleges károk mértéke nem ismeretes. A földrengésjelző állomások mé­rése szerint a múlt szerdai ka­tasztrofális méretű rengés óta mintegy hétszáz esetben moz­dult meg a föld, ezek közül a szerda éjjeli volt a legerősebb. A lakosság körében az újabb rengés nagy pánikot keltett. Kjell Lau­garod köztársasági elnök külföldi diplomatáknak elmondotta, a legújabb adatok szerint 18 901-re nőtt a múlt heti földrengés halálos áldo­zatainak száma. A mentőoszta­goknak még mindig nem sike­rült néhány távoli települést elérniük. Újabb leleplesések Hasszert is saag akarta gyilkolni a CIA hozott leleplezéseire hivatkoz­va. John Marks, az amerikai külügyminisztériumnak a hír­szerző szervek ügyeivel meg­bízott volt tanácsadója elmon­dotta, hogy a CIA három arab kivégzőosztagot szervezett John Foster Dulles akkori külügy­miniszter és fivére, Allen Dul­­­­les, a CIA akkori főnöke kö­zötti „félreértés folytán”. Kifejtette, hogy a néhai John Foster Dulles egy magas­szintű politikai ülésen amiatt panaszkodott, hogy Nasszer közeledése a Szovjetunióhoz „problémákat okoz az Egye­sült Államoknak”. A panaszkodásra reagálva fivére, Allen Dulles megkér­dezte: Tehetne-e valamit a CIA? A külügyminiszter a kérdés­re azt válaszolta: A CIA-nak „fel kellene számolnia a prob­lémát”. „A szó elhangzott, s a CI­A nyomban három különböző arab kivégzőosztagot szerve­zett” — folytatta nyilatkozatá­ban Marks. A három csoport megbízatá­sa az volt, hogy gyilkolja meg Nasszert. Ám, amikor néhány hónappal később Allen Dulles bevallotta testvérének, hogy a CIA-ügynököknek „még nem sikerült kioltaniuk Nasszer el­nök életét”, szavai nagy izgal­mat keltettek, kiderült a fél­reértés, s leállították a műve­letet. A CIA egyik szóvivője az üggyel kapcsolatos érdeklődés­re válaszolva cáfolta Marks leleplezéseit. (Reuter, AFP) Washington (MTI): Az Egye­sült Államok központi hír­szerző hivatala (CIA) az ötve­nes évek közepén állítólagos „­félreértés” folytán csaknem meggyilkolta Gamal Abdel Nasszer néhai egyiptomi elnö­köt — jelentette a Reuter volt amerikai hírszerző szak­ember­ szerdán nyilvánosságra Dagsd a Locklieed-liofrány Egyre messzebbre gyűrűz­nek a Lockheed-botrány hul­lámai, ahogy előrehalad az amerikai szenátus egyik albi­zottságának a multinacioná­lis cégek külföldi ügyleteiről folyó vizsgálata. Azzal kezdő­dött, hogy a Lockheed Air­craft Corporation nevű ame­rikai repülőgépgyártó mam­­mutvállalat alelnöke a szená­tusi albizottság előtt beval­lotta, hogy cége az elmúlt 15 év alatt 12,5 millió dollárt for­dított több japán politikai és katonai vezető megvesztegeté­sére, abból a célból, hogy a japán hadsereg és a polgári légiforgalom a konkurrens cégek kizárásával részesítse előnyben a Lockheed gyárt­mányú repülőgépeket. S amint az eredmény mutatja, a megfelelő személyek „meg­­kenése” jócskán kifizetődött: Japán katonai és polgári lé­giflottája nagyobbrészt Lock­heed gyártmányú gépekből áll. Az ügy politikai kihatásai súlyosnak ígérkeznek a kor­mányon levő japán konzer­vatív párt számára. A meg­vesztegetettek között ugyanis a párt egyik vezetője, Tana­ka volt miniszterelnök neve is szerepel. (Tanakának egyébként éppen azért kel­lett távoznia kormányfői posztjáról, mert korrupciós ügyekbe bonyolódott, de Lockheedről akkor még nem esett szó.) Pártját a botrány különösen azért érinti kíno­san, mert az idén esedéke­seit a parlamenti választások A Tokióban robbantott bomba láncreakciószerűen terjedt tovább: Caracas, Ró­ma, Hága, Bonn, Stockholm, Ankara és Hongkong több közéleti személyiségének a ne­ve is bekerült a botránykró­nikába. Különösen Hollandiá­ban keltett megütközést az az alapos gyanú, hogy Julianna királynő férjét, Bernhard her­ceget is megvesztegette (1,1 millió dollárral!) az amerikai cég. A herceg korábban a KLM holland légitársaság el­nöke volt, s jelenleg is a lé­gierő főfelügyelője. A kor­mány kénytelen volt vizsgáló­­bizottságot alakítani az ügy tisztázására. Az NSZK-ban arról ír a sajtó, hogy Franz-Josef Strauss volt hadügyminiszter, a keresztényszocialista párt­vezér ugyancsak szerepelt a Lockheed fizetési listáján, ő azonban állítólag csak párt­célokra fogadott el pénzado­mányokat az amerikai cégtől. Mindenesetre tény, hogy ép­pen Strauss hadügyminiszter­­sége alatt szerelték fel a Bun­deswehr légi erejét a Lock­­heed-gyártmányú F—104-es (Starfighter) típusú vadász­bombázókkal, amelyek közül azóta vagy félszáz darab le­zuhant. Olyan politikai hull­­­ám­okat vert fel az egész ügy, hogy Ford elnök is kénytelen volt „elítélni” a trösztök praktikáit. Mindenesetre fur­csán hangzik ez egy olyan el­nök szájából, akinek alelnö­k­ét Rockefellernek hívják... ZALAI HÍRLAP Fsírlalják eureokóliásukat az anoiai nép­­hadsereg egységei Luanda (MTI): A luandai rá­dió csütörtökön ismertette a népi köztársaság hadseregének­­ legújabb hivatalos közlemé­­­­nyét, amely szerint a törvén­­­nyes kormány fegyveres erői­­ elfoglalták Silva Portót, az or­­­­szágot középen átszelő vasút­vonal stratégiailag legfonto­sabb csomópontját. Ez a város a hadijelentésekből úgy vált­­ ismertté, mint a szakadár moz­galmak új főhadiszállása. Az UNITA és az FNLA „főváro­suk” Huambo eleste után Silva Portóba tették át szálláshelyü­ket, de még be sem tudták rendezni új főhadiszállásukat, máris futásra kényszerültek. A népi hadsereg egységei nemcsak a szakadár mozgal­mak katonáit, hanem az őket támogató dél-afrikai reguláris csapatokat is megfutamították. Silva Porto felszabadítása után a népi hadsereg egységei folytatják előrenyomulásukat Luso városa felé. Gyakorlati­lag ez az utolsó olyan jelentős csomópont az országot átszelő vasútvonalon, amely még a szakadárok, illetve a dél-afri­kaiak kezében van. A törvényes kormány csapa­tai támadásba lendültek az At­lanti-óceán partján is azzal a fő céllal, ho­gy elérjék az An­gola és Namíbia között termé­szetes határt képező Cunene folyót. A hazafias erők által felsza­badított városokban és lakott területeken mindenütt látható annak a pusztításnak a nyoma, amelyet a menekülő szakadá­rok és a dél-afrikaiak végez­tek, a „felperzselt föld taktiká­ját” alkalmazva. A menekülő szakadár erők felszólították a lakosságot, hogy hagyja el otthonát és menjen velük együtt délre. Felső-Volta elismerte az An­golai Népi Köztársaságot — je­lentették be csütörtökön a nyu­gat-afrikai ország fővárosában. Felső-Voltával együtt az Af­rikai Egységszervezet tagálla­mai közül immár 29-en ismer­ték el a népi köztársaságot. LONDON Szerdán éjjel Izland partjaitól hatvan kilométernyire északra újabb incidens történt az izlandiak szerint tilosban halászó angol bár­kák és izlandi Őrnaszádok között. Egy izlandi naszád londoni bejelen­tés szerint ezúttal súlyosan meg­rongálta egy angol bárka oldalát, amikor az izlandiak megpróbálták átvágni a brit hajó hálótartó kö­telét, hogy kiűzzék az új önnön ki­nyilvánított halászati vizekről a betolakodókat. BEJRÚT Bej­rút centrumában, csütörtökön — több mint kéthavi szünet után — kinyitottak a bankok. A bank­ügyletek intézése a normális me­derben folyt. A biztonság és a rend fenntartásáról a főváros kereske­delmi negyedében elhelyezkedett libanoni páncélos egységek gon­doskodtak. HAVANNA A Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága a néphez intézett felhívásában arra kéri a kubaia­kat, hogy a vasárnapi népszava­záson mondjanak igent az új szo­cialista alkotmányra. A Granma szerdai számában közölt felhívás hangsúlyozza, hogy az ország alap­törvénye megszünteti a faji, a vallási és vagyoni megkülönböz­tetést, deklarálja a nők egyenjo­gúságát, a dolgozók jogait és köte­lességeit. TOKIO Csütörtökön megkezdődött To­kióban a négy és fél millió mun­kást és alkalmazottat tömörítő Ja­pán Szakszervezeti Főtanács (SO­­HYO) kétnapos rendkívüli orszá­gos értekezlete. A tanácskozás leg­főbb feladata, h­ogy kidolgozza a most következő tavaszi béroffen­­zíva stratégiáját és taktikáját. MOSZKVA Lakóházakat, iskolákat, gazdasá­gi épületeket sodort el a hólavina Grúziában. Az elmúlt egyhónapos időszakban Grúzia történetében példátlan mennyiségű hótömeg zú­dult le erre a déli fekvésű szovjet köztársaságra, ahol sokszor egész télen nem havazik. A hó több he­lyen eltorlaszolta az országutakat, megrongálta a távvezetékeket. LISSZABON A portugáliai Guarda város hely­őrségének épületében csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgya­lások Ernesto Melo Antunes portu­gál, és Jose Maria de Areilza spa­nyol külügyminiszter között. An­tunes spanyol kollégáját és kísé­retét a portugál—spanyol határon fogadta, majd együtt repültek a tárgyalás színhelyére. VARSÓ Ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága, amelyen felmérte a január havi gazdasági feladatok teljesítésének helyzetét. A PB megállapította, hogy az új évet jó eredményekkel kezdték.­­ LISSZABON A Portugál Szocialista Párt köz­leményben számolt be arról, hogy Marei Soares, a párt főtitkára Bruno Kreisky osztrák kancellár meghívására háromnapos látoga­tásra Bécsbe utazott. Ugyanakkor bejelentették azt is, hogy Soares elhalasztotta Romániába tervezett látogatását. PRAGA Brnóban zárójegyzőkönyv aláírá­sával befejeződött a KGST gép­ipari állandó bizottságának soros ülésszaka. Az ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Jelen volt a KGST- vel kötött megállapodás alapján a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja is. Minden 280 lakosra egy orvos A Szovjetunió 1980-ra eléri az orvosellátottság — szakér­tők szerint — optimális szín­vonalát és minden 280 lakosra egy orvos jut majd — írja Bo­risz Petrovszkij akadémikus, szovjet egészségügyi miniszter legújabb könyvében. A világ országai közül a Szovjetunióban van a legtöbb orvos, kereken 830 000. Az Egyesült Államokban például, mint nemrég a New York Ti­mes közölte, 320 000 orvos dol­gozik. A Szovjetunióban ingye­nes az orvosi ellátás minden formája, beleértve a legbonyo­lultabb műtéteket is. (TASZSZ) 1976. február 13. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt 5. A »csokinál kísérlet + Az egészséges l * ja Tv szocialista fo­­■jnl gyasztói szem-JfljPUIf A 'élet kialakítá- I sa, amelynek jegyében a Hki 1 szovjet sajtó és persze a politi-­­­ka is harcot hirdet az embe­rek munkáját és pihenését za­varó apróbb-nagyobb bosszú­ságok okai és okozói ellen, szerves, de nem egyetlen és nem is a legfontosabb vonás annak a szemléleti átalaku­lásnak, amely a gazdasági ala­pok kiszélesedésének, a na­gyobb társadalmi érettségnek a szükségszerű velejárója. E szemléleti-erkölcsi változás tü­körképei meglepő gyorsaság­gal jelentkeznek a kortársi iro­dalomban és művészetben is, s ami már kevésbé meglepő, széles visszhangot keltenek a közvéleményben. A Prémium című szovjet ' 'm, amelyet néhány hónap­pal ezelőtt mutattak be, alig­ha tartozik a szórakoztató lát­nivalók közé, hiszen formailag mindössze egy kétórás vitát regisztrál, mégis tömegeket vonz a filmszínházakba. Tar­talma egy mondatban annyi, hogy egy építőipari brigád el­utasítja a határidő előtti terv­­teljesítésért kiutalt prémium felvételét, mert tudja, hogy a formális eredmény kimutatása céljából csapnivalóan rossz munkát végzett. Hasonló kö­zönségsikert aratott az Olvasz­tárok című színmű, amelynek hőse megtagadja, hogy szánt­­szándékkal több ezer tonna rossz minőségű acélt készítsen, jóllehet csak ezzel biztosítha­tó a terület termelési tervé­nek teljesítése. Ráadásul to­vábbi „önkényeskedésre” is ra­gadtatja magát, amikor a munkafegyelem javítása érde­kében négy bulldózer segítsé­gével egyszerűen eltörli a föld színéről a gyárkerítés közelé­ben álló vodka­árusító bódét. Új szemlélet Amit ez a két mű mondani akar, alighanem a legszorosab­ban összefügg a fejlett szo­cialista társadalomban végbe­menő tudatváltozással, hiszen a termelés, a munka, a köz­tulajdon új, éretten szocialista szemléletéről van szó. A példák a művészet terü­letéről valók, de a szovjet hét­köznapok éppen elég bizonyí­tékot nyújtanak arra, hogy egy már megkezdődött társa­dalmi-gazdasági vonulat tük­röződése áll előttünk. A IX. ötéves terv két, legtöbbet em­­legetett gazdasági kezdeménye­zése a scsokinói vegyikombi­nátból, illetve a Zlobin vezet­te építőbrigádtól indult. A scsokinó­ak példát, adtak az egyéni és a társadalmi érdek ésszerű összehangolására, s ezt a példát már az üzemek szá­zai vették át. „A scsokinói kí­sérlet” lényege, hogy a terme­lés hatékonyságának növelésé­vel, az új technika beállításá­val párhuzamosan csökkentik a munkaerőlétszámot és az így felszabaduló béralapot a meg­maradt munkások között oszt­ják fel. Nem problémamentes megoldás, hiszen a felszabadu­ló munkaerőt el kell helyezni, s néha arról is dönteni kell, hogy ki menjen és ki marad­jon. De az ottmaradók közvet­lenül értékelik munkájuk ered­ményét, a távozók következő munkahelyükön, esetleg ugyan­azon gyár újonnan létesülő üzemében, talán jobban igye­keznek majd megfelelni a kor­szerű követelményeknek. A Zlobin-brigád „önállósí­totta magát”, önelszámolási rendszerre tért át. Minden brigádtag egyéni jövedelme közvetlenül attól függ, hogy átadják-e megfelelő időben és minőségben az objektumot, amelynek építését elvállalták. Ezt a módszert az utóbbi két évben több ezer építőbrigád vette át.­­ Bátor vezetők Az új gazdasági helyzet új követelmények elé állítja a munkást, a kolhozparasztot, de a minőségi munka országos feladatai, amelyeket a XXV. pártkongresszuson pontosan és szakszerűen körvonalaznak majd, a legnagyobb felelőssé­get a szakemberekre, a vezető káderekre róják. A tehetség, szakértelem, bátor kezdemé­nyezés talán soha nem állt még olyan becsben, mint ma­napság. Újságcikkekből, párt­­határozatokból, felelős veze­tők kijelentéseiből határozot­tan kivehető a vezetés színvo­nalának emelése, stílusánál­ korszerűsít'''­ iránti erős igény. „Az ember, aki a helyén van” című darab, amely előbb a szovjet színházakat, majd a mozikat járta be, ennek az igénynek a hétköznapi jelent­kezéséről adott hírt. A kolhoz vezetősége elnökválasztásra készül. Az agronómus, egy harminc év körüli fiatalember az utolsó pillanatban érkezik. Örökké robog, örökké elfog­lalt, s örökké ötleteivel „bosz­­szantja” feljebbvalóit. Ez al­kalommal is megbotránkoztat­ja a vezetőségi tagokat. Az új­­jáválasztásra váró, s magát tel­jes biztonságban érző kolhoz­elnök jelenlétében kijelenti, hogy egyetlen embert tart al­kalmasnak erre a tisztségre — saját magát. A darab további része arról az ádáz küzdelem­ről szól, amelyet ennek az energikus szakembernek és a hasonló gondolkodásúaknak kell megvívniuk a kolhozban a formalizmus, az avult mun­kamódszerek, a terméketlen önelégültség ellen. A darab — vígjátékról lévén szó — szabá­lyos happy enddel fejeződik be. A hősnek sikerül saját ké­pére formálnia a gazdaságot. Február 24-én az SZKP XXV. kongresszusának ötezer küldötte elfoglalja helyét a Kreml Kongresszusi palotájá­nak széksoraiban. A kongresz­­szuson ismét grandiózus or­szágos tervekről, a szovjet po­litika és a gazdaság stratégiai célkitűzéseiről lesz szó. Bizo­nyos azonban, hogy e felelős­ségteljes munka közben a szovjet társadalom legjobbjai­­ból kiválasztott kongresszusi delegátusokat ugyanazok az indulatok és ugyanaz az aka­rat fűti majd történelmet for­máló határozataik meghozata­lánál, mint a hétköznapok névtelen bajnokait: a haladás indulata és akarata. Moszkva, 1976. február. Bokor Bél

Next