Zalai Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-06 / 158. szám

6 RÖPLABDA A Szovjetunió junior válogatottja nyerte a Göcsej Kupát MAGYARORSZÁG A HARMADIK Vasárnap Zalaegerszegen be­fejeződött a IV., Göcsej Kupa nemzetközi junior röplabda­torna. Az utolsó játéknapon a következő eredmények szület­tek: Jugoszlávia—ZTE 3:1 (-9, 7, 1, 7) .Tv.: Bors (magyar). JUGOSZLÁVIA: Kovacsevics, Malevics, Trifunovics, Lecsnik, Ki­­tics, Nisics. Csere: Krstevski, Ter­iin, Karanovics, Filipancsics, Ziva­­novics. ZTE: Király, Krméndi, Kovács, J­esz, Simon, Takács. Csere: Kő­­cáa*. uu játékkal nyerte az első játsz­mát a ZTE. Azt lehetett remélni, hogy folytatódik az előző napi, a románok elleni mutatott jó játék, ám mindez elmaradt, könnyen megadták magukat a zöld-fehérek. A számukra erős mezőnyben a megszerzett hatodik hely elisme­résre méltó. Hollandia—Románia 3:0 (11,14, 13) Jv.:­­Bikizsár (magyar). HOLLANDIA: Van de Velden,­ ­ Kocs, Jungschläger, Rata, Rink, Hegen, Lugrink. Csere: Bromgers Wellink, Meyer. ROMANIA: Gavrilla, Chitiga, Pantea, Sirbu, Ro'siori, Spinű. Csere: Mircea, Saniuta. A hollandok végig irányították a játékot, s megérdemelten szerez­ték meg egyetlen győzelmüket. Magyarország—Lengyel­ország 3:1 (13, 7, —0, 18) . Jv.: Stojanov (bolgár). MAGYARORSZÁG: Balogh, Bo­kor, Nagy P., Győri, Szabó, Róka. Csere: Degi. LENGYELORSZÁG: Minkoroski, Nalazek, Czarnecki, Ebei, Lcwicki, Diyzga. Csere: Nurkicvicz, Olejar­­nik, Mazurek, Szezerbaik. Az első játszmát nehezen, a má­­­­­odikat már könnyen nyerte a ma­gyar csapat. Úgy látszik, ennek hatására könnyen kezdték verni a harmadik játszmát, aminek az lett a következménye, hogy a fel­javult lengyelektől egyetlen pontot sem sikerült nyerni. A befejező já­tékrészben aztán megint a jól küz­dő, akaraterős csapatot láthattuk, s nagy küzdelemben (11:11, 12:12, 13:13, 14:14, 15:15, 16:16, 17:17, 16:18) megnyerték a játszmát, s vele a harmadik helyet jelentő mérkő­zést is. A IV. Göcsej Kupa nemzetközi junior férfi röplabdatorna 1976. évi győztese, a Szovjet­unió csapata. Pillanatkép a döntőről: a bolgár sáncon ezúttal is túljut a labda, újabb ponttal kerül közelebb a végső győzelemhez a szovjet együttes. (Décsy László felvételei) Újra edzésbe álltak a ZTE labdarúgói GYORSAN ELRÖPPENT az a két hét, amelyet a ZTE labdarúgói pihenésre kaptak. Tegnap elkezdődött a felké­szülés az 1976—77. évi baj­nokság nagy feladataira. Reggel 9 órakor tartották meg első edzésüket a zöld­fehérek, délután és ma dél­előtt tüzetes és alapos orvosi vizsgálaton estek, esnek át a játékosok, délután újra ed­zés következik. A "­felkészülés teljes ideje alatt Zalaegerszegen tartóz­kodik a ZTE. A napi prog­ram : délelőtt edzés, utána kö­zös ebéd, majd pihenő a pá­lyán lévő épületekben kiala­kított pihenőhelyeken, dél­után újabb edzés, az éjszakát mindenki otthon tölti. Kül­földi túrára ezúttal nem me­h­etnek­­a csapatok. A felké­szülés végén a Balaton Kupa küzdelmein indul a ZTE. Az edzéseket egyébként­ felváltva a stadionban, a ru­hagyári pályán, illetve Gel­­lénházán tartják. A legtöbb embert foglal­koztató kérdést Madár Gá­bor technikai vezetőnek tettük fel: mi újság az átigazolások körül? — Mint ahogy már koráb­ban közöltem, NB I-ből sen­kit sem igazoltunk. Előreha­ladott tárgyalások folynak három játékos — védők és csatár — NB II-ből való át­igazolására, de ezek végén még nincs pont, így neveket nem lenne helyes említenem. Amikor ezek véglegessé vál­nak, tájékoztatjuk a közvéle­ményt, szurkolóinkat — válaszolta Madár Gábor. AZ MÁR BEFEJEZETT tény, hogy Kocsis II, Buti, Samu és Berta még válik az egyesülettől, Papp I., Kocsis I. és Ambrus pedig visszavonul az aktív játéktól. ZALAI HÍRLAP Szovjetunió—Bulgária 3:0 (16, 7, 11) Jv.: Juhász (magyar). SZOVJETUNIÓ: PilnyikOY, Ga­­jevszkij, Rohiljad, Kornyejev, Sku­­rihin, Sz. Ivanov. Csere; Kaikig Rjabov, F. Ivanov. BULGÁRIA: Topozov, Guncscv, D. Nikolov, G. Dimitrov, Velikov. Csere: Tzanev, Hiev. A torna kétségkívül két legjobb csapata találkozott a döntőben. Az első játszma hatalmas küzdelmet hozott, ez alaposan elfárasztotta a bolgárokat, úgy, hogy a követ­kező játszmákban már könnyebb dolga volt a kitűnően ütő szovjet válogatottnak. A torna végeredménye: 1. Szov­jetunió, 2. Bulgária, 3. Magyaror­szág, 4. Lengyelország, 5. Jugo­szlávia, 6. ZTE, 7. Hollandia, 8. Ro­mánia. A verseny rendezői különdí­­jakat is adtak ki. A legjobb ütőjátékos címet Győri Attila (magyar) kapta, a legjobb me­zőnyjátékos címét azonos sza­vazatokkal két játékos, a bol­gár Guncsek és a szovjet Sku­­rihin nyerte el. A legsportsze­rűbb csapat címével a szovjet válogatott büszkélkedhet. Díjat kapott a torna legfiatalabb já­tékosa, az 1961-ben született román Popescu. Osztályozó a labdarúgó NB 111-ba jutásért Zalaszentgróti Spartacus— Marcali VM 6:1 (5:0) Veszprém, 600 néző. Jv.: Eőri. ZALASZENTGRÓT: Béres — Or­bán, Erdősi, Kádár, Kiss (Beledi I.) — Beledi II., Laskai, Rósa — Bognár I., Dervalics, Berta (Bog­nár II.) Edző: Tatár Lajos. Az első 30 perc kiegyenlített já­tékot hozott, s ekkor a marcaliak­nak is akadt helyzetük. Ezt köve­tően a lényegesen jobb erőnléttel rendelkező, s átgondoltabb csapat­játékot nyújtó szentgrótiak a szü­netig öt góllal elhúztak. Fordulás után a zalai együttes már csak az előny tartására törekedett. A gólok sorrendje: Dervalics (31. p.), Dervalics (33. p.), Berta (39. p.), Berta (40. p.), Kósa (42. p.), Húsz (74. p.), Laskai (76. p.) Jók: Kádár, Kósa, Bognár I., Dervalics, ill. Sándor, Húsz. E győzelmével a szentgróti együttes versenyben maradt a két feljutó helyért folyó, kieséses rendszerű küzdelemsorozatban. A Spartacus legközelebb szerdán lép pályára, valószínűleg a csornaiak ellen. A TOTÓ 27. HETI EREDMÉNYE A 27. heti nyeremények: Sem 13 -1­1, sem 13 találatos szelvény nem volt. 12 találatos 27 da­rab­, 40 043 forint; 11 találatos 477 darab, 907 forint; 10 találatos 4401 darab, 147 forint. 1. Hajdú Vasas—DMTE 1 8 :0 2. Martfű—Gyula 1 3:2 3. Orosháza—Szabó L. 2 2:4 4. Sütőipar—Gyöngyös 1 2:1 5. Sashalom—Lehel 1 1 :(| 6. Lőrinci F.—Vác 1 1:0 7. Bauxitb.—MOTIM 1 3:0 8. Kőszeg—Répcelak 1 3:1 9. 7. Dózsa—Körmend 2 1:2 10. Borsodi V.—Kazincb. 1 3:0 11. Szentes—Hódmezőv. x 1:1 12. Jánoshalma—Kalocsa 2 1:2 13. KTE—Szegedi Dózsa x 2:2 4- 1 14. AURAS—ESMTK 1 2:0 * ATLÉTIKA Kanizsai sikerek az országos vidék­bajnokságon Dócsi hét, Kandúr egy számban aranyérmes A Magyar Atlétikai Szövet­ség az elmúlt hét péntekén és szombatján Gyulán, a városi sporttelepen rendezte meg az 1976. évi felnőtt atlétikai vi­dékbajnokságot, melyen a za­lai szakosztályokat összesen 12 versenyző képviselte: 7 ka­nizsai és öt ZTE-s atléta. A jól előkészített pályákon sorra került kétnapos viadalon közel 350 versenyző vett részt, akik a rekkenő hőségben is nagyszerű csatározásokat, szín­vonalas versenyeket vívtak a bajnoki címekért. Ebben a ha­talmas küzdelemben remekül szerepeltek­ a kanizsai olajos versenyzők, akik közül külö­nösen a vidékbajnokságot nyert Dóczi Ferenc (110 m gá­ton, magasugrásban), Kandár Tibor (távolugrásban), vala­mint az ezüstérmes Béres Sán­dor (hármasugrásban) teljesít­ménye kívánkozik az élre, míg a többiek közül Lengyák (N. Olajbányász SE), szekeres (ZTE) és Stiller (ZTE) elért helyezései dicsérhetők. A zalai versenyzők jobb ered­ményei: 110 m gátfutás: 1. Dóczi Ferenc (N. Olajbányász SE) 14,2 mp. I. osztályú szint és új megyei csúcs (régi: 14.5. Dóczi, 1975. 6. Stiller Tibor (ZTE) 15,0 (az előfutamban 15,2). Magasugrás: 1. Dóczi Ferenc (N. Olajbányász SE) 211, az olajos fiú magabiztosan, 7 centiméterrel előzte meg a 2. helyezett Farkast (Diósgyőri VTK). Távolugrás: 1. Kandár Tibor (N. Olajbányász SE) 759 cm, új megyei csúcs. (Régi: 748, Parti, II. Olajbányász SE, 1974.). 4. Lengyák (II. Olajbányász SE) 700. A pénteki nap kiemelke­dően legjobb versenyében a kani­zsai versenyző a Kliszekkel vívott óriási harcot (kétszer is 754 cm-t ugrottak). Az utolsó sorozatban biztosította elsőségét az Olajbá­nyász versenyző. Hármasugrás: 2. Béres Sándor (II. Olajbányász SE) 14,57 cm, a bajnokságot nyert Piczil (Toldi SE) az utolsó sorozat­ban előzte meg a jól küzdő Bé­­rest. 3000 m akar­ályfutás: 5. Sze­keres (ZTE) 9:43,2 p. (b. n.) Szalagh Katalin ,folytatja A vidék bajnoksággal egy­­időben a Népstadionban ver­senyeztek legjobb atlétáink, a Bp. Spartacus nemzetközi OKISZ Kupa-versenyén. Ba­logh Katalin (ZT­E) továbbra is folytatta sikersorozatát 100 m gáton. Most is, mint idén minden alkalommal, összes magyar ellenfelét legyőzte, s a lengyel Zebrowska mögött 13,8 mp-es időeredménnyel második lett. Halás István az IB­V keretben A Magyar Atlétikai Szövetség értesítése alapján Balás István, a ZTE ifjúsági válogatott kerettag atlétája tagja lett az IBV-re készü­lő keretnek. A fiatal versenyző egyúttal meg­hívót is kapott, július 12—29-ig ugyanis Tatán, edzőtáborban ké­szülnek a keret tagjai. A NYÁRI TOTÓ-KUPÁÉRT Körmendi FENE—Z. Dózsa 2:1 (0:0) Zalaegerszeg, Dózsa pálya, 200 néző. Jv.: Bay. Z. DÓZSA: Nyúl — Torma, Pal­lér, Kardos, Filagics, Orbán L. (Molnár), Varga, Horváth (Ró­zsás) , Simon, Sziva, Igazi. Edző: Mínárcsik János.­­A gólok története, 46. perc: Bal oldali támadás vé­gén a labda Somogyi elé került, aki az elmélázó Nyúl mellett a kapu bal oldalába lőtt. 1:0. 78. p.: Rózsás jobb oldali szabadrúgását követően a labda kiperdült Fata kezéből, s az érkező igazi a kapu közepébe fejelte. 1:1. 84. p.: Papp nagy lövését Nyúl a felső lécre ütötte, a visszapattanó labdát So­mogyi a védést meg sem kísérlő kapus mellett a háló bal oldalába fejelte. 2:1. Jók: Kovács, Somogyi, Hegedűs, ill. Pallér, Simon, Sziva. * A labdarúgó Nyári Totó Kupa Nyugati csoportjában még a kö­vetkező eredmények születtek: Bauxitbányász SE—MOTIM TE 3:0 (1:0), BATEX Kőszegi SE— Répcelaki Bányász 3:1 (1:1). MONTREALI remények HA MAGYAR ZOLI NEM RONT... (Tizenegy nap múlva kezdődik meg Montreálban a XXI. Nyári Olimpiai Játékok küzdelemsoroza­ta. A világ legjobb sportolóinak szökőévenkénti nagy vetélkedőin hazánk 17 sportágban indít ver­senyzőket, illetve csapatokat. Ma induló sorozatunkban színeink képviselőinek esélyeivel, a szerep­lésükhöz fűzött reményekkel fog­lalkozunk.) Csaknem három évti­zede, 1948- ban nyert utoljára olimpiai bajnokságot magyar fér­fi tornász. Nevezetesen Pataki Ferenc, aki talajon, a műsza­badgyakorlatban szerezte meg az aranyérmet. Előtte hasonló — méghozzá dupla! — sikert csak az 1932-ben, Los Angeles­ben, a szintén a műszabad­gyakorlatban, valamint a ver­senyprogramból azóta már tö­rölt, kérészben végrehajtott lóugrásban diadalmaskodott Pelle István ért el. Túl nagy hagyományokról tehát igazán nem beszélhe­tünk, mégis most, Montreál előtt, ha a magyar sportkedve­lők a mieink esélyeit latolgat­ják, szinte mindenki egy férfi tornász nevével kezdi a felso­rolást. Nos, Magyar Zoltán valóban abszolút favorit. Az FTC 23 éves kitűnősége Münchenben is ott volt, de még nem került be a legjobbak közé. Az 1973-as grenoblei EB-n viszont már nagy fölénnyel nyerte a lólengést, s azóta világverse­nyen nem talált legyőzőre­ Várnából (1974) világbajnok­ként, Bernből (1975) pedig is­mét Európa-bajnokként jött haza. Ráadásul tavaly a Világ Kupában is az élen végzett legerősebb szerén. Gyakorlatá­nak legnehezebb eleme Ma­gyar-vándor néven vált is­mertté a szakemberek köré­ben. S bár még ezt sem tudja bemutatni egyetlen vetélytársa sem, Zoli mesterével, Vigh Lászlóval, az elmúlt évben egy még nehezebb gyakorlattal lepte meg a tornászvilágot. Az úgynevezett orsóval, amelyre jó néhány nemzetközi viadalon megkapta már a pontozóktól a maximálisan adható 10 pontot. Ezért aztán igazán nem túl­zás, hogy lólengésben senki más nem nyerhet olimpiai aranyérmet, csak Magyar Zol­tán. Ha ugyanis nem sérül meg s gyakorlatát nagyobb hi­ba nélkül bemutatja — győzni fog! Ám ha ront — no, de hadd ne fessük az ördögöt a falra . .. Magyar Zoltán mellett Molnár Imre és Donáth Fe­renc is kitűnő képességű ver­senyzők, akik Laufer Bélával, Bánrévi Imrével, Biró István­nal és Sivadó Jánossal közösen pontot érő helyezés kiharcolá­sára lehetnek képesek a csa­patban. Az ötvenes évek két olim­piáján női tornászaink hat bajnokságot nyertek (Keleti Ágnes négyet, Köröndi Mar­git és a kéziszercsapat egyet— egyet). Melbourne (1956) óta viszont ezüst- és bronzérmek­kel kellett beérniük. Montreál­ban egyéniben dobogós helye­zésben csak titokban remény­kedhetünk, csapatban viszont a müncheni harmadik hely megvédését várjuk Egervári Mártától, Kelemen Mártától, L­övei Máriától, Medveczky Krisztinától, Nagy Zsuzsától, Óvári Évától és Tóth Margit­tól. Magyar Zoltán Nehéz kérdés Ez egy rendkívül nehéz beszélgetés volt. — No, barátocskám, mégis csak próbálja megerőltetni agyacskáját, és mondja meg, nagy hol dolgozik. — könyörögtem beszél­gető partneremnak, miközben erősen szemé­be nézve igyekeztem megnyerni a kegyét. Beszélgető partnerem rákvörös lett, elön­tötte a veríték, törölgette a nyakát, és egyet hajtott mint a pereces: — Nem emlékszem! Ha megöl akkor sem emlékszem. Úgy rémlik, valamiféle hivatal lehet, de hogy milyen, arról halvány fogal­mam sincs. — No, rendben, — döntöttem végül. — Akkor próbáljuk meg a düllőre jutást másik oldalról. Hogy jutott be ebbe a hivatalfé­lébe? — Protekcióval, — csillant fel a szeme örömében, hogy végül valamivel mégis csak a segítségemre lehet. — Egyik iskolatár­­samnak a barátja járta ki, hogy felvegye­nek. .. — Ez régen volt? — Három évvel ezelőtt. — És hogyan, milyen érvekkel agitált? — Azt mondta, hogy ez nem, piszkos munka. — És ön mivel foglatoskodik ott? — Rakosgatom a papírokat egyik helyről a másikra. — Ez nagyon izgalmas. Mondja, milyen papírok azok, amelyeket rakosgat ön az asz­tal egyik sarkából a másikba? — Különböző papírok. Kockásak, vonala­sak, simák. Van közöttük olyan is, amelyik összehajtott, de a többségük sima ív. — Ez eddig rendben van. De azt nem tud­ná megmondani nekem, hogy mi van ráírva ezekre a papírokra? — Drága barátom, — mért végig tetőtől talpig, nekem aztán tökéletesen mindegy, hogy miről szólnak azok a papírok, mivel sohasem olvastam beléjük. — Már megbocsát. Mennyi a fizetése? — Százhúsz. — És mit tesz érte? — tört ki belőlem a kérdés. — Azt, hogy rakosgatom a papírokat az asztal egyik sarkából a másikba. — És mivel foglalkoznak az ön munka­­társai? — Az igazság az, kénem szépen, — mondta mély gondolatokba merítve, — hogy én ko­molyabban nem foglalkoztam ezzel a kér­déssel. Véleményemet talán úgy sommáz­hatnám, hogy valószínű közülük egyesek ír- 1976. július 6.

Next