Zalai Hírlap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
ül a számunkból. Tervszerű tagfelvételi munka ›o› Zászlóbontók › ©› Jövő heti rádió- és tv-műsor ›o› Átmeneti megoldás volt › o › Öt osztály a szomszédba jár › o › Csak az adósságaimat tartom számon ... ›o› Jegyzet › o › Az ígéret szép szó... világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 60. szám Ára: 80 fillér 1977. március 12., szombat Csökkent a közúti balesetek száma Ülést tartott a* Országos Közlekedésbiztonsági Tanár* Javul a közlekedési fegyelem — állapították meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács pénteki ülésén, ahol a KRESZ új szabályainak bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat összegezték és a közlekedésbiztonsági helyzet alakulását elemezték. Mindkét témát az 1976. évi adatok tükrében vizsgálták, s egyben megszabták a mind biztonságosabb közúti forgalom eléréséhez a további feladatokat. Összeségében az elmúlt esztendőben — jóllehet szerény mértékben — csökkent a halálos és a sérüléssel járó közlekedési balesetek száma, kevesebb ember halt meg, illetve szenvedett sérülést ilyen balesetek következtében, mint 1975-ben. Egy év alatt 6,6 százalékkal csökkent a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma, a halált okozó baleseteknél 3,1, a súlyos sérüléses baleseteknél 6,6, a könnyű sérülést okozóknál 6,1 százalékos volt a csökkenés. A fővárosban az országos átlagnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma 1976-ban, 1975-höz képest. Felhívták a figyelmet a tanácskozáson arra, hogy a balesetek számának globális csökkenésén belül 13 százalékkal emelkedett a gyorshajtás, és 6 százalékkal a szabálytalan előzés miatt történt balesetek száma. Továbbra is a balesetet előidéző fő okok közé tartozik az ittas állapotban való járművezetés, abszolút mértékben csökkent ugyan az alkoholfogyasztás következtéből történt balesetek száma, de aránya mégis rendkívül magas, az összes balesetek 17 százalékában játszik szerepet az alkohol. Az eddiginél sokkal jobban kell vigyázniuk a volán mögött ülőknek az idős emberekre és a gyerekekre, legtöbbször ugyanis ők a szenvedő alanyai a baleseteknek. Arról is szó esett, hogy országrészenként eltérően alakul a baleseti statisztika. Megemlítették, hogy Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Vas és Veszprém megyében több mint 10 százalékkal csökkent, ezzel szemben Békés és Zala megyében 10—18 százalékkal növekedett a balesetek száma az elmúlt esztendőben a megelőző évihez képest. Az OKBT ülésén kitüntetésben, illetve dicséretben részesítette a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedésbizton- sági tanácsok legkiválóbb aktivistáit, s átnyújtották — most első alkalommal — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács díszplakettjét is. (MTI) Árak és műszaki haladás Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosság igénye: a használati érték mérlegelése mellett növekszik az esztétikai kívánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mérete, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen kisebb mértékben növekszik évről-évre, mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakba felhalmozott bútorok mennyisége, a híradástechnikai cikkek iránti kereslet iránya (a sztereó és a kvadrofontechnika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságokkal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozvan halogatja régi mosógépének, centrifugájának a cseréjét. Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti rekamiét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, háromszor-négyszer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez is még sok példát felhozhatnánk — egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az életmód változásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva „többet tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nem csak a más, hanem a jobb) anyag, szerkezet, termék előállítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve lehetetlen tehát alacsonyabb áron, vagy a régi áron korszerűbbet előállítani. Az áremelés azonban sohasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok általában — a nem ritkán előadódott indokolatlan áremelések miatt — gyanakodva fogadják. Az „ál-újdonságokkal” megcélzott magasabb bevételek elkerüléséért, az effajta vállalati manipulációk leleplezéséért társadalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz kiöntésénél azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a „gyerek”, a műszaki haladás ügye, az ebben való érdekeltség is — a kádban van. Ha valahol tehát — az exportképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különben a jobb anyag, vagy a jobb technika befektetése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nyerészkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az összefüggéseket világosan látó emberek, — s ilyn — nem t°rt1ák, nem tarthatják üldendőnek. Bonyolult kérdés ez, de látnivaló, hogy — legalábbis — vállalatonként nehéz hoszszú távon megfelelni egyszerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a termék ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvonal is. Mi vásárlók persze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, divatjamúlt termék áráért. Ez pedig a legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az életszínvonal javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan határok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igénynek kiszolgálására, vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. Azt pedig valamennyiünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban boszszant bennünket. Az-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az átlagnál, de kapható, vagy az, ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártó vállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet, igen gyakran így fogalmazza a kérdést. Gerencsér Ferenc Biszku Béla Óbudára, Borbély Sándor Szolnok megyébe látogatott Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett Óbudán. A III. kerületi pártbizottság székházában Biszku Béla tájékozódott a városrész politikai, gazdasági helyzetéről, majd a vb tagjaival eszmecserét folytatott az aktuális politikai kérdésekről, teendőkről. A KB titkára részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen a pártélet időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A vendéget csütörtökön a megyei pártbizottság székházában Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, az 1976. évi feladatok teljesítéséről, továbbá az 1977. év fő medrei célkitűzéseiről. Borbély Sándor ezután felkereste a Martfűi Tisza Cipőgyárat. A Központi Bizottság titkára pénteken Tiszafüredre és a tiszaörs-nagyiváni Petőfi Mezőgazdasági Tsz-be látogatott el. (MTI) 11% ALKATRÉSZEK IKARUSHOZ Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban az idén 12100 autóbuszt gyártanak, ebből több mint tízezret exportálnak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A gyár székesfehérvári gyáregysége az idén hatezer autóbuszt készít. Termékeik 80 százaléka exportra kerül. A szocialista országokon kívül egyre jelentősebb megrendelések érkeznek tőkés országokból is. A képen szerelik az elektromos alkatrészeket (MTI fotó: Jászai Csaba felv. — K.L) Nyitás április elején Átadás előtt a zalaszentgróti új szövetkezeti ABC áruház Az eredeti tervek szerint már üzemelnie kellene a zalaszentgróti ÁFÉSZ új, ötszáz négyzetméter alapterületű, hatmillió, forintos költséggel épített és berendezett ÁBC áruházának. Sajnos, az építéssel megbízott Zalaszentgróti Építőipari Szövetkezet munkáját gyakran hátráltatta anyaghiány — válaszolja a határidő-csúszással kapcsolatos kérdésünkre az áruház újonnan kinevezett vezetője, Budai Kálmán. — Ezen persze megfelelő munkaszervezéssel még segíteni lehetett, de azon már nem, hogy az általunk időben és pontos méretezéssel megrendelt szellőző| berendezés helyett a gyártó | cég — jókora késéssel — egészen más méretűt küldött. Mivel adott esetben nem volt más választásunk, kénytelenek voltunk a terv szerint épített nyílások helyett újakat csináltatni. Mindez jelentős időkieséssel járt, de most már helyére került minden. Az áruház műszaki átadására napokon belül sor kerül. — És mikortól jöhetnek a vásárlók? — Hacsak a műszaki átadás valami súlyos hiányosságot nem állapít meg, mi szeretnénk április elsején vagy másodikén fogadni a vásárlókat. E hónap második felétől folyamatosan feltöltjük áruval a polcokat. Az áruház önkiszolgáló rendszerben működik majd és a műszaki árukat kivéve minden megtalálható lesz benne. Külön húsbontó, zöldség- és gyümölcstisztító, valamint csomagoló részt alakítottak ki. Két nagy teljesítményű mélyhűtő pult szolgál a mirelitkészítmények tárolására. Gyorsfagyasztott készítményekkel a győri hűtőipar, különleges sütőipari termékekkel pedig a szombathelyi sütőipari vállalat látja el az áruházát. A belső berendezés egy részét az egyik celldömölki ipari szövetkezet készítette, a pénztárrész pedig a budapesti Skála áruház mintájára épült. Csúcsforgalmi időszakban négy helyen lehet majd fizetni — mondja az üzletvezető. — Az áruház áteresztő képessége akkora, hogy hosszú időre megoldja a környéken élők ellátását. Az áruházhoz egyébként egy presszó rész is tartozik, ahol feketekávét, cukrászsüteményeket, cigarettát árusítanak. Az új áruházzal függ össze, hogy átadása után a régi áruházát átalakítják, s benne a presszó kap helyet. A jelenlegi presszó helyét viszont a járműbolt foglalja el. Bukarestben hozzákezdtek az utak és járdák romtalanításához Bukarest (Agerpres) a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának csütörtöki ülése elemezte a főváros helyzetének normalizálására hozott párt- és kormányhatározatok teljesítését, és újabb intézkedéseket foganatosítottak a bukaresti problémák megoldására. Az ülés határozata szerint továbbra is óvatosan és következetesen kell dolgozni a megsérült toronyépületeknél — ezeknek romjait még nem szállították el — főleg azért, mert a még épségben levő pincékből esetleg életben maradt embereket lehet kimenteni. Pénteken a katasztrófa által kevésbé sújtott megyékből egyre több, elsősorban építőanyaggal teli szállítmány érkezett Bukarestbe. Más városokból szakemberek, kőművesek, asztalosok, festők stb. érkeznek a fővárosi lakosság segítségére. Bukarestben a lakosok tízezrei és a néphadsereg alakulatai hozzáfogtak az utak és járdák romtalanításához. Fokozatosan helyreáll a közlekedés is. Mind több és több utcát nyitnak meg, újabb és újabb autóbusz-, villamos- és trolibuszjárat indul be. A még mindig súlyosan megrongált épületek kivételével a főváros valamennyi lakásában, üzemében és intézményében zavartalan a villany- és gázszolgáltatás. A melegvízellátás is egyre inkább kiterjed az egész városra Az otthonukat elvesztett állampolgárok haladéktalan elszállásolása érdekében kiürítenek egy sor kulturális intézményt Sok állampolgár kifejezte azt a kívánságát, hogy földrendes áldozatainak megsegítésére, a természeti katasztrófa okozta károk felszámolására pénzt adhasson. Ezt a szándékot megértve, a Politikai Végrehajtó Bizottság lehetőséget nyújt arra, hogy a felajánlott pénzeket mindenki eljuttathassa a PVB-hez. Egész sor állam kormánya, illetve államfője, továbbá intézménye, valamint külföldi személyek szintén segítséget ajánlottak fel a román nép s számára. Gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket, mozgó kórházakat kívánnak szállítani, felajánlották, hogy közreműködnek iskolák és létesítmények építésében, pénzt és ipari berendezéseket küldenek. Országos segélybizottságot hoztak létre, amelynek feladata a földrengés áldozatainak nyújtott társadalmi segítség összehangolása, valamint a külföldi segélyek elfogadása és ésszerű felhasználásának biztosítása. A testület elnöke Elena Ceausescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja. Megérkezett Románia fővárosába a földrengés károsultjai megsegítését célzó újabb szovjet segélyszállítmány. Egy AN—12-es típusú repülőgép gyógyszereket, orvosi műszereket és kórházi berendezéseket szállított Bukarestbe. Belgrád (Tanjug) A Jugoszszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtökön hozott határozatával 30 trillió dináros segélyt ajánlott fel a romániai földrengés okozta károk felszámolására. Tito elnök személyes megbízottja, Stevan Doronjszki, a Jugoszláv Államelnökség tagja Romániába utazott a károk és az esetleges további segélyek felmérésére. Kallós Ödön előadása Londonban London, (MTI): A Londoni Kereskedelmi és Iparkamara pénteki ülésén Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke előadást tartott a magyar népgazdaság helyzetéről és fejlődéséről, ötéves tervünk célkitűzéseiről és a brit—magyar kereskedelmi kapcsolatokról. Rámutatott, hogy eddig vállalataink 417 kooperációs megállapodást kötöttek külföldi cégekkel, de ezek között az angol vállalatok csak tizedrészben vannak képviselve. Kallós Ödön méltatta a két kamara jó kapcsolatait és hangoztatta, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara hasznos tapasztalatokat szerzett munkája szervezése során a londoni kamarától. Az érdeklődéssel kísért előadás után Kallós Ödön válaszolt a londoni üzletemberek és az angol sajtó képviselőinek kérdéseire. (MTI)