Zalai Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

1917. április 15. ZADAI HÍRLAP Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. április 13.-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) valamennyi dolgozó érdekeit­­szolgálva megvalósítja a leg­szélesebb értelemben vett sza­badságjogokat. A­ szovjet államnak törté­nelmi érdeme, hogy létének el­ső pillanatától kezdve követ­kezetesen harcolt a békéért, védelmezte a föld minden né­­pészek alapvető érdekét, és ma is ez áll nemzetközi tevékeny­ségének középpontjában. A Szovjetunió állhatatos küz­­delme a béke megszilárdítá­sáért döntő hozzájárulást­ je­lentett a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, ahhoz, hogy az emberiség szá­mára reális céllá vált egy új világháború­ megakadályozása. ** A magyar munkások és *** parasztok mély rokon­­szenvvel üdvözölték a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmét, és 1919-ben el­sőként követték példáját, ki­kiáltották a Magyar Tanács­­köztársaságot. A Tanácsköztársaság vérbe­­fojtása és a negyedszázados fa­siszta uralom után a szovjet hadsereg felszabadító­ harcá­nak eredményeként népünk előtt ismét megnyílt a társa­dalmi haladás, a nemzeti fel­emelkedés útja. A forradalmi harcokban megedződött ma­gyar munkásosztály ■ a­ szövet­ségben a dolgozó parasztság­gal és a társadalom más hala­dó erőivel — kivívta a hatal­mat, győzelemre vitte a szo­cialista forradalmat hazánk­ban. A szocializmus építésének nagy munkájában segítőkész, ■őszinte barátként és kipróbált küzdőtársként mindig magunk mellett tudtuk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet államot, a szovjet népet. A megbonthatatlan magyar é­s szovjet barátság kiállta az idő próbáját és szüntelenül tovább erősödik.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy a magyar munkás­­osztály, a­ termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, egész népünk a Nagy Októberi Szo­­cialista Forradalom világtörté­nelmi jelentőségéhez méltóan készül az évforduló megünnep­lésére. A csepeli dolgozók ál­tal kezdeményezett és széles körben kibontakozott munka­­verseny-mozgalom kifejezi né­pünk szocialista hazafiságát, internacionalizmusát, a szovjet nép történelmi harcának és eredményeinek elismerését. A Központi Bizottság felhív­ja­ a kommunistákat, a párton­­kívüli hazafiakat, dolgozó né­pünket: tettekkel járuljanak hozzá, hogy a szocialista- építés, munka újabb sikereivel kö­szöntsük a Nagy Októberi Szo­­cialista Forradalom 60. évfor­dulóját ü­lésére kitűzött célokat. Fo­kozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerke­zet további fejlesztéséért, a beruházások t­ervszféris meg­valósításáért. Jelentősen javí­tani kell­ az üzem- és munka­szervezést, a munkaerő-gaz­dálkodást, nagy figyelmet for­dítva a belső tartalékok fel­tárására. A feladatok megkö­vetelik az anyaggal, energiá­val, munkaerővel és pénzzel való még ésszerűbb takaré­kosságot és azt, hogy a tudo­mány hazai és nemzetközi eredményeit fokozottabban ál­lítsuk a gazdasági fejlődés szolgálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel összhangban valósul­janak meg az előirányzott életszínvonal­­politikai­ célok, a lakosság áruellátása továbbra is ki­egyensúlyozott legyen, a fo­gyasztói árszínvonal a terve­zett keretek között maradjon.­­ Az 1977. évi népgazda­­­­sági terv társadalmi fogadtatása jó volt, dolgozó népünk megértette a feladato­kat, és cselekvően támogatja azok végrehajtását. A párt­­szervezetek, a kommunisták meggyőzői irányító, szervező munkájukkal erősítették a gazdaságpolitikai célok eléré­séhez szükséges szemléleti és cselekvési egységet. A tervek ismertet­ése és végreh­a­j­tása ér­dekében eredményes munkát végeztek a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak, a sajtó, a rádió és a televízió. A társadalmi aktivitást nagyszerűen kifejezi a csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére kibon­takozott és országos méretűvé szélesedett, munkaverseny-moz­­galom, amely jelentős nem­zetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeményezést, és elhatározta, hogy a legki­válóbb vállalatok, szövetkeze­tek és szocialista brigádok munkáját jubileumi zászló és oklevél adományozásával is­meri el. A Közpon­ti Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunisták, szemé­lyes pél­damu­tatással tovább­ra is segítsék, a tervek meg­valósítását. Felkéri a tömeg­­szervezeteket, a társadalmi szerveket, felhívja egész dol­­gozó népünket, hogy öntuda­tos, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesíté­séhez. ill. A Központi Bizottság átte­kintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit, megvitatta az 1977. évi nép­­gazdasági terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatait ". Az 1976. évi gazdálko­­dás végleges adatai alapján megállapította, hogy a népgazdaság fejlődése fő tendenciáiban megfelelt gaz­daságpolitikai törekvéseink­nek, alapvetően a kijelölt irányban haladt. A gazdasági növekedés azonban a vártnál kisebb lett. A nemzeti jöve­delem elosztása ugyanakkor igazodott a terv céljaihoz és a lehetőségekhez. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és­ a felhalmozás —­ a terme­lési eredményekkel és az egyensúlyi követelmények be­tartásával­­ összhangban növe­kedett. A tervezettnek meg­felelően javult a kiskereske­delmi mérleg egyenlege. Figyelembe véve a múlt évi gazdálkodás eredményeit, mindent el kell követnünk an­nak érdekében, hogy az idei terv gazdaságpolitikai céljait, fő előirányzatait maradékta­lanul teljesítsük. Ez elenged­hetetlen ahhoz, hogy ez év­ben megközelítően elérjük az . V. ötéves terv első két évére tervezett fejlődést. Ehhez a feltételek adottak.­­ Az első negyedév ta­­­­pasztalatai alapján a Központi Bizottság megálla­pította, hogy az 1977. évi­ nép­gazdasági terv végrehajtása megfelelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a mun­ka jó irányban halad. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a terv kidolgozása az előző évekhez, képest koráb­ban, gyorsabban és szervezet­tebben történt. A vállalati tervekben a népgazdasági cé­lok megfelelően­­ érvényesül­nek. A vállalatok nagyobb fi­gyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a terme­lés gazdaságosságának és a termékek minőségének javí­tására, a termékszerkezet kor­szerűsítésére, a fokozottabb anyag- és energiatakarékos­ságra, a munka- és üzemszer­vezés tökéletesítésére. Arra törekednek, hogy javuló szín­vonalon elégítsék ki a hazai igényeket, és teljesítsék ex­portfeladataikat. Mindez a gazdaságirányító és gazdál­kodó szervek, valamint a dol­gozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik. Az év első negyedében meggyorsult a termelés­­ növekedése: az ipari terme­lés 5 százalékkal volt na­gyobb, mint a múlt év azo­nos időszakában. A termelé­kenység gyorsabban emelke- * dett, továbbra is meghaladja a termelés növekedését. Az építőipar termelése i11 száza­lékkal nőtt. Az év első há­rom hónapjában több lakást építettek és adtak át, mint az előző esztendő azonos idő­szakában. A mezőgazdasági üzemek termelési előirányzatai alap­vetően összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mezőgazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szervezetten végzik. A terve­zettnél nagyobb terület­en ve­tett őszi kalászosok jelenlegi állapota kedvező. Zöldségfé­lékből és burgonyából a ta­valyinál nagyobb mennyiség­re kötöttek termelési szerző­dést. Az állattenyésztés fejlő­dése a tervezettnek megfelel, lehetővé teszi a­ lakosság ki­egyensúlyozott húsellátását és az exportfeladatot, teljesíté­sét. A vasúti és a közúti szállí­tás a tervezettnek megfele­lően alakult, az áruszállítási igényeket a korábbinál jobb ütemben elégítették ki. Az előző évinél szervezet­tebb és élénkebb a külkeres­­­­kedelmi tevékenység. A for­galom növekedett, mind a ki­vitel, mind a behozatal lénye­gesen nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában.­­­ A lakosság pénzbevé­­t­­­tele a terv előirányza­taival összhangban alakult. A munkabérek átlagosan 6 szá­zalékkal­ nőttek. A termelő vállalatoknál a nyereségrésze­sedés — a prémiumokkal, ju­talmakkal és más évközi ki­fizetésekkel együtt — orszá­gos átlagban 22 napi bérrel egyenlő. A termelőszövetke­zeti dolgozók első negyedévi jövedelme mintegy 3 száza­­­­lékkal növekedett. Az első negyedévben ki­egyensúlyozott volt az áruel­látás. Javult az áruk válasz­téka és minősége, a forgalom növekedett, némileg megha­ladta a tervezettet. A fo­gyasztói árszínvonal a terv előirányzatai szerint alakult PS A Központi Bizottság az első negyedévi ta­pasztalatok alapján megálla­pította, hogy az 1977. évi terv gazdaságpolitikai céljai, fő­­­irányzatai helyesek, elérhetők. Az idei népgazdasági terv előirányzatainak maradékta­lan megvalósításához mozgó­sítani kell­­erőinket, hogy a munka hatékonyságának fogla­kozásával gyorsuljon a fejlő­dés üteme, emelkedjék a mű­szaki színvonal, tovább javul­jon a népgazdaság egyensú­lya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi forgalom, és elérjük az életszínvonal eme­ IV. A Központi Bizottság érté­­­kelte az 1961 és 1975 közötti időszak 15 éves lakásépítési tervének végrehajtását. Meg­állapította, hogy a terv leg­főbb célja teljesült, az elő­irányzott egymillió új lakás­nál kereken ötvenezerrel több épült. A lakáshelyzetben for­dulat következett be, az el­múlt másfél évtizedben az or­szág lakosságának egyharma­­da költözött korszerű, új ott­honba. Ez pártunk, kormá­nyunk, népünk közös munká­jának kiemelkedő eredménye.­­ Az ország lakásállomá­-*á­nya 1976 elejére elérte a 3 millió 500 ezret. A lakások minősége és felszereltsége ja­vult A komfortos lakások aránya háromszorosára, csak­nem 40 százalékra, a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 százalékról 69 százalékra emelkedett. Eny­hült a zsúfoltság: a 100 la­kásra jutó személyek száma 351-ről 310-re, a 100 szobára jurtó személyeké pedig 250-ről 170-re mérséklődött. Mindez jelentősen javította a lakosság életkörülm­ényei­t. A házgyári hálózat létreho­zásával kialakultak a tömeges lakásépítés feltételei. Modern, iparszerű technológiával je­lenleg évi 50 ezer, a hagyo­mányos építési módokat is fel­használva összesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente át­adott lakások száma az 1960-as évek elejéhez képest megkét­szereződött, s ezzel hazánk­ban a lakásépítés üteme elérte az európai országok átlagát. A növekvő lakásépítést szolgáló ipari háttér is fejlő­dött. Új cement-, épületkerá­miai-, tégla- és cserépipari-, betonelem- és üveggyárakat helyeztek üzembe. Fokozódott az épületasztalos- és lakatos­ipar termelése, a különböző szerelvények gyártása. Bővült a mélyépítőipar, valamint a szak- és szerelőipar termelése Az új lakótelepeken a ke­reskedelmi és szolgáltató egy­ségek,­ az óvodák, a bölcsődék, az iskolák, a művelődési köz­pontok és az orvosi rendelők gyakran késéssel, de komplex módon épültek meg. A töme­ges méretű lakásépítés kedve­zően változtatta meg váro­saink, falvaink arculatát, vá­rosrész nagyságú új lakótele­pek jöttek létre.­­ A Központi Bizottság és­­ a kormány 1970. évi ha­tározata továbbfejlesztette a lakáselosztást és a lakbérrend­szert. Nőtt a tanácsok szerepe a lakásgazdálkodásban, erő­södött az elosztás társadalmi ellenőrzése. A közvélemény megértéssel fogadta, hogy a la­káskérdés megoldásából a la­kosság anyagi erejéhez mérten vegye ki a részét. Társadalom­politikai céljainkkal egyezően a IV. ötéves terv időszakában újabb intézkedésekre került sor a munkáslakás-építés ki­emelt támogatására, a három- és többgyermekes családok so­­ron kívüli lakáshoz juttatására. *­ A Központi Bizottság * megvitatta az új távlati lakásépítési program kidolgo­zásának irányelveit. A még ki nem elégített indokolt igénye­ket, az önálló lakásra jogo­sultak növekvő számát, a la­kások fenntartásának és kor­szerűsítésének feladatait szám­­bavéve, a Központi Bizottság továbbra is fontos társadalom­­politikai kérdésnek tartja a lakáshelyzet folyamatos javí­tását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot és felhívta a Minisztertanácsot, hogy figyelembe véve az el­múlt 15 év tapasztalatait, a je­lenlegi lakáshelyzetet és a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatot, dolgoz­zanak ki új távlati lakásépí­tési tervet az 1976—1990 kö­zötti időszakra. A javaslatot jóváhagyás végett terjesszék a Központi Bizottság elé. ★ ★ ★ A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és szemé­lyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Sándor József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB Iroda vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésé­vel felmentette osztályvezetői tisztségéből és nyugállomány­ba helyezte; — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztőjének tisztségéből, kinevezte osztályvezetővé és megbízta a KB Iroda vezeté­sével­ , — Nemes Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját fel­mentette a Politikai Főiskola rektori tisztségéből és kine­vezte a Népszabadság főszerkesztőjévé.­­ Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorhe­lyettesét rektorrá nevezte ki. (MTI) ­ A KPM Zala megyei Közúti Igazgatóságának zalaszentgró­­ti üzemmérnöksége két egy­mást követő évben is megnyer­te az igazgatósági munkaver­senyt. A hatvan fős üzemmérnök­ség tavaly 361 százalékkal telje­sítette túl 13 millió forintos termelési tervét. A hozzájuk tartozó közel 3®00 kilométeres úthálózaton egész éven át lel­kiismeretes munkát végeztek. Betömték a kátyúkat, henge­reltek, szélesítettek, padkát rendeztek, különös gondot for­dítva a forgalomtechnikai elő­írásokra. Különösen a téli hónapok alatt gondoskodtak a biztonságos közlekedés feltéte­leinek megteremtéséről. Pon­tosan: jelezték a homokszórók­nak a síkos szakaszokat, az ügyeletes hóeltakarító brigá­dok pedig a hóakadályokat távolították el.­­ Ez a tél a szokásosnál több gondot okozott. Szeren­csére útjaink jól karban vol­tak tartva, így felfagyás keve­sebb volt, mint másutt — mondja Molnár Dezső, a Pe­tőfi Sándor szocialista brigád tagja. A brigáddal a karmacsi úton találkoztunk, miközben a fagykár nyomait igyekeztek eltüntetni. A Petőfi brigád az üzemmérnökségen dolgozó há­rom brigád egyike. Jól össze­szokott, idős törzsgárdatag­­jaik értik az útjavítás csínját­­bínját. Többségük régebben atőr volt. Akkor lapátos mód­szerrel dolgoztak, kerékpárral járták szakaszaikat. Most meg­felelő gépekkel ellátva komp­lex brigádokba tömörülve ja­vítják az utakat. A munkaverseny értékelése­kor fontos szempont volt a jó minőségben végzett munka, a megtakarítás, az önköltség csökkentése. A szentgrótiak­­ ebben is az élen jártak, főleg villamosenergiából, benzinből­­ és gázolajból volt jelentős a­­ megtakarításuk. .­­ — Tíz járművünk van a sze­mélyszállítókon kívül, meg a­­ keverőberendezés. Ez utóbbi , téli nagyjavítására mindig "kü­­­­lönös gondot fordítanak szere­­p­meink, mert az akkor végzett­­ becsületes munka a záloga a­­ tavaszi, nyári zökkenőmentes­­ munkának. Most is, a javítást­­ befejezve, márciusban bein­dulhattunk vele — mondja Erdélyi József. A keverőben a tervezettnél kétszer több, összesen 2819 tonna aszfaltot állítottak elő, melyet kátyúk betöméséhez, burkolatjavításhoz használtak fel. Ezen felül nagyobb mun­kákat is végeztek. Ilyen volt többek között a dióskáli út­építés, hídépítés, melyet a ta­nács nagy megelégedésére ha­táridő előtt befejeztek. A tár­sadalmi munkából is kiveszik részüket, legutóbb a zalaszent­­gróti óvodásoknak építetek KRESZ-parkot. Most, ezekben a napokban két brigádjuk a téli útrongá­­lódások helyreállításán dolgo­zik, egy másik pedig a gétyei bekötőútról szállítja a földet, melyet padkarendezés közben termeltek ki. — Ha nem jön közbe a ha­vazás, már befejeztük volna a helyreállítást — mondja Kiss Ferenc művezető. — Így, el­­­­képzeléseinkkel ellentétben, csak április végén kezdhetünk a szélesítésekhez, felületmeg­erősítő itatásos hengerlések­hez, korrekciókhoz. Majd egy kicsit ráhajtunk, mert termé­szetesen harmadik alkalommal is szeretnénk megnyerni a ver­senyt. Takáts Sándor Másodszor is első helyen az igazgatósági munkaversenyben ír**. w n KP.W xnhisxentgróli iixemmérniiksege Üzembővítések, iskolák, sportpálya Min dolgozik a ZALA­TERV kanizsai kirendeltsége ? Székeket visznek ki a vezető irodájából is. — Tervtanács van a Patyo­lat-beruházásról, a költség­­becslést tárgyalják — mondja Németh István, a ZALATERV kanizsai kirendeltségének he­lyettes vezetője — Körülbelül 25—27 milliós munkáról van szó a második ütemben. Új mosodai csarnokot és a járulé­kos munkáit tervezzük meg. Fontos munka, a jövő év vé­gére a létesítményeknek ké­szen kell állniuk. Hasonlóan gyors feladat a 20 milliós kiviteli értékű új isko­la tervezése Zalaapátinak. Át kellett dolgozniuk a más által készített programtervet az or­szágos szabványoknak megfe­lelően. A rossz helyszíni adott­ságok miatt gondban voltak, hogy milyen alapozást és szer­kezetet tervezzenek. Nem teljes a létszáma a ki­rendeltségnek, betöltetlen né­hány státusz, pótolni sem tud­ták a GYES-en levőket, mégis tartják a tervezésre ígért ha­táridőket. Az eredeti ütem sze­rint májusban átadják a sör­gyári fejlesztés utolsó doku­mentációját: a kapcsolótermit, a vízgépházit és a távvezeté­két összesen 600 ezer forintos tervezői munka volt. — Ilyet szeretnénk még. Nem a pénz miatt! Azért, mert olyan segítőkész együttműkö­dés volt a beruházásban részt­vevő sok partner között, ami­lyet még nem tapasztaltunk. A szocialista szerződés valóban pluszt adott a hatékonyabb, gyorsabb beruházáshoz. Sorra vesszük Németh Ist­vánnal a kirendeltség folya­matban levő munkáit. Már programterv van a hahóti új iskoláról és a III. negyedévben adják a kiviteli tervet is. Most kaptak megbízást a kanizsai Landler gimnázium bővítésére is, s érik az elképzelésük­ arra, hogyan bővül a kanizsai bá­nyász-sportpálya, a 80, milliós fejlesztés terveiben sportcsar­nok, futófolyosó, új pályák, s talán úszómedence is lesz. Jú­nius közepére befejezik a­ Ka­nizsa Áruház épületének ka­zán-áttervezését, hasonló mun­kát végeznek a lenti óvoda ré­szére. Alakulnak már a körvo­nalai a Városgazdálkodási Vál­lalat szociális épületének eme­let ráhúzására, illetve a sör­gyár kaposvári egységének to­vábbi bővítésére. Ennyi tervet ad át ennek a félévnek a végéig a kislétszá­­mú tervezőgárda. Most mind­össze harmincegyen vannak, de amíg nem jön az új munka­erő, a központjuk is segít egy­­egy feladat átvállalásával. — Őket sem lehet állandóan a mi feladatainkkal terhelni — mondja Németh I­stván,és­ hoz­záteszi : — Gyorsabban kell dolgoznunk, ez a megoldás, s ehhez különböző eszküszöket, gépeket hívunk segítségül. Úifi Gy. Növekszik a j­uh­-állo­m­án­y Zala megyében A tavalyinak több mint két­szeresére emelkedett a megye anyajuh- és jerkeáltóítványa. Míg az elmúlt évben csak há­rom termelőszövetkezet fog­lalkozott juhászaital, az idén már Muraszemenyén és Csö­­mödéren is 970, illetve 560 darabos állomány található. A tervek szerint még az év második felében a nagyradai tsz is vásárol 500 darab jer­két. A nagykapornakiak a je­lenlegi 900 darabos törzsállo­mányukat az év végéig mint­egy 300—400 darabbal nö­velik. A juhászat iránti érdeklő­dés elsősorban a kedvező pe­­csenyebárány-áraknak kö­szönhető, de a gyapjúhozam sem hanyagolható el. Tavaly összesen 75 mázsa gyapjút vásárolt fel a gyapjúforgalmi vállalat. Az idei nyírások már befejeződtek. Darabon­ként 3,8—4,2 kiló közötti a gyapjúhozam, összesen mint­egy 135 mázsa nyersgyapjú átvételével számolhat a válla­lat.

Next