Zalai Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

4 POSTÁNKBÓL: Hasznos szakmai ankét A MÁV nagykanizsai Pá­lyafenntartási Főnökségnél működő KTE Vasútépítési és Pályafenntartási Szakcsoport a Kanizsai Műszaki Napok keretében egynapos szakmai ankétot szervezett. Az anké­ten a MÁV pécsi igazgatósá­ga pályafenntartási főnöksé­geinek képviselői vettek részt (Pécs, Szekszárd, Dombóvár, Dunaújváros). A tapasztalat­­csere jellegű tanácskozáson megvitatták a nagykanizsai pályafenntartási főnökségnél bevezetett új, főpályamesteri szervezeti rendszer eddigi ta­pasztalatait. Számos kérdés és hozzászólás hangzott el az új szervezeti rendszer gyakorlati tapasztalataira vonatkozóan. A hozzászólások sorából kü­lön is kiemelkedett Halmai Árpádnak, a vasutasok szak­­szervezete pécsi területi bi­zottsága titkárának korrefe­rátuma, amelyben hangsú­lyozta, hogy sehol és soha ne elégedjenek meg csupán an­nak értékelésével, hogy az új szervezeti rendszer jól szol­gálja-e a korszerű technikát, technológiát. Legalább ennyi­re fontos szempont az, hogy milyen mértékben szolgálja a dolgozó ember élet- és mun­kakörülményeinek javítását. A tanácskozás további ré­szében a vasútüzem és a pá­lyafenntartási szolgálat bal­eseti helyzetét, valamint a forgalom biztomsága és a bal­esetek me­­se érdekében teendő in­téseket vitat­ták meg a résztvevők. A dél­utáni órákban Szántód-Kő­­röshegy állomáson szakmai bemutató keretében megte­kintették a traversán eljárás gyakorlati alkalmazását. A bemutatón csatlakozott a résztvevőkhöz a budapesti igazgatóság angyalföldi és székesfehérvári pályafenntar­tási főnökségének, valamint a Budapesti Közlekedési Válla­lat küldöttsége is. A bemuta­tón sor került egy jelentős újítás üzemszerű kipróbálásá­ra is, amely ugyancsak a nagykanizsai főnökség két újí­tója, Sárdinecz Sándor és Plecskó József közös javas­lata. A tanácskozáson és a szak­mai bemutatón látottakat egyaránt hasznosnak és tar­talmasnak értékelték mind a vendégek­, mind a vendéglá­tók. Nagy Antal Géza Nagykanizsa és a tófeji kerámiaüzem KISZ-szervezeteinek részvéte­lével október 9-én Baktüttős községben sportnapot tartot­tak. A tófeji községi közös ta­nács által rendezett atlétikai versenyen a férfi csapatver­senyt Baktüttős, a női csapat­­­ versenyt Tófej község nyerte. A férfi versenyzők közül Sí­pos Zoltán és Németh Lajos, a női versenyzők közül Koz­ma Zsuzsanna és Molnár Er­zsébet szerepelt a legeredmé­nyesebben. A lebonyolított hat-hat versenyszám első há­rom helyezettjei oklevelet és értékes tárgyjutalmat kaptak. A versenyzők fegyelmezett részvétele és jó versenyzése nagy közönségsikert aratott A verseny rendezéséhez szükséges atlétikai pályákat a baktatt­ói KISZ-szervezet társadalmi munkában csinálta meg. Az EIT koordinációs bizottsága A megbecsülés szép példája Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít a maguk­ra maradt idős emberek inté­zeti elhelyezésére, gondozásá­ra. Ennek szép példájával ta­lálkoztam Türjén, ahova egy kedves régi ismerősömet men­tem meglátogatni, aki néhány éve került az otthonba. A gondozottak száma jelen­leg 103 fő. Sokat beszélgettem velük. Sorsukkal elégedettek. A tiszta, rendes környezetben jól érzik magukat. Sok jót, dicséretet hallottam tőlük az otthon vezetőiről, az egész személyzetről. Gyermekeiket, családjukat kérdezve, akarat­lanul is könnycsepp folyt vé­gig arcukon, de­ a világért sem panaszkodtak volna. A szép parkban az őszi verőfé­nyes napsütésben lábaik elé sodorta a lehullott falevele­ket az enyhe őszi szél. Úgy érzem, az otthon dol­gozói türelmes, lelkiismeretes munkájukért elismerést, kö­szönetet érdemelnek. Avas Kálmánné Pankasz Jól sikerült sportnap Baktü­ttősön Az Edzett ifjúságért tömeg­sportmozgalom keretében Tó­fej, Baktüttős, Pusztaederics Havi folyóirat lesz a Házi jogtanácsadó 1978. januártól havi folyó­irattá válik a Házi jogtanács­adó. Kiadványainak egyik legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtsanak a mun­kahelyeken a jogszabályokról szóló közérthető, pontos és részletes tájékoztatással. Egy­­r­­észt a különböző beosztású­­ vezetők számára bizonyul na­gyon hasznosnak, ha jól is­merik a munkájukhoz közvet­lenül és közvetve kapcsolódó jogi szabályozásokat és nyo­mon követik azok változásait; másrészt sok, termelésből ki­eső munkaórát takaríthatnak meg, ha a népszerű kiadvá­nyok felhasználásával meg­szervezik a dolgozók tájékoz­tatását mindennapi ügyeik in­tézésében. A havonta megjelenő folyó­irat évi előfizetési díja 42 fo­rint. Gallé Tibor, a HÁZI JOGTANÁCSADÓ felelős szerkesztője ÚJ NYITVATARTÁS A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZBAN! ZALAEGERSZEG, KOVÁCS KÁROLY TÉR 8. Hétfő: 13,30—17,30-ig kedd, szerda, csütörtök és péntek: 8,30—13,00-ig 14,00—17,30-ig szombat: 8,30—13,30-ig a bkv bútor- és LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZÁBAN, A LANDORHEGYI ÚTON. Hétfő: 13,30—17,30-ig kedden és pénteken: 8,30— 17,30-ig szerdán és csütörtökön: 8,30— 13,00-ig 14,30—17,30-ig szombaton: 8,30—13,30-ig 82 299 ZAI­AI HÍR­L­­AP Az utóbbi években mind több uborkát termesztenek a Kis­alföldön. Idén a Zöldért Győr-Sopron megyei­­vállalat­nál mintegy 800 vagon ubor­kát dolgoznak fel, amelyből tőkés piacra is szállítanak. Magyar filmek M­yugat-Berlinben Október 20-tól Nyugat-Ber­­linben nemzetközi játékfilm­bemutatót tartanak, s ezen Kósa Ferenc „Tízezer nap” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet. A rendezvénnyel egyidőben a nyugat-berlini Arsenal filmszínházban több napig sorozatosan vetítenek Szabó István filmjeiből is: hat rö­vidfilmjét, az „ősbemutató” című tévéfilmjét, valamint az Álmodozások kora, a Tűzoltó utca 25. és a Budapesti me­sék című játékfilmjeit mutat­ják be. (MTI) 1977. október 14. A jó bornak is kell a cégér A sok nép bámészkodva né­zegeti a boltok, áruházak kira­kataiban pompázóan csillogó holmikat, s betűzve olvasgatja a folyton mozgó, nyugtalanul villogó, színes reklámszövege­ket. A figyelem felkeltésének modern módszerei ezek, s el is érik kitűzött céljukat. HOVA NÉZ A VEVŐ ? A korszerű reklámozás ta­nulmányozása során külön reklámlélektan kutatja: mi­lyen módon kell hatni az em­berre, hogy a boltba bejöjjön és vásároljon. Hozzáértő sze­mélyek — megfigyeléseik alap­ján — megmagyarázzák: a há­ziasszony —, amidőn az önki­­szolgáló boltban az azonos jel­legű cikkek közül választ —, miért az „ilyen”, miért nem az „olyan” csomagolású árut ve­szi le a polcról. A színek tu­datos alkalmazása ugyanis —s egy vizsgálat szerint — negy­ven százalékkal növelte a for­galmat a korábbi színű (szür­ke) csomagolásmóddal szem­ben. Megállapították azt is, hogy nappali világításnál a vö­rös tízszer feltűnőbb, mint a kék, szürkületkor pedig a vö­rös a kék szín intenzitásának csak a tizenhatod részét éri el. Fontos, hogy a fogyasztó ré­szére szolgáló tájékoztató sze­mélyre szóljon, s a szükséges ismereteket tartalmazza. Pél­­■­dául a mosóporhoz csatolt út-­­ mutatás tudósítson: milyen fe­hérneműfélék mosásához hasz­nálhatja azt a vásárló. — Mi­kor leghatásosabbak az egyes reklámfajták? A hangreklám terjedelme ne legyen több né­hány mondatnál. — A plakát képszerűen ábrázoljon, átte­kinthető és rövid feliratú le­gyen. — Újságokban a jobbol-­­­dalas, folyóiratokban a párat- I lan oldalakon, a jobb alsó és a felső sarokban — végül a hir- I­detőoszlopok meghatározott oldalain elhelyezett hirdetések a legsikeresebbek. Érdekesek a kirakati kísér­letek eredményei. A kirakat alsó felére a nézők hatvanki­­lenc százalék­a figyel­t, a látó­vonalban néz előre huszonnégy százalék, s a felső térfélre csak hét százalék tekintett. — Álta­lában ami meglepő, váratlan, vagy furcsa: fokozottan meg­ragadja az emberek figyelmét. — Egyes üzletekben — tataro­zás folytán —, a kirakatokat állványokkal eltakarták. Ami­kor az állványokat elvitték, megnövekedett a forgalom a boltban. A ROSSZ REKLÁM Hogyan nem szabad reklá­mozni? Az egyik rossz mód­szer: a reklám ne vezesse fél­re hallgatással a fogyasztót. A magas áron értékesített divat­cipők esetére gondolunk: el­adáskor a vevővel nem közöl­ték, hogy a vásárolt cipő eső­ben, hóban átázik. — Hiba az is, ha a kezdetben kis meny­­nyiségben gyártott árucikknek túl széleskörű reklámot csiná­lunk. — Nem helyes az sem, ha a korszerű táplálkozást propagálva, azt mondjuk, hogy nyolcvanféle sajtból választhat a vevő, s ugyanakkor egy bolt­ban, esetleg öt—hat, vagy még kevesebb sajtféle kapható. — Ügyelnünk kell arra is, hogy a reklám a hasonló árut gyártó másik vállalat érdekeit ne sértse. — Végül tartsunk he­lyes mértéket, ne hirdessünk nyakló nélkül, mert a reklám ismétlődésének sűrítése — telí­tődés miatt — elutasításhoz vezet. Egy bizonyos, hogy a reklá­mokra fordított költségek ha­tásos felhasználása fokozato­san növeli a bevételt. A fo­gyasztók körében folytatott propaganda hatásosságát nagy­ban erősítené, ha a mainál na­gyobb hitele lenne a reklám­nak. Vagyis, ha nem mondaná oly sok vásárló —, miközben legyint egyet —, hogy „ez is csak reklám.” Ezzel kapcsolat­ban sok maradi nézettel kell megküzdenünk. A VERÉB MEG A CSIZMA Móra Ferenc egyik karcola­tában megörökítette: az egy­szerű piaci árusnak is remek­ érzéke van a reklám iránt. Egy alkalommal az író kiment a szegedi ócskapiacra, amelyet arrafelé szegény piacnak ne­veznek. Ahogy halad a pony­vák között, egy veréb ütődött a térdének. A madár zsinegre volt kötve, s a zsineg másik vége egy keshedt csizma fülé­be volt hurkolva. A félcsizmá­ban egy rossz böllérkés, az elő­térben egy dohányvágó, egy török halbicska, és egy egész csörögemetélő, mert ez még a háború elején volt, amikor a rén csörögemetélőt még nem kellett a haza oltárára tenni. A fenékszint egy kis széken kuporgó nénike töltötte be, aki barátságosan mosolygott, ami­kor az író a térdéhez csapódó verébket megsimogatta. Ez­után Móra­ szó szerint így foly­tatja : „— Vegye meg tésut, magának olcsón megszámítom. — Jaj, mondom, nem szok­tam ám én verébbel játszani. — Hiszen nem is azt, hanem a csizmát, galambom — mula­tott együgyüségemen a szülő.­ — Hát hogy gondolja azt, lelkem? Félcsizmát? Ki az ör­dög veszi azt meg? — Nézze, a mai világban az okos ember mindenre gondol. Magának ellühetik a szerbek a féllábát a csatában, oszt mi­lyen jó lesz akkor, hogy maga már előre megvette a félcsiz­mát. Hát ekkora előrelátást hono­rálni kellett. Ha már a nagy­vezérkarba be nem ültethetem a szülét, legalább a fél csizmát megveszem tőle. — No, mondom — majd ki­küldök érte valakit. — Jó lesz, galambom — bó­lintott rá a szülő, s azzal kezdi a csizma füléről kibogozni a zsineget, amin a veréb csapko­dott. — No, hát azzal mit akar? — Mit-e? Hát ezt most már majd rákössük a dohányvágó­­ra. — Hát a veréb nem jár vele a csizmával? — Hát hogy járna? Hiszen az csak leklám, nézze. Maga se a csizmát vette észre, ha­nem a verebet!...” Balta Sándor Hány madár él a Ha megállunk egy népes si­rálytelep közelében és elgyö­nyörködünk a fészkeiken ülő vagy a levegőben kavar­gó, ezüstösen csillogó mada­rak látványában, vagy ha egy kavicsbánya meredek falában épült partifecske-telepet lá­tunk, amelynek lakói óriási méhekhez hasonlóan nyüzsög­nek a falbavájt nyílások előtt, gyakran ötlik eszünkbe a kér­dés: vajon hány madár él Magyarországon? Vagy az egész világon? A kérdést feltenni könnyű, felelni rá annál nehezebb. Helyesebben pontos választ adni nehéz, sőt nyugodtan mondhatjuk, lehetetlen. Akadtak azonban vállalko­zókedvű, vagy inkább nagyon kitartó és türelmes emberek, akik megkísérelték — termé­szetesen nagyon sok a tere­pen végzett felmérés, számlá­lás alapján —, hogy egy-egy nagyobb terület, vagy akár az egész földkerekség madár­mennyiségét felbecsüljék. Így például a finn Eínari Meri­­kallio egyike volt azoknak a keveseknek, akik megpróbál­ták Finnország madárállomá­­nyát a lehetőségekhez képest pontosan felmérni. A neve­zett ornitológus 1941—1956 között 15 évet szánt erre a célra és rengeteg állomány­felvétel segítségével Finnor­szág madarainak számát 64 millióban állapította meg. Ez az ország területéhez viszo­nyítva annyit jelent, hogy minden 1000 négyzetméterre 0,3 madár jut. Egy másik, hasonló módon végrehajtott számlálás alap­ján, amelyet angol ornitoló­gusok Angliában, Skóciában és Wales-ben végeztek, az ott élő szárazföldi madarak össz­­mennyiségét 120 millióra be­csülték. Ilyen és ehhez hasonló „előmunkálatok” után az an­gol­­James Fisher nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy a világ egészén élő ma­darak számát felbecsülje. Rengeteg adat összegyűjtése és még több számítgatás után arra az eredményre jutott, hogy napjainkban körülbelül 100 milliárd madár él a föl­dön. Ez a szám talán nagynak tűnhet, de ha reálisnak fo­gadjuk el, akkor egyúttal bi­zonyosak lehetünk abban is, hogy ez a mennyiség még csak néhány évtizeddel ez­előtt is jelentősen nagyobb lehetett. A tudomány ma ke­reken 8600 madárfajt tart számon a világon, de tudjuk azt is, hogy az utolsó 300 év­ben 80 madárfaj tűnt el örökre és visszavonhatatanul környezetünkből. Emléküket ma már legfeljebb néhány po­rosodó múzeumi preparátum, esetleg fényképek vagy fest­­mények őrzik. Ami a jövőt illeti: elsősor­ban rajtunk, embereken mú­lik, hogy ez a szomorú fo­lyamat tovább tart-e, vagy si­kerül megállítani. A ma élő madárfajok közül legalább száznak a sorsa megpecsételt­­nek látszik: elmúlásuk — minden erőfeszítés ellenére — már csak a véletlen és az idő kérdése. És ez a szomorú valóság intő, figyelmeztető jel valamennyiünk számára. Schmidt Egon VÁLASZOLNAK az illetékesek Anyagi okok miatt késik a járdaépítés A nagykanizsai városi ta­nács vb műszaki osztálya közli: — A Zalai Hírlap szeptem­ber 15-i számában a Postánk­ból rovatban megjelent Ez és az Nagykanizsáról című levél osztályunkat érintő felvetésé­re az alábbi választ adjuk: A 74. számú új út, Máva út­­pályaudvar felé vezető szaka­sza mellett valóban ígértünk járdaépítést. Pénzügyi nehéz­­­ségek miatt viszont a meg­valósítást 1978-ra kellett ha­­lasztanunk. Látva a gondokat, a forga­lombiztonság érdekében záró­vonallal egy gyalogos és ke­rékpáros közlekedésre alkal­mas sávot választottunk el az út területéből. A járdaépítés után ezt a sávot már csak a kerékpárosok vehetik igénybe. Németh Tibor osztályvezető főmérnök A OKTÓBER 25-IG GYERMEKKOCSI-40 % engedménnyel vásárolható magyar mély —------ A CENTRUMBAN. Vevőszolg.: 11-212 AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ-, CSATORNAMŰ ÉS FÜRDŐ VÁLLALAT FELVESZ fúrómestert, építési és karbantartó vízvezetékszerelőt, hegesztő vizsgával rendelkező lakatost, gépkocsivezető jogosítvánnyal rendelkező autódarukezelőt, tehergépkocsi vezetőt, gumikerekes kiskotró kezelésében értő gépkezelőt, ácsot, kubikosokat, segédmunkásokat, és csökkent munkaképességű dolgozót telefonközpont­kezelőnek. JELENTKEZNI LEHET a vállalat munkaügyi csoportjánál, ZALAEGERSZEG, BALATONI ÚT. *15 KERESSE A SARK­A, A KÉK, ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZÖL­Ö­­KUPAKOT!

Next