Zalai Hírlap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

IITS. június 24. Szakmunkások — mesterfokon A Könnyűipari Minisztérium Módszertani és Továbbképző Intézetének munkatársa e szavakkal köszöntötte május 18-án a vizsgát követő eredményhirdetéskor a ruhagyár 42 mesterszakmunkását: " Legyenek büszkék arra, hogy a könnyűiparban önök szerezték meg hazánkban elsőként a férfi szabó szakmában a mester-szakmunkás képesítést. Azóta eltelt pár hét. A vizsga — három héten keresztül tartott, heti egy-egy nap írásbeli, gyakorlati, majd szóbelivel — izgalmai elültek. A próbákon mindenki helytállt. s A 42 mester-szakmunkás visszazökkent — nem a régi kerékvágásba —, a magasabb szinten végzett munkába. „Nekünk is új volt” Németh Margit, a vállalat oktatási felelőse adatokkal, tényekkel felszerelten tájékoztat. — Nekünk is új volt ez a 250 órás tanfolyam, mely végső soron a minisztérium kihelyezett továbbképző kurzusának számított. Tőlük kaptuk az instrukciókat, és természetesen a tananyagot, melyet aztán a gyár saját szakembergárdájára támaszkodva dolgozott fel a hallgatókkal. — Hogyan történt a beiskolázás? — Elsősorban a munkahelyi vezetők javaslatait vettük figyelembe. Ezt kis egyéni beszélgetés követte. Volt, aki nem vállalta, de a legtöbben szívesen ültek ismét iskolapadba. — A lemorzsolódás? — Hatvanan kezdték. Akadt, ki egészségügyi, családi okokra hivatkozott, mások megriadtak a követelményektől. — A minisztérium szakemberei hogyan ítélték meg a ruhagyári oktatógárda és a hallgatók munkáját? — Az oktató munkát és a hallgatók tudását egyaránt jónak ítélték meg. Egy hallgató kiváló, 18 jó, 16 közepes, 7 megfelelő eredménnyel vizsgázott. „Először megijedtünk” Nagy Imre szabász kiválóan végzett. — Tizen jelentkeztünk a szabászatról. Kíváncsisággal vegyes tudásvágy sarkallt bennünk. Az első megbeszélés után ketten maradtunk . .. — Nehéznek bizonyult az anyag? — Először megijedtünk tőle, most már valljuk be — veszi át a szót Birinyi Lajosné. — Sok volt a könyv, s az sem mindegy, hogy hetente kétszer 5—5 órát munka előtt, vagy után tanulni kellett. — Rövid idő telt el a mester-szakmunkás bizonyítvány megszerzése óta. Még nem mérhető, de mégis. .. Mit hasznosítottak a szerzett tudásból? — Ami szorosan a munkakörömhöz tartozik, azt lényegében tudtam, viszont szerkesztésből nagyon sokat tanultam — így Nagy Imre. — Univerzális vagyok, naponta más reszorton dolgozom. A gyakorlatban nekem sem sok újat hozott, de elméletben annál többet. Varrogatok otthon a családnak. Most ha kiszabok egy nadrágot, azt már nem kell utána igazítani. A politikai foglalkozásokon meg különösen sokat tanultam. Ma mármás szemmel nézem a tv-híradót, olvasom az újságban a politikai jellegű anyagokat — állítja Birinyiné. Boronyák Ilonának nem volt könnyű: — Vidékről járok be. Eljöttem hazulról reggel hétkor, hazaértem éjfél körül. Nagyon strapás volt, de megérte. Valamennyien természetesen szakmunkások. Van, aki 5—10, sőt közel 20 éve végzett. — Különösen géptanból találkoztunk sok új anyaggal. Hol voltak akkor még a mai korszerű gépek .. . — És gyártásszervezést sem tanultunk — említi Hegyi Teréz. — Most már ki tudjuk számítani a szükséges technológiai létszámot, a munkahely nagyságát... — ... adott esetben nálunk 5,5 négyzetméter — veszi át a szót ismét Birinyiné „A forint sem jön rosnssuV* Boronyák Ilona gallérra. Egyetlen rossz passzítással elronthatja a zakó fazonját. Kényes munkát végez, mégis jogosult az 5 százalékos minőségi prémiumra. Birinyiné, Hegyi Teréz 30—30 százalékos minőségi kvalifikáltsági pótlék részese. És ez nem mindegy. A vállalat ugyanis úgy döntött, hogy a mester-szakmunkások bérét 8 százalékkal felemeli. Három kivételével fizikai munkakörben dolgoznak az új mester-szakmunkások. Többségük teljesítménybérben. A havidíjasok fizetésemelésénél ha például a 8 százalék 172 forintot jelentett, felfelé kerekítettünk. Ezért aztán a 24,47 filléres ruhagyári percbért a tervezett 26 helyett 26,4 fillérre emeltük a teljesítménybéreseknél is. Ennyi a mesterszakmunkások percbére nálunk. Természetesen erre jön rá a különböző pótlék — tájékoztat Kern Imre, a munkaügyi osztály vezetője. — Kinél mennyit jelent ez? — Körülbelül 250 forintot — mondta Nagy Imre és Boronyák Ilona. Birinyinénél, Hegyi Teréznél 350—400 forint többletet. — Nem mondom, a forint sem jön rosszul, de nekem az esett a legjobban, amikor másnap reggel a főművezetőm, Fercser Sándor odajött hozzám és gratulált — érzékenykedik el még mindig a történteken Birinyiné. — Sokan még az utolsó pillanatban is segíteni akartak. Nálunk Horváth József szalagvezető még a vizsga előtti félórában is hordta a friss információkat a varrodába. — Vizsga előtt is dolgoztak? — Persze! A gép mellől mentünk a vizsgabizottság elé. Példájuk nyomán bizonyára szép számmal lesznek jelentkezők, amikor újabb mesterszakmunkásképző tanfolyamot indítanak. Mészáros Ferenc A Balatonboglári Állami Gazdaság gyümölcsösében 260 KISZ-es fiatal megkezdte a munkát. Valamennyien a lengyeltóti Kállai Éva építőtábor lakói. A képen: Szedik a meggyet a lányok. (MTI Fotó — Horváth Péter felvétele — RS) Eperfagyi, a porfagyi... Egy tölcsér igazi fagyi volt. Habos, könnyű. Kanizsán vettem a Resid-féle cukrászdában, a „töröknél”, aki vérbeli magyar maszek élelmességével készíti az olasz fagylaltot. A megyei Élelmiszerellenőrző Intézetben a múltkoriban hozzáértő szakemberek magyarázták el, hogy a mostani tömeggyártás mellett képtelenség jóízű fagylaltot készíteni. Az alkotóelemek mind szintetikusak, tejporból, szőlőcukorból, szineze festékből és gyümölcskivonatokból áll össze az alap. A cukrászdát kerek tartályban, a centrifuga sebesen pörge lapátjai között porból és vízből formálódik a massza. Millió porfagylalt-gombóc gurul a futószalagon. Egyformák, sápadtak, ványadtak, vízízűek... Azt mondják, a fagylaltfogyasztás állandóan nő, készítése mégsem gazdaságos. Egy kiló önköltsége 15 forint, de jó, ha a cukrász kiárul belőle egy húszast. Ilyen csekély nyereség mellett még főzött fagylalttal bíbelődjenek? A nyers alapanyagok meg romlandók, a korábban készített folyékony alapot egy-két napig tárolhatták. A poralap eltartható két hónapig is, nem jár szüntelen a nyakukra a Köjál. Hogy most a vanília halovány, a csoki keserű, nyúlós a massza, csöpög a tölcsér? Hogy eltűnik lassan a citrom, az eper, a barackról, meg a kókuszról nem is beszélve? Nem szívesen dolgoznak gyümölcs-alapanyagokkal. A Hungaronektarnal most kísérleti stádiumban van egy aromadús, liofilizált gyümölcskivonat gyártása. A szakemberek nagyon dicsérik, a kivonat őrzi a természetes, finom ízeket. De hogy mit szól majd hozzá a kereskedelem és a vendéglátóipar, még nem tudni! Marad a porfagylalt. De hát... egy újszülöttnek a porfagylalt is új! Egykor sláger is szólt róla: eperfagyi, eperfagyi, hű de finom ... Nos, próbáljuk csak mostani mintára! A porfagyi, a porfagyi, hű, de... Lám, dalolni csaknem mindegy. Hanem fogyasztani... — hm — NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, IMPORTÁLT CefflMfe®®. Ára esek 7430 Ft 01P-NM Csak a KEtAVlircás kaphatói iGEEX vfcgfére is szállt 416 Jegyzet: Semmittevés a vakációban Pedagóguskoromban, néhány évvel ezelőtt arra voltam kíváncsi, hogyan töltik tanítványaim a csaknem három hónapig tartó nyári vakációt. Egy alkalommal dolgozatot is írattam ebből a témából. A huszonhat írás tapasztalatait röviden így summázhatnám: elenyésző azoknak a száma, akik megnyugtató módon, értelmesen, szépen „gazdálkodtak” a közel 90 napos szabad idejükkel. A helyzet az elmúlt két évben sem változott jelentősen. A városok és községek utcáit járva lépten-nyomon találkozhatunk céltalanul lézengő tizenéves fiúkkal és lányokkal. És nemcsak a magukra hagyott gyerekek egy része van semmittevésre kárhoztatva, hanem közösségben, nyári napközis táborban is előfordul az ilyesmi. Lehet tehát társasan is lézengeni, a szervezett program is unalomba fulladhat. Ez a tény pedig intő példa az üdülőtáborok, túrák szervezőinek. Nem véletlenül hangsúlyozzák a pedagógia tudományának művelői, hogy az értelmesen eltöltött nyár nem a ki-, hanem a bekapcsolódásra épít. Már Makarenko, a méltán híres szovjet pedagógus is vallotta, hogy pedagógiai vákuumok nyáron sincsenek, az alkotásnak, a tanév közben szívesen és kedvvel végzett tanulásnak, sportnak meg lehet találni a nyári formáit, amit önként és lelkesedéssel vállalnak a gyerekek. Kik hívatottak e formák megtalálására? A gyerekek zavartalan nyara érdekében sokat tesznek a szakszervezetek, az iskolák, a KISZ, az úttörőmozgalom, a vállalatok, a tanácsok és más intézmények. A szakszervezetek a Balaton partján és az ország más vidékein szebbnél szebb gyermeküdülőket üzemeltetnek. Ezekben az üdülőkbe szép számmal jutnak el zalai gyerekek, akárcsak a balatonberényi és a vonyarcvashegyi megyei üdülőkbe, valamint a nagykanizsaiak balatonmáriai táborába. Az említett dolgozatokban alig esett szó a nyári úttörőmunkáról, pedig a népes gyermekszervezet nagyszerű, eddig kihasználatlan dolgokat rejt magában. Igaz, elvileg, papírokon az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetnek az úttörőnyár megtervezésére. Két városunkban — Zalaegerszegen és Nagykanizsán — az úttörő-, házak végeznek figyelemreméltó munkát. Az otthonmaradó pajtásoknak sportversenyeket, játékdélutánokat, kirándulásokat és más rendezvényeket tartanak meghatározott időben. Más kérdés az, hogy a megyénkben 27 ezer általános iskolás korú gyerek közül hánynak adatik meg és hányan hajlandók részt venni ezekben a programokban. A nyári vakáció, a közel kilencven nap tartalmassá tételében sokat tehetnek és kell, hogy tegyenek a szülők. A bökkenő csupán az, hogy az édesapák és édesanyák döntő többségének más, ugyancsak fontos teendője is akad. A munkahelyekre, üzemekre, gyárakra, intézményere, hivatalokra gondolok, amelyek nem zárnak be nyáron, nem igazodhatnak az iskolai tanév menetéhez. Dehát ott a szabadság — mondhatják sokan. Igen ám, csakhogy az sem olyan egyszerű. Ha mindkét szülő, esetleg a még dolgozó nagyszülő külön-külön veszi is ki a szabadságát, akkor sem telik ki belőle a háromhónapos szünidőnek megfelelő idő. Ilyenkor kezdődnek aztán az ideges, nyugtalan nyári napok, amikor a szülők telefonon „távnevelik’’ csemetéiket, izgatja őket, mit eszik a gyerek, hol jár, kivel barátkozik, kit enged be a lakásba ... A semmittevés, a tétlenség jó ellenszere a szünidei munkavállalás. A néhány hetes nyári munka egyre megszokottabbá válik a diákok körében. Könnyebb feladatokat még az általános iskolások, a felső tagozatosok is találnak maguknak. Ennek nevelési, társadalmi értékét nem kell külön hangsúlyozni. Persze, nem olyan munkahelyekre gondolok, ahol a fiatalok a munkátlanság — magyarán: a lógás — technikáját lesik el. Közös erővel, a társadalom és a család összefogásával biztosítható, hogy a nyári szünidőben mind kevesebb legyen a semmittevésre kárhoztatott gyermek. Mihovics József ZALAI HÍRAS Megújuló egészségügyi intézmények Nován ! Néhány hét múlva megszépült, felújított gyógyszertár várja Nován a környék lakosságát. A községi közös tanács külső és belső átalakításokat végeztet az épületen. Ennek eredményeként a régi épületben levő szolgálati lakás és patika központi fűtést kap, a lakásban fürdőszobát alakítanak ki és újravakolják a sok vihart megért falakat. A termelőszövetkezet építői brigádja végzi a felújítást, s terveik szerint egy hónapon belül befejezik. A községi közös tanács további átalakításokat tervez a lakosság megfelelőbb egészségügyi ellátása érdekében. A megüresedő szolgálati lakás-ban, s a rendelőnek-várónak kicsi helyiségekben kap helyet az öregek napközi otthona, amelynek jelenlegi épületében alakítják ki az új orvosi rendelőt, itt lesz a csecsemő- és gyermektanácsadó, s a mostaninál tágasabb, kényelmesebb várószoba szolgálja a betegeket. Csesztregen határidő előtt 3 hónappal Zökkenőmentesen halad a megyében a költségvetési üzemek létrehozása A megyei tanács vb egyik múlt évi határozata, a költségvetési üzemek létrehozására a megyében nem mindenütt talált kedvező fogadtatásra. Azok a községi közös tanácsok, amelyek korábban rendelkeztek néhány fős építőbrigáddal, önállóságuk elvesztését sérelmezték, ahol viszont nem volt ilyen szervezet, ott a létrehozásuktól tartottak, a gondoktól, a nehézségektől. Nem tudták, lesz-e elegendő pénzük a szükséges gépek, berendezések megvásárlásához, szakember az irányításhoz, munkáskéz a fel-adatok ellátásához. A határozat óta eltelt több mint egy esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy felesleges volt az aggodalmaskodás, hiszen a területi átszervezés, a 14 költségvetési üzem létre- hozása — kisebb kezdeti bi-zonytalankodások után — zökkenőmentesen halad. Első ütemként a már meglevő költségvetési üzemeket szervezték át, bővítették ki, majd sor került az új üzemek megalakítására is. Az előírt 14 költség- vetési üzem közül — Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Letenye, Csesztreg, Páka, Zalakaros, Pacsa, Zalalövő, Bak, Zalaszentgrót, Gellénháza, Zalaapáti és Zalaszentbalázs — a mai napig a már meglevő zalaegerszegin, nagykanizsain, lentin, letenyein és a zalaszentgrótin kívül — a csesztregi kezdte meg működését. Ebben az évben a pákai, a zalalövői és a pacsai alakul meg. Az átszervezésben rejlő lehetőségeket legkorábban a csesztregi községi közös tanács vezetői ismerték fel: már a rendelet megjelenését követően megkezdték a szervezést és határidő előtt három hónappal — ez év márciusában — az új költségvetési üzem megkezdte a munkát. Ami az anyagi alapok megteremtését illeti, a megyei tanács elsősorban az újonnan alakult üzemeket támogatta, s ezek kaptak OTP-hitelt is. Mivel egy-egy üzemhez több önálló tanács is tartozik, a későbbiek folyamán ezek anyagilag is hozzájárulnak a fenntartásához, üzemeltetéséhez. Ezek a gazdálkodó egységek ugyanis csak akkor tudják maradéktalanul betölteni hivatásukat, ha rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a területen jelentkező feladatok ellátásához. Tennivaló pedig bőven akad. Sajnos, még ma is látni — elsősorban a kisebb településeken — elhanyagolt közintézményeket, gazzal benőtt játszótereket, ápolatlan temetőket — és a példákat lehetne még folytatni. Ezek megszüntetése éppúgy a költségvetési üzemek dolgozóira vár, mint a községi szemét elszállítása és megfelelő kezelése, a középületek derítőinek rendszeres tisztítása, de ide sorolhatnánk olyan kisebb építőipari feladatokat is, mint például egy ravatalozó felépítése. Mindebből következik, hogy a költségvetési üzemek elsősorban kommunális igényeket elégítenek ki. I Hatványozottan vonatkozik ez a lenti üzemre, hiszen a leendő városi rang egyértelműen erre kötelezi őket. Tény, hogy minden kezdet nehéz és az első lépések rit- skán mentesek a buktatóktól. De éppen a csesztregi példa bizonyítja, hogy ahol a helyi tanácsok vezetői nemcsak a kisebb-nagyobb nehézségeket, hanem az összefogásban, a személyi és tárgyi feltételek koncentrálásában rejlő lehetőségeket is látják — és elsőssorban ezt látják! .—, ott simán és eredményesen halad a megyei tanácsok határoza- tának végrehajtása.