Zalai Hírlap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

* pari­ és állami vezetők látogatásai (Folytatás az 1. oldalról.) mét látogatta meg, s többi között megnézte a vállalat most elkészült, éppen próba­­üzemelés előtt álló, hulladék­­hasznosító részlegét. r. Aczél György, az MSZMP Politikai Bzottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Kedden Miskolcon dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizotság első tit­kára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta. A nap folyamán a Politikai Bizottság tagja látogatást tett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, ahol dr. Czibere Tibor akadémikus, az egyetem rektora tájékoztatta a felsőok­tatási intézmény munkájáról, fejlődéséről. Szerdán Aczél György Her­­nádnémeti községbe, a Her­­nádvölgye Termelőszövetkezet központjába látogatott. A látogatás befejezéseként Aczél György Miskolcon, a megyei pártbizottság székhá­zában tartott aktívaértekezle­ten időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekről adott tájékoz­tatót . Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon, a megyei pártbi­zottság székházában találko­zott és eszmecserét folytatott a megye vezetőivel, köztük K. Papp Józseffel, a megyei párt­­bizottság első titkárával és dr. Szabópál Antallal, a megyei tanács elnökével. Ezután a so­­montornyai bőrgyárat kereste fel Apró Antal délután részt vett a nagyközségi pártbizott­ságon rendezett pártaktívv­ülésen, s az országgyűlés mun­kájáról, gazdaságpolitikai fel­adatokról­­ és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről tájékoztatta a körzet kommu­nistáit, a megye országgyűlési képviselőit. Borbély Sándor, a Magyar­ Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán az Állami Gazdaságok Országos Központjába látoga­tott, ahol Klenczner András vezérigazgató valamint a köz­pont más vezetői fogadták. A KB titkárát a látogatásra elkí­sérte Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter és Zsuffa Emil, a KB osztály­vezető-helyettese. A megbeszélés után a KB titkára megtekintette az álla­mi gazdaságok mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek bemutatóját. ★ Győri Imre, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a megyei pártbi­zottság székházában Makri Pál első titkár fogadta és tájékoz­tatta a megye politikai, társa­dalmi és gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság titkára ezután a lábatlani vékony­papírgyárat kereste fel Az üzem megtekintése után Győri Imre programja a Nyer­gesújfalui Magyar Viscosa­­­ gyárban a hazai vegyiszálgyár­­tás központjában folytatódott A gyárlátogatás befejezése után Győri Imre Nyergesúj­­falun időszerű kérdésekről folytatott megbeszélést a do­rogi járás nagyüzemeinek pro­pagandistáival. (MTI) Paja Frigyes fogadta a török parlamenti küldöttséget A Török Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének hivatalos látogatáson hazánkban tartóz­kodó küldöttségét —, amelyet dr. Cahit Karak­as, a Nemzet­­gyűlés elnöke vezet —, szerdán hivatalában fogadta Paja Fri­gyes külügyminiszter. A talál­kozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Tolat Bemler, a Török Köztár­saság budapesti nagykövete A szívélyes légkörű eszme­cserén érintették a kétoldalú kapcsolatokat, s külügyminisz­terünk ismertette a magyar kormány álláspontját a fonto­sabb, aktuális nemzetközi kér­désekben. A küldöttség ezután a Ganz Villamossági Művekbe látoga­tott A vendégeket Papp György vezérigazgató tájékoz­tatta a 4000 dolgozót foglalkoz­tató törzsgyár munkájáról. (MTI) Újabb Koszigin—Deszai megbeszélés Új-Delhi TASZSZ: Új-Del­­hiben szerdán ismét tárgyalt egymással Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Morardzsi Deszai, indiai kormányfő. Az eszmecsere során foly­tatták a két ország együttmű­ködése legfontosabb vonatko­zásainak és a kölcsönös ér­deklődésre számottartó nem­zetközi kérdéseknek a megvi­tatását. Alekszej Koszigin és Mo­rardzsi Deszai tárgyalásai meleg, baráti légkörben zaj­lottak le. V­A % A­n­ullUAV Megérkezett a teherszállítmány a Szaljut—S-ra Moszkva (MTI)­ Szerdán délelőtt, moszkvai idő szerint röviddel fél 11 előtt megérke­zett rendeltetési helyére a Progress—5 teherszállító űr­hajó kikötött a Szaljut—6 űr­állomás hátsó kikötőhelyénél. A Progressz valamivel több mint 48 óra alatt jutott el cél­jához, ugyanúgy, ahogyan az előző teherűrhajók. Az ötödik teherűrhajó után­pótlást juttatott el a jelenlegi űrexpedíció tagjaihoz: Vlagyi­mir Ljahovhoz és Valerij Rjuminhoz. A teherűrhajó az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon közelítette meg az­­ űrállomást. A hétfő reggeli rajtot köve­tően a Progressz előbb Föld körüli pályára állt, innen az­után többszöri pályamódosí­tással jutott el a Szaljut köze­lébe.­­ A földi közpor­t üzem­be helyezte az automatikus kereső és megközelítő beren­dezéseket: a­­ rádióadatok alapján a teherűrhajó hajtó­művei korrekciós berendezései fokozatosan a Szaljut közvet­len közelébe vitték a Prog­­resszt. Automatikusan ment végbe az összekapcsolás is, bár Ljahov és Rjumin állan­dóan ellenőrizte a manővert és készen állt a közbelépésre, ha rendellenességet tapasztal. Az űrhajó és az űrállomás en­nél az üzembe helyezésnél is ki­fogástalanul működött a hosz­­szabb idő óta használaton kí­vül álló hátsó kikötőhely ösz­­szekapcsoló berendezéseiben sem volt semmi hiba, a kikö­tés így a legkisebb rendelle­nesség nélkül ment végbe. A teherűrhajón érkezett szállítmány kirakása hosz­­szabb időt vesz igénybe, mi­vel a pótalkatrészeket Ljahov és Rjumin azonnal beszereli, a használt, feleségessé vált készülékeket pedig elhelyezi a Progressz rakodóterében. Mint ismeretes, a teherűrhajó nem tér vissza a Földre. A földi központ állandó kapcsolatot tartott az űrhajó­sokkal, akik részletes beszá­molót adtak az összekapcso­lásról. Néhány érdekes tartalmú csomag is van a szerdán a Progressz fedélzetén a Szaljut­­ra érkezett teheráru között így például az űrhajósok kaptak egy fekete-fehér televíziós ké­szüléket — a földi adások vételére. Amikor erre lehetőség nyílik, a Földről eljuttatják hozzájuk a központi televízió program­ját, de lehetőség nyílik külön­­adásokra is. Ha például vala­melyik műszer ellenőrzéséhez szükség van a pontos terv­rajzra és ez nincs meg az űr­állomáson, tv-adásban juttat­hatják el a Szaljutra. Egy másik érdekesség: Az űrállomáson tűzjelző berende­zést szereltek fel. A Szaljut—6 különböző részeiben hat érzé­kelő berendezést helyeznek el, amelyek a széngáz legkisebb mennyiségét is jelzik. Egy to­vábbi csomag tartalma az űr­hajósok kényelmét szolgálja. Kovaljonok és­ Ivancsenkov tervei alapján „feherneműszárítót” készí­tettek a Földön a világűr­ben esedékes „nagymosás” céljaira. Igen fontos a pótalkatrész­küldemény is. Eljuttatták pél­dául az űrállomásra a Krisz­tán olvasztókemence újabb, az eddigi tapasztalatok alap­ján tökéletesített példányát. Mivel az űrállomás és az ott dolgozók számára lét, vagy nemlét kérdése az elektromos energiaellátás biztosítása, új akkumulátorokat is küldtek a teherűrhajóval. Laosz a kínai munkások visszavonását kérte (Folytatás az 1. oldalról.) Hanoiban bejelentették, hogy a VSZK kormányának határozata alapján megszűnik az amerikai háborús bűntette­ket vizsgáló bizottság és ezzel egyidőben új szervezetet hoz­nak létre a kínai agressziós erők bűntetteinek kivizsgálá­sára. A bizottság feladata adatok, dokumentumok, bizo­nyítékok gyűjtése és összege­zése a kínai nagyhatalmi poli­tikáról és következményeiről, a Vietnam elleni kínai agresz­­szióról, az agresszió során el­követett háborús bűnökről. A bizottság feladatai közé tarto­zik az is, hogy az összegyűj­tött anyagot a világ közvéle­ménye elé tárja. A vietnami hírközlő szervek jelentése szerint az északi ha­tártartományok egyes körze­teiben még vannak harcok. „A kínai agressziós egységek Vietnamban levő maradványai támadásokat kezdeményeztek Lang Son és Cao Bang tarto­mányokban, a vietnami erők ellentá­madásai azonban meghiú­sították akcióikat” — adta tudtul szerdán a VNA hírügynökség. A beszámoló szerint Hoang Lien Son tarto­mányban Lao Cai tartományi székhely közelében állomásozó kínai alakulatok tüzérsége lőtte a környékbeli települése­ket­­ A laoszi kormány jegyzék­ben­ kérte fel a pekingi kor­mányt, hogy vonja vissza a kínai útépítő alakulatokat Laosz északi körzeteiből. Ez a kérés nagyon is jogos — idé­zi a Nhan Dan, a Vietnami KP központi lapja szerdán a Laoszi Népi Forradalmi Párt lapját a Sieng Pasasont. A laoszi lap cikkében rámutat az ország elleni kínai manő­verekre, majd megállapítja: „A Vietnam elleni agresszív háború megindítása óta a Laoszban tartózkodó kínai út­építők beszüntették munkáju­kat, ehelyett — laoszi ellenőr­zés nélkül — harcállásokat, utánpótlási bázisokat építenek ki. Ezért a kínai útépítő ala­kulatok kivonása nemcsak a munkások biztonságát szolgál­ná, hanem a két ország ha­gyományos barátságának meg­óvását is.” „A laoszi kormány minden tőle telhetőt elkövet a két or­szág kapcsolatainak megvédé­se és erősítése érdekében és ha Kína is valóban ezt akar­ja, akkor tettekkel kell bizo­nyítania szavait," vagyis ele­get kell tennie Laosz kérésé­nek” — teszi hozzá a laoszi pártlap.­­A­ AMNESZTIA IRÁNBAN (?) Haditengerészeti bázisból halászati komplexum Teherán (MTI): Az iráni kormány azzal a kéréssel for­dult Khomeini ajatollahhoz, hogy részesítse amnesztiában a megbuktatott rezsim mind­azon kiszolgálóit, akik nem vettek részt ártatlan emberek kínzásában, legyilkolásában, s nem vádolhatók a nép kizsák­mányolásával. Ahmad Madani nemzetvédelmi miniszter szer­dán Teheránban közzétett nyi­latkozatában a kérelmet első­sorban azzal indokolta, hogy szétoszlassák a közvélemény­ben egyre jobban elhatalma­sodó, alaptalan félelmet. Madani hangoztatta, hogy a társadalom­ellenes elemeket bíróság elé kell állítani és meg kell büntetni, de azokat, akik üzleti tevékenységet folytattak, és különböző pozíciókat töltöt­tek be a korábbi rezsim idején, nem szükségszerűen kell „ösz­­szeesküvőnek” minősíteni. A kormány tehát — mint mon­dotta — mindazok számára ál­talános amnesztiát kért, akik ellen nincs terhelő bizonyíték.­­ Nyilatkozatában Madani foglalkozott a katonai szerző­dések és általában a hadsereg problémájával is. Ismételten­­ leszögezte, hogy a korábbi­­ szerződéseket felülvizsgálják,­­ mert — mint hangoztatta — ezek többsége ellentétes az iráni nép érdekeivel. Példát is említett, mégpedig az Ománi­­öböl mentén épülő haditenge­részeti bázist. Mint mondotta: a korábbi rezsim eddig 300 millió dollárt ölt bele az ob­jektumba, s annak végső elké­szültéig még további hat mil­­liárdra lenne szükség. A kor­mány ehelyett mintegy 50 mil­lió dolláros ráfordítással a bá­zist nagykapacitású halászati komplexummá alakíttatja át. Az Iráni Nemzeti Front ked­den közzétett általános felhí­vása teljes támogatásáról biz­tosította az Iszlám Köztársaság megalakításának gondolatát és felszólította az ország lakos­ságát, hogy erre az államfor­mára szavazzon a március 30-án tartandó népszavazáson A Nemzeti Front „hazafias kö­telességnek” tartja az Iszlám Köztársaságra való szavazást A polgári politikai szervezet felhívása elismeri Khomeini ajatollah vezető szerepét, tel­jes és feltétel nélküli szabad­ságot követel az ország vala­mennyi pártja és politikai cso­portosulása számára, ugyanak­kor elítéli a „zűrzavart és a fegyelmezetlenséget”." A Nemzeti Front szorgal­mazza a politikai szervezet új­­jszervezését, miután két poli­tikai csoportosulás vált ki so­raiból. A felhívás leszögezi, hogy a Nemzeti Front tevéke­­nyen részt kíván vállalni az ország új alkotmányának meg­alkotásában. A polgári politikai párt kife­jezi szembenállását minden olyan politikai csoporttal, amely az iszlám szellemével ellentétes módon a „nyugati kultúra kritikátlan átvételét” szorgalmazza. A felhívás a férfiakkal azo­nos politikai, társadalmi és gazdasági jogokat követel a nőknek és azt, hogy minden területen tevékenyen részt­­vehessenek az ország életében. A Nemzeti Front végezetül hangoztatja: síkraszáll azért, hogy­ a jövendő alkotmány ad­jon megfelelő hatalmat a helyi ügyek irányítását végző szer­veknek, és elítéli a szakadár törekvések minden formáját. 1979. március 15.’ Romokban a CENTO A CENTO (Central Treaty Organization — Központi Szerződés Szervezete) eredete 1955. február 24-re vezethető vissza, amikor Bagdadban az USA és Nagy-Britannia kez­deményezésére Irak és Tö­rökország védelmi szerződést kötött Még ugyanebben az évben csatlakozott a szerző­déshez Nagy-Britannia, Pa­kisztán és Irán, s a szerződés ekkor kapta a Bagdadi Pak­tum nevet. A szervezet részét képezte a szocialista tábor bekerítésére hivatott impe­rialista katonai hálózatnak; földrajzilag középen helyez­­kedik el a NATO és a SEATO között. A paktumról tulajdonkép­pen már csak múlt időben beszélhetünk. Irak, miután az országban 1958 júniusában megdöntötték a monarchiát, 1959-ben hivatalosan is beje­lentette kilépését a­ CENTO- ból, s ekkor került sor a szer­vezet székhelyének áthelye­zésére is ■ Bagdadból Anka­rába. Az Egyesült Államok egyre nagyobb szerepet töltött be a szervezet irányításában: a CENTO tagállamai között ál­landó katonai távközlési ösz­­szeköttetést létesítettek ame­rikai segédlettel, CENTO-lé­­giutat nyitottak Ankara és Karachi között Irán és Tö­rökország között CENTO-or­­szágutat és CENTO-vasú­tat építettek.­ A múlt idő használatát je­lenleg­­ elsősorban az indokol­ja, hogy a paktum darabjai­ra hullott. Az elmúlt napok­ban világszerte nagy vissz­hangot keltett az iráni kül­ügyminisztérium közleménye, miszerint Irán felmondta tag­ságát, s ezt a bejelentést szinte órákon belül követte Pakisztán kormányának ha­sonló értelmű elhatározása, s ezáltal egyértelműen világos­sá vált, hogy a nyugati világ egyik szovjetellenes, agresz­­szív jellegű szervezetét olyan megrázkódtatás érte, amelyet aligha hever ki. Mulasztás lenne nem fel­figyelni arra, hogy az Egye­sült Államok vezetése a pak­tum szétesése nyomán nagy sietve biztosítani igyekszik érdekeinek védelmét a tér­ségben. Miután a térség csendőre szerepét betöltő sah­­rendszer Iránban megbukott, az USA Izrael és Egyiptom révén próbálja biztosítani magát és a reakciós arab or­szágokat a haladás erőivel szemben. Ha odafigyelünk er­re az összefüggésre, egyszer­re érthetőbbé válik: ezéért olyan fontos az Egyesült Ála­mok számára Izrael és Egyip­tom békekötésének kierősza­kolása még dollármilliárdok árán is. Igaz, hogy ezek a dollármilliárdok a gyors szá­mítások szerint (állítólag tízmilliárd dollárjába kerül az USA-nak az esetleges bé­kekötés) nem az érintett or­szágok lakosságának életszín­vonalát­­ emelik, hanem fegy­verek formájában áramlanak a térségbe. Dullesnek minden bizony­nyal fájdalmasabb lett volna a halála, ha megéri a CENTO széthullását, azzal viszont már életében számolnia kel­lett a hidegháború ismert lo­vagjának, hogy a történelem halad, s ez a folyamat meg­állíthatatlan. A haladás e megállíthatatlanságát nap­jaink eseményei így is iga­zolják: ez esetben a CENTO romjai. Hiszen az egykori harcias szervezet kardcsörte­tő tagjai közül már csak ket­ten maradtak: Törökország és Nagy-Britannia, no és ter­mészetesen az Egyesült Álla­mok, mint „nem hivatalos” tag. A TÉRKÉPRE PILLANT­VA könnyen megállapítható, hogy csak Törökország he­lyezkedik el abban a térség­ben, amelyben a CENTO-nak szerepet szántak. Törökor­szágnak viszont meg­vannak a maga gondjai, s magányos farkasként aligha lenne ké­pes — még ha szándékában állna is — betölteni azt a sze­repet, amelyet annak idején a szervezők a CENTO-nak szántak. Buni Géza Az izraeli kormány elfogadta az amerikai javaslatokat Tiltakozás az arab világban Jeruzsálem (MTI): Az iz­raeli kormány szerdai rendkí­vüli ülésén csaknem egyhan­gúlag elfogadta azokat az amerikai javaslatokat, ame­lyek az Egyiptommal kötendő különbéke útjában álló, még fennmaradt akadályok elhárí­tását célozták. A hatórás zárt ülésről távo­zó miniszterek közölték az új­ságírókkal, hogy a két javasla­tot 15 szavazattal, ellenszava­zat nélkül elfogadták, egy tar­­tózkodás mellett. Begin miniszterelnök el­mondta az­ újságíróknak, hogy a kabinet döntése után nyom­ban felhívta telefonon Carter amerikai elnököt, aki „nagyon örült a hír hallatán”. A kabinet tagjai közölték még, hogy a szerdai rendkívüli ülésen a kormány csak a két konkrét javaslattal foglalkozott, a bé­keszerződés egészéről a kor­mány vasárnapi ülésén tár­gyalnak majd. Ezt az eljárást a hírügynökségek azonban már puszta formalitásnak tekintik A szerdai kabinetülés elé terjesztett amerikai javasla­tokról nem adtak hivatalos tá­jékoztatást, így e tekintetben némileg eltérő információk lát­tak napvilágot. A lényeget il­letően mindenképpen másodla­gos kérdések — értesülések szerint — a Síriai-félsziget ola­jának Izrael számára történő eladására, a Sínai­ról való iz­raeli kivonulás időrendjére és ezzel összefüggésben a nagy­követ­cserére, illetve a Gáza­­övezetben tervezett egyiptomi jelenlét mikéntjére vonatkoz­tak. ( Bejrút (AFP): A PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának indítvá­nyára kedden Bejrútban ösz­­szehívták a Pánarab Népi K­lasszus főtitkárságának retin ili üsé­t. A tanácsko­zás célja a Carter közél éti látogatása után keletkezett új helyzet megvitatása. A Pán­arab Népi Kongresszus egyesíti mindazokat az arab pártokat és szervezeteket, amelyek el­lenzik Szadat Izraelnek behó­doló politikáját. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet veze­tője felhívta a konferencia figyelmét arra a veszélyre, hogy az amerikai imperializ­mus — az általa szorgalmazott egyiptomi—izraeli különalku­­tól felbátoríttatva — közvetlen katonai akcióval kísérel meg beavatkozni az arab népek ügyeibe. Ha az egyiptomi kormány aláírja Izraellel a különbékét ez az arab világ elárulása lesz — mondotta a PFSZ vezetője és bejelentette: amennyiben az megtörténik, felszólítja az arab országokat: rendeljenek el olajbojkottot Egyiptom el­len. Nasszer Kaddur szíriai kül­ügyminiszter-helyettes kedden megerősítette: országa „poli­tikai, diplomáciai és gazdasági bojkott, alá veszi Egyiptomot amennyiben Kairó aláírja a különbéke-szerződést.” A szí­riai politikus azt is közölte hogy ebben az ügyben már fölvették a kapcsolatot Irakk­­kal. Egyiptomi katonák Ománban és Csádban Bejrút (AFP). Az Omán fel­szabadításáért küzdő Népi Front központi parancsnoksá­gának egyik tagja kedden Bej­rútban arról tájékoztatott, hogy a szultánságba mintegy 5­ 7 ezer egyiptomi katona ér­kezett a Dhofar területén har­coló forradalmárok leverésére.­­ A fel­fegyverzett egyiptomi harcosok Ománba szállítása már januárban elkezdődött. Kairóban a csádi nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy az országban tartózkodó egyip­tomi katonák „jól vannak”. A líbiai hírügynökség ezzel kap­csolatban korábbi értesülése­ket idéz fel, amelyek szerint az egyiptomi katonák a Csád­ban szembenálló felek közül Malloum elnök oldalán har­coltak.

Next