Zalai Hírlap, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)
1979-12-30 / 304. szám
1979. december 30. A csillagda vezetője BÁNFALVI PÉTERT, a 407- es Ipari Szakmunkásképző Intézet matematika-fizika tanárát mint az egerszegi csillagda népszerű ismeretterjesztő előadásainak, bemutatóinak irányítóját ismerik városszerte. Az itteni program mind több érdeklődőt vonz, amit a csillagászat iránti kíváncsiság mellett az előadó felkészültsége, lelkesedése is magyaráz. — De hogyan sajátítja el ezt a különös tudományt egy amatőr csillagász? — Az alapismereteket csak könyvekből lehet megtanulni. Én még gimnazistaként köteleztem el magam a csillagászattal. 1968-ban az Országos Csillagászati Hét zalaegerszegi programjai során ismerkedtem meg Kulin Györggyel, Róka Gedeonnal, Zombori Ottóval. Ezt követően készítettem egy távcsövet is, s idővel már a baráti körömnek, ismerősöknek is kezdtem beszélni az égbolt titokzatosnak tűnő világáról. Aféle mini ismeretterjesztést tartott akkori Bánfalvi Péter, amit később már a TIT keretei között folytatott. — Vas megyében bekapcsolódtam a fizika-csillagászat szakosztály munkájába. Szülőfalumban, Sorkifaludon kezdtem tanítani, s itt természetszerűleg az úttörőknek csillagászati szakkört is szerveztem. Emellett a szomszédos községek klubjainak a programjába is bekapcsolódtam, előadásokat tartottam, bemutatókat szerveztem. BÁNFALVI PÉTER 1977-ben került Zalaegerszegre, ahol a Csillagda átadását követően azonnal részt kért az ottani munkából. — Miből is áll ez a program? — Általában minden hétfőn előadással egybekötött távcsöves bemutatót tartunk. Jó idő esetén havonta öt alkalommal rendezünk Hold-bemutatót. Ezt kíséri egyébként a legnagyobb érdeklődés. Megfelelő időjárás esetén tehát egy-egy hónapban 7—8 bemutatón, illetve előadáson is részt vehetnek a csillagászat barátai... — Akiknek a tábora egyre inkább növekedik. Mivel magyarázza ezt az érdeklődést? — Manapság a tévétől a rádióig, a különféle újságokig sokhelyütt foglalkoznak a csillagászattal. De egészen más az, hogy valaki a távcsövén át a saját szemével láthatja — teszem azt — a Hold felszínét, vagy annak részleteit. S az ilyen érzékletes bemutatóknak egy városban hamar híre megy. Zalaegerszegen is egyre másra jelentkeznek a különféle munkahelyi csoportok, iskolák diákjai, hogy a csillagda bemutatóit megtekinthessék. Mint megtudtuk, a zalaegerszegi csillagda — méreteit, teljesítményét tekintve — tekintélyes távcsővel rendelkezik. A kutató csillagászok műszereit kivéve az első tíz távcső közé sorolják hazánkban a hozzáértők. — MŰKÖDIK egy csillagász szakkör a 407-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben is. Mintegy hetven diák vesz részt rendszeresen a foglalkozásain — említi nem kis büszkeséggel Bánfalvi Péter. — A szakköri munka legfőbb célja, hogy egy olyan csoport alakuljon ki, amelynek a tagjai az országos amatőr csillagász észlelő mozgalomban is részt vehetnek. Egyes programokat ugyanis amatőrcsillagászoknak is meghirdetnek, s ezekbe mi is bekapcsolódhatunk. — Milyen programokban számítanak az amatőrök munkájára? — A meteorok észlelésében például a legnagyobb feladat az amatőrökre hárul. Ugyancsak amatőrprogramot hirdetnek annak mérésére is, hogy egy adott időben mennyi kozmikus por hullik egy adott területre. — Van-e valamilyen gyakorlati hasznuk a csillagda bemutatóinak? — A TÁVCSÖVES bemutatás az iskolai munkát is segíti, közvetlenül kapcsolódik a fizika-tananyaghoz. Ezért a fizikaórák keretében gyakran megfordulnak a diákok a csillagdában. De szerintem nagyon jól szolgálják ezek a bemutatók és előadások a természettudományos ismeretterjesztést és egyben az ideológiai-világnézeti nevelést is. Sz. L. Merre nézzen a fésűfog? Parkolás a koccanásokkal az egerszegi Széchenyi-téren Fékcsikorgás... durr! Lámpaburák repednek, lemez horpad. Egy-két nemzetközileg is ismert kézjel, és a gépkocsivezetők elvonulnak. A közeli kis utcában betétlapot cserélnek. A koccanás Zalaegerszegen a Csemege ABC áruház előtti parkolónál történt. Rekonstruáljuk a tényeket, a megjegyzésekből: — A zöld után jönnek a gépkocsik egy kupacban. Az esetleges üres kocsibeállót csak akkor látja az ember, ha már túlhaladt rajta. Tolatni próbál, ott liheg a másik a lökhárítójánál, a harmadik meg amaz mögött. A negyedik menne a másik sávba, de nem tud, mert az is tele van ... — Már az idegbaj kerülget, ha a szélső sávban megyek, akkor is. Mert sok nem néz ám hátra, csak átkap a mellette levő sávba, ha fékeznek előtte. Hogyan lehetett így kialakítani ezt a parkolót? Kitolatni a gyorsuló forgalomból? A közlekedő ember ésszerűtlennek minősíti a parkolási megoldást. És a szakemberek? „A forgalomból kitolatni biztonságosabb mint abba tolatva bekapcsolódni. Ez így elfogadott”. Piuffy ez a nagy általános Ságban így is igaz lehet. De, ha ezernyi gépkocsivezetőnek az a véleménye, hogy ez a megoldás nem jó, az utóbbiakra is oda kell figyelni. A forgalomban, hátrafelé kell negyvenöt fokos szögben betolatni annak, aki itt kíván parkolni. Manővere leállítja a belső sávban a forgalmat, ha a parkírozni szándékozót követő jármű vezetője nem ismeri fel időben az előtte haladó szándékát, olyan közel kerül hozzá, hogy neki is vissza kell tolatni. Esetleg a mögötte állónak is stb. Az ide való beállás mindig zsúfolt úton történik, ugyanis a lámpáknál feltorlódott kocsik közül kerülnek ki az ide beállni szándékozók. Ha fordított a fésűfog, tehát orral hajthat be kocsijával a parkolóba a sofőr, nem tartja fel egy pillanatra sem a forgalmat, már messziről látra van-e üres hely a kocsik között. Amikor a lámpa vált, megszűnik a forgalom az úton. Aki elvégezte a dolgát, s ezt az elég hosszú üres periódust kihasználja, forgalommentes útra tolathat ki a parkolóból. Ennél biztonságosabb és egyszerűbb megoldást nehéz elképzelni... Gy. L A Lada vezetője parkolóhelyet keres, miközben manőverével megállítja a forgalmat (Polgár Tamás felvétele) ZALAI HÍRLAP Könyvespolc Bán Zsuzsa: Hazafi szerelmek Bán Zsuzsa első novelláskötetével 1978-ban jelentkezett. A „Más kenyerén” című kötet következtetni engedett arra, hogy az írónőnek lesz még mondandója, s akik így fogadták, jogos volt a várakozásuk. A Szépirodalmi Könyvkiadó közelmúltban újabb novellás kötetét adta ki Hazug szerelmek címmel. Hazug szerelmek valóban felbukkannak a kötetben, de ebből a körből messzire túllép az írónő. Az Egy szoba Zuglóban kisregény méretű elbeszélés ad talán a legtöbbet a hazug szerelmekből, hiszen szereplői közül többen, többféleképpen hazudják a szerelmet. Ki saját magának, ki másnak: tragédiába torkollóan. Alapjában véve mint krimi sem rossz ez az elbeszélés, de több a kriminél. Igényessége és mondandója alapján egyaránt. A köteteim azt is sejtetheti, hogy szerelmes történeteket mond el az írónő. S bár sajátosan nőies szemszögből felfelbukkan írásaiban a szerelem, nem reked meg ennek bűvkörében, hanem továbblép a következményeket elemezve, vagy csupán felvillant valamit: prózait és kiábrándítót, már nem is a szerelemhez kapcsolható! Több novellában érint Bán Zsuzsa olyan témát, amely közgondolkodásunkban okoz feszültséget: némelyiket akár riportnak is nevezhetnénk. Jó szemmel figyel fel jelenségekre, s veszi aztán bonckés alá őket. A Napok látszatra nem hordoz többet egy karcolatnyi témánál, Bán Zsuzsa által kibontva mégis több. A Gyenge munkaerő is lehet mindennapi eset (sajnos). Az írónő keze alatt azonban Bekéné kálváriája dramaturgiáját és feldolgozását tekintve úgy teljesedik ki, hogy a mindennapi eset érdekfeszítő olvasmány, s elgondolkoztató történet. Vallomásában Bán Zsuzsa azt mondja: „Az embert figyelem. Másokban látom magamat, vagy másokat magamban. Legjobban cselekvéseik belső rugója érdekel és a megfigyelések eredménye mindig elgondolkoztat.” Mindez szembetűnően érződik novelláin is, s egyúttal indokolja a következtetést: van, és lesz mondanivalója a jövőben is. II I . B. G. Idegennyelvű könyvek az Akadémiai Kiadó gondozásában Az Akadémiai Kiadó 90—100 idegennyelvű kötetet publikál évenként. Ennek felét ugyancsak külföldi partnerekkel közösen gondozzák. A tudományos művek mellett szakfolyóiratainak egy része is nemzetközi együttműködéssel készül. Januárban indul útjára a 15. ilyen szaklap, amely a kémia égéstani ágával foglalkozik. Kiss Ferenc és Szentágothai János anatómiai atlaszának, amelyet az idén két német, egy-egy lengyel és görög kiadóval együtt jelentettek meg, a közeljövőben készül el az angol változata. Ez lesz az emberi test felépítését tárgyaló mű 80. kiadása. A természettudományos munkák sokasága mellett jövőre nyelvészeti, jogi és közgazdasági tárgyú könyvek is napvilágot látnak a kiadónál. Egyebek között kiadói kooperációban készül Borsa Gedeon kétkötetes, latin, olasz és angol szövegű Nyomdászat-történeti munkája, a Pannónia régészetével foglalkozó angol nyelvű mű, és Major Máté „Építészet története”-nek német változata is. (MTI) A kulturális élet hírei XX. századi magyar festészet a zalai gyűjteményekben címmel nyílik kiállítás Lentiben, a Sólyom László Művelődési Központban január 11-én. ★ Nikolai Gedda, a világhírű olasz tenorista a jövő év elején ismét Budapesten vendégszerepel. Február 20-án az Erkel Színházban a Lammermoni Luciában, 24-én pedig az Operaház Anyegin-előadásán lép közönség elé. Szokatlan kiállítás nyílt a híres New York-i Guggenheim Múzeumban. A legősibb kalaptól napjaink fejfedőiig minden látható itt. Anyaguk szövet, film, réz stb. Ha nem tudták az eredetit kiállítani, rajzokon mutatták be a különböző korok különböző kalapjait. ★ Négy évi szünet után ismét visszatér a római műtermekbe Michelangelo Antonioni. A neves rendező új filmjét, Jean Cocteau A kétfejű sas című drámáját készíti el a televíziónak. ★ Szász Endre festőművésznek — az Hollóházi Porcelángyárban készült — porcelánlapokra festett műveiből nyílt kiállítás az elmúlt héten a Csók István Galériában. ★ Frontátvonulás címmel nagy sikerrel mutatta be új műsorát Cseh Tamás a Várszínházban. A népszerű előadóművésznek egyébként karácsony előtt jelent meg az új nagylemeze, a Fehér babák takarodója. ★ Film készül Csehov Cseresznyéskert című színművéből szovjet—angol közös produkcióban. A film rendezője Szergej Bondarcsuk, főszereplője Peter O’Toole. ★ Az egerszegi Ady-moziban kedden és szerdán A kék katona című amerikai, a hét végén a Koldus és királyfi című angol filmet láthatja a közönség. Nagykanizsán, a Béke-filmszínházban kedden és szerdán A jó, a rossz és a csúf című kétrészes olasz filmet vetítik, míg csütörtöktől vasárnapig két filmet is játszanak itt, a délutáni előadáson a Sebességláz című olasz, míg az esti előadásokon A lovakat lelövik, ugye? című amerikai filmalkotást vetítik. Keszthelyen, a Városi Művelődési Központban kedden és szerdán még a Folytassa Kleó című angol, a hét végén délután Avad hatytyúk című japán, este pedig A jó, a rossz és a csúf című kétrészes olasz film pereg. Lentiben, a Dózsa-filmszínházban kedden A veréb is madár című magyar, csütörtökön és pénteken A vasprefektus című NSZK, míg a hét végén a Fekete farkasok üvöltése című NSZK filmet láthatják az érdeklődők. ★ Egy kocka A vasprefektus című filmből ft A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztásról és a lakbérek új rendszeréről szóló 2008/1970. (V. 10.) sz. együttes párt- és kormányhatározat kimondja: „Elő kell segíteni, hogy a fiatal házasok, nyugdíjasok, egyedülállók növekvő része szabadulhasson meg a drága albérletektől és ehhez hasonló jellegű, kulturált és olcsóbb lakószobához juthasson”. Kulturált és olcsó lakószoba? Hol van ilyen? Akad, mégpedig egyre több helyen. A határozat kibocsátása óta eltelt kilenc évben a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városban — különböző elnevezéssel, de azonos célokkal — szobabérlő házak épültek. Most azzal a szándékkal szeretnénk közreadni néhány tapasztalatot, ötletet, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő példák követésére ösztönözzük a helyi tanácsokat. Komfort nélkül A szobabérlő házak építésének kezdeményezői, az ötlet bábái között ott voltak az Állami Ifjúsági Bizottság képviselői is. Azóta is minden fórumon javasolják, hogy a nagyobb városokban a tanácsok és a vállalatok anyagi erőiket egyesítve építsenek szobabérlő házakat, mert az nemcsak a fiatal házasoknak segít az önálló otthon megteremtéséhez szükséges előtakarékosságban, hanem a vállalatoknak is, a fiatalok letelepítésében, a munkaerő megtartásában. Az ÁIB 1975-ben iránytervgyűjteményt is kiadott a cél elősegítésére. Hol tartunk jelenleg? — Az összkép tarka — mondja Muzamel László, az ÁIB szakreferense. — A fővárosban például mindössze két szobabérlők háza működik — összesen 676 lakóegységgel —, mert itt az a vélemény alakult ki, hogy ahol a lakásigénylők száma ilyen magas, mint itt, néhány szobabérlő ház nem oldja meg a gondokat. A Fővárosi Tanács inkább komfort nélküli vagy félkomfortos lakások kiutalásával gondoskodik a fiatal házasok átmeneti elhelyezéséről. 1975—78-ig 5100 fiatal házaspárt helyeztek el ily módon. Nos a fővárosban ezt megtehetik, mert itt sokkal több az állami kezelésben levő lakás és köztük nagyon sok az alacsony komfortfokozatú —, mint a kisebb vidéki településeken. Van az albérlők háza ellen olyan érv is, hogy ezek a lakrészek nem alkalmasak gyermeknevelésre. De kérdezem: a szülők szoba-konyhás lakása, ahol gyakran hatan— nyolcan szoronganak, a fürdőszoba- és konyhahasználat nélküli maszek albérleti szobák, az ablaktalan személyzeti lyukak talán alkalmasabbak?! Két példát említ, mint követésre méltót, a Vas és a Csongrád megyeit. Ismerkedjünk meg közelebbről mindkettővel. Szombathelyen a 60-as években sok gondot okozott, hogyan kössék a városhoz, a megyéhez, a fiatal értelmiségieket? Természetesen lakással, letelepedésük megkönnyítésével — ismerték fel idejében a város vezetői. Már 1966-ban felépült az első MOP-ház — mérnökök, orvosok, pedagógusok háza — 72 személy részére. A MOP-házból „startolt” 1971 óta 325 — nagyrészt már házas — fiatal, és költözött át OTP-társasházba. A szombathelyiek másik bevált ötlete a Fiatal Házasok Otthona. Népszerűségét és előnyét fémjelzi, hogy noha még csak az első 109 lakásos házban telt le az öt évre korlátozott maximális lakhatási határidő, eddig már 238 fiatal házas rajzott ki az épületből, 70 százalékuk tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásba, 8 százalékuk pedig vállalati támogatással épült OTP-társasházba. Az ÁIB álláspontja az, hogy a fiataloknak a jövőben is részt kell vállalniuk otthonuk megteremtésének anyagi fedezetéből — mondja Muzamel László —, ez pedig nem a családalapítás pillanatában kezdődik, hanem már jóval előbb. Ezért szorgalmazzuk az ifjúsági takarékbetét-akciót, és ezért támogatjuk a Csongrád megyeiek kezdeményezését, amely az albérlők háza konstrukciót összekapcsolta az ifjúsági lakásépítő szövetkezeti rendszerrel. A megoldás egyik módja: Az albérlők háza Fiatalok Otthona — Hogyan? — Aki beköltözik a Szeged Városi Tanács 4/1976. sz. rendeletében Fiatalok Otthonának nevezett épületbe, egyben belép a lakásépítő szövetkezetbe is; kötelezi magát az előtakarékossági részösszeg befizetésére és a havi 1000 forintos előtörlesztés vállalására. Az említett tanácsi rendelet a Fiatalok Otthonát a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat kezelésébe adta, s a lakóegység használatának bérleti díját 400 forintban határozza meg. Ez magában foglalja a lakóegység, a lift, a központi tvantenna és a kapukulcs használatát, valamint a központi fűtés és a melegvízszolgáltatás költségeit. A szegediek tehát kifogták a szelet azoknak a vitorlájából, akik azzal érveltek az albérlők háza, a fiatalok otthona ellen: hova menjenek a lakók az öt év letelte után? A válasz: saját lakásukba, amelyet az állam segítségével, s a maguk erejéből teremtettek. Nyiri Éva