Zalai Hírlap, 1979. december (35. évfolyam, 281-304. szám)

1979-12-30 / 304. szám

1979. december 30. A csillagda vezetője BÁNFALVI PÉTERT, a 407- es Ipari Szakmunkásképző In­tézet matematika-fizika taná­­­rát mint az egerszegi csillagda népszerű ismeretterjesztő elő­adásainak, bemutatóinak irá­nyítóját ismerik városszerte. Az itteni program mind több érdeklődőt vonz, amit a csilla­gászat iránti kíváncsiság mel­lett az előadó felkészültsége, lelkesedése is magyaráz. — De hogyan sajátítja el ezt a különös tudományt egy ama­tőr csillagász? — Az alapismereteket csak könyvekből lehet megtanulni. Én még gimnazistaként köte­leztem el magam a csillagá­szattal. 1968-ban az Országos Csillagászati Hét zalaegersze­gi programjai során ismerked­tem meg Kulin Györggyel, Ró­ka Gedeonnal, Zom­bori Ottó­val. Ezt követően készítettem egy távcsövet is, s idővel már a baráti körömnek, ismerősök­nek is kezdtem beszélni az ég­bolt titokzatosnak tűnő világá­ról. Aféle mini ismeretterjesztést tartott akkori Bánfalvi Péter, amit később már a TIT kere­tei között folytatott. — Vas megyében bekapcso­lódtam a fizika-csillagászat szakosztály munkájába. Szülő­falumban, Sorkifaludon kezd­tem tanítani, s itt természet­szerűleg az úttörőknek csilla­gászati szakkört is szerveztem. Emellett a szomszédos közsé­gek klubjainak a programjába is bekapcsolódtam, előadásokat tartottam, bemutatókat szer­veztem. BÁNFALVI PÉTER 1977-ben került Zalaegerszegre, ahol a Csillagda átadását követően azonnal részt kért az ottani munkából. — Miből is áll ez a prog­ram? — Általában minden hétfőn előadással egybekötött táv­csöves bemutatót tartunk. Jó idő esetén havonta öt alkalom­mal rendezünk Hold-bemuta­tót. Ezt kíséri egyébként a leg­nagyobb érdeklődés. Megfelelő időjárás esetén tehát egy-egy hónapban 7—8 bemutatón, il­letve előadáson is részt vehet­nek a csillagászat barátai... — Akiknek a tábora egyre inkább növekedik. Mivel ma­gyarázza ezt az érdeklődést? — Manapság a tévétől a rá­dióig, a különféle újságokig sokhelyütt foglalkoznak a csil­lagászattal. De egészen más az, hogy valaki a távcsövén át a saját szemével láthatja — te­szem azt — a Hold felszínét, vagy annak részleteit. S az ilyen érzékletes bemutatóknak egy városban hamar híre megy. Zalaegerszegen is egyre másra jelentkeznek a különféle mun­kahelyi csoportok, iskolák diákjai, hogy a csillagda be­mutatóit megtekinthessék. Mint megtudtuk, a zalaeger­szegi csillagda — méreteit, tel­jesítményét tekintve — tekin­télyes távcsővel rendelkezik. A kutató csillagászok műsze­reit kivéve az első tíz táv­cső közé sorolják hazánkban a hozzáértők. — MŰKÖDIK egy csillagász szakkör a 407-es Ipari Szak­munkásképző Intézetben is. Mintegy hetven diák vesz részt rendszeresen a foglalkozásain — említi nem kis büszkeséggel Bánfalvi Péter. — A szakköri munka legfőbb célja, hogy egy olyan csoport alakuljon ki, amelynek a tagjai az országos amatőr csillagász észlelő moz­galomban is részt vehetnek. Egyes programokat ugyanis amatőrcsillagászoknak is meg­hirdetnek, s ezekbe mi is be­kapcsolódhatunk. — Milyen programokban számítanak az amatőrök mun­kájára? — A meteorok észlelésében például a legnagyobb feladat az amatőrökre hárul. Ugyan­csak amatőrprogramot hirdet­nek annak mérésére is, hogy egy adott időben mennyi koz­mikus por hullik egy adott te­rületre. — Van-e valamilyen gyakor­lati hasznuk a csillagda bemu­tatóinak? — A TÁVCSÖVES bemuta­tás az iskolai munkát is segíti, közvetlenül kapcsolódik a fizi­ka-tananyaghoz. Ezért a fizika­órák keretében gyakran meg­fordulnak a diákok a csillag­dában. De szerintem nagyon jól szolgálják ezek a bemuta­tók és előadások a természet­­tudományos ismeretterjesztést és egyben az ideológiai-világ­nézeti nevelést is. Sz. L. Merre nézzen a fésűfog? Parkolás a koccanásokkal az egerszegi Széchenyi-téren Fékcsikorgás... durr! Lám­paburák repednek, lemez hor­pad. Egy-két nemzetközileg is ismert kézjel, és a gépkocsive­zetők elvonulnak. A közeli kis utcában betétlapot cserélnek. A koccanás Zalaegerszegen a Csemege ABC áruház előtti parkolónál történt. Rekonstruáljuk a tényeket, a megjegyzésekből: — A zöld után jönnek a gépkocsik egy kupacban. Az esetleges üres kocsibeállót csak akkor látja az ember, ha már túlhaladt rajta. Tolatni próbál, ott liheg a másik a lökhárítójánál, a harmadik meg amaz mögött. A negyedik menne a másik sávba, de nem tud, mert az is tele van ... —­ Már az idegbaj kerülget, ha a szélső sávban megyek, ak­kor is. Mert sok nem néz ám hátra, csak átkap a mellette levő sávba, ha fékeznek előtte. Hogyan lehetett így kialakíta­ni ezt a parkolót? Kitolatni a gyorsuló forgalomból? A közlekedő ember éssze­rűtlennek minősíti a parkolási megoldást. És a szakemberek? „A forgalomból kitolatni biz­tonságosabb mint abba tolat­va bekapcsolódni. Ez így elfo­gadott”. Piuffy ez­ a nagy általános­ Ságban így is igaz­­ lehet. De, ha ezernyi gépkocsivezetőnek az a véleménye, hogy ez a megoldás nem jó, az utóbbiak­ra is oda kell figyelni. A for­galomban, hátrafelé kell negy­venöt fokos szögben betolatni annak, aki itt kíván parkolni. Manővere leállítja a belső sávban a forgalmat, ha a par­kírozni szándékozót követő jármű vezetője nem ismeri fel időben az előtte haladó szán­dékát, olyan közel kerül hoz­zá, hogy neki is vissza kell to­latni. Esetleg a mögötte álló­nak is stb. Az ide való beállás mindig zsúfolt úton történik, ugyanis a lámpáknál feltorló­dott kocsik közül kerülnek ki az ide beállni szándékozók. Ha fordított a fésűfog, te­hát orral hajthat be kocsijá­val a parkolóba a sofőr, nem tartja fel egy pillanatra sem a forgalmat, már messziről látra van-e üres hely a kocsik kö­zött. Amikor a lámpa vált, megszűnik a forgalom az úton. Aki elvégezte a dolgát, s ezt az elég hosszú üres perió­dust kihasználja, forgalom­mentes útra tolathat ki a par­­­­kolóból. Ennél biztonságosabb és egyszerűbb megoldást ne­héz elképzelni... Gy. L A Lada vezetője parkolóhelyet keres, miközben manőveré­vel megállítja a forgalmat (Polgár Tamás felvétele) ZALAI HÍRLAP Könyvespol­c Bán Zsuzsa: Hazafi szerelmek­­ Bán Zsuzsa első novelláskö­­tetével 1978-ban jelentkezett. A „Más kenyerén” című kötet következtetni engedett­ arra, hogy az írónőnek lesz még mondandója, s akik így fogad­ták, jogos volt a várakozásuk. A Szépirodalmi Könyvkiadó közelmúltban újabb novellás kötetét adta ki Hazug szerel­mek címmel. Hazug szerelmek valóban felbukkannak a kötetben, de ebből a körből messzire túllép az írónő. Az Egy szoba Zugló­ban kisregény méretű elbeszé­lés ad talán a legtöbbet a ha­zug szerelmekből, hiszen sze­replői közül többen, többféle­képpen hazudják a szerelmet. Ki saját magának, ki másnak: tragédiába torkollóan. Alapjá­ban véve mint krimi sem rossz ez az elbeszélés, de több a kri­minél. Igényessége és mondan­dója alapján egyaránt. A köteteim azt is sejtetheti, hogy szerelmes történeteket mond el az írónő. S bár sajá­tosan nőies szemszögből fel­felbukkan írásaiban a szere­lem, nem reked meg ennek bűvkörében, hanem továbblép a következ­ményeket elemezve, vagy csupán felvillant valamit: prózait és kiábrándítót, már nem is a szerelemhez kapcsol­ható! Több novellában érint Bán Zsuzsa olyan témát, amely közgondolkodásunkban okoz feszültséget: némelyiket akár riportnak is nevezhetnénk. Jó szemmel figyel fel jelenségek­re, s veszi aztán bonckés alá őket. A Napok látszatra nem hordoz többet egy karcolatnyi témánál, Bán Zsuzsa által ki­bontva mégis több. A Gyenge munkaerő is lehet mindennapi eset (sajnos). Az írónő keze alatt azonban Bekéné kálvá­riája dramaturgiáját és feldol­gozását tekintve úgy teljesedik ki, hogy a mindennapi eset érdekfeszítő olvasmány, s el­gondolkoztató történet. Vallomásában Bán Zsuzsa azt mondja: „Az embert figye­lem. Másokban látom maga­mat, vagy másokat magamban. Legjobban cselekvéseik belső rugója érdekel és a megfigye­lések eredménye mindig el­gondolkoztat.” Mindez szembetűnően érző­dik novelláin is, s egyúttal in­dokolja a következtetést: van, é­s lesz mondanivalója a jövő­ben is. I­I I . B. G. Idegennyelvű könyvek az Akadémiai Kiadó gondozásában Az Akadémiai Kiadó 90—100 idegennyelvű kötetet publikál évenként. Ennek felét ugyan­csak külföldi partnerekkel közösen gondozzák. A tudo­mányos művek mellett szak­folyóiratainak egy része is nemzetközi együttműködéssel készül. Januárban indul útjá­ra a 15. ilyen szaklap, amely a kémia égéstani ágával foglal­kozik. Kiss Ferenc és Szent­­ágothai János anatómiai at­laszának, amelyet az idén két német, egy-egy lengyel és görög kiadóval együtt jelen­tettek meg, a közeljövőben készül el az angol változata. Ez lesz az emberi test felépí­tését tárgyaló mű 80. kiadása. A természettudományos munkák sokasága mellett jö­vőre nyelvészeti, jogi és köz­gazdasági tárgyú könyvek is napvilágot látnak a kiadónál. Egyebek között kiadói koope­rációban készül Borsa Gedeon kétkötetes, latin, olasz és an­gol szövegű Nyomdászat-tör­téneti munkája, a Pannónia régészetével foglalkozó angol nyelvű mű, és Major Máté „Építészet története”-nek né­met változata is. (MTI) A kulturális élet hírei XX. századi magyar festé­szet a zalai gyűjteményekben címmel nyílik kiállítás Len­tiben, a Sólyom László Műve­lődési Központban január 11-én. ★ Nikolai Gedda, a világhírű olasz tenorista a jövő év ele­jén ismét Budapesten vendég­szerepel. Február 20-án az Erkel Színházban a Lammer­­moni Luciában, 24-én pedig az Operaház Anyegin-előadá­­sán lép közönség elé. Szokatlan kiállítás nyílt a híres New York-i Guggen­heim Múzeumban. A legősibb kalaptól napjaink fejfedőiig minden látható itt. Anyaguk szövet, film, réz stb. Ha nem tudták az eredetit kiállítani, rajzokon mutatták be a kü­lönböző korok különböző ka­lapjait. ★ Négy évi szünet után ismét visszatér a római műtermek­be Michelangelo Antonioni. A neves rendező új filmjét, Jean Cocteau A kétfejű sas című drámáját készíti el a televí­ziónak. ★ Szász Endre festőművésznek — az Hollóházi Porcelángyár­ban készült — porcelánlapok­ra festett műveiből nyílt kiál­lítás az elmúlt héten a Csók István Galériában. ★ Frontátvonulás címmel nagy sikerrel mutatta be új műso­rát Cseh Tamás a Várszínház­ban. A népszerű előadómű­vésznek egyébként karácsony előtt jelent meg az új nagyle­­meze, a Fehér babák takaro­­dója. ★ Film készül Csehov Cse­­resznyéskert című színművé­ből szovjet—angol közös pro­dukcióban. A film rendezője Szergej Bondarcsuk, főszerep­lője Peter O’Toole. ★ Az egerszegi Ady-moziban kedden és szerdán A kék ka­tona című amerikai, a hét vé­gén a Koldus és királyfi cí­mű angol filmet láthatja a kö­zönség. Nagykanizsán, a Bé­ke-filmszínházban kedden és szerdán A jó, a rossz és a csúf című kétrészes olasz fil­met vetítik, míg csütörtöktől vasárnapig két filmet is ját­szanak itt, a délutáni elő­adáson a Sebességláz című olasz, míg az esti előadásokon A lovakat lelövik, ugye? cí­mű amerikai filmalkotást ve­títik. Keszthelyen, a Városi Művelődési Központban­ ked­den és szerdán még a Folytas­sa Kleó című angol, a hét végén délután A­­vad haty­­tyúk című japán, este pedig A jó, a rossz és a csúf című kétrészes olasz film pereg. Lentiben, a Dózsa-filmszínház­­ban kedden A veréb is madár című magyar, csütörtökön és pénteken A vasprefektus cí­mű NSZK, míg a hét végén a Fekete farkasok üvöltése cí­mű NSZK filmet láthatják az érdeklődők. ★ Egy kocka A vasprefektus című filmből ft A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztásról és a lakbé­rek új rendszeréről szóló 2008/1970. (V. 10.) sz. együttes párt- és kormányhatározat ki­mondja: „Elő kell segíteni, hogy a fiatal házasok, nyugdí­jasok, egyedülállók növekvő része szabadulhasson meg a drága albérletektől és ehhez hasonló jellegű, kulturált és olcsóbb lakószobához juthas­son”. Kulturált és olcsó lakószo­ba? Hol van ilyen? Akad, mégpedig egyre több helyen. A határozat kibocsátá­sa óta eltelt kilenc évben a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városban — különböző elnevezéssel, de azonos célok­kal — szobabérlő házak épül­tek. Most azzal a szándékkal szeretnénk közreadni néhány tapasztalatot, ötletet, hogy az adottságoknak leginkább meg­felelő példák követésére ösz­tönözzük a helyi tanácsokat. Komfort nélkül A szobabérlő házak építésé­nek kezdeményezői, az ötlet bábái között ott voltak az Ál­lami Ifjúsági Bizottság képvi­selői is. Azóta is minden fó­rumon javasolják, hogy a na­gyobb városokban a tanácsok és a vállalatok anyagi erőiket egyesítve építsenek szobabérlő házakat, mert az nemcsak a fiatal házasoknak segít az ön­álló otthon megteremtéséhez szükséges előtakarékosságban, hanem a vállalatoknak is, a fiatalok letelepítésében, a munkaerő megtartásában. Az ÁIB 1975-ben iránytervgyűj­­teményt is kiadott a cél előse­gítésére. Hol tartunk jelenleg? — Az összkép tarka — mondja Muzamel László, az ÁIB szakreferense. — A fővá­rosban például mindössze két szobabérlők háza működik — összesen 676 lakóegységgel —, mert itt az a vélemény ala­kult ki, hogy ahol a lakás­igénylők száma ilyen magas, mint itt, néhány szobabérlő ház nem oldja meg a gondo­kat. A Fővárosi Tanács in­kább komfort nélküli vagy félkomfortos lakások kiutalá­sával gondoskodik a fiatal há­zasok átmeneti elhelyezéséről. 1975—78-ig 5100 fiatal házas­párt helyeztek el ily módon. Nos a fővárosban ezt megte­hetik, mert itt sokkal több az állami kezelésben levő lakás és köztük nagyon sok az ala­csony komfortfokozatú —, mint a kisebb vidéki települé­seken. Van az albérlők háza ellen olyan érv is, hogy ezek a lakrészek nem alkalmasak gyermeknevelésre. De kérde­zem: a szülők szoba-konyhás lakása, ahol gyakran hatan— nyolcan szoronganak, a fürdő­szoba- és konyhahasználat nél­küli maszek albérleti szobák, az ablaktalan személyzeti lyu­kak talán alkalmasabbak?! Két példát említ, mint kö­vetésre méltót, a Vas és a Csongrád megyeit. Ismerked­jünk meg közelebbről mind­kettővel. Szombathelyen a 60-as évek­ben sok gondot okozott, ho­gyan kössék a városhoz, a me­gyéhez, a fiatal értelmiségie­ket? Természetesen lakással, letelepedésük megkönnyítésé­vel — ismerték fel idejében a város vezetői. Már 1966-ban felépült az első MOP-ház —­ mérnökök, orvosok, pedagógu­sok háza — 72 személy részé­re. A MOP-házból „startolt” 1971 óta 325 — nagyrészt már házas — fiatal, és költözött át OTP-társasházba. A szombathelyiek másik be­vált ötlete a Fiatal Házasok Otthona. Népszerűségét és elő­nyét fémjelzi, hogy noha még csak az első 109 lakásos ház­ban telt le az öt évre korláto­zott maximális lakhatási ha­táridő, eddig már 238 fiatal házas rajzott ki az épületből, 70 százalékuk tanácsi értékesí­­tésű szövetkezeti lakásba, 8 százalékuk pedig vállalati tá­mogatással épült OTP-társas­házba.­­ Az ÁIB álláspontja az, hogy a fiataloknak a jövőben is részt kell vállalniuk ottho­nuk megteremtésének anyagi fedezetéből — mondja Muza­mel László —, ez pedig nem a családalapítás pillanatában kezdődik, hanem már jóval előbb. Ezért szorgalmazzuk az ifjúsági takarékbetét-akciót, és ezért támogatjuk a Csongrád megyeiek kezdeményezését, amely az albérlők háza konst­rukciót összekapcsolta az ifjú­sági lakásépítő szövetkezeti rendszerrel. A megoldás egyik módja: Az albérlők háza Fiatalok Otthona — Hogyan? — Aki beköltözik a Szeged Városi Tanács 4/1976. sz. ren­deletében Fiatalok Otthoná­nak nevezett épületbe, egyben belép a lakásépítő szövetke­zetbe is; kötelezi magát az elő­­takarékossági részösszeg befi­zetésére és a havi 1000 forin­tos előtörlesztés vállalására. Az említett tanácsi rendelet a Fiatalok Otthonát a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat keze­lésébe adta, s a lakóegység használatának bérleti díját 400 forintban határozza meg. Ez magában foglalja a lakó­egység, a lift, a központi tv­­antenna és a kapukulcs hasz­nálatát, valamint a központi fűtés és a melegvízszolgáltatás költségeit.­­ A szegediek tehát kifog­ták a szelet azoknak a vitorlá­jából, akik azzal érveltek az albérlők háza, a fiatalok ott­hona ellen: hova menjenek a lakók az öt év letelte után? A válasz: saját lakásukba, ame­lyet az állam segítségével, s a maguk erejéből teremtettek. Nyiri Éva

Next