Zalai Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

198®. február 1. Ismét szállhat a páva Jogos remény a kulturális megújulásra Surdon Azt mondják, hosszú időn át ki se nyitott a szép surdi kultúrház. Nem is igen lett volna miért. Utóbb már a helyiek büszkesége, a pávakör is feloszlott, pedig az éneklésből presztízskérdést csináltak errefelé mindig. Köztudott ugyanis hogy valaha ezen a tájon szállt fel a páva. Itt lelte fel 1935-ben a későbbi Kodály-kórusmű alapját szolgáló népdalt Seemayer Vilmos. Tavaly ősszel viszont Staudt Istvánná ismét szélesre tárta a kultúrház kapuit. Előtte néhány hónap leforgása alatt már két kulturos mondott fel, ezért kérték a valaha sikeres népművelőt, a surdi iskola népszerű pedagógusát, rendezze az összekuszálódott ügyeket. — A pávakor feltámasztására is van remény? — Nem is kevés! Leginkább abban bízom, hogy a most kezdődő utcavetélkedő összekovácsolja a társaságot. Ez a petélkedő egyszer már nagy sikert hozott, most a három községbeli utca szellemi, ügyességi erőpróbáját összekapcsoltuk az MHSZ Szabad hazában elnevezésű akciójával. Február 23-án pedig kulturális bemutatón versenghet a Petőfi, a Kossuth és a Kanizsai utca. A lelkesedésre jellemző, hogy a népes csapatokban óvodástól nagyszülőkig több generáció vesz részt. Ízes népi játékokat választottak az egyes csapatok. A Petőfi utcabéliek tollfosztót tartanak, a Kanizsa utca lakói rokkázást a Kossuth utcában élők csapata pedig a káposztametélés felelevenítése kapcsán adja elő folklór-műsorát. Szavalat, tánc, ének- és népszokás-bemutató színesíti a programot. Horváth Edit egy Petőfi-verssel készül a bemutatóba. — A káposztametélés úgy történik, hogy hordóba metélik a káposztát, oszt’ egy férfi elgázolja — világosította meg a dolog lényegét a néni. — Ezt adjuk elő majd. Lesz sok vidámság, kínálgatás. Fonott kalácsot, diót kell kínálgatni, mert a fösvény gazda úgy járhat, hogy nem savanyul meg a káposztája. — Margit néni énekli a pávadalt is? — Cseppnyi koromtól! Itt a környéken is mindenfelé ismerték a népek ezt a dalt. A konyhában ülve, a szomszédasszonyokkal együtt áhítattal hallgattuk. Az idős aszszony hangja telten, zengve árad: „Fölszállott a pávavármegyeházára de nem ám a rabokszabadulására . ..” Margit néni akár az új pávakor egyik erőssége is lehetne. Mert szinte bizonyos, hogy újra száll majd itt az a szépséges madár. T. A. Összekovácsoló utcavetélkedők — Szívesen vállaltam a megbízatást, bár csak átmeneti időre, hiszen a tanítás egész embert kívánó feladat — vélekedett új szerepköréről Staudtné. — Nálunk, faluhelyen az a legfontosabb, hogy ismerjen mindenkit a kulturás, s karolja fel a jogos igényeket. Na és az is perdöntő, hogy szeressen foglalkozni az emberekkel. — Mit hozott az első néhány hónap a kultúrházban? — Néhány kedvelt közösségi foglalatosságot máris feltámasztottunk így újra van élet a kultúrház falai közt. Kanizsai szakember, Papa László foglalkozik húsz fős tánccsoportunkkal. Szlávecz Rózsi középiskolás vezeti az ifi-klubot, én meg a népi díszítőművészeti szakkört és a nyugdíjasok klubját vállaltam. ____oszt egy férfi elgázolja” — Valaha sokat szavaltam, utóbb sok minden elvont ettől a szép foglalatosságtól — mondotta a fiatal nő. — Most nagy izgalommal készülök e hoszszú idő óta első szereplésre. Sokunkat ösztönzött ismét munkára a vetélkedő ötlete. Egy másik generáció képviselője, a 73 éves Dezső Ferencné a Kossuth utcaiak káposztametélésében vesz majd részt. Nem először szerepel, már a 20-as években játszott népszínművekben és dalostudományára is büszke. Anyakönyvi érdekességek 79 — 21 f f6-nal nőtt a megyessélőhely lakossága — Több mint 2000 csecsemő isietett — 511 házasságot kötöttek A zalaegerszegi városi tanács anyakönyvi hivatala minden évben összesíti a népesség alakulásának legfőbb adatait. Sok mindent tartalmaz ez a statisztika többek között rögzítik az állandó és ideiglenes lakosok számát, a születések arányát, a házasságkötéseket és a halálozást, de az érdeklődő azt is megtudhatja, hogy hány külföldi kötött házasságot a megyeszékhelyen és hány gyermeknek adtak nevet a hivatalban. Ezeket az adatokat a beruházásoknál, fejlesztéseknél és a kereskedelmi ellátásban is figyelembe kell venni. Az elmúlt évre szóló anyakönyvi statisztika természetesen most is elkészült, összeha- sonlításul egyébként 1974-ig gyűjtötték ki a népességgel kapcsolatos számokat. 1978- hoz viszonyítva az elmúlt évben 2100-zal nőtt a város lakossága. Tavalyelőtt 52 024 volt az állandó lakosok száma Zalaegerszegen, a múlt évben már 53 531. Ideiglenes lakosként 1978-ban 4737, 1979-ben pedig 5330 ember élt a városban. Az össznépesség tehét két évvel ezelőtt 56.761 volt, tavaly már 58 861 lakost számlált a város. Állandó lakosként 1978-ban 1802 1979-ben pedig 1970 ember költözött Zalaegerszegre. Két évvel ezelőtt 1214- en, az elmúlt évben pedig csak 669-en költöztek el a megyeszékhelyről. A városkörnyéki községek lakosainak száma megközelíti a 11 ezret. 1979-ben 2102 csecsemő született a városban — ebből egerszegi szülők gyermekeként 881 jött világra. 1974-ben nagyobb volt a születési arány, hiszen összesen 2344 kisgyereknek adtak életet. Az adatok szerint a születések száma 1976-ban volt a legmagasabb 2425 újszülöttel. A zalaegerszegi szülők gyermekeként születettek száma 1975-ben volt a legnagyobb: ezernél több csecsemő jött a világra. Tavaly 511 házasságot kötöttek a városban, s ez jócskán meghaladja az 1974-es év adatait, hiszen ekkor csak 451 esetben mondták ki itt a boldogító igent. A házasulási kedv 1977-ben szökött a legnagyobbra, ebben az évben ugyanis majdnem 530 házasságot kötöttek a városban. Egyre , inkább növekszik azoknak a száma is, akik vidékről jönnek be Égerszegre házasságot kötni. 1974-ben még csak 73 volt azoknak a házasságoknak a száma, ahol mindkét fél vidéki volt, tavaly már 117. És vajon hány olyan házasságot kötöttek Zalaegerszegen, ahol a menyasszony vagy a vőlegény külföldi állampolgárként került bele az anyakönyvbe? Mindössze ötöt 1975-ben viszont tizenegy ilyen eső volt. Emelkedőben van azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek a megyeszékhelyen társadalmi névadót rendeznek. 1974-ben csupán 362 esetben, 1979-ben pedig 589 ilyen ünnepség volt. És most következzék a statisztika szomorúbb része. Az elmúlt évben összesen 1227 ember hunyt el a városban. A zalaegerszegi lakosként elhaltak száma 422 volt. Tavaly 193 alkalommal, rendeztek polgári és társadalmi temetést a városban. • ZALAI HÍRLAP Csere Helyett javítás Csökkenőben a mániákus cipőcserélgetők tábora Négy izgatott cigányasszony bizonygatja, hogy „ennek az aranyszandálnakegyütt az aranya”. Az eladó alig tudja meggyőzni őket, hogy panaszuk nem jogos, mert az aranyszandál bizony nem állandó téliviseletnek készült. Végül megunják az asszonyok, s hangosan szitkozódva elmennek. Ugyanebben az üzletben találkozom egy másik asszonnyal, lejött a sarka az egy hetes csizmának, mit csináljon vele? Az eladó udvarias, átveszi, és ígéri, 8 nap múlva visszakapja a vevő. Egy másik cipőüzletben ottjártamkor elegáns hölgy érkezett, cseréltetni akarta téli csizmáját. Javított csizma (?) — Az kérem nem kell, de hogy mernek velem így beszélni, majd illetékes helyen szóvá teszem — fenyegetőzik a hölgy, aztán dühösen kirohan, mivel a boltban nem értékeli senki rokoni kapcsolatait. A zalaegerszegi Marx téri 43. számú cipőboltba már jól megfogalmazott kérdéssel mehettem a látottak alapján: — Január elseje óta a cipőboltokban a javítható, garanciális időn belül levő lábbeliket nem cserélik, hanem kijavítják. Csupán javíthatatlan hiba esetén kerül sor cserére. Vajon, elérte a rendelet a hatását, csökken-e a cipőcserélgetők száma? — Szám szerint tudjuk igazolni, hogy eddig is több mint a felére, csökkent a boltunkban a kártalanításra kifizetett pénzösszeg. Tavaly januárban 90 ezer forintot, idén januárban 40 ezer forintot fizettünk vissza reklamációra. Ezzel együtt csökkent a cserék számais — mondja Némethi Józsefné üzletvezető helyettes. — Sokkal kevesebb a késsel, csavarhúzóval lefeszegetett talpú cipő. Talán rájöttek, hogy nem érdemes. A, problémás lábbelit először átküldöm, javításra a szolgáltató szövetkezet cipész részlegéhez, s csak akkor cserélhetek, ha ők nem tudják javítani. Amit így sem tudunk elbírálni, azt felküldjük Pestre, a Kermihez. Ha jogos a panasz, rögtön orvosoljuk, de, ha szándékos rongálással találkozunk, jegyzőkönyvet veszünk fel — ennyi herce-hurcát nem ér meg a csalás. Közben panaszos vevő érkezik, Kovács Istvánná, zalaegerszegi lakos: — Egy hete hordom ezt a nagyon szép, barna, béleletlen bőrcipőmet, de a díszítővarrása rosszul megoldott, belül egy nagy cérnabunkóval kötötték el, fáj tőle a lábam. Cipésznek két perces munka ezt a csomót levágni és kívül elkötni, de én nem mertem hozzányúlni, nehogy szándékos rongálásnak tartsák. Nem akarom kicseréltetni, csak a javíttatást kérem. Mivel panasza indokolt, azonnal kitöltik a jegyzőkönyvet, s egy hét múlva már kifogástalan cipőt vehet át. — Volt egy olyan sorozat gyermekcipőnk, hogy amit megvettek, úgy vissza is hozták a vevők. Egyszerűen lepergett a festék. Valamennyit kártalanítani kellett. És minket az nem vígasztal, hogy itt helyben levásárolják, a rossz minőségű cipő ránk is rossz fényt vet, pedig mi csak áruljuk — szól közbe Halász Ibolya eladói . A cipőcserére visszatérve, volt olyan vevőnk, aki ha megjelent az ajtóban, már tudtuk, hogy jött kicserélni a cipőjét, mert közelgett az újabb szezon. Jó párszor volt indokolatlan a csere, de ki mer elle- I ne szegülni a protekcióval érkezőnek? Most már ez mérsék- I lődött. Biztos van most is kiskapu, de mi még nem tudunk róla. ! A Szolgáltató Szövetkezet Piactéri műhelyében — a pis cike helyiségben folyik a gyors, a hagyományos és vevőreklamációs javítás is. I — Mennyi pluszmunkát jelentett januárban ez utóbbi belépése a részlegnek? A legjobb cipészünk foglalkozik ezekkel a javításokkal. Az első hónapban a zalaegerszegi 43. számú Marx téri boltból 25 pár, az 56. számú Kossuth Lajos utcai boltból 40 pár, a Centrum Áruházból 110 pár, az 52. számú Lottóból 30 pár, az Ifjúsági Áruházból 44 pár reklamációs cipő érkezett — tájékoztat Kiss Rudolf részlegvezető. — A leggyakoribb hiba a sarokleválás, a talpragasztás elengedése. — Az egy hónapos tapasztalatok szerint mi az, ami még nem vált be? — Az adminisztráció megnőtt, az üzletek nem töltik ki a gyártó nevét, így nem tudjuk hova számlázni a javítás költségeit. A külföldi cipőket, bár tudnánk, mégsem javíthatjuk. Ezeket cseréli a bolt. Szándékos rongálással még nem találkoztunk. Egyébként nagyobb mennyiségű cipőre számítottunk, a cipészünk munkaidejének még a felét sem teszi ki a reklamációs javítás, de ennek csak örülhetünk. Luis Ibolya A keszthelyi mólón (Polgár Tamás felvétele) Filmrendezők terveikről Hivatalosan is „learatták” az 1979. évi filmtermést az elmúlt héten, a pécsi XII. Magyar Játékfilm Szemlén. Az ünnepi napok elteltével a munka folytatódik, erről tanúskodik több, a szemlén részt vett rendező nyilatkozata is. — Újabb koprodukciós film készül a MAFILM Dialóg Filmstúdiójában — jelezte Bacsó Péter, a vállalkozás rendezője, aki a napokban megkötött szerződés alapján svéd és NSZK-beli partnerekkel együttműködve forgatja majd „A svéd, akinek nyoma veszett” című ironikus krimit. — Máj Sjöwahl és Per Wahlöö 1988-ban megjelent, azonos című krimijét Magyarországon már sokan ismerik; a Rakéta regényújság folytatásokban közölte. Az első felvételeket — az NSZK-beli Wolfgang Mühlbauer forgatókönyve alapján — májusban veszi celluloidszalagra Andor Tamás operatőr. A negyven forgatási napra tervezett munka első felében Stockholmban és egy ahhoz közeli szigeten dolgozik a stáb, ezután Budapesten forgat. — Eddigi pályafutásom során egymást váltogatják a játékfilmek és a dokumentumfilmek — mondta Gyar- Imóthy Lívia, akinek az, utóbbi évben három alkotása került a közönség és a kritikusok elé. Ha folytatódik a hagyomány, legközelebb ismét dokumentumfilm következik. Ez idő tájt két téma is foglalkoztat: a kamaszkorból kinőtt, a 18. évüket elért fiatalok pályaválasztása, és az Alföld egyik tanyáján élő két öregember furcsa házastársi kapcsolata, őket az egymásrautaltság és a gyűlölet tartja együtt is, életben is. A következő két—három hónapban elválik, melyik lehetőségből lesz végül film. — Néhány héten belül befejezem második játékfilmem forgatását — mondotta Lugossy László. — A jelenben játszódó történet, a „Köszönöm, megvagyunk ’ egy gyermekével özvegyen maradt önző szakmunkásnak és fiatal munkatársnőjének egymásra találását, közös megpróbáltatásait mutatja be. A forgatásból ugyan még hátra van öt napnyi munka, de már most elmondhatom, hogy Nyakó Juli nagyon kellemes meglepetést okozott máris érett játékával. A debreceni diáklány ugyanis Rózsa János kollégám jóvoltával egy filmszereppel a háta mögött állhatott a kamera elé, a mozikban jelenleg látható „Vasárnap, szülők”-ben is főszerepet alakít. 5 Négy város és 261 község további sorsa 3. Arányosabb településfejlesztést! A tervezőintézet korszerűsítési javaslatából említést érdemel az a megállapítás, hogy Zalakaros, mint eddigi alsófokú központ, valamint a most még szerepkör nélküli Hévíz esetében megelőlegezhető a jelenleginél magasabb szerepkör. Olyan, ami jobban megfelelne a két gyógyüdülőhely ténylegesen betöltött funkciójának. A szerepkörök cseréjénél más variációk is elképzelhetők. Például olyasmi, hogy a korábban alsófokú központnak kijelölt település egy fokkal vissza is eshet a rangsorban, így alsófokú társközpont lehet belőle, vagy ennek ellentéteként néhány részleges alsófokú központ alsófokú központtá fejleszthető. Az sem kizárt, hogy egy-két részleges alsófokú központ jelentős népességcsökkenése miatt elveszti eddigi szerepkörét, netán helyet cserél valamely szerepkör nélküli településsel. — A jövőben jobban megkülönböztetjük a szűkebb és tágabb városkörnyéket, s az agglomeráció fogalma is kibővül — egészíti ki az előbbieket Osváth László. — Ami a városkörnyéket illeti: a VÁTI elkészítette Zalaegerszeg és Nagykanizsa területrendezési koncepcióját, amiben a városkörnyéki településekről is szó van. Eszerint Zalaegerszeg szűkebb városkörnyékéhez Nagykutas, Kiskutas, Kispáli, Nagypáli, Bocfölde, Botfa és Csatár tartozna. Ezek a községek még az alsófokú ellátást is Zalaegerszegen kapják. A tág városkörnyéket azok a települések alkotják, aholnnét a város közel 12 ezer ingázójának a többsége bejár. Egyébként tömegközlekedési eszközökkel e helyekről is maximum 30 perc alatt el lehet érni a megyeszékhelyet Természetesen a megfelelő infrastruktúráról, az ellátásról helyben kell gondoskodni. Ami pedig az agglomerációt illeti: eddig csak az iparvidékekkel összefüggésben emlegettük, holott másutt, példának okáért az üdülőhelyeken is vannak egymással szorosegyüttműködésben, munkamegosztásban élő települések. Keszthelynek és a szorosan hozzá kapcsolódó Hévíznek, Vonyarcvashegynek, Gyenesdiásnak és Balatongyöröknek például együttes érdeke, hogy az üdülési szezonban a helyi lakosság többszörösét kitevő vendégek ellátását egyaránt segítse. — Zala a Balaton-parttal, hévizeivel és táji adottságaival egyre nagyobb vonzerőt gyakorol az országos idegenforgalomra. E tekintetben milyen településhálózat-fejlesztési elképzelések vannak? — A frekventált helyek zsúfoltságának csökkentése érdekében más területeket is igénybe veszünk. Ez utóbbiak közül Zalaegerszeg és környéke rendelkezik a legjobb adottságokkal. A rendezési tervek ezen kívül üdülőfalvak kialakításáról is említést tesznek. Ilyen szempontból többek közt figyelembe jöhet az Alsó-Válicka patak völgye, aztán a szentpéteri hát és a kanizsai ház. Egyébként az országos területrendezési terv nagy távlatban „Zalai dombság” néven létrehozandó üdülőkörzet kialakítását javasolja. Természetesen az ilyen adottságokkal nem rendelkező településekről sem feledkezik meg a módosított településhálózat-fejlesztési koncepció, amely általános fejlesztési elvként leszögezi, hogy megfelelő településpolitikával mérsékelni kell a városok népesség-növekedési ütemét, a bevándorlás mértékét. A városokra nehezedő nyomás csökkentésére elsősorban a városkörnyéki községek, valamint a kiemelt alsófokú központok képesek. Ez utóbbi települések csak akkor válhatnak kisebb térségük foglalkoztató és ellátó központjaivá, ha legalább a saját népeseségüket tudják megtartani. Ehhez pedig a helyi ellátás, az infrastruktúra fejlesztésén kívül megfelelő munkalehetőségek megteremtésére is szükség van. Ugyanis az élet, a mindennapos gyakorlati tapasztalatok szerint csakis ez a járható útja az arányos településfejlesztésnek. Mihovics József (Vége)