Zalai Hírlap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

iác0I. május 1. iért lettek kiválóak, adjanak mintegy 20 millió fo­rint értékben. A szép eredményeket a 43 szocialista brigád közremű­ködésével érték el. Tavaly vállalásaikat is túlteljesítve 18 milliós többletterméket állí­tottak elő, minőségjavításra anyag- és energiatakarékos­ságra tett vállalásaikat telje­sítve 5,7 millióval növelték a vállalati eredményt. Teljes egyértelműséggel dönthettünk a kiváló cím adományozásáról. Az igazga­tói beszámoló ismeretében azt hiszem világos: mi azt a ké­pességet, adottságot értékel­tük, hogy a vezetés, a dolgo­zók „kibírták” ezt a seregnyi változást. A három nagy be­ruházást a vállalati kollektíva segítségével, termelés közben, példamutató gyorsasággal eredményesen befejezték. S különösen az 1979. évi ki­emelkedően jó gazdasági eredményeket, a hatékonysá­got, a takarékosságot és nye­reséget, a dolgozókkal szem­beni kötelezettségek teljesíté­sét vettük alapul a kiváló cím odaítélésekor. Minőségben, ha­táridőben, készségben élen jártak. Mindezek ismeretében abban is biztos vagyok, hogy az új követelményeknek is eleget tesznek — adta meg a bevezetőben feltett kérdésre a tömör választ az oklevél át­adási ünnepségen dr. Ábra­hám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az elmúlt napokban, m­int szerte az or­szágban, megyénk számos vállalatánál, üzeménél gyülekeztek műszak után a dol­gozók a sebtiben feldíszített étkezdékben, kultúrtermekben. A szerény ünneplésre az elmúlt évi munka adott okot, mellyel ki­váló, vagy él üzem címekhez, dicsérő, elis­merő oklevelekhez, a szocialista munka­verseny legjobbjainak járó vándorzászlók­hoz jutottak. Ők, a kitüntettek haladnak majd a mai felvonulások élén, azok a kollektívák, amelyek példát mutattak, mennyiséget, mi­nőséget, gazdaságosságot illetően egyaránt kiemelkedően dolgoztak. Korábbi lapszámainkban örömmel ad­tunk helyt a zalai vállalatok, üzemek ki­tüntetéseiről szóló tudósításoknak, az aláb­biakban pedig néhány kollektíva sikerei­nek összetevőiről adunk számot. Megint a bagodiak Nincs esztendő siker nélkül a bagodi termelőszövetkezet­ben, öt esztendeje Kiváló Szövetkezet címet nyert a kö­zös gazdaság, aztán három éven át a megyei tejtermelé­si verseny kategória-győzte­sei voltak, közben pedig 1973- ban takarmánytermesztésük­kel is a megyei első helyezést érdemelték ki. Sikert hozott a tavalyi év is, méghozzá kettős sikert. Ezúttal az országos tejterme­lési verseny legjobbjai közé küzdötte be magát a közös gazdaság, ugyanis a múlt esz­tendőben a­­tsz és a háztáji állomány termeléséből 2,5 millió liter tejet értékesítet­tek, ez pedig száz hektár me­zőgazdaságilag művelt terü­letre 196 ezer liter eladott te­jet jelent. Ezzel a verseny különdíját nyerték el. Az állattenyésztők, ponto­sabban a tehenészek munka­sikere feletti öröm még el sem múlt, amikor a közeli na­pokban arról értesültek, hogy tavalyi munkája alapján a termelőszövetkezetet a mi­niszter Elismerő Oklevéllel tüntette ki. Ez a dicséret pe­­dig nem egy ágazat, hanem az egész közösség érdeme. Ki több, ki szerényebb mérték­ben, de valamennyien része­sei voltak a tavalyi eredmé­nyeknek, annak, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére az előző évhez viszonyítva öt százalékkal fokozni tudták a mezőgazdasági termelést, sőt közel tíz százalékkal gyarapí­tották az üzemi eredményt és 12 százalékkal növelték nye­reségüket. Hasonlóan jó tel­jesítményt a múlt évben ke­vés mezőgazdasági üzent mondhatott magáénak a me­gyében, de­ az országban sem. Az eredményért, a sikerért persze keményen meg kellett dolgozni. A bagodi tsz tagjai ezúttal sem voltak restek, de­rekasan kivették részüket a közös munkából, s ráadásként a háztájiban is sok millió fo­rintra rúgó árut termeltek, értékesítettek. A kisgazdasá­goknak pedig nemcsak a ház­táji árutermelésben volt nagy szerepe, hanem a közös mál­nájának részes művelésében, a szüret sikerében is. A múlt évben 54,7 millió forint értékű terméket állított elő a termelőszövetkezet, köz­zel három millióval többet, mint egy évvel-­korábban. Eh­hez a növénytermesztők 19 millió forintta­l járultak hoz­zá, méghozzá úgy, hogy a kedvezőtlen időjárású eszten­dőben étkezési búzából har­minc kilóval túlhaladták az előző öt év hektáronkénti át­lagát, kukoricájuk hozama pedig 110 kilóval lett több az átlagosnál. A tejtermelés kapcsán szó­ba került már az állattenyész­tés. Ehhez tartozik még, hogy a tej szűkített önköltségét csökkenteni tudták, méghoz­zá a korábbi 6­83 forintról 6­56 forintra. Ez is figyelmet ér­demlő teljesítmény, akárcsak az, hogy az ipari eredetű ta­karmányok áremelkedése el­lenére javult a borjúnevelés önköltsége, míg a hízómarha­előállítás üzemi költsége csak minimálisan haladja meg az előző esztendeit. A termelőszövetkezet min­denkor hitelképes, kötelezett­ségeit pontosam teljesíti, jöve­delmezően gazdálkodik, ter­mékeit a piac igényli. Az ilyen gazdaságot jogo­sam illeti az elismerés. A kanizsai vasutasok sikereinek háttere A MÁV nagykanizsai üzem­főnöksége mindössze másfél éve dolgozik ebben a szerve­zeti felépítésben, ám­­e­z­ a rö­vid idő is elég volt ahhoz, hogy országra szóló sikereket arathassanak. Hogy ez csep­pet sem könnyű, elég ha a te­rületükre nézünk — Lepsény­től Nagykanizsáig, illetve Sármelléktől Somogyszobig — amelyen olyan fontos vonal található, mint a balatoni, amely télen, nyáron reflek­torfényben van. A személyszállításban a for­galom növekedése mellett to­vább javult a menetrendsze­rűség. Az állomásokról 14 638 vonat indult ki, melyeknek csaknem 96 százaléka a me­netrendnek megfelelően köz­lekedett. Nagykanizsán és Fonyódon gépesítették a takarítást, s hogy a menetjegy kiszolgálás is elsőrangú, bizonyítja: egyet­len panasz sem hangzott el tavaly. Természetesen van még feladat jócskán, s az egy­re növekvő utasforgalom is fokozza a követelményeket. Az áruszállításban ugyancsak előbbre lépett az üzemfőnök­ség. Az egy évvel korábbihoz képest 34 ezer tonnával töb­bet fuvaroztak, összesen mint­egy 900 ezer tonnát. Mindezt tették úgy, hogy a kocsik ki­használása is javult. Azt azonban elmondta Klinger József üzemfőnök, hogy e té­ren még akad tennivaló, el­sősorban­­ a kocsigazdálkodást kell javítani, mert bár a szál­lítási igé­­yeket általában ki­elégítették, sok esetben nem tettek időben eleget a kocsi­­kiállítási kötelezettségnek. Jelenleg a dízel vontatási teljesítmény több mint 92 szá­zalékos, ami kedvezően befo­lyásolja a gazdasági mutatók teljesítését Sikerként köny­velhető el a fajlagos üzem­anyagfogyasztás csökkentése, ami több millió forintos üzemanyag megtakarítást tar­kar. A gazdasági eredmények értékét növeli, hogy a balese­ti statisztika az elmúlt öt év­hez viszonyítva a legjobban alakult Tavalyelőtt például ezer főre számítva 11,6 üzemi baleset fordult elő, tavaly már csak 5,7. Mindezek eredménye a KPM és a Vasutasok Szakszerveze­te által adományozott Kivá­ló Üzemfőnökség cím, illetve a MÁV Vezérigazgatóság és a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége által odaítélt ván­dorzászló. Az előbbi rangos elismerésből egyébként 12-t, a vándorzászlóból kettőt osztot­tak ki a magyarországi vasu­tasok között... A megbízhatóság mintaképe a közúti építők szocialista brigádja Kiemelkedő gazdasági, tár­sadalmi munkája alapján ér­demelte ki a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalatnál a Kovács Ferenc útburkoló szakmunkás vezette 8 fős szo­cialista brigád az Útépítő Tröszt Kiváló Brigádja címet. A brigád 1970-ben alakult — abban az évben már el is nyerték a szocialista címet —, tagjaiból sokan már a hatva­nas évek előtt is a vállalat­nál dolgoztak. A brigádveze­tőn kívül a többiek betanított munkások. Magyar Lajos, Vi­­si László, Horváth László, Né­meth József, Tütő Gyula, Zel­­les Dezső és Horváth Csaba a zalaegerszegi főépítésvezető­ség irányítása alatt híd- és egyéb műtárgyépítési munká­kat végez.­­ Szakmai hozzáértésük is­meretében mindig a legnehe­zebb, a legbonyolultabb mun­kát kapják. Megbízhatóan dol­goztak, sikerrel birkóztak meg a váratlan nehézségekkel is. Mindig első osztályú munkát adtak ki a kezük alól. S ami nem lényegtelen, balesetmen­tesen, határidőre végeztek a feladatokkal — sorolta Kovács József főmérnök a legjellem­zőbb tulajdonságokat, amiért a brigád a magas elismerést kapta. Tavaly­ a Zalai Kőolajipari Vállalatnál volt az egyik mun­kahelyük, támfalat építettek. Anyaghiány zavarta a folya­matos munkájukat, ők azon­ban nem estek kétségbe, s egy ésszerűsítéssel határidőre befejezték a munkát. Érdek­lődnek az új technológiák iránt, ők is dolgoztak a bitu­­niai emulziával. Gutorföldi hídjukat az építtető külön is megköszönte, olyan szép ki­vitelben valósították meg a tervet.­­ A brigádtagok szakmai tudásuk, általános műveltsé­gük gyarapítására is töreked­tek, törekednek. Van aki szak­középiskolába jár, ketten kis­gépkezelői tanfolyamra je­lentkeztek. Falujukban két­hetente rendszeresen részt vesznek a politikai oktatáso­kon, előadásokon. Jakiak ott­hon 180 órás társadalmi mun­kát végeztek a község szépí­téséért — folytatta érdemeik felsorolását a főmérnök. Idősek és fiatalok alkotják a kollektívát. A május elsejei ünnep előtti napokban a mun­kahelyükön keresték fel őket a vállalat és a tröszt képvi­selői, s adták át a jól megér­demelt kitüntetést, pénzjutal­mat ZALAI HÍRLAP Minőség, határidő, készség A Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár kitüntetésének indokaiból Miért lett Kiváló Vállalat a tervidőszakban 1976 után má­sodszor, 1979. évi munkája alapján a Zalaegerszegi Ke­rámia- és Cserépkályhagyár? A vállalat bruttó termelési értéke tavaly 372 millió forint volt, s ez a bázisnál 45 szá­zalékkal magasabb. Kedve­zően alakult a termékek mi­nősége is. Széles a termékvá­laszték, szerződéses kötelezett­ségeiket teljesítik, a külpiacon igen jó dollár­ kitermelési mu­tatóval értékesíthetők főleg a kályhacsempék. A jelentős, mintegy 30 milliós anyagmeg­takarítás — döntő többségé­ben importanyag kiváltását eredményező újítás —, lehető­vé tette, hogy a belkereske­delem számára árengedményt Késésben a kukorica­vetés! A földeken munkával ünnepelnek Szépen, sokat ígérően mu­tatkozott be az esztendő a mezőgazdaságnak. Az őszi ve­tésekre, a kora tavasziakra most sem lehet panasz, de a kukoricavetéshez közeledve mintha megbokrosodott volna az időjárás. Április harmadik harmadához érve a hűvös ta­lajtól tartottak a mezőgazdá­szok — joggal. Amikor pedig minden gazdaságban hozzá­láttak volna a vertéshez, a ki­tartó esőzés lett az akadály. Késésben vannak a kukori­cavetők. Persze most hiába­való lenne az időjárást vég nélkül elmarasztalni, ennél többre van szükség: minden órát és minden percet alapo­san ki kell használni a talaj­előkészítőknek, az őket követő vetőbrigádoknak. Csak így hozhatják be hátrányukat, így kerülhet még kellő időben földbe egyik fő növényünk, a kukorica magja. A megye gazdaságainak sze­mes- és silókukorica vetési terve megközelíti a 44 ezer hektárt, amiből a nagyüzemi­­leg művelt terület több mint 37 ezer hektár. Ennek kisebb részén még eső előtt földbe került a mag, aztán a hét ele­jén is néhány ezer hektáron sikerült elvetni a tengerit. A munka túlnyomó többsége persze még hátra való. Elvég­zésére kétszáz nagyteljesítmé­nyű vetőgép áll a megye üze­meinek rendelkezésére, így egy-egy gépre kétszáz hektár­nyi terület jut. Mivel most az idő is kedvez, egyedül a föld­művelők változtathatnak a pillanatnyi hátrányos helyze­ten, tehát az ő nagy napjaik következnek. A szabadszom­battal együtt három pihenő­nap van soron. A kukoricape­­tést azonban nem pihenhetnek — számukra a kitartó esőzés úgyis hosszadalmas kényszer­­szünetet rendelt el —, nekik most dolgozni illik, méghozzá nyújtott műszakban. A mun­ka ünnepét azok a földműve­lők köszöntik méltóan, akik ezekben a napokban a határ­ban serénykedve, munkával ünnepelnek. A három nap egyikében sem lesznek egyedül a földe­ken dolgozók, segítségükre lesz az Agroker. A vállalat növényvédő szer és alkatrész raktára naponta 8—16 óráig ügyeletet tart, hogy kiszolgál­ják az érkező vásárlókat. De lelkesítse a vetőbrigádokat az a tudat is, hogy dolgozótár­saik ezekben a napokban megkülönböztetett tisztelettel figyelnek rájuk, azokra, akik munkájukkal most milliókhoz juttathatják üzemüket, az or­szágot ' '. A bakti tangazdaság traktorosai. Keszthely határában komb­inátorral készítik a kukorica vetéséhez a magágyat. Úi rációidtól a talajjavításig A tőzeg haszna a zalakomári Árpád Vezér tsz-ben TÖRTÉNETÜNK közel öt évvvel ezelőtt kezdődött, ami­kor az egyik felsőoktatási in­tézményünk professzora — látva a zalakomári Árpád Ve­zér Tsz kertészetének növé­nyeit — feltette a következő kérdést: — Milyen talaja van itt a zöldségfélék palántáinak, hogy soha nem látott intenzitással fejlődnek? — Valószínűleg az ágyasok­ba kevert kitűnő tőzeg teszi — hangzott a válasz. — Arra nem gondoltak még, hogy elsőrendű virágföld le­hetne? — folytatódott a párbe­széd, melynek további részle­teit azóta már a feledés ho­málya fedi. Az viszont tény, hogy a termelőszövetkezet vál­lalkozó szellemű vezetői ez­után igyekeztek kihasználni a területükön található tőzeg nyújtotta előnyöket. KAPÓRA JÖTT számukra, hogy­ viszonylag nagy kiterje­désű lápterületük vízirendezé­si munkáinál átfogó csatorná­zást kellett végezniük. Így a csatornázás során megmozga­tott tőzegből, gyepszínföldből — először csak kísérleti cél­lal — hozzákezdhettek a virág­föld keveréséhez. Az értékesí­tés sem okozott nehézséget, mivel gyakorlatilag nagyüzemi szinten csak a soproni talaj­erőgazdálkodási vállalat látta el az országot virágfölddel. — Azért persze nem ment minden olyan simán. Lényegé­ben négy éve foglalkozunk a v­i­rágföld készítéssel és értékesí­téssel. Amíg eljutottunk odáig, hogy éves szinten 1,5 millió forintért értékesítsünk virág­­i földet, akadtak buktatók. Ilyen volt például a legoptimálisabb­­ összetétel kikísérletezése, a gé­pi technológia biztosítása. Sze­rencsére kitűnő a kapcsolatunk a keszthelyi agráregyetemmel, akiktől sok segítséget kaptunk szakmai téren — emlékszik vissza a melléküzemág indulá­sára a közös gazdaság elnöke, Nyirő Sándor. A TŐZEG feldolgozását csak minimális anyagi eszközráfor­dítással kezdhették, hiszen kis szövetkezetről van szó. A mai napig olyan gépekkel történik a tőzegkitermelés, őrlés stb. amit a növénytermesztők is használnak. A tőzegzúzás pél­dául a műtrágyaőrlővel fo­lyik.­­ Több szempont is erre szorított bennünket. Elsősor­ban természetesen az anya­giak, de az is, hogy a virág­­földkészítésnek még nincs ki­kristályosodott technológiája. Két évvel ezelőtt egy szeren­csés véletlen folytán alkal­munk volt megismerkedni az NDK-bel agrokémiai központ szakembereivel, a­kikkel be­szélgettünk többek között a tőzeg hasznosításáról — mond­ja a tsz segédüzemének veze­tője, Karó József. NEMRÉGEN a tsz-ben hoz­záfogtak egy csomagológép ké­szítéséhez, jelenleg a próba­üzemelése folyik. Ebben az évben egyébként esztétikusab­­ban hozzák forgalomba a vi­rágföldet a zalakomáriak. — Hogyan tovább? Vagyis, melyek az ágazat fejlesztésé­nek további lehetőségei, esz­közei? — Szeretnék eloszlatni egy félreértést. A mi tőzeghaszno­sításunk nem különbözik olyan nagyon az alaptevékenységtől, így talán helyesebb, ha segéd­üzemről beszélünk. Olyan se­gédüzemről, amelyik idősza­konként 15—16 dolgozót fog­lalkoztat — válaszolja Nyirő Sándor. Idén — remélik, — megkez­di munkáját a szövetkezet tő­zegbányája, már csak az enge­délyezés utolsó papírmunkái vannak hátra. A tőzeg kiter­melését természetesen alapos kutatás előzte meg. Ennek­­ eredményeként 14 hektár te­rületen 1,3—1,8 méter mélysé­gig kitűnő minőségű tőzeget találtak. A bányanyitás mel­lett sokat várnak a keszthelyi egyetem kísér­leti munkájának eredményétől is, mivel — ta­nulva az NDK partner szako­sított termeléséből —, itthon is szeretnék bővíteni a választé­kot. Továbbá folytatódik a gazdaság gyenge termőföldjei­nek tőzeges feljavítása. — Megvalósulóban levő, il­­­­letve megvalósítható tervek ezek, de nem mennek minden áldozat nélkül. Idei termelési tervünk virágföldből 2 millió kétszázezer forint. Hogy ezt el­érjük és a jövőben túlszár­nyaljuk, vásárolunk például új árokásó gépet, üzembe állítunk egy csomagoló berendezést, felhúzunk egy épületet, ami nyáron kombájn-szín lesz, té­len pedig földcsomagoló. Vi­szonylag kis beruházással, je­lentősen növelni tudjuk a vo­lumenünket — mondja az el­nök. Végezetül exporttervek ke­rülnek szóba. Mint kiderül, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a pápai városgaz­dálkodási vállalattal, amely kooperációt ajánl és a tiszta tőzeg nyugati piacra történő exportálását. De érdeklődik a Monimpex is, ugyancsak az exportálás lehetőségét kínálva. Gallai Tibor

Next