Zalai Hírlap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
iác0I. május 1. iért lettek kiválóak, adjanak mintegy 20 millió forint értékben. A szép eredményeket a 43 szocialista brigád közreműködésével érték el. Tavaly vállalásaikat is túlteljesítve 18 milliós többletterméket állítottak elő, minőségjavításra anyag- és energiatakarékosságra tett vállalásaikat teljesítve 5,7 millióval növelték a vállalati eredményt. Teljes egyértelműséggel dönthettünk a kiváló cím adományozásáról. Az igazgatói beszámoló ismeretében azt hiszem világos: mi azt a képességet, adottságot értékeltük, hogy a vezetés, a dolgozók „kibírták” ezt a seregnyi változást. A három nagy beruházást a vállalati kollektíva segítségével, termelés közben, példamutató gyorsasággal eredményesen befejezték. S különösen az 1979. évi kiemelkedően jó gazdasági eredményeket, a hatékonyságot, a takarékosságot és nyereséget, a dolgozókkal szembeni kötelezettségek teljesítését vettük alapul a kiváló cím odaítélésekor. Minőségben, határidőben, készségben élen jártak. Mindezek ismeretében abban is biztos vagyok, hogy az új követelményeknek is eleget tesznek — adta meg a bevezetőben feltett kérdésre a tömör választ az oklevél átadási ünnepségen dr. Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az elmúlt napokban, mint szerte az országban, megyénk számos vállalatánál, üzeménél gyülekeztek műszak után a dolgozók a sebtiben feldíszített étkezdékben, kultúrtermekben. A szerény ünneplésre az elmúlt évi munka adott okot, mellyel kiváló, vagy él üzem címekhez, dicsérő, elismerő oklevelekhez, a szocialista munkaverseny legjobbjainak járó vándorzászlókhoz jutottak. Ők, a kitüntettek haladnak majd a mai felvonulások élén, azok a kollektívák, amelyek példát mutattak, mennyiséget, minőséget, gazdaságosságot illetően egyaránt kiemelkedően dolgoztak. Korábbi lapszámainkban örömmel adtunk helyt a zalai vállalatok, üzemek kitüntetéseiről szóló tudósításoknak, az alábbiakban pedig néhány kollektíva sikereinek összetevőiről adunk számot. Megint a bagodiak Nincs esztendő siker nélkül a bagodi termelőszövetkezetben, öt esztendeje Kiváló Szövetkezet címet nyert a közös gazdaság, aztán három éven át a megyei tejtermelési verseny kategória-győztesei voltak, közben pedig 1973- ban takarmánytermesztésükkel is a megyei első helyezést érdemelték ki. Sikert hozott a tavalyi év is, méghozzá kettős sikert. Ezúttal az országos tejtermelési verseny legjobbjai közé küzdötte be magát a közös gazdaság, ugyanis a múlt esztendőben atsz és a háztáji állomány termeléséből 2,5 millió liter tejet értékesítettek, ez pedig száz hektár mezőgazdaságilag művelt területre 196 ezer liter eladott tejet jelent. Ezzel a verseny különdíját nyerték el. Az állattenyésztők, pontosabban a tehenészek munkasikere feletti öröm még el sem múlt, amikor a közeli napokban arról értesültek, hogy tavalyi munkája alapján a termelőszövetkezetet a miniszter Elismerő Oklevéllel tüntette ki. Ez a dicséret pedig nem egy ágazat, hanem az egész közösség érdeme. Ki több, ki szerényebb mértékben, de valamennyien részesei voltak a tavalyi eredményeknek, annak, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az előző évhez viszonyítva öt százalékkal fokozni tudták a mezőgazdasági termelést, sőt közel tíz százalékkal gyarapították az üzemi eredményt és 12 százalékkal növelték nyereségüket. Hasonlóan jó teljesítményt a múlt évben kevés mezőgazdasági üzent mondhatott magáénak a megyében, de az országban sem. Az eredményért, a sikerért persze keményen meg kellett dolgozni. A bagodi tsz tagjai ezúttal sem voltak restek, derekasan kivették részüket a közös munkából, s ráadásként a háztájiban is sok millió forintra rúgó árut termeltek, értékesítettek. A kisgazdaságoknak pedig nemcsak a háztáji árutermelésben volt nagy szerepe, hanem a közös málnájának részes művelésében, a szüret sikerében is. A múlt évben 54,7 millió forint értékű terméket állított elő a termelőszövetkezet, közzel három millióval többet, mint egy évvel-korábban. Ehhez a növénytermesztők 19 millió forinttal járultak hozzá, méghozzá úgy, hogy a kedvezőtlen időjárású esztendőben étkezési búzából harminc kilóval túlhaladták az előző öt év hektáronkénti átlagát, kukoricájuk hozama pedig 110 kilóval lett több az átlagosnál. A tejtermelés kapcsán szóba került már az állattenyésztés. Ehhez tartozik még, hogy a tej szűkített önköltségét csökkenteni tudták, méghozzá a korábbi 683 forintról 656 forintra. Ez is figyelmet érdemlő teljesítmény, akárcsak az, hogy az ipari eredetű takarmányok áremelkedése ellenére javult a borjúnevelés önköltsége, míg a hízómarhaelőállítás üzemi költsége csak minimálisan haladja meg az előző esztendeit. A termelőszövetkezet mindenkor hitelképes, kötelezettségeit pontosam teljesíti, jövedelmezően gazdálkodik, termékeit a piac igényli. Az ilyen gazdaságot jogosam illeti az elismerés. A kanizsai vasutasok sikereinek háttere A MÁV nagykanizsai üzemfőnöksége mindössze másfél éve dolgozik ebben a szervezeti felépítésben, ámez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy országra szóló sikereket arathassanak. Hogy ez cseppet sem könnyű, elég ha a területükre nézünk — Lepsénytől Nagykanizsáig, illetve Sármelléktől Somogyszobig — amelyen olyan fontos vonal található, mint a balatoni, amely télen, nyáron reflektorfényben van. A személyszállításban a forgalom növekedése mellett tovább javult a menetrendszerűség. Az állomásokról 14 638 vonat indult ki, melyeknek csaknem 96 százaléka a menetrendnek megfelelően közlekedett. Nagykanizsán és Fonyódon gépesítették a takarítást, s hogy a menetjegy kiszolgálás is elsőrangú, bizonyítja: egyetlen panasz sem hangzott el tavaly. Természetesen van még feladat jócskán, s az egyre növekvő utasforgalom is fokozza a követelményeket. Az áruszállításban ugyancsak előbbre lépett az üzemfőnökség. Az egy évvel korábbihoz képest 34 ezer tonnával többet fuvaroztak, összesen mintegy 900 ezer tonnát. Mindezt tették úgy, hogy a kocsik kihasználása is javult. Azt azonban elmondta Klinger József üzemfőnök, hogy e téren még akad tennivaló, elsősorban a kocsigazdálkodást kell javítani, mert bár a szállítási igéyeket általában kielégítették, sok esetben nem tettek időben eleget a kocsikiállítási kötelezettségnek. Jelenleg a dízel vontatási teljesítmény több mint 92 százalékos, ami kedvezően befolyásolja a gazdasági mutatók teljesítését Sikerként könyvelhető el a fajlagos üzemanyagfogyasztás csökkentése, ami több millió forintos üzemanyag megtakarítást tarkar. A gazdasági eredmények értékét növeli, hogy a baleseti statisztika az elmúlt öt évhez viszonyítva a legjobban alakult Tavalyelőtt például ezer főre számítva 11,6 üzemi baleset fordult elő, tavaly már csak 5,7. Mindezek eredménye a KPM és a Vasutasok Szakszervezete által adományozott Kiváló Üzemfőnökség cím, illetve a MÁV Vezérigazgatóság és a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége által odaítélt vándorzászló. Az előbbi rangos elismerésből egyébként 12-t, a vándorzászlóból kettőt osztottak ki a magyarországi vasutasok között... A megbízhatóság mintaképe a közúti építők szocialista brigádja Kiemelkedő gazdasági, társadalmi munkája alapján érdemelte ki a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalatnál a Kovács Ferenc útburkoló szakmunkás vezette 8 fős szocialista brigád az Útépítő Tröszt Kiváló Brigádja címet. A brigád 1970-ben alakult — abban az évben már el is nyerték a szocialista címet —, tagjaiból sokan már a hatvanas évek előtt is a vállalatnál dolgoztak. A brigádvezetőn kívül a többiek betanított munkások. Magyar Lajos, Visi László, Horváth László, Németh József, Tütő Gyula, Zelles Dezső és Horváth Csaba a zalaegerszegi főépítésvezetőség irányítása alatt híd- és egyéb műtárgyépítési munkákat végez. Szakmai hozzáértésük ismeretében mindig a legnehezebb, a legbonyolultabb munkát kapják. Megbízhatóan dolgoztak, sikerrel birkóztak meg a váratlan nehézségekkel is. Mindig első osztályú munkát adtak ki a kezük alól. S ami nem lényegtelen, balesetmentesen, határidőre végeztek a feladatokkal — sorolta Kovács József főmérnök a legjellemzőbb tulajdonságokat, amiért a brigád a magas elismerést kapta. Tavaly a Zalai Kőolajipari Vállalatnál volt az egyik munkahelyük, támfalat építettek. Anyaghiány zavarta a folyamatos munkájukat, ők azonban nem estek kétségbe, s egy ésszerűsítéssel határidőre befejezték a munkát. Érdeklődnek az új technológiák iránt, ők is dolgoztak a bituniai emulziával. Gutorföldi hídjukat az építtető külön is megköszönte, olyan szép kivitelben valósították meg a tervet. A brigádtagok szakmai tudásuk, általános műveltségük gyarapítására is törekedtek, törekednek. Van aki szakközépiskolába jár, ketten kisgépkezelői tanfolyamra jelentkeztek. Falujukban kéthetente rendszeresen részt vesznek a politikai oktatásokon, előadásokon. Jakiak otthon 180 órás társadalmi munkát végeztek a község szépítéséért — folytatta érdemeik felsorolását a főmérnök. Idősek és fiatalok alkotják a kollektívát. A május elsejei ünnep előtti napokban a munkahelyükön keresték fel őket a vállalat és a tröszt képviselői, s adták át a jól megérdemelt kitüntetést, pénzjutalmat ZALAI HÍRLAP Minőség, határidő, készség A Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár kitüntetésének indokaiból Miért lett Kiváló Vállalat a tervidőszakban 1976 után másodszor, 1979. évi munkája alapján a Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár? A vállalat bruttó termelési értéke tavaly 372 millió forint volt, s ez a bázisnál 45 százalékkal magasabb. Kedvezően alakult a termékek minősége is. Széles a termékválaszték, szerződéses kötelezettségeiket teljesítik, a külpiacon igen jó dollár kitermelési mutatóval értékesíthetők főleg a kályhacsempék. A jelentős, mintegy 30 milliós anyagmegtakarítás — döntő többségében importanyag kiváltását eredményező újítás —, lehetővé tette, hogy a belkereskedelem számára árengedményt Késésben a kukoricavetés! A földeken munkával ünnepelnek Szépen, sokat ígérően mutatkozott be az esztendő a mezőgazdaságnak. Az őszi vetésekre, a kora tavasziakra most sem lehet panasz, de a kukoricavetéshez közeledve mintha megbokrosodott volna az időjárás. Április harmadik harmadához érve a hűvös talajtól tartottak a mezőgazdászok — joggal. Amikor pedig minden gazdaságban hozzáláttak volna a vertéshez, a kitartó esőzés lett az akadály. Késésben vannak a kukoricavetők. Persze most hiábavaló lenne az időjárást vég nélkül elmarasztalni, ennél többre van szükség: minden órát és minden percet alaposan ki kell használni a talajelőkészítőknek, az őket követő vetőbrigádoknak. Csak így hozhatják be hátrányukat, így kerülhet még kellő időben földbe egyik fő növényünk, a kukorica magja. A megye gazdaságainak szemes- és silókukorica vetési terve megközelíti a 44 ezer hektárt, amiből a nagyüzemileg művelt terület több mint 37 ezer hektár. Ennek kisebb részén még eső előtt földbe került a mag, aztán a hét elején is néhány ezer hektáron sikerült elvetni a tengerit. A munka túlnyomó többsége persze még hátra való. Elvégzésére kétszáz nagyteljesítményű vetőgép áll a megye üzemeinek rendelkezésére, így egy-egy gépre kétszáz hektárnyi terület jut. Mivel most az idő is kedvez, egyedül a földművelők változtathatnak a pillanatnyi hátrányos helyzeten, tehát az ő nagy napjaik következnek. A szabadszombattal együtt három pihenőnap van soron. A kukoricapetést azonban nem pihenhetnek — számukra a kitartó esőzés úgyis hosszadalmas kényszerszünetet rendelt el —, nekik most dolgozni illik, méghozzá nyújtott műszakban. A munka ünnepét azok a földművelők köszöntik méltóan, akik ezekben a napokban a határban serénykedve, munkával ünnepelnek. A három nap egyikében sem lesznek egyedül a földeken dolgozók, segítségükre lesz az Agroker. A vállalat növényvédő szer és alkatrész raktára naponta 8—16 óráig ügyeletet tart, hogy kiszolgálják az érkező vásárlókat. De lelkesítse a vetőbrigádokat az a tudat is, hogy dolgozótársaik ezekben a napokban megkülönböztetett tisztelettel figyelnek rájuk, azokra, akik munkájukkal most milliókhoz juttathatják üzemüket, az országot ' '. A bakti tangazdaság traktorosai. Keszthely határában kombinátorral készítik a kukorica vetéséhez a magágyat. Úi rációidtól a talajjavításig A tőzeg haszna a zalakomári Árpád Vezér tsz-ben TÖRTÉNETÜNK közel öt évvvel ezelőtt kezdődött, amikor az egyik felsőoktatási intézményünk professzora — látva a zalakomári Árpád Vezér Tsz kertészetének növényeit — feltette a következő kérdést: — Milyen talaja van itt a zöldségfélék palántáinak, hogy soha nem látott intenzitással fejlődnek? — Valószínűleg az ágyasokba kevert kitűnő tőzeg teszi — hangzott a válasz. — Arra nem gondoltak még, hogy elsőrendű virágföld lehetne? — folytatódott a párbeszéd, melynek további részleteit azóta már a feledés homálya fedi. Az viszont tény, hogy a termelőszövetkezet vállalkozó szellemű vezetői ezután igyekeztek kihasználni a területükön található tőzeg nyújtotta előnyöket. KAPÓRA JÖTT számukra, hogy viszonylag nagy kiterjedésű lápterületük vízirendezési munkáinál átfogó csatornázást kellett végezniük. Így a csatornázás során megmozgatott tőzegből, gyepszínföldből — először csak kísérleti céllal — hozzákezdhettek a virágföld keveréséhez. Az értékesítés sem okozott nehézséget, mivel gyakorlatilag nagyüzemi szinten csak a soproni talajerőgazdálkodási vállalat látta el az országot virágfölddel. — Azért persze nem ment minden olyan simán. Lényegében négy éve foglalkozunk a virágföld készítéssel és értékesítéssel. Amíg eljutottunk odáig, hogy éves szinten 1,5 millió forintért értékesítsünk virági földet, akadtak buktatók. Ilyen volt például a legoptimálisabb összetétel kikísérletezése, a gépi technológia biztosítása. Szerencsére kitűnő a kapcsolatunk a keszthelyi agráregyetemmel, akiktől sok segítséget kaptunk szakmai téren — emlékszik vissza a melléküzemág indulására a közös gazdaság elnöke, Nyirő Sándor. A TŐZEG feldolgozását csak minimális anyagi eszközráfordítással kezdhették, hiszen kis szövetkezetről van szó. A mai napig olyan gépekkel történik a tőzegkitermelés, őrlés stb. amit a növénytermesztők is használnak. A tőzegzúzás például a műtrágyaőrlővel folyik. Több szempont is erre szorított bennünket. Elsősorban természetesen az anyagiak, de az is, hogy a virágföldkészítésnek még nincs kikristályosodott technológiája. Két évvel ezelőtt egy szerencsés véletlen folytán alkalmunk volt megismerkedni az NDK-bel agrokémiai központ szakembereivel, akikkel beszélgettünk többek között a tőzeg hasznosításáról — mondja a tsz segédüzemének vezetője, Karó József. NEMRÉGEN a tsz-ben hozzáfogtak egy csomagológép készítéséhez, jelenleg a próbaüzemelése folyik. Ebben az évben egyébként esztétikusabban hozzák forgalomba a virágföldet a zalakomáriak. — Hogyan tovább? Vagyis, melyek az ágazat fejlesztésének további lehetőségei, eszközei? — Szeretnék eloszlatni egy félreértést. A mi tőzeghasznosításunk nem különbözik olyan nagyon az alaptevékenységtől, így talán helyesebb, ha segédüzemről beszélünk. Olyan segédüzemről, amelyik időszakonként 15—16 dolgozót foglalkoztat — válaszolja Nyirő Sándor. Idén — remélik, — megkezdi munkáját a szövetkezet tőzegbányája, már csak az engedélyezés utolsó papírmunkái vannak hátra. A tőzeg kitermelését természetesen alapos kutatás előzte meg. Ennek eredményeként 14 hektár területen 1,3—1,8 méter mélységig kitűnő minőségű tőzeget találtak. A bányanyitás mellett sokat várnak a keszthelyi egyetem kísérleti munkájának eredményétől is, mivel — tanulva az NDK partner szakosított termeléséből —, itthon is szeretnék bővíteni a választékot. Továbbá folytatódik a gazdaság gyenge termőföldjeinek tőzeges feljavítása. — Megvalósulóban levő, illetve megvalósítható tervek ezek, de nem mennek minden áldozat nélkül. Idei termelési tervünk virágföldből 2 millió kétszázezer forint. Hogy ezt elérjük és a jövőben túlszárnyaljuk, vásárolunk például új árokásó gépet, üzembe állítunk egy csomagoló berendezést, felhúzunk egy épületet, ami nyáron kombájn-szín lesz, télen pedig földcsomagoló. Viszonylag kis beruházással, jelentősen növelni tudjuk a volumenünket — mondja az elnök. Végezetül exporttervek kerülnek szóba. Mint kiderül, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a pápai városgazdálkodási vállalattal, amely kooperációt ajánl és a tiszta tőzeg nyugati piacra történő exportálását. De érdeklődik a Monimpex is, ugyancsak az exportálás lehetőségét kínálva. Gallai Tibor