Zalai Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

1980. november 29. Jegyzet Egy tragédia margójára A kistehergépkocsit, amely a vasúti fénysorompó tilos jelzésére nem állt meg, összezúzta a motorvonat. A re­ti­dillí­rül durva szabályszegés elkövetője a legdrágábbal, az éle­tével fizetett tettéért. A piros jelzés olyan tiltás, amivel nem lehet játszani, s büntetlenül kacérkodni. A piros fény álljt parancsol a köz­lekedő embernek, s ugyanakkor szabad utat biztosít a má­siknak. Szabályoz elsőbbséget és elsőbbségadási kötelezett­séget. Ez az egyetlen olyan szabály, ahol a közlekedő em­ber nem mondhat le elsőbbségi jogáról, az elsőbbséget él­vező nem segíthet a megállásra kötelezetten. Törvény ez­­ a jelzés, amelyet úgy kell elfogadni, ahogy van, mert ren­det teremt, biztonságot szavatol, ha betartjuk. Sajnos a cselekedet miértjére már soha nem fogunk vá­­­­laszt kapni. De más, hasonló szabályszegésekére, a velünk , megtörtént bosszantó esetekre sem, mert a közlekedés rit­­_________________________________ ■ mása tovasodor, s a szabálytalankodótól nincs módunk megkérdezni — miért tetted? Pedig utólag sem fölösleges a kérdést feltenni. Állok a botfai vasúti fénysorompó előtt. A vonat, vagy más, vasúti jármű sehol, csak a lámpa villog pirosan, szi­gorú ritmikával. Velem szemben egy Trabant érkezik. A vasúti pálya jól belátható, nem látni a vonatot. A traban­­tos gázt ad, s elhajt. Már kiér a kanizsai útra, amikor el­robog előttem a teherszerelvény. A fénysorompó vált, út­nak indít a fehér fény, így természetes. Október 7-én a kaszaházi vasúti átjáróban, ahol most a halálos karambol történt, szerencséje volt Peszlen Imre autóbuszvezetőnek, aki a tanácsi építők autóbuszával, ép­pen csak átért a Zalalövőről érkező vonat előtt. Az autó­buszon nyolc munkásember utazott. Elgondolni is borzasz­tól mi történik, ha derékba kapja a vonat az autóbuszt. A buszvezetőt 2500 forintra bírságolták, s nyolc hónapra el­tiltották a járművezetéstől. A keddi tragédia sokakat megdöbbentett, és remélhető, hogy gondolkodásra késztetett. Arra, hogy vannak szabá­lyok, amelyeket nem lehet büntetlenül megszegni. A ti­losba hatás ezek közé tartozik. — Győrffy — •• Összegezés és feladatmeghatározás Tanácsi vezetők megyei munkaértekezlete Zalaegerszegen Tegnap délelőtt a megyei tanács székházának tanácster­mében tartották a tanácsi ve­zetők munkaértekezletét. Az értekezletet Loppert Tibor a megyei tanács általános el­nökhelyettese nyitotta meg, majd Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke tartott előadást a tanácsok időszerű feladatai­ról az MSZMP XII. kongresz­­szusa és a kormányprogram alapján. Bevezetőben rövid áttekin­tést adott a tanácsi munkáról, az elért eredményekről, majd a feladatokról szólt. Ezek kö­zött első helyen említette a testületi munka fejlesz­tését és ezzel összhangban a szocialista demokratiz­mus szélesítését. Hangsúlyozta: " Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a tes­tületi ülések előkészítésére, arra kell törekedni, hogy min­denkor az adott terület leg­fontosabb kérdései kerüljenek napirendre. Meg kell szüntet­ni a terjengős előterjesztése­ket, arra törekedve, hogy az adott téma főbb összefüggé­sei és következtetései kerülje­nek a testületek elé. A továbbiakban szólt arról, hogy a tanácsi munka ered­ményessége alapvetően függ a tanácstagok tevékenységétől. A választók megtisztelő bizal­mának azonban csak úgy tud­nak eleget tenni, ha az eddi­gieknél rendszeresebben kap­nak tájékoztatást — különö­sen a fiatal és fizikai munkás tanácstagok — s konkrét megbízatásokkal látják el őket. Utalva arra, hogy a XII. kongresszus és a kormány munkaprogramja a további fejlődés kulcskérdésének­­mi­nősítette a gazdasági munka hatékonyságának növelését, felhívta a figyelmet arra, ■iogy a tanácsok méginkább a népgazdaság alapvető ér­dekeinek figyelembevéte­lével szervezzék gazdasági munkájukat. Kiemelten foglalkozott azzal, hogy az elkövetkező években is jelentős tanácsi feladat ma­nd a terület- és településfej­­esztés, a lakossági szükségle­­ekről való gondoskodás. — A­­nácsok magatartását ebben a pártnak és a kormánynak ez az elhatározása vezérelje — hangoztatta —, hogy meg kell őrizni az elért életszín­vonalat és a feladatok fontos­­ági­­ sorrendjét megállapítva, s lehetőségekhez mérten kell avítani az életkörülményeket. Ehhez a fegyelmezettebb j­obb gazdálkodás az egyetlen járható út a tanácsoknak is. A feladatok sorában foglal­kozott a tervezői, beruházói tevékenység továbbfejleszté­sével, majd hangsúlyozta: " A jövőben még inkább erősí­teni kell azt a szemléletet és gyakorlatot, amely nem felülről várja az újabb anyagi eszközö­ket, hanem öntevékenyen, célratörőbben keresi a he­lyi lehetőségeket. Utalt itt­ arra, hogy bár az elmúlt években megyénkben növekedett a társadalmi mun­ka értéke, de még jelentős az elmaradásunk az országos át­lagtól. Felhívta a figyelmet, hogy mindenkit a felkészült­ségének megfelelő közreműkö­désre kérjenek fel; a kollek­tívák, brigádok, intézmények patronáló, önkéntes munkája pedig folyamatos jellegű le­gyen. A továbbiakban részletesen taglalta az iparfejlesztéssel, mezőgazdasággal és élelmi­szergazdasággal, a kommuná­lis ágazatokkal, kereskedelem­mel, egészségügyi és szociál­politikai tevékenységgel, a közoktatással és közművelő­déssel kapcsolatos tanácsi fe­ladatokat, majd­ áttért a ha­tósági munkával kapcsolatos tennivalókra. Itt elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább kell gyorsítani az ügyintézést, biztosítani a rövidített határidők be­tartását. — Több figyelmet kíván az ügyintézés rugalmasságának, hangnemének, segítőkészségé­nek a javítása, meg kell szün­tetni a helyenként még ta­pasztalható közömbösséget, a hivatalnoki szellemet — mon­dotta többek között, majd be­széde befejező részében az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­nek, egyszerűsítésének jövő­beni feladatairól szólt A vitában összesen tizenné­gyen szólaltak fel, köztük dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára, aki be­vezetőben a megyei pártveze­tés elismerését fejezte ki a tanácsokban folyó eredményes munkáért, majd többek kö­zött az elért életszínvonal megvédésének­ fontosságáról szólt. Három területre külö­nösen nagy odafigyelést kért, így a lakossági szolgáltatások fejlesztésére, a falusi lakos­ság ellátására és az általános iskolai oktatás feltételeinek biztosítására. Dr. Fonyó Gyula, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője felszólalásá­ban hangsúlyozta az állami, állampolgári fegyelem erősíté­sét, s ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy a kötelességek teljesítését is egyre következeteseb­ben számon kell kérni. A felszólalók szinte mind­egyike foglalkozott a szocia­lista demokrácia szélesítésé­nek szükségességével. Szántó Gyula, a vonyarcvashegyi köz­ségi közös tanács elnöke pél­dául e témáról szólva a falu­gyűlések jelentőségét emelte ki. Nagy érdeklődés kísérte Mózes Pálnak, a nagykanizsai városi tanács elnökének fel­szólalását, aki többek között a testületi munka fejlődését akadályozó tényezőkről szólt. A munkaértekezlet Újvári Sándor zárszavával ért véget. B. Z. KA­LAT HÍRLAP A vezetés szeme és füle... - A belső ellenőrzés tapasztalatai a lenti áfész 106 egységénél A szakemberek elnézően mosolyognak, amikor arra kérem őket, mondjanak olyan üzleteket, amelyekben mindig pontos a leltár. Nos, mint megtudom, ilyen pre­cizitás nemcsak a lenti áfész boltjaiban, vendéglőiben elképzelhetetlen, hanem másutt is. A tényleges és a papíron kimutatható árukészlet között mindig akad ki­sebb, nagyobb eltérés. Eltérés a normától — A harmadik negyedév végéig 0,10 század volt a 106 egységünk normalizált hiánya — magyarázza Herbert Fe­renc, a Kerkavölgyi Afász el­nöke. — A tíz század annyit jelent, hogy minden 100 fo­rint forgalom után 10 fillér a hiány. ötezer forint feletti hiány­nyal — ami az elnök szerint már kirívó szabálytalanság — öt egység zárta a harmadik negyedévet Ezek vezetőivel szemben megtették a szüksé­ges intézkedéseket. Egy bolt­vezetőt a sorozatos hiány mi­att azonnal leváltottak, ket­tőnek az ügye most van fo­lyamatban. Természetesen a hiányt mindegyikőjüknek meg kell térítenie, akárcsak abban a 33 egységben, ahol mindösz­­sze néhány száz forinttal tér­tek el a megengedett normá­tól. A vagyonvédelmet és a fo­gyasztói érdekvédelmet szem előtt tartva hozták létre külön osztályként a szövetkezet el­lenőri hálózatát. A két belső ellenőr munkáját közvetlenül az elnök irányítja, neki szá­molnak be a vizsgálatok so­rán szerzett tapasztalatokról.­­ Mire terjed ki a belső ellenőr figyelme? — Olyan kérdéseket­­vizs­gálunk, mint például a kal­kuláció, az árváltozással kap­csolatos leltárak­­megbízható­sága, vagy a panaszügyek in­tézése — válaszol Kovács Sándorné. — Az idén ezen kí­vül az üvegvisszaváltást, a vendéglátó rendezvényeket, a tejtermékek, a mélyhűtött és gyorsfagyasztott áruk forgal­mazását is megnéztük.­­ Az ellenőrök kifogásként­­ leggyakrabban azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy lejárt­­ szavatossági idejű árut talál­­­­tak a pultokon, többségében konzervekről, édességfélékről, kávéról van szó. Az áfésznél felhívták a kisebb vegyesbol­tok vezetőinek a figyelmét ar­ra, hogy elfekvő árukészletü­ket időben adják át azoknak a nagyforgalmú üzleteknek, ahol például a kávét a szava­tossági idő lejárta előtt meg­veszik. A boltosok azért pa­naszkodnak, mert nem mindig kapnak friss árut. Sőt olykor a szállítók becsapják őket. Az élelmiszereket olyan csomag­ba rakják, amelynek a külse­jén más szavatossági határ­idő van föltüntetve, mint be­lül az egyes termékeken. a vezetők informáci­ószerzé­sét? ^ — Nélküle nem tudnánk lé­tezni. Hasonlattal élve,azt is mondhattnám, ez a vezetés szeme és füle. Csak úgy tud­juk a hiányosságokat fölszá­molni, ha időben tudomást szerzünk róluk. Ritka a visszaélés A lenti áfész dolgozóinak 95 százaléka rendelkezik a munkájához szükséges szak­­képzettséggel. A pult túlolda­lán­­ lévők utánpótlása sem okoz különösebb gondot. Herbert Ferenc szerint a köz­pontban dolgozó munkatár­sainak öt éve nem kellett fog­lalkoznia olyan üggyel, mint a vásárlók megkárosítása. Arra pedig több évtizedes elnöksé­ge alatt nem volt példa, hogy súlyos visszaélés történt vol­na. S ez a következetes ellen­őrzésnek köszönhető. M. I. Szombathelyen, a Isis Szentély fogadóterén állították fel a város legújabb szobrát, az Ünnepi menet című bronz kompozíciót, Majthényi Károly alkotását. Kinek a hibája? — Az ellenőrök feladata a panaszok kivizsgálása is... — Az idén eddig 19 panasz érkezett hozzánk — válaszol az elnök. — Ezek többsége a hiányos áruellátással kap­csolatos. S ez nem is mindig nekünk róható föl hibaként. Megemlítem a kerékpár külső gumit: a fél országot bejártuk érte, de még nem sikerült be­szereznünk. Hosszú ideje hi­ánycikknek számít a Simson kismotor, a konyha­, a tea­tűzhely ..". hadd ne soroljam tovább. Közérdekű bejelentés­nek minősítettük a gutorföl­­diek panaszát, akik sérelme­zik: hosszú ideje már, hogy a déli órákban érkezik hozzá­juk a kenyeres kocsi. Sajnos, eddig még nem tudtuk elin­tézni, hogy előbb kapjanak friss kenyeret.­­ A belső ellenőrzés segíti ­ MTESZ-dokumentumok Megjelent a Műszaki értelmi­ség háromévtizedes harca a szocialista Magyarországért című dokumentum-gyűjte­mény második kötete, amely 1948-tól 1978-ig mutatja be a magyar műszaki­ értelmiség szerepét hazánk társadalmi fejlődésében. Az MTESZ gondozásában földolgozott anyag első része már tavaly eljutott az olvasók kezébe, s a népi demokrati­kus forradalom műszaki értel­miségi rétegének szerepét ad­dig még nem publikált levél­tári iratokkal mutatta be. A napokban elkészült újabb gyűjtemény a MTESZ 1948. június 38—29-i alakuló kong­resszusának jegyzőkönyvével kezdődik. Az akkor és a ké­sőbbi közgyűléseken elhang­zott beszédek és hozzászólások tükrözik az ötvenes évek tár­sadalmi, politikai életében az MTESZ helyét, majd a köz­readott dokumentumok érzé­keltetik az MSZMP szövetsé­gi politikájában a műszaki ér­telmiség megváltozott szere­pét. A szőkébb pátria jobb megismeréséért Húszéves a honismereti mozgalom Az országos honismereti mozgalom az idén ünnepli húsz esztendős fennállását. A kezdeményező és összefogó Hazafias Népfront irányító szerepe különösen az országos elnökség honismereti bizottsá­gának megalakulása óta erő­södött. A HNF megyei, városi, községi bizottságai a tanácsok­kal együttműködve segítik a mozgalom céljainak megvaló­sítását. Az eszmei irányítás­ban meghatározó szerepet tölt­­­lenek be a különböző szintű pártszervezetek. Mint Halász Imre, a megyei levéltár csoportvezetője, a he­lyi honismereti munkabizott­ság tagja elmondta, a kezdeti évek régmúlt történeti, nép­rajzi, nyelvjárási tevékenysé­ge mellett, az utóbbi években országos szinten is nagyobb jelentőséget kapott a közel­múlt és a jelen, a munkásosz­tály életmódjának, a kialakuló új szokásoknak a tanulmányo­zása, a szövetkezetek, üze­mek, szakmák történetének kutatása. A közgyűjtemények, a tudományos és oktatási in­tézmények fokozatos bevoná­sával szélesedett, fejlődött a tartalmi munka.­­ Honismeret tartós helyi csoportokat hoz létre,­­ össze­tartozási tudatuk erősítésével hatékonyan hozzájárul a la­kóhelyi, közö­sségi élet fejlesz­téséhez. A honismereti tevé­kenység fontos összekötő ka­pocs a lakókörzet és a munka­hely, az iskolák és a közmű­velődési intézmények között. Nemzedékeket köt össze és kö­zelebb hozza egymáshoz a kü­lönböző foglalkozású rétege­ket. Az önkéntes mozgalom megőrizte az egyének és a ki­sebb közösségek kezdeménye­ző képességét A munkabizott­ság egyik feladata, hogy irá­nyító­ tevékenység-összehan­goló szerepével egyre inkább közhasznúvá tegye ezt a moz­galmat, s a kedvtelésből vég­zett munka szinkronba ke­rüljön az állami feladatokkal, segítse a tudományágakat, a közművelődést, az oktatást. A második lépés, hogy a munka­­csoport olyan bázisként mű­ködjön, amely gondoskodik az amatőrök számára módszerta­ni útmutatókról — mondotta Halász Imre. Bővülő szakmai, módszertani irányítás A múzeumok, levéltárak dolgozói egyre erőteljesebben , vállalnak részt a szakmai és módszertani irányítás felada­taiból. A gyűjtemények fej­lesztésével és tudományos fel­dolgozásával, a megyei és or­szágos pályázatok rendezésé­vel, forrásfeltáró kiadványok­kal, honismereti táborok szer­vezésével kedvező munkatél­­­tételeket teremtenek a moz­galomban résztvevőknek. A megyei és városi honis­mereti bizottságok munkájá­ban szinte valamennyi köz­­gyűjteményi intézmény részt vesz, múzeum-baráti körök, a könyvtárakban és levéltá­rakban működő Bankkörök, klubok. Miközben a közgyűjtemé­nyek részvétele elemi feltétel® a mozgalmi célkitűzések tel­jesülésének, nélkülözhetetlen az a segítség is, melyet a moz­galom nyújt a múzeumoknak, levéltáraknak állománygyara­­pító munkájukban. Ezeknek az intézményeknek éppen a mozgalom teremt igen hasz­nos társadalmi hálózatot Üze­mi dolgozók, helytörténeti, néprajzi gyűjtők honismereti munkájának is köszönhető, hogy országosan ismert gyűj­teményei­ jöttek létre, mint például Zalaegerszegen az Olajtörténeti Múzeum és a Skanzen. Hosszabb távú célkitűzések Zalaegerszeg város honis­mereti munkabizottságának ez évi munkatervében szerepelt többek között, hogy elkészítik a megyeszékhely és a város­környék nevezetes és jelentős személyiségeinek síremlékéről, azok állapotáról szóló összesí­tést,­ melyet a városi tanács elé terjesztenek. Kiderült, hogy a tervezett feladatot nem lehet megoldani egyetlen év alatt, a továbbiakban ezt még folytatni kell. A tervezett ipartörténeti kutatások segíté­se érdekében pályázatot hir­dettek, melyre tizenegy mun­ka érkezett, köztük olyanok, melyeket felküldtek az orszá­gos döntőbe is. Az idei tervek között sze­repelt természetvédelem, kör­nyezetvédelem, műemlékvéde­lem, ezek szintén olyan célki­tűzések, amelyek megvalósí­tását az elkövetkező időszak­ban is szükséges szorgalmazni. A honismereti munkabizott­ság a városi tanács művelő­désügyi osztályával, a Göcseji Múzeummal és a TIT-tel együtt meghirdetett egy pá­lyázatot az idén „Utcáink névadói nyomában” címmel. A vártnál kevesebb pálya­­munka érkezett, ami azt jeli, hogy a jövőben nagyobb pro­paganda kell a pályázati fel­hívásoknál. . A honismereti mozgalom alaptétele, — mondta Halász Imre —, hogy csak a múlt és a jelen történeti tapasztalatait ötvöző reális szemléleten ala­pulhat a felnövekvő új gene­rációk nemzeti tudata, öszbe­f­ésülése. — Bán —

Next