Zalai Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
1980. november 29. Jegyzet Egy tragédia margójára A kistehergépkocsit, amely a vasúti fénysorompó tilos jelzésére nem állt meg, összezúzta a motorvonat. A retidillírül durva szabályszegés elkövetője a legdrágábbal, az életével fizetett tettéért. A piros jelzés olyan tiltás, amivel nem lehet játszani, s büntetlenül kacérkodni. A piros fény álljt parancsol a közlekedő embernek, s ugyanakkor szabad utat biztosít a másiknak. Szabályoz elsőbbséget és elsőbbségadási kötelezettséget. Ez az egyetlen olyan szabály, ahol a közlekedő ember nem mondhat le elsőbbségi jogáról, az elsőbbséget élvező nem segíthet a megállásra kötelezetten. Törvény ez a jelzés, amelyet úgy kell elfogadni, ahogy van, mert rendet teremt, biztonságot szavatol, ha betartjuk. Sajnos a cselekedet miértjére már soha nem fogunk választ kapni. De más, hasonló szabályszegésekére, a velünk , megtörtént bosszantó esetekre sem, mert a közlekedés rit_________________________________ ■ mása tovasodor, s a szabálytalankodótól nincs módunk megkérdezni — miért tetted? Pedig utólag sem fölösleges a kérdést feltenni. Állok a botfai vasúti fénysorompó előtt. A vonat, vagy más, vasúti jármű sehol, csak a lámpa villog pirosan, szigorú ritmikával. Velem szemben egy Trabant érkezik. A vasúti pálya jól belátható, nem látni a vonatot. A trabantos gázt ad, s elhajt. Már kiér a kanizsai útra, amikor elrobog előttem a teherszerelvény. A fénysorompó vált, útnak indít a fehér fény, így természetes. Október 7-én a kaszaházi vasúti átjáróban, ahol most a halálos karambol történt, szerencséje volt Peszlen Imre autóbuszvezetőnek, aki a tanácsi építők autóbuszával, éppen csak átért a Zalalövőről érkező vonat előtt. Az autóbuszon nyolc munkásember utazott. Elgondolni is borzasztól mi történik, ha derékba kapja a vonat az autóbuszt. A buszvezetőt 2500 forintra bírságolták, s nyolc hónapra eltiltották a járművezetéstől. A keddi tragédia sokakat megdöbbentett, és remélhető, hogy gondolkodásra késztetett. Arra, hogy vannak szabályok, amelyeket nem lehet büntetlenül megszegni. A tilosba hatás ezek közé tartozik. — Győrffy — •• Összegezés és feladatmeghatározás Tanácsi vezetők megyei munkaértekezlete Zalaegerszegen Tegnap délelőtt a megyei tanács székházának tanácstermében tartották a tanácsi vezetők munkaértekezletét. Az értekezletet Loppert Tibor a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke tartott előadást a tanácsok időszerű feladatairól az MSZMP XII. kongreszszusa és a kormányprogram alapján. Bevezetőben rövid áttekintést adott a tanácsi munkáról, az elért eredményekről, majd a feladatokról szólt. Ezek között első helyen említette a testületi munka fejlesztését és ezzel összhangban a szocialista demokratizmus szélesítését. Hangsúlyozta: " Nagyobb figyelmet kell fordítani a testületi ülések előkészítésére, arra kell törekedni, hogy mindenkor az adott terület legfontosabb kérdései kerüljenek napirendre. Meg kell szüntetni a terjengős előterjesztéseket, arra törekedve, hogy az adott téma főbb összefüggései és következtetései kerüljenek a testületek elé. A továbbiakban szólt arról, hogy a tanácsi munka eredményessége alapvetően függ a tanácstagok tevékenységétől. A választók megtisztelő bizalmának azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha az eddigieknél rendszeresebben kapnak tájékoztatást — különösen a fiatal és fizikai munkás tanácstagok — s konkrét megbízatásokkal látják el őket. Utalva arra, hogy a XII. kongresszus és a kormány munkaprogramja a további fejlődés kulcskérdésénekminősítette a gazdasági munka hatékonyságának növelését, felhívta a figyelmet arra, ■iogy a tanácsok méginkább a népgazdaság alapvető érdekeinek figyelembevételével szervezzék gazdasági munkájukat. Kiemelten foglalkozott azzal, hogy az elkövetkező években is jelentős tanácsi feladat mand a terület- és településfejesztés, a lakossági szükségleekről való gondoskodás. — Anácsok magatartását ebben a pártnak és a kormánynak ez az elhatározása vezérelje — hangoztatta —, hogy meg kell őrizni az elért életszínvonalat és a feladatok fontosági sorrendjét megállapítva, s lehetőségekhez mérten kell avítani az életkörülményeket. Ehhez a fegyelmezettebb jobb gazdálkodás az egyetlen járható út a tanácsoknak is. A feladatok sorában foglalkozott a tervezői, beruházói tevékenység továbbfejlesztésével, majd hangsúlyozta: " A jövőben még inkább erősíteni kell azt a szemléletet és gyakorlatot, amely nem felülről várja az újabb anyagi eszközöket, hanem öntevékenyen, célratörőbben keresi a helyi lehetőségeket. Utalt itt arra, hogy bár az elmúlt években megyénkben növekedett a társadalmi munka értéke, de még jelentős az elmaradásunk az országos átlagtól. Felhívta a figyelmet, hogy mindenkit a felkészültségének megfelelő közreműködésre kérjenek fel; a kollektívák, brigádok, intézmények patronáló, önkéntes munkája pedig folyamatos jellegű legyen. A továbbiakban részletesen taglalta az iparfejlesztéssel, mezőgazdasággal és élelmiszergazdasággal, a kommunális ágazatokkal, kereskedelemmel, egészségügyi és szociálpolitikai tevékenységgel, a közoktatással és közművelődéssel kapcsolatos tanácsi feladatokat, majd áttért a hatósági munkával kapcsolatos tennivalókra. Itt elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább kell gyorsítani az ügyintézést, biztosítani a rövidített határidők betartását. — Több figyelmet kíván az ügyintézés rugalmasságának, hangnemének, segítőkészségének a javítása, meg kell szüntetni a helyenként még tapasztalható közömbösséget, a hivatalnoki szellemet — mondotta többek között, majd beszéde befejező részében az államigazgatás korszerűsítésének, egyszerűsítésének jövőbeni feladatairól szólt A vitában összesen tizennégyen szólaltak fel, köztük dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára, aki bevezetőben a megyei pártvezetés elismerését fejezte ki a tanácsokban folyó eredményes munkáért, majd többek között az elért életszínvonal megvédésének fontosságáról szólt. Három területre különösen nagy odafigyelést kért, így a lakossági szolgáltatások fejlesztésére, a falusi lakosság ellátására és az általános iskolai oktatás feltételeinek biztosítására. Dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője felszólalásában hangsúlyozta az állami, állampolgári fegyelem erősítését, s ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy a kötelességek teljesítését is egyre következetesebben számon kell kérni. A felszólalók szinte mindegyike foglalkozott a szocialista demokrácia szélesítésének szükségességével. Szántó Gyula, a vonyarcvashegyi községi közös tanács elnöke például e témáról szólva a falugyűlések jelentőségét emelte ki. Nagy érdeklődés kísérte Mózes Pálnak, a nagykanizsai városi tanács elnökének felszólalását, aki többek között a testületi munka fejlődését akadályozó tényezőkről szólt. A munkaértekezlet Újvári Sándor zárszavával ért véget. B. Z. KALAT HÍRLAP A vezetés szeme és füle... - A belső ellenőrzés tapasztalatai a lenti áfész 106 egységénél A szakemberek elnézően mosolyognak, amikor arra kérem őket, mondjanak olyan üzleteket, amelyekben mindig pontos a leltár. Nos, mint megtudom, ilyen precizitás nemcsak a lenti áfész boltjaiban, vendéglőiben elképzelhetetlen, hanem másutt is. A tényleges és a papíron kimutatható árukészlet között mindig akad kisebb, nagyobb eltérés. Eltérés a normától — A harmadik negyedév végéig 0,10 század volt a 106 egységünk normalizált hiánya — magyarázza Herbert Ferenc, a Kerkavölgyi Afász elnöke. — A tíz század annyit jelent, hogy minden 100 forint forgalom után 10 fillér a hiány. ötezer forint feletti hiánynyal — ami az elnök szerint már kirívó szabálytalanság — öt egység zárta a harmadik negyedévet Ezek vezetőivel szemben megtették a szükséges intézkedéseket. Egy boltvezetőt a sorozatos hiány miatt azonnal leváltottak, kettőnek az ügye most van folyamatban. Természetesen a hiányt mindegyikőjüknek meg kell térítenie, akárcsak abban a 33 egységben, ahol mindöszsze néhány száz forinttal tértek el a megengedett normától. A vagyonvédelmet és a fogyasztói érdekvédelmet szem előtt tartva hozták létre külön osztályként a szövetkezet ellenőri hálózatát. A két belső ellenőr munkáját közvetlenül az elnök irányítja, neki számolnak be a vizsgálatok során szerzett tapasztalatokról. Mire terjed ki a belső ellenőr figyelme? — Olyan kérdéseketvizsgálunk, mint például a kalkuláció, az árváltozással kapcsolatos leltárakmegbízhatósága, vagy a panaszügyek intézése — válaszol Kovács Sándorné. — Az idén ezen kívül az üvegvisszaváltást, a vendéglátó rendezvényeket, a tejtermékek, a mélyhűtött és gyorsfagyasztott áruk forgalmazását is megnéztük. Az ellenőrök kifogásként leggyakrabban azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy lejárt szavatossági idejű árut találtak a pultokon, többségében konzervekről, édességfélékről, kávéról van szó. Az áfésznél felhívták a kisebb vegyesboltok vezetőinek a figyelmét arra, hogy elfekvő árukészletüket időben adják át azoknak a nagyforgalmú üzleteknek, ahol például a kávét a szavatossági idő lejárta előtt megveszik. A boltosok azért panaszkodnak, mert nem mindig kapnak friss árut. Sőt olykor a szállítók becsapják őket. Az élelmiszereket olyan csomagba rakják, amelynek a külsején más szavatossági határidő van föltüntetve, mint belül az egyes termékeken. a vezetők információszerzését? ^ — Nélküle nem tudnánk létezni. Hasonlattal élve,azt is mondhattnám, ez a vezetés szeme és füle. Csak úgy tudjuk a hiányosságokat fölszámolni, ha időben tudomást szerzünk róluk. Ritka a visszaélés A lenti áfész dolgozóinak 95 százaléka rendelkezik a munkájához szükséges szakképzettséggel. A pult túloldalán lévők utánpótlása sem okoz különösebb gondot. Herbert Ferenc szerint a központban dolgozó munkatársainak öt éve nem kellett foglalkoznia olyan üggyel, mint a vásárlók megkárosítása. Arra pedig több évtizedes elnöksége alatt nem volt példa, hogy súlyos visszaélés történt volna. S ez a következetes ellenőrzésnek köszönhető. M. I. Szombathelyen, a Isis Szentély fogadóterén állították fel a város legújabb szobrát, az Ünnepi menet című bronz kompozíciót, Majthényi Károly alkotását. Kinek a hibája? — Az ellenőrök feladata a panaszok kivizsgálása is... — Az idén eddig 19 panasz érkezett hozzánk — válaszol az elnök. — Ezek többsége a hiányos áruellátással kapcsolatos. S ez nem is mindig nekünk róható föl hibaként. Megemlítem a kerékpár külső gumit: a fél országot bejártuk érte, de még nem sikerült beszereznünk. Hosszú ideje hiánycikknek számít a Simson kismotor, a konyha, a teatűzhely ..". hadd ne soroljam tovább. Közérdekű bejelentésnek minősítettük a gutorföldiek panaszát, akik sérelmezik: hosszú ideje már, hogy a déli órákban érkezik hozzájuk a kenyeres kocsi. Sajnos, eddig még nem tudtuk elintézni, hogy előbb kapjanak friss kenyeret. A belső ellenőrzés segíti MTESZ-dokumentumok Megjelent a Műszaki értelmiség háromévtizedes harca a szocialista Magyarországért című dokumentum-gyűjtemény második kötete, amely 1948-tól 1978-ig mutatja be a magyar műszaki értelmiség szerepét hazánk társadalmi fejlődésében. Az MTESZ gondozásában földolgozott anyag első része már tavaly eljutott az olvasók kezébe, s a népi demokratikus forradalom műszaki értelmiségi rétegének szerepét addig még nem publikált levéltári iratokkal mutatta be. A napokban elkészült újabb gyűjtemény a MTESZ 1948. június 38—29-i alakuló kongresszusának jegyzőkönyvével kezdődik. Az akkor és a későbbi közgyűléseken elhangzott beszédek és hozzászólások tükrözik az ötvenes évek társadalmi, politikai életében az MTESZ helyét, majd a közreadott dokumentumok érzékeltetik az MSZMP szövetségi politikájában a műszaki értelmiség megváltozott szerepét. A szőkébb pátria jobb megismeréséért Húszéves a honismereti mozgalom Az országos honismereti mozgalom az idén ünnepli húsz esztendős fennállását. A kezdeményező és összefogó Hazafias Népfront irányító szerepe különösen az országos elnökség honismereti bizottságának megalakulása óta erősödött. A HNF megyei, városi, községi bizottságai a tanácsokkal együttműködve segítik a mozgalom céljainak megvalósítását. Az eszmei irányításban meghatározó szerepet töltlenek be a különböző szintű pártszervezetek. Mint Halász Imre, a megyei levéltár csoportvezetője, a helyi honismereti munkabizottság tagja elmondta, a kezdeti évek régmúlt történeti, néprajzi, nyelvjárási tevékenysége mellett, az utóbbi években országos szinten is nagyobb jelentőséget kapott a közelmúlt és a jelen, a munkásosztály életmódjának, a kialakuló új szokásoknak a tanulmányozása, a szövetkezetek, üzemek, szakmák történetének kutatása. A közgyűjtemények, a tudományos és oktatási intézmények fokozatos bevonásával szélesedett, fejlődött a tartalmi munka. Honismeret tartós helyi csoportokat hoz létre, összetartozási tudatuk erősítésével hatékonyan hozzájárul a lakóhelyi, közösségi élet fejlesztéséhez. A honismereti tevékenység fontos összekötő kapocs a lakókörzet és a munkahely, az iskolák és a közművelődési intézmények között. Nemzedékeket köt össze és közelebb hozza egymáshoz a különböző foglalkozású rétegeket. Az önkéntes mozgalom megőrizte az egyének és a kisebb közösségek kezdeményező képességét A munkabizottság egyik feladata, hogy irányító tevékenység-összehangoló szerepével egyre inkább közhasznúvá tegye ezt a mozgalmat, s a kedvtelésből végzett munka szinkronba kerüljön az állami feladatokkal, segítse a tudományágakat, a közművelődést, az oktatást. A második lépés, hogy a munkacsoport olyan bázisként működjön, amely gondoskodik az amatőrök számára módszertani útmutatókról — mondotta Halász Imre. Bővülő szakmai, módszertani irányítás A múzeumok, levéltárak dolgozói egyre erőteljesebben , vállalnak részt a szakmai és módszertani irányítás feladataiból. A gyűjtemények fejlesztésével és tudományos feldolgozásával, a megyei és országos pályázatok rendezésével, forrásfeltáró kiadványokkal, honismereti táborok szervezésével kedvező munkatéltételeket teremtenek a mozgalomban résztvevőknek. A megyei és városi honismereti bizottságok munkájában szinte valamennyi közgyűjteményi intézmény részt vesz, múzeum-baráti körök, a könyvtárakban és levéltárakban működő Bankkörök, klubok. Miközben a közgyűjtemények részvétele elemi feltétel® a mozgalmi célkitűzések teljesülésének, nélkülözhetetlen az a segítség is, melyet a mozgalom nyújt a múzeumoknak, levéltáraknak állománygyarapító munkájukban. Ezeknek az intézményeknek éppen a mozgalom teremt igen hasznos társadalmi hálózatot Üzemi dolgozók, helytörténeti, néprajzi gyűjtők honismereti munkájának is köszönhető, hogy országosan ismert gyűjteményei jöttek létre, mint például Zalaegerszegen az Olajtörténeti Múzeum és a Skanzen. Hosszabb távú célkitűzések Zalaegerszeg város honismereti munkabizottságának ez évi munkatervében szerepelt többek között, hogy elkészítik a megyeszékhely és a városkörnyék nevezetes és jelentős személyiségeinek síremlékéről, azok állapotáról szóló összesítést, melyet a városi tanács elé terjesztenek. Kiderült, hogy a tervezett feladatot nem lehet megoldani egyetlen év alatt, a továbbiakban ezt még folytatni kell. A tervezett ipartörténeti kutatások segítése érdekében pályázatot hirdettek, melyre tizenegy munka érkezett, köztük olyanok, melyeket felküldtek az országos döntőbe is. Az idei tervek között szerepelt természetvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem, ezek szintén olyan célkitűzések, amelyek megvalósítását az elkövetkező időszakban is szükséges szorgalmazni. A honismereti munkabizottság a városi tanács művelődésügyi osztályával, a Göcseji Múzeummal és a TIT-tel együtt meghirdetett egy pályázatot az idén „Utcáink névadói nyomában” címmel. A vártnál kevesebb pályamunka érkezett, ami azt jeli, hogy a jövőben nagyobb propaganda kell a pályázati felhívásoknál. . A honismereti mozgalom alaptétele, — mondta Halász Imre —, hogy csak a múlt és a jelen történeti tapasztalatait ötvöző reális szemléleten alapulhat a felnövekvő új generációk nemzeti tudata, öszbefésülése. — Bán —