Zalai Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 282. szám Ara: 1,20 forint 1980. december 2., kedd Előrelép a szakszervezeti mozgalom Eredményekben, változásokban gazdag és nagy horderejű elhatározások időszakában került sor az ágazati-iparági szakszervezetek kongresszusaira. Felfokozta a közfigyelmet az a várakozás, hogy a szakszervezetek az ország gazdasági fejlődésének gondjai, gazdasági munkánk gyengeségei, a nemzetközi élet alakulásának hatásai ismeretében miként, foglaltak állást az elmúlt öt év politikájáról, gazdaságpolitikájáról és a gazdasági-társadalmi tevékenység tesítményeiről. S hogyan látják a következő éveket, mit kívánnak tenni a szocialista társadalom fejlesztése, a gazdasági feladatok teljesítése érdekében. A bérből és fizetésből élők többségét tömörítő ágazati, iparági szakszervezetek kongresszusainak beszámolói, határozatai — s a megelőző vitában az egész tagság — abból a realitásból indult ki, amely az ország, az egész társadalom helyzetére jellemző, meghatározó. A nyilvánvaló eredmények mellett a kongreszszusi fölszólalók konstruktív kritikával elsősorban a gondokról, a megoldandó feladatokról szóltak. Ez természetes. Hiszen a kongresszusokra olyan időszakban került sor, amikor a magyar gazdaság válaszút elé került, hogyan reagál a világgazdaság változásaiból adódó kihívásra, hogyan lát hozzá a sokoldalú modernizáláshoz, amelynek kemény és szigorú feltételeivel már szembetaláltuk magunkat, hiszen a forrásokat elsősorbbem magunknak kell föltárni. Szakszervezeti tagságunk érettségét, a szocializmus iránti elkötelezettséget bizonyította, hogy nem kívülállóként bírálta a gazdálkodás hibáit, a szakszervezeti mozgalom gyengeségeit, hanem belülről, a munkáshatalom pozíciójából. A szocializmus előbbrehaladásáért tenniakaró felelősséggel kritizálta a nyilvánvaló hibákat, s tett javaslatokat az előrehaladás, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Az előbbi megállapításokat a kongresszusokat megelőző szakszervezeti tisztújítás tapasztalatai egyértelműen alátámasztják. Még az éles bírálatok is, szinte mindenütt magukban hordták a megújítás, a megújulás szándékát, a cselekvőkészséget. S a hibák ostorozása mellett az az egyöntetű felismerés volt tapasztalható, hogy többre vagyunk képesek, hogy a hibák nem természeti csapások, hogy amit elértünk, az nem a csúcs és ha jobban végezzük dolgainkat, akkor a helyzetünk is javul, lehetőségeink is kitágulnak. Az általánosságokon túl érdemes és szükséges feleleveníteni azokat az állásfoglalásokat, amelyek a szakszervezeti tagság és egész társadalmunk törekvéseit is tükrözik. A kongresszusokon szóba kerülminden olyan kérdés, amely a gazdaságot, a gazdálkodást, társadalmunk fejlődésének kisebb-nagyobb kérdéseit érintik. Annak a megállapítása, hogy a kongresszusok tanújelét adták: mennyit fejlődött a szakszervezeti mozgalom, milyen jelentőségű volt társadalmunk gazdaságot erő- sítő, építő munkája, egyértelmű. De éppen ennyire egyértelmű, hogy a tagság türelmetlen a hibákkal és néha a hibázókkal szemben, hogy nem tudja elviselni a határozatlanságot, a gyámoltalanságot, s ezekben a hibákban a demokratizmus lebecsülését, a bürokratizmust, a formalizmust látják. A szakszervezeti tagságnak, s a kongresszusoknak nem a politikával, a szakszervezeti jogok mértékével, hanem inkább azok érvényesítésével és végrehajtásával voltak gondjai. A kongresszusok a feltett kérdésekre maguk is igyekeztek választ keresni. Ez nem volt könnyű feladat. Nem volt könnyű gyakorlati módon beépíteni programokba a tagság általános törekvéseit arra, hogy a mainál még élőbb, igényesebb és közvetlenebb legyen a szakszervezeti munka és kapcsolatrendszer, határozottabb a képviseleti és érdekvédelmi munka. Megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti munkában való előrelépés — az általában megfogalmazott társadalmi és gazdasági feltételekhez való alkalmazkodáson túl — az alapszervezeti munkán áll vagy bukik, ezen múlik a szakszervezeti mozgalom eredményessége. Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésének egyik legfontosabb tényezője a vállalati önállóság, s ezzel együtt a felelősségé, az anyagi érdekeltség növeléséé. Ebből egyértelműen adódik, hogy a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményeit tekintve, az előrelépés, az üzem munkaeredményeiben realizálód- hat. A szakmai kongresszusok egyértelműen megfogalmazták, hogy a rendszeres, szoros kapcsolat a tagsággal, azok képviselőivel — a bizalmiakkal —, a problémákra való azonnali reagálás a feltétele a demokratizmus teljesebb körű érvényesülésének. Ennek érdekében tovább kell építeni az üzemi szakszervezeti demokrácia intézményrendszerét, fejlesztve annak gyakorlatát és kibontakozóivá érvényesülését. A következő időszak feladatait csak a dolgozóknak az irányításba, a vezetésbe való fokozottabb bevonásával és ezen keresztül a tudatos és cselekvő közreműködésével lehet megvalósítani. De ehhez arra is szükség van, hogy felkeltsük a dolgozók ilyen igényeit és, hogy a vállalati vezetés is változtasson, pontosabban váljék alkalmassá mindezek gyakorlati megvalósítására, a partner viszonyra. Dr. Dankovits László Tisztelet a betakarítóknak 13. oj Szocialista horizont (4. 0.) A városi rang önmagában kevés (5. o.) A hét tv-műsorából (5. o.) Egy zsák kétforintos (5. o.) Talán még eredeti célunkat is elérhetjük (6. o.) Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 2-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Mohi hí mi i sí a aktíva Kommunista aktíva kezdődött hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Több száz főnyi hallgatóság előtt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást ideológiai, kulturális életünk időszerű kérdéseiről. (MTI) A Nagykanizsai Állami Gazdaság gyümölcsválogatójában. 150 vagon almát és 500 vagon körtét dolgoznak fel belföldi és export fogyasztásra. Képünkön: a tótszentmártoni és tótszerdahelyi asszonybrigád osztályozza a gyümölcsöt Ah# Jég, hó, szélvihar — együtt Küzdelem a tomboló téllel A havazás és a szél szinte teljesen megbénította a közlekedést a Dunántúl legnagyobb részén, s másutt is rendkívüli akadályokra számíthatnak az útnak indulók. Megyénkben különösen heves erővel tombol a korai tél. Milyen fennakadásokat okozott, kik, hogyan küzdenek ellene? — erről tájékoztatjuk olvasóinkat az alábbiakban. Gyors, határozott megyei intézkedések a közlekedésben és az ellátásban érintett vállalatok, valamint a megyei tanács illetékes osztályvezetői részvételével. A vállalatok vezetői beszámoltak az utak állapotáról, a közúti és a vasúti teher- és személyszállítás helyzetéről, a kenyér-, a hús-, a tej- és más élelmiszer-ellátással kapcsolatos teendőkről, majd tájékozódtak arról a lehetséges segítségről, amit a honvédség tud nyújtani. A Közúti Igazgatóság számára a legnagyobb gondot a szünet nélkül dúló szélvihar okozta. A 7-es utat például tegnap délelőtt 10 órára megtisztították a hótól, délben azonban már újra járhatatlan volt, hasonló gondok voltak a többi főútvonalon is. Ezért például a Volán 320 autóbusza közül mindössze 32 teljesített szolgálatot a helyközi forgalomban, 680 teherautóból 69 dolgozott. Újudvaron rekedt 18, gázpalackot szállító gépkocsi, a Fűszért szállítmányaival egyetlen kocsit nem tudtak vidékre indítani. A Volán autómentős és homokkal, kaviccsal megrakott Tátra gépkocsijai mentették a hóban elakadt járműveket. A Keszthely—Máraszombat között közlekedő autóbusz, valahol Bak és Pölöske között vesztegelt vasár- s naptól tegnap délután is. A sütőiparban a munkások egy része nem tudott megjelenni munkahelyén. Ezért finomumb nem, csak kenyeret és néksüteményt gyártottak. További gond, hogy egy sor Menülésre nem tudják kiszállítani a kenyeret és Sormásról A rendkívüli helyzetre tekintettel Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke tegnap délután értekezletet tartott a Nagykanizsára lisztet kell szállítani. Hasonló nehézségekkel küzd a húsipar is, Keszthely, Nagykanizsa és Lenti ellátásában. Keszthelyen hiányzott a fűtőolaj is. A tejipar a tej összegyűjtésében küzd nagy nehézségekkel. Egyébként az alapellátás körébe tartozó élelmiszerekből — liszt, só, olaj, cukor stb. —, 10—12 napos készlet van a falusi boltokban. — A rendkívüli helyzet azt követeli meg, hogy a közlekedésért, a szállításért és az ellátásért felelős vállalatoknál szervezzenek ügyeletet, a vezetők legyenek elérhetők. A megyei tanácsnál tegnap óta állandó ügyelet van — telefonja 11-036 — a teendők öszszehangolására. A legfontosabb feladat most az utak járhatóvá tétele. A KPM gondoskodjon a főközlekedési utak megnyitásáról, sózásáról, járhatón tartásáról. A városi és községi tanácsok feladata a városi, községi utak járhatóvá tétele. A helyi ellátásért a községi tanácsok vezetői a felelősek. Nekik kell biztosítani, hogy a főutak mentére kiszállított kenyér, tej és más élelmiszer eljusson a legkisebb községbe is. Ha szükséges, rendeljenek el közmunkát. A másik fontos teendő az utakon rekedt, a hóeltakarítást is akadályozó gépkocsik mentése. A harmadik, Keszthely, Nagykanizsa, Lenti lakossága számára a hús, illetve a fűtőolaj biztosítása — foglalta össze a teendőket a megyei tanács elnöke. A rövid értekezletet gyors intézkedések követték. Tegnap délután egy tartálykocsikból, valamint hússal megrakott autóból álló konvoj indult el egy hómaró egy- és kétlapátos hóeke után Keszthelyre. A honvédség megkezdte a Hagyárosböröndnél veszteglő osztrák kamionok, a Sármellék térségében rekedt autók mentését, valamint Sormásról Nagykanizsára liszt, Zalaegerszegről Lentibe hús szállítását. (További tudósításaink a lap 3. oldalán.) Elkelt a segítség a tejipari vállalat kocsijának kiszabadításánál A rendkívüli időjárást következményeinek leküzdésére operatív bizottság alakult A Minisztertanács a rendkívüli időjárás okozta közlekedési, szállítási és ellátási feladatok irányítására és öszszehangolására operatív bizottságot hozott létre a közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével. Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érdekében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a közlekedési, szállítási és hírközlési feladatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munkába járás feltételeinek megteremtése és a folyamatos munkarendben dolgozó üzemek, gyárak termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A bizottság ezért felszólította a helyi tanácsokat, üzemeket, termelőszövetkez- teket, hogy — megszervezze a lakosság közreműködését, bleértve a közerők kirendelését is — haladéktalanul kezdjék meg, illetve folytassák a munkálatokat. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályzat elhárításában. (MTI)