Zalai Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
1980. december 29. A kicsiknek valót megoldották, a nagyobbak számára folyik a kísérlet Bébiétel és társai A bejáratnál fertőtlenítő folyadékkal átitatott habfehér köpeny és sapka dukál. A Kecskeméti Konzervgyár vadonatúj bébiétel üzemében már két műszakban folyik a termelés. — Amit lát — mondja kalauzom, dr. Kovács Katalin üzemvezető —, a nőpolitikai határozatok szellemében valósult meg, jelentős állami támogatással. — Az új magyar bébiétel nem szolgai utánzata a külföldi termékeknek, és cseppet sem hasonlít a hazai elődökhöz. Hogy születik egy-egy ilyen fontos cikk? —• összeszedtünk minden fellelhető régi receptet, külföldieket is, már amennyire lehetett, mert a gyárak szigorúan őrzik titkukat. Azt azonban meg tudtuk állapítani, hogy mit mivel társítanak. Tanulmányoztuk az orvosi előírásokat, komoly kutatásokat folytattunk. És el ne felejtsem: komoly segítséget kaptunk a megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának orvos kollektívájától. _ Egyelőre 29 féle Termel az üzem. Forgó Erzsébet műszakvezető minden részfeladatot ismertet: 15 ezer üveget tölt és csomagol a gépsor óránként. Most éppen sütőtök érkezik ötkilós üvegekben, tavalyi termék, — ennek érnie kell, mielőtt bébiétellé alakítanák. Három szippantófej alá haladnak az üvegek, látványos minden művelet, párhuzamosan halad az üzemben a „körítés”, valamint a „feltét”, aztán a sokat tudó gépsorok találkoznak, keverés, aprítás, főzés, légtelenítés, végleges hőkezelés. — Szeretnénk mielőbb piacra lépni mind a 29 féle bébi- ételünkkel — mondja dr. Kovács Katalin. — Kivétel nél-kül valamennyi diétás ételként is felfogható, így aztán valószínűleg népszerű lesz az idős korúak, diétára fogottak köré-ben is. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hozzásegítette a gyárat egy olyan berendezéshez, amely alkalmas arra, hogy kis űrtartalommal a technikai folyamat minden lépését végigcsináljuk. E berendezés módot ad rá, hogy a már elfogadott 29 terméken túl újabbakat állítsunk majd elő. Nagy változs — a kisbaba étkezésben Az Egészségügyi Minisztériumban dr. Őry Imre főosztályvezetőtől arról érdeklődünk, miként fogadták az orvosok és az egészségügy vezetői a hazai gyártást. — A kósza híreszelések ellenére messzemenően támogatták — mondja a főosztályvezető. — Hiszen ez egybeesik a népesedéspolitikai határozatban foglaltakkal, a korszerű csecsemőtáplálkozás elősegítésével, és tehermentesíti a nőket. Az viszont igaz, hogy az orvosok nem fogadták kitörő örömmel a külföldi bébiételeket, mert nem jók. Díszes a csomagolás, az igaz. De sok bennük a szénhidrát, valamennyi édes, tehát a kisbaba szívesen eszi- Sok vita volt a hazai gyártás előkészítése folyamán erről. Amikor a fejlesztési program megszületett, rossz volt a zöldségellátás,, azóta kormányprogram fejlesztette ezt. Akkor, túlzás nélkül mondhatom, életmentő volt az ötlet: legyen zöldség alapanyagú bébiétel. A gyümölcs jobb nyersen, a főzelék nem. Van tehát létjogosultságuk nagyon is az új ételeknek. Egyik sem tápszer, hanem ami a legfontosabb: konzervpüré. Dr. Vörösházy Endre, a Budapesti Füszért kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy eddig 11 féle terméket kaptak, jónéhány áruház és kisebb üzlet már kínálja a Kecskeméti Konzervgyár bébiételeit. A tapasztalatok szerint fővárosiak, vidékiek egyaránt keresik, több is fogyna, ha volna. Például gyorsan oldódó reggeli italporok Dr. Sánta Istvánné, a kémiai tudományok kandidátusa jeles ismerője a hazai bébiételgyártás előzményeinek, hiszen az OMFB-ben az élelmiszeripar műszaki fejlesztésével foglalkozik. A mostani tervidőszak társadalmi vitájában szóba került a hazai előállítás, mert ahogy több lett a gyerek, ugrásszerűen emelkedett a tőkés export. Drága volt és nem megfelelő. A Tervhivatal, a MÉM és minden érdekelt nagyon támogatta a fejlesztést, az orvosok szerint a magyar készítményben sok olyan öszszetevő van, amihez iélen nem lehet hozzájutni. És ami legalább ilyen fontos: a gyermrájkgondozási segélynek nem az a célja, hogy az édesanyák a konyhában töltsék el minden idejüket. Ellenkezőleg, arra hivatott, hogy többet foglalkozhassanak a kisgyermekükkel. — De tudjuk, az új készítmény csak egy—másfél éves korig jó. — Igen. Ezért foglalkoznak darabos ételek receptjének kikísérletezésével is Változatlanul megoldatlan a pelyhesített gyermekételek hazai gyártása, holott nyersanyag ehhez is volna. Úgy gondoljuk, hogy a tejipar, más iparágak bevonásával eredményesen folytathatná sikeres gyártmányfejlesztési programját. Aztán célszerű lenne különféle gyorsan oldódó reggeli italporok hazai előállítására is törekedni. Az OMFB támogat is egy ilyen kutatást a Magyar Édesipari Vállalatnál. Fejér Gyula Gazdag választék a polcokon a keresettételekből Dud iskola Kaposvárott Vasárnap hatvan résztvevővel dudaiskola nyílt Kaposvárott a Megyei Művelődési Központban. Az ország minden részéből érkeztek a népi hangszerek megszólaltatói : vonósok, citerások, dudások, klarinétosok, furulyások, hogy továbbképezzék magukat, felkészüljenek az együttesek kíséretére, önálló előadásokra. A hangszeres oktatás mellett népzeneelméleti és néprajzi előadásokat hallgatnak. (MTI) ZALAI HÍRLAP Télapó jött és mesélt a parlamenti fenyőfa alatt Csütörtökön huszonnyolcadik alkalommal kezdődött meg a Parlamentben a látványos, sokszínű karácsonyi műsor, amelyen a kiváló tanulmányi eredményt felmutató és a mozgalmi munkában élenjáró kék- és piros-nyakkendős pajtások vettek részt. Délelőtt a kupola teremben a 15 méteres, több száz csillogó üveggyertyával és dísszel, 80 kiló szaloncukorral feldíszített óriásfenyő alatt megszólaltak a dobok és a harsonák, s a gyermekek hívó szavára megérkezett Télapó. Mivel jövőre lesz 35 éves a magyar úttörő mozgalom, a Télapó — akit most huszadik alkalommal Hadics László színművész személyesített meg — a három és fél évtized történetére, jeles eseményeire emlékezett. Mondanivalóját a régi úttörő táborokról, az Úttörő Vasútról, a csillebérci nagytáborról, a VIT-ekről, és a ,,Ki mit tud”-ok érdekességeiről készült diaképek illusztrálták. A színpadon az Artistaképző Iskola növendékkei sok ötletes gyakorlattal kápráztatták el a kicsiket, majd az úttörő-vasutasok zenekara után a paraván mögött Mazsola és Manócska énekelt, a nyuszi-zenekar fújta a dixilandet, s a hosszúlábú strucc l lépett fel énekesként Havas Gertrud és B. Kiss István bábművészek segítségével. Ezután Rodolfo bűvésztudományával szórakoztatta a pajtásokat, majd a kicsinyek és nagyok kedvence, Halász Judit énekelte a gyermekek körében ismert és kedvelt dalait a Bojtorján együttes közreműködésével. Télapó interjút készített a moszkvai olimpia bajnokával, Növényi Norberttel és a birkózó szövetség kapitányával, Hegedűs Csabával. Következett a KISZ Központi Művészegyüttes úttörő csoportjának tánckara a rajkó zenekar kíséretével. A műsor fénypontja és záróakkordja az óriási, az úttörőmozgalom 35. évfordulójára készült torta volt, amelyből minden kis résztvevőnek jutott egy-egy szelet. A továbbiakban az apróságok és a nagyobbak sokféle szórakozási lehetőség közül választhattak. Voltak, akik a Kaláka-együttessel énekeltek, sokan a rajzversenyen bizonyították tudásukat, mások a mesefilmeket nézték meg és sokan Pálos Zsuzsa „Segítség, utánunk a vadászat” című zenés műsorát tapsolták végig. Bogdányi Nedo és a Zsoldoszenekar discó után csárdásversenyt rendeztek, itt is a rajkó zenekar húzta a talp alá valót. Karácsony másnapján, pénteken ismét birtokukba vették a Parlamentet a gyerekek: már délelőtt félezernél több kéknyakkendős kisdobos foglalta el helyét a kupola-teremben felállított 15 méteres fenyőfa alatt. A XX. kerületi zeneiskola úttörő fúvósainak tolmácsolásában ,felhangzó nyitányt követően a házigazda — Maday Emőke, a budapesti Gyermekszínház művésze — köszöntötte a pajtásokat, akik kiváló tanulmányi és mozgalmi munkájukkal érdemelték ki a meghívót. Ezt követően a színpadon megjelentek a fenyőünnep szereplői, akik a csütörtöki vendégeket is szórakoztatták. Ezután begurították a színpadra az óriási habostortát, amelyből minden résztvevő hazavihetett egy szeletet. Délután mintegy hétszáz úttörő vendégeskedett az Országházban. Közöttük voltak azok a tizenévesek is, akik a megyei úttörőcsapatok és a gyermekvárosok küldötteiként érkeztek a fővárosba. A két nap alatt majdnem háromezer kisdobos és úttörő ünnenelhette — immár 28. alkalommal — a karácsonyt a Parlamentben felállított fenyőfa alatt. (MTI) FILM Hányan ismerik nálunk Papp Lacit? Kérem a nagyérdemű olvasót, ne gondoljon semmi roszszat a kérdésért e sorok írójáról. De csakugyan, hányan ismerik — a felnőtt korosztályokon innen — a honi ökölvívás, ha nem a magyar sport talán legkiemelkedőbb alakját? Majd negyedszázada, hogy harmadik olimpiai aranyát megszerezte, s profi karrierjének lezárulta óta is épp egy generáció ért a nagykorúságig. Igen, tudom, időközben szakvezetőként is fényes fejezeteket írt a magyar sport történetébe, de sok tinédzser talán erről sem igen szerzett tudomást. Ma mindenesetre az a helyzet, hogy bár legtöbb honfitársunk — ifjabb, meglettebb — ódákat tudna zengeni, ha Papp Laci felől kérdeznék, nem egy tinédzser mégsem ezért a fényes életútért ül be a Gulyás-fivérek filmjére a moziba. Hallom, inkább a filmzenét szolgáltató Beatrice-együttes érdekli őket. Lelkük rajta, mondhatnánk. Mert mi tagadás, a szóbanforgó dallamok igencsak középszerűek, s a nevezett együttes kvalitásairól csak annyit, hogy kívánom, húsz év múlva akadjanak, akik még emlékeznek nevükre . . . Az bizonyos, hogy Papp Lacinak nem kell félnie ugyanettől. Győzelmeinek erejéke várhatóan egyre fényese-sdik majd, főként ha arra gond dőlünk, hogy utóbb jószerivel mind kevesebb jut számunkra a sportbeli dicsőségből, nem is szólva az (olimpiai) ökölvívó aranyakból, érmekből. Amint az is bizonyos, hogy sportemberi, sportvezetői helytállásának példássága sem halványul az idők folyamán. S talán a Pofonok völgye, avagy Papa ticit nem lehet legyőzni című filmből crmen ezeknek az emberi értékeknek a felmutatása a fontosabb, mint ahajdani aranyak — s egyébként szívmelengető — élményeinek felidézése. [ Bár ez is hozzátartozik egy nagy sportkarrier rajzához, sőt, elengedhetetlen abból. Gulyásék filmje természetesen nem is mond le az egykori csaták felelevenítéséről, számos archív film- és híradós részlet kelti életre Papp Laci londoni, helsinki és melbourne-i győzelmeit. Hasznos dokumentáció és minden bizonnyal közelebb hozza a győzelmek főszereplőjét és az egykorú valóságot a nézőhöz az olimpiászok korát, légkörrét bemutató híradó-képsorok felhasználása is. Ez azoknak is sokat mond, akik megélték ama éveket, s talán az ifjakb, írak is jobban megérthetik ré- Izükön, mit jelentett akkori- I ban így élni, dolgozni, győzni is újra és újra. Szerencsés a régi győzelmek és a mai véle- I mények összevetése is a filmjben, sajnálatos az Adler Zsigával való összekülönbözés és a profi-karrier kurta-furcsa ! lezárultának hiányos kibontása, s az sem kisebbíti Papp Laci érdemeit szemünkben, hogy az alkotók felidézik egy- s némely Paon-üevh°n különvéleményt képviselő ökölvívó , szavait. Mindazonáltal e sorok író-ia számára mégis azért értékes e Papp Laci-portré, amiért aktuális. A film erényein, hibáin túl ugyanis egy küzdő, újra és újra megújulni akaró embert láthatunk. Egy olyan ■ Papp Lacit, aki — ringben és ■ ringen kívül, mindenütt — ar■ ra figyelmeztet, hogy csak az a teljesítmény a fontos, ami a haza és az egyén üdvére szolgál. Erre kell törni minden idegszálunkkal, csak ezért érdemes élni, dolgozni, küzdeni, mindig és mindenhol, bármilyen nehézségek is tornyosul- janak előttünk. Szén emberi ars poetica, avagy hitvallás ez, és hiszem, nemcsak egy sportolóra érvényes. Üzenem a Beatrice-rajongóknak. vdájában-miért a tanulságért érdemes beülni a Papp Laci-filmre. X. A. Pofonok völgye avagy miért érdemes odafigyelni Papp Lacira? . Az elmúlt másfél évben csaknem mindenki megkapta, s azóta is viseli, mi az? Nem valószínű, hogy még a leggyakorlottabb barkochbázók is első rákérdezésre megfejtenék a talányt: a személyi számról van szó... Mert ugye, akinek beragasz- t tották a személyi igazolványé- ban, aligha gondol vele. Nem ilyen gondtalanok azonban azok a tanácsi ügyintézők, akik számára hosszú hónapok óta felelősségteljes munkát ad az ezzel kapcsolatos tennivaló. És nem lehetnek gondtalanok azok az állampolgárok sem, akik még nem rendelkeznek személyi számmal, hiszen rendezése nemcsak hatósági kötelesség, hanem személyes érdek is. A személyi szín a jövőben valamennyi okmányunkba bekerül, s csak ezzel együtt érvényesek a különféle igazolványok. Mi hát a helyzet Zala megyében? Erről érdeklődtünk dr. Pankerné dr. Mikola Erzsébettől, a megyei tanács igazgatási csoportvezetőjétől. Gyakorlatilag a megye 320 ezres lakosságának igen kis százaléka nem vette még át személyi számát, ők azonban — talán nem ez a legirjerítőbb kifejezés — a legnehezebb esetek. Az egész ország lakosságát érintő összeírásba eleve „hibalehetőséget” hozott, hogy akik az 1975-ös népességösszeírásból kimaradtak, nem kapták meg időben azt a sárga igazolólapot, amely a személyi számok kiosztásának az alapfeltétele volt. Ezek pótlása igen időigényessé vált, hiszen nem egy esetben új személyi igazolványok kiállítását is magával hozta. — Akadt jónéhány adatlapon elírás, tévedés is — folytatja a csoportvezető. — A gépi adatfeldolgozásnál eleve kiszűrték a logikátlan adatokat. Például csak négyévenként I születhetett valaki február 29-én. Vagy igen könnyen I összetéveszthető betűk, számok kerültek a kézírásos adatlapokra, majd így a feldolgozás menetébe. Akadt persze technikai hiba is a több milliónyi adat gépbe rögzítésekor. Ezek „szenvedő alanyai” nem kaphatták meg időben saját személyi számukat. Az adatok korrigálása és újabb egyeztetése után utólagosan pótolták a hiányzó személyi számok többségét. A legtöbb gondot jelenleg azok okozzák, akik személyi száma máár 1979 óta ott van az illetékes tanácsnál, de többszöri felkérés ellenére sem vették át. Bizonyára nemcsak olyanok, akiknek önhibájukként ez nem róható fel. — így —, bár a személyi számok kiosztása döntően államigazgatási feladat — a rendőrség segítségét is igény- be kellett és kell vennünk, hogy a személyi számukért nem jelentkezőket jobb belátásra bírjuk. Jelenleg is állan-dó kapcsolatot tartunk a rendő s őrséggel annak érdekében, hogy mielőbb mindenki megkapja a személyi számát. Végső esetben arra is lehetőség van, hogy aki többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó felkeresni a tanácsot, erre kötelezhető legyen. Természetesen nem ez az elintézés legegyszerűbb módja, legfeljebb szükségmegoldás — magyarázza dr. Mikola Erzsébet. — Ha már a „végső esetről” szóltunk, szóljunk a legegyszerűbben járható útról is... — Számunkra, de az egyén érdekében is, nagyon fontos lenne, hogy akik még nem rendelkeznek személyi számmal, mielőbb jelentkezzenek az illetékes tanácsoknál. Arról is tájékoztathatom az érintetteket, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézést félfogadási időben soron kívül végzik a tanácsoknál, de félfogadási időn túl is a lakosság rendelkezésére állnak. Köztudott, hogy akik személyi igazolvánnyal nem rendelkeznek, a törvényes képviselőjük hivatott átvenni és magánál tartani az őket igazoló személyi számot. Azok a szülők viszont, akik már megkapták saját személyi számukat, de gyermeküké valamilyen oknál fogva késik —, például a gyermek a közelmúltban született —, ne nyugtalankodjanak emiatt. Az illetékes tanács szakigazgatási szervétől postán fogják megkapni, mihelyt az Állami Népességnyilvántartó Hivataltól a személyi szám megérkezik. — Végül is mikorra várható, hogy minden felnőtt átveszi a személyi számát? — Szeretném remélni, hogy mielőbb. Ezért — saját tapasztalataim szerint — mindent megtettek és megtesznek a helyi tanácsok ügyintézői. S természetesen a lakosságnak az a nagyobb része is elismerést érdemel, akik nem akadályozták, illetve éppen segítették ezt a munkát. Tőlük a továbbiakban csak annyit kérünk, hogy az esetleges adatváltozásokat időben jelezzék. Igaz, a szélesebb körű személyi adatokból mindössze egy — az állampolgárságra vonatkozó — változása követeli meg a személyi szám módosítását, de a gépi adatnyilvántartás pontossága megköveteli, hogy a változásokat naprakészen követni lehessen — mondja befejezésül dr.Mikola Erzsébet. László Mária ! Akadt tévedés — de nemtörődömtség is! „Számtalanok” kerestetnek