Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

A vállalati munka tükre a mérlegbeszámoló (. o.) mm­mum A népesség alakulása (3. o.) UHHUM Szocialista horizont (4. o.) «Milli Élelmiszerek — MÉVI — mércével (5. o.) mmiiiiiifiii Invázió a benzinkutaknál (5. o.) Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 16. szám Ara: 1,40 forint 1981. január 20., kedd Carter-hejclenlfse Az USA és Irán megállapodott a túsz­ügy megoldásában Teherán, (MTI): „Irán és az Egyesült Államok végleges megállapodást ért el a 14 hó­napja tartó túszügy megoldá­sáról” — így idézte vasárnap este a PARS hírügynökség Behzad Nabavit, a végrehaj­tási ügyek államminiszterét. A miniszter hangoztatta, hogy a két ország megállapo­dásra jutott, de nem közölte, hogy mikor bocsátják szaba­don a fogvatartott amerikai túszokat. A megállapodás ál­lítólagos tényét részletezve el­mondta: az iráni kormány va­sárnap Algérián keresztül megkapta Washington vála­szát, amire szombat óta várt Washington. (MTI). Carter amerikai elnök vasárnap Camp David­ből visszatért Washingtonba, hogy készen álljon az 52 amerikai túsz szabadon bocsátásáról szóló egyezmény bejelentésére. Brzezinski „biztatónak” ne­vezte a Teheránból érkező hí­­­reket, de figyelmeztetett: az utolsó pillanatban is keletkez­hetnek váratlan akadályok. Mondale alelnök és Brze­­zi­nski nemzetbiztonsági ta­nácsadó Washingtonban nem erősített­e meg vasárnap a PARS hírü­gyökség jelentését az egyezmény létrejöttéről. „A megállapodás igen közel van, de még nem jött létre” — jelentette ki Mondale az ABC televízióban. Mondale szerint az előké­születben lévő megállapodás alapján az Egyesült Államok 9 milliárd dollár összegű irá­ni vagyont szolgáltat vissza, amely az iráni nép jogos tu­lajdonát képezi. „Az Egyesült Államok egyetlen vasat sem fizet ki, ami nem iráni va­gyon” — mentegetőzött jóelő­­re az alelnök. Az egyezményt Mondale szerint Carternek kell aláír­nia ahhoz, hogy hatályba lép­jen. Az aláírás után kerül majd sor a túszok hazahoza­talára és az amerikai bankok­ban levő iráni betétek átuta­lására. Ronald Reagan, akinek le­galább akkora érdeke fűződik a túszválság beiktatása előtti rendezéséhez, mint a távozó kormányzatnak ahhoz, hogy „diplomáciai sikerrel” a tar­solyában hagyja el a Fehér Házat, vasárnap Washington­ban még egyszer megerősítet­(Folytatás a 2. oldalon.) Hitelt érdemlő szavakat! Olvasom az egyik gépipa­ri vállalat idei tervét, s hirtelen azon kapom ma­gam, hogy nem értem­ mit olvasok. Pedig magyar sza­vakat látok a papíron, több­nyire helyükön vannak a ragok, pontosak az igeidők, minden mondatnak van alanya, és állítmánya. Még­sem értem a szöveget. Mi­kor végigolvastam, csak annyit kapisgáltam az egészből, hogy az idén még jobban kell dolgozni, mint tavaly. Történetesen gyerekko­rom óta ismerem ennek a gyárnak a főmérnökét, val­­latóra fogom hát: — Te azt mondtad — így én —, hogy tavaly majdnem leült a vállalat! Itt meg azt olvasom, hogy még job­ban kell dolgozni az idén. Hát ha tavaly jól dolgozta­tok, akkor miért mentetek majdnem tönkre? A főmérnök nevetve vá­laszolt: — Hát hol élsz? Vagy azt hiszed, hogy ezt a szö­veget bárki is szó szerint értelmezi? A tavalyi év gyenge volt, az idei év ta­lán valamivel jobban sike­rül, de hát ezt így nem le­het leírni. Akik ezt a tervet olvassák, azok pontosan tudják, hogy mi rejtezik a mondatok mögött. — Tényleg, mi rejtezik? — kíváncsiskodtam. Fő­mérnök barátom pedig szép sorjában mindent elmagya­rázott. Pontosan úgy, mint ahogy egy nagyobb vásott kölyök szokta elmagyarázni a kisebbiknek, hogy nem a gólya hozza a gyereket.­­ Azt írja például a terv, hogy „az idén az eddigiek­nél gazdaságosabban, ex­portképesebb, jobb minő­ségű termékeket kell gyár­tani hazai és külföldi relá­cióra.” Ez nem azt jelenti, magyarázza a főmérnök, hogy eddig csupa eladhatat­lan bóvlit gyártottunk, ha­nem azt, hogy a termékek­nek csak 80 százaléka felelt meg a szabványban előírt minőségi követelmények­nek; a csapnivaló szervezés miatt a szükségesnél több anyagot, munkaerőt hasz­náltunk fel, azaz nem volt gazdaságos a termelés. To­vábbá, az akadozó alkat­részellátás és a kooperációs partnerek linksége miatt több esetben csúsztunk a szállítási határidővel, emiatt több nyugati és keleti im­portőr lemondott néhány rendelést.­­ Mindezt így, érthetően, a valóságnak megfelelően nem lehetett volna leírni? — Dehogynem — mondta a főmérnök, — csakhogy ez­­ valahogy nálunk nem szo-­­­kás. Nem illik. Az évek múltán megta-­­­nultam érteni ezt a nyelvet,­­ most már tolmács nélkül is­­ tudom, ha egy vállalat év­­i- ről-évre jobb minőségű tér- g­yéket gyárt, az ma ugyan-­­­olyan vacak portékát ké­szít, mint tavaly. Akik „a dollár-elszámolású export-­­­jukat kívánják jelentősen­­ fokozni”, azok eddig alig tudtak valamit Nyugaton , eladni, holott a vállalattól még csak a takarítónők nem voltak külföldön piacot­­ kutatni. Ahol „a készlet-­­ gazdálkodás szintjének to- ,■ vábbi emelésén” fáradoz- ■ nak, ott már régen ki kel- | lett volna találni valamit a | sok eladhatatlan portéka­­ értékesítésére, s legalább is két vezetőt a munkapad I mellé kellene állítani. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy valamennyi ‘ vállalat hamis képet fest­­ munkájáról, önmagáról. 1: Biztosan akadnak olyanok, amelyek — ha egy kicsivel­­ is —, de évről-évre jobb­­ terméket állítanak elő, s­­ törik magukat, hogy jobban­­ menjenek a dogok az üzem­­fi­ben. De kik ezek? Hogyan lehet eldönteni a semmit­mondó nyilatkozatok, a salo­­g­yonos szövegű írásos doku­mentumok alapján? Azt hiszem, szavaik el- | vesztették hitelüket. Én legalábbis nem hiszem, | hogy egy munkástól évről- || évre (hány éve is már?) | többet lehetne követelni | nyolc órai munkaidőben, s változatlan munkafeltéte­ | lek között. Inkább arra | gyanakszom, hogy még | mindig nem szervezték meg | a munkáját (nincs alkat- |. rész, áll a gép, munkaidő | alatt szemináriumra kell | járni, fogorvoshoz,­­ kukori­­ff­­át tömi). Végre valóban meg kelle-­­ ne szervezni a munkás ma­­g szakját. Nem jobban, haté- f,­­konyábban, még ésszerűb- | ben, stb., hanem meg kel- | lene szervezni. Hogy becsű-­­ letesen dolgozhasson és ke- | reshessen! Most, hogy egy nehéz fel- | adatokat ígérő év elején­­ vagyunk, sok mindenen vál- | toztatni kell. Ne legyünk­­ még őszintébbek, ne tárjuk­­! fel még jobban a hiányos- % Ságokat. Ezt csináltuk ed-­­­dig. Most végre legyünk­­ őszinték és dolgozzunk be- f­é­sületesen. Kmety Attila 230 milliós előirányzattal jóváhagyták a zalaegerszegi Volán-telep fejlesztését A Volán 16. számú Vállalat zalaegerszegi, Gasparich utcai központi telepe csak 450 gép­jármű ellátására képes. Egyál­talán nem megoldott további 230 jármű ellátása. A köz­ponti telep nem bővíthető, közvetlen közelében lakótelep épült. A városi tanács a Vo­lán-vállalat kiköltözését szorgalmazza. Az Uvaterv tervei alapján a Zrínyi úton már 1974-ben megkezdték az új központ ki­­alakítását, de befejezni nem sikerült. A tröszt vezetése az elmúlt öt esztendőben sem tudta anyagiakkal támogatni zalai vállalatát. Csupán azzal bíztatták őket, hogy készítsék el a befejezéshez szükséges be­ruházási programjavaslatot. Az előterjesztést a tröszti be­ruházási szakbizottság átnéz­te, indokoltságát nem is vi­tatta. Támogató javaslatukkal a vezérigazgatóhoz továbbí­tották, aki 230 millió forintos előirányzattal jóvá is hagyta. Ezek szerint lépcsőzetes ter­vezéssel, kivitelezéssel a hiányzó létesítmények meg­­építhetők. A program 18 ezer négyzetméter tárolótér, 100 köbméter földalatti üzem­anyag tartály, üzemanyagtöl­tő, gépkocsimosó, műszeres diagnosztikai vizsgáló- és ja­vítósor, fényező megépítését, berendezését tartalmazza. Épül egy 400 négyzetméter alapterületű csarnok is, ami­ben az esztergályosok és al­­katrészfelújítók kapnak he­lyet. A körzeti alkatrész-fel­újítónak — a kaposvári, veszprémi, székesfehérvári, szombathelyi és tatabányai testvérvállalatok tartoznak ide — 834 négyzetméteres üzemet rendeznek be. Lényegesen bő­vül a raktár, 1500 személyes szociális létesítményt, vala­mint 120 személyes tanmű­helyt és 600 adagos konyhát, éttermet, 3200 négyzetméteres Irodaházat építenek. A 10 hektáros Zrínyi úti te­lepen a végleges kialakításhoz szükséges közművek és az energiarendszerek rendelke­zésre állnak. A Gasparich ut­cai telep épületeiben oktató termeket, tanműhelyt, mun­kásszállást, átmeneti szálláso­kat, vendégszobákat, Volán­klubot, nyugdíjas klubot, szakorvosi rendelőt, barkács­­műhelyt, sportköri helyisége­ket, valamint gondnoki lakást rendeznének be a szanálásig. Tavaly több mint két millió hőtárolót és hőpalack betétet gyártottak a Nagykanizsai ü­­veggyárban. Az idén is — fi­gyelembe véve az olvasztókemencék felújítását — hason­ló mennyiségű hőpalackot készítenek, melynek 90 százalé­ka exportra kerül. Ifjúsági leszerelési világfórum Leonyid K­ressnyev táviratban üdvözölte a helsinki tanácskozást Helsinki (MTI). Hétfőn dél­előtt tíz órakor a Finlandia­­házban Esa Harmal­a, a Finn Ifjúsági Szervezetek Nemzeti Bizottságának elnöke megnyi­­t­totta az ifjúsági leszerelési vi­lágfórum tanácskozását. A fórumon, amelyen a szo­­­­cialista ifjúsági szervezetek,­­ valamint a tőkés és fejlődő or­szágok legkülönbözőbb ideoló­giát és világnézetet valló ifjú­sági szervezeteinek küldöttei vesznek részt, minden bizony­nyal élénk viták bontakoznak ki. Ernesto Ottone Fernández, a DÍVSZ elnöke a múlt csü­törtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón egyebek kö­zött kijelentette: „a tanácsko­zás egyik fő célja: tudatosítani a felismerést, hogy összefüggés van az általános és teljes lesze­relés, valamint a társadalmi és gazdasági haladásért vívott küzdelem között az egész vilá­gon”. Hétfőn plenáris üléssel kez­dődött meg a fórum, majd a részvevők négy napon át négy témakörrel foglalkoznak, ame­lyekről neves politikusok, köz­életi személyiségek tartanak vitaindító előadást. A munka­­bizottságokban részvevők ki­fejtik álláspontjukat a világ­­politikai helyzetről, az enyhü­lés katonai és politikai vonat­kozásairól; áttekintik a fegy­verkezési verseny társadalmi­gazdasági következményeit, a társadalmi fejlődés és az új világgazdasági rend kialakítá­sának időszerű kérdéseit; meg­vitatják az általános és teljes leszerelés témakörét, ezen be­lül a nukleáris leszerelést cél­zó folyamatokat és módszere­ket; s végül egyeztetik vélemé­nyüket a világ fiataljainak a béke, az enyhülés és a lesze­relés, a nemzeti függed­en­ség és a társadalmi haladás érde­kében folytatandó együttmű­ködésről. A tervek szerint a világfórum pénteken plenáris üléssel és zárónyilatkozat elfo­gadásával ér véget. Vasárnap óta Helsinkiben tartózkodik a magyar küldött­ség is, amelyet Fejti György, a KTSZ KB első titkára vezet. Moszkva (TASZSZ): Z­eg­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratban üdvözölte a „Fiatalok és diákok világfóru­ma a békéért, az­ enyhülésért és a leszerelésért” elnevezésű helsinki tanácskozás résztve­vőit. Az SZKP KB főtitkárának üdvözlete egyebek között meg­állapítja: jelképes jelentőségű, hogy az ifjúsági világfórum­nak innen Helsinki ad otthont, az a főváros, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát is alá­írták. Leonyid Brezsnyev üdvözle­tében sok sikert kíván a világ­fórum résztvevőinek azokhoz az erőfeszítéseikhez, hogy a fiatalok minél szélesebb réte­geit vonják be a világ béke­szerető erőinek a fegyverkezé­si hajsza megfékezéséért, a le­szereléséért, a béke megszilár­dításáért és a nemzetközi biz­tonságért vívott harcába. Iskola- és óvodaépítési program korszerűen és gazdaságosabban Az építésügyi tárca körül­tekintő munkával készült fel a VI. ötéves és az idei terv iskola-, óvoda és bölcsőde­építési programjának teljesí­tésére, mindenekelőtt arra, hogy korszerű technológiával, a korábbinál gazdaságo­sabban építkezzenek, s így elősegítsék a tanácsok rendelkezésére álló anyagi erőforrások hatékonyabb ki­használását. A népgazdaság XVI. ötéves terve 5500—6000 iskolai tanterem, továbbá 30 ezer óvodáskorú és 9700 böl­­csődés korú gyermek elhe­lyezésére új gyermekintéz­mények létesítését irányozza elő. Ebből az idei feladat 1100 iskolai tanterem megépítése, s új gyermekintézmény át­adása 12 000 óvodásnak, va­lamint 3000—3500 bölcsődés­­nek. Az iskolába lépést meg­előző korosztályok elhelyezé­sének csaknem egyenegyedét a meglévő épületek bővítésével, vagy az eddig más célra hasz­nált épületek átalakításával oldják meg. Ezeknél a mun­káknál viszonylag kevés le­hetőség nyílik a korszerű épü­letszerkezetek alkalmazására, de az iskolák és az egyéb gyermekintézmények túlnyo­mó többségénél jól hasznosíthatják a könyvszerkezetes, és a mo­dern vasbetonváz-paneles építésmódok technikai bá­zisait. A házgyárakra és az előre­gyártó üzemekre alapozott vasbeton vázpaneles módszer­rel emelnek iskolákat, óvodá­kat és bölcsődéket, főként Borsod, Hajdú, Csongrád, Győr-Sopron és Pest megye körzeteiben. Az ÉVM-válla­­latok felkészültek arra, hogy az egész országban építhesse­nek ilyen oktatási és gyer­mekintézményeket, korszerű Clasp könnyűszerkezetekből is. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat rendezke­dett be a szerkezetek gyártá­sára, és évente 100 ezer négy­zetméter alapterületű külön­böző létesítmény építéséhez szállít ezekből a termékekből. A tervezők, építők árban is versenyképessé tették a könnyűszerkeze­tes iskolákat, gyermeklé­tesítményeket A gazdaságosság tehát páro­sult a gyorsaság előnyével, amely szerint a szokásos 16— 20 hónap helyett 8 hónap alatt lehet felépíteni egy 16 tan­termes iskolát Clasp könnyű­­szerkezetekből. Az árban is kedvezőbb kí­nálatot segítették — anélkül, hogy a minőségi követelmé­nyekből is engedtek volna — az iskolaépítés és - bővítés egyszerűsített műszaki meg­oldásait összegező tervgyűjte­mények és katalógusok össze­állításával. Eszerint az isko­lák bővítésére egyszerűsített funkciójú oktatási egységeket terveztek, a szokásosnál ki­sebb zsibongókkal és mellék­­helyiségekkel, figyelembe vé­ve azt, hogy az egyéb igénye­ket — konyha, étterem, szak­­tanterem, stb. — ellátja a ré­gi létesítmény. Ily módon a Clasp könnyűszerkezetből épült új tanterem négyzetmé­terenkénti költsége — a mi­nőség sérelme nélkül — a korábbi 111 ezerről 8000 —8500 forintra csökkent, s a bővítés tantermenként több millió helyett csupán 650—850 ezer forintba kerül

Next