Zalai Hírlap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
4 ZALAI HÍRLAP Társadalmi érdek, hogy lépést tartsunk a világgal Interjú dr. Bene László egyetemi tanárral a számítástechnikáról A közelmúltban a Naumann János Számítógéptudományi Társaság Zala megyei Szervezete rendezésében folyó szakmai továbbképző tanfolyamon dr. Bene László, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, a közgazdaságtudományok kandidátusa tartott előadást Zalaegerszegen A vállalati vezetés rendszere és a számítógépesítés kölcsönhatása címmel. Ebből az alkalomból munkatársunk interjút kért az ismert szakembertől. — Milyennek ítéli hazánkban a számítástechnikai kultúrát? — Ha fejlődésében nézem — mint általában minden lényeges kérdést kell — akkor azt mondhatom: jónak. A számítógépes kultúra, a számítógépek alkalmazástechnikája a világon csak mintegy negyedszázados múltra tekint vissza. Negyedszázaddal ezelőtt hazánkban érdemben ugyanúgy nem beszélhettünk számítástechnikáról, mint más országokban. Ha ezt a negyedszázadot tekintjük és most azt mondjuk, hogy itt Zalaegerszegen a mai napon összejött hetven olyan szakember, aki a számítástechnikai kultúrát egészséges szakmai türelmetlenséggel szeretné előrébb vinni, akkor ezt nagy eredményként kell elkönyvelni. — Az oktatás milyen mértékben tart lépést gazdasági életünk igényeivel? — Ha az oktatás egészét egy szóval kellene minősítenem, akkor nagyon könnyen torz kép alakulhatna ki. Én éles különbséget teszek a tanfolyami és az iskolarendszerű képzés között. Ez utóbbinak kellene a meghatározónak lennie, de pillanatnyilag nem az. A számítástechnika alkalmazásának megjelenésekor a tanfolyami képzési forma volt az, amely viszonylag gyorsan alkalmazkodott az igényekhez. Ebben a Központi Statisztikai Hivatalnak vannak jelentős érdemek Az iskolarendszerű képzésben fokozatonként más és más a helyzet. Ha a számítástechnika oktatását például bevezetjük a középiskolában, ez tananyagot és tanárt tekintve sokkalta egyszerűbb feladat, mintha a felsőoktatásba akarjuk bevinni. A középiskolai oktatásban ez a tantárgy megjelent. Ennek az eredménye pár év múlva már jelentkezik. Ugyanakkor kialakulhat az a furcsa helyzet, hogy például középiskolai végzettséggel kikerülhet olyan számítástechnikában képzett fiatal ember, akinek nincs partnere a vállalatnál, nincs olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető, aki foglalkoztatásáról, szakmai elbírálásáról gondoskodnék. Éppen ezért a felsőoktatásban nem látom rózsásnak a helyzetet. Szerintem a számítástechnika alkalmazásának oktatása nálunk a nemzetközi összehasonlítást, vagy a hazai igényekben jelentkező mércét nem üti meg. Ennek oka talán az, hogy a felsőoktatás nehezebben mozdul. Másik nagy probléma, hogy a számítástechnika alkalmazása önmagában nem tekinthető értelmesnek, csak akkor, ha az egész a vállalati szervezettséggel, irányítási rendszerrel együttműködik. Tehát alapvetően a reálfolyamatokban, a munka- és üzemszervezésben kell a problémák kulcsát keresni. Nos, a munka- és üzemszervezésnek és ezzel együtt az egész szervezési témának a felsőoktatásban való megjelenése késett. A lemaradás pótlására az Országos Oktatási Tanács két éve intézkedést hozott, ennek hatása viszont a felsőoktatásban csak háromnégy év múlva jelenik meg. A számítógép-alkalmazást tekintve hazánk milyen helyet foglal el Európában, vagy világviszonylatban? — Ha a fejlett ipari országokkal alkalmazástechnikai téren hasonlítom össze magunkat, azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom: megközelítjük a középvonalat, de az alkalmazásoknak a terjedését és a legkorszerűbb alkalmazásokat tekintve gyorsítanunk kell, mert a nemzetközi haladás ilyen vonatkozásban gyorsabb tempójú, mint ami nálunk tapasztalható. Az irányítási rendszereknek az elégtelenségét az egész világon felismerték és a lemaradás behozására óriási erőfeszítéseket tesznek, gondoljunk például arra, hogy amikor a japánok felismerték, hogy az irányítási, a vállalatvezetési rendszerben milyen lehetőségek rejlenek, korszerűsítették a vállalati vezetést és nagyszerű eredményeket értek el. Ha arra gondolunk, hogy ez a távoli ország a gépkocsigyártásban — amely az ipari fejlettségnek egy nagyon frappáns mutatója lehet — a legelső a világon, és ezt egyáltalán nem azzal érte el, mert a japán agyvelők különbek a magyar agyvelőknél, nem azzal, mert nyersanyagban gazdagabb mint mi vagyunk, hanem egyszerűen azzal a mozgékonysággal, amit a vezetés csak abban az esetben tud megszerezni, ha egy olyan korszerű eszköz áll mögötte, ami a vezetéshez szükséges adatoknak a manipulálását, a döntések előkészítését versenyképesen képes megoldani, és képes ahhoz a környezeti dinamikához gyorsan alkalmazkodni, ami ma világméretekben szükséges — ezen már el kell gondolkozni. Ha manapság egy vállalat létezni akar, csak a nemzetköziesedett gazdaság keretei között gondolkodhat, és ilyen méretekben a számítógépes segítség nélkül már gondolkodni sem lehet. — Próbáljunk közelebb kerülni a hazai valósághoz. Miért gazdaságos ön szerint a számítógép alkalmazása egy magyar vállalat számára? — Erre így nehéz válaszolni. A kérdés ugyanis nem elemezhető a régi gazdaságossági szemlélettel. Válasszuk ketté a kérdést. Egyik területen, amikoris a számítógépeket elmaradott szemlélettel alkalmazzák, amikor ügyviteltechnikai eszköznek tekintik, akkor a gazdasági elemzés minden további nélkül elvégezhető. Ha például az anyagkönyvelést számítógéppel végzem és utána azt mondom, ha nem számítógéppel csinálnám, hanem manuálisan, akkor ehhez ötven ember lenne szükséges, ebben az esetben a hagyományos gazdaságossági elemzésnek van helye. Abban az esetben viszont, amikor a manuális megoldásokról kiderül, hogy a vállalat életbenmaradása szempontjából alkalmatlanok, amikor a környezeti alkalmazkodás lehetetlen az ilyen vontatott, lassú és mindig késve reagáló megoldásokkal, akkor a számítógépeknek a vezetésügyi alkalmazása egyszerűen a lét, vagy nem lét kérdésévé válik. Ott, ahol a vállalat életbenmaradása függ a számítógéptől, nyilvánvalóan egészen más megközelítésben kell a gazdaságosság kérdését vizsgálni A gazdaságosság helyett felmerül a kérdés, hogy vajon a számítógépalkalmazás a versenyképesség, a megmaradás, a piaci pozíciók megtartása, sőt szélesítése szempontjából mit hozhat? Lényegében tehát egy sokkal nagyobb kockázatot jelentő döntésről van szó: az életbenmaradás stratégiai kérdése akkor a vállalatnak a számítógép-alkalmazás. A közgondolkozásban milyen változások szükségesek ahhoz, hogy hazánkban a számítástechnika, a számítógépek alkalmazása a jelenleginél hatékonyabb munkára legyen képes? — Véleményem szerint alapvető tudati átalakulásra van szükség elsősorban a vezetés részéről. Bennünk erősen él még az a tudat, hogy a vezető az főnök, aki beosztottakkal dolgozik. A számítógépek korszerű alkalmazásával a hagyományos értelemben vett beosztott „megszűnik”: a vezető nem főnöki arculatával van jelen a szervezetben, hanem mint döntéshozó. Ebben az esetben a vezetőt mint felelős döntéshozót kell tekintenünk, a vezetői munkakör pedig a döntéshozatali hely. Ezt akkor is tudnunk kell értékelni, akkor is meg kell kapnia társadalmi presztízsét, ha egyetlen beosztott sincs mögötte, de ott van a vállalat döntéseihez szükséges teljes adatbázis, ott van a számítógép. Ez a mi tudatunktól még eléggé messze van, mert maguk a vezetők sem úgy néznek önmagukra mint a döntéshozatalra kötelezettekre, hanem úgy mint főnökökre, mint beosztottak munkáját irányító, összehangoló munkakörre. Ez az egyik terület, amelyen tudati változásnak kell bekövetkeznie. A másik pedig, hogy érzékelni kell: napjainkban történik meg az irodai munkának az a fajta átalakulása, ami az üzemekben a termelés, a munkavégzés, az energetika területén már az első ipari forradalommal megkezdődött. Ha pedig az irodákban az automatizálás, a számítógépek megjelenése révén megindult a gépesítés, ez alól a folyamat alól nem vonhatja ki magát senki. Az alkalmazotti létszám minimálása, ennek révén a munkaidő lehetséges csökkentése, az egész gazdaság ésszerűen indokolt élőmunkával való elláthatósága — és így tovább — társadalmi feladattá teszi, hogy minél több számítógép vegye magára a programozható, az előírt szabályok szerint végezhető szellemi, irodai munkát Ennek a szemléletnek már a középiskolákban meg kell jelennie, a jelenlegitől eltérő pályaorientációra van szükség, aminek következtében a fiataloknak nem az íróasztalhoz kell törekedniük, hanem az alkotó, értelmes munkahelyekre, ahol nem olyan feladatot látnak el, amit egy számítógép is el tud végezni, hanem olyan munkát, amihez valóban az emberi alkotó értelemre van szükség. Ezen a téren nagyon nagy szerep hárul az oktatáson túl a tudományos ismeretterjesztésre, a tömegkommunikációs eszközökre is. Társadalmi érdekről lévén szó, társadalmi erőfeszítésre van tehát szükség ahhoz, hogy lépést tartsunk a számítástechnika alkalmazásában is a világgal — mondotta befejezésül dr. Bene László. Buni Géza ÁLLAGGAZDASÁG Kanada és a Szovjetunió megállapodást kötött, amelynek értelmében az északamerikai ország a következő öt év során legalább 25 millió tonna búzát, illetve takarmánygabonát szállít a Szovjetuniónak. Az egyezmény augusztus 1-én lép életbe. Az előre rögzített mennyiségeken felül is vásárolhat majd a Szovjetunió, ezeknek a tételeknek a szállításáról alkalmanként tárgyalnak majd. ■k A BUDAVOX szerződést kötött Angolával, hogy az év végéig 2,2 millió dollárért URH adó-vevő berendezéseket szállít. Ezek a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban készülnek. Két évvel ezelőtt már kötött szerződést a BUDAVOX Angolával URH adó-vevő berendezések szállítására több mint 2 millió dollárért. Az NDK-ban az energiatakarékosság újabb módszerét dolgozták ki: cementgyárak kemencéinek fűtésére az NSZK-ból importált, drága, magas fűtőértékű feketeszén helyett gumiabroncsokat égetnek el. Jelenleg két cementgyár kemencéit fűtik az abroncsokkal, és a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy elégetésük során lényegesen több kalória szabadul fel, mint a Ruhrvidékről származó kőszén felhasználása esetén. A két cementműben a tervek szerint évente 10 ezer tonna köpenyt égetnek, ezzel 32 ezer tonna szenet takarítanak meg. A szovjet Ulcenszintorg 150 ezer dollárért eladta a leningrádi Mehanolr és az Uralmas gyár által kifejlesztett kúpos zúzógép gyártási és értékesítési licencét az amerikai Rexword cégnek. A szerződés érvénye 15 év. A szovjet berendezés nagy hatékonyságával, alacsony energiaigényével tűnik ki, ezzel magyarázható, hogy a kúpos zúzógépek előállításában vezető szerepet játszó amerikai cég megvásárolta. A török kormány az aliagai olajfinomító-kapacitást 1984-ig a mai 5 millióról évi 10 millió tonnára kívánja fejleszteni, mégpedig szovjet segítséggel. Az erre vonatkozó szerződést nemrégiben kötötték meg. A bővítés költségeit 32 milliárd török lírára becsülik (1 dollár : 95,95 török líra). Az új berendezések földmunkáit mintegy 4000 munkással már megkezdték és azok 8 hónapon belül elkészülnek. A felszabaduló anyaggal 475 kilométer hosszú összekötő utat fognak elkészíteni. Jugoszlávia autóiparának válsága már tavaly körvonalazódott és 1981 elején megkövetelte első áldozatát. Az öt jugoszláv autógyár egyike, a koperi Cimos gyár márciusban kénytelen volt bezárni azt az üzemét, ahol a Citroennel kooperálva a Diana és a Citroen GS típusú személyautókat szerelték össze. Eladási nehézségek miatt ugyanis már az első három hónapjában 50 millió dinár körüli veszteség mutatkozott. 1981. május 1n. Jevgenyij Vronszkij vezetőtervező és Szergej Iukasevics mérnök beállítja a fúró- és forgácsológépek leszolgálására készült ITEKAR robot munkaciklusát. (Fotó : TASZSZ—APN—KS — A. Vikolajev felvétele) Út a gazdaságossághoz Minszki robotok A Szovjetunióban a II. ötéves terv végrehajtása során különös gondot fordítanak az automata manipulátorok, ipari robotok, mikroprocesszorok és elektronikus mini számítógépek alkalmazásával készülő automatikus vezérlésű berendezésrendszerek gyártására és széles körű felhasználására. A szovjet tudósok által kifejlesztett ipari robotvezérlő rendszerek egyike az eletronikus miniszámítógéppel vezérelt technológiai robot komplexum, amely ITEKAR típusú robotot és általa kiszolgált forgácsoló- és fúrógépet foglal magában. A komplexumot a Belorusz Tudományos Akadémia Technikai, Kibernetikai Intézetének tudósai tervezték. A minszki automatikus sorokat készítő gyárban a munkadarabok megmunkálásának technológiai folyamatait is automatizált robotgép tervezi. Alkalmazása jelentősen csökkenti a tervezés időtartamát, és megszabadítja a szakembereket a gépies munkától. Az intézet tervbe vette, hogy a lehetséges mértékig a tudományos kutatásokat is automatizálja, s ezáltal rövidebbé teszi a kutatási időt, növeli a kutatómunka hatékonyságát és minőségét. Az elmúlt X. ötéves tervidőszak alatt az intézet által kifejlesztett rendszerek bevezetése 20,6 millió rubel gazdasági hasznot eredményezett. Építkezők figyelem! Sok munkát takarít meg, ha betonkeverőt vásárol! Űrtartalma 80 L 220 V árammal üzemel. Ára: 10 400 Ft Kapható a szaküzletekben! Forgalomba hozza: TITÁN Kereskedelmi Vállalat Zala megyei Kirendeltsége Zalaegerszeg, Zrínyi út 36. W &WmlS" KERESKEDELMI VÁLLALAT 611