Zalai Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
ANNAK A KÉRDÉSNEK az eldöntésében hogy az albinizmus angol szeparatista mozgalom, kóros fehérbőrűség, vagy éppen a Clara Albiz vezette nőegylet, első hallásra nem sok szerepe van az Egyesült Izzó zalaegerszegi üzemi könyvtárának. De mindjárt rájöhetünk a szoros kapcsolatra, ha megtudjuk, hogy a fent idézett nem éppen drámai komolyságú kérdés az említett üzemben egy szellemi vetélkedőn szerepelt, amelynek egyik célja a dolgozók és a könyvtár kapcsolatának erősítése. — Persze, hiszen óraszám forgatták itt akkoriban a lesúrconokat a helyes válaszokért — emlékezik vissza Takács Lajosné, aki kolléganőjével, Tóth Zoltánnéval, a Hámán Kató csomagoló brigádból ugrott le néhány kötetért az üzemi könyvtárba. Jókora halom új könyvvel a karjukon távoznak, ugyanis a könyvtáros, Borosnyai Sándorné (a többieknek csak Ancika) egyben a gyár könyvbizományosa is, bár főfoglalkozásban a szociálpolitikai bizottság vezetője. A TÁGAS, de kissé rideg helyiségben — amely értekezleteknek, tanfolyamoknak is otthont ad — tucatnyi hölgy válogat a szekrények előtt; mustrálják az ezerkétszáz kötetes állományt. Farkas Zsuzsa statisztikus éppen valami újdonságra vadászik. — Két és fél éve vagyok könyvtári tag, s a kölcsönzésen túl gyűjtöm is a könyveket. Már több mint négyszáz kötetem van otthon, s örökös gondom a krónikus polchiány... A kiválasztott könyvekkel már többen állnak Borosnyai Sándorné előtt, aki szorgosan jegyezgeti, ki mit visz, mit hozott vissza. Juhász Lászlóné belső ellenőrzési csoportvezető Fekete István Lutráját, és Milne világhírű Micimackóját szorongatja. — A fiamnak viszem — mondja magyarázólag, majd aztán kis szünet után hozzáteszi: — De nagyon valószínű, hogy én is elolvasom... Az új könyvek közül is sokan válogatnak. Nem csoda, mivel több olyan kötet kínálja magát, amelyeket a városban már bajos lenne beszerezni. „Odavan a prémiumom. ..” sóhajt valaki, de azért örömmel cipeli el a tekintélyes könyvhalmot. E KÖNYVTÁR még csak armadik éve üzemel, de máris tekintélyre tett szert a dolgozók körében. A kezdeti 50-ről mára már jócskán kétszáz fölé emelkedett a beiratkozottak száma. A három műszak mellett persze a kölcsönzési időt meglehetősen nehéz úgy igazítani, hogy minden igényt kielégítsen. — Mégsem gond ez nálunk — cáfol meg Huczka Mária, a villanyszerelő műhely dolgozója. — Hiszen elég egy telefon, egy kérés, s a mi Ancikánk máris előteremti a keresett könyvet, ha van kölcsönzési idő, ha nincs. Nekem is rengeteget segített, ugyanis idén fogok érettségizni levelezőn a közgazdasági szakközépben, s minden szükséges szakkönyvet biztosított számomra, de persze a szépirodalommal is ez a helyzet. — Ön például miért olvas rendszeresen ? — Ebben nőttem fel, így neveltek a szüleim. Minden bánatomon, gondomon átsegítenek a könyvek, s ha olyasmivel találkozom az életben, amiről már olvastam, egy kis sikerélmény is csurran-cseppen az embernek. Persze mindebben annak is van szerepe, hogy ilyen nagyszerű könyvtárosunk van, s egyszerűen jólesik ide bejárni. BOROSNYAI Sándorné mindeközben mélyen beletemetkezik kartonjaiba, nagyokat hallgat. Vele minden kölcsönző elégedett, de ő saját magával közel sem. — Az ideális az lenne, ha minden dolgozó legalább évi hat könyvet elolvasna, de hát ez csak ábránd. Három műszakba járnak a munkások, s közel negyven százalékuk bejáró, és sok a kismamánk is. őket most megpróbáljuk bevonni az olvasómozgalomba, oly módon is, hogy látogatjuk és könyvekkel látjuk el őket. A körülményeink sem ideálisak, de ez a közeljövőben változni fog, s akkor az állományt is tovább növelhetjük. Távlati célunk, hogy nemcsak az üzem, de a környéken kialakuló új lakótelep könyvtári ellátását is megoldjuk. — Kik közül kerülnek ki a leglelkesebb olvasók, s mit keresnek leginkább? — Minden rétegből jönnek az érdeklődők, de azt hiszem a többséget mégis a nők adják. A férfiak nagyrészt szakirodalmat keresnek, bár köztük is akadnak kedvelői a szépirodalomnak. Van például egy nagyon kedves gépkocsivezető olvasóm, aki teljesen rám bízza a választást, egyetlen kikötése van csak: szerelem ne legyen a történetben. — Milyen eszközökkel tudják népszerűsíteni az olvasást? — Talán a leghatásosabb eszköz, hogy minden mozgalomban, rendezvényben részünk van, s hogy a kölcsönzésen túl más alkalmakkor is találkozhatnak velünk a dolgozók. Rendszeresen tartunk író—olvasó találkozókat, s a vállalati vetélkedők nagy része is itt gyökerezik. Célunk, hogy mindig történjen valami a könyvtárban. M . H Könyvtár a gyárban 8 tyila A Zalai Hírlap 1981. szeptember 13-i számának Vita rovatában Ördög Ferenc reagált a megyei településnevekre vonatkozó cikkemre. Alapvető félreértés forog fenn a cikk értelmezésében, ugyanis nem arra törekedtem, hogy a névadással foglalkozzam — mely terület kiváló ismerője Ördög Ferenc , hanem az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, Kiss Lajos által szerkesztett Földrajzi nevek etimológiai szótára adatai felhasználásával bemutassam az Olvasónak egyes megyei településnevek jelentését és esetleges származását. cikk miértjére Kiss Lajost idézem: „Szinte mindenkit érdekel, honnan származik, mit jelent tulajdonképpen annak a helységnek a neve, amelyben lakik..Ennek a célnak megfelelően állítottam össze a cikket egy — véleményem szerint — tudományos szempontból megbízható forrásmunka alapján. Az idézett mű adatai szerint a megyében a nem magyar eredetű (jóllehet magyar névadással keletkezett) településnevek között a legtöbb szláv eredetű. Ezen kívül van még négy ázsiai és két latin eredetű helységnév a megyében. Nem értek egyet Ördög Ferencnek azzal a megállapításával, miszerint „egy helynév magyar vagy nem magyar voltát az határozza meg, hogy kik nevezték el az illető helyet”. Bizonyos esetekben a névadással helynévvé alakult személynév időrendi szemontból nem tekinthető magyar eredetűnek. Lássunk egy példát: Kustány község neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Azonban az alapjául szolgáló személynév minden valószínűséggel török eredetű; vö. csuvas ’gustan’ (uralomra vágyó zsírosparaszt, főkolompos); tatár ’gustan’ (üzletelő, nyerészkedő ember); baskír ’gustan’ (hízelgő, szolgalelkű ember). Cikkem nem tér ki arra, honnan került a magyarba ez a személynév, az azonban majdnem tény, hogy ázsiai eredetű és a mai településnév ennek a nyelvi emléke. Nem közömbös az sem,ogy a helynév alapjául szolgáló személynév szláv, vagy latin eredetű e, ugyanis ezek a személynevek legtöbbször jövevényszavak a magyarban. Bezeréd község neve magyar névadással keletkezett, mégis azt kell mondanunk, hogy szláv eredetű, ugyanis egy déli szláv ’Bezdred’ személynévből keletkezett. A köznevekből kialakult településnevek esetében még világosabban látható ez a folyamat: Oltáré neve egy szláv ’Oltarc’ helységnév átvétele. Ez a változat azonban az óegyházi szláv ’oltár’ (oltár) főnévre vezethető vissza, tehát a szláv származtatás nyilvánvaló. Gerencsér Gábor A KIK NEVEZTEK EL? avagy miről nevezték el? h Lázár Tibor: CSODAVERTEN Madarak tollából szivárog az éj, roppant a fagy derekas ember fákat, a cinege-pillantás elherdálhat álom maradékot, csak az lehet kevély, aki a féltett röppenést vigyázza, s a sólymok elől dugja a világot, nekem csont marad, háromszor levágott, dérvágta kezemben kesztyűtlen fázva, favágó sulyka törött gerincet ér, havon nyílik embertest virága, vér, hideg tüskéi hozzák a kertem, száradt hiába nyári kóró melle, berregő hónap mindig levizelte, állok fagyottan, állok csodaverten. Az idei évadtól új karnagy áll a nagykanizsai városi szimfonikus zenekar élén. Kíváncsian ültem be az első zenekari próbára. Meglepetésemre nagyon ifjú, fiatal ember tartotta kezében a karmesteri pálcát, Mozart Prágai szimfóniáját dirigálta. Aprólékos, minden részletre kiterjedő volt a próba. A szünetben eddigi életéről, elképzeléseiről, céljairól faggattuk. — Tanulmányaimat Bécsben végeztem, 1976-ban kaptam karmesteri diplomát. A Bécsi Operánál dolgoztam, mint kisegítő korrepetitor. A munka jellegéből adódóan nem volt folyamatos a foglalkoztatásom, ezért 1980 nyarán egy Bécs melletti zenés színházhoz szerződtem, de a karnagyok akadályozták egyéni elképzeléseim megvalósítását. A főiskolán bennünket profeszszionista zenésznek képeztek, így érthető, hogy egy idő után állandó, önálló zenekarra ágytam. Farkas Ferenc zeneszerzőtől, Kanizsa város díszpolgárától hallottam, hogy a városi zenekar dirigenst keres. Tavasszal ellátogattam Nagykanizsára, próbáltam a zenekarral, s úgy döntöttem, hogy vállalom az irányítást. — Tervei a zenekarral? — Még nem ismerem a helyi szokásokat, a város zenei tradícióit. Ismerkednem kell a zenei élet sajátosságaival is, iszen hosszú ideig éltem külföldön. Egyet azonban elárulhatok. Ezzel a zenekarral eredményt szeretnék elérni. Eredményeket pedig csak a rendszeres, kitartó munka hozhat. Ezért a megszokott heti két próba helyett ahányszor csak lehet, négyszer, ötször próbálunk. A komoly, rendszeres munka rendszerint meghozza a maga gyümölcsét. Remélem most is így lesz. — Hány koncertet terveztek az idén? — Egyelőre két hangversenyről beszélhetek. November elején Bálint Mária hegedűművész közreműködésével lép fel a zenekar . Mozart műveket játszunk. Erre a hangversenyre próbáljuk a Prágai szimfóniát is. A következő koncert az év végén, karácsony és újév között lenne. Ennek a műsora még nem állt össze — mondotta Kerényi Gábor. Józsa Erzsébet „Farkas Ferencről Beszélgetés Kerényi Gáborral, a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar új karnagyával . ZALAI HÍRLAP 1981. szeptember *. s n nyelvőr Alkalmából vagy alkalmával? A ragok különbsége eltérő jelentésárnyalatot hozhat létre, így a cím és az alkalom két-két ragja, a címen és címmel, valamint az alkalmából és alkalmával jelentésárnyalat kifejezésével kezd elkülönülni egymástól. A valamilyen címen, valaminek a címén szerkezet ma már a jogcímre utal (pl. segély, jutalom címén). Ettől elkülönül a címmel határozó (pl. ezzel a címmel tartott előadást, ilyen meg ilyen címmel adott ki könyvet). Ugyanígy különül el az okozatra utaló alkalmából névutó az időpontra vonatkozó alkalmával névutótól. Pl. előléptetése alkalmából szerencsét kívántak neki; találkozásunk alkalmával ezt a kérdést is megbeszéltük. Ez utóbbi mondat a találkozásunkkor határozóval sokkal tömörebb és magyarosabb. Az egyenesen és egyenest átvitt értelmű használata a társalgási nyelvben gyakori. Az egyenesen nyomósító elemként szerepel (egyenesen nevetséges, bámulatos, hihetetlen). Választékosabban más szavakkal helyettesíthetjük: igazán, valósággal, a szó szoros értelemben nevetséges, bámulatos, hihetetlen. Az egyenest használata is gyakori, de más szavakkal határozottabb lesz a közlés: egyenest (kertelés nélkül, őszintén) megmondta neki: egyenest (valósággal) kényszerítették, egyenest (konokul, határozottan) tagadta. Az egyhangú szó határozóragjai a szó jelentései szerint különülnek el. Ha jelentése változatosság nélküli, unalmas (élet, táj) vagy egyhangú, monoton (dünnyögés, zene), akkor határozója egyhangúan (pl. egyhangúan telik az idő, egyhangúan dúdol), ha pedig közös véleményt, egyetértő megnyilvánulást fejez ki, határozója egyhangúlag alakú (pl. egyhangúlag lelkesednek valamiért). Helyreigazító célzatú kötőszó az illetőleg, valamint az illetve. Az első a gyakoribb, mivel az illetve alak az illet ige határozói igeneveként is felfogható. Kiss István Kulturális krónika A gutorföldi klubkönyvtár ad otthont a következő hétvégétől a lenti járásban élő amatőr képző- és iparművészek idei bemutatkozó kiállításának, amelyet október 6-ig tekinthetnek meg az érdeklődőik. A Karthago koncert várja az ifjúságot ma délután öttől a lenti Sólyom László Művelődési Központban, este fél kilenctől pedig a nagykanizsai Hevesiben. Ugyanez az együttes ismét fellép megyénkben egy hét múlva vasárnap, ekkor a letenyei fiatalok örömére adnak koncertet délután háromtól. A sárközi hímzés a témája annak az egész napos továbbképzésnek, amelyet ma tartanak díszítőművészeti szakkörvezetők részére Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. ★ A Szentgróti Műhely fafaragói mutatják be legújabb munkáikat holnaptól október negyedikéig Zalaszentgróton, a művelődési központban. ★ A „Rendhagyó tanórák” sorozatban, Szabolcs Péter szobrászművésszel, Bánfalvi Péter csillagásszal, Nagy Attila színművésszel, és Horváth Béla erdésszel találkozhatnak a lenti általános iskolások csütörtökön délelőtt kilenctől, a városi művelődési központban. ★ Béres Ferenc, SZOT-díjas Érdemes Művész ad műsort „Magyar századok dalai. . . ” címmel a zalaszentmihályi klubkönyvtárban jövő vasárnap, este hét órától. ★ A zalaegerszegi Ady moziban az Egymillió zöldhagymával című színes román film nyitja a heti programot, de másnap máris újabb produkcióval, az Ideiglenes paradicsom című színes magyar filmmel várják a filmbarátokat, amelyre csütörtökig válthatók jegyek. Péntektől a hét végéig az Egy zseni, két haver, egy balek című olasz— francia—NSZK film kerül vetítésre Zalaegerszegen, ahol a kertmozi e hétvégén befejezte idei programját. Nagykanizsán a Békében keddig folytatódik a Seriff az égből című olasz kalandfilm vetítése, majd szerdán egy napig itt is az Egymillió zöldhagymával című román alkotás pereg. Csütörtöktől a hét végéig a Csatár a pácban című francia produkció az új műsor. Keszthelyen a hét első három napján a Kopaszkutya című magyar filmújdonság lesz a program, majd csütörtökön a Ragadozó madarak című amerikai filmet mutatják be. A hétvége három napjának délutáni előadásain a Konvoj című amerikai, az esti vetítéseken pedig az Ideiglenes paradicsom című színes magyar mű látható. Lentiben hétfőn és kedden Gaál István Cserepek című magyar filmje a műsor, majd a szerdai szünnap után a Róma című amerikai krimi nyújt szórakozást három napon át. Vasárnap ismét új program várja a lentieket, akkor a Police Python 357 című francia—NSZK bűnügyi film kerül bemutatásra. ★ A népszerű Terence Hin alakítja a főszerepet az Egy zseni, két haver, egy balek című új westernben.