Zalai Hírlap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
1981. december 28. ZALAI HÍRLAP Rontás és reménység Moldova• Domokos új filmjének bemutatója Nagykanizsán És Pestlőrincen egy nyomorék asszony, vastagtalpú ortopédépőben sántikál minden nap a bazáros sátorhoz, amelyben dolgozik, cipőfűzők, csatok, műanyag játékok között. A fején valamelyik parókája borzaskodik az öt közül, melyeket felváltva a fejére húz otthon reggelente és arról álmodik, hogy valami csoda flytán meggyógyul a lába, eljön a férfi, aki csak őt szereti, és hogy két gyermeket is szül majd ennek a férfinek . . . Úgy hívják, akik a környéken ismerik, Erzsike néni. Hatvanhét éves. 1979 februárjában Kertész Magda írt a Nők Lapjában arról a perről, mely Erzsike megcsalatása miatt keletkezett. Húszezer forintját követelte vissza attól a cigánycsoporttól, amelynek tagjai elhitették vele, hogy teljesítik minden álmát. Tudós asszonyoknak és szent embereknek nevezték magukat, csapatostul szálltak meg a Zorba menyasszonyához, szegény Bubulinához hasonlatos, hiszékeny asszony házát és tojás belsejében keresték a „rontást”, melyet elhárítanak majd a feje fölül, és ígérték neki Bélát, aki eljön és feleségül veszi , amint a kolostorból kiszabadul. Moldován Domokos a cikk nyomán kereste fel a sértettet. Készített egy 31 oldalnyi magnóbeszélgetést, amit előbb a Dokumentumfilm Stúdióba, majd a Balázs Béla Stúdióba adott be. Ez utóbbitól kapott egy kísérleti keretet, és hozzákezdhetett a munkához. A Forrás 1980 márciusi számában közölte az első, 16 milliméteres filmre rögzített beszélgetést, mely a későbbi játékfilm magja lett. A film forgatókönyvét Erdély Miklóssal írták közösen és ott álltak kameráikkal a rendőrségi szembesítések, bírósági tárgyalások alatt. — Játékfilm, vagy dokumentumfilm ez? — kérdezem a rendezőt, aki a putnoki halottlátó asszonnyal már bizonyította, izgatják, érdeklik azok az emberek, akik jósokhoz, vajákosokhoz, kuruzslókhoz fordulnak életük nehéz fordulóiban. — A történet igaz, a szereplők nagy része is a valóságban megtörtént események életbeli figurája. Csupán két vádlott cigányasszony nem vállalta, hogy a kamera elé áll, őket Athina Papadimitriu, a Várszínház fiatal színésznője, és P.-né Lukács Margit, egy virágárus cigányasszony helyettesíti. Tehát miután forgatókönyvvel, hivatásos színésznővel, az események megszerkesztésével és tömörítésével készült, én játékfilmnek tartom. A film szerint a varázslat sikerült, ugyanis a történet ott fejeződik be, hogy Ferkovics Istvánná — Erzsike — visszavonja a vádat. Már nem követeli vissza a pénzt, mert amit, a cigányok megígértek, teljesült. A legidillikusabb, befejező képsorok a legfájdalmasabbak a pestlőrinci virágzó fákkal, a szentek szobraival telerakott kerttel. Erzsike a menyasszonyi ruháját egy selyemcsíkkal bővítgetve kint üldögél és irányítja jövendőbelijét és két kamaszfiát, akik nagy műgonddal tündérkertet igyekeznek varázsolni a nyomorék öregasszony háza köré. Nem ők az elsők, és nem is az utolsók, akik hozzáverődtek a fedélért, a pénzéért és ő megint hiszi, hogy teljesül, amire vágyott. Készül az esküvőre. A két fiú — fehértrikós kamaszok — ássa a földet és hirtelen feltámad a szél. A fiatalabbik gyerek belemosolyog a tavaszi levegőbe, mialatt a nagytakarítás miatt kirakott mindenféle holmi között továbbszalad — garázdálkodik a szél. Lerepíti az egyik parókát az állványról, ledönti a földre a máskor vitrinban tartott, kitömött, fehér cicát. A fák virágszirmai hóhullásszerűen ráterülnek a házra, a kertre és a szellőzködő tárgyakra. A képsorok idillikusak, a valóság mögötte annál szívszorongatóbb. Érzi ezt mindenki, amikor a filmet látja, pedig még nem tudja, hogy a per fellángolt Pesten megint. A ház újra megürült, és a pestlőrinci Bubulina ismét imádkozik szentjei és szentképei között jövendőbeliért, gyermekekért... December 18-án, az országos bemutató előtt vetítették a filmet a Helyőrségi Művelődési Otthonban, Nagykanizsán. Sejtelmes fények, ütemes zene, szűk nadrágok, bő pulóverek, a közös tánc öröme. Ez jellemezte azt a szombat esti diszkót, amelyet karácsony másnapján rendeztek meg Zalaegerszegen a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. S hogy mi különböztette meg egy átlagos hétvégi „bulitól”? Az, hogy a közreműködő négy egerszegi diszkós — Gaál József, Hájas László, Molnár Tibor és Péntek Róbert — ötlete alapján, a nem csekély — közel nyolcezer forintos — bevételt a mozgássérültek javára ajánlották fel. — Honnan az ötlet? — tudakoljuk a diszkósoktól, akikkel egy kis eszmecserére ülünk össze a büfében. — Annyi kezdeményezés volt ebben az évben a mozgássérültekért, miért éppen mi maradtunk volna ki ebből? — mondják —, így aztán gyorsan kitaláltuk ezt a szuper diszkót, mielőtt még befejeződne az év ... Ritka esemény, hogy négy diszkós szórakoztatja felváltva egy este a fiatalokat, s főleg ilyen dicséretes céllal. Használjuk fel ezt az alkalmat arra, hogy kicsit közelebbről ismerkedjünk a lemezlovasok ténykedésével. Manapság sok szó esik a diszkósok alkonyáról, arról, hogy az élőzene utánozhatatlan hangulata kiszorítja a gépek muzsikáját a porondról. Ők négyen azonban, úgy tűnik, nem nagyon izgatják magukat emiatt.. — Persze, hiszen mi sem tapasztaljuk a diszkók alkonyát ... — hangzik a válasz, s szó ami szó, szombaton este az MMIK-ban valóban nem tűnt úgy, mintha haladna ez a műfaj. — Hiszen hol van ma egy vidéki városban olyan zenekar, amely azonos minőségben tudna zenét szolgáltatni, mint a magnószalagok? S akkor még ott a frisseség kérdése is. Hiszen mi a listavezető slágereket kis késéssel be tudjuk mutatni, de mire egy zenekar Itt találkozhatott vele a magyar közönség egy kis része először, mint ahogyan már a Halottlátóval is annak idején. Délután három előadásban mutatták be a Rontás és reménységet, és a vetítések után a közönség elbeszélgethetett a rendezővel. A kanizsai reagálás, a sokféle gondolat, melyet a film a nézőkben ébresztett, következtetni enged az országos bemutatót követő élénk érdeklődésre, betanulja ... — csóválja a fejét Gaál József, aki saját bevallása szerint már „vén szárcsának” számít a diszkós berkekben, hiszen 1971 óta gyakorolja. Jelenleg a Móricz Zsigmond Művelődési Házban szolgáltatja a talpalávalót a hétvégeken, egyébként pedig az Expressz utazási iroda szervezője. — Mennyire függ a diszkóprogram összeállítása a lemezlovas egyéniségétől? — tudakoljuk Molnár Tibortól, aki jelenleg az Arany Bárány lemezlovasa, egyébként pedig a Zala Bútorgyárban dolgozik. — Nagyon sokat számít a diszkós egyénisége, hiszen ön szabja meg, hogy milyen számokat választ, s mivel egészíti ki a műsort. Persze azért a felkapott, sikeres irányzatokat, a közönség összetételét, hangulatát kell elsősorban figyelembe vennie, ugyanis enélkül hamar elpártolnának tőle. Valamilyen kiegészítő programot ma már szinte minden diszkós belesző a műsorába, hiszen ezen a területen is érvényesül, hogy a változatosabb, érdekesebb kínálat elhódítja az érdeklődőket a szimplábbtól, az egyhangúbbtól. Szombaton este is kitettek magukért a rendezők, hiszen a Helikon Táncklub diszkótáncokat mutatott be a program elején, s az est folyamán dobos kíséret szolgált végig a zeneszámokhoz — Gallai Tamás jóvoltából. — A dobkíséret színesebbé teszi a zenei élményt, s egy kis illúziót is nyújt az élő zenéből — indokol a dobos, aki egyébként „civilben” az Univerzál dolgozója. A négy diszkós közül a legfiatalabb Péntek Róbert, a Ganz Ábrahám Gépészeti Szakközépiskola negyedikes tanulója. — Én még kezdőnek számítok, s persze sok segítségre volt szükségem az induláshoz Ezt az iskolától, a város többi diszkósától, s a szüleimtől is maradéktalanul megkaptam. Hájas Lászlóból arról érdeklődünk, hogyan lehet valaki „szakképzett” diszkós? — Ha valaki úgy érzi, hogy megvan hozzá a felszerelése és a rátermettsége is, az Országos Szórakoztatózenei Központnál kell ,jelentkeznie, később pedig vizsgáznia Budapesten. Hogy miből? Technikai ismeretekből, munkavédelemből, angol nyelvtudásból, általános műveltségből, s persze zenei ismeretekből is. Megjegyzem, szerintem cseppet sem volt könnyű — teszi hozzá a Gelka dolgozója, aki jelenleg katonai szolgálatát tölti. M. H. Ki beszél itt alkonyról?! Egerszegi »super diszkó — a rokkantakért Jelenet a filmből, a próbaesküvő groteszk pillanata Frzsi-kével. Háta mögött a szobája falára felszerelt neonangyal és ortopédcipős lába előtt a cigányok kilenc fekete gyertyája, melyek a rontást hivatottak elűzni a pestlőrinci öregasszonyról. .4 tárgyalóteremből A kutyáktól félt A motoros ütötte el Mankóra támaszkodva lép a tárgyalóterembe a 21 éves Kiss József nagypáli lakás. Az, hogy nem tud a jobb lábára állni, egy súlyos közlekedési balesetnek a következménye. Fia a járdán megy és nem az úttesten, akkor nem éri baj. De hát félt a kutyáktól. — Igen, bíró úr, azért kényszerültem az úttestre, mert féltem a kutyáktól. Van járda azon az oldalon, amelyiken mentem, de nem mertem ott közlekedni, mert nem zárják be rendesen a kutyákat és megtámadhattak volna. Nem égtek a villanyok, nagyon sötét volt, úgy gondoltam, az úttesten biztonságosabb. — Oda nem mennek ki a kutyák? — kérdezi a tárgyalást vezető bíró, dr. Kutasi István, a járásbíróság elnöke. — De igen, de ott van kő, amit fel lehet venni, ha megtámadnak az állatok. — És támadtak? — Nem. — Honnét jött, mennyit ivott azon az estén? — Az italboltból sörte vittem haza. Nem voltam részeg, aznap három üveg sört ittam, attól nem rugok be. — Nem észlelt semmit? — Nem. Csak arra emlékszem, hogy egy mentős fölém hajolt és a nevemet kérdezte. Aztán megint elvesztettem az eszméletemet. Csak később tudtam meg, hogy egy motoros elütött. Utánam jött, az út bal oldalán. A motoros, László Béla Kispáli, Kossuth utca 4. szám alatti lakos így ad számot a tárgyaláson: __ötvenhat óta vezetek motorkerékpárt. Már megtettem vagy háromszázezer kilométert. Október 12-én motorral elmentem a hegyre. — Milyen motorja van? — Egy oldalkocsis Pannóniám. A műszakija lejárt ugyan, de nincs rossz állapotban. Az igaz, hogy a motor kicsit gyenge már, de nem rossz jármű még. A hegyen megittam háromszor két deci bort, aztán hazafelé indultam. Ahol a baleset történt, kanyargott az út, s én levágtam a kanyart, ezért kerültem a bal oldalra. Nem égett a közvilágítás, későn láttam meg a gyalogost, elütöttem — Milyen világítással közlekedett? — Tompítottál. — Hány métert látott előre? — Úgy hét—tíz métert — válaszolja bizonytalanul. — A tompított fénynek meddig kell elvilágítania? — Huszonöt, harminc métert. Biró úr kérem, nem pörgettem a motort, így a dinamó kevésbé töltött... Az ütközés után elment a világításom. — Vagy nem is volt jó a tompított világítása és a fényszórója sem. — Jó volt az kérem. Csak a dinamó nem töltött rendesen. A műszaki szakértő szerint a motor helyzetjelző lámpája volt jó. A világításkapcsolóból ki voltak szakadva a vezetékek, ez a meghibásodás azonban nem a balesetkor keletkezett, mert a drótok vége már erősen oxidálódott volt.. László Bélát a bíróság tízhónapi, háromévi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, négyévi járművezetéstől való eltiltásra és négyezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. — Győrit? — 55 Az ember böngészi az újságokat és nem hisz a szemének. Pedig ott áll, feketén, fehéren, hogy „A karácsonykor vásárolt tévékészülékemet 10 hónap alatt kilencszer kellett javíttatni. A bolt mégsem hajlandó kicserélni, mert a műszerész csak két jótállási jegyet használt el — kilenc helyett. A készülékem továbbra is hibás, de már nincs bizalmam a GELKA Szervizben. Kérem szíves segítségüket, tisztelettel X. Y. nyugdíjas”. Az ember hallgatja, mit üzen a rádió és nem hisz a fülének. Szociális gondozásra szoruló, egyedülálló idős emberek panaszolják el a különböző kereskedelmi egységekben, szolgáltató vállalatoknál elszenvedett sérelmeiket. Gyesen levő kismamák kérdezik, miért a lakosságnak kell alkalmazkodni a Patyolat-fiókok szeszélyesen váltakozó — és megjegyezhetetlen — nyitvatartási rendjéhez, miért nem a Patyolat fut a rendelői után? Gazdasági erőfölényben Kihez forduljon a vendég, ha a pincér — akinek vastagon fogott a ceruzája — nem hajlandó kiküldeni az üzletvezetőt? Mi a teendő az olyan vásárlók könyvével, amelynek lapjait hónapokig nem forgatják a vállalati belső ellenőrök? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések ösztönözték arra a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy valamiképp gondoskodjék a fogyasztók kollektív érdekvédelméről. Arról van szó, hogy az erőviszonyok nem egyenlőek. A különböző gazdálkodó szervezetek — amelyekkel a fogyasztó naponta kapcsolatba kerül — sokkal nagyobb gazdasági | erővel, alaposabb szakismeret- | tel és kiterjedt apparátussal rendelkeznek, vagyis a keres- j kedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás gazdasági erőfö j lényben van a vásárlóval, a vendéggel szemben. S ezzel olykor visszaél. A fogyasztói érdekvédelem ezt az erőfö- | lényt hivatott ellensúlyozni, kompenzálni. Igaz, a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mint alapelvet mondja ki, hogy védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását — ki ne tudná mégis, hogy a törvénynek olykor csak éles konfliktusok árán lehet érvényt szerezni?! Minisztertanácsi rendelet intézkedik a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről is, s vajon akad-e mutatóba közöttünk, akinek még nem gyűlt meg a baja ilyen-olyan szak- iparosokkal, szolgáltatóipari mesteremberekkel ? Meggyűlt bizony, annak ellenére, hogy a jogszabályok betartását, a belkereskedelmi törvény, az alkatrészellátási kötelezettségről szóló MT rendelet, stb. gyakorlati érvényesülését számos állami és társadalmi szervezet ellenőrzi. Gondoljunk csak a népi ellenőrzési bizottságok, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a szakszervezetek mellett működő társadalmi ellenőr-hálózat, a kereskedelmi felügyelőségek, s a különböző szintű tanácsok társadalmi ellenőreinek tevékenységére. És a szolgáltatások ellenőrzése? Ha jobban megnézzük kiderül, hogy a legtöbb hálózat, bizottság, intézet a belkereskedelem ellenőrzésével foglalkozik. Csakhogy a fogyasztói érdekvédelem nem szűkíthető le a belkereskedelem tevékenységére! A különböző szolgáltatások a lakosságnak legalább olyan széles körét érintik márpedig itt mind a rendszeres ellenőrzés, mind a fogyasztói jogok kérdése kevésbé rendezett. Erre a területre sem a termelő ágazatban működő, hatósági jellegű minőségellenőrző szervezetek, sem a KERMI és a kereskedelmi felügyelőségek jogköre nem terjed ki. A szolgáltatások terén tehát a többinél nagyobb szükség van a fogyasztók kollektív jogvédelmére. Olyan fórumra, amely a gazdálkodó szervektől elkülönülten, azoktól függetlenül fejti ki tevékenységét. Ilyen fórum lehet — és lesz is — majd a Fogyasztók Országos Tanácsa, amelynek létrehozásáról november 27-i ülésén határozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A FOT a Gazdasági Bizottság határozatának alapján működő, társadalmi jellegű országos szervezet lesz, amelynek elnökét és tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa választja. Tagjai között helyet kapnak az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottsága, a KNEB, a SZOT, az MNOT, a KISZ KB, az illetékes minisztériumok, a Minisztertanács Tanácsi hivatala, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a SZÖVOSZ, a KISOSZ, a KERMI, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Az egész országra kiterjed t területi munka végzésére olyan társadalmi aktíva hálózatot hoznak létre, amely a megyei és a nagyobb városi népfrontbizottságok mellett megalakítandó fogyasztók tanácsa irányításával működik. A FÓT és a megyei, illetve városi fogyasztói tanácsok figyelemmel kísérik a fogyasztók érdekvédelmének alakulását az egyes ágazatokban a termelés, a forgalmazás és a fogyasztási szolgáltatások terén; a fogyasztói jogok megsértése esetén vizsgálatot, intézkedést kezdeményeznek az érdekelt szerveknél; elősegítik a fogyasztók tájékoztatását az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról, s a fogyasztói jogokról. A FÖT ajánlásaival segíti az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek fogyasztókat is érintő tevékenységét; véleményezi a fogyasztók széles körét érintő terveket, javaslatokat, jogszabályokat; a fogyasztói érdekek sérelme esetén gazdasági bírság kiszabását vagy egyéb szankciók alkalmazását — például a szabálysértési eljárás megindítását — kezdeményezheti; együttműködik a fogyasztási cikkeket és fogyasztási szolgáltatásokat vizsgáló intézményekkel és a Kiváló Áruk Fórumának titkárságával; a fogyasztói jogvédelem szempontjából vizsgálja és véleményezi a jogi személyeknek a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeit, és az indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmazó szerződési feltételeket a bíróság előtt megtámadhatja; egyedi fogyasztói panaszokkal kapcsolatban tájékoztatást ad, s ha az közérdekű, ellátja a fogyasztók képviseletét a gazdálkodó szervezetek, az államigazgatási hatóságok vagy a bíróságok előtt. Nyíri Éva A fogyasatő béprimelésében Mindannyiunk érdekét védi: a FÓT