Zalai Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

408 millió Optimistának tartott becslések legjobb esetben is az egy évvel korábbi, az 1980-as esztendő nyereségé­nek megismétlését várták a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteitől. Akkor 323 millió forint volt a gazdálkodás végeredmé­nye, már­pedig emlékeze­tes, hogy az ősz kivételével abban az évben kedvező volt az időjárás, azelőtt so­ha annyi búzát, repcét — hogy csak Zala legfőbb két növényét említsük — nem takarítottak be a gazdasá­gok. Ezzel szemben rossz előjelekkel indult a tavalyi év, az elmaradt őszi vetése­ket tavasziakkal kellett pó­tolni, nagy területen tava­szi szántásba téve a ma­got Aratáskor még nehéznek tűnt a helyzet bár a zab, a tavaszi árpa sokat pótolt a kedvezőtlen időjárás okozta kiesésekből. Aztán jött az ősz és felcsillant an­nak a reménye, hogy talán­­talán nemcsak megközelít­hető, de megismételhető az előző évi szerénynek számí­tó, de mégis tisztes, a ko­rábbinál vagy 140 millió forinttal több nyereség. Még a gazdálkodási mérle­gek készítésének kezdetén­­ is ez volt a pénzügyi szak­emberek véleménye. Ebben bíztak, hiszen az év utolsó harmada általában jól si­került. Szép hozammal fi­zetett a kukorica — aminek jelentős részét már ener­giatakarékos módszerrel tartósították —, a cukorré­pa, az alma, vagy máshol éppen a szőlő. Aztán a tej­termelésben minden elkép­zelést túlszárnyaltak a ter­melőszövetkezetekben, rá­adásul több-kevesebb nye­reséggel csirke- és marha­húst is bőséggel értékesí­tettek. De soha nem hozott any­­nyi hasznot az erdő sem, mint éppen az elmúlt év­ben, az ipari kiegészítő te­vékenység pedig valóban jól egészítette ki a zár­számadást. Mindez együt­tesen 408 millió 249 ezer forint nyereséghez juttatta a megye termelőszövetkeze­teit. Zalában ilyen nagy összegű nyereséget még so­hasem könyveltek el a tsz­­ek gazdálkodásának ered­ményeként. Erre — látva az év elején­ uralkodó álla­potokat — a tervezéskor egyetlen közös gazdaságban sem számítottak, hiszen a tényleges nyereségnek alig több mint felét vették ter­vükbe az üzem­ek. Nem számítottak, mert az 1980-as év jobb eredményét tartot­ták rendkívülinek, s az em­berekben élt még a gyen­gén sikerült hetvenkilen­­ces esztendő, amikor 13 gazdaság összesen közel negyvenmilliós veszteséggel zárt. Most egyetlen mínu­­szos mezőgazdasági üzem rontja az összképet, még­pedig 7,2 millió forinttal a csömödéri termelőszövetke­zet. De talán ne is erről a gazdaságról beszéljünk, in­kább örüljünk a jellem­zőbb, valóban szép teljesít­ményeknek. Olyannak, mint a fűzvölgyiek 17, a kehida­­kustányiak 14,5, a cserszeg­­tomajiak 19, a zalaszent­­grótiak, a zalaapátiak 15, illetve 14 milliójának, a mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó kustánsze­­gi és nagylengyel­ tsz tíz­milliót jóval túlhaladó nye­reségének. Annak, hogy a nagykanizsai termelőszö­vetkezetben megközelítet­ték azt az eredményt, ami egy évvel korábban a Ki­váló Termelőszövetkezet címhez juttatta a mezőgaz­dasági üzemet, hogy a pa­­csaiak és a sokáig gyengél­kedő gelsei tsz nagy biz­tonsággal képes már a 15 millión felüli nyereségre. És ott van a három mini gazdaság: Balatonmagyaród és Zalakomár két termelő­­szövetkezete, ezek együttes eredménye meghaladja a tízmillió forintot. Az em­lített szövetkezetek mind­egyike, — termelési érté­két alapul véve — tíz szá­zaléknál nagyobb nyereség­­hányadot tudhat magáénak. Igazságtalanság lenne ki­hagyni a sorból a sármellé­ki közöst, ahol volumenét tekintve a legnagyobb ösz­­szeget produkálták, nyere­ségük elkerülte a 24 millió forintot. Rosszul kezdődött az el­múlt esztendő — említet­tük, hogy miért — a vége azonban minden várakozást felülmúlt, a gazdaságok többsége ezekben a napok­ban jó zárszámadást ünne­pelhet Mert a bajban nem a kétségbeesés lett úrrá ná­luk, hanem az üzemek kollektívái kerekedtek fe­lül a nehézségeken, időben pótolták a kieséseket, fi­gyelmes munkával a siker birtokosai lettek. Remélhe­tően a folytatás is hasonló lesz, hiszen bebizonyították, hogy egy mostoha időjárá­sú esztendő minden baján eredményesen túl tudnak jutni.­ N. F. Nyolcezer ember a Mura mentén A Zalában élő nemzetiségek helyzete Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Zalaegerszegen ülést tartott a me­gyei tanács. Napirend előtt elfogadta a tanács­elnök jelentését a végrehajtó bizottság által a két ülés között végzett munkáról és a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, majd interpellációk következtek. Ezután dr. Tóth József, az ügyrendi bizott­ság elnöke előterjesztése alapján a tanács hi­telesítette Simon Józsefnek a bocföldi községi közös tanács, Bányai Józsefnek, a nagykani­zsai városi tanács által delegált tanácstaggá történt megválasztását. A következő napirend előadója dr. Komitecs Miklós, a MNEB elnöke volt. A népi ellenőr­zési bizottságok és a tanácsok együttműködé­séről szóló jelentést, valamint a MNEB ez évi ellenőrzési tervét terjesztette be jóváhagyásra. A napirend vitájában felszólalt Loppert Tibor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Bo­­hár Margit és Gombos Vilmos megyei tanács­tag, valamint Dobosi István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. Ezt követően dr. Koplár Lajos, megyei ta­nácselnökhelyettes a megyében élő nemzetisé­gek helyzetéről tett jelentést. Felszólalt a na­pirend vitájában Mlinarics József és Németh Gyula megyei tanácstag, valamint Gyürok György, a Magyarországi Délszlávok Dem­ok­­­ratikus Szövetségének megbízott főtitkára és Eperjesi Ernő, a Művelődési Minisztérium fő­tanácsosa. Végezetül a tanács tudomásul vette az in­terpellációra adott választ, majd Újvári Sán­dor, megyei tanácselnök zárszavával befejezte munkáját. Zala megye hét községében 8 ezer horvát ajkú ember él. Régmúltbeli körülményeik egyetlen mondatban így sum­mázhatók: Nyomor, munka­nélküliség, analfabétizmus, népbetegségek. A társadalmi rendnek kellett megváltozni ahhoz, hogy ezeknek a testet, lelket, szellemet nyomorító bajoknak felszámolására a fel­tételek megteremtődhessenek. Mára, mint arról az előter­jesztés, s hozzászólásában, mint közvetlenül is érintett ember Mlinarics József szólt, a párthatározatok következe­tes végrehajtásának, a figyel­mes, gondos munkának kö­szönhetően gyökeresen megváltozott életnek lehetünk tanúi a Mura mentén. A megyei párt-végrehajtó­­bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1969 márciusában együttes­ ülésen dolgozott ki megyei nemzeti­ségi politikai programot. Ha­tározatot hozott a községi kö­zös tanácsok szervezésére, a termelőszövetkezetek összevo­nására, az óvodai, az oktatási és közművelődési intézmények kiépítésére, kulturális alköz­pont, nemzetiségi báziskönyv­tár, délszláv tájház létesítésé­re, az orvosi körzetek, a ke­reskedelem és a vendéglátás fejlesztésére, a szolgáltatás korszerűsítésére, kisegítő üzemágak létesítésére. Ma en­nek a tervnek a teljesítéséről beszélhetünk. Gyürok György, a délszláv szövetség megbízott főtitkára többek között azt mondta a tanács ülésén: Za­lával, mint példával is Szíve­sen él. Egyrészt mert­ itt a nemzetiségi kérdést nem szű­kítik le a közművelődésre, az oktatásra, hanem felölel min­dent — munkalehetőségek, egészségügy, útviszonyok stb. — ami a jó állampolgári köz­­i Folytatás a 2. oldalon.) VHGg proletárjai, egyesültetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 47. szám Ára: 1,40 forint 1982. február 25., csütörtök Moszkvai napok Budapesten Megnyitották a szovjet főváros életét bemutató kiállítást A Moszkvai napok Buda­pesten rendezvénysorozat ke­retében szerdán délelőtt meg-,­nyitották a Moszkva a Szov­jetunió fővárosa című nagy­szabású kiállítást a Műcsar­nokban. A tárlatavatón jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB titká­ra, a magyar főváros párt-, ál­lami, társadalmi és kulturális életének sok képviselője. Részt vett a megnyitón Viktor Gri­­sin, az SZKP Politikai Bizott­ság tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Vla­gyimir, Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, s a Moszkvai napok rendezvénysorozatán hazánkban tartózkodó küldött­ség számos tagja. Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, Budapest főváros tanácsának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Vlagyimir Promiszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke megnyitó­ja után az impozáns tárlaton­­ Vlagyimir Apetjan, a kiállítás igazgatója kalauzolta végig a jelenlevőket. ★ Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete a rendezvénysorozat al­kalmából fogadást adott A fo­gadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi bizottságénak titkára, Maróthy László, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke. Jelen voltak a rendvénysoro­zatra hazánkba érkezett, Vik­tor Grisin, az SZKP Politikai Bizottsága tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titká­ra vezette politikai delegáció tagjai. Köztük Vlagyimir Pro­miszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Ott voltak a rendezvénysoro­­zat alkalmából hazánkban tar­tózkodó szovjet szakszervezeti, ifjúsági és kulturális küldött­ségek képviselői is. (MTI) Konzuli egyezményt írtak alá Elutazott hazánkból a spanyol külügyminiszter Szerdán Budapesten folyta­tódott a Magyarországon tar­tózkodó José Pedro Pérez-Llor­­ca, spanyol külügyminiszter hivatalos programja. Délelőtt a spanyol diplomá­cia vezetője a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. Ezután rövid városnézés következett. José Pedro Pérez-Llorca a Budai Várban felkereste és ugyan­csak megkoszorúzta a vár­fal­nak azt a részét, ahol dombor­mű őrzi a Buda visszafoglalá­sának 1686. évi küzdelmeiben részt vett és elesett 300 spanyol harcos emlékét. Ezt követően a Külügymi­nisztérium épületében — a két ország külügyminiszterének vezetésével — folytatódtak a kedden kezdődött magyar— spanyol hivatalos tárgyalások. A tárgyalások végén Paja Frigyes és José Pedro Pérez- Llorca magyar—spanyol kon­zuli egyezményt írt alá. Spa­nyolországnak ez az első ilyen jellegű megállapodása szocia­lista országgal, Pója Frigyes spanyol kollé­gájával értékelte a magyar— spanyol kapcsolatok alakulását is. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy köl­csönösen meg kell keresni azo­kat a formákat, amelyek mind­két fél érdekeinek megfelelően módot adnak a kapcsolatok kü­lönböző területein a kölcsönö­sen előnyös együttműködés to­vábbfejlesztésére. Ennek je­gyében került sor a magyar— spanyol konzuli egyezmény aláírására is. A tárgyalások során José Pedro Pérez-Llorca viszontláto­­gatásra hívta meg Puja Fri­gyest, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta.­­ A tárgyalások befejezése után — a déli órákban — Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke az Or­szágházban fogadta José Pedro Pérez-Ilorcát. Mindkét esemé­nyen jelen volt Puja Frigyes, valamint Magyarország madri­di, és Spanyolország budapesti nagykövete.­­ A spanyol külügyminiszter és felesége tegnap elutazott hazánkból. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Puja Frigyes és felesége, illetve a Külügyminisztérium több ve­zetője, s ott volt Kincses ló és Pedro de Churruca. Ifjúsági aktívaértekezlet a Néphadseregnél Szerdán rendezték meg a Magyar Néphadsereg ifjúsági aktívaértekezletét a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. A tanácskozást Csémi Károly vezérezredes, honvé­delmi államtitkár nyitotta meg. Az elnökségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Varga Sabján László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A Néphadsereg minden terü­letét képviselő több száz ka­tonafiatal előtt Kárpáti Fe­renc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnöke adott számot arról, hogyan valósultak meg a nép­hadseregben a párt ifjúság­­politikai céljai, s beszélt a so­ron levő feladatokról. A vitában részt vett Korom Mihály is. Köszöntötte az ér­tekezlet résztvevőit, majd át­adta a Központi Bizottság és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözle­tét. Ezután arról szólt, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszakban honvé­delmünk korszerűsítésében, erősítésében is tervszerűen va­lósítjuk meg elhatározásain­kat. A szövetséges hadseregek­kel végrehajtott közös gyakor­latok is bebizonyították: a Magyar Néphadsereg felké­szültségét, harcértékét tekint­ve méltó partnere a Varsói Szerződés többi hadseregének. A továbbiakban rámutatott: jóleső érzéssel állapítható meg, hogy a párt általános és honvédelmi politikája jól ér­vényesül a Néphadseregben, megvalósulnak az ifjúsági tör­vényben megfogalmazott el­vek. Az ifjúsági aktívaértekezlet Csémi Károly zárszavával ért véget. (MTI) A közelgő nőnapra készítik elő a virágokat a zala­egerszegi Városgazdálkodási Vállalat kertészetében, a napokban 11 fajta nyíló cserepes virágból 10 ezer darabot és 4 fajta vágott virágból 22 ezer szálat szál­lítanak a virágüzletekbe és vállalatok, intézmények részére. (3. o.) Előbbre lépnek a szolgáltatók (3- 6.) Szervezünk, de mit? (3. o.­ Tudomány, technika (4. oj Bölcsődei gondozónők (5. o. Rendhagyó szülői értekezletek Kanizsán­­. 15. o.) a minőség Zászlólevonás a Gellérthegyen Szerdán a gellérthegyi Fel­­szabadulási Emlékműnél kato­nai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyeket a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta megalakulásá­nak 64. évfordulója alkalmá­ból vontak fel

Next