Zalai Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
1982. május 28. Napirenden a szakmai, oktatási kérdések Zalegerszegen tanácskoznak az ország módszertani bölcsődéinek vezetői Tegnap délelőtt kezdődött Zalaegerszegen a KISZ iskolában a módszertani bölcsődék vezetőinek kétnapos országos értekezlete, amelyen az intézményvezetőkön kívül résztvesznek az anya- és gyermekvédelmi főorvosok, a megyei vezető védőnők, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének vezetői, tudományos munkatársai, az Egészségügyi Minisztérium képviselői. A tanácskozás célja a szakmai munka színvonalának emelése, az oktatás, tovább, képzés fejlesztési lehetőségének megvitatása. A módszertani bölcsődék vezetőinek országos tanácskozását negyedízben rendezik meg. Ez a fórum nagy lehetőséget nyújt arra, hogy egységessé tegyék az ország bölcsődéiben folyó munkát, hiszen a módszertani bölcsődék azok az intézmények, amelyeknek feladata felelősséggel továbbítani a megye többi bölcsődéjébe mindazokat az ismereteket, információkat, amelyek révén jobb lehet a gyermekek nevelése minden intézményben. adói szerepkört is betöltenek. A bölcsődékben folyó gondok Részt vesznek a kutatásokban mói munka fejlesztésén, ellen- is, s ezek az intézmények kiőrzésén túl a módszertani vivatottak elsősorban az új módtézmények vezetői szaktanácsszerek kipróbálására. A módszertani bölcsődék ellenőrzési tapasztalatairól dr. Szegedi Judit, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének főigazgató-helyettese tart előadást a résztvevőknek. Megjelent a Béke és Szocializmus Hatvan évvel ezelőtt, 1922- ben alakult meg a Szovjetunió. Ebből az alkalomból közli a folyók: Dinmuhamed Kunajevnek, az SZKP KB PB tagjának „A nemzetek egyenlőségének és egységének lenini elvei” című írását. Florakisz, a görögországi KP főtitkára azt vizsgálja, mi a politikai helyzet sajátossága a görög balratolódás viszonyai között. A latin-amerikai események egyre jobban nyugtalanítják a világ közvéleményét. A Béke és Szocializmus szerkesztőségének latin-amerikai és karib-tengeri bizottsága eszmecserét rendezett a térség helyzetéről, az egyes országokban tapasztalható fejleményekről. A szerkesztőség nemzetközi szimpoziont rendezett „A gazdasági fejlődés és a szocialista haladás a szocialista építés mai szakaszában” címmel. Különböző politika nézeteket valló békeharcosok ismertetik nézeteiket korunk kulcskérdéseiről. „A konszolidáció első lépései” címmel közli a folyó- Dél-dunántúli Általános Orvosnapok Keszthelyen A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének Dél-dunántúli területi szervezete, a Magyar Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesületének Dél-dunántúli tagozata, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság, a Magyar Rehabilitációs Társaság, a Magyar Agrártudományi Egyesület Üzemegészségügyi Bizottsága, valamint a Magyar Geriátriai Társaság rendezésében tegnaptól három napig Keszthely ad otthont a második Dél-dunántúli Általános Orvisnapoknak. A kongresszus dr. Várallyai Gyula, a MAOTE elnöke megnyitójával kezdte meg háromnapos munkáját. Dr. Fodor Miklós, a MAOTE Dél-dunántúli területi titkára ismertette a szervezet által kiírt tudományos pályázat eredményét, amely szép zalai sikert hozott. Második díjat vehetett át dr. Marx Gyula (Zalaegerszeg) a motorfűrészkezelők vibrációs megbetegedéseivel foglalkozó dolgozatáért. Harmadik díjat kapott dr. Horváth István (Keszthely), aki az időskorúak gondozásával kapcsolatban írt elemző munkát. Ezután dr. Szilvás Rudolf elnökletével plenáris ülés következett. Délután szekciókban tanácskoztak a résztvevők, majd az általános orvosi ellátás helyzetéről és jövőjéről vitafórumot rendeztek. Ma szekciókban tanácskoznak tovább. A tanácskozás szombaton ér véget. A kongresszus fő témáiról prof. dr. Tényi Jenőtől, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanárától érdeklődtünk. — Négy megye, Baranya, Somogy, Tolna, és Zala közel 160, az egészségügy területén dolgozó szakembere, zörében orvosok— három fő témában cserélik ki tapasztalataikat, véleményüket. Elsőként a körzeti orvos, az üzemorvos és a modern mezőgazdasági üzem kapcsolatát említeném. Ennek atémának aktualitását az adja, hogy a mezőgazdaság fejlődésével, a kemizációval, a nagyüzemi állattartással, a gépesítésselmegnövekedett az üzemegészségügy szerepe. Gondoljunk csak a zajártalomra, vagy az állatok emberre is veszélyes betegségeire. Statisztika igazolja a munkahelyen bekövetkező megbetegedések számának növekedését. Az eldöntendő kérdés az, hogy körzeti orvos, vagy üzemorvos foglalkozzon ezekkel az emberekkel. Hol a határ, mi indokolja az üzemorvos tartását, illetve milyen speciális képzéssel lehet felkészíteni a körzeti orvost, hogy a mezőgazdasági ártalmakat felismerje, kiszűrje, sőt megelőzze. Ehhez kapcsolódik a körzeti orvosok helyzetével és jövőjével foglalkozó témánk, amely az alapellátás és a kórház helyzetét, kapcsolatát bonyolgatja. Harmadik fő témánk a krónikus betegek és fogyatékosok rehabilitációjának kérdései a körzeti és üzemorvosi gyakorlatban. A 30 évvel ezelőtti akut orvoslás háttérbe szorulása, az idült betegségek előtérbe kerülése megkívánja, hogy foglalkozzunk a rehabilitáció átértékelésével is. — Kongresszusunk új vonása, hogy az orvostudomány mellett más szervezetek is bekapcsolódtak a tanácskozásba. Ez növeli a kitekintés lehető- ségét — teszi hozzá dr. Bottár Ádám, a MAOTE főtitkára. — Mintegy 80 előadás hangált el a három nap alatt, vitákon, kerekasztal beszélgetéseken. ZALAI HÍRLAP Kell a jó könyv a gyárban is Ahol lépni sem tudnának a műszaki könyvtár nélkül A könyv valamennyiünk hűséges, mindennapi társa. A legkisebbek — még a betűt sem ismerve — meséskönyvek képeit bámulják, a kisiskolások pedig ábécés könyv segítségével ismerkednek a világ dolgaival, s később, az ifjúkor éveiben tankönyv, szépirodalom és ismeretterjesztő—tudományos munkák érlelik felkészült emberré a diáknépet. De kell a jó könyv felnőttnekidősnek egyaránt, ha élményszerzés, avagy a művelődés iránti vágy, netán csak a szórakozás igénye vezérli is. Azaz a jó könyv az élet becses és fontos tartozéka, sőt akadnak, akik számára egyenesen létszükséglet egyfajta irodalom megléte, tevékenységük szinte minden órájában. Beszéljünk ezúttal róluk! Minden műszaki könyvet Az EIVRT nagykanizsai gyárában négy éve egyedülálló kezdeményezés született: egy valóban a kor színvonalán álló műszaki könyvtár kialakítását határozták el. Valójában ekkoriban alakult, ki a maga nemében páratlan — egy kapun belül a fényforrásgyártás valamennyi tennivalóját egyesítő — kanizsai üzem, s ez a tény nélkülözhetetlenné tette a sokirányú műszaki dokumentáció helyi hozzáférhetőségét. Függetlenített műszaki könyvtárost alkalmaztak hát Kőszegi István személyében, egyúttal szerződést kötve a Műszaki, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval, valamennyi, hazánkban megjelenő műszaki irodalom szállítására. — Négy év során egy kézirat Berecz Jánosnak, az ezer kötetes műszaki könyv- MSZMP KB Külügyi osztálya tárat építhettünk ki, amely vezetőjének írását, amely fel- alapművek mellett műszaki vázolja a huszonöt évvel ezej leírásokat, szabványokat tesz előtti magyar tapasztalatokat, hozzáférhetővé — hangsúlyozta a műszaki könyvtár vezetője. — 153 olvasónk van pillanatnyilag, s tavaly úgy ezer alkalommal kölcsönöztek szakirodalmat. Ez talán kevésnek tűnik a négy és fél ezres állandó gyári létszámhoz viszonyítva, ám ebből csak két százaléknyi a felső-, 14 pedig a középfokú végzettségű szakember, s az itt sorakozó műszálú irodalom hasznosítása zömmel főiskolai, egyetemi végzettséget feltételez. De a könyvkölcsönzés csak az egyik szolgáltatásunk! Valóban, az Izzó gyárai közt egyedülálló kanizsai műszaki könyvtár még sok mindent tud. Az anyaüzem nagykönyvtára az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ segítségével 96 nemzetközi témakört figyeltet, s ebből a kanizsai izzóüveggyár technológiai osztálya 34 iránt érdeklődött az utóbbi időszakban. S itt már szép példa kínálkozik arra, hogy a korszerű műszaki dokumentáció bizony, nélkülözhetetlen munkaeszköz, sőt minden szakkönyvtári befektetés sokszorosan kamatozhat A nemzetközi kutatások gyors helyi hasznosítása is hozzájárult ugyanis ahhoz, hogy az üveggyári technológusok kidolgoztak egy náluk évente mintegy ötmilliós értékű, import kiváltó eljárást, melynek során a külföldről behozott földpátot hazai timfölddel helyettesíthetik az üveggyártás során. (A könyvtár éves könyvbeszerzési kerete egyébként 45 ezer forint de sohasem jelentett problémát, ha túllépték ezt az összeget Újítások, szabadalmak segítője Ez a könyvtár abban is rendhagyó, hogy a kölcsönzött kötetek számát nem korlátozzák és persze, felszólításokkal, késedelmi díjak kilátásba helyezésével sem bombázzák a búvárkodó műszakiakat. Akad olyan mérnök-vezető, akinél jelenleg is 45 kötet található, mert a feladatok igénylik ezt. Bencze Sándor, a műszaki osztály fejlesztő mérnöke mondotta: — A témafigyelési szolgáltatást eddig ugyan nem vettem igénybe, de például a szakmérnöki vizsgához jelesül hozzásegített műszaki könyvtárunk. Emellett a havonta érkező Műszaki információk című válogatás tanulmányai — melyekről könyvtárunk rendszeres figyelemfelhívót juttat el az érdekelt szakemberekhez — ugyancsak sokat segítettek az üzemszervezéssel, automatizálással kapcsolat©s feladatok megoldásában. A fiatal mérnök nevéhez máris több műszaki újdonság kifejlesztése kapcsolódik, bár szerinte náluk minden más szakember is potenciális fejlesztő, újító. Tervezett olyan automatikát, ami a takarékosabb világítási gyakorlatot segítheti, sőt szerkesztett egy anyagot és alkatrészt megtakarító, a hibás lámpákat már a gyártás során kiszűrő berendezést is. (Ez egyedül a kanizsai gyárban évente kétmilliós veszteséget küszöbölhet ki, negyven gépsorra alkalmazva.) Mások azt fejtegették, hogy lépni sem igen lehetne a a munkában sokszor, ha nem állnának rendelkezésre a különféle szabványok, vagy az új gépek, műszerek üzembe helyezési útmutatásai és más visszatérően szükséges dokumentumok. Az ember naponta beszaladhat a műszaki könyvtárba azért a három mondatért, amire szüksége van az éppen soros tennivalóhoz és ez jó dolog — hallottuk Tóth Lászlótól, a normál lámpaüzem vezetőjétől. — De a helyben hiányzó információkat is gyorsan beszerzik. Nekem is sokat segített a könyvtárunk egy szabadalom előkészítésében, ami a forrasztási problémákat küszöbölheti ki majd. Történetesen egy időben a lézersugaras technológiát is kipróbáltunk: alkalmazható-e? Ehhez is helyben jutottunk hozzá a szükséges műszaki információkhoz. Saját fordítói gárdával jónéhány kanizsai műszaki maga is fordít külföldi szakirodalmat, de ebben is segít a gyári könyvtár szolgáltatása. A központi Izzó-könyvtár ugyan rendszeresen eljuttatja a gyárak profiljához kapcsolható, s a világon bárhol megjelent műszaki újdonságok kivonatát, amiről ugyancsak figyelemfelhívót postáznak száz helyi szakembernek. A kanizsai könyvtárnak járó, 12 féle külföldi szakfolyóirat cikkeit — miként az új berendezések dokumentációját is — viszont már helyi fordítógárda ülteti át magyarra — angol, orosz, német és francia nyelvből. Se szeri, se száma azoknak, akik rendszeresen élnek e szolgáltatásokkal. — A mi könyvtárunk látogatására csakugyan nem kell senkit noszogatni, hiszen aki lépést kíván tartani a gyár fejlődésével, az saját jól felfogott érdekétől sarkallva is búvárkodik itt — magyarázta a tényeket Kőszegi István. Ottjártunkkor egy technikus böngészett a polcokon. — Az előkészítő üzem áttelepítését magunknak kell megterveznünk — így Ruzsics József a speciál-lámpaüzemből —, s ilyenkor egy magamfajta gépésztechnikus természetesen építőipari megoldásokat kutat. Én a Videotonból kerültem haza, Zalába, s az itteni műszaki könyvtár is sokat segített az új feladatok megismerésében. Ma már elengedhetetlen ilyen szakmai bázisok kialakítása, főleg olyan világcégeknél, mint amilyen az Izzó is. A tények szerint bárki más ugyanezt mondta volna. X. A. Disznótor csárdással Állandó salai IBUSZ-program lett az erdőgyöngyösek ötlete DÉLELŐTT 11 óra van, az idő az elmúlt forró májusi napokhoz viszonyítva kissé hűvös, amikor begördül a francia turistákkal teli autóbusz azalaegerszegi Alsóerdőn az Erdőgyöngye vendéglő parkolójába. Jobbára idős emberek szállnak le a járműről, fázósan húzzák össze magukon a kardigánt, a kabátot, s tétován néznek körül a hatalmas fák alatt. Sok töprengésre persze nincs idejük, mert rákezdi a zenekar, s magyaros mellénybe öltözött pincérek hozzák a snapszot a buszhoz, biztatják a vendégeket: — Tessék csak inni, majd ettől mindjárt melegük lesz. A kisüstinek sikere van, sűrűn ürülnek a kupicák, a társaság megélénkül. A szabadtéri szalonnasütőkben izzik a faszén, füstje különös hangulatot áraszt. A vendéglő előtt egy jókora katracban koca röfög, odébb pedig áll a rendfa. Fehér ruhás henteslegények jönnek, kirántják a disznót, s amúgy magyar módra lebökik az ámuló franciák előtt. — Jól csinálni. Ezt nagyon jól csinálni — dicséri egy néni tört magyarsággal a böllért. MÍG ZÚG a gázpörzsölő, sajtos, vegyes tálat kapnak a vendégek, majd amikor megkezdődik a disznó szétbontása, a szalonnasütők közé gyűlnek, s maguk süthetik nyárson a rablóhúst. Alig telik el fél óra, a hangulat egyre rózsásabb. A cigányok húzzák, a böllérek, pincérek, sürögnek a vendégek körül, sokan táncra perdülnek, így kezdődött az első disznóöléses vendégfogadás az Alsóerdőn. Óvári Jenő üzletvezetőt az előzményekről kérdem. — Az Erdőgyöngye környezete sok mindenre lehetőséget ad olyan programok megvalósítására is, amire a városban nincs mód. "Felkerestem az IBUSZ-t, mondtam, hogy erre gondoltunk, segítenek-e megcsinálni? Látja, a csoport itt van — mondja. — Igen, a franciák ötvenhárman jöttek el. De vannak itt mások is. Szakmabeliek. Itt a Sport étterem vezetője, az Arany Bárány egyik szakácsa, s mások, máshonnét. Eljöttek. Óváriéknak segíteni. — Egyedül nem bírnánk ilyen programot megrendezni. Most ők jöttek nekem, máskor tőlünk megy valaki nekik segíteni. Elmúlik jócskán dél, amikor a franciák felkerekednek és pihenni térnek. Legszívesebben maradnának, annyira érdekli őket, miként lesz a rendfán pirosló röfiből húsleves, húsoskáposzta, disznótoros. De, hát a délutáni programban szerepel még egy göcseji őrségi kirándulás is. Egyöntetűen arra szavaznak, inkább pihennek egyet és négy órakor ismét visszajönnek az Erdőgyöpgyébe disznótoros vacsorára. A BUSZ négykor meg is érkezik. A leszállókat újabb meglepetés éri. Hetyke kanászlegények fogják körül őket, pattogtatják ostoraikat. A cigányok pedig húzzák a talpalávalót, fiatal, népviseletbe öltözött lányok sikítanak, s ropják a csárdást, csak úgy dong a föld. A kanászok megragadják a vendég asszonyokat, s táncba viszik őket. De a francia férfiak sem pihennek, pillanatok alattelkapják a magyar lányokat, s korukat meghazudtoló frisseséggel állják a ritmust. Cser György és társai — a Zalai Táncegyüttes táncosai — óriási sikert aratnak. A franciákat alig lehet asztalhoz ültetni. Későn este indulnak útnak a vendégek. Filmen, fényképeken elviszik haza ennek a napnak az emlékét. S mi maradt Óvári Jenőéknek? — Megérte? —• Igen. Rengeteget dolgoztunk, de érdemes volt megpróbálni. AZ erdőgyöngyösek kezdeményezése ezzel az egy rendezvénnyel nem zárult le. Az IBUSZ állandó zalai programajánlatába felvették az alsóerdei disznóöléses vendégfogadást, aminek jó hírét Franciaországba már elvitték. Győrffy István 6