Zalai Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 2-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

4 Indiai est­e nagykanizsán A Hevesi Sándor Művelődé­si Központ kamaratermében megtartották a Teaház máso­dik rendezvényét, amelyre úgy jöttek a vendégek, hogy ez al­kalommal valami egészen szo­katlan élményben lesz ré­szük. Ezen az estén ugyanis a földrésznek is beillő indiai szubkontinens kultúrájával és népeivel ismerkedhettek meg a különböző korosztályok kép­viselői. India ezerarcú állam, mér­hetetlenül gazdag művészeti és filozófiai hagyományokkal. Ebben az államban évszázado­kon át együtt élt a jó és a rossz, a dúsgazdag és a nincs­telen, az ultramodern és az évezredes, a dinamika és a mozdulatlanság. Mindez kife­jezésre jutott a budapesti Rock-színház balettművészei­nek előadásában. A táncosnők a világhírű oifid költemény, a Dzsájadéva gondolataira és klasszikus vnd szitárzenére komponált tánc- és pantomim­jeleneteket adtak elő. Az in­diai tánc jellegzetességei: a kar és a láb kígyózó mozgása, valamint a hangsúlyozott arc­játék. Az est Indiai vendége Joshi Bhárat bábművész volt, aki először vetítettképes előadást tartott hazájáról, bemutatva a különböző népcsoportokat, az indiai kultúra évezredes fel­legvárait — közöttük Mohend­­zso Dárot és Khadzsuráhot, valamint érzékeltette a kö­zönséggel a hindu vallás és filozófia bonyolultságát. A teázó vendégek lelkesedéssel fogadták a hazánkban tanuló indiai művész kötetlen elő­adásmódját. Ezután J. Bhárat meglepetésünkre a Toldi egy részletének tolmácsolásával kedveskedett a jelenlevőknek. A két ország barátsága ezen az estén többek között kifeje­zésre jutott a szanszkrit és a magyar költészet egy-egy gyöngyszemének felidézésével, egy minikiállítással, amely képekben mutatta be az állan­dóan változó Indiát és baráti beszélgetésekkel. Az indiai kultúra jellemző vonásairól tájékoztatták a Teaház vendégeit azok az is­meretterjesztő filmek, ame­lyeket az indiai nagykövetség bocsátott a házigazdák, azaz a HSMK animációs csoportjá­nak a rendelkezésére. A rövid­­filmek felidézték az ősi kéz­művesmesterségeket, utaltak India népitáncainak sokfélesé­gére és végigvezették a nézőt az észak-indiai Himácsal Pra­­des vadregényes tájain. S mindezt az európai fül számá­ra varázslatosnak tűnő indiai zenei motívumok tették felejt­hetetlen élménnyé. Az éjszakába nyúló rendez­vényen a végső búcsúszó hin­di nyelvein hangzott el: Na­­maszté Bhárat! — Viszontlá­tásra India! Gelencsér Gábor a Körösi Csom­a Társaság tagja elé Sámson László tanár úr ve­zénylésével. A vetélkedőre való felhívás­ban szerepelt: „Belépés” egy Petőfi-vers előadása. Először a zsűri a megtanult verseket hallgatta meg, illetve pontoz­ta. Utána vetélkedőkön elma­radhatatlan fotó következett,­­ amelyben Petőfi-verseket kel­­­­lett felismerni. A Körbe-kör­­t­be feladat meghatározásaiból­­ Petőfi Sándor nevét olvastuk­­ össze. Az­ összerakó játék Pe­tőfi A magyar nemes c. vers két sorát adta megfejtésül. Pi­henésként részleteket hallgat­tunk a János vitéz c. film ze­néjéből, persze a feladat itt sem maradt el. Meg kellett mondani ki a zeneszerző, ki a szövegíró, ki énekel, ki ren­dezte a filmet. A Nevekből költő című játékban Arany nevét olvashattuk ki átlós irányban, s fel kellett sorolni kapcsolatait Petőfivel. A szó­játék ötbetűs szavaiban talált hárombetűs szavak kezdőbe­tűi összeolvasva a Toldit ad­ták. Arra a kérdésre kellett választ adni, hogyan kapcso­lódik Petőfihez a megtalált szó. Amíg a zsűri az egyes fel­adatokat javította, addig vil­lámkérdésekre feleltünk. Az első helyezettek Libor Zoltán, Pintér Erzsébet, Takács Má­ria 6. osztályos pajtások let­tek. Az első három helyezett könyvet kapott jutalmul. Esz­perantó nyelven is elhangzott Petőfi Szabadság, szerelem cí­mű verse. Tatár Tünde úttörőtanács-titkár Kisgörbő A képen Joshi Bhárat báb­művész Petőfi vetélkedő Kisgörbőn Csapatunk névadója születé­sének 160. évfordulója alkal­mából vetélkedőt rendeztünk csapatvezetőnk, Babics Gyul­áné szervezésével. E Először az énekkar megze­nésített Petőfi verseket adott Feltételes-e a megálló? Fiam munkavégzés után Za­laegerszegről Pusztaszentlász­­lóra utazott haza január 12-én reggel autóbusszal (havi bér­lete van). Az autóbusz 5.20-kor indult a 14. sz. beállóból. Pusz­­taszentlászlóra érve fiam je­lezte leszállási szándékát a te­lepi megálló előtt, mert ott akart leszáll­ni, hiszen ott la­kunk. Az autóbusz vezetője ezt nem vette figyelembe, ha­nem továbbhajtott, és csak a posta előtti megállóban állt meg. Innen kellett kb. 1,5 ki­ Szántó György, galambok! olvasónk a helyi postai kéz­besítő munkáját bírálja. Egy címére érkezett gyásztáviratot amely december 29-én 13.30 órakor érkezett a galamboki postahivatalhoz, csak másnap, december 30-án, 15.15 órakor kézbesítette részére. (Részletes levelét továbbítottuk a Pécsi Postaigazgatósághoz). Felker József (Nagykanizsa, Kodály u. ,3/B.), arra kéri a Volánt, hogy helyezzék visz­­sza a 33-as helyi járatú autó­buszmegállót eredeti helyére, a vasgyárnál. Ugyanis a MÁV kb. 3 hónapja megszüntette azt a barikádot ahd az áthe­lyezést szükségessé tette. Horváthné (Nagykanizsa, Pusztaszer u. 5.) szóváteszi és képekkel is illusztrálja, hogy a nagykanizsai Széchenyi tér 2. számú ház ablakai állandó jelleggel hirdetésekkel vannak tele. — Úgy tudom, a hirdetés a Magyar Hirdető és az újsá­gok kizárólagos joga — írja. Molnár­­Attila Hahóiról ar­ról számol be levelében, hogy Gazdag Erzsi írónővel talál­koztak december közepén az iskola úttörői. Az író—olvasó találkozón, ahol az úttörők és az óvodások adtak műsort, az írónő dedikálta könyveit lométert visszagyalogolnia, hogy hazaérjen. Kérdésem: Kötelessége-e megállni a veze­tőnek a fenti megállóban, ha van fel-, illetve leszálló? Fábián István Pusztaszentlászló Kossuth u. 2. Teljesíthetetlen utolsó kívánság Már korábban is érkezett­­ szerkesztőségünkhöz panasz a­­ szentpéterúri temető lezárásé-­­ val kapcsolatban. Idézünk a­­ levélből: „Nálunk Szentpéter­­úron egy új temetőrész nyílt és csak oda engednek temet­kezni. Holott ez a falu népét sérti. A meghalt szülő mellett van hely és hozzátartozójának az a kívánsága, hogy halála után egymás mellé temessék. Ez itt meg van akadályozva. Kérdésünk, van-e ilyen tör­vény? Mikor a régiben bőven van hely, akkor miért kell egymás mellől 200 méterre el­tenni az elhunytat.” Olvasónk levelét kivizsgálásra és válasz-, adásra továbbítottuk a Pacsai Községi Közös Tanácsnak, de választ sajnos ez ideig nem kaptunk. Ezúttal Csigi Józsefné tata­bányai lakos fordult hozzánk azonos panasszal. Többek kö­zött a következőket írja: „Édesanyám 1982. december 20-án meghalt Még életében egy kérése volt, ha meghal, fia mellé legyen eltemetve, aki 1954-ben halt meg. Ahogy Tatabányáról hazaértem, azon­nal a pacsai tanácsra mentem, a tanácselnököt kerestem fel, akinek elmondtam anyám utolsó kérését A válasz az volt, hogy december 22-én reggel 8 órakor a szentpéter­úri kirendeltség vezetőjével együtt megadják a választ. Megadták. Eldöntötték, hogy anyámat csak az új temető­ben temethetem el. A fájda­lomról szólni sem tudtam, csak annyit, hogy még egy ha­lálra ítéltnek is teljesítik az utolsó kívánságát Nem értem, hogy egy nyolcvan éves édes-­­­anya, aki a községnek tisztes­séges állampolgára volt miért nem alhatja örök álmát fia­talon elveszett gyermeke mel­lett” Felhívás Az Agrárfelsőoktatási Intéz­mények Felvételi Előkészítő Bizottsága Szakmunkásokat Előkészítő Tanfolyama (SZET) felvételt hirdet a tanfolyam 1983/84. tanévére. A tanfolyamra jelentkezhet­nek azok a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben, Me­zőgép vállalatoknál, szakszö­vetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM—MVM. sz. együttes rendelet 3. és 4. §-ában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1983. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi cí­men: Agrárfelsőoktatási Intézmé­nyek Felvételi Előkészítő Bi­zottsága SZÉT Tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103. A jelentkező szakmunkások­nak a tanfolyam vezetősége megküldi a SZÉT részletes fel­vételi tájékoztatóját és a fel­vételhez szükséges jelentkezési lapot Ez utóbbit kitöltve 1983. április 15-ig kell a tan­folyam címére eljuttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1983. má­jusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, végle­ges felvételükről ennek alap­ján történik döntés. A képzési idő 10 hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlakásos ok­tatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik felsőoktatási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Si­keres felvételi vizsga után a választott intézmény képzési céljának és idejének megfele­lő agrármérnöki, üzemmérnö­ki diplomát szerezhetnek. Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága Gödöllő Az Állami Balett Intézet a hivatásos együttesek utánpót­lására az 1983/84-es tanévben néptáncosképzést indít. Felvételre jelentkezhetnek azok a lányok és fiúk, akik az 1982/83-as tanévben feje­zik be az általános iskola nyolcadik osztályát és kedvet éreznek a táncos pálya iránt A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. Időpontjáról és köve­telményeiről az Állami Balett Intézet írásban értesíti az ér­dekelteket A felvételi vizsgák­ra jelentkezők budapesti elhe­lyezéséről a szülőknek kell gondoskodniuk. A tanulmányi idő négy év, a növendékek a szakképzéssel egyidejűleg gimnáziumi okta­tásban is részesülnek. Tanul­mányaik végeztével szakmai oklevelet és érettségi bizonyít­ványt kapnak. A jelentkezési kérelmet ja­nuár 31—február 12. között a Balett Intézet címére (1061 Budapest, Népköztársaság u. 25.) kell eljuttatni. ZALAI HÍRLAP ­ Változások a gyógyászati segédeszközellátásban Korszerűbb fogászat, ötven százalékos térítés — „Jogosíttatás” nélkül adják ki — Évente 75 ezer embert érint az ortopéd cipők új ára Alapvetően a lakosság érde­keit, a betegek igényeinek jobb, gyorsabb, színvonalasabb kielégítését szolgálják azok a jelentős változások, amelyeket a gyógyászati segédeszköz­ellátásában vezettek be az év első napjával. A változások lé­nyegéről, az általuk elérendő célokról tájékozódtunk az Egészségügyi Minisztériumban dr. Simon Kis Gábornál, a válla­latfelügyeleti osztály ve­zetőjénél, aki elmondta: " Az új rendszerben bővült a kórházak és rendelőintéze­tek kijelölt osztályainak, vala­mint a szakrendelések úgyne­vezett felírhatósági jogköre. A betegeket felesleges utazástól mentesíti, hogy a hallásjavító készülékek egy részét, vala­mint a hallókészülék-tartozé­kok közül az elemeket, akku­mulátorokat, zsinórokat és gu­midugókat a megyei audioló­­giai állomások szolgáltatják ki. Gyorsabban jutnak hozzá A kórházból elbocsátott be­teget a jövőben minden eset­ben el kell látni a szükséges gyógyászati segédeszközre jo­gosító vénnyel is. A rászorulók számára biso­­nyára örvendetes, hogy — a szervezeti változásokkal — ezentúl gyorsabban kapják meg az orvos által felírt se­gédeszközöket. Az eddigi — több, mint három évtizedes — gyakorlat az volt, hogy az or­vos rendelvényét a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságán, illetve megyei igaz­gatóságain „jogosíttatni” kel­lett Ennek megtörténte után a társadalombiztosítási igazgató­ságok, illetve helyi kirenedelt­­ségeik, kihelyezett raktáraikból adták ki a felírt segédeszközt. Tagadhatatlan, hogy az orszá­gosan mintegy 140 kiszolgáló hely készlet összetételében voltak eltérések. közt gyártó vállalat helyi részlegéhez mehet, ahol vagy azonnal átveheti a cikket, vagy méret után készítik el. Közérdeklődésre tarthat szá­mot, hogy a lakosság — az ed­digi rendszernek megfeleljen — az egyes termékek árának 15 százalékát téríti meg, az állam továbbra is 85 százalék­kal járul hozzá minden gyó­gyászati segédeszköz megvá­sárlásához. Ez a térítési arány azonban nem mindig érvénye­sülhetett a fogtechnikai termé­kek körében. Az utóbbi évek­ben e területen jelentős vá­lasztéki—minőségi változás következett be amelynek nyo­mán — különösen a rögzített fogpótlásoknál — a térítési díj többnyire meghaladta a meg­szokott 15 százalékos lakossá­gi hozzájárulást, sőt az arany, aranyötvözet és porcelán mun­kák esetében a beteg fizette a pótlás teljes költségét. Ezek­hez a fogpótlási megoldások­hoz továbbra sem adnak tá­mogatást. Viszont a minden­kire kiterj­edő korszerűbb fo­gászati ellátásban ezen túl az állam minden termék árának felét kifizeti. Arányában pedig még többel, 75 százalékkal já­rul hozzá a nyugdíjasok teljes protézisének elkészítéséhez. Csök­kent a térítési díj A gyógyászati segédeszközök és rehabilitációs eszközök je­lentős csoportjánál (például rokkantkocsik és egyedi igény alapján készült eszközök) az eddigi 15-ről 10 százalékra csökkent a térítés díj mértéke, amely a legsúlyosabb esetek­ben, a művégtagra szorulók­nál még ennél is kevesebb, mindössze 6 százalék. Évente mintegy 75 ezer embert érint az ortopéd cipők új térítési díja, amelyek lényege az, hogy amíg az erősen deformált láb­ra készített cipőért továbbra is­­csaknem a teljes korábbi összeget kell fizetni, a másik lábra készített, illetve a nem súlyos lábtorzulásban szenve­dők cipőinek térítési díját már a normál cipőárakhoz igazítot­­ták. G. R. Kijelölt vállalatok A gyógyászati segédeszköz­­ellátásra most kijelölt válla­latoknak már van jártasságuk, vidéki hálózatukkal képesek színvonalasan megoldani és folyamatossá tenni az országos ellátást. Úgynevezett bázisvál­­lalatok: a Fogtechnikai Válla­lat, a Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyára, az Orvosi Műszer­kereskedelemi Vállalat, a Gyógyáruért­ékesítő Vállalat, az OFOTÉRT, az Állami Fod­rászat és a 19 Megyei Gyógy­­szertári Központ veszik át a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és meffyei igaz­gatóságainak feladatait. Ezzel megszűnt, a „jogosíttatás” gya­korlata, a beteg az orvostól közvetlenül a felírt segédesz- 1983. január 18. A hónap jogszabályai A Magyar Közlöny decem­ber 4-i számában jelent meg az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete a társadalombiz­tosítási törvény módosításáról. Eszerint január 1-től betegsé­gi és anyasági ellátásra, csa­ládi pótlékra, nyugdíjra és bereseti ellátásra jogosult a kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvéd és a munkaviszony­ban nem álló előadóművész is. Anyasági és temetési segélyt, családi pótlékot, nyugdíjat és baleseti ellátást kap­ha­na­k az egyéni gazdálkodók. Ugyan­ezek a jogok — a családi pót­lék kivételével — megilleti a­­kisiparos és magánkereskedő segítő családtagként közremű­ködő házastársát és élettársát. Anyasági és temetési segélyt, valamint családi pótlékot kap­hatnak egyebek között a fel­sőoktatási intézmények nappa­li tagozatos hallgató is. Bale­seti ellátásra jogsultak a mun­kásőrség nem hivatásos állo­mányú tagjai és a társadalmi munkát végző személyek is. A pénzügyminiszter rendele­tet adott ki az autó­buszjáru­lékról, amelyet január 1-től a közületek tulajdonában lévő, húsz főnél nagyobb befogadó­­képességű buszok után kell fi­zetni. A járulék összege gyárt­mánytól, típustól függően 30, illetve 60 ezer forint évente. A menetren­dszerű utasforgal­mat lebonyolító buszok mente­sek a járulékfizetési kötele­zettség alól. A Magyar Közlöny decem­ber 10-i számában jelentek meg azok a jogszabályok, ame­lyek a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatosak. Ugyanitt található a Minisz­tertanácsnak az a rendelete, amely szerint ezentúl gyü­mölcsből készült pálinkát — a jogszabályok által meghatáro­zott keretek között — magán­­személyek is előállíthatnak. To­vábbi újdonság, hogy a szesz előállításával foglalkozó gaz­dálkodó szervezet szeszfőzdé­jét — külön jogszabályban meghatározott feltételek mel­lett — üzemeltetés céljából magánszemélyeknek bérbe ad­hatja. Itt tulajdonképpen a ke­reskedelemből már ismert szerződéses üzemeltetési for­máról van szó. A mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­ter végrehajtási rendelete sze­rint —, amely ugyanebben a közlönyben olvasható — ma­gánszemély pálinkafőzés cél­jára legfeljebb 500 liter főző­üst kapacitásos szeszfőzdét lé­tesíthet. Ennél nagyobb kapa­citású szeszfőzdét szerződéses üzemeltetésre sem lehet átad­ni Ugyancsak a szesszel kap­csolatos, mégis egészen más téma az, amellyel a december 13-i Magyar Közlönyben meg­jelent törvény­erejű rendelet foglalkozik: 02 alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelé­séről van szó. Erre az az al­koholista kötelezhető, aki rendszeresen ittas állapotával, magatartásával családját, kis­korú gyermekének fejlődését, környezete biztonságát veszé­lyezteti, vagy a közrendet, a munkahelyén a munkát, a fe­gyelmet ismételten és súlyosan zavarja. A kötelező intézeti be­utalásra akkor kerülhet sor, ha a korábbi tapasztalatok alapján a rendelőintézetben, a kórház alkohológiai osztályán végzett kezeléstől már nem várható eredmény és az illető önként nem veti magát alá az alkoholelvonó kezelésnek. Nem kötelezhető Intézeti kezelésre, aki 18. életévét még nem töl­tötte be és az sem, aki olyan betegségben szenved, amely miatt kórházi gyógykezelésre van szüksége. Az intézeti kezelés legfeljebb két évig tarthat, annak elren­delését állami szervek, társa­dalmi szervezetek, illetve az alkoholista által veszélyezte­tett személyek is kezdemé­nyezhetik. A tanács egészség­­ügyi szakigazgatási szerve előbb igazságügyi orvosszak­értőt hallgat meg, majd ha a kezelést indokoltnak tartja, az ügyészséghez továbbítja az iratokat A beutalásról a járás­­bíróság dönt népi ülnökök közreműködésévek Január elsején léptek ha­tályba az új lakásügyi jogsza­bályok. Ezzel kapcsolatban a Magyar Közlöny december 15-i számában olvasható a pénzügyminiszter rendelete a lakásépítési (vásárlási) és egyéb építési kölcsönfelvéte­lekről. Egy négytagú család több szintes épületben levő la­kás építéséhez 360 ezer, csalá­di házhoz pedig 300 ezer fo­rint maximális kölcsönt kér­het az OTP-től. Ugyanezek a felső határok 5—*-6 fő esetén 400 ezer, illetve 340 ezer forint. A felújítási, korszerűsítési munkákra nyújtható kedvez­­ményes kamatozású kölcsön felső határa 100 ezer forint, míg emletráépítésre, tetőtér­­beépítésére legfeljebb 150 ezer forint hitel nyújtható. A közlönynek ugyanebben a számában található a pénz­ügyminiszter úr rendelete az illeték-jogszabályok módosítá­sáról. A legfontosabb válto­zás: a lakásszerzés illetéke 12- ről 7 százalékra rö­kkent. Deák András

Next