Zalai Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 2-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
4 Alapos felkészülés ■ sikeres vetélkedő Az MM. 33. sz. Zalaegerszegi Fiúnevelő Intézetének pártalapszervezeti vezetősége a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója tiszteletére 1982. szeptember 8-án „Ki tud többet a Szovjetunióról” címmel vetélkedőt hirdetett meg az intézet növendékei részére. A vetélkedőt növendékeink politikai nevelése kapcsán a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítése céljából rendeztük a Szovjetunió népei életének, munkájának bemutatásával. A vetélkedőre történő felkészülést úgy segítettük elő, hogy 14 héten keresztül minden héten 3 képes, szöveges tablót készítettünk és a tablók szöveges részében leírtakra — hetenként — kérdéseket adtunk ki. Az ünnepélyes keretek között megrendezett vetélkedő öt tagú zsűri előtt folyt. Valamennyiünket meglepett növendékeink magas tárgyi tudása, amely azt tükrözi, hogy a pártvezetőség által meghirdetett vetélkedő elérte célját, hiszen ilyen mértékű ismeretről számot adni csak alapos és lelkiismeretes felkészültséggel volt lehetséges. A szoros versenyben az első helyezést intézetünk 3. csoportjának növendékei: Szilágyi Zsolt, Kiss Zoltán, , Fazekas Albert és Szekeres István szerezték meg. A felkészítők Bognár Zoltán, Németh Kálmán nevelők és Árvay József gyermekfelügyelő voltak. A vetélkedőre való hosszútávú felkészítés során arról győződhettünk meg, hogy növendékeink megkedvelték és igénylik az ismeretszerzés ilyen módját Ezért pártvezetősé- I günk — az intézet állami vezetőivel egyetértve — úgy határozott, hogy hasonló módon készítjük fel növendékeinket a tavaszi Forradalmi Ifjúsági Napok — március 15-e, március 21-e és április 4-e méltó keretek között történő megünneplésére Kedvező tapasztalataink alapján a politikai nevelés hatékonyságának növelésére az előbbiekben leírt módszerünket bátran merjük javasolni a nzem nevelőintézeti tanulók részére is. Bodrogi György, az MSZMP alapszervezet titkára Sötétbe borult falvak a keszthelyi Dédász körzetében A nemesbüki „botladozók" nevében kérem segítségüket A községet üdülőkörzetté nyilvánították. Sajnos félő, hogy a mentőknek sok dolguk akad, mert a közvilágítás enyhén szólva gyenge, sőt néha napokig egyáltalán nincs. Hiányzik a közvilágítás a buszmegállóknál és az útelágazásoknál is. A tanácsnál többen is sokszor jelentették, de sajnos semmi foganatja. Azt a választ adták, hogy ők is szóltak már telefonon, sőt ajánlott levélben is kérték a keszthelyi Dédász kirendeltséget, de semmi válasz. A községben jórészt idősebbek laknak és itt a csúszós utak ideje is. Jó lenne, ha az illetékesek egy-egy sötét estén végigsétálnának gyalogosan a sötét utakon, körökön és saját maguk tapasztalnák, milyen kellemes botladozni és a kén- és lábtöréstől rettegni. Még csak annyit jegyzek meg, hogy a napokban ugyanehhez a Dédász kirendeltséghez tartozó községben, Vindornyafokon jártam, ott is ugyanezt tapasztaltam. Semmi közvilágítás nem volt, ahogy mondták, már napok óta, de máskor is gyenge és hiányos. A sok-sok „botladozó” nevében: Vaska Miklós Nemesbük Nem teljesült az ígéret A lap 1961. augusztusi számában a Postánkból rovatban olvastam a KPM Közúti Igazgatóságától Pete István válaszát, mely szerint a 75. sz. út Pacsán átkelő szakaszát 1982- ben fogják jó minőségű aszfalt burkolattal ellátni. Az útvonal felújítása során (kb. 1979-ben) ugyanis a községen belüli szakaszt kihagyták. Az ígéret 1982-ben nem teljesült A rossz minőségű, nagy átmenőforgalmú úton már több mint négy éve éri „megrázkódtatás” az arra haladókat. .. Ha esetleg a közművesítés, vagy útvonal szabályozása távlati célja lenne a magyarázat, ennyi időre akkor is célszerű lett volna a jelenleginél jobb minőségű, de nem túl költséges burkolat felújítás. F. Gt. Zalaegerszeg (Pontos név és lakcím) Nemzetközi eszperantista találkozó Egerszegi eszperantisták is részt vettek azon a hagyományos téli találkozón, amelyet 12. alkalommal rendeztek meg Budapesten, a Láng Művelődési Központban. A találkozóra a magyarok mellett nagyon sok külföldi eszperantista jött Bulgáriából, Lengyelországból, Olaszországból, az NDK- ból, az NSZK-ból, sőt még Afrikából is voltak vendégek. Ezen az esten, amely másnap hajnalig tartott, mindenki aki ott volt, nagyon jól érezte magát A zene és a hangulat végig kitűnő volt A magyar és az eszperantó himnusz után a rögtönzött rövid ünnepi felszólalásban a vendéglátók és a vendégek kívántak egymásnak boldog új évet és megígérték, hogy egy év múlva újra találkoznak. A mulatság végén eszperantó dalokkal búcsúztunk el egymástól Novák Rudolf, Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 3/B. Visszatetsző „otthonosság’ Nagy István zalaegerszegi olvasónk írja: Ki nem volt még olyan szituációban, hogy az illetékes, akire vár, akitől tanácsot kérne, akitől választ vár, aki az ügyét intézi, az csak fogja a telefont és mondja-mondja a magáét. Beszélget, a szó szoros értelmében rendezgeti a magánügyeit, maszek dolgait és még csak nem is zavartatja magát, pedig rá várnak. Már toporgunk is, fejünket is megcsóváljuk, de ez sem használ. Az illetőből folyik a szó, teregeti magánügyeit előttünk is a munkaidőben. Mer ilyenkor valaki szólni ? Nemigen, hiszen akkor eleve elveszettnek tekinthető az ügy, amelyben számunkra kedvező döntést, hírt várunk. Látszólag egy út marad: a tűrés, a fásult beletörődés — ez pedig a legrosszabb. Furcsább a szituáció, ha mindezt vezető , beosztásban levő embertől látják a beosztottai. Nos, ilyenkor ki mer szólni? Inkább gyakorolják a példát. Mindezt így általánosságban le is írjuk, társaságban elmeséljük. Az utóbbi időben — úgy tűnik egyre gyakrabban — még a napi sajtóban is ololvashatunk ilyesmiről. De ZALAI HÍRLAP konkrétan, személyre szólóan mindez elvétve szokott megtörténni. Egyébként is van egy közmondás, miszerint: akinek nem inge, az ne vegye magára. Az „otthonosság" érzéséről a Népszabadság egyik nyári számában a következőt olvastam: „Tegnap a műhelyben olyan gulyást főztünk, hogy összeragadt utána az ujjam. Az egyik munkatárs szerezte a húst — általában ő a be szerző —, a hozzávalók meg ott vannak az öltözőszekrényben. Csak az a baj, hogy utána szomjas lesz az ember, s nem arra, ami a mosdó csapjából folyik. .. később persze dolgoztunk is..— írja olvasónk, majd végezetül Aczél Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának nemrég elhangzott szavait idézi levelében: „Hát nem furcsa? Már száz esztendeje is azért harcoltak a dolgozók, hogy a 12—14 óra helyett csak nyolcat kelljen dolgozniok, most meg ott tartunk, hogy szép szóval, fegyelmező eszközökkel kell rábírni némelyeket, hogy a nyolc órát, vagy legalábbis annak nagy részét munkával töltsék.” Klubdélután a brigáddal Napközis csoportunknak az óhídi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Petőfi Sándor szocialista brigádjával jó kapcsolata van. 1982. december 21-én klubdélutánt rendeztünk, melyre meghívtuk a brigád minden tagját. A karácsonyi műsorunk után nagy meglepetés ért bennünket, amikor több mint 1500 forint értékű könyvet kaptunk ajándékba. Mi is megajándékoztuk a bácsikat, a magunk által készített üdvözlő kártyákkal. Játékos vetélkedő volt a folytatás, melyen a brigád tagjaiból választottunk zsűrit. Boldogok voltunk. A felnőttek arca is csupa derű, vidámság volt. Uzsonna után tánccal fejeződött be a délután. Az ajándékokat ezúton is köszönjük, az új évben pedig erőt, egészséget, jó munkát kívánunk a brigádtagoknak. 42 napközis kisdiákhíd, Általános Iskola „Pontosabb témaköröket a honismereti vetélkedőkön! — mert az eddigiekben sok volt a felületes—” A fenti címet írták levelüknek Rasztovits László és Horváth Gyula, a zalaegerszegi 407-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma honismereti szakkörének nevében. — Óvatosak voltunk a csak felületesnek nevezett megfogalmazásnál, mert a tények alapján jóval olyanabbat is írhattunk volna. A KISZ Zalaegerszegi Városi Bizottsága — mindig valamelyik helyi középiskolára bízva a lebonyolítást — az utóbbi két évben három honismereti vetélkedőt hirdetett meg valamennyiünk örömére De mindegyiknél akadt felelőtlenség. Az 1981—32-es tanévben meghirdetett Évfordulós Játék több részből állt A 2. rész Zalaegerszeg története és műemlékei címet viselte. Erre készültek fel a 12x5 fős csapatok is. Félreérthetetlenül csak Zalaegerszegről volt szó a felhívásban és nem Zala megyéről. Ennek ellenére a Deák Szakközépiskolában — ők voltak a rendezők — ilyenekről érdeklődtek a zsűritagok a versenyzőktől, mint a kápolnáspusztai bivalyrezervátum, a kanizsai Vasember ház, a török kút ugyancsak Nagykanizsáról Mindettől függetlenül a 2x5 fős csapatunk a 12-es mezőnyből a 2. és a 4. helyen végzett Az Élni emberül című városi szintű szóbeli versenyen — a Ganz Szakközépiskola rendezésében — magas, pontszámmal — 17-tel — az első helyen végzett 3 fős csapatunk. Mindezeket nem dicsekvésként írjuk le, csupán azt szeretnénk bizonyítani, hogy honismereti szakkörünk nagyon komolyan veszi ezeket a vetélkedőket Élvezzük, sőt egymás közt is vetélkedünk. A városi KISZ-bizottságnak az 1982—83-as mozgalmi év vetélkedő sorozatát a Zrínyi Gimnázium KISZ-bizottsága patronálja A mi hazánk címmel. 7 részből áll Eddig 3 zajlott le. De hogyan? A 3. forduló témájának 2. része Zala megye, valamint Zalaegerszeg története 1848-tól napjainkig címre hallgatott Eredetileg évszám nélkül közölték és csak a verseny előtt szorították az utolsó 150 évre. Volt még vissza két hetünk , Talonba a római kort, a Borostyánkő utat Zalalövővel, a keleti gótokat az avarokat, Nagykapornakot Egervári, a török kort Thury Györggyel, s gyerünk a reformkorba Csányi Lászlótól és Deák Ferenctől napjainkig. Erre föl a versenyen az egyik csapatunk megkapta Zalalövő napjaink ásatásainak fényképét és a feltárt korról kellett volna beszélnünk. , , A versenykiírás IV. fordulója 1983. január 21-én lesz a megyei tanácson. A rendezők azonosak az előzővel , a megyei tanács KISZ-alapszervezete. Témája: Zala megye ipara és mezőgazdasága 1945-től, Zala megye társadalmi élete. A téma 2. részén sokat gondolkodtunk, megkérdeztünk nálunk okosabbakat, e téren jártasabbakat, az eszmei irányítót, konkrét választ azonban nem kaptunk, illetve valami ilyesmit. A főispáni, alispáni, főszolgabírói stb. vezetés helyett most a nép által választottak, a tanácstagok és az azokból továbbválasztott vb-k intézik a zalai társadalmi életet stb. Hát erre valóban nem gondoltunk volna Azt sem tudtuk, hogy ez külön zalai specialitás. Hát ez Hajdú-Biharban nem így van? De tegyük félre az élcelődést, vegyük komolyabban — az irányítók is! — ezt a különben minden téren nemes szándékú, aktív cselekvésre serkentő, a hazaszeretet érzéseit gazdagító, személyiséget formáló honismereti mozgalmat. Ennek ezt a játékos, jóhangulatú vetélkedőit is, hiszen örömmel csináljuk, keresgélünk, kutatunk, vetélkedünk, csak tudjuk a témakörök félreérthetetlen anyagát. Végezetül József Attilát idézik: „.. .te szülj nekem rendet. Jó szóval oktasd, játszani is engedd Szép, komoly fiadat!” Ezt kérjük mi is. Legyünk hűek nagy költőnk intelmeihez, s ezen gondolkodjanak el a mozgalmat ■ irányítók is. Mi már 3 éve ebben a szellemben tesszük — írják. Nádor Anna Nagykanizsa, Kisfaludy u. 21. sz. alatti olvasónk nem érti, miért hiánycikk az olcsó előjegyzési naptár. December közepe óta hetente körüljárom a papír és írószer üzleteket Nagykanizsán és nem tudom beszerezni a szinte minden háznál nélkülözhetetlen naptárt — írja. I Jarusek Gyula (Nagykanizsa, Fabik K. u. 13.) arról tájékoztat levelében, hogy évzáró közgyűlésbre készül a nagykanizsai XII. sz. lakásfenntartó szövetkezet, amely, mint a számok bizonyítják, eredményes gazdálkodásról adhat számot. Forgács András (Zalaegerszeg, Zrínyi u. 2.) Balázs János cigány származású r.arz festő munkásságát méltatja, akinek véletlen felfedezése a Nemzeti Galéria naív gyűjteményét gazdagítja. — A cigány értelmiségi rétegben a pedagógusok mellett már található orvos, költő, író. A napilapokból értesültünk a baranyai cigánymúzeumról, a cigány képzőművészek kiállításáról, melyek tőlünk eléggé távol esnek. Elsősorban önmagunkon keresztül tudunk képet alkotni a világról, a társadalomról. Ehhez segítenek hozzá a cigány alkotók művei. A városban élő cigányok igényeinek, érdeklődésének felkeltése érdekében lehetőséget kellene teremteni az ilyen alkotók és műveik bemutatására. Az időnkénti találkozások során ezek az alkotók tanújelét adták annak, hogy szívesen állítanának ki Zalában is, ha hívnák őket. (Pl. Péll Tamás festő, aki Hollandiában végezte el az akadémiát.) De szőkébb környezetünkben is találhatnánk naív művészeket, akik szívesen állítanának ki. Egy kiállítás megrendezése lehetőséget nyújtana az itt élő cigányságnak, hogy pozitívabban fogadja el környezetét, önmagát — írja többek között. Arányi József keszthelyi (Tessedik u. 3/a) olvasónk írja, hogy csalódást okozott számára a tévé szilveszteri műsoráról írott kritikánk. — Egyetértek azzal, hogy egy jobb szombat esti vegyes filmkoktél néha jobb, mint ez a felemás Bécs—Budapest közös műsor. Amivel nem értek egyet, Hofi műsorának értékelése. Nagyon elnéző volt vele a tévé kritikus. Úgy tudom, szeptemberben kivált a Mikroszkópból és kinevezték a tévé szórakoztató osztálya egyik vezetőjének. Nyilatkozott újságban, rádióban, tévében és a most mivel foglalkozik kérdésre azt válaszolta: Készülök a szilveszteri műsoromra. De hát ezzel a műsorral szerepelt a színházban és járta az országot (Hévíz, SZOT szanatórium) — írja olvasónk és megállapítja, hogy élvezhetőbb kabaréműsorra számított. A forgalmi rend nem felelt meg az előírásoknak Lapunk december 14-i számában a Postánkból rovatban közöltük Fekete József Várvölgy, Kossuth u. 157/1. sz. alatti olvasónk levelét, aki a községben levő útkereszteződésben végrehajtott módosításhoz fűzött észrevételeket. Levelére a t/* DK -T zr 4 A Ac/í ntól p Ír rtiTístkftno tról no rm- sznmtnlz * — Az útkereszteződés átépítését az tette szükségessé hogy a „Közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről” szóló 2/1976. sz. KFM-rendelet előírásainak az útkereszteződés kialakítása és forgalmi rendje nem felelt meg. Nem tartható fenn ugyanis a rendelet szerint a járművek áthaladási elsőbbsége az útkereszteződésben a kanyarodó útvonalon, ha a kereszteződésben egyenesen haladó másik út is van. Ez az előírás tette szükségessé az úttorkolat egyik ágának lezárását és az áthaladási elsőbbség megváltoztatását. 1982. december 21-én az érintett szervek bevonásával helyszíni szemlét tartottunk, melynek során kisebb módosítások elvégzését és kiegészítő jelzések elhelyezését írtuk elő. Ezekkel a módosításokkal az útkereszteződés forgalmi rendje megfelel az előírásoknak és a biztonságos közlekedés feltételeinek. Kovács Károly főmérnök Pályázat katonai főiskolai jele*ntkezésre Jelentkezésre hívjuk fel dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, aikik a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — érettségi bizonyítvány, vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, — nőtlen családi állapot, — 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolára pályázók a jelentkezési lapot iskoláikban, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatják meg. A jelentkezők felvételüket kérhetik: a Kossuth hajós Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövésre; harckocsizó; felderítő; rakéta- és tüzér; műszaki; magasépítő és BM határőr szakokon; b) Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol csapatlégvédelmi rakéta, csapatlégvédelmi tüzér; honi légvédelmi rakétakomplexum; híradó; rádióelektronikai; lokátortechnikai és vezetéstechnikai üzembentartó; vegyi védelmi; általános fegyverzeti üzembentartó; harc- és gépjármű üzembentartó; hadtárt és katonai pénzügyi szakokon; c) Killián György Repült Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép sárkányhajtómű*; helikopter sárkányhajtónyű; repülőgép fedélzeti műszertechnikai*; rádiótechnikai*; fegyvertechnikai üzembentartó és vadászirányító-megfigyelő, valamint a polgári repülés szakterületi részére a *-gal jelölt szakokon folyik a képzés. A katonai főiskolák a katonai képesítés mellett a szakterülethez kapcsolódó üzemmérnöki, üzemgazdászi, vadászirányító-megfigyelő szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést adnak. A pályázati határidő: január 31. Ki tud róla? 1982. január 21-én a debreceni Hámán Kató utca 68. szám alatti házból eltűnt, s lehetséges, hogy megyénkbe került egy német juhászkutya. A képen látható Hella nevű szuka ismertető jelei: homlokán négyzet alakú fekete folt van, végtagjai, nyaka, szügye, hasa és a farka alsó része zsemleszínű, a többi testrésze fekete. Eltűnésekor szegecses nyakörv volt a nyakán. Agresszív ugatása 800 méterre is elhallatszik. Mivel a kutya rokkant ember nélkülözhetetlen segítőtársa, ezért tulajdonosa, Simon Istvánné (Debrecen, Hajdú János u. 2.) ötezer forintos jutalmat ad megtalálójának 1983. Január 1