Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

Mérleg és célok wmmmmmammwtadmuima­tts­ssammtmt&mmmmmmB A Magyar Szolidaritási Bizottság ülése Hétfőn ülést tartott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság a Hazafias Népfront Brlg­ád rakparti székházában. A ta­nácskozáson az elmúlt évi eredményeket összegezve Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára rámutatott: a mozgalom jelentős részt vállalt a magyar dolgozók internacio­nalista neveléséből, segítséget nyújtott a fejlődő világ haladó erőinek antiimperialista harcá­hoz, sajátos eszközeivel támo­gatta a politikai és gazdasági függetlenségük elnyerését, il­letve megszilárdítását célzó törekvéseiket, a társadalmi ha­ladásért, a faji megkülönböz­tetés felszámolásáért folytatott küzdelmet. Nemzetközi tevé­kenysége során a szocialista országok partnerszervezeteivel folytatott együttműködés elmé­lyítésén, a fejlődő országok béke- és szolidaritási bizottsá­gaival kialakított kapcsolatok erősítésén munkálkodott. A beszámolóból kitűnt: a mozgalom tavaly erejéhez mérten anyagilag is hozzájá­rult a szabadságukért küzdő népek, a társadalmi haladás útjára lépett nemzetek támo­gatásához. A világ számos pontjára eljuttatott segélyszál­lítmányok orvosi felszerelése­ket, gyógyszereket és ruhane­műket tartalmaztak. A Szoli­daritási Bizottság számlájára a társadalmi szervek mellett számos vállalat, intézmény, szövetkezet kollektívája, szo­cialista brigád és sok áldozat­kész állampolgár fizette be fo­rintjait. Az idei tervekről szólva Sü­tő Gyula elmondta: a Magyar Szolidaritási Bizottság megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri és támogatja Vietnam, Laosz, illetve Kambodzsa népeinek harcát, amelyet a nemzetközi imperializmus és térségbeli szövetségesei ellen vívnak. Szükséges gyorsítani a kam­bodzsai gyermekváros munká­latainak ütemét: az e célra for­dítandó összegek egy részét a lakosság önkéntes befizetései­ből kívánják előteremteni. Erősítjük szolidaritásunkat a kubai, a nicaraguai, a Salva­dori és a grenadai forradalom­mal, támogatjuk a térség más országaiban zajló küzdelmet, az elnyomó rendszerek és a fasiszta diktatúrák megdönté­sét,­­ a demokráciáért, a szabadságjogok érvényesülésé­ért. Fokozzuk szolidaritásun­kat az afgán kormánnyal, amely az ország életének kon­szolidálásáért, a törvényes ha­talom nemzetközi elismerteté­séért munkálkodik. Sütő Gyula hangoztatta: a magyar szolidaritási mozga­lom nemzetközi kapcsolatai­nak keretében is fellép az igazságos és átfogó közel-kele­ti béke előfeltételeinek megte­remtéséért. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak Angolára, Mozambikra, Etiópiára és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságra, támogatva elő­rehaladásukat a szocialista építés útján. Cselekvő szolida­ritás kíséri a namíbiai SWA­­PO és a dél-afrikai ANC igaz­ságos harcát, amelyet a gyar­mati rendszer végleges felszá­molásáért, a fajüldözés és az apartheid megszüntetéséért vív. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság hazai és nemzetközi tevékenységével elő kívánja mozdítani a nemzetközi de­mokratikus szervezetek akciói­nak sikeres megvalósulását, a szolidaritás erőinek mind ösz­­szehangoltabb fellépését — hangzott el az ülésen. (MTI) Barátságunk ápolói Immár negyedszázados múltra tekinthet vissza a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Amikor február 14-én megemlékezünk e ne­vezetes évfordulóról, nem feledkezhetünk meg népe­ink legjobbjainak kapcsola­tairól, így arról a segítség­ről, amelyet I. Péter nyúj­tott a magyar Rákóczi Fe­renc vezetésével vívott sza­badságharchoz. Szólni kell arról a barátságról, ame­lyet népeink legjobb fiai­nak vére pecsételt meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az oroszor­szági polgárháború idősza­kában, majd később a Nagy Honvédő Háború éveiben. Ma ez a barátság különö­sen értékes számunkra, mi­vel a szocialista rendszer közös voltának szilárd alap­jára, a szovjet és a magyar nép gyökeres érdekeinek egységére, a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elveihez való hűségre épül. Már a Szovjet—Magyar Baráti Társaság múlt évi programjainak puszta fel­sorolásából kitűnik, milyen széles körben hatoltak be barátságunk eseményei a szovjet emberek életébe. A társaság munkájának for­mái ugyanakkor változato­sak, mint amelyen sokrétű maga az élet. A társaság te­vékenységében az elmúlt esztendőben nagy helyet foglaltak el olyan tömeg­­rendezvények, mint a test­vérvárosok, testvérmegyék képviselőinek találkozói, a küldött­ségcserék, turistauta­zások. Nagy jelentőségűek voltak a néneink életének nevezetes dátumai alkal­mából­ rendezett konferen­ciák, szemináriumok és ünnepségek, amelyeken a résztvevők kinyilvánították baráti érzelmeiket. Nagyon népszerűek voltak a színé­szekkel, zenészekkel és a kultúra más művelőivel va­ló találkozók, mert ahogy mondani szokás, a kultúra a nép lelke. Ha pedig a ba­rátok kizárják egymás előtt a lelküket, ez a bizalom és barátság legmagasabb fo­ka. A társaság munkájában aktív szerepet játszanak a kollektív tagok: a vállala­tok és intézmények, kolho­zok és iskolák, számuk a Szovjetunióban ma már 1700 körül mozog. A társa­ság alapszervezeteinek munkájában nagy figyelmet szenteltek a rokonvállala­tok és szervezetek társadal­mi és termelési tapasztala­tainak kicserélésére. Nem titok, hogy az előadói mun­ka sok tekintetben, ha ugyan nem teljes mérték­ben, az előadó felkészültsé­gétől függ. Ezért nem vélet­len, hogy a társaság külö­nös figyelmet fordít a Ma­gyarországra küldendő szovjet előadók kiválasztá­sában. A jubileumi és em­lékezetes dátumok kapcsán a társaság folytatta a szov­jet emberek megismerteté­sét a gazdag és eredeti ma­gyar kultúrával. Emlékeze­tes találkozó volt a Kálmán Imre-est, amelyet a híres magyar zeneszerző születé­sének 100. évfordulója al­kalmából rendeztek. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság más szervezetek­kel együtt Számos irodalmi estet is szervezett, többek közt „Magyar irodalom a Szovjetunióban”, valamint „Petőfi Sándor és a jelen­kori magyar költészet” cím­mel. Ezzel csupán körvonalaz­tam a népeinket összefűző barátság fejlesztésére is szívvel végzett sokrétű munkát. Hiszen az egész szocialista közösségben a barátság és az egység az, ami leküzdhetetlen erővé tesz bennünket. N­os Hell'mn APNEES I » >y» /7>/ Vs // >/»///! mümiÉ /////////////////////////////, Télfiz« vasárnap délután Borsfán (3. o.) mm Takarékos szepetnekiek (3. o.; Tájékoztató az egyetemi— főiskolai felvételikről (S. *0 Farsang a Rózsakertben (5. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 38. szám Ara: 1,40 forint 1983. február 13., kedd Zárszámadás ’83 Van miből osztani! Ezekben a napokban tartják zárszámadó köz-, illetve kül­döttgyűléseiket a megye termelőszövetkezetei. A napiren­dek legizgalmasabb pontja a múlt év gazdálkodási ered­ményének alakulása, tehát a nyereség és annak felosztása. Három közös gazdaság zárszámadásából villantunk fel érde­kes adatokat. Nagy eredményjavulással büszkélkedhet a sojtöri közös gazdaság. A korábbi évek mindegyikében tisztes nyereséget produkált a terme­lőszövetkezet, egy esztendővel ezelőtt is több mint hétmillió forint volt gazdálkodásuk vég­eredménye, most viszont 22 ezer forint híján 13 millió fo­rint a nyereségük. Közel négymilliót helyeztek fejlesztési alapra, a tagok az alkalmazottak 1,6 millió fo­rinttal részesednek az ered­ményből, míg a biztonsági alapra egymillió jutott, szociá­lis, kulturális célokra pedig 567 ezer forintot használnak fel. Szinte megismételte egy év­vel korábbi eredményét a zalakomári Árpád Vezér termelőszövetkezet. Nyeresé­gük 3 milió 167 ezer forint, amiből majdnem félmillió fo­rintot oszthatnak fel részese­dés címén a tagok és az alkal­mazottak között, de pár száz­ezer forint került a szociális, kulturális, illetve a biztonsá­got szolgáló alapra is. A nyereség-ismétlést 34 mil­lió forintos termelési értékkel biztosították, amiből az állat­­tenyésztési főágazat részesedé­se a legjelentősebb, 14,7 millió forint Folytatódott az elmúlt évek tendenciája a kisgörbői termelőszövetkezetben. A mos­toha körülmények között gaz­dálkodó közös gazdaságban az alaptevékenységen kívüli ága­zat a jelentősebb, részesedése a hetvenmillió forintos terme­lésből több, mint 46 millió fo­rint, míg sorrendben az állate­­nyésztés következik 12,5 és a növénytermesztés tízmillió fo­rinttal. A főágazatok együtt valami­vel több, mint 3­8 millió fo­rint nyereséget biztosítottak a mezőgazdasági üzemnek. Kétmillió forint letétbe Folyik a lakáskérelmek megújítása Nagykanizsán A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabá­lyok értelmében az első félév végéig meg kell újítani a la­káskérelmeket. A nagykanizsai városi tanácson járva azt tu­dakoltuk, hogy milyenek az eddigi tapasztalatok, milyen gondok nehezítik a sok admi­nisztrációval járó munkát? — Felkészültünk, s ennek megfelelően szerveztük át a munkát — tájékoztatott Bánki József lakásügyi főelőadó. — A megújításokkal teljes egé­szében az ügyfélszolgálati iro­da dolgozói foglalkoznak. Így gyorsabb lett a munka, s átte­kinthetőbb az egész terület. Tavaly év végén 2532 jogos igénylőt tartottak nyilván a városban, s ebből nem egészen két hét alatt 566 kérelmet meg­újítottak. Ezen kívül 382-en ki­töltötték a nyomtatványokat, de a letéti díjat még nem fi­zették be. Amennyiben szep­tember végéig ezt nem teszik meg, törlik őket az igénylők közül Egyébként is csak akkor veszik nyilvántartásba a ké­relmezőt, ha felmutatta a be­fizetést igazoló papírokat. Ed­dig több mint 2 millió forintot fizettek be az igénylők.­­ Szükséges ezzel kapcso­latban egy félreértést is tisz­tázni — mondta Megyési Ti­­borné, az ügyfélszolgálati iro­da csoportvezetője. — Egyik az, hogy a minőségi cserét ké­rőknek nem kell fizetniök a kérelem megújításakor, a má­sik pedig, hogy az előírt összeg letétele nem jelent —mint azt sokan hitték — azonnali kulcs­(Folytatás a 2. oldalon.) Készül a húsvéti sonka Ötezer tonna húskészítmény Keszthelyről Tavaly az országban első­ként a Pápai Húskombinát keszthelyi gyáregységében kezdték meg a baromfihúsos termékek gyártását. Jelenleg párizsi, visli, reggeli felvágott, veronai, füstölt és lecsókol­bász, valamint májas készül baromfiból. A tervek szerint 1983-ban 850 tonna baromfi­­húspépet dolgoznak fel. Ennek zömét a kaposvári Fejlesztési és Állattenyésztési Egyesülés biztosítja számukra, de Sár­várról és a zalaegerszegi Ba­romfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalattól is érkezik alapanyag. Az első negyedév termelésé­ben már jelentős helyet fog­lal el a húsvéti termékek gyártása: összesen 20 vagon sonka készül. A sonkába fecs­kendővel juttatják be a pácle­vet, majd sózzák, s körülbelül három hét alatt pirosas érett áru lesz belőle. Az ünnepi füstölt termék fele Budapest­re kerül, a többi a megyei és társvállalati ellátást javítja. Az első negyedév másik sláge­re a hurka. Naponta 2,5—3 tonnát gyártanak belőle. A keszthelyi gyár éves ter­vében összesen 5 ezer tonna húskészítmény előállítása sze­repel. Vörösáruból 1200 tonna, a felvágottakból közel 900 ton­na, a kolbászfélékből pedig 400 tonna készül. A füstölt áru 300 tonnát tesz ki, míg kenőmá­jasokból, disznósajtból és hur­kafélékből elérik az 1000 ton­nát Szalonnából 800 tonna a terv, parasztsonkából 3,5 va­gonnal gyártanak. A keszthelyi gyáregységben egyre korszerűbb körülmények között dolgoznak. A fejlesztés során már elkészült az egyik csontozó helyiség, most a má­sik rész teljes felújítása fo­lyik. Épül egy 15 vagonos hű­tőház, fagyasztó és tároló is, amelyet az első félév végén ad át a kivitelező. Elkészült már az új hurkaüzem is, napi 4,5 tonna kapacitással, a régiben a baromfihúsos termékeket gyártják. Ezeket a sonkákat húsvétkor fogyasztjuk (Arany Gábor felvétele) Ünnepségsorozat kezdődött Moszkvában Moszkva, (MTI): Barátsági nagygyűlést rendeztek hétfőn Moszkvában, a Vlagyimir Il­­jics Villamosgép Gyárban, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 35. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen voltak a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság vezetői, megjelent Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A gyűlésen Vaszi­lij Golubjev, az SZKP KB tag­ja, az SZMBT elnökhelyette­se és Molnár Endre, kereske­delmi tanácsos mondott beszé­det. Az ünnepség előtt a magyar vendégek ellátogattak az 1847- ben alapított, ma Lenin nevét viselő nagy múltú üzembe megismerkedtek a gyár mun­kájával, történetével. A Vla­gyimir Iljics gyár munkásgár­­dája kollektív tagja a meg­alakulásának 25. évfordulóját ünneplő Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak. Az üzem SZMBT-szervezete jelentős részt vállalt a szovjet—magyar kapcsolatok ápolásában, szoros szálak fűzik az MSZBT szer­vezeteihez. A hétfői nagygyűléssel kez­­dődött az ünnepségsorozat,­­ melyen megemlékeznek a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulójáról. Eb­ből az alkalomból Moszkva több nagyüzemében, s a szov­jet köztársaságok fővárosaiban is barátsági gyűléseket tarta­nak.

Next