Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
4 Miért nem a beérkezés sorrendjében? Az EDÁSZ lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó részlegénél 1982. szeptember 3-i bejegyzéssel iktatták bojlerbekötési kérelmünket. Éjszakai áramfogyasztás mérésére alkalmas műszerek felszerelésére, villanybojlerünk üzembehelyezésére várunk azóta. Október végén érdeklődtem először, azóta már sokadszor, mert biztattak, hitegettek és hittem is, addig, míg az alábbit nem láttam és tapasztaltam. Októberben nevünk előtt egy—másfél oldalnyi igénylés volt „kihúzatlan”. November végén a nevünk után 2,5—3 oldalnyi áthúzott, azaz már teljesített igénylés volt Hogy miért maradtunk ki, miért nem kerültünk sorra, kérdésünkre az elosztást végző dolgozó „fontossági elbírálást!” említett (öregek, világítással együtt járó igény stb.). Ezt meg is értettem. Közben elfogyott az óra. 1983. január 18-án érdeklődtem, gondoltam a leltározásnak vége, tán megindult a szállítás. Igen, azóta jónéhányat be is kötöttek. Január 21-én jártak is a faluban, szereltek fel egy órát, a miénk ismét kimaradt. Szeretném tudni, miért maradunk ki mi már többedszer a sorból. Miért nem érdemeljük meg azt, hogy a beérkezés sorrendjében vegyék figyelembe igényünket. Talán azért, mert mindketten dolgozunk, van két kicsi gyermekünk? Már hat hónapja áll kihasználatlanul a bojler, az egyéves garanciaidőből már ennyi eltelt, de ez másodlagos. Simon Gyuláné tanár Hottó Kerékkötés helyett segítséget várunk Úgy érzem, érdemes ösülni arról a két lelkes emberről, akik a Nagykanizsához tartozó Kiscsertői hegyre az átjáró út építését kezdeményezték. Eljártak a hivatalos szerveknél, s a helyszíni szemle után megkezdték az útépítést — ketten. Fáradtságot nem ismerve szervezték a társadalmi munkát és önkéntes pénzadományokat. Eljártak az anyagbeszerzés és minden olyan munkában, amely az útépítéssel kapcsolatos. A kezdeményezők Finczagyula és Dani László, mindketten nyugdíjasok. Munkájukat csak dicsérni lehet Megjegyzem, hogy az út évszázadokon keresztül földút volt és esős, téli időben járhatatlan. Az út megépítésével a hegyben az élet megélénkült A kezdeményezők szervezik tovább az útépítést, de sajnos akadnak kerékkötők, akik nem akarnak részt vállalni a munkálatokból, csak kritizálnak. Társadalmi munkát nem végeztek, sőt az anyagi hozzájárulást is megtagadták. De reméljük, hogy ők is jobb belátásra térnek és nem gátolják a fejlődést Nádasi Lászó Nagykanizsa Hamburger u. 13. Egyet értek a jegyzet írójával örömmé! olvastam a Zalai Hírlap 1983. február 9-i számában a Jegyzet Vissza a fel Horányi Árpád, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem gépjármű ügyintézője megírta, hogy a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézet továbbképzést szervezett gépjármű ügyintézők és szállításvezetők részére Keszthelyen, a Helikon szállóban. A tanfolyamon a közületi gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos új jogszabályokkal ismerkedtek a több megyéből érkezett szállítást irányító dolgozók. Kárász Lajosné, sármelléki levélírónk panaszolja, hogy a múlt év novemberében Zalaváron felvásárolt állatok árát a mai napig nem kapták meg a zalaegerszegi Állattenyésztési Felügyelőségtől. adónak! című írását Én magam már január 24-én írtam egy levelet Peterdi Pálnak, mert sértőnek találtam, hogy az Onedin család ahhoz képest egy édenkert. Nem feladatom Bázakerettye jó hírének megvédése, de mégis örülök annak, hogy a Zalai Hírlap is szóváteszi az ilyen felelőtlen kijelentést. Köszönöm. Tóth József nyugdíjas tellénháza Úttörőeink írják A csapatunknál lezajlott Tudományos-technikai úttörőszemle eseményeiről szeretnék beszámolni. Első programunk egy szakmaismertető volt. Sok érdeklődő pajtás hallhatott ismertetőt az erdészeti, a védőnői és az állattenyésztői munka-A SrAxiAdrian narvn raise verseny volt. Két téma közül választhattak a pajtások: Úttörőélményeim. Milyennek képzelem el a XXI. századot? Ez utóbbi volt a sikeresebb téma. A természetkutató és a társadalomkutató pajtások egy hétfői napon mérték össze tudásukat. Szép verseket hallhattak az érdeklődők a Petőfi szavalóversenyen Egyéni matematikai verseny is volt, ahol több-kevesebb sikerrel szerepeltek a pajtások. Végül ezt a másfélhetes programot értékelő úttörőtanácsüléssel zártuk. Az úttörőtanács tagjai javaslatot tettek, hogy kik vegyenek részt a TTUSZ járási vetélkedőn. Tóth Lívia a gutorföldi 371. sz. Kossuth L. úttörőcsapat sajtófelelőse ★ Úttörőcsapatunk minden őre a UTAsan a névadópróbára, ahol bizonyíthat-òta, mennyit tud csapatunk névadójának, Petőfi Sándornak az életéről, munkásságáról. Február 3-án volt a vetélkedő napja. Őrsönként bevonultunk és felsorakoztunk. Az úttörőtanács titkára néhány szóban méltatta Petőfi munkásságát, majd elhelyeztük a hála virágait Petőfi mellszobránál. Iskolánk előcsarnokában kezdődött az izgalmas versenyzés. Az első összecsapás a versmondó verseny volt, az őrsök egy-egy képviselője szavalta el az általa választott Petőfi verset. Míg folyt a vetélkedés, a fotószakkörösök sem pihentek, kattogott a gép, villogott a vaku. Az őrsi népdal-éneklést a Petőfi élete alapján készült totó kitöltése követte. Végül sportverekedő, majd lufi-verseny következett. Az eredményeket csak később tudjuk meg, mert a zsűri értékeli az előzőleg összeállított albumokat, gyűjteményeket is. Ferge Rita az úttörőtanács tagja Sármellék Igyekszünk kielégíteni a téglaigényeket Az idei télről és ez Itt a tégla, hol a tégla című, január 15-én és 18-án közölt, a megye téglaellátásáraik gondjaival foglalkozó cikkeinkre terjedelmes válaszlevélben reagált a Szombathely—Zalaegerszegi Tüzép Vállalat. A válaszadó az általános gazdasági tényezők ismertetésén túl számadatokat közöl a megye 1982. évi építőanyag forgalmának alakulásáról, majd cikkeinket összefüggésben a következőket írja: — Az országos helyzethez képest a zalai ellátás a realitások figyelembevételével, megfelelőnek látszik, bár nem mindenben elégíthette ki a fogyasztók igényeit Szólni kell a téglaellátás Zala megyei specialitásairól. A terület sűrű téglagyári hálózattal rendelkezik. A gyárak közül a teskándi, nagykanizsai és kapcsolódóan a balatonszentgyörgyi üzem hazai viszonylatban folyamatosan termelő, korszerű létesítménynek minősíthető. Zala megye területén a téglaértékesítés szinte teljes mértékben úgynevezett művi úton történik, amikor is a Tüzép telepen vásárolt téglablokkokat a vevő — a téglagyárral egyeztetett kiszolgáltatási időpontban — vagy saját (bérelt) fuvareszközével, vagy a gyár által szervezett központosított kiszállítással juttatja el az építkezés helyére. A művi értékesítésnek Vas és Zala megyékben sok évtizedes hagyományai vannak és rendkívüli anyagi kedvezményt biztosítanak a vásárlóknak a vasúton szállított és Tüzép telepen vásárolt téglával szemben. Ekkor ugyanis cca. 25—45 százalékkal drágábban lehetne a téglát megvásárolni, a magasabb kereskedelmi árrés, a kétszeri és hosszabb távú fuvarköltség felmerülése miatt. A művi téglaellátás gyakorlatában természetesen előfordulnak olyan késleltető tényezők, amelyek abból adódnak, hogy a vásárlás és az árukiszolgálás két különböző helyen történik, s emiatt az éves negyedéves kiszállítások egyeztetése, a gyárak termelési programjának késése, a választékok, osztályok időbeni ismerete stb. néhány napos fennakadást jelenthetnek a téglavásárlásoknál. Ez történt január első napjaiban is, amikor a téglaipari vállalat csak január 6-án tudta közölni a januárban eladható téglakereteket, ezeknek a részünkről való telepítlést szétbontása, illetve elpostázása január 11-én történhetett meg, a kiszolgálások gyakorlatilag ezért késtek. Az ellátás folyamatosságának biztosítására megállapodtunk az iparral, hogy a forduló időpontokon (év, negyedév vége) előzetes (a conto) kereteket biztosít részünkre, hogy a téglaeladásokban ne legyen fennakadás. Ezen kívül úgy intézkedünk, hogy a zalai, állami telepeinkre vasúti téglát hozunk be, más területről, amely a vásárlók rendelkezésére áll — természetesen a fentiekben már jelzett, magasabb fogyasztói áron. Bevezetjük továbbá az előlegfizetéses téglaeladás gyakorlatát a telepeken, a megfelelő sorrendiség kialakítása céljából. Témák tisztázására az üzemigazgatóság vizsgálatot rendelt el A vizsgálat megállapította hogy a takarékszövetkezet, a posta, a fodrászüzem 1982. november 23-án, a tejgyűjtő jelentkezési lapja, november 26-án, a cipészműhely jelentkezési lapja pedig december 9-én érkezett a zalaegerszegi kirendeltségre Kirendeltségünk a bekapcsoláshoz szükséges fogyasztásmérőkkel nem rendelkezett, így a bekapcsolást a legnagyobb jóindulattal sem tudta elvégezni. Fogyasztásmérőket csak december 22-én szállítottak a kirendeltség részére. A kirendeltségvezető a cikkben tett ígéretét teljesítette, hiszen a bekapcsolás az ígért 1983. január 5-e előtt, 1983. január 3-án megtörtént. Bartók Tibor üzemigazgató igazgató, Kiss Tihamér ZALAI HÍRLAP Közlekedik a rásegítő járat Lemaradt utasok címmel, január 25-i számunkban közöltük Bolezsár Ede és 40 utastársa levelét, melyben arról panaszkodtak, hogy a Volán nem körültekintően szüntetett meg egy autóbuszjáratot, melynek következtében a Becsehelyről Nagykanizsára közlekedő bérletesek többsége lemaradt a járatokról. A panaszra a Volán 16. sz. Vállalattól a következő választ kaptuk: — A Letenye—Nagykanizsa között reggel közlekedő rásegítő járatnak, a panaszokt napon történt elmaradása miatt keletkezett zsúfoltságról és lemaradásokról értesülve, azonnali hatállyal elrendeltük rásegítő járat ismételt, folyamatos közlekedését. A 19.30 órakor induló Nagykanizsa— Muraszemenye viszonylatban közlekedő járatunk személyzetét kioktattuk az Indulóhelyre történő beállás idejének pontos betartására. Ezúton kérjük a lemaradt utasok szíves elnézését Tulipán József igazgatóhelyettes Megtörtént a bekapcsolás Az ÉDÁSZ zalaegerszegi üzemigazgatósága reagált a Felépült, mert a falu akarta című, december 31-én közölt cikkünkre. , _ A salomvári szolgáltató ház villamos energiával való ellátásával kapcsolatos prob Csak hálózatbővítés után Február 1-i számunkban Miért nem ad bekötési engedélyt a DEDÁSZ? címmel közöltük Máté Árpád szűcs kisiparos levelét, melyben panaszolta, hogy a hévízi autóparkolóban megépített szolgáltató pavilonsorban saját üzletének villamos fűtésére benyújtott kérelmét a DÉDÁSZ elutasította, három társa ugyanakkor engedélyt kapott. A panasszal kapcsolatban a DÉDÁSZ keszthelyi üzemigazgatósága folytatott vizsgálatot és tájékoztatta szerkesztőségünket annak eredményéről: — Az elmített létesítmény tervezését, illetve kivitelezését megelőzően a villamos fűtésre vonatkozóan az áramszolgáltatóval előzetes egyeztetés nem történt. A panaszos és három társa 1981-ben kérte üzemigazgatóságunktól a nyolc egységből álló kisipari szolgáltatóház villamos fűtésének engedélyezését. Ez a fűtési igény kereken 50 kW-os egyidejű villamos teljesítmény igénybevételét jelentette. Mivel a Jókai utcai kommunális kisfeszültségű hálózat műszaki paraméterei nem tették lehetővé, hogy ilyen nagy teljesítményt rákapcsoljunk, az 1981. november 16-án kelt 42. 1—756. számú válaszlevelünkben az 50 kW-os teljesítmény szolgáltatási feltételeként határoztuk meg a nevezett hálózat vezetékcseréjét mintegy 30 ezer forintos költség-előirányzattal. Erre az áramszolgáltatói nyilatkozatra az érintettek nem válaszoltak, ellenben különkülön, egymástól függetlenül jelentkeztek közülük néhányat főtési igényükkel a keszthelyi kirendeltségünknél. Kirendeltségiínk a meglévő hálózat álal megadott határokon belül a jelentkezés sorrendjében két foronaem háló-Zafrp IranegaVicát 1 január 18-án engedélyezte. Ez a két fogyasztó a levélben is szereplő szaruműves és sportruházati kiskereskedő volt. Ezzel a két fogyasztói igénnyel, illetve az üvegcsiszoló számára már 1981. július 27-én kiadott együttes teljesítménnyel a meglévő hálózat terhelése mintegy 20 kW-al növekedett és elérte a megengedett értéket. Ennek következtében további bekapcsolásra már nem volt lehetőség. Máté Árpád fogyasztónk a fenti engedélyek kiadása után 1982. május 6-án, majd ismételten, 1982. december 13-án nyújtott be kérelmet villamos fűtésre, de a már közölt indokok alapján mindkét esetben elutasítást nyert. Téves a fogyasztónk azon információja, hogy 1982. októberében adtunk ki engedélyt, a sportruházati kiskereskedő ugyanis már korábban, 1982 januárjában megkapta az engedélyt. Az adott fogyasztási helyen csak a hálózat bővítésével tudunk további fűtési célt teljesítményt szolgáltatni, amely az érdekelt fogyasztók közös költségviselésével a korábbi előirányzat szerint megoldhatónak látszik. Végezetül megjegyezzük, hogy az áramszolgáltató a hőtárolós készülékek hálózatra kapcsolását a kommunális hálózat terhelhetőségének függvényében engedélyezi úgy, hogy — hőtárolós készüléket nem üzemeltető fogyasztóink számára is — a biztonságos villamosenergia-szolgáltatás feltételei ne változzanak. Az engedélyek kiadása jelentkezés sorrendjében történik addig, amíg a hálózat megengedi, ezt követően az adott hálózatszakaszon csak átépítés, vagy egyéb terhelésváltozás után adunk ki ismételten engedélyt. Tatár Dénes üzemigazgató Nem értünk egyet a megjegyzéssel A zalaegerszegi Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalattól a következő válaszlevél érkezett: A lap január 9-i számában a Megvastagodott a hó című cikkben tett megjegyzéssel, hogy „Zalaegerszegen, akik a városi utak takarításáért felelősek, mintha későn ébredtek volna" — nem értünk egyet Dolgozóink feruár 8-ra virradó éjjel már 3.30 órakor az utak gépi takarítását, szórását megkezdték 3 darab nagy teljesítményű hóekével, 3 darab szóró gépjárművel, 2 darab T—4—K kistraktorral. Ez utóbbiak az autóbuszmegállók takarítását és síkosságmentesítését végezték. Ehhez a géplánchoz csatlakozott 7 órakor még egy nagy teljesítményű hóeke, egy Csepel gépjármű két rakodóval, akik a legveszélyesebb helyekre biztosítékként voltak kiküldve az utak síkosságmentesítésére. A város területén a hótalanítási és síkosságmentesítési munkákat a Költségvetési Üzem és az IKV is megfelelő időben megkezdte. Február 8-ra virradóra az ismételt havazás hirtelen nagy mennyiségben zúdult le, így a megfelelő hóeltakarítási és szórási munkák ellenére természetes, hogy volt kisebb síkosság az úttesteken, ami azonban nem akadályozta a közlekedést. Az ilyen eset nagy havazás miatt kiküszöbölhetetlen. Vállalatunkhoz olyan reklamáció, vagy bejelentés nem érkezett, ami miatt a hóeltakarítással küszködő dolgozóinkat el kellett volna marasztalni. Munkánkat a városi tanács műszaki osztálya is ellenőrizte a vállalat vezetésével együtt, akik megállapították, hogy a hótalanítás és síkosságmentesítési munkákat megfelelően végezzük. Dolgozóink számára a Zalai Hírlapban lévő megjegyzés sértő és lehangoló, kedvszegő, mert a jó munka elismerése helyett inkább elmarasztalásban részesültek. Hivatkozunk a Népszabadság 1983. február 8-i számában közzétett Fővárosi Tanács felhívására, amelyben a Közterületfenntartó Vállalat erőfeszítéseit a hóeltakapui«smé rik», e munka eredményességéhez min 1983. február 15. denki cselekvő segítségét kérik. Ilyen segítséget kérünk mi is minden illetékestől, aki e tevékenységünket és munkánkat becsüli, eredményességéért valamit akar tenni. Borda László igazgató ★ A szerkesztőség megjegyzése: Az észrevételünkre adott igazgatói válasz utolsó mondataihoz fűzünk először is véleményt. Természetesen amennyiben az illetékesek szerkesztőségünkhöz, fordulnak hasonló kéréssel, minden bizonnyal teljesítettük volna. Az enyhe kritikánkra tett egyéb megjegyzésekkel viszont nem értünk egyet. Nemcsak a cikk megjelenésekor és azt megelőzően, hanem az azt követő napokban sem történt lényeges változás. Azt ugyan észrevettük, hogy a hóekék a főútvonalon nagyjából félretolták a havat, de a mellékutakon erre sem került sor. Sőt, a főútvonalakon is a. A delták áritás zömét az időjárás végezte el, a névtárművek közreműködésével. A járdák takarítása nagyjából megtörtént. Egyes forgalmas helyeken kistraktorral a hó egy részét félrenyomták ugyan, de jóformán sehol sem volt látható a hóekék nyomán dolgozó hóeltakarító munkás. Évek óta szóvá tesszük, hogy a város legforgalmasabb pontján, a Centrum és a Domus Áruház közötti lépcsősoron, az áruházak Kovács Károly téri járdája, a raktáraikhoz vezető utak eltakarítatlanok, vagy bokán felül érően lucskosak, balesetveszélyesen síkosak. Jelenleg is így van. Közismert, hogy a Kovács Károly téren van a legforgalmasabb autóbuszmegálló. Mégis, szombaton és vasárnap, talán a városban ezen az egyetlen helyen, bokáig érő hóban, locsokban taposhattak az utasok. És még egy észrevétel: mindkét hétvégi napon sportrendezvényekre, szórakoztató műsorokra került sor a Városi Sportcsarnokban. Az oda vezető járdák takarítása nem történt meg, legfeljebb anynyi, hogy a kistraktor ekéje a hó tetejét félretolta. * Talán e néhány példa is elég annak illusztrálására, hogy nemcsak a hirtelen lezúdult nagy hómennyiség okozza a gondokat, hanem az is, hogy nem tökéletes a munka szervezettsége, és hogy az illetékesek nem gondolnak arra, hogy ilyen rendkívüli időjárás esetén a hétvégeken is megszervezzék a hóeltakarítást, ha nem is mindenütt, de legalább a város forgalmas pontjain. Tervezzük a járdaszint emelését Marton Jenőné, zalaegerszegi olvasónk kérdésére, hogy építenek-e járdaszigetet a zalaegerszegi Kossuth utcában az autóbuszmegállóknál, a városi tanács műszaki osztályától kaptunk választ. A levélíró azon véleménye, hogy amióta elhelyezték az OTP elől a buszmegállót az Ofotért elé, nagyon nehéz a buszról le- és felszállni, mivel ott a járda azonos szintű az úttesttel, közlöm, hogy az említett buszmegállót 1983. február 8-án visszahelyeztettük. A Kossuth utca korszerűsítésénél egyidejűleg tervbe vettük a járdaszint emelését így a megállóknál könnyebb lesz a le és felszállást a buszokról. Tímár István osztályvezető ÉPÍTKEZŐK FIGYELEM! Lakóházak, hétvégi házak, garázsok, műhelyek és egyéb épületek VILLANYSZERELÉSÉT VÁLLALOM. Nagyobb megrendelés esetén 10 százalék árkedvezményt adok. A munkák megrendelhetők: SEIBERT JÁNOS villanyszerelő Zalaegerszeg, Fürst Sándor u 21. 11/20. 302