Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

1983. február 4. Kiállítás a Dunáról A Duna a béke és az együtt­működés folyója címmel csü­törtökön fotódokumentációs ki­állítás nyílt Budapesten a csehszlovák kulturális és tájé­koztató központban. A tárlat — amelyet Jaroslav Musilek, a kulturális központ igazgatója nyitott meg — há­rom hétig látható a Népköz­­társaság úti bemutatóterem­ben. (MTI) Szeptemberre új napközis konyha Közművesített telkek, házépítéshez K­özségf­ejlesztés Alsópáhokon alakítanak ki a végleges terv szerint. Egyelőre azonban — szükségmegoldásként — költö­zik az egész hivatal, mert a régi épület külső—belső rend­behozását is el kell végezni. A tervek szerint a tatarozással a tavaszi hónapokban végeznek a költségvetési üzem dolgozói. Ezzel párhuzamosan megkez­dik az óvoda új konyhájának építését. A községi közös ta­nács fejlesztési alapját e nagy­­jelentőségű beruházásra tar­talékolta az elmúlt években, hiszen a felépülő új konyhán főznek majd a napközibe já­ró iskolás gyermekeknek is. A 200 adagosra tervezett konyha és kiszolgáló helyiségeinek megépítéséhez közel félmillió forint értékű társadalmi mun­kát, ajánlott fel a lakosság, költségfedezete így helyi erő­forrásokból biztosított. Az új konyha üzembe állítására máig szeptembertől számítanak. Félmillió forintos megyei támogatással családi házak építésére alkalmas telkek ki­alakítását kezdték meg az Al­só- és Felsőpáhok közötti sza­bad területen. Miután az ér­deklődés rendkívül nagy, az első — 25 házhelyből álló­­ utcarész közművesítését még az idén szeretnék befejezni. Ennek feltétele, hogy az áram­­szolgáltató vállalat idénre vál­lalta a tervei szerint jövőre ütemezett hálózatbővítést. A befejező munkálatokat végzik a költségvetési üzem dolgozói az alsópáhoki tanács­háza új épületrészén. Itt egy ünnepi rendezvényekre is al­kalmas többfunkciós termet, illetve hivatali helyiségeket Egry József emlékév Egry József festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából az idei esztendőt emlékévvé nyilvánították Veszprém megyében. Az 1883. március 15-én Újlakon szüle­tett művész 1918-ban telepe­dett le a Balaton partján, Keszthelyen, majd utóbb, vég­legesen Badacsonyban. Az emlékév programja sze­rint munkásságát még e hó­napban emlékülésen méltat­ják Veszprémben, a városbeli vegyipari egyetem aulájában pedig kiállítják az Egry-em­­lékmúzeumban őrzött festmé­nyeket. A művész tiszteletére márciusban Badacsonyban avatnak márványtáblát, a nyár elejéig felújítják a bada­csonyi állandó kiállítás anya­gát, májustól pedig Tihany­ban, a Balatonvidék egyik leglátogatottabb múzeumában megnyitják az Egry József grafikáiból rendezendő kiál­lítást. Vízinövényzeti térkép a Velencei-tóról Elkészült a Velencei-tó vízi­­növényzetének térképe. Az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési és földrendezői karának kutató­­csoportja a közelmúltban fe­jezte be azt a kétéves munkát, amelynek eredményeként fel­térképezték a tó nádasait, láp­világát, s archív felvételek segítségével azt is megvizsgál­ták, hogy az utóbbi évtizedek­ben nőtt, vagy fogyott-e a ta­von a vegetáció. A legkorsze­rűbb távérzékelési módszere­ket alkalmazták, infraszínes felvételeken rögzítették a nö­vényvilág jelenlegi állapotát, s munkájukhoz — öszehasonlí­­tásképpen — felhasználták az űrállomások és műholdak tó­ról készített korábbi képeit is. Az eredményeket számítógép­pel értékelték. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából végzett munka célja az volt, hogy a tó vízminőségének to­vábbi megóvása, valamint a fejlesztési elképzelések meg­valósítása érdekében képet adjon a szakembereknek a ví­zinövényzet állapotáról, elhe­lyezkedéséről, s megállapítsa, azt is, hogy az emberi beavat­kozás milyen hatással volt. A vizsgálat — azon túl, hogy részletes, jól hasznosítható térképet adott a tó fejlesztésén munkálkodók kezébe — több érdekes megállapítással is szolgált. Az infraszínes, vala­mint az archív felvételek ösz­­szehasonlításakor kiderült, hogy a nádasok növekedési fo­lyamata — amely a szakembe­rek szerint tízévenként egy négyzetkilométerrel növelte a vízinövényzetet — megállt, s a nyílt vízen levő, úgynevezett ringónádasok területe észak­északnyugati irányban folya­matosan csökken. Ennek a kisebbedésnek a mértéke tíz év alatt 0,8 négy­zetkilométer volt Meglepetést okozott, hogy a tó lápvilága kisebb, mint hitték, területe egy négyzetkilométer körül van. Ez teljes egészében érté­kes, ősállapotban levő rész, amely a tó egyes részein már a természetes folyamat követ­­kezményeként összefüggő fü­zes láppá alakult át Az első távérzékelésen ala­puló hazai vízinövényzet fel­mérés tapasztalatait, módsze­reit a Balatonon is alkalmaz­zák. A kutatócsoport tagjai a szigligeti öbölben előkísérlete­­ket kezdtek a vízinövényzet feltérképezésére, s a parti sáv környezetterhelésének megál­lapítására. A munka előrelát­hatóan több évet vesz igény­be, eredményeit pedig a Ba­laton vízminőségének javítá­sáért folytatott munkában ka­matoztatják majd. (MTI) Halálra ítélték a szepetneki rablógyilkost A 33 éves Orsós Kálmán is­kolába nem, járt, munkaviszo­nya soha nem volt. Értelmi szintje rendkívül alacsony, mindössze saját nevének leírá­sáig terjed. 14 éves korában lopásért került javító-nevelő intézetbe. A 18. évét betöltve tért vissza szüleihez, Szepet­­nekre. 22 éves korában erőszakos közösülésért és más bűncse­lekményekért 3 év 7 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Sza­badulása után hivatalos sze­mély elleni erőszakért került vissza, 2 évre börtönbe, majd garázdaságért is­mét 2 évre ítélték, s elrendelték szigorú őrizetét. 1­982. április 11-én szabadult. Mivel szülei meg­haltak, testvéréhez költözött Szepetnekre. Rendszertelenül vállalt­ alkalmi munkát, mér­téktelenül ivott. Utolsó bűncselekményét alig három hónap múltán követte el. Július 15-én rokonai, isme­rősei társaságában bort, sört, pálinkát ivott. Délután 1 óra tájt ittasan tért be az egyik házba, azzal a szándékkal, h­ogy pénzt kér kölcsön. A 82 éves Németh Györgynének — ideit egyébként nem is is­mert — azt talonygatta: ő a kereszt­anyja, ezért az asszony nem tagadhatja meg tőle a kölcsönt, amit rövidesen visszaad. Az idős nő azzal utasította el, hogy nincs ötszáz forintosnál kisebb pénze. A férfi egy alkalmas pillanatban zsebrevágta a la­kás kulcsát, azzal a szándék­kal, hogy később visszatér majd a házba, megszerzi a pénzt Közben egy falubeli asszony érkezett Németh Györgynéhez, mindketten kérték az ittas férfit távozzon. Orsós magá­val vitte a kulcsot. Egyik ro­konánál tovább ivott. Kilenc órakor, bízva abban, hogy az asszony már alszik, visszatért a házhoz. Az udv­arból látta, hogy a konyhában ég a vil­lany, s ott ül az idős nő egy széken. Orsós bement, azonnal pénzt követelt. Az asszony megijedt ugyan a váratlan támadástól, de azt mondta, nem ad. Tá­madója az ágyra lökte, s meg­erőszakolta az ellenállásra képtelen idős asszonyt. Ezután ismét pénzt követelt. Áldozata megkísérelte, hogy kimenjen a lakásból, de Orsós bezárta az ajtót. Az asszony megfenye­gette, hogy feljelenti. Ekkor határozta el, hogy „elhallgat-11311®”, a mindenáron megszer­zi a pénzét. Két kézzel addig szorította a nyakát, amíg az életjelt mutatott. Hiába ku­tatta át a lakást, pénzt nem talált A megyei bíróság dr. Faze­kas János büntetőtanácsa szer­dán tárgyalta Orsós Kálmán (Szepetnek, Ady utca 27. szám alatti lakos) bűnügyét. Aljas indokból és nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint erőszakos közösülés bűntetté­ért Orsós Kálmánt halálra ítélte. A bíróság kivételes jellegű büntetése kiszabásának indo­kolásában rámutatott: Orsós javára mindössze egyetlen eny­hítő körülmény értékelhető, beismerte tettét. Orsós Kál­mánt a bíróság alkalmatlan­nak találta arra, hogy vissza­térjen emberhez méltó környe­zetbe, mert képtelen gátlásta­lanságát, agresszivitását meg­fékezni. Eddigi életvitele azt bizonyította, vele szemben a társadalom védelme csak a ki­vételes jellegű­ halálbüntetés alkalmazásával biztosítható. Orsós Kálmán és védője az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíró­­sághon fellebbezett ZALAI HÍRLAP Egervár állja az „ostromot” !Mi újság a várkastély körüli településeken? A kora tavaszi képet mutató határban az egervári várkastélyt már messziről megpillantja az érkező. A falu ősi települések együttese — Egervár, Dénesfa, Lakhegy —­, s az itt élők elei a török­ idők után lé­legezhettek fel szabadon. Ám sokáig csupán a sors kegye folytán épségben maradt várkastély és a köz­ség ugyancsak műemlék-temploma jelentette Egervá­­rott a helyi nevezetességet. Napjainkban viszont más is akad már errefelé, amire érdemes odafigyelni. Meg­fi­ata­lodó falukép Tíz—húsz éve öreg házak övezte utcák között kanyar­góit a falun átvezető 74-es út, ma viszont mindinkább meg­fiatalodó falukép fogadja az utazót. Modern családi ottho­nok, korszerű tanácsház, fris­siben kiépült utcák, a faipari szövetkezet üzemépületei, na és az ominózus dénesfai haj­tűkanyart megszüntető új út­szakasz ... Nem sok emlékez­tet a régi Egervárra — A 70-es évek középig fo­gyott-apadt a falu, miként Gősfa és Vasboldogasszony társközségek lakossága is — lapozza fel a közelmúlt kró­nikáját Bangó Gyula tanács­elnök. — Még ma is minden negyedik egervári naponta buszra ül és egerszegi mun­kahelyre igyekszik! Valaha, amikor még könnyebb volt a megyeszékhelyen lakáshoz jut­ni és a szociálpolitikai kedvez­mények is a városi fészekra­kást segítették, nagyon sokan elköltöztek. Aztán fordult a világ sora. Az emberek rájöt­tek, hogy szülőfalujuk is jó megélhetést kínál és azóta ki­épült a Béke, a Szabad­ág és az Ady utca. A tanácselnök szívesen be­szél­ a mind­összkomfortosabb egervári jelenről. Itt a társ­községekben is egészséges ivó­víz folyik a csapokból, Eger­vár két vegyesboltjában hűtő­pult lévén is javult a kínálat — sőt egyikükben a tőkehús is napi áru —, s a közművesített,­ átlag 900 négyzetméteres tel­­­keket kínáló új Dénesfai ut­cában a 23-ból 1,3 házhely már elkelt. A többi? Nagyob­bik részükre ugyancsak akadt jelentkező — még Egerszeg-­ ről is —, hiszen a tartós hasz­nálatba vétel díja jutányos­nak tűnik. Mindezért szaporo­dik is a gyereknép a nagyrészt helyi erőből létesült körzeti óvodában, nemkülönben az is­kolában, bár ez utóbbi — úgy­mond — az egyetlen közgon­dot jelentő közintézmény erre­felé. Gyarapodik az alsótagosat, de... Berki Gergely iskolaigazgató — mint megyei tanácstag és helyi népfront-elnök — igazán nemcsak tanügycentrikus szemüvegen át nézi a helyi változásokat, 18 éve élve a községben. A 60-as évek végén öttantermesre bővítették az egervári­­ iskolát. Akkoriban még akadtak felsőtagozatos párhuzamos osztályok, azután ez a gyakorlat hosszú évekre ismeretlenné vált e­ község tanintézetében is. Tavaly­ vi­szont már párhuzamos első osztályok indultak Egervárott és az idei őszre is ez a prog­nózis. — Egyik szemünk örü! a másik viszont sír­­— magya­rázta a tényeket. — Az öt tan­terem mellé szükségtermeket is igénybe­ kell venni, még a tűzoltószertárban is tanítunk, bár az itteni helyzet így is ideális a vasboldogasszonyi tagiskola állapotaihoz. Ott spanyolfallal elválasztott osz­tályok is működnek a kultúr­­házban ... Sajnos, a közel­jö­vőben vége szakad a gyer­­meklétszám gyarapodásának, hiába, fiatalodik a köz­ség. Ke­vesen vállalnak több gyere­ket, főleg a három műszakban dolgozó, városba bejáró ifjú házasok. Pedig az óvoda és az iskola — leszámítva az aprócska, de jól felszerelt szükségtermeket — igazán otthonosan, korsze­rű szolgáltatásokkal várná a kicsiket... Kultúrházukkal viszont — ellentétben a pros­peráló könyvtárral — elége­detlen Mátai József, az ifjú tanártárs-kultúros: csak a te­tőzetét sikerült eddig felújí­tani, ezért most a tsz kultúr­termét használják közös prog­ramokra, na meg a várkas­télyt. Csakugyan, mit nyújt a falu népének két nyári színi­idény között a híres várkas­tély? — Most már itt is műkö­dik étterem, így az áfémsz kis­vendéglője mellett akad vá­laszték, azaz versengésük nyertese a falu lakossága — jellemezte a helyzetet Pálo­­vics Gyula tanár, a községi pártszervezet titkára. — Oda­figyelünk a várbeli­* műkö­désére, mert a nyári színházi vendégek véleményére kényes a falu. Nemrég beszámoltat­tuk az illetékeseket, mit ter­vezetek az új idény jobb, igé­nyesebb vendégfogadása érde­kében. Egyébként nem egy programot visz: a község is a várkastély hangulatos falai közé, a hét végén itt kerül sor az iparosok báljára, február­ban pedig a körzeti kultúránk bemutató színtere lesz a vár. 8 AB-s kötvénnyel 130 országba Szemelvények az Állami Biztosító sajtótájékoztatójáról Az Állami Biztosító sajtótá­jékoztatóján Gerebeni­cs Imre vezérigazgató a múlt évi mér­leg megvonásán kívül beszá­molójában nagy teret szentelt a kármegelőző tevékenységnek, s a biztosító ezzel kapcsolatos idei elképzelések ismertetésé­nek. S, hogy mennyire sokak érdeklődésére számot tartó té­máról van szó, azt bizonyítot­ták az e témakörben feltett kérdések is. Újabb rakéták a jégkár ellen A Baranyában már régóta jól működő jégkár­elhárító ra­kétarendszer bővítése, más te­rületekre való kiterjesztése a szakemberek megítélése sze­rint nagyon hasznos volna. Az Állami Biztosító adatai szerint amióta az elhárító rendszer működik, ha jégkárok vannak is, de a harmadukra csökken­tek. Ez adta az ötletet hogy Bács-Kiskun megye bajai kör­zetében újabb egységeket tele­pítsenek. A beruházáshoz szük­séges összeg egyelőre még nem áll rendelkezésre, éppen az érintett gazdaságok szűkös anyagi lehetőségei miatt. A MÉM fejlesztési alapja és az ÁB a költségek kétharmadát seselné, a fennmaradó egyhar­­maddal azonban az ott gazdál­kodóknak kellene segíteni a programot Remélik, hogy a pénzügyi nehézségek megszűn­tével nekiláthatnak az új jég­elhárító rakéták felszerelésé­hez. Hasonló beruházást a tá­volabbi jövőben az ország más területeire ie terveznek, első­sorban Szabolcs és Pest megye egyes részein. Kisvállalkozások biztosítása Amióta megindult a kisvál­lalkozási rendszer, a biztosító erre a területre is kiterjesztet­te szolgáltatásait. A biztosítás­ban rejlő előnyök ellenére azonban a kisvállalkozók — ide számítva a kisiparosokat is — nem nagyon élnek a le­hetőséggel. Ugyan pontos ada­tok nincsenek, de az ÁB fel­mérések szerint csupán 15 szá­zalékuk rendelkezik valami­lyen biztosítással, bár az el­múlt évben tapasztalható volt némi javulás. Érdekesség, hogy többek között csőd­biztosítást is lehet kötni, ami egy indu­ló vállalkozónak mindenkép­pen biztonságot jelent A kisvállalkozások biztosítá­si díjtételei magasabbak, mint az állami vállalatok esetében, de eltérőek a mezőgazdaságia­kétól is. Az ÁB egyik fő fela­datának tekinti, hogy ezeket a különbségeket amennyire csak lehet, lecsökkentse, s a bizto­sítási feltételeket egységeseb­bé tegye. Az áremelkedés utáni CASCO Január 25-ével megemel­kedtek a személygépkocsik árai. Felvetődött a kérdés, hogy ezek után a CASCO kár­térítése is emelkedik-e, vagy maradnak a régi díjak? A vá­lasz: is­ti. Ugyanis a jelenleg érvényben lévő szabályok sze­rint a kár nagyságát az új gépkocsi, illetve motorkerék­pár árának százalékában ha­tározzák meg. Így az áremel­kedéssel együtt a kártérítés nagysága is arányosan növeke­dik. Természetesen ez nem minden autósra és motorosra vonatkozik, hanem csak azok­ra, akik január 25-e után az új áron vásárolták meg a jármű­veket A többiek a régi kár­talanítási számítások alapján kapják meg a díjakat Ehhez kapcsolódik az a je­lenség, hogy bár a kötelező jármű balesetbiztosítás meg­szűnt, mégis nagyon sokan be­fizetik. Ezt az Állami Biztosí­tó kénytelen-kelletlen számon­­tartja. Vannak ugyan akik el­maradt díjakat adnak postá­ra, de minden bizonnyal még több az olyan autós­ motoros, aki nem tud a rendelkezésről. Ezeknek, ha vissza akarják kapni a pénzüket azt szemé­lyesen kell az Állami Bizto­sítónál kérni. Ez fa­k­az fa Ettől az évtől kezdve a biz­tosító arra kívánja ösztönözni ügyfeleit, hogy a károk meg­előzéséért többet tegyen a jö­vőben. Egy új szisztéma beve­zetésétől különösen jó ered­ményeket várnak. Eszerint ott, ahol nem voltak károk, csök­kentik a díjakat,­ ahol viszont —, s elsősorban gondatlanság­ból — igen, ott megemelik a tarifákat A kármegelőzést egyedi esetekben is elismerik, s azoknak, akik aktívan részt vettek a kár csökkentésében, elhárításában, megelőzésében, jutalmakat is adnak. Szívesen fogadnak bármilyen javaslatot, ami ezt az ügyet szolgálja. Az eddigiek egy része még csak­­mint terv szerepel. Az azonban az már létező való­ság, hogy létrehoztak egy ma­gyar—amerikai biztosító tár­saságot, amely a Nyugatra utazó magyar állampolgárok­nak ad jelentős segítséget. A szerződés értelmében 130 or­szágban kaphatunk segítséget, s juthatunk előnyösebb elbá­náshoz baleset, vagy betegség esetén. Természetesen az onnan hazánkba látogató külföldiek is részesülnek e kedvezmé­nyekben. M. Z. Nemcsak a Lakhegyi-mésés A változó egervári élet egyik igazi büszkeségét egy sajátos, ECS—28 megjelölés rejti Mindjárt közkeletűvé válik e néhány betű és szám szaksze­rű együttese, ha lefordítjuk: a Lakhegyi-mézes nevű, pá­ratlanul rövid idő alatt óriási karriert befutott rezisztens szőlőfajtáról van szó. Kikísér­letezője a jeles Bereznai—■ Csizmazia egri kettős, ám élet­revalóságát Ambrus Zoltán, a helyi tsz főagronómusa bizo­nyította társaival együtt a gyakorlatban. Errefelé a 74-es út amolyan válaszvonal. Nyugatra a leg­utóbbi időkig korlátlan úr volt a noha, míg a gősfai rész már rég híres volt nemes vörös­boráról. A lakhegyi próbálko­zások közül az ECS—24 ma­gyarul Zalagyöngye, az ECS—34 pedig Göcseji zama­tos névre hallgat. — ígérnek mást te a szőlős­gazdáknak ? — Természetesen, hiszen utóbb az egriek mellett kecs­keméti fajta jelöltekkel is kí­sérletezünk. A BG—1-es pél­dául előbb érik, mint a Csa­bagyöngye, a 8-as számú pe­dig szinte a saszlát is meg­előzi kilós fürtjeivel. De a kecskeméti kutatók R—10 és R—49-es újdonságáról is ha­sonló jókat mondhatnánk. Lesz még egy-két meglepeté­sünk a kutatókkal való termé­keny együttműködés eredmé­nyeként, mert e téren sem le­het pihenni a babérokon. Egervárott tehát a szőlőhe­gyek magasából is biztatónak tűnik a kilátás. 7. A

Next