Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-04 / 29. szám
1983. február 4. Kiállítás a Dunáról A Duna a béke és az együttműködés folyója címmel csütörtökön fotódokumentációs kiállítás nyílt Budapesten a csehszlovák kulturális és tájékoztató központban. A tárlat — amelyet Jaroslav Musilek, a kulturális központ igazgatója nyitott meg — három hétig látható a Népköztársaság úti bemutatóteremben. (MTI) Szeptemberre új napközis konyha Közművesített telkek, házépítéshez Községfejlesztés Alsópáhokon alakítanak ki a végleges terv szerint. Egyelőre azonban — szükségmegoldásként — költözik az egész hivatal, mert a régi épület külső—belső rendbehozását is el kell végezni. A tervek szerint a tatarozással a tavaszi hónapokban végeznek a költségvetési üzem dolgozói. Ezzel párhuzamosan megkezdik az óvoda új konyhájának építését. A községi közös tanács fejlesztési alapját e nagyjelentőségű beruházásra tartalékolta az elmúlt években, hiszen a felépülő új konyhán főznek majd a napközibe járó iskolás gyermekeknek is. A 200 adagosra tervezett konyha és kiszolgáló helyiségeinek megépítéséhez közel félmillió forint értékű társadalmi munkát, ajánlott fel a lakosság, költségfedezete így helyi erőforrásokból biztosított. Az új konyha üzembe állítására máig szeptembertől számítanak. Félmillió forintos megyei támogatással családi házak építésére alkalmas telkek kialakítását kezdték meg az Alsó- és Felsőpáhok közötti szabad területen. Miután az érdeklődés rendkívül nagy, az első — 25 házhelyből álló utcarész közművesítését még az idén szeretnék befejezni. Ennek feltétele, hogy az áramszolgáltató vállalat idénre vállalta a tervei szerint jövőre ütemezett hálózatbővítést. A befejező munkálatokat végzik a költségvetési üzem dolgozói az alsópáhoki tanácsháza új épületrészén. Itt egy ünnepi rendezvényekre is alkalmas többfunkciós termet, illetve hivatali helyiségeket Egry József emlékév Egry József festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából az idei esztendőt emlékévvé nyilvánították Veszprém megyében. Az 1883. március 15-én Újlakon született művész 1918-ban telepedett le a Balaton partján, Keszthelyen, majd utóbb, véglegesen Badacsonyban. Az emlékév programja szerint munkásságát még e hónapban emlékülésen méltatják Veszprémben, a városbeli vegyipari egyetem aulájában pedig kiállítják az Egry-emlékmúzeumban őrzött festményeket. A művész tiszteletére márciusban Badacsonyban avatnak márványtáblát, a nyár elejéig felújítják a badacsonyi állandó kiállítás anyagát, májustól pedig Tihanyban, a Balatonvidék egyik leglátogatottabb múzeumában megnyitják az Egry József grafikáiból rendezendő kiállítást. Vízinövényzeti térkép a Velencei-tóról Elkészült a Velencei-tó vízinövényzetének térképe. Az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési és földrendezői karának kutatócsoportja a közelmúltban fejezte be azt a kétéves munkát, amelynek eredményeként feltérképezték a tó nádasait, lápvilágát, s archív felvételek segítségével azt is megvizsgálták, hogy az utóbbi évtizedekben nőtt, vagy fogyott-e a tavon a vegetáció. A legkorszerűbb távérzékelési módszereket alkalmazták, infraszínes felvételeken rögzítették a növényvilág jelenlegi állapotát, s munkájukhoz — öszehasonlításképpen — felhasználták az űrállomások és műholdak tóról készített korábbi képeit is. Az eredményeket számítógéppel értékelték. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából végzett munka célja az volt, hogy a tó vízminőségének további megóvása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében képet adjon a szakembereknek a vízinövényzet állapotáról, elhelyezkedéséről, s megállapítsa, azt is, hogy az emberi beavatkozás milyen hatással volt. A vizsgálat — azon túl, hogy részletes, jól hasznosítható térképet adott a tó fejlesztésén munkálkodók kezébe — több érdekes megállapítással is szolgált. Az infraszínes, valamint az archív felvételek öszszehasonlításakor kiderült, hogy a nádasok növekedési folyamata — amely a szakemberek szerint tízévenként egy négyzetkilométerrel növelte a vízinövényzetet — megállt, s a nyílt vízen levő, úgynevezett ringónádasok területe északészaknyugati irányban folyamatosan csökken. Ennek a kisebbedésnek a mértéke tíz év alatt 0,8 négyzetkilométer volt Meglepetést okozott, hogy a tó lápvilága kisebb, mint hitték, területe egy négyzetkilométer körül van. Ez teljes egészében értékes, ősállapotban levő rész, amely a tó egyes részein már a természetes folyamat következményeként összefüggő füzes láppá alakult át Az első távérzékelésen alapuló hazai vízinövényzet felmérés tapasztalatait, módszereit a Balatonon is alkalmazzák. A kutatócsoport tagjai a szigligeti öbölben előkísérleteket kezdtek a vízinövényzet feltérképezésére, s a parti sáv környezetterhelésének megállapítására. A munka előreláthatóan több évet vesz igénybe, eredményeit pedig a Balaton vízminőségének javításáért folytatott munkában kamatoztatják majd. (MTI) Halálra ítélték a szepetneki rablógyilkost A 33 éves Orsós Kálmán iskolába nem, járt, munkaviszonya soha nem volt. Értelmi szintje rendkívül alacsony, mindössze saját nevének leírásáig terjed. 14 éves korában lopásért került javító-nevelő intézetbe. A 18. évét betöltve tért vissza szüleihez, Szepetnekre. 22 éves korában erőszakos közösülésért és más bűncselekményekért 3 év 7 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után hivatalos személy elleni erőszakért került vissza, 2 évre börtönbe, majd garázdaságért ismét 2 évre ítélték, s elrendelték szigorú őrizetét. 1982. április 11-én szabadult. Mivel szülei meghaltak, testvéréhez költözött Szepetnekre. Rendszertelenül vállalt alkalmi munkát, mértéktelenül ivott. Utolsó bűncselekményét alig három hónap múltán követte el. Július 15-én rokonai, ismerősei társaságában bort, sört, pálinkát ivott. Délután 1 óra tájt ittasan tért be az egyik házba, azzal a szándékkal, hogy pénzt kér kölcsön. A 82 éves Németh Györgynének — ideit egyébként nem is ismert — azt talonygatta: ő a keresztanyja, ezért az asszony nem tagadhatja meg tőle a kölcsönt, amit rövidesen visszaad. Az idős nő azzal utasította el, hogy nincs ötszáz forintosnál kisebb pénze. A férfi egy alkalmas pillanatban zsebrevágta a lakás kulcsát, azzal a szándékkal, hogy később visszatér majd a házba, megszerzi a pénzt Közben egy falubeli asszony érkezett Németh Györgynéhez, mindketten kérték az ittas férfit távozzon. Orsós magával vitte a kulcsot. Egyik rokonánál tovább ivott. Kilenc órakor, bízva abban, hogy az asszony már alszik, visszatért a házhoz. Az udvarból látta, hogy a konyhában ég a villany, s ott ül az idős nő egy széken. Orsós bement, azonnal pénzt követelt. Az asszony megijedt ugyan a váratlan támadástól, de azt mondta, nem ad. Támadója az ágyra lökte, s megerőszakolta az ellenállásra képtelen idős asszonyt. Ezután ismét pénzt követelt. Áldozata megkísérelte, hogy kimenjen a lakásból, de Orsós bezárta az ajtót. Az asszony megfenyegette, hogy feljelenti. Ekkor határozta el, hogy „elhallgat-11311®”, a mindenáron megszerzi a pénzét. Két kézzel addig szorította a nyakát, amíg az életjelt mutatott. Hiába kutatta át a lakást, pénzt nem talált A megyei bíróság dr. Fazekas János büntetőtanácsa szerdán tárgyalta Orsós Kálmán (Szepetnek, Ady utca 27. szám alatti lakos) bűnügyét. Aljas indokból és nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint erőszakos közösülés bűntettéért Orsós Kálmánt halálra ítélte. A bíróság kivételes jellegű büntetése kiszabásának indokolásában rámutatott: Orsós javára mindössze egyetlen enyhítő körülmény értékelhető, beismerte tettét. Orsós Kálmánt a bíróság alkalmatlannak találta arra, hogy visszatérjen emberhez méltó környezetbe, mert képtelen gátlástalanságát, agresszivitását megfékezni. Eddigi életvitele azt bizonyította, vele szemben a társadalom védelme csak a kivételes jellegű halálbüntetés alkalmazásával biztosítható. Orsós Kálmán és védője az ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághon fellebbezett ZALAI HÍRLAP Egervár állja az „ostromot” !Mi újság a várkastély körüli településeken? A kora tavaszi képet mutató határban az egervári várkastélyt már messziről megpillantja az érkező. A falu ősi települések együttese — Egervár, Dénesfa, Lakhegy —, s az itt élők elei a török idők után lélegezhettek fel szabadon. Ám sokáig csupán a sors kegye folytán épségben maradt várkastély és a község ugyancsak műemlék-temploma jelentette Egervárott a helyi nevezetességet. Napjainkban viszont más is akad már errefelé, amire érdemes odafigyelni. Megfiatalodó falukép Tíz—húsz éve öreg házak övezte utcák között kanyargóit a falun átvezető 74-es út, ma viszont mindinkább megfiatalodó falukép fogadja az utazót. Modern családi otthonok, korszerű tanácsház, frissiben kiépült utcák, a faipari szövetkezet üzemépületei, na és az ominózus dénesfai hajtűkanyart megszüntető új útszakasz ... Nem sok emlékeztet a régi Egervárra — A 70-es évek középig fogyott-apadt a falu, miként Gősfa és Vasboldogasszony társközségek lakossága is — lapozza fel a közelmúlt krónikáját Bangó Gyula tanácselnök. — Még ma is minden negyedik egervári naponta buszra ül és egerszegi munkahelyre igyekszik! Valaha, amikor még könnyebb volt a megyeszékhelyen lakáshoz jutni és a szociálpolitikai kedvezmények is a városi fészekrakást segítették, nagyon sokan elköltöztek. Aztán fordult a világ sora. Az emberek rájöttek, hogy szülőfalujuk is jó megélhetést kínál és azóta kiépült a Béke, a Szabadág és az Ady utca. A tanácselnök szívesen beszél a mindösszkomfortosabb egervári jelenről. Itt a társközségekben is egészséges ivóvíz folyik a csapokból, Egervár két vegyesboltjában hűtőpult lévén is javult a kínálat — sőt egyikükben a tőkehús is napi áru —, s a közművesített, átlag 900 négyzetméteres telkeket kínáló új Dénesfai utcában a 23-ból 1,3 házhely már elkelt. A többi? Nagyobbik részükre ugyancsak akadt jelentkező — még Egerszeg- ről is —, hiszen a tartós használatba vétel díja jutányosnak tűnik. Mindezért szaporodik is a gyereknép a nagyrészt helyi erőből létesült körzeti óvodában, nemkülönben az iskolában, bár ez utóbbi — úgymond — az egyetlen közgondot jelentő közintézmény errefelé. Gyarapodik az alsótagosat, de... Berki Gergely iskolaigazgató — mint megyei tanácstag és helyi népfront-elnök — igazán nemcsak tanügycentrikus szemüvegen át nézi a helyi változásokat, 18 éve élve a községben. A 60-as évek végén öttantermesre bővítették az egervári iskolát. Akkoriban még akadtak felsőtagozatos párhuzamos osztályok, azután ez a gyakorlat hosszú évekre ismeretlenné vált e község tanintézetében is. Tavaly viszont már párhuzamos első osztályok indultak Egervárott és az idei őszre is ez a prognózis. — Egyik szemünk örü! a másik viszont sír— magyarázta a tényeket. — Az öt tanterem mellé szükségtermeket is igénybe kell venni, még a tűzoltószertárban is tanítunk, bár az itteni helyzet így is ideális a vasboldogasszonyi tagiskola állapotaihoz. Ott spanyolfallal elválasztott osztályok is működnek a kultúrházban ... Sajnos, a közeljövőben vége szakad a gyermeklétszám gyarapodásának, hiába, fiatalodik a község. Kevesen vállalnak több gyereket, főleg a három műszakban dolgozó, városba bejáró ifjú házasok. Pedig az óvoda és az iskola — leszámítva az aprócska, de jól felszerelt szükségtermeket — igazán otthonosan, korszerű szolgáltatásokkal várná a kicsiket... Kultúrházukkal viszont — ellentétben a prosperáló könyvtárral — elégedetlen Mátai József, az ifjú tanártárs-kultúros: csak a tetőzetét sikerült eddig felújítani, ezért most a tsz kultúrtermét használják közös programokra, na meg a várkastélyt. Csakugyan, mit nyújt a falu népének két nyári színiidény között a híres várkastély? — Most már itt is működik étterem, így az áfémsz kisvendéglője mellett akad választék, azaz versengésük nyertese a falu lakossága — jellemezte a helyzetet Pálovics Gyula tanár, a községi pártszervezet titkára. — Odafigyelünk a várbeli* működésére, mert a nyári színházi vendégek véleményére kényes a falu. Nemrég beszámoltattuk az illetékeseket, mit tervezetek az új idény jobb, igényesebb vendégfogadása érdekében. Egyébként nem egy programot visz: a község is a várkastély hangulatos falai közé, a hét végén itt kerül sor az iparosok báljára, februárban pedig a körzeti kultúránk bemutató színtere lesz a vár. 8 AB-s kötvénnyel 130 országba Szemelvények az Állami Biztosító sajtótájékoztatójáról Az Állami Biztosító sajtótájékoztatóján Gerebenics Imre vezérigazgató a múlt évi mérleg megvonásán kívül beszámolójában nagy teret szentelt a kármegelőző tevékenységnek, s a biztosító ezzel kapcsolatos idei elképzelések ismertetésének. S, hogy mennyire sokak érdeklődésére számot tartó témáról van szó, azt bizonyították az e témakörben feltett kérdések is. Újabb rakéták a jégkár ellen A Baranyában már régóta jól működő jégkárelhárító rakétarendszer bővítése, más területekre való kiterjesztése a szakemberek megítélése szerint nagyon hasznos volna. Az Állami Biztosító adatai szerint amióta az elhárító rendszer működik, ha jégkárok vannak is, de a harmadukra csökkentek. Ez adta az ötletet hogy Bács-Kiskun megye bajai körzetében újabb egységeket telepítsenek. A beruházáshoz szükséges összeg egyelőre még nem áll rendelkezésre, éppen az érintett gazdaságok szűkös anyagi lehetőségei miatt. A MÉM fejlesztési alapja és az ÁB a költségek kétharmadát seselné, a fennmaradó egyharmaddal azonban az ott gazdálkodóknak kellene segíteni a programot Remélik, hogy a pénzügyi nehézségek megszűntével nekiláthatnak az új jégelhárító rakéták felszereléséhez. Hasonló beruházást a távolabbi jövőben az ország más területeire ie terveznek, elsősorban Szabolcs és Pest megye egyes részein. Kisvállalkozások biztosítása Amióta megindult a kisvállalkozási rendszer, a biztosító erre a területre is kiterjesztette szolgáltatásait. A biztosításban rejlő előnyök ellenére azonban a kisvállalkozók — ide számítva a kisiparosokat is — nem nagyon élnek a lehetőséggel. Ugyan pontos adatok nincsenek, de az ÁB felmérések szerint csupán 15 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással, bár az elmúlt évben tapasztalható volt némi javulás. Érdekesség, hogy többek között csődbiztosítást is lehet kötni, ami egy induló vállalkozónak mindenképpen biztonságot jelent A kisvállalkozások biztosítási díjtételei magasabbak, mint az állami vállalatok esetében, de eltérőek a mezőgazdaságiakétól is. Az ÁB egyik fő feladatának tekinti, hogy ezeket a különbségeket amennyire csak lehet, lecsökkentse, s a biztosítási feltételeket egységesebbé tegye. Az áremelkedés utáni CASCO Január 25-ével megemelkedtek a személygépkocsik árai. Felvetődött a kérdés, hogy ezek után a CASCO kártérítése is emelkedik-e, vagy maradnak a régi díjak? A válasz: isti. Ugyanis a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a kár nagyságát az új gépkocsi, illetve motorkerékpár árának százalékában határozzák meg. Így az áremelkedéssel együtt a kártérítés nagysága is arányosan növekedik. Természetesen ez nem minden autósra és motorosra vonatkozik, hanem csak azokra, akik január 25-e után az új áron vásárolták meg a járműveket A többiek a régi kártalanítási számítások alapján kapják meg a díjakat Ehhez kapcsolódik az a jelenség, hogy bár a kötelező jármű balesetbiztosítás megszűnt, mégis nagyon sokan befizetik. Ezt az Állami Biztosító kénytelen-kelletlen számontartja. Vannak ugyan akik elmaradt díjakat adnak postára, de minden bizonnyal még több az olyan autós motoros, aki nem tud a rendelkezésről. Ezeknek, ha vissza akarják kapni a pénzüket azt személyesen kell az Állami Biztosítónál kérni. Ez fakaz fa Ettől az évtől kezdve a biztosító arra kívánja ösztönözni ügyfeleit, hogy a károk megelőzéséért többet tegyen a jövőben. Egy új szisztéma bevezetésétől különösen jó eredményeket várnak. Eszerint ott, ahol nem voltak károk, csökkentik a díjakat, ahol viszont —, s elsősorban gondatlanságból — igen, ott megemelik a tarifákat A kármegelőzést egyedi esetekben is elismerik, s azoknak, akik aktívan részt vettek a kár csökkentésében, elhárításában, megelőzésében, jutalmakat is adnak. Szívesen fogadnak bármilyen javaslatot, ami ezt az ügyet szolgálja. Az eddigiek egy része még csakmint terv szerepel. Az azonban az már létező valóság, hogy létrehoztak egy magyar—amerikai biztosító társaságot, amely a Nyugatra utazó magyar állampolgároknak ad jelentős segítséget. A szerződés értelmében 130 országban kaphatunk segítséget, s juthatunk előnyösebb elbánáshoz baleset, vagy betegség esetén. Természetesen az onnan hazánkba látogató külföldiek is részesülnek e kedvezményekben. M. Z. Nemcsak a Lakhegyi-mésés A változó egervári élet egyik igazi büszkeségét egy sajátos, ECS—28 megjelölés rejti Mindjárt közkeletűvé válik e néhány betű és szám szakszerű együttese, ha lefordítjuk: a Lakhegyi-mézes nevű, páratlanul rövid idő alatt óriási karriert befutott rezisztens szőlőfajtáról van szó. Kikísérletezője a jeles Bereznai—■ Csizmazia egri kettős, ám életrevalóságát Ambrus Zoltán, a helyi tsz főagronómusa bizonyította társaival együtt a gyakorlatban. Errefelé a 74-es út amolyan válaszvonal. Nyugatra a legutóbbi időkig korlátlan úr volt a noha, míg a gősfai rész már rég híres volt nemes vörösboráról. A lakhegyi próbálkozások közül az ECS—24 magyarul Zalagyöngye, az ECS—34 pedig Göcseji zamatos névre hallgat. — ígérnek mást te a szőlősgazdáknak ? — Természetesen, hiszen utóbb az egriek mellett kecskeméti fajta jelöltekkel is kísérletezünk. A BG—1-es például előbb érik, mint a Csabagyöngye, a 8-as számú pedig szinte a saszlát is megelőzi kilós fürtjeivel. De a kecskeméti kutatók R—10 és R—49-es újdonságáról is hasonló jókat mondhatnánk. Lesz még egy-két meglepetésünk a kutatókkal való termékeny együttműködés eredményeként, mert e téren sem lehet pihenni a babérokon. Egervárott tehát a szőlőhegyek magasából is biztatónak tűnik a kilátás. 7. A