Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
1983. február 15. Nóvál hogyan, mikor? Tájékoztató az egyetemi,ipiskolai felvételikről Hétfőtől már kapható Budapest néhány nagyobb könyvszaküzletében, a következő napokban pedig országszerte az 1983. évi felvételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat. Új nyomtatványok A tájékoztatóból kitűnik, hogy 1983-ban már nem érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Ebben az évben új felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a minisztérium, ezeket már számítógépen dolgozzák fel. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”, mind a kettő beszerezhető a budapesti (XIII., Hegedűs Gyula u. 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. A minisztérium illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint a kötet végén található a nappali, és az esti, levelező tagozatra mintaként kitöltött jelentkezési adatlapok (545—548. oldal) két hátoldala sajnálatos módon felcserélődött. Ezért a nappali tagozat jelentkezési adatlapjának (545. oldal) hátoldala az 548. oldalon, az esti, levelező tagozat jelentkezési adatlapjának hátoldala az 546. oldalon található. A kitöltéshez a kötet végén utasítás található. Ott közlik azokat az egyetemi és középiskolai kódszámokat is, amelyeket a jelentkezési nyomtatvány rovataiba kitöltésekor azokba be kell írni. A korábban rendszeresített jelentkezési nyomtatványok nem használhatók fel, mivel azok nem kódolhatók, és így a számítógépes feldolgozást nem teszik lehetővé. A felvételi kérelemben csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1982- ben, vagy korábban érettségizetteknek (képesítőzötteknek) hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására való alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges igazolást a jelentkező kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. Kevés a kollégium Budapesten A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt intézmény töltheti ki. Budapesten a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete. VII., Kertész u. 32., vidéken pedig a szakorvosi rendelőintézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1981-ben vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldte kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött, és az előírt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogadják el. A jelentkező ugyanazon tanévre csak egy hazai felsőoktatásiintézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat művészeti főiskolára, a Testnevelési Főiskola tanári szakára, a Néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, illetőleg a tájékoztatóban részletesen ismertetett szabályok szerint kérheti átirányítását. A tudományegyetemek természettudományi karain az utóbbi évek tapasztalatai szerint Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés és itt a kollégiumi férőhelyek száma is erősen korlátozott, ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik lakóhelyükről legjobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, illetve óvónőképző intézetekbe jelentkezők csak az intézménynél feltüntetett felvételi körzet szerint kérhetik felvételüket a megfelelő intézménybe. A felvételi kérelmet a középiskolák március 10-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. Katonai szolgálatot teljesítők nappali tagozatra az illetékes parancsnokságok engedélyével jelentkezhetnek. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidő előtti felvételi vizsgára hívja be A felvételi vizsgákat június 23. és július 8. között tartják, kivéve a matematika, a kémia, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az érettségi és a felvételi közös írásbeli vizsgák időpontja 1983. május 23. és 24. E vizsgán részt kell vennie minden olyan, felsőoktatási intézménybe pályázónak, akinek matematikából, fizikából, kémiából vagy biológiából írásbeli felvételi vizsgát kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy nappali, esti, vagy levelező tagozatra jelentkezik és középiskolai tanulmányait mikor befejezte, vagy fejezi be. Az új pontozás A felvételi vizsga értékelése már az új rendelkezések és előírások szerint történik, a 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen minősítést nullának véve külön-külön pontozzák a felvételi tantárgyakból az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy pontszám összegét, az esti levelező tagozaton a négy pontszám összegének kétszeresét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozatra felvételiző hatvan, az esti és levelező tagozaton 120 pontot érhet el maximálisan. A nappali tagozaton a pontszámhoz hozzá kell adni a középiskolákban elért eredmény alapján kiszámított pontszámot A pontozási rendet valamennyi felsőoktatási intézményben alkalmazni kell, a művészeti oktatási intézmények kivételével. Fontos tudnivaló, hogy az 1983. évi felvételi tájékoztatóban közöltekhez képest már változások történtek. A tájékoztatóban szereplő, de nem induló szakok a következők: József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar, történelem, földrajz szak (nappali) ; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar: programtervező matematikus szak (levelező); Szombathelyi Tanárképző Főiskola: biológiával és földrajzzal párosított szakok (a természettudományi szakos képzés fokozatosan indul, ezekre a szakokra a későbbiekben kerül sor). Az Ybl Miklós Építőtőipari Műszaki Főiskola kari tagozódása megszűnt, az építőipari szakok Budapesten és Debrecenben, a gépészeti szak Debrecenben indul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozata az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános iskolai tanárképző főiskolai karaként működik tovább, a meghirdetett szakpárokban változás nincs. A tájékoztatóban nem szerepel, de a múlt évhez hasonlóan az agrár felsőoktatási intézmények mezőgazdaságtudományi karaira, a Mezőgazdasági Főiskolai Karra (Szarvas), a Kertészeti Egyetemre, a Kertészeti Főiskolai Karra (Kecskemét), valamint az Élelmiszeripari Főiskola élelmiszertechnológiai szakára jelentkezők részére biológia, kémia vagy matematika, biológia alternatív tárgyválasztási lehetőség kínálkozik. (MTI) ZALAI HÍRLAP Farsang a Rózsakertben A színes kartonból kiaztrt vékony szem takaró ugyan csak jelkép lehet a régi farsangok gazdag jelmezválasztékához képest, mégis megkülönbözteti ezt az estét a többitől. Farsangi vígságra érkeztek a vendégek a nagykanizsai Rózsakert étterembe, őseink hitére, a rossz szellemek elűzésére, a tél búcsúztatására senki sem gondol — előbbit badarságnak, utóbbit pedig korainak tekintenék, hiszen kint még vastag a későn jött hótakaró. — öregem, duplán megégetem a jegy árát, csak engedj bemenni! — könyörög az ajtóban álló pincérnek egy enyhén illuminált állapotban levő férfi, de elutasítják. A felújítás nemcsak külsejében, vendégkörében is megváltoztatta a hajdan kétes hírű éttermet Aztán meg hová is ültetnék — a pótszékek is elkeltek elővételben. — Nem láttam őket a városi döntőn, most legalább találkozhatok itt a legjobbakkal — magyarázza barátnőjének a középkorú hölgy, amikor a csinos konferanszié bejelenti, hogy a Ki mit tud? városijárási bemutatóról továbbjutott versenyzők lépnek fel a műsorban. Milasin Valéria a cigánylányok öltözékében lép a mikrofonhoz. Fityegőkkel, függőkkel díszített ruhadarabjainál, kifestett arcánál, mezítlábas voltánál a hangja eredetibb csak. Cigánydalai hangulatot teremtenek, akárcsak a 15 éves kis— velük együtt" dúdolják" a dallamot az asztaloknál. Az operarészleteket előadó Dávidovics Yvettet előbb tartózkodóan fogadják, ám a Carmen részletet taps követi. A műsor szünetében a zenekar táncba hívja a vendégkoszorút Szűknek bizonyul a tér, csak az első pároknak sikerül ütközés nélkül kilépni a spanyol tangó lüktető ütemét A pincérek már sűrű járatban közlekednek. Lefut közben a műsor második fele is. Az egykori Ki mit tud?-os Milasin Józsefné fellépése után kiderül, hogy kitől örökölte szép hangját a leánya, Sereg Mariannáról pedig, hogy nemcsak énekelni, táncolni is tud. A bűvész, Galambos Ferenc trükkjei sem maradnak taps nélkül. — Lássuk, ki szereti jobban a fánkot!? — hív versenyre mindenkit a műsorvezető. A zongora új szerepet kap, rajta helyezik el a magát kínáló fánkhalmazzal teli tálcát Hamar kitisztul a mezőny, ketten veselkednek jelei az olajban sült, szalagos tésztáknak. Mint a mesében, a mázsán felüli, hatalmas termetűvel vézna versenyez. A huszadik fánkig, fej-fej mellett »küzdenek”. Megegyeznének a döntetlenben, de a nagyobb fiút csábítja az elsőnek járó üveg bor, s legyűr még kettőt a 23 fánk mellé. A vendégek tágra nyílt szemmel nézik a pusztítást, s valaki megjegyzi: — Én fánkokkal jutalmaznám őket a győzelemért! Hogy hová fér beléjük ennyi? Elfogytak a táncolást megszakító műsorszámok, elfogyott az italkészlet jó része is. Éjfél utánra tetőfokára hág a hangulat. Nem lesz semmi a tervezett 5 órás zárásból. Régen jelezték már a hajnalt a Magyar utcai kakasok, amikor a szokásos szombati forgalom dupláját teljesítő személyzet hozzákezdhet a rendcsináláshoz, ők is elégedettek. Kaiser László — Egészségünkre! Egy vidám asztal társaság a sok közül. Bemutatkozott a Videomozi Nagy sikere van a XV. Magyar Játékfilmszemlén a Videomozinak. A Vörös Csillag Filmszínház egyik helyiségében az eseménysorozat ideje alatt működteti a FOMO. A berendezéssel a televíziós képet kivetítik egy 250 centiméter átlójú ernyőre. Hazánkban ez az első ilyen, ám külföldön sok helyen használják a legkülönfélébb oktatási és kulturális célokra. A tervek szerint a filmszemle után a Vörös Csillag moziban megkezdi működését az első hazai videomozi. (MTI) S ahír? mmopMói PESTI EMBEREK ★★★★ Mesterházi Lajos Pesti emberek című drámájának alapképlete — az egyetemi évek alatt véletlenül összeverődött baráti közösség hányódása — valóban alkalmasnak látszik arra, hogy rajta keresztül áttekintést adjon az író arról, mi történt hazánk sorsdöntő jelentőségű másfél évtizedében, a negyvenes évek elejétől az ötvenes évek közepéig, s hogyan hatottak ezek az események az emberek életére? A hét fiú és egy lány friss diplomás pedagógusok, akik szociális helyzetük, tudati állapotuk alapján valószínűleg az akkori magyar társadalom keresztmetszetét jelzik, így sorsukban a társadalom különféle rétegeinek helyzete, magatartása, sorsa tükröződik. Ebből és születésének időpontjából (1958) egyaránt levonható az a következtetés, hogy kulcsdrámáról van szó. Abban az értelemben is, hogy alakjait élő emberekről mintázta, de abban az értelemben is, hogy az író az ellenforradalom leverő sokkja után megpróbál kulcsot keresni a kor fejleményei, az emberi magatartások megértéséhez, a tanulságok megfogalmazásához. A mű színházi sikerei után már rég időszerű volt, hogy a televízió is feldolgozza. S a Várkonyi Gábor rendezésében pénteken este bemutatott tévéváltozat igazolja, hogy a drá *ma megállja a helyét filmes formában. Igaz, egyes szerkezeti gyengéi jobban kiütköztek. Sándornak (Husíti Péter) például meghatározatlan a szerepe és megmagyarázatlan a távolmaradása kollégáitól is, az országtól is közel két évtizeden át. Ezért valószerűtlen az alakja. Deske (Lukács Sándor) olyan mértékben a régi uralkodó osztályhoz kötődik, hogy elképzelhetetlen, hogy akárcsak átmenetileg is baráti kapcsolat jöjjön létre közte és plebejus iskolatársai között. Aztán, ha a magyar társadalomban, vagy a pesti emberek, vagy csupán a pesti értelmiség körében hasonló arányban lettek volna felvilágosultak, sőt ellenállók, mint Mesterházi nyolcas körében, lehet, hogy a történelem másként alakul. Mindezek a gondolatok azonban csak a néző előadás utáni elmélkedő kételyeit jelzik, az előadás maga bűvkörébe vonta és fogva tartotta a nézőt. Ez nem kis részben a rokonszenves és tehetséges színészek érdeme, különösen Piros Ildikót, Huszti Pétert, Dunai Tamást, Bálint Andrást, Vajda Lászlót dicsérem és némi aggodalommal Lukács Sándort, akit úgy tűnik beskatulyáztak snájdig horthista katonatisztek szerepére, mintha már erősen modoros lenne ebben az alakban. EGY JÓ FILM ★★★★★ Régi meggyőződésem igazolódott, és a Jancsó Miklós—Hernádi Gyula páros későbbi műveinek ismeretében is meg merem kockáztatni, hogy a szombat este látott Így jöttem a felszabadulás utáni magyar filmművészet egyik legjobb, a híres rendező és forgatókönyvszerző legigazabb és legszebb alkotása. S aki hasonló életkorban, hasonló körülmények között élte át 1945 tavaszát, mint Jóska, a film Kozák András kevésszavúságában is sokat mondóan megjelenített főszereplője, az valószínűleg egyetért velem. Hiszen hasonló élethelyzeteket, hasonló hangulatokat, hasonló tanulságokat hoztak számunkra is ezek a hónapok, mint Jóska számára. Hasonlóm megszeppenve, félelmek és kétségek között léptük át a gyermekkor és a felnőttkor küszöbét, amely sajátságosan és soha nem volt módon a mi korosztályunk számára egybeesett egy társadalmi korszakváltással is. Ez a film azia, amely hamis pátosz nélkül, reális módon és mégis olyan felejthetetlenül szépen festi meg a szovjet katona arcát, mindenekelőtt a Jóskához hasonló korú, de élet és emberismeretben, harcedzettségben összehasonlíthatatlanul tapasztaltabb Kolja alakjában. A szerepben Szergej Nyikonyenko életszerűen természetes. Amellett persze érdekes megfigyelni, hogy a filmben már jelen vannak azok a stílusjegyek, amelyek Jancsó későbbi filmjeiben jellegzetessé, aztán modorossággá válnak. De a meztelen lány lélekszakadt futása, a lovak körbe nyargalása, a felhangzó kórusok itt még a történet részei, nem pedig jelképek, amelyek a film történetét pótolják. S a hosszú beállítások is technikai megoldások, amelyek a kifejezést szolgálják. Később aztán Jancsónál a kifejezés legfőbb eszközei lesznek. ÚJ KVÍZ EGRIVEL ★★★ A televízióval egyidős az úgynevezett kvíz-játék, a szellemi vetélkedő, a „Ki mit tud?” eredeti formája, amelyben az a műsor, hogy a néző, vállalkozó kedvű nézőtársai segítségével gyarapíthatja ismereteit és közben szurkolhat is, hogy a számára legrokonszenvesebb versenyző nyerjen. A Magyar Televízió is kezdettől fogva szolgáltatja ezt a műsort különféle változatos, nem ritkán agyafúrt formában. A Vágó István által vezetett A fele sem igaz! vetélkedő például éppen agyafúrtságánál fogva olyan népszerű és teljes okkal került immár a szombat esti főműsorba, a Rózsa György-féle Kapcsoltam pedig kezdettől fogva a vasárnap esti programban kap helyet A kvíz-műsorok igazi bajnoka azonban Egri János, aki szívósan és nem csökkenő lelkesedéssel találja ki és vezeti az egyszerűbb, kevébe agyafúrt, ezért főműsorba sem pályázó, de ettől még népszerű vetélkedőit. A legújabbat vasárnap délután indította el azzal a címmel, hogy Elmebajnokság, láthatólag nem törődve vagy inkább provokálva, hogy a néző majd úgy olvassa ezt a címet, hogy elmebajnokság ... Nos, ezzel a műsorral a kvíz legelső televíziós formájához nyúlt vissza és valószínűleg tanulmányozta hozzá az osztrák televízió korábban évekig folytatott vetélkedőjét Az igen egyszerű kérdés-felelet Játékhoz csuda tetszetős „villamosszéket” terveztek a versenyző számára, akit a válaszop után akkurátusan helyére is kíséregni, hogy az újabb versenyzőt hasonló reverenciával kísérje a „villamosszékbe”. Az idők folyamán a fölösleges sallangok (a piros és zöld lámpák kigyulladása, a helyrekísérés szertartása) bizonyára lekopnak, s megmarad maga a szellemi torna, ami bizonyára nemcsak a versenyzőknek, hanem a nézőknek is hasznot hoz. Megtudják például, hogy mi az a klapancia, avagy van-e két és félmázsás strucc?... BOSSZANTÓ! * Azzal kezdődött, hogy az olyan sokak által hétről hétre érdeklődéssel várt Krónika, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájáról készült dokumentum-műsor logikus időbeni sorrendjét felborította a műsorszerkesztés. Aztán hirtelen felgyorsította a tervezett közvetítések rendjét és mostanában az első és második műsorban egyaránt adják egyes részeit Ráadásul pénteken, a második műsorban sugárzott részt félig elrejtették az első műsorban, hasonló időpontban sugárzott Pesti emberek mögé. Vajon miért? Hári Sándor