Zalai Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

% ** IMS. Jftnha 11 ZALAI üliiL.r * A varkausi vegycskar koncertje Zalaegerszegen Wrtffc «to ■ bnonrigl verkauBl vegyestatr (Varkau­ den Laudi Vegyeskórus) a gyönyörűen újjáépült zsinagó­ga első koncertjén Hideaki Komiya japán karnagy ve­zényletével gazdag műsorral lépett fel. A jelentős zenei ese­mény iránt olyan nagy érdek­lődés nyilvánult meg már he­tekkel ezelőtt, hogy talán még kétezer jegy is kevés lett vol­na. A mintegy négyszáz főnyi közönség nagy élvezettel és vastapssal fogadta a valóban kitűnő kórus számait. A varkausi vegyeskar 1957- ben alakult és hírét fémjelzik hazája városaiban és a külföl­dön adott hangversenyek, tv­és filmszerepek, létszáma negyven énekes, hetente egy­szer három órát próbálnak, ezen kívül szólamonként kü­lön is gyakorolnak. Repertoár­jukon világi és egyházi zene szerepel, a varkausi zenekar­ral közösen szólaltatnak meg nagyobb kórusműveket, ope­rai kórusszerepeket és operet­teket. Négy éve Varkausban a Parasztbecsületet közösen tűz­ték műsorra. 1977-ben Zala­egerszegen vendégszerepeltek először, s e sikeres fellépés következtében alakult ki Zala­egerszeg és Varkaus testvér­­városi kapcsolata. 1978 óta ve­zetőjük Hideaki Komiya, aki Tokióban született és ott tette le a karmestervizsgát. A var­kausi vegyeskart fél évtizede vezeti, a kórus vele szép ered­ményeket ért el A műsor finn népdalokból állt, saját zeneszerzőik feldol­gozásában, hallottunk még egy japán művet a karnagy szer­zeményeként és két Bárdos-fé­le magyar népdalfeldolgozást. Az együttes gyönyörű hang­anyaggal rendelkezik, a szóla­mok hangzása kiegyenlített, — talán a basszus zengő tónusát emelhetjük ki, — technikájuk csiszolt, előadásmódjuk köz­vetlen, mindig a zene lényegé­re tapint rá, ha kell, finom színárnyalatokat használnak, de nem nélkülözik a vivőerőt és a temperamentumot se. Karnagyuk az európaiak szá­mára szokatlan módon vezé­nyel, hatalmas mozdulatokat használ, körbesétálja a kar­mesteri pultot, időnként a kó­rus szélére áll vagy szembefor­dul a közönséggel, ilyenkor abbahagyja a vezénylést, sőt még a kórusban is énekel rö­vid ideig. A szükséges pillana­tokban azonban a helyén van, hogy újra elvégezze a beinté­­seket, vagy megadja a tempót. A kórus nyilván megszokta stílusát , sok műsorszámot felsorol­­ni nem tudjuk, inkább azokat említjük meg, amelyek ben­nünket a legjobban megfogtak. Pekka Kostiainen Könny szö­kött a szemembe Terhi Arpa­­lahti szólójával megható nosz­talgiát árasztott Ilkka Kuusis­to A kuvik találó karaktere miatt tetszett Ahti Sonninen Korábban voltam finn népdal­­feldolgozása az emberek lelkét értette meg, a karnagy, Hide­aki Komiya, Chin, chin chidori (A kismadár) saját szerzemé­nye pentaton (ötfokú) fordula­taival és keletig melódiájával hiteles japán zenének hatott. Kedves figyelmességnek szán­ták Bárdos Lajos Kocsi, szekér és Hej rózsa népdalfeldolgozá­sainak előadását, ez utóbbit magyar nyelven tanulták meg érthető kiejtéssel. A koncert végén négy ráadást adtak, az utóbbi kettőt a Zalaegerszegi Vegyeskarral közösen Dömötör Ilona vezényletével. Tóthmátyás Lajos Az új koncertterem színpadán a finn vegyeskar Főszezon előtt a posták a Balaton-parton Az előszezon fő meglepeté­se Keszthelyen­­és Hévízen a nyilvános távhívó állomások felszerelése volt A keszthelyi főpostán a telefonközpont át­lagban napi 1600 összekötte­téstt teremt, a távhívó állomá­sok jóvoltából ez a szám so­kat csökkent A korábban fel­szerelt, úgynevezett „becsü­let-telefonok” munkaidő után segítenek kapcsolatot terem­teni elsősorban olyan hazai előfizetőkkel, ahol még nincs lehetőség a közvetlen távhí­vásra. — Mit jelent ez a pos­tai szolgáltatásban? — Ha szerény mértékben, de ezeknek a könnyítéseknek a hatása jelentkezik majd a közelgő főszezonban is .— mondta Bakó Károly hivatal­­vezető. — Persze igazítani va­ló akad most is. Nevezetesen a hévízi gyógykórházban fel­szerelt távhívó állomást ki kell vinnünk az épületből, hi­szen 17 óra után senki sem használhatja Most keressük számára a megfelelő helyet. — Számíthatunk az idén is vasárnapi ügyeletre? — Természetesen — hang­zik a válasz — Mától a keszt­helyi főpostán és a hévízi postahivatalban augusztus vé­géig reggel nyolctól délig minden vasárnap tartunk ügyeletet­, a pénzfelvételen kí­vül minden egyéb postai szol­gáltatással. Vonyarcvashegyen és Balatongyörökön — ilyen eddig még nem volt — beve­zettük a szezonra a szombati ügyeletet, reggel 8-tól 12-ig. — Igen népszerű volt a Balaton-parton a nyári kemping posta. — Már­a újra dolgozik, jár­ja a gépkocsi nemcsak a há­rom állami, hanem a keszthe­lyi és a gyenesi magán kem­pingeket, parkol ugyancsak egy—másfél órát a Szépkilá­tónál, a györöki KISZ-tábor­­nál és ugyanitt a strandon is. A mozgó kempingposta hír­lap- és értékcikk árusítással, illetve levélfelvétellel foglal­kozik. — A főszezon alaposan megdolgoztatja minden évben a postásokat, hi­szen a forgalom a több­szörösére nő ilyenkor... Időnképpen nyári gyakorlat. — Erre is felkészültünk —­­ kereseti lehetőség a fiatalok­­ig— a hivatalvezető. — A nyár­­­r­ak. Ha szükséges — mond­­ri időszakban rendszeresen , ha befejezésül­­ Bakó Károly foglalkoztatunk diákokat. Új , más, kevésbé túlterhelt szolgáltatásunk lesz az idén a­­ postahivataloktól is kérhetünk mozgó hírlapárusítás is. A di- s segítséget d­iákok közreműködésére szánni­ készülünk, hogy a négy érde­­k­tünk ebben, de alkalmazzuk kert megye — Baranya, So- i őket más kisegítő munkakör- megy, Tolna és Zala — víz­ben is. A győri távközlési­ ügyével kapcsolatos összes­­ műszaki főiskola hallgatóinak vizsgálat elméleti egységesítés s keszthelyi foglalkoztatása, sére, a tudományos szintű és­­ akik s­egítenek a teljes postai­­igényű következtetések összeg- s szolgáltatás ellátásában tulaj- r­zésére képesek legyünk. Eh- Az ország egyik legmodernebb állomása lesz A megyei Köjál terveiről, feladatairól A VI. ötéves terv fontos egészségügyi beruházása Zalaegerszegen az új közegészségügyi-járványügyi ál­lomás felépítése, üzembehelyezése. A mintegy százmil­lió forintba kerülő megyei központ fontosságáról, a Köjál jelen feladatairól és terveiről kértünk tájékoz­tatást dr. Rodler Imre igazgató-főorvostól. Kárpótlás lesz — Ma még — s ebben nincs semmi túlzás — a zalai Kö­jál országosan is a legmosto­hább körülmények között dol­gozik. — Sok összehasonlító adatunk van arra, hogy má­sutt megszüntették már az el­avult, zsúfolt körülményeket. Mint sok más esetben, érde­mes megnézni azért az érem másik oldalát is. Az eddigi lemaradásért, rossz feltétele­kért remélem kárpótol ben­nünket, hogy a most épülő, a tervek szerint még az idén átadásra kerülő, az ország egyik legmodernebb, legjob­ban felszerelt állomása lesz — mondta az igazgató-főorvos. — Felettes szerveik értéke­lése szerint az elmúlt évek­ben is egyenletesen javult a megyei Köjál munkája. — Technikai, tárgyi feltéte­lek hiányában közel sem olyan mértékben, mint sze­rettük volna. Csak egyetlen példa az összehasonlításra: más megyékben évente 20—25 ezer élelmezésegészségügyi vizsgálatra képesek. Igaz, ez több a feltétlenül szükséges­nél, ami 15 ezer körüli. Zala megyében az elégtelen labora­tóriumi kapacitás miatt mind­össze 2—3 ezer vizsgálatot tu­dunk elvégezni. Az új telephelyen felépülő korszerű, tágas és jól felsze­relt laboratóriumokban képe­sek lesznek a „kötelező” vizs­gálatok elvégzésére, alkalom lesz a magasabb színvonalú, tudományos igényű munkára in­­ben, zsúfolt körülmények kö­­­­zött dolgoznak. — Mégpedig úgy, hogy ter-­­ vezeti és fontos feladataink ne­­ szenvedjenek késedelmet. Va­lójában külön telephelyeken­­ alakulnak a majdani, korsze-­­­rű működtetés körvonalai. A­­ megfelelő szervezeti átalakí-­­ tást tavaly végrehajtottuk. Valamennyi osztályunkon — járványügyi, település- és kör­nyezetegészségügyi, élelmezés-­­ és táplálkozás-egészségügyi, gyermek- és ifjúság-egészség­ügyi, egészségnevelési, mun­kaegészségügyi és foglalkozási ártalmakkal foglalkozó osz­tályt hoztunk létre elegendő szakember, jól képzett veze­tők dolgoznak. Munkaterüle­teiknek megfelelően alakítjuk ki az osztályokhoz kapcsolódó laboratóriumokat. Az új te­lephelyen megfelelő kiegészí­tő létesítmények — raktárak, állatház, garázs — épülnek. Hasonló meggondolásokból az új közegészségügyi-járvány­ügyi komplexumban lesz a vá­rosi felügyelőség is. Befejezésül a még hátrale­vő idei feladataikat foglalta össze az igazgató-főorvos. Nyáron több tennivaló . A nyári idegenforgalmi szezon jelentősen növeli a Köjál orvosainak, szakembe­­­­reinek feladatait is. Hogy megfelelő számú, és alapos | közegészségügyi, környezetvé­­­­delmi vizsgálatra legyünk ! képesek, munkatársainkat, dolgozóinkat még fokozottabb | munkára kértük. Az idei év I folyamatos, fegyelmezett, terv­szerű tevékenységéhez „rá- s adás”, hogy fel kell készül- s nünk az új feladatainkra. Az első félév eddigi teendőit si­kerrel oldottuk meg. Jó­­ együttműködést alakítottunk­­ ki szervezeteinkkel, társszer­veinkkel, az állategészség­ügyi állomással,­a kereskedel­mi felügyelőséggel, a tanácsok illetékes osztályaival, az SZMT szervezeteivel. Rend­szeressé váltak­ közös vizsgá­lataink, amelyeket a követke­ző hónapokban is folytatunk. Különös figyelmet fordítunk az idegenforgalom miatt gya­koribb és alaposabb vizsgála­tokat igénylő területekre, pél­dául városokra, szálláshelyek­re, strandokra, fokozzuk hét­végi kereskedelmi, vendéglá­tóipari ellenőrzéseinket L. M. Vízvizsgálat négy megyének — Ehhez előlegezett biza­lomban részesültünk csaknem három éve: a Pécsi Akadémiai Bizottság Zala megyét jelölte ki a vízvédelmi munkabizott­ság székhelyéül. Folyamatosan készülünk, hogy a négy érde­kelt megye — Baranya, So­mogy, Tolna és Zala — víz­ügyével kapcsolatos összes vizsgálat elméleti egységesíté­sére, a tudományos szintű és igényű következtetések összeg­hez szükséges alapokat az el­múlt években megszereztük, az új intézetben pedig megfe­lelő technikai, tárgyi feltéte­lek állnak rendelkezésünkre.­­ A következő néhány hó­napban még elavult épületek- ­ Gyermekszínpad a szép beszédért — Visítottak az örömtől! — ecseteli a baki Lúdas Matyi színpad ifjú tagjainak múlt heti hangulatát vezetőjük, Me­dics Ágnes magyar-történelem szakos tanárnő. S hogy mi váltotta ki a zajos vigadalmat e három éve működő kis cso­port tagjaiban? Az, hogy szín­paduk a szép beszédért, az anyanyelv ápolásáért a jó csa­patmunkáért Kazinczy-ösztön-­ díjat kapott. — Mitagadás, díszletekben, jelmezekben, megjelenítésben, egyszóval az összhatást tekint­ve sok jobb színpad is van a megyében, mint a miénk — mondja Medics Ágnes — de a mi színpadunknál elsősorban a beszéd ápolása, csiszolása volt a kitűzött cél, s ha ebben si­került lépnünk, az már ered­mény. — Hogy alakult meg a szín­pad? — Három éve napközis cso­portban dolgoztam, s hogy ne unatkozzanak a gyerekek, megpróbáltunk dramatizálni, megeleveníteni kis története­ket. Akkora volt a siker, hogy felbátorodtam, s megalakítot­tuk a Lúdas Matyi színpadot. Első darabunk a névadó, Döb­­rögi-veró hősről szólt.­­ — Fordítanak külön iá gon­­­dot a szép beszédre?­­ — Igen, minden próbán fog- s­­akkozunk vele szakkönyvek­­­­ből választott mondókákkal,­­ gyakorlatokkal csiszoljuk a­­ gyerekek beszédét. Szerencsé­­­­re a magyart is én tanítom nek­­­kik, így igazán nyílik alkal­­­­mam, hogy ápoljam a beszé­­­­düket. Egyébként egy színház­­­­rendezői tanfolyamra is járok­­ — most vizsgázom szeptember­ben — ott is nagyon sok hasz­­­ nos beszédművelő gyakorlatot tanulunk. — Tulajdonképpen mit je­lent a Kazinczy-ösztöndíj? — ötezer forintot, amiből öt színpadi tagunk mehet a nyá­ron Csillebércre, ahol a tábo­­­­rozás mellett a szép beszéddel is foglalkoznak. Sőt, már előre is kaptak fel­adatokat a színpad tagjai. — Mit is? — Angol, francia, görög, olasz eredetű magyarban is használatos idegen szavakat kell gyűjtenünk, s ezek erede­tét, jelentését bogozzuk majd ki Csillebércen — mondja Pais Judit a Lúdas Matyi színpad nyolcadikos tagja. — S lesz szavalóverseny is — toldja meg évfolyamtársa, Szőke Erika. Kiderül, mindketten az első próbálkozások óta tagjai a színpadiak, szép, tiszta beszé­dükkel ők is hozzájárultak az ösztöndíj elnyeréséhez, s a kö­zelmúltban megrendezett Ka­zinczy szépkiejtési versenyen is jól szerepeltek. — Hol szokott fellépni a Ludas Matyi — tudakoljuk. — Ahol csak lehet — vála­szolja vezetőjük. — Versenye­ken, itt Bakon, a testvérisko­lánkban Nagykapornakon, s ezen túl a tagok gyakran in­dulnak szavalóversenyeken is. Sajnos, mivel a többség nyol­­cadikos, hamarosan kicserélő­dik a tagság, de távlati ter­veink is vannak. A baki ta­nács azért is íratott be rende­zői tanfolyamra, s vállalta a költségeket is, hogy esetleg ké­sőbb, ha visszatérnek Bakra ezek a gyerekek, egy ifjúsági színpad formálódjon belőlük. De azért a gyermekszínpadot sem kell félteni, van utánpót­lás bőven. A baki gyerekek megízlelték és megszerették a közös munka, szereplés, s a szép beszéd örömét. —• mh — Édes anyanyelvűnk országos verseny Sátoraljaújhely városi tanácsa az idén ismét meghirdette az Édes anyanyelvűnk országos versenyt. A 11. alkalommal meghirdetett országos versenyt a kialakult hagyomány szerint két kategóriában rendezik meg. Az egyikben a szakmun­kásképző intézetek, a másik­ban a szakközépiskolák és gimnáziumok fiataljai verseng­hetnek. A Sátoraljaújhelyen október 20. és 23. között megtartandó országos döntőt az egyes tan­intézetekben, majd a megyén­ként megrendezett verseny előzi meg. Vizsgálnak a vadászjelöltek A Magyar Vadászok Or­szágos Szövet­sége Zala me­gyei Intéző Bi­zottsága szer­vezésében az elmúlt hetek­ben alapfokú vadgazdálko­dási tanfolya­mot tartottak a leendő vadász­társasági ta­goknak. A százórás kur­zus alatt a hallgatók meg­ismerkedtek a vadászat és a vadgazdálko­dás alapjaival, s az IB zala­egerszegi szék­házában szá­mot is adtak a március közepe óta tanultak­ról. S hogy a vizsga alapján kiállítandó bizonyítvány meg­szerzése nem volt egyszerű feladat, azt a szigorú számon­kérésen túl — már az anyag szerteágazósága is biztosította. — Izgul? — kérdem Németh Ferencet, aki a keszthelyi Hu­bertus vadásztársaságba sze­retne bekerülni. — Egy kicsit. Valamikor, jó tizenöt éve már rendszeresen vadásztam, de valahogy abba­maradt. Most szeretném újra elkezdeni, de ennek az első feltétele az eredményes vizs­ga. — Nehéz kérdésekre számít? — Bízok magamban. Bár szó lesz fegyverismeretről, tró­feabírálatról, vadászetikáról és még sok egyébről, azt hi­szem nem adják könnyen a bizonyítványt. Szerencsére a gyakorlati vizsgán már túl vagyunk. A lövészet sikerült és a magaslesről készített ma­kettet is elfogadták. Akármennyire férfias sport­nak is tűnik a vadászat, a vizsgázók között a gyengébb nem is képviseltette magát . Bizony a puska odavágott a lövészetnél. A legnagyobb kaliberű sörétespuskával — a tizenkettessel — kellett a ko­rongokat eltalálni. Hát a pus­katus helye megkékült — mondja izgalomtól remegő hangon Takáts Istvánná Nagy­lengyelből. —­­ Becsületemre legyen mondva, a férfiak sem jártak jobban. • — Hogyan adja magát va­dászatra egy nő? — A férjem régóta aktív vadász. Szerettem volna én is vele tartani. Nagyon szeretem az erdőt, a vadat. Egyszer nem is olyan résen volt egy háziasított vaddisznónk is. Sajnos megszökött. Hiába, odakint jobban érzi magát. A vizsga végén harminckét boldog, frissensült vadász ve­hette át a tanfolyamról szóló és valamelyik társaságba fé­­lig-meddig belépőjegyül szol­gáló bizonyítványt. — mcixner — Németh Ferenc a saját készítésű magasles makettet mutatja be Varga Ernő megyei fővad­ásznak (Polgár Tamás felvétele)

Next