Zalai Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
1983. június 4. ZALAI HIrLAT Ha nincs összhangban a termelés és a feldolgozás Egy igazgatóváltás háttere A Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat igazgatótanácsa a fegyelmi bizottság javaslatára fegyelmi eljárást folytatott le és a közös vállalat igazgatóját visszahívta, alacsonyabb beosztásba helyezte. Helyére új igazgató került, intézkedések történtek a belső szervezés átalakítására is. A baromfifeldolgozó gondjai hosszú hónapok óta foglalkoztatják a közvéleményt a megyében. A vállalati problémák visszaütöttek a nagyüzemek gazdálkodására, a baromfi kistermelők tevékenységére és a fogyasztók is érzékelték. A gondok alapvető oka az volt, hogy tavaly nagy mértékben megbomlott az összhang a zalaegerszegi feldolgozó kapacitása és a csirketermelés között. Az üzem képtelen volt ütemesen feldolgozni és értékesíteni azt a nagy tömegű csirkét, amelyet a termelők szállítottak. Ennek következményeként az amúgy is sok szervezetlenséggel küszködő munka kapkodássá fajult. Végülis bekövetkezett, hogy az 1982. évi gazdálkodás mérlegszerinti vesztesége meghaladta a 229 millió forintot. Jóllehet ez a veszteség a baromfifeldolgozásnak nyújtott állami támogatásokkal 65 millió 371 ezer forintra csökkent, s ezt végül a vállalat, illetve a taggazdaságok tartalék- és biztonsági alapjukból rendezték, érdemes megvilágítani részletesebben a veszteség hátterét. Annál is inkább figyelemreméltó az ügy, mert az országban egyedül ez a baromfifeldolgozó vállalat zárta veszteséggel az esztendőt sem tudtak megbirkózni az önállósággal nya-A közös vállalat 1972 nyarán alakult 37 taggazdaság és vállalat együttes tulajdonaként 1981 végén a tagok sorából kilépett a nagy vagyoni betéttel részt vevő Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A kilépés anyagi vonzatának rendezésére a vállalat beruházási hitelt vett fel A hitel törlesztése évi közel 8 millió forinttal terheli a szűkös fejlesztési alapot A Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének megszüntetése miatt két év alatt 90 millió forint középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hitel felvételére is rákényszerült. Ráadásul készletfinanszírozás céljára 1982-ben összesen 213 millió forint üzemviteli hitelt — az előző évinek tízszeresét vettek fe. Mindez azonban nem okozott volna súlyos bajt, ha a közös vállalat vezetése, illetve a taggazdaságok az úgynevezett hármas szerződések (naposcsibe előállítás és kihelyezés, termeltetés, feldolgozás) összhangjára ügyeltek volna. A vállalat kapacitását messze meghaladó szerződéseket kötöttek, ez már az év elején látható volt. Ennek ellenére a vállalatnál nem tettek intézkedéseket Sőt, a vezetők az exportterv túlteljesítésére kitűzött jelentős jutalom reményében, a nem rubel elszámolású exportterv túlteljesítése céljából a MÉM által adott bérpreferencia hatására intézkedéseket tettek a termelési kedv további fokozására. Már az április elején tartott igazgatótanácsi ülésen felvetődtek a túltermelés várható következményei, ezek elhárítására azonban nem született határozat Ellenben napos Broyler csirketermelő társulást hoztak létre, ami tovább súlyosbította a gondokat Végül is, bár a vállalat 1982. évi tervében kapacitásának megfelelően 12 millió 474 ezer baromfi termeltetését feldolgozását, értékesítését irányozta elő, valójában 13 millió 207 900 csirkére kötött szerződést. A menynyiséget tovább növelte, a zalaszentiváni tsz-től szerződés nélkül átvett 278 ezer darab csirke. Az egyre súlyosabban jelentkező feldolgozási problémák hatására július 22-én a vállalat igazgatója és a Teszöv titkára közös levélben fordult a termelőkhöz, hogy az év hátralevő részében 15 százalékkal csökkentsék a csirketermelést Ezt a kérést 2 termelő kivételével megtagadták. A szerződések módosítására, a termelés 15 százalékos csökkentésére csak szeptember 15-i ülésén hozott határozatot az igazgatótanács, az azonban a kihelyezett állományt már nem befolyásolta. Szólni kell arról, hogy az igazgatótanács és az igazgatóság sem megfelelően végezte munkáját. Az igazgatótanács elé nem kellően előkészített, sokszor egymásnak ellentmondó anyagok kerültek. Ugyanakkor a taggazdaságok — az igazgatótanács tagjai — a saját gazdaság érdekeit a közös vállalat érdekei elé helyezték. Hiba volt, hogy a vállalat igazgatója és igazgatósága a felső szervektől kapott információkat, javaslatokat kötelező erejű utasításként értelmezte. Súlyosbította a helyzetet, hogy a nemzetközi piac erősen lanyhult, a szállítások elakadtak, a feldolgozott és becsomagolt áru is raktáron maradt. A túlszerződések visszafogása a kistermelőknél is nehézségekbe ütközött. A tsz-ek és az áfészek 260 kistermelővel kötöttek értékesítési szerződést. A termeltetés nem hagyományos formában történt. Az integrátoroknak és a termelőknek egyaránt komoly anyagi érdekeltségük volt abban, hogy a szerződött menynyiségű csirkét leszállítsák a feldolgozónak. A mennyiséget érzékelteti, ha elmondjuk, hogy voltak olyan egyéni termelők akik évi tte 200 ezer forintot tudtak fizetni csak a csirkenevelő épületek bérléséért Nem voltak egységesek a szerződések. Az integrátorok engedékenysége a vállalkozók számára kibúvót adott az adó- és a társadalombiztosítási járulék fizetése aló. Az ellenőrzés ugyanakkor szinte lehetetlen volt, mert a szerződő székhelye, a termelő lakhelye és a termelés telephelye más és más volt A vállalat veszteségét legnagyobb mértékben a túltartás címén kifizetett 62 millió 474 ezer forint okozta. Ennek az elszámolásában sem egységesen jártak el Nagyfokú felületesség és értelmetlen nagyvonalúság volt tapasztalható. A szerződéses csirke után például az átlagsúlytól függetlenül csak a tartási napok alapján fizettek túltartást, így a normál súlyú, vagy gyengén fejlett állatok után is fizettek. Szót érdemel, hogy az integrátorok többsége a különböző feltételű szerződések alapján csak részben utalták át a túltartási összegeket a termelőknek!!) Megromlott az ám A feldolgozó A hűtő- és tároló kapacitás maximális kihasználását meghaladó menynyiség termelése súlyos problémákat okozott. Ezt a gondot tovább növelte, hogy 1981-ről 1982-re áthúzódott 707 ezer csirke, 17 940 gigant pulyka és 17 500 pecsenye pulyka feldolgozása is. A túltartás miatt nagyobb súlyú állatok kerültek az üzembe, ami viszont a vágószalagok működését hátráltatta. A torlódás állandósult. A zalaegerszegi hűtőházban is béreltek tárolót, de ez kevésnek bizonyult A csomagolóban, a göngyöleg előkészítőben is állt a feldolgozott árucsirke. A nyári időszakban a napon tartott áru egy-két óra alatt megromlott... A feszültségek enyhítésére a MÉM jugoszláviai bérvágást biztosított. Ennek gesztora a baranyai vállalat volt de csak kevés, mindössze 190 ezer csirke jutott a zalai üzemnek. További bérvágási kapacitást talált maga a vállalat Jugoszláviában, mégpedig a távoli Vajdaságban, ahol 650 ezer csirkét vágtak le és szállítottak vissza — többszáz kilométernyi szállítási költséggel — Zalaegerszegre, ahol amúgy is szorított a raktározási gond. Csak ez a bérvágás összesen 5,5 millió forint költségnövekedést okozott Piackutatás hiányában A megnövekedett termelés mögött nem állt jól működő értékesítési háttér sem belföldön, sem külföldön. Az értékesítéseket korábban a Tröszt irányította, megszűnése után szinte törvényszerűen jelentkeztek a fennakadásaik. A belföldi értékesítésnél nem volt piackutatás, sem szerződés. Az áru megrendelése írásban, telefonon, telexen történtk a promt kielégítés úgy, hogy a túlzsúfolt hűtőkamrákból mindig a leginkább kéznél levő árut mozgatták meg, így a régebbi áru elöregedett, tönkrement Jellemző, hogy nagy mennyiségű árut, több mint 8 millió forint értékű feldolgozott csirkét, köztük a vevők által keresett belsőségeket is, kellett kiselejtezni. A nem megfelelő kereskedelmi tevékenységet jehol, hogy még a vállalat mellett működő baromfiüzlet igényét sem elégítették ki — a túltermelés ellenére. A vállalat műszaji felkészültségével is baj van. Több hiányosságot állapítottak meg a baromfifeldolgozó vonalon, de nagy veszteségforrás a hulladékfeldolgozó is, amit indokolatlanul elhúzódó és roszszul elkerült beruházásként tartanak nyilván. A hibák feltárása, elemzése, az intézkedések kezdeményezése jócskán elhúzódott, s belecsúszott az 1983. évbe. Ennek következménye nyilván rányomja a bélyegét az idei gazdálkodásra is. Az igazgatótanács határozatával, a vezetés lecserélésével lényegében csak megnyitották a hibák kijavításának, a vállalat gazdálkodása rendbehozásának útját. De a neheze még ezután következik. Rendet kell rakni az üzemben és a termeltetésben egyaránt. B©zeit Erzsébet Több kölcsön A tizenhat község területén 2600 teggal működő zalaszentlászlói takarékszövetkezetben jó volt a pénzforgalom az eddig eltelt időszakban. A tapasztalatok szerint a betétállomány jobban nőtt, mint a múlt év hasonló, időszakában, nagyobb a kölcsönök forgalma is." Az első negyedév adatai szerint 31,5 millió forintot tett ki a betétállomány, a kölcsönök közül legnépszerűbb a személyi kölcsön, több az építkezésekre, a beruházásokra igénybevett kölcsönök száma. Legtöbben a sertéshizlalás fejlesztéséhez kértek segítséget a szövetkezettől. Termelési célra a tavalyi esztendő hasonló időszakához mérten háromszorosét, 357 ezer forint kölcsönt igényeltek a tagok, a második negyedévben ennél is jobbnak ígérkezik a forgalom. A korábbinál nagyobb kedvet kaptak a kisiparosok és a kiskereskedők a kölcsönök igénybevételére, egyedül áruvásárlásra kérnek kevesebbet, mint a múlt évben. Alkatrészgyártás Itt fija. hu portot helyettesítő, illetve hiányt pótló alkatrész gyártását kezdték meg a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat taggazdaságai. Egy előzetes felmérés során kiderült: a taggazdaságok félmillió munkaóra szabad kapacitással, s megfelelő műszaki háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy nagy értékű mezőgazdasági gépekhez rendszeresen készítsenek alkatrészeket Két alkalommal kiállításon is bemutatták, hogy milyen gépelemek előállításához keresnek gyártót A kezdeményezés nyomán eddig az IKR 28 taggazdasága és négy, rendszeren kívüli ipari vállalat továbbá néhány kisiparos vállalkozott az importot pótló alkatrészek előállítására. A közös vállalat csak olyan alkatrészeket fogad el sorozatgyártásra, amelyek minősége és mérete minden vonatkozásban megegyezik az eredetivel (MTI) Gabonatermelés és kosárfonás Stabilabb gazdálkodásra törekszik a zalatárnoki tsz Nincs különösebb gond a zalatárnoki termelőszövetkezetben, gazdálkodási teljesítménye azonban meglehetősen hullámzó — ez volt a közösről alkotott tömör vélemény, a zalaegerszegi járási párt végrehajtó bizottság egyik ülésén. Nézzük csak, az elmúlt öt évet Az 1979-es alig hétszázezer forintos nyereséget a 12,5 milliós rekord követte, aztán bő hétmilliós zuhanás, majd a következő esztendőben a tisztes nyolcmillió forintot is elhagyták, tavaly pedig ismét némi visszalépés, 6,8 millió forint lett a nyereség. Valóban jelentős az ingadozás. Lent és fent — Talán a legfeltűnőbb a nyolcvanas év kiemelkedő eredménye, amit irreálisnak tartunk — mondja Gáspár Lajosné főkönyvelő. Egy bevételi igazgatósági vizsgálat állapította meg, hogy az előző évben több jogos állami támogatást nem számolt el a gazdaság (ilyen is ritkán fordul elő), ezt utólag megtehette, s ezért mintegy hárommillióval lett több a valóságosnál az éves nyereségük. — így viszont már mérsékeltebb az a bizonyos ingadozás — teszi hozzá Vágó Kálmán főmezőgazdász. — Tény azonban, hogy léteznek „hullámok” a tsz gazdálkodásában. Most is sokat emlegetik azt a bizonyos nyolcvanas esztendőt, amikor reális értéket nézve is, meredek volt a felívelés. Akkor toldották meg korábbi 58—60 százalékos árunövény termelésüket vagy 15—17 százalékkal . — Az volt az az év, amikor lehetőségeinken belül optimális mértékben igyekeztünk árunövény előállításával foglalkozni, az állattenyésztő ágazatunknak pedig új lendületet adott a tehenészet tbc-mentesítése és a tenyésztői ástermelés megkezdése — mondja a főmezőgazdász. — Ráadásul a melléktevékenységet is abban az esztendőben fejlesztettük és a háztájira is jobban odafigyeltünk — így a főkönyvelő. Aztán abban az esztendőben olyan búzatermésük volt, amit azóta sem tudtak megismételni. Nehézségek adódtak a nagy termés raktározásával és szállításával egyaránt — igen, mert a gyors szerkezetváltással egyéb tekintetben nem tudtunk lépést tartani — indokolja akkori gondjaikat Vágó Kálmán. Árunövény — minden mennyiségben Azóta enyhültek tárolási nehézségeik, sőt az idén tovább bővül saját raktárterük, így azonos időben már 3600 tonna terményt tudnak fogadni. Jövőre pedig gépparkjukat akarják rendbetenni. Szükség lesz erre, hiszen a szántóföldi takarmánytermelést tovább akarják mérsékelni, ráadásul száz hektárnyi gyepet is feltörnek, hogy tovább fokozhassák az árutermelést Főleg a kukorica termőterületét érinti e változás: a mostani 550 hektár helyett közel 850 hektár körüli területen termelik majd. Ehhez pedig gépre van szükség, másokra mint a nagyobb arányú tömegtakarmány-termelés időszakában, így lesz az árunövény részaránya 85 százalékost — Ez az újabb változás pedig azt jelentheti, hogy folyamatosabbak lesznek bevételeink és talán olcsóbbak termékeink, akkor pedig eredményünket a kilencmillió körül stabilizálhatjuk — mondja Gáspár Lajosné. — Persze amennyire bíztatóan alakul növénytermesztésünk, annyira gondjaink vannak az állattenyésztéssel — veti közbe a főmezőgazdász. — Ezúttal nem is a tehenészet okozza a nagyobb problémát, hiszen, ahogy javul az állomány genetikai összetétele és jobb lesz a takarmány minősége, úgy évente 200—300 literrel tudjuk növelni az átlagos hozamot. A néhány évvel ezelőtt még a jó pozícióban levő baromfi van most válságos helyzetben. Idő előtt fel kellett hagynunk a tenyésztojástermeléssel, a lényee gesen kisebb értékű árutojás- termeléssel foglalkozunk. Ezzel is azért, hogy ne csökkenjen az üzemi termelési érték, munkát adhassanak a telep dolgozóinak. Mint ahogy munkát kell, hogy adjanak a mefiéktesTfloenyiée h«tvi dolgozójának is. — Nagy segítőnk veltem ipari kooperáció, aztán partnerünk válságos helyzete miatt felmondta mindkét fél részére előnyt jelentő gazdasági kapcsolatunkat — mondja Gáspár Lajosné — Átmenetileg mindent megragadunk, hogy munkát adhassunk az embereknek, hogy ne csökkenjen bevételünk. Most is kosárfonás, cipősarok készítés, fémvisszanyerés tartozik a melléküzemünk tevékenységi körébe. Mindent elvállalunk, csak ne kelljen hozzá befektetés és ne csökkenjen esetleg megint lényegesen a gazdaság nyeresége. Alkalmazkodás és ösztönzés Legalább is számottevő csökkenésről hallani sem akarnak, bár mérsékelten a tavalyi eredmény alá tervezték az idei nyereséget Mérsékelten, hiszen tudják, hogy az eredmény változása így vagy úgy, de kihat a dolgozók jövedelmére. A hetvenes évek utolsó esztendejében még nem fizettek nyereségrészesedést a következő évben közel kilencszázezer forint jutott, a tavalyi eredményből pedig már több mint 1,4 millió forintot kaphattak azok, akik megdolgoztak érte. Közben négy év alatt ötezer forintnál is nagyobb összeggel gyarapodott a tsz-ben dolgozók személyes jövedelme — természetesen differenciáltan. Tehát a termelési érték, a nyereségnövelés együtt járt a dolgozók anyagi érdekeltségével a zalatárnoki tsz-ben. Hasznos hát a piac változásaihoz alkalmazkodni, végülis ez utóbbi jelentheti a stabil gazdálkodást, aminek érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek a gazdaság vezetői. Nemecz Ferenc A PÁRTCSOPORTOK munkájával szembeni igény és követelmény állandóan fokozódik az EIVRT nagykanizsai Fényforrás és Üveggyárban. Tevékenységük nélkülözhetetlen a politikai és gazdasági feladatok megoldásában, a dolgozók tájékoztatásában és az őket foglalkoztató kérdések megválaszolásában. — Naponta együtt vagyunk a munkahelyen, ismerjük egymás képességeit és aszerint osztjuk meg a tennivalókat — mondja Erdélyi Andrásné, az I-es alapszervezet pártcsoportvezetője. — Havonta tartunk csoportértekezletet, ahol értékeljük ki mit végzett, hol szükséges erőteljesebb agitációt folytatni, s fölkészülünk a taggyűlésre az előzetes tájékoztatási alapján. A gyárban tevékenykedő 12 pártalapszervezet termelést segítő munkája, a párt és kormányhatározatokból fakadó konkrét helyi teendők a pártcsoportokban realizálódnak. A párttagok ismertetik a célkitűzéseket, terveket, s a dolgozók véleményét kikérve a gazdasági vezetéssel karöltve keresik a legjobb megoldásokat . Kertelés nélkül mondunk véleményt egymás helytállásáról, magatartásáról. Tudják, ha kinyitom a számat, azt azért teszem, mert valamit jobban kellene tenni. Hozzánk érkezik az alapanyag és tőlünk megy ki a késztermék. Oda kell figyelni mindenre, ha például leesik egy égővel teli doboz, nem engedjük átvizsgálás nélkül tovább. Arra is készen állunk, hogy segítsünk, ha valakinek egyéni gondja-baja, elintézésre váró dolga vas — említi Erdélyiné. — MEGÍTÉLÉSEM SZERINT a pártcsoport a legalkalmasabb forma ahhoz, hogy a párt és gazdasági célokról folyamatosan informáljuk társainkat, megértetve velük például, hogy nekünk mit kell tenni ez országos és helyi feladatok teljesítéséért — veszi át a szót Sámson Imréné, a kes alapszervezet pártcsoportvezetője. — Érvek, tények fölsorakoztatásával győzzük meg az embereket. Kölcsönös a bizalom, aminek az ad alapot, hogy amit mondunk azt igyekszünk tartani. Vita? Az invárt, hiszen egyes dolgok megítélésénél eltérnek a véleményeit. De a nyílt beszédnek van fogalmatja. Adnak a szavunkra és nemcsak politikai, hanem egyéni dolgokkal is fordulnak hozzánk az emberek. Az eredményes politikai munkát szolgálja az a gyakorlat, hogy a pártcsoportok a szakszervezeti bizalmiakkal, az ifjúsági szervezettel és a szakmai vezetéssel együttműködve dolgoznak, önállóan oldják meg a munkahelyi gondokat felelősek a jó politikai légkörért. Kritikusan értékelik egymás tevékenységét, a megbízatások teljesítését . Mindenkinek van pártmegbízatása a csoportunkban, néhány párttagnak több is. Ezek teljesítését rendszeresen értékeljük. Az alapszervezeti vezetőségi ülésen számot adunk arról, miként dolgoztunk — mit oldottunk meg, milyen gondjaink vannak — például két taggyűlés között Év végén pedig taggyűlésen összegezzük a munkát — mondja Török Tiborné, a III- as pártalapszervezet bizalmija. _Egymás nevelése, fölkészítése a feladatokra a taggyűlésre, folyamatos. Kellő érvanyagot is kapunk a munkánkhoz. A tapasztalatainkat jelezzük, de amit tudunk magunk megoldunk. A taggyűléseken a tárgyalt téma kapcsán összegezve ismertetjük a csoport véleményét. Az egyéni beszélgetés hatására azonban többen is szót kérnek. Ez utóbbit igekszünk általánossá tenni — JELENTŐSEN hozzájárulnak politikai és a gazdasági feladataink teljesítéséhez pártcsoportjaink — mondja Horváth József, az üzemi pártbizottság titkára. — Arra törekszünk, hogy tovább erősítsük a pártcsoportokon keresztül is tömegkapcsolatainkat, a bizalmat a párt politikája iránt. S ezt a rendszeres és személyes kapcsolatok révén, érveli, meggyőzi szóval és példamutatással kívánjuk elérni " -ti - A bizalom erősítői Pártcsoportok a kanizsai Izsóban