Zalai Hírlap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

1983. szeptember 35. N­yugdíjasok. Az életkor meg­hosszabbodásával arányo­san növekszik a számuk. Sor­suk a társadalom számára ko­rántsem közömbös. A Hazafias Népfront Zalaegerszeg, Her­­szon lakótelepi városkörzeti bizottsága a közelmúltban be­hatóan vizsgálta területén a nyugdíjasok helyzetét, mely­nek során 418 nyugdíjashoz jutottak el. Közülük 1­3-an 1960 előtt vonultak nyugalomba, de a legtöbben 15—20 évvel ez­előtt. Negyed részüknek 2 ezer forint a havi nyugdíja, míg a többségnek 2 ezer és 3,5 ezer­­ forint között. Magas nyugdíjat­­ — 5 ezer forint felett — 27 ember élvez. V­iszonylag kevesen, mind­össze 50-en tudtak munkát vállalni a nyugdíjuk kiegészí­téséhez. A házaspárok 40 szá­­­­zalékánál ketten rendelkeznek önálló jövedelemmel. Néha­­ nem túl sokkal, ugyanis 32­ázaspár esetében ez nem éri­­ el együtt a 2 ezer forintot, s m­indössze a megkérdezettek 8 százalékánál emelkedik 5 ezer forint fölé. A jellemző a 2 500 —3 500 forint A nyugdíjasok közül 53 más személyt is el­­tart jövedelméből . Lakásellátottságuk jó. Mind­össze 23-an vannak, akik nem saját lakásban, hanem gyer­mekeiknél élnek. A legtöbben faluról költöztek Zalaeger­­­szegre S­zomorú tény, hogy a hosz­szú évtizedekig kenyeret adó, volt munkahellyel negyed ré­szüknek semmilyen kapcsolata nincs. Akiknek van, azok sin­csenek ezzel túlságosan meg­elégedve. Elmondták, hogy az évente megrendezett nyugdíjas találkozó sok helyen formali- I tás. Szeretnének közös kirán­dulásokat és egy kicsit na­­­­gyobb betekintést volt munka- s helyük m­ai életébe. A­z alacsony nyugdíjas há­zaspárok soraiban komoly problémát okoz egyikük eltá­vozása az élők sorából A megrázkódtatáson túl az el­vesztett másik nyugdíj is ront­ja helyzetüket. A hátramara­dók legalább valami kiegészí­tést szeretnének kapni. H­elyesen látják, hogy a nyugdíjtörvény, mihelyt az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi, korszerűsítésre szorul N­yugdíjas ház iránt mind­össze hárman nyilvánítottak érdeklődést úgy, hogy jelenle­gi lakásukat leadnák cserébe. lakókörzeti bizottság a Vizsgálat összegezése után megállapította, hogy a nyug­díjasok helyzetére a továb­biakban nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, s minden le­hetőséget kihasználni szociális helyzetük javításaira. Nyugdíjasok a Herszon lakótelepen­ ­ A Kiállítássorozat, új művek Műteremlátogatás Németh János keramikusnál „Otthoni táj, emléked­­ mint vér jár a szívem­ben K­eresztury­­Dezső e sorai ih­lették meg Németh János Munkácsy-díjas Érdemes Mű­vészt, amikor a zalaegerszegi városi tanács megbízásából fé­lig társadalmi munkában meg­alkotta kétszer két méteres domborművét a zalaegerszegi Keresztury ház számára. Az­ október elején, a ház verandá­ján falra kerülő mű egyelőre­­ még darabokban, várja, hogy,­ izzó kemence érlelje meg­­ anyagát. Az elmúlt hetekben­­ azonban a dombormű készíté­­­­sén túl más tennivalók is gaz­dagították a Zalaegerszegen­ élő keramikus napjait. Két­­ nagy kiállítása is nyílt a kö­­­­zelmúlban, s csak napok vá­lasztják el attól, hogy egy har­­­­mad­ik megnyitóján is ott áll­jon. M­ór, Székesfehérvár, Szek­­szárd. E három helyszín kiál­lítótermei­t fogadták, illetve fo­gadják be,a zalai keramikus jellegzetes, eierten müveit. Sőt, nemcsak kiállítótermek. — A móri kiállításhoz egy csodaszép barokk kastély, s annak parkja szolgált helyszí­nül — mondja Németh János.­­— Szabad téren indult a be­mutató, s a kastély három ter­mében folytatódott. A szép fe­hér bolthajtások közt nagyon jól érvényesültek a s munkáim. — Mit mutatott be? — Tulajdonképpen kereszt­metszetet adott a kiállítás eddigi munkáimból, hiszen hatvan, hetven darabot is ki­raktunk. Figurat­ív térplaszti­kákat, edényeket, s fali plasz­tikákat is. A móri kastély egy nagyszabású, alkotótelepnek is otthont ad, keramikus műhely, szövő-, s grafikai műhely is található benne. E kiállításra tulajdonképpen a nyári alko­tótelep zárása alkalmából ke­rült sor. — A héten, szerdán, Székes­­fehérváron is nyílt egy tárlata. — Igen, ide kerültek Mórról a szabadtéren bemutatott dol­gaim. Székesfehérváron na­gyobb méretű kerámiákat, s három reliefet állítottunk ki, ez a bemutató is szépen sike­rült. A Vörösmarty Színház évadnyitója alkalmából ren­dezték meg, egy kiállítási so­rozat első darabjaként. A szín­ház ugyanis egy külön kiállí­tótermet alakított ki, s ezután hagyományosan minden évad­nyitót egy tárlattal köszönte­nek. Nagyon jók a technikai feltételek, csak mesterséges fényt használnak, s minden szobor külön világítást szap. — A következő állomás, Szekszárd. — Igen, pénteken, a Dél-du­nántúli Népművészeti Hét ha­gyományos rendezvényei kere­tében a szekszárdi Babits mű­velődési központban nyílik egy önálló tárlatom. A prog­ram egyébként négy megye, Tolna, Baranya,­Somogy és Za­la közös rendezvénye. E szekszárdi tárlat alkalmá­ból a rendező szervek egy nagy méretű, négy négyzetmé­teres fotót is terveztek bemu­tatni Németh János egyik Bu­dapesten fel­ál­ítot­t alkotásá­ról, a Centenáriumi parkban látható két oldalas, 5x1,5 mé­teres reliefről. A dekoratív fel­vétel azonban nem készülhe­tett el. S hogy miért nem? Mert a művet barbár, ostoba kezek Neolux spraival rondí­ tották össze. A tett nem kíván különösebb „méltatást”, s re­mélhetőleg az illetékesek gyors intézkedése sem várat magá­ra. (A relief Zala megye aján­dékaként került a fővárosba.) — A zalaegerszegi Dísz­ tér­re kiírt pályázat határideje lassan lejár. Indul? — Nem, valahogy nem ér­zem magaménak azt a teret. Méreteinél fogva szerintem nem is illik oda kerámia, sok­kal inkább el tudnék képzelni egy bronz, vagy kő alkotást. Én az intimebb, kisebb, zár­tabb tereket szeretem. Példá­ul foglalkoztat az Ady és Kis­faludy utca sarkán a most épü­lő körzeti pártszékház és az MMIK által közrezárt terület, s Nagyatád főterén is dolgo­zunk egy díszkúton közösen Szerdahelyi Károllyal. H­ogy nemcsak idehaza ör­vend jó hírnek, s megbecsü­lésnek Németh János, arra jó példa egy Olaszországból fris­sen érkezett levél. Ez arról ér­tesítette a zalai keramikust, hogy a faenzai Editrice kiadó gondozásában­­ jövő év elején megjelenő „1984. év kerámia mesterei" című műben Né­meth János is szerepelni fog. Magyar Hajnalka A készülő Keresztúry-házi dombormű darabjai (Polgár Tamás felvétel)! Kocsis Zoltán szólóestje K­ocsis Zoltán zongoramű­vész péntek este Bartók és Debussy műveiből választott műsorral a VMK hangver­seny- és kiállítótermében szó­lókoncertet adott A művészt két alkalommal zenekari hangversenyen versenymű szó­listájaként hallottuk már a megyeszékhelyen, s zongora­estje is előző szerepléseihez hasonlóan kiemelkedő zenei esemény volt. Mindazok a ze­nerajongók, akiknek szeren­cséjük volt jegyhez jutni, fe­lejthetetlen élményben része­sültek. Kocsis neve jól ismert az egész világon, művészeté­nek méltatásáról rendszeresen olvashatunk napilapokban, ze­nei folyóiratokban. Fejlődése töretlen, mindent, tud, amit egy világjáró­ művésztől elvár­nak. Virtuóz technikája nem öncélú, hanem mindig a zenei kifejezés szolgálatában áll. Műsorválasztása ízléses, egyál­talán nem hivalkodó volt, nem hallhattunk most tőle hatásos sikerdarabokat, helyette játé­ka inkább lényegretörő, kife­jezésesen gazdag volt, emellett színes képzeletét és árnyala­tokban finom billentését csil­logtatta meg. A­z első részben Bartók (gyermekeknek sorozatból az első és második füzetből sza­badon válogatva hangzottak kl rövid darabok. Bizonyára so­kak­at meglepett, hogy ezeket az egyszerűnek tűnő kis kom­pozíciókat a kottát kitéve ját­szotta. Kocsis nyilván, ezzel Bartók iránti alázatát akarta kifejezésre juttatni, aki tudva­levőleg később mindig kottá­ból zongorázott Bartók zon­goraművei jelentős helyet fog­lalnak el életművében. Az ifjúságot hálára kötelezte, hogy zeneileg értékes sorozat­tal, a Mikrokozmosszal és a gyermekeknek miniatűrökből álló oeuvre-jével gazdagította a gyerekek gyér irodalmát Komoly pedagógiai funkciót is tartalmaznak, hogy a száza­dunk zenéjében rejlő problé­mákkal logikusan ismerked­hessen a zenét tanulók. Kocsis Zoltán a Gyermekeknek nép­dalfeldolgozásait a Süssön’­­süssünk valamit bevezető da­rabjával atrmpszférát terem­­tően indította és mindvégi­­ Bartók tolmácsolását hiteles­nek­ éreztük, kiemelni közülük bármelyiket nehéz lenne. A dallamrajz, mindig világosan hallható, a kíséret arányaiban ehhez igazodó volt, a dinamika is forma mértéktartó­­maradt a kis arányok alapján. S­zünet után Debussy Images publiées (Elfelejtett képek) és Estampes (Metszetek) három­­-három szerzeménye követke­zett. Kocsis Zoltán itt a pilla­nat érzéki benyomását, a köz­vetlen hangulat megragadását, a harmónia szépségét, a köny­­nyed szerkesztést, a választé­kos kifejezést, a világgal szembeni fogékonyságot és ér­zékenységet ragadta­ meg. Pe­dálhasználata finom, képzelete kolorisztikus volt A Pagodák­­ hangulatosan szólalt meg, a kanadai estében a spanyolos I jelleg öltött testet, a Kertek­­ esőben a vizuális mondani­való, az eső, a villám, menny­dörgés és az utána felfrissülő természet fokozott pianiszti­­kus hajlékonysága lelkes örömmel társult H­árom ráadással fejezte be koncertjét A Suite Berga­l masque-bó! a közkedvelt­­ Holdfény ezüstös hangzásai­­ rendkívül lágyan csengtek,­­ utána a Passepied táncos ka­­r­raktere miatt jelentett felol­­­­dást, a Gyerekkuckóból Doctor­­ Sradus ad Parnassum-ában a­­ lélektelen etűdök gépies gya­­­­korlását szellemes humorral gúnyolta ki.­­ Tóthmátyás Lajos G K­ocsis Zoltán a zongoránál... ...» akiknek emlékezetes zenei élményt szerzett: a szólóest k­özönsége. ZALAI HÍRLAP Lenti költözködés A lentiekre jellemző, hogy bármi épül a városukban, mindig lehet számítani rájuk, ott­­vannak, ahol szükség van a munkáskézre. A rendelőin­tézetnél is már a tervezésnél bele lehetett kalkulálni a vég­összegbe a társadalmi munkát. A köztél 15 millió forintba ke­rülő új szárny elkészítéséhez 7 milliót biztosított a tanács, a többit egyértelműen a lakos­ság javára lehet írni Kívülről még a befejezettség látszatát kelti az épület, amit akár a modern, szép, s hason­ló jelzőkkel is illethetünk. Be­lül azonban, a műszaki átadás után is még az őskáoszhoz ha­r­a­a­sonlatos a rendetlenség, szóval é­ppen olyan, a#T ilyen költöz­­­­ködéstoor általában lenni szo­­­­kott " Ideiglenesen folyosóra ! száműzött aktákat, kartonokat,­­ kerülgetünk, az összekötő fo­lyosón kiselejtezett radiátor i­s képez közt­­­n­dési akadályt, s­ő­t az új rész inkább egy bútor-­­ és műszerraktárhoz hasonla­tos, mint egészségügyi intéz­ményhez. A* t új épület fBiszmnejére települ át a tüdőgondozó.­­ — Várunk egy új, modern­­ röntgengépet. Ez egy televízió­­láncos, sok mindenre használ­ható készülék. Bízunk benne, hogy ebben az évben megér­kezik, s a beszerelése után már nem kell Zalaegerszegre zarándokolnia a Lentibe K­is­­ környékén élőknek mondjuk egy gyomorröntgenre — tájé­koztat dr. Müller Veronika, városi-járási főorvos. A­z új röntgengéphez persze új kiszolgáló felszerelések ké­szülnek, s az áttelepülő tüdő-­­ gondozó magával hozza a régi gépeit is. Nemcsak többrétű szolgáltatással tudnak a lakos­ság rendelkezésére állni, de a felvételek jobb minősége a­­ gyógyító munka eredményessé­­­­gét is befolyásolja. E­gyelőre csak a leendő tüdő­gondozó helyét, a tágas várat, s a rendelőket járjuk végig.­­ — Már van röntgen-szakor­­­­vosunk is — mondja büszkén­­ Hajgató Ferenc tanácselnök helyettes, az intézmény irányí­tó osztály vezetője. — Addig Zalaegerszegen dolgozik, míg itt beindul a rendelés. A­z emeleten belgyógyászati , sebészeti, orr-fül-gégészeti —­­ és ami a lentiek legnagyobb­­ büszkesége —, szemészeti szak­endelés lesz. Benyújtotta pá­lyázatát egy szemész szakor­vos, s remélhetően­­ nem is vonja vissza. A felszerelést — kölcsönként — Zalaegerszegről kapják. Persze ez nemcsak Lentinek öröm, de az egész megyének is, hisz a megye­­székhelyi Intézetben várhatóan csökken a zsúfoltság. S­zékek, fogasok, vizsgáló­­asztalok, üveges gyógyszer­­szekrények, várótermi padok várnak kicsomagolásra. Né­hány rendelő félig-meddig be­rendezve ízelítőt ad, milyen lesz majd, ha minden a helyé­re kerül A műszerek is meg­érkeztek már: a 3 csatornás EKG-készülék, gázsterilizátor, légzésfunkció készülék, audio­méter, mikroszkópok, Baby­­dop. — A régi épületben marad a gyermekgyógyászat, a •■ '•dönök, s új intézményként beindul a csecsemőtanácsadás — mondja a főorvosnő. A­z elhelyezésnél arra is gondoltak, hogy a nebulók ne találkozzanak az épületben a beteg felnőttekkel A tüdőgon­dozónak is külön bejára­ta lesz.­­ Jelenleg a legaktuáli­abb teendő a telefonszerelés és a fűtésrekonstrukció. .A konté­ner-gázkazán már készen áll az udvaron, és elkezdődött a régi épületben is a csövök és a radiátorok cseréje■ — ismer­teti a feladatokat Hajgató Fe­renc. A­z 1040 n szvt­­méterrel több mint a dum­ájá­­n nőtt alapterületen 32 ezer ember jobb egészségü­gyi ellátásit ideálisabb körü­lmények közt tudják majd biztosítani. F­iucza Zsuzsa 5

Next