Zalai Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 100-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

4 Sokan kiáltsunk! Harmincéves vagyok, bár húsznak sem látszom. Van csa­ládom, lakásom és kocsim. No és persze adósságom csakúgy, mint sokaknak ebben a kis országban. Szakmámra nézve szerszámkészítő vagyok és a Tungsram nagykanizsai gyá­rában dolgozom. Körülbelül annyit keresek, mint manap­ság egy átlag munkás. Nem élek rosszul, nem szenvedek hiányt, de flancra nem jut, hacsak nem számít flancnak ez az írógép, amelyen a jelen szöveget kopácsolom. Bár tu­lajdonképpen ez sem az enyém, hanem a kisiskolás lá­nyomé, neki hozta a nyuszi. Bevallom fontosabb dologra is költhettem volna, de azért nem sajnálom az árát. Ha a kislányom megtanul szinte a betűvetéssel egy idő­ben gépír­ni, már meg is térül az ára. S ha nekem akad valami mon­danivalóm, ami esetleg máso­kat is érdekelhet, csak­ leülök és lekopácsolom. De vajon meddig kopácsolhatok még? Mostanában ugyanis egyre jobban aggaszt két sötét mu­mus. Az egyik az infarktus, amely rendre szedi áldozatait, méghozzá abból a korosztály­ból, amelybe hamarosan én is tartozom és akiknek még bő­ven akadna tennivalójuk a nyugdíjkorhatárig. A másik mumus azonban ennél is sok­kal feketébb. Attól sajnos ösz­­sze is dőlhet a világ. Nemcsak a mi kis szűköcske világunk, hanem az egész hatalmas nagyvilág. Ugye kitalálták mi­re gondolok? Igen a nukleáris katasztrófára. És valahogy úgy tűnik, hogy ez ellen a söté­­tebbik mumus ellen a véde­kezés is sokkal nehezebb, mint a másik ellen. Mert ugye az infarktus ellen összefognak a világ orvosai, bezzeg az atom ellen mintha nem is akarná­nak igazán tenni. Tárgyalnak, tárgyalnak, lépnek egyet előre, egyet hátra és alig-alig törté­nik valami. Az egyik fél köl­csönösen előnyös ajánlatot tesz, a másik válaszul rakétá­kat telepít Az emberek mil­liói meg szerte a világon egyre csak várják, várják a nagy eredményt, az általános és tel­jes leszerelést Pedig de csuda fő lenne! Gondolják csak el, mennyi ,szépet és jót lehetne megvaló­sítani a fegyverkezésre paza­rolt milliárdokból ? Az UNES­CO például kiszámította, hogy a fegyverkezésre felhasznált javaknak csupán a töredék ré­sze elegendő lenne az éhezés teljes felszámolására az egész föld golyóbison. Meg lehetne szüntetni egy sor, most még uralkodó járványos betegsé­get Talán (s ezt már én gon­dolom) a világ egyre fokozódó energiaéhségén is lehetne va­lamit csillapítani. Nehezen hi­szem, hogy mindez ne jutott volna eszébe már réges-régen nálam okosabb embereknek is olyanoknak, akik tehetnek is valamit az ügyért, nem úgy, mint én, aki sokadmagammal együtt legfeljebb csak felkiált­hatok, hogy legyen már végre béke mindenütt! Bár tudom, hogy ez alig több mint semmi, mégis hiszem, ha sokan és sokszor kiáltunk fel, így talán még ez is használ valamit. Ezért kívántam megragadni a lehetőséget, hogy a munkás­­osztály közelgő nagy ünnepe alkalmából felkiálthassak a lap hasábjain és kimondhas­sam a világ népeinek legszebb álmát, a legszentebb szót, hogy BÉKE! Takács T. (Pontos név és lakcím) hangulatos zenei bevezetője után a TKM Országos Köz­pontjának küldötte, Lénárt Judit ismertette a mozgalom egész országunkra kiterjedő jelentőségét, majd Szepesi Ti­bor ny. tanár, a keszthelyi szervező bizottság korelnöke ismertette az általános TKM- klubok szervezeti szabályza­tát, s annak a helyi kívánal­mak szerinti kiegészítését. A programjavaslat elfogadása és a tisztségviselők megválasztá­sa után a klub elnöke, Cséby Géza vezette le az első klub­­foglalkozást, ah­al a keszthelyi múzeumok képviseletében Győre Gáborné igazgató is­mertette a Georgikon Major­múzeum fej­lesztési tervét, Csendes Antal pedig a Kas­télymúzeum felújításáról szá­molt be. Végül Bartók Béla Keszthelyen gyűjtött Csilla­gok, csillagok kezdetű népda­lának megtanulása után színes diaképeken tekintették meg a résztvevők Keszthely mindhá­rom múzeumát. A TKM keszthelyi Körösi Csom­a Sándor klub tagsága első programjában a Helikon Kastélymúzeumot tekintette meg szakvezetéssel, a követ­kező foglalkozáson megemlé­kezett névadója, Körösi Csom­a Sándor születésének kétszáza­dik évfordulójáról, erdélyi em­lékhelyeinek dia­vetítésével, a harmadikon a Georgikon Ma­jormúzeumot tekintették meg. Legközelebb május 5-én dél­után 16 órakor kerül sor az üdülőszezon előtti záró önkép­zőköri foglalkozásra. Ez alka­lommal Keszthelyi szobrok és emléktáblák címmel tart szí­nes­ dia előadást dr. Réthelyi Jenő, a klub ügyvezető elnö­ke, majd a nyári kirándulások programját állítják össze a résztvevők. Május 19-én a fe­nékpusztai ásatások megtekin­tése lesz a program. Ezen kí­vül a klub több tagja részt vesz az IBUSZ által szervezett „Körösi Csom­a Sándor em­léktúrák” július 6-án Erdély­be induló ötnapos társasúton. Bereczky Kálmán szervező-titkár Tájak, Korok, Múzeumok keszthelyi klubja A művelődési központ köz­­művelődési köreként 52 ér­deklődő részvételével megtar­totta alakuló gyűlését a TKM keszthelyi klubja. A Csányi László általános iskola furulya szakkörének Köszönet a szerkesztőségnek A következő levelet kaptuk a zalaegerszegi Városgazdálko­dási és Kommunális Szolgálta­tó Vállalattól: — Köszönetünket és elisme­résünket fejezzük ki a Zalai Hírlap Szerkesztőségének az Ifjúsági parkban a vandálok pusztítási helyének és károko­zásának rekonstruálásáért és közléséért Ugyancsak köszö­netet mondunk a Jákum utcai vízvételi hely megközelítését akadályozók felfedéséért vala­mint a konténerszállítás biz­tonságosságát segítő, a konté­nerekre festett KRESZ jelzés közléséért. Mindezekkel az észrevétele­zésekkel munkánkat igen je­­­­lentősen segítették, a közvéle­­mét felhívták az elítélendő t­mény és az illetékesek figyelm­i cselekmények, magatartások megfékezésére, a környezetvé­­­­delem fontosságára és az ezzel­­ kapcsolatban szükséges össze­fogásra és a bátrabb kiállás­ra. Dömötörfy József köztisztasági részlegvezető Kukával is Elszállítana a szemét cím­mel. lapunk április 3-i számá­ban közöltük Horváth Ferenc és 9 társa, pózvai lakosok le­velét. A panaszra a városi ta­nács műszaki osztályától az alábbi választ kaptuk: " A pózvai Felsőerdő utcai lakosok a műszaki osztályhoz írt levelükben kérték, hogy utcájukban konténert helyez­zünk el, mert szerintük a nagy mennyiségű szemét és hulla­dék összegyűjtése és elszállí­tása utcai szeméttároló edény­nyel, népszerűbb nevén a ku­kával nem oldható meg. Eb­ben a levélben a lakók a kon­téner beszerzéséhez költség­­hozzájárulást nem ajánlottak fel. Tapaszalataink szerint a csa­ládi házaknál, így a Felsőerdő utcában is a keletkező hulla­dék elszállítása kukával meg­oldható. Április 17-én az ut­cát bekapcsoltuk a rendszeres szemétszállításba, valamint az időközben felgyülemlett sze­mét eltakarításáról is gondos­kodni fogunk. Reméljük, hogy az érintett lakók a kukákat mielőbb beszerzik. Tímár István osztályvezető ZALAI hírlap Mu­n­kaverseny eredmények az Épgép kanizsai gyárában Az Építőgépgyártó Vállalat minden évben meghirdeti a gyárak közötti munkaversenyt, amelyben a vállalat vala­mennyi gyára részt vesz, hiszen ezzel jelentős anyagi és erköl­csi elismerést szerezhetnek dolgozóink. A vezérigazgatóság folyamatosan értékeli a szo­cialista munkaversenyt, az éves értékelésre május 1-re kerül sor. Nagykanizsai gyárunk a ki­lenc gyár között az 5. helyezést érte el. Ezen belül ki kell emelni az energiatakarékossági versenyt, amelyben a bázis­hoz viszonyítva mintegy­ 5 szá­zalékos csökkenést értünk el, s ezzel a 4. helyen végeztünk. Munkavédelemben a 2. helyet szereztük meg, míg 1982-ben a 4. helyen végeztünk. Sikerült a balesetek számánál és a ki­esett napoknál is csökkenést elérni. 1982-ben 16 balesetünk volt, 475 munkanap kieséssel. Ezt a dolgozók folyamatos ok­tatásával, a vezetők felelősség­­érzetének növelésével, az el­lenőrzés javításával sikerült elérnünk. A gyár szocialista brigádjai, a dolgozók ez évre is megtet­ték felajánlásukat, csatlakoz­tak a vállalat felhívásához, bízva abban, hogy jövőre még jobb helyezést érünk el Mátai József Ha látható a Jelzin a gépkocsin, a rendőrség segíti a mozgássérülteket A Zalai Hírlap 1984. IV. 22-i számában A bajra még bünte­tés is ... címmel megjelent,­­ Hollós Jenőné Zalaegerszeg, a Népköztársaság u. 7. sz. alatti­­ lakos panaszában foglaltakat kivizsgáltam. A panaszos 1984. IV. 11-én a Zalaegerszeg, Dísz tér 1. sz. ház előtt a várakozni tilos jel­­­­zőtábla ellenére Trabant típu­­­­sú személygépkocsijával par­­t költ. Az intézkedő rendőr­járőr­­ jelentése szerint a mozgássérült jelzés nem volt elhelyezve a személygépkocsin, ezért távol­létében helyszín­ bírsággal súj­tották. Hollósné az adott eset­ben a záróvonalat is átlépte személygépkocsijával, melyre engedélye természetesen nem jogosítja fel. A vizsgálat során sem az előírt, jól feltűnő he­lyen — a gépjármű bal oldali ajtajának ablakán — volt el­helyezve a jelzés. 1983. évben egyébként egy alkalommal sem jelen­tett­e fel szabálytalan várakozás mi­att, a levelében foglaltak így nem tükrözik a valóságot. Szeretném megnyugtatni va­lamennyi mozgássérültet, illet­ve az ő szállító — várakozási tilalom alól feloldó engedéllyel rendelkező — gépjárművezetőt, hogy az engedélyben foglaltak­kal élhetnek, s amennyiben igazoltatáskor azt felmutatják, illetve távollétükben gépjár­művükön a jelzést elhelyezik, a rendőrök azt figyelembe ve­szik, s egyéb módon is segítik őket a közlekedésben. Tájéko­zódtam a Mozgássérültek Za­la megyei Szövetségénél és a megyei tanács közlekedési osz­tályánál, s közölték, hogy no­ha több mint 300 engedélyt adtak ki, nem fordultak elő a levélíróéhoz hasonló panaszok. Varjas­ Gábor szds. a megyei rendőrfőkapitányság osztályvezetője Oívisml észrevételek nrontáb­an Ha pontos a fizetés, miért késik a teljesítés? Polgár Antalné Zalaegerszeg,­ Esze Tamás utca 63. szám alat­ti olvasónk az Észak-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Válla­lattal történt esetet írta le.­ Igazát bizonyítani elküldött egy 1983. augusztus 5-én kelt hivatalos iratot, amely szerint, ha 2 ezer 500 forintot, a köz­műrácsatlakozási díj előlegét augusztus 11-ig befizetik, úgy 1983. szeptember 30-ig elkészít­­tett tervek alapján 1984. janu­­­­ár 31-ig bevezetik lakásukba a vizet. Az előleget augusztus 9-én befizette, a vezetékes víz ál-­­dásait viszont a vállalt határ-­­idő után csaknem három hó­nappal sem élvezheti a meg­rendelő. — A fizetésnél számít a ha­táridő, a teljesítésnél nem? — kérdezte jogosan Polgár An­talné. A vízmű nyilvántartójából a következők derültek ki: ..A megrendelőtől az előb­i időben beérkezett. A rácsa­tla­­­kozás terveit ceruzával beír­tam 1983. szeptember 30-án.”­­ Tintával feljegyezve: ’84. ja­nuár 31-én küldték el jóváha­l­gyásra. A visszaérkezés ideje : február 13. Ez az idei feladást­­ teszi valószínűvé. Ezzel a ha­táridőt máris túllépték. A vá­­­­rosi tanácstól az útfelbontási engedély március 6-án érkezett vissza. Ezután kitűztek egy­­ póthatáridőt a bekötésre: már­cius 17-ét. Ennek is már több, mint egy hónapja és a munkát még nem kezdték el. A késlekedés okát Palkovics Dénes igazgatótól kérdeztük. — Vállalati norma, hogy a kérelem beérkezése után 6 hó­nappal elvégezzük a vízvezeték bekötéseket. Közbejött viszont a tél, amikor a kiásott utat nem lehet a fagy miatt helyre­állítani. Ezért aztán a utak fenntartói — ennél az esetnél­ a városi tanács — nem enge­dik tavasz előtt feltúrni az uta­kat. Az engedély március 6-án érkezett meg, előbb semmi­­ esetre sem kezdhettük el a munkát — hangzott a válasz.­­ — A póthat­ív idő is eredmény nélkü­­ múlt el. — Súlyos műv’saerc­mond­a­l­ink vannak. Március 15-ig IS eper­szegi egyedi vízbekötéssel maradtunk el, s hogy ezeket sürgősen be tudjuk pótolni, a pakodi munkáktól hívtunk be két szerelőt. Igaz, így a pakodi munka készül el később. A nyilvántartóba Polgár An­­talék kérelméhez újabb határ­időmódosítás kerül: május 15. Az útfelbontás késői engedé­lyezéséről Tímár István, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezetője a következő tájé­koztatást adta: — A vízműtől az Esze Ta­más utca 63. számra a felbon­tási kérelem ez év február 16- in érkezett osztályunkra, mi március elején megadtuk az engedélyt. Egyébként valóban nem szerencsés dolog télen vé­gezni a vízvezeték bekötéseket, sőt egyszerűen lehetetlen. De hát ezt a vízműnél tudják a legjobban. Valóban. A vállalat is tudta, hogy január 31-én tél lesz Olyan határidővel hitegette mégis a megrendelőt, amiről már a kitűzés napján is biztos volt, objektív okok miatt sem­miképp sem lehet betartani. A vállalat saját szavának hitelét rontotta ezzel. Nem beszélve arról, hogy március 17-én, a póthatáridő napján már tavasz volt a­­ - 1994. Április 19. A VEAB pályázata A MAGYAR TUDOMÁ­NYOS AKADÉMIA Veszprémi Akadémiai Bizottsága a Kö­zép- és Észak-Dunántúlon fo­lyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére részben saját anyagi erőből, részben a Fejér, Győr-Sopron, Komá­rom, Vas, Veszprém, Zala me­gye tanácsai által rendelke­zésre bocsátott anyagi támo­gatás révén kiírta az 1984. évi pályázatát, amely kapcsoló­dik a felszabadulás közelgő 40. évfordulójához is. A VEAB a korábbi gyakorlattól eltérően kisebb számban jelölt meg pályázati témákat, de ugyan­akkor lehetővé teszi bármely szabadon választott témában a pályaművek beküldését a pá­lyázati feltételekben meghatá­rozottak alapján. Figyelemreméltó a témavá­­lasztási lehetőség az agrártu­dományi szakbizottság kere­tein belül. Több olyan téma­kör van, amely kapcsolódik a megye termelési adottságaihoz, így például: Új málnafeldol­gozási technológia a hűtőipari export fokozására; A csemege­­szőlő téli tárolásának új lehe­tőségei oxigénszegény légkör­ben ; A termelés hatékonysá­gával összekapcsolt munkadí­jazási rendszer kidolgozása a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, illetve állami gazda­ságok részére, a VEAB terüle­tén szerzett tapasztalatok alap­ján; A Balaton-felvidék talaj­erő fenntartásának és növény­­védelmének megszervezése, te­kintettel a környezetvédelem­re; A gyepgazdálkodás szerepe a takarmánytermesztés fejlesz­tésében; Az ipari tevékenység környezetszennyezésének fel­tárása a növénytermesztésben, csökkentésének szempontjai a balatoni tájkörzetben. Gazdag ajánlattal fordul a bányászati, földtudományi és energetikai szakbizottság a pá­lyázókhoz- köztük találhatjuk a következőket: Javaslat ki­dolgozása a régió egy-egy tele­pülésén található langyos, vagy termálvíz hasznosítására; Javaslat helyi építőipari nyers­anyagok kutatására és bányá­szatára, továbbá a helyi nyers­anyagbázison alapuló racioná­lis szállításra. AZ ERDÉSZETI SZAKBI­ZOTTSÁG többek közt a kö­­­­vetkezőket ajánlja: Alacsony- I értékű faválasztékok haszno­sítása a fafeldolgozó iparban; A környezet változásának ha­­t­­ása a vadgazdálkodásra; A­­ fakitermelési és anyagmozga­­t­­ási rendszerek vizsgálata a­­ VEAB-régióban; Állványbúto­­­­rok szilárdsági tervezése szám­j­mítógépes módszerrel; Külön­leges tulajdonságú falemezek gyártása hazai alapanyag-bá­­­­zison. A jogtudományi szakbizott­­­­ság pályázati feltételei főként a tanácsi munka aktuális kér-­­ déseit helyezik előtérbe Köz­tük ilyeneket találhatunk: A tanácsi demokrácia gyakorlá­sának kérdései; A városkör­nyéki tanácsirányítási rend­szer továbbfejlesztésének lehe­tőségei; A képviselet, a de­mokrácia, a helyi önállóság érvényesülése az államigazga­tásban; A közigazgatás átszer­vezésével kapcsolatos új mun­­­­kamódszerek alkalmazásának­­ gyakorlata és javaslatok a te­­­­vékenység továbbfejlesztésére. A kémiai, a műszaki, az or­vostudományi, a számítástech­nikai és rendszerelméleti, a tár­sadalomtudomány, a történelmi szakbizottságok, valamint a környezetvédelmi és tájhaszo­nosítási koordinációs tanács ugyancsak sok ajánlattal for­­­­dul a pályázókhoz. Néhány­­ ezek közül: A műtrágyázás és­­ a termésminőség összefüggé­­­­sei; Új növényvédő szerek be- s vezetése a mezőgazdaságban;­­ A levegőt szennyező ipari­­ eredetű anyagok ártalmatlaní­­­­tása, visszanyerése vagy rene­­s­nerálása, továbbá felhasználá­­­sa; Hőcserélők intenzifikálása,­­ különös tekintettel a lerakó­­­­dások meggátlására; Vizsgála­­­­tok az iskolai munka tartalmi , korszerűsítésének köréből; A szocialista életmód és tudat változásai konkrét elemzések alapján; Munkásművelődés­történeti hagyományok; A propaganda pártalapszervezeti irányításának elvei és mód­szerei; A Balaton-part telepü­léshálózatának története, üdü­lőtelepek kialakulása; Munka­dalok a Dunántúlon. A SZAKBIZOTTSÁGOK ál­tal meghirdetett témakörök mellett a VEAB és a megyei tanácsok közösen is meghir­dettek pályázatokat. Zala me­gye tanácsa által támogatott közös pályázatokból az aláb­biakat emelném ki: Egyéb energiaforrások (víz, szél-, napenergia) hasznosítási lehe­tőségei; A községek és kiste­lepülések ellátásának optimá­lis megoldási lehetőségei az ellátási felelősség és nyereség­­érdekeltség összhangja alap­ján; A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek nem mezőgaz­dasági jellegű tevékenységé­nek átfogó elemzése; A téli­alma minőségét befolyásoló té­nyezők feltárása Zala megyé­ben. A minőségjavítás lehető­ségei; Tartósan alacsony haté­konysággal gazdálkodó ter­melőszövetkezetek jövedelme­ző gazdálkodásának feltétel­­rendszere Zala megyében; Kis­­készletű földgázelőfordulások hasznosítási lehetőségei; A ve­zetői munka hatékonyságát, színvonalát javító új, korszerű vezetési módszerek alkalmazá­sa a megye iparában; Az ér­telmiség műveltségközvetítő szerepe; A folyamatos tanu­lást ösztönző pedagógiai mód­szerek és formák alkalmazá­sának lehetőségei a marxiz-­­­mus—leninizmus esti egyetemi képzésben. A szakbizottságok által meg­hirdetett pályázatok díjai: I. díj: 12 000 Ft, II. díj: 8 000 Ft, III. díj: 6 000 Ft. A VEAB és a megyei taná­csok által meghirdetett pá­lyázatok díjai: I. díj: 6000 Ft, II. díj: 4900 Ft. A PÁLYÁz­ATI FELTÉTE­LEK között szerepel az, hogy eddig nem publikált, máshol be nem nyújtott, ellenszolgál­tatásban nem részesült olyan tudományos igényű tanulmá­nyokkal lehet résztvenni, amelyek a feldolgozott téma eddigi irodalmához képest ere­deti, új gondolatanyagot tar­talmaznak. A pályázat jel­igés. 5 példányban, ritkított sorokkal gépelve kell beadni a Veszprémi Akadémiai Bizottság titkárságához, 8200 Veszprém, Tolbuchin u. 37. A beküldési határ­idő egyes témákban 1984. szeptember 15., több témá­ban pedig 1985. szeptem­ber 15. A teljes pályázati kiírást, va­­­lamint valamennyi tudnivalót [a pályázatok iránt érdeklődök s a fent említett címen szemé­lyesen vagy levél útján szerez­­­hetik be.

Next