Zalai Hírlap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

s Bárdos Lajos kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanárának, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemelkedő művészi és közművelődési munkássága elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászló­rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn adta át. Zászlótevnál Vasárnap reggel ünnepé­lyesettb katonai tiszteletadás­sal levonták a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogós és a munkásmozgalom vörös zászlóját, amely a fegyveres erők napja tiszteletére len­gett az árbócon. (MTI) Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban üdvö­zölte Szpirosz Kipriánut, a Ciprusi Köztársaság elnökét Lansa Conté ezredest, a Gui­neai Köztársaság elnökét és Muhammed Buhari dandár­­tábornokot, Nigéria államfőjét, országaik nemzeti ünnepe al­kalmából. (MTI) Fogadás a kínai nagykövetségen Ma Lie, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a Kí­nai Népköztársaság megalaku­lásának 35. évfordulója alkal­mából fogadást adott hétfőn a nagykövetségen. A fogadá­son részt vett Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Veres Péter külke­reskedelmi miniszter, Váncsa­ Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, va­lamint a politikai, a társadal­mi, a gazdasági és a kulturá­lis élet több más képviselője. Az NDK határához közeli Fuldában mintegy negyven­ezren tüntettek a rakétatele­pítés ellen. A nyugatnémet békedemonstrációt a szociál­demokraták, a kommunisták és a zöldek közösen szervez­ték. Tanulságos helyhatósági választás Észak-Rajna-Vesztfáliában Bonn (MTI): Az NSZK leg­nagyobb lélekszámú tartomá­nyában, a 17 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában va­sárnap megtartott helyhatósági választás a szociáldemokraták és a zöldek győzelmét, illetve a kereszténydemokratáik és a szabaddemokraták vereségét eredményezte. A választás iga­zi győztese a zöldek környezet­­védő és fegyverkezésellenes, baloldali tömegmozgalma, amely öt évvel ezelőtti 1,5 szá­zalékát most 8,6 százalékra nö­velte. A mostani választás legfőbb tanulsága, hogy az NSZK-ban helyi szinten is változatlanul folytatódik a párterőviszonyok átrendeződése: a két nagy párt, a CDU—CSU és az SPD között a mérleg nyelvének sze­repét a mind szélesebb bázis­sal rendelkező zöldek veszik át a mind vékonyabb alapra tá­maszkodó FDP-től. Pártok 1984 1979 Változás 1979-hez képest SPD 42, S 44,9 —2,4 CDU 42,2 46,3 -4,1 FDP 4,8 6,5 —1,7 Zöldek 8,6 1,5 +7,1 Határidőre teljesítik megbízatásaikat (Folytatás az 1. oldalról.) A Tanép hévízi építésvezetőségének feladata a keszthelyi Széche­nyi utcában a reprezentatív megjelenésű biztosító­ház és a hévízi iskolaépítés befejezé­se. Balatonszentgyörgyön már átadták az új iskolát. A ba­­latongyöröki postaépületnél az út, csatorna és kerítés építésé­­nek utolsó szakaszánál tarta­nak. Két hete vonultak fel a za­­laszentgróti kastély felújításá­hoz, itt három évig dolgoznak. A jelenleg szociális épületnek használt műemlékre évente 20 millió forintot fordíthatnak. A ZÁÉV keszthelyi főépítésvezetősége idei tevékenységét több repre­zentatív munka is fémjelzi. Rövid István főépítésvezetőtől megtudtuk, a szerződésben vállalt kötelezettségeiket ed­dig maradéktalanul teljesítet­ték. A keszthelyi kisegítő is­kolát például a tervezettnél egy hónappal korábban adták át Jól haladnak a kórházi re­konstrukcióval is, az igazgatá­si épület és véradó állomás gyors elkészítése után azonnal nekiláthattak a szülészet, illetve a konyhai étterem épületének alapozásához. A Helikon kastélymúzeumnál az idegen vállalkozók által vég­zett szakipari munkák befeje­zése után térnek vissza a fes­tők. Hévízen már átadták a Nap­sugár üdülőszövetkezet meg­bízásából épített egyik 48 lakrészes egységet, december­re beköltözhető lesz a másik épület is. Marcaliban van még érdekeltsége a ZÁÉV- nak, ahol adóállomást építe­nek. Jelenleg az épület szer­kezetépítésénél tartanak. ZALAI ŰRLAP Magyar napok Tallinban Tallin (MTI): Ünnepélyes keretek között nyílt meg hét­főn délután Tallinban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság fővárosában a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. A Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ a szovjet és az Észt­országi Kereskedelmi- és Ipar­kamara közreműködésével ren­dezte meg — hetedik alkal­­ommal — a Szovjetunióban immár hagyományosnak szá­mító magyar napokat. A megnyitón elhangzott be­szédében Marjai József mi­niszterelnök-helyettes szólt a magyar—szovjet kapcsolatok jelentőségéről, gazdasági együttműködésünk szerepéről. A nap folyamán a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott K. E. Vajnával, az Észt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával és B. E. Szaullal, az Észt SZSZK Minisztertanácsá­nak elnökével. A 35 ÉVES NDK-BAN „Harmincöt év telt el 1949. október 7. óta, amikor megalakult az NDK... Német földön először valósult meg a munkások és parasztok hatalma. Lefektettük azt az alapot, amin a társadalmi viszonyokat úgy rendeztük el, hogy az ember valóban em­berré lehetett... Há­­rom és fél évtized alatt az NDK a béke és a szocializmus államává, az európai kontinens stabilitásának és bizton­ságának fontos tényező­­jévé fejlődött...” (Erich Honecker) AZ ÜNNEPI DÍSZBE öltö­zött Berlinben és az NDK más nagyvárosaiban valami nyom­ban a hazai utcaképre emlé­kezteti a látogatót. Igen, meg­van: az Ikarus autóbuszok te­szik még otthonosabbá az itt tartózkodást. Barátaink nagy elismeréssel szólnak erről a világszerte kedvelt jármű­vünkről és nyomban elbeszé­lik, hogy az NDK fővárosának teljes buszparkját kicserélték, így most már csak Ikarusok közlekednek mindenütt. Az Unter den Linden remek hársfasorai között is, ahol szinte otthoni levegőt érez szippantani az ember. No nem a buszok miatt, hanem a hárs­fák jó illatától. S mint kide­rül, nem is egészen véletlenül érzi a hársfaillatot. Ennek azonban története van. Az Unter den Linden a náci uralom idején csak a nevében­­ viselte a hársfát, de a szép fasorok eltűntek onnan. A fő­városnak ezt a régi, megkapó jellegzetességét, a hajdani va­daskertbe vezető úton őrtálló­­hársakat Hitler személyes­­ rendeletére vetették fejszék alá. El kellett tűnniük, hogy kellő helyt adjanak az itt rendezett katonai parádéknak. Hogyan is fértek volna meg együtt szögescsizmák, ágyúk, tankok a szelíd hársakkal? Ám fordult az idő és 35 esz­tendeje megszületett az első német munkás-paraszt ál­lam, a békeszerető NDK. És nem lehetett teljes a főváros a hársfák szépsége nélkül. Hozzánk fordultak hát, tud­ván, hogy nálunk ilyenek ne­velkednek. A Magyar Népköz­­társaság ajándékba küldte az ezüstös levelű facsemetéket. Az Unter den Lindenen a virágzó magyar hársak illata azóta beárad a közeli nagykö­vetségünk ablakaiba is. A hársak gyökeret vertek, meg­­erősödtek­, akárcsak a két nép, a két ország barátsága és­­együttműködése. Mondhatni, hogy már a legelső időktől fennáll ez, hiszen hazánk volt a harmadik — a Szovjetunió és Csehszlovákia után —, amely 1949. október 19-én el­ismerte a Német Demokrati­kus Köztársaságot, jólesően értékelik ezt mindenütt az országban, és hivatalos helye­­ken hangsúlyosan szólnak ró­la. Az NDK külügyminiszté­riumában tett látogatásomkor Klaus Steinhofer osztályveze­tő egyebek között ezt fejtette ki: — MAGYARORSZÁG a LEGFONTOSABB partne­reink egyike, amellyel 35 éve stabil, gyümölcsöző, folyama­tosan fejlődő kapcsolatunk él a barátság és az együttműkö­dés területén. Mindkét ország­ban céltudatosan dolgoznak a barátsági szerződés megvaló­sításán. Az igyekezetek érez­hető eredményeket hoztak or­szágaink és a bennük­ élő em­berek számára. Hasonlóan a többi testvéri országhoz, za­vartalan a két párt közötti bizalom, a két Központi Bi­zottság között igen intenzívek a kapcsolatok. Átfogó a gaz­dasági együttműködés is. Az áruforgalom az elmúlt három esztendőben 21 és fél száza­lékkal nőtt. Részletesebben ez utóbbiról — a mi Országos Tervhivata­lunknak megfelelő — Állami Tervbizottságnál nyílt alkal­mam beszélgetésre. Egykor a rettegett Göring székhelye volt a ma több minisztériumot magába foglaló, több utcára nyíló épületkolosszus, amely­ben most a békés alkotó évek tervszámait alakítják. Ebbe belekalkulálnak bennünket is, akikkel kölcsönös előnyöknek megfelelően fejlődnek a két­oldalú kapcsolatok. Kérdé­semre — hogyan értékelhetők ezek napjainkban — Heinz Neumann, a Terv­bizottság nemzetközi együttműködési osztályának magyar referense némi óvatossággal, de bizako­dóan válaszolt: — Lényeges növekedést tudtunk elérni az árucseré­ben. A növekedés mértéke azonban a beruházási politika miatt az elmúlt két évben csökkent, de arra számítunk, hogy a következő ötéves terv­időszakban újabb dinamikus fejlődés következik. Az e na­pokban megkezdődő tervkoor­dinációs tárgyalássorozaton mindenesetre abból indulunk ki, hogy folytatódik együtt­működésünkben a dinamikus fejlődés. Annyi máris bizonyos, hogy az 1985-re kitűzött célokat si­kerül majd elérni, ami több mint hét milliárd rubel érté­kű árucsereforgalmat jelent. — NEKÜNK NAGYON FONTOS — mondotta Heinz Neumann — a nyersanyagok és alapanyagok kölcsönös szállítása, hiszen két nyers­anyagban szegény országról van szó. Ezért az NDK pél­dául barnaszenet, brikettet, kálisót, cementet küld Ma­gyarországra, ahonnan viszont gabonát, bauxitot, timföldet, alumíniumot kapunk. Mező­­gazdasági termékek természe­tesen nagyobb mértékben ér­keznek Magyarországról, az NDK vetőmagot, állattenyész­tési cikkeket nyújt és egyre több sört. Csakugyan, ki ne ismerné hazánkban az utóbbi években megnyílt hangulatos söröző­ket, amelyekben NDK-beli habzó italokat mérnek? Az együttműködésnek azon­ban talán még ennél is fon­tosabb területe a műszaki— tudományos élet. Sok népgaz­­daságilag hasznos témán dol­goznak, kicserélve az elért eredményeket Hasonlóan a kooperációhoz, amelyben ugyancsak most folyik az újabb lehetőségek föltárása. MINDEZ BIZONYÁRA fon­tos helyet foglal majd el az e hetekben folyó tárgyalásokon, amelyeken elkezdődik az 1986—1990-re szóló népgaz­dasági tervek súlyponti terü­leteinek egyeztetése, az együttműködés más kiemel­kedő ágaival közösen. Lőkös Zoltán (Következik: Iparnegyed a kukoricásban.) I. Hársfák és Ikarusok Ikarus autóbusz a berlini Friedrich Strasser gyorsvasúti pá­lyaudvarnál. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei a közeljövő­ben megkezdik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény­nek a nők hadkötelezettségére vonatkozó előírásai végrehaj­tását az év végéig az egészségügy területén dolgozó 18—45 év közötti nők adatainak összeírására kerül sor. A törvény­ben foglaltaknak megfelelően, ez békében nem jelent kato­nai szolgálatot, az adatok a nyilvántartásba vételhez szük­ségesek. ★ ★ ★ A nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendelke­zéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tartalmazza, mely szerint: „(1) A hadkötelezettség csak meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betölté­sétől a 45. évük betöltéséig tart. Magában foglalja: a) A nyilvántartásba vétel­hez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségeket; b) Háború idején a katonai szolgálati kötelezettséget is meghatározó szolgálatok köré­ben; (2) A nőket hadkötelezettség alapján fegyveres szolgálatra kötelezni nem lehet." A vonatkozó hatályos ren­delkezések — a törvény alap­ján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, híradó, szá­mítástechnikai, forgalomsza­bályozó, ellátó, fordító, tol­mács, műszaki rajzoló, ügyvi­teli gépkezelő, vagy ezekhez közelálló szakképzettséggel rendelkező, illetve ilyen fog­lalkozást folytató hadköteles nőket kell nyilvántartásba venni. A honvédelmi törvény alap­ján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem kötelezhetők. Ez azt jelenti, hogy harcoló csapathoz nem kerülnek, ha­nem a harctevékenységet biz­tosító szervezeteknél, alapve­tően a polgári beosztásukkal azonos feladatot kell végez­niük. Katonai szolgálati kötele­zettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak megje­lenési és bejelentési kötelezett­séget ír elő. A nyilvántartásba vétel nem korlátozza a kül­földre utazást, ahhoz külön en­gedélyt továbbra sem kell kér­ni a katonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dolgozó hadköteles nők összeírásával kezdődik. Valamennyi egész­ségügyi intézményben „Adat­kérő lap” kitöltésére kérik fel a hadköteles nőket. Ezt köve­tően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp. Főváro­si Hadkiegészítő) parancsnok­ságok személyes megjelenésre kérik fel az összeírtakat, ami­kor is pontosítják és ha szük­séges, kiegészítik adataikat és kiadják katonai igazolványu­kat. Ennek helyéről, időpont­járól és az ehhez szükséges okmányokról az összeírtakat értesítik. A nyilvántartásba vétel ezután folyamatosan tör­ténik, amely az egészségügyi szakképzettséget időközben szerzett, illetve nem az egész­ségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel rendel­kező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántartásba vételére — ezt követően — fokozatosan kerül sor. önkéntes jelentke­zés alapján továbbra is nyil­vántartásba vehetők az egyéb­ként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai feladat ellá­tására. Semmilyen körülmények kö­zött nem tervezik katonai szol­gálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya, négy, vagy esetleg több gyermeket nevel, illetve 18 éven aluli gyermekét egyedül neveli, ápolásra szo­ruló egyeneságú rokonát, vagy férjét egyedül látja el, vala­mint akinek férje katonai szol­gálatot teljesít. Ezek a körül­mények azonban az összeírás alól nem mentesítenek. A hadköteles nők összeírá­sára vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számá­ban megjelent. 1984. október 2. II Brit Munkáspárt kongresszusa Hétfőn az északnyugat-ang­liai Blackpoolban a brit mun­káspárt kongresszusa ma­radéktalan támogatást szava­zott meg a hét hónapja sztráj­koló bányászoknak. Egy­szersmind elítélte a bányászok elleni „szervezett rendőri erő­­szakot”.

Next