Zalai Hírlap, 1985. június (41. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-08 / 133. szám

Népünk boldogulására szávazunk írtas Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titkára Zala megye községeiben és városaiban 458 szavazó­körben közel negyedmillió választópolgár járul ma az urnák elé, hogy gyakorolja alapvető állampolgári jogát: szavazzon és válasszon. A Hazafias Népfront vá­lasztási programjára sza­vazva kifejezte, hogy egyet­ért a párt XIII. kongresz­­szusán meghatározott poli­tikai irányvonallal; kinyil­vánítsa, hogy bízik a szo­cializmusban, kész dolgozni a kongresszusi határozatok­ban megjelölt társadalmi— gazdasági program eredmé­nyes megvalósítása érdeké­ben. Az urnák elé járul az ál­lampolgár azért is, hogy válasszon. Kinyilvánítsa,­­ hogy a jelölőgyűléseken el­fogadott képviselő- és ta­nácstagjelöltek közül kit tart leginkább alkalmasnak a közéleti feladatokra, a te­lepülés, a választókerület, s a kisebb-nagyobb közösség ügyeinek intézésére, képvi­seletére. A választások alapvető célja továbbra is szövetségi politikánk társadalmi bázi­sának szélesítése, a szocia­lista nemzeti egység erősí­tése, s a demokratizmus, nemkülönben a népképvise­leti testületek tevékenységé­nek fejlesztése, melyek mind-mind társadalmi,ál­lami életünk további gaz­dagodásának feltételei. A választásokkal megújul az országgyűlés és a tanács­testületek összetétele. A szavazati jog gyakorlásával nyílik lehetőség arra, hogy az állampolgárok részt ve­gyenek az állam vezetésé­ben, az állami ügyek inté­zésében, vagyis az államha­talom gyakorlásában. Ezért van különös jelentősége an­nak, hogy valóban jól élje­nek megnövekedett válasz­tási lehetőségükkel, azaz felelősséggel válasszák ki jelöltjüket és adják le sza­vazatukat. Az elmúlt hetekben — a választás előkészítés idősza­kában — a megye közélete megpezsdült, az állampolgá­rok érdeklődése, aktivitása fokozódott, a demokratikus fórumok jól funkcionáltak. A választási rendezvények valódi közéleti események­ké váltak, s a vitában — mind az egyetértő, mind az eltérő álláspontokban — a valóságos érdekek jutottak kifejezésre. Az április közepétől meg­tartott közel 1800 jelölő­gyűlésen megyénkben 62 ezer választópolgár vett részt. A választási nagy­gyűlésen, gyűléseken, réteg­találkozókon és egyéb ren­dezvényeken több mint 23 ezren jelentek meg. Az érdeklődés, figyelem és aktivitás meghaladta a várakozást. Az aktivitást, a demokratizmus növekedését jelzi, hogy ötezerötszázan kértek szót, mondtak véle­ményt a jelöltekről, a tele­pülés, a választókerület fej­lődéséről, gondjairól, vagy társadalmi, országos léptékű kérdésekről, így gazdasági helyzetünkről, teendőinkről. A hozzászólásokat, a köz­érdekű javaslatokat és a je­löltek által előterjesztett választókerületi programo­kat a realitások tisztelete, s a fejlesztési célok társadal­­­­mi munkával és saját erő­forrásokkal való támogatá­sa jellemezte. A megye köz­­igazgatási területén kiala­kított 10 országgyűlési vá­lasztókerületben 23, az 1933 helyi tanácsi választókerü­letben pedig 4033 jelölt ka­pott a felszólalásokban, s a szavazatokban is kifejeződő előzetes bizalmat, biztatást és sok-sok feladatot a kép­viseletre, a munkára, a teendőkre. Jó érzéssel vehetjük tu­domásul, hogy egy-egy vá­lasztókerületben több olyan honfitársunk is akadt, akit a választók — ahogy ez a jelölésekből is kitűnik — szívesen bíznának meg képviseletükkel. Ezt fejezi ki, hogy a jelölőgyűléseken 153 helyen harmadik, sőt hét választókerületben ne­gyedik jelöl­tet is állítottak. Sokféle következtetést le­hetne levonni abból, hogy az állampolgárok többes je­lölésben is szívesen vállal­koztak a versengésre. Első­sorban azt, hogy jelöltnek lenni megtiszteltetés, hiszen a jelöltségben egy kisebb­­nagyobb közösség elismeré­se, megbecsülése és bizalma fejeződik ki. Éppen ezért nem is lehetnek ennek a választásnak vesztesei, csak nyertesei. Nyertese az a kö­zösség lesz, amely jól tud dönteni. Ma dönteni kell, egy vagy két nevet át kell húzni a szavazólapon. A döntés azonban azért felelősségtel­jes, mert nem az alkalmas és alkalmatlan között kell választani, hanem az alkal­masok közül kell kiválasz­tani a legalkalmasabbat. Ha ma, a választás napján visszagondolunk az elmúlt ciklusra, gondjaink mellett jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megyénk gazda­sága, a lakosság életkörül­ményei, a városok és köz­ségek, s a lakossági ellátást szolgáló intézményhálózat tovább fejlődött, összessé­gében sikeresen teljesülnek a VI. ötéves terv fő célki­tűzései. A tervek valóraváltásá­­ban nagy részük volt a za­lai tanácsi testületeknek, az országgyűlési képviselőknek és a tanácstagoknak. Erre bizonyság, hogy a döntően általuk szervezett település­­fejlesztési társadalmi mun­ka ötévi értéke megközelíti a 2,2 milliárd forintot. A választás nem végpont­ja, sokkal inkább kezdete valaminek. Kezdete kell le­gyen egy még színvonala­sabb képviseleti munká­nak, azaz a körültekintőbb, a demokratikus és a meg­alapozott döntésre képes testületi tevékenységnek. Annak, hogy az MSZMP XIII. kongresszusán meg­fogalmazott célok megvaló­suljanak, s társadalmi— gazdasági fejlődésünk fel­gyorsuljon. Ehhez felelőssé­güket átérző testületek kel­lenek, mert csak ilyenek képesek megvalósítani a VII. ötéves terv megyei és helyi elképzeléseit, tudnak élni a tanácsi gazdálkodás reformja adta új lehetősé­gekkel; csak ilyenek képe­sek a közösség érdekében kiaknázni az emberek sok­féle képességeit, egyesítve az akaratot, a tennivágyást és tehetséget — közös cél­jaink elérése érdekében. Úgy véljük, a választók — véleményük kinyilvání­tásával és szavazatukkal — közös boldogulásunk mellé sorakoznak fel. Terveink valóraváltásához minden állampolgár részvételére szükség van. Valamennyien tudjuk, hogy a feladatok megvalósításának döntő té­nyezője a nemzet boldogu­lásáért áldozatkészen mun­kálkodó ember. Nélküle sem a gazdasági, sem a he­lyi politikai célok nem va­lósulhatnak meg. Ezért al­kotó részességet kér és vár az állampolgár a választott­jaitól a rövidesen megala­kuló testületekben. Akik ma megkapják a bizalmat, őrizzék meg azt, hiszen a közös feladatok, a munka, a sikerek, gondok társsá teszik a választót és a választottat. Hiszen ered­ményeket elérni csakis kö­zösen, együttdolgozva, egy­másban bízva, egymást köl­csönösen segítve lehet. " Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ # I­aA Mm HíBift, XLI. évfolyam, 133. szám Ára: 2,20 forint 1995. június 8., szombat is­­m Az ár­ellenőrzések tapasztalatai A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénte­ken ülést tartott, amelyen megvitatta az árellenőrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal tájékoztatója szerint a vállalatok és szövetkezetek ár­munkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kisszervezetek­ben, például szakcsoportok­ban, szerződéses üzletekben. 1984-ben összesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a termelői és fogyasztói árakat, ezeket az ellenőrzéseket több mint húszezer esetben követ­te felelősségrevonás vagy fi­gyelmeztetés. Hasonló tapasz­talatokat szereztek a szak­­szervezeti társadalmi ellenő­rök is, akik a kereskedelem­ben, különféle termelő- és szolgáltató helyeken mintegy 40 ezer alkalommal ellenőriz­tek. Jelzéseik alapján a sza­bálytalanságok 6400 felelőse ellen folytattak szabálysértési vagy fegyelmi eljárást, alkal­maztak prémiummegvonást. (Folytatás a 2. oldalon.) Minden készen áll a szavazáshoz A megyei választási elnökség ülése Megalakulása óta harmadik ülését tartotta tegnap Zala­egerszegen a megyei válasz­tási elnökség. Tóth­ Lajos el­nöki megnyitója után dr. Dé­nes Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára számolt be a mai vá­lasztásokkal kapcsolatos szer­vezési, technikai és admi­nisztrációs előkészületekről. Mint megállapította: a me­gye valamennyi településén felkészültek a gyors, kulturált, szakszerű és törvényes vá­lasztáshoz. A mintegy negyed­­millió zalai választópolgárt a szavazókörökben — megköze­lítőleg félezer van belőlük — elegendő szavazófülke várja, hogy ki-ki időben, sorbanál­­lás nélkül adhassa le voksát. Azokban a választókerületek­ben, ahol magas a választó­­polgárok száma, több szava­zófülkét is berendeztek. Min­denütt gondoskodtak más technikai feltételek — íróesz­közök, szavazócédulák, urnák — biztosításáról is. A választás napján esedé­kes teendőkről dr. Varga Ti­bor, a megyei tanács szerve­zési és jogi osztályának veze­tője adott tájékoztatást. Nincs megállás a gelsei növény­­termesztőknél (3. 0.) A demokrácia új vonásai (1. o.)­­♦yft Sokszoros tragédia a családi gyűlölködés miatt (4. o.) Negyvenedik születésnap (5. 0.) Egy közérdekű vállalkozás (5. o.) ...■IIIIIIIIMI..................................... Vegyszerezők, szénabetakarítók Bánokszentgyörgy határában Széles sugárban ömlik a víz a permetezőgép tartályába.: tankol a bánokszentgyörgyi termelőszövetkezet vegyszere­­ző brigádja. A Wofatoxos­­törzsoldatot András Ferenc keveri, s Molnár László se­gédkezik a töltésnél. — Ma be is fejezzük a ga­bonák vegyszerezését — lép közelebb András Ferenc. — Ezt a tavaszi árpa táblát már másodszor járjuk, a gyomir­tás után most a vetésfehérítő ellen permetezünk. — Ahogy errefelé tartot­tunk, esni kezdett az eső. Itt azonban száraz a talaj. — Ott, a sarokban esett is, de itt csak egy-két csepp hul­lott — mutat a tábla­erdők karéjában húzódó felső részre Virág József, aki a permete­ző gépet vontatja MTZ-jével. — Gyótár László pedig a vízhordónk — mutatják be kollégájukat a traktorosok. Ilyenkor nyáron kevés pi­henő jut a növénytermesztő gépészeknek. A bánokszent­­györgyiek azonban mintha nem bánnák a megszaporo­dott teendőket. — Hosszabb volt a tél, mint amennyi kellett volna a műhelybeli munkához. Már szinte unatkoztunk — így Vi­rág József. — Most viszont veszélyes vegyszerekkel dolgoznak. Nem okoztak még egészségügyi problémát a kemikáliák? — Betartjuk az előírásokat, így aztán nem lehet baj — jelenti ki András Ferenc. A különböző mezőgazdasági munkákra nemcsak eltérő gép­csoportok, eszközök, de kü­lönféle illatok is jellemzők. Mert míg a permetező brigád körül a vegyszerek átható szaga ülte meg a környéket, addig a következő területen már finom szénaillat árad. Óriás hengerbálákkal tarkí­tott rétert homlokrakodó eme­li a szénát speciális bálaszál­lító kocsira. Az eléje fogott traktor fülkéjéből Göncz Vil­mos lép ki. — Szombaton báláztam ezen a telepített gyeptáblán, egész este nyolcig. Lassan haladt a munka, mert akkor állítottuk be az újonnan vásárolt Hess­­ton-gépet. Eleinte lazán kötöt­te a bálákat — mutatja mun­kája látványos eredményét. Közben a homlokrakodó tüskéire szúrja a bálákat, majd a kocsira helyezi azokat Katona József. Máris hét hen­ger magasodik a szállítón. A fiatal traktoros biztos kézzel, pontosan irányítja a homlok­­rakodó mozdulatait. — Nem először dolgozom ilyen gépen, nagy gyakorla­tom azonban még nincs. Egy éve végeztem Vépen mezőgaz­dasági gépész szakmunkás­­képzőt — mondja Katona Jó­zsef, aztán búcsút vesznek, és a két gép már­­a következő bálához siklik. Érdemes siet­ni ezzel a munkával. Az a kész széna — azaz a biztos takarmány — ami már kazal­ban, vagy tető alatt van. — be­i­ ítatják a permetezőgép tartályát Bánokszentgyörgy határá­ban. A zalaszentgróti téglagyárban jelenleg csak kisméretű tég­lát gyártanak, ám még ebben a hónapban átállnak a maga­sított, lyukacsos tégla gyártására, ami termelésük döntő ré­szét fogja kitenni. A júniusi kánikulai hőség nagy próba elé állítja az amúgy is meleg munkahelyen dolgozókat, akiknek az időjárástól függetlenül teljesíteniük kell az évi 14,5 mil­l­lió darabos tégla­tervüket. Képünkön a nyerstégla-elszedő­­nél szapora asszonykezek dolgoznak, a szalag ritkán áll meg. T­anácskozás az ipari szövetkezetekről Az Ipari Szövetkezeteik Or­szágos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatából adódó feladato­kat. Állásfoglalásában egyebek között rámutat, hogy az ipa­ri fejlődés gyorsítása a szövet­kezetektől is megköveteli az erőteljesebb műszaki haladást, a technológia további korsze­rűsítését, valamint a verseny­­képesség fokozását. A követ­kező években a szövetkezetek­nek fokozódó mértékben kell törekedniük a lakosság igé­nyeinek kielégítésére, és en­nek érdekében erősíteni szük­séges kapcsolataikat a belke­reskedelmi szervezetekkel. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése is, az új pia­cok szerzésének azonban alap­vető feltétele, hogy javuljon az ipari szervezetek és a kül­kereskedelmi vállalatok közöt­ti együttműködés. A termelési szerkezet kor­szerűsítése továbbra is köz­ponti feladatuk az ipari szö­vetkezeteknek, s ezen belül is bővíteniük szükséges a kis- és középszériás, jó minőségű ter­mékek választékát. A műsza­ki színvonal növelésével és a technológiai fegyelem erősíté­sével kell elérni, hogy az ipa­ri szövetkezetekben készülő termékek minősége megállja a helyét a versenytársakkal va­ló küzdelemben, ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a szállítások pontosak és meg­bízhatóak legyenek. Az állásfoglalás kiemeli azt is, hogy a szövetkezeteknek nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk a beruházást nem igénylő megoldásokra, a kor­szerű üzem- és munkaszerve­zési módszerek alkalmazására, a termelés szervezettségének növelésére, a műszaki—szak­mai felkészültség színvonalá­nak emelésére, valamint a szellemi kapacitások intenzí­vebb hasznosítására. (MTI)

Next