Zalai Hírlap, 1985. június (41. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-04 / 129. szám
1985. június 4., kedd Országos elsők a zalai VIT-vágtázok is vasárnap délután felbolydult méhkasra emlékeztetett a zalaegerszegi Városi Művelődési Központ. Mindenki rohant valahova. Volt, aki egy ócska viharkabátot próbálgatott, többen ácsoltak, faragtak, ragasztottak... A versenyzők a város főutcáján egy furcsa szerkentyűt, egy nagyméretű taligát — húztak— toltak — nagy feltűnést keltve — az erőlködésben is viidám fiatalok. — A látszólagos összevisszaságnak persze határozott célja volt: kellően felkészülni a VIT-vágta esti döntőjére, ami a tv-közvetítés jóvoltából az egész ország szemetáltára zajlott. A „sárgapólósok” — a negyven zalai vágtázó — egy pillanatra sem veszítették el a bizalmukat, bár már a vetélkedő előtt néhány perccel kiderült: a Heves megyeiek kiharcolták maguknak a vitás nyolc pontot, így a zalai csapattal együtt estére az első helyre kerültek. A sárgapólósok azonban hamar elhúztak. Az első feladatoknál a legjobbnak bizonyultak: összesen 78, április negyedikén született zalai zarándokolt el a közvetítés helyszínére. Ráadásul a plakátragasztásban is profinak mutatkoztak. Annak ellenére, hogy az egyik rozoga létra emberestől hanyatt vágta magát, a zalai imitált tűzfalon állt öszsze először a VIT-embléma. Aztán egy kicsit megkeseredett a zalai versenyzők és szurkolóik szájaíze: az a vád érte ugyanis a csapatot, hogy csaltak, azaz kettő helyett három létrát használtak. A film visszapörgetésénél jól látszott a három létra, csakhogy nem Zalaegerszegen, hanem Egerben ... A LEGNAGYOBB BRAVÚRT — s nagy előnyt a vezetésben — az alaposan átmaszkírozott, álcázott Bergendy István felismerésében érték el a zalaiak. Még ma is rejtély sokunk számára, miről ismerték fel a szakállas hosszúhajú, szemüveges férfiban az egyébként kopasz zenészt? Nagy derültséget keltettek a felszabadulás utáni öt év „divatos” ruháiba öltözött csapattagok. Szó, ami szó: jól sikerült valamenynyi divatbemutató, s aggódtunk is, hogy több megye pontot (pontokat?) halászhat el csapatunk elől. A zsűri maga is nehéz helyzetben volt, amelyből — salamoni döntéssel — azonos pontok kiosztásával vágta ki magát. Eleinte nem remekeltünk az árverezős játékban, aztán kiderült: csak a taktika miatt látszott így. Jól sáfárkodott a csapat a zsetonokkal, s a válaszokkal , azaz golyóstollal nem lehet fontos államszerződést aláírni, s az ötéves terv néhány hónappal később kezdődött a budapesti VIT-nél, így itt sok pontot gyűjtöttek. Kovács Péter, a zalai csapat tagja — nem hiába rádiós — remek szövegalámondásával (a moszkvai VIT-ről!) tovább növelte az előnyt. Ha úszóverseny lett volna, azt mondhatnánk: szinte mindig testhosszal vezetett a negyven zalai. Nem vitatható azonban, hogy ebben oroszlánrésze volt a megye lakosságának is. Például Zalaegerszegen állt össze először a községekből beküldött telefonszám, s innét érkezett be az első hívás is Budapestre a feladatért. Mint az utasításból kiderült: Demjén Attila: Gábor Áron című festményéből kellett élőképet készíteni. (Ide vonszolták a városon át a taligát, ágyukeréknek.) Szerintünk a zalai kép volt a legjobb. Persze, mi láttuk azt is, ahogy egy fél órán át izzadtak pózba merevedve az ágyú mellett — ami olyan élethű volt, hogy éppen csak lőni nem lehetett vele — a szereplők: huszár, ágyúöntő, pattantyús, rézedény gyűjtő asszonyok. Mindenesetre senki sem háborgott, hogy két ponttal kevesebbet kaptunk az első helyezettnél... A VERSENY VÉGE FELÉ már nyoma sem volt a feszültségnek, csak a tévé stábja idegeskedett megszokásból a műsor sikeréért. Úgy kellett lecsendesíteni a szurkolók tapsviharát, amikor már biztos volt, hogy a zalaiak nyerik meg ezt a vetélkedőt is, így Gyimesi Endre felszabadultan kalauzolta a nézőket — versbe foglalva a mondanivalót — napjaink jellegzetes tárgyai: nyugtató, hűtőben tartósított televízió, degeszre tömött iskolatáska, szavazóurna között. AZ IGAZSÁGHOZ, s a sportszerűséghez tartozik persze, hogy egyformán jól küzdött mind a négy megye csapata. S, hogy a zalai gárda győzött — lassacskán mondhatjuk, hogy hagyományosan —, mégis azt bizonyítja: lelkesebbek, felkészültebbek voltak megyénk fiataljai, így jogos a 40 jegy a VIT-re. Gratulálunk a zalai csapatnak és jó utat a moszkvai VIT-re! Fincza Zsuzsa • is*! S3 jmjp v iia - ‘-Wf?§. . .•’ifJBBL 'fn - ■•• •. vliMPgqBSate NBhH A döntő egyik izgalmas pillanata: összeállt az élőkép Demjén Attila: Gábor Áron című festménye után. Az április 4-én születettek felragasztják a VIT-plakátot. Itt csak egy létra látszik, a másik éppen elborult. Divatbemutató zalai módra — ezúttal az 1965 —70-es módiból. Céljuk a megelőzés A gyermek- és ifjúságvédelem Csömödéren Növekszik a fiatalkorú bűnözők száma. Most már a kisebb településeken is gyakran lehet találkozni olyan jelenséggel, amelyek okkal botránkoztatják meg a jobb érzésű embereket. Éppen ezért a falvak többségében a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a gyermek- és az ifjúságvédelemre. Utolsó lehetőség" A csömödéri tanács térségében a gazdasági egységek, a társadalmi szervek és a pedagógusok is segítik az ilyen jellegű tevékenységet. Amennyiben valahol a legkisebb problémát észleljük, azonnal megtesszük a szükséges intézkedéseket — tájékoztat Sumics Ferenc igazgatási főelőadó. — A legfőbb célunk természetesen a megelőzés. Különösen a kiskorú gyerekek életkörülményeinek alakulását kísérjük figyelemmel. Hatáskörünkbe tartozik többek között a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe történő ideiglenes beutalás, a segélyek megállapítása, valamint a kiskorúak vagyonjogi ügyeinek intézése. — Mire kell különösen odafigyelni? — A gyerekek általában azért kerülnek veszélyeztetett helyzetbe, mert a szülők italozó, léha, munkakerülő életmódot folytatnak. Még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy családjuknak megpróbáljanak emberibb körülményeket teremteni. Ilyenkor természetesen azonnal pártfogót rendelünk a kiskorúak mellé. S ezzel tulajdonképpen egy utolsó javítási lehetőséget adunk a szülőknek, óvodai, illetve az iskolai felkészítésüket is. — Hogyan tudnak ezek a gyerekek beilleszkedni az iskolai kollektívákba? — A nevelők rendkívül nagy munkája révén. Véleményük szerint a pedagógusok jól oldják meg feladatukat. A tanárok azon vannak, hogy a gyerekeket kisebb-nagyobb feladatokkal bízzák meg. E tekintetben célravezető még a különböző sportrendezvények szervezése, ahol a gyerekek levezethetik a bennük felgyülemlett feszültséget. A tanítók, tanárok önzetlen munkájának köszönhető, hogy egyre több diák szerepel különböző kulturális bemutatókon, karneválokon. Részt vesznek osztálykirándulásokon, amelyekre néha még a szülők is elkísérik őket. A felsoroltaknak természetesen az a legnagyobb előnyük, hogy a gyerekek így már jobban kötődnek az iskolához, s a nevelőkhöz is lényegesen nagyobb bizalommal vannak. Kritikus esetek — Mi lesz a veszélyeztetett gyerekekkel fiatal korukra? — Szerencsére csak elvétve fordulnak elő kritikusabb esetek. öt olyan személy van, akikre fokozottabban kell figyelnünk. Általában közlekedési szabálysértéseket, áruházi lopásokat követnek el. Ilyenkor a szülőkkel együtt behívatjuk őket és elbeszélgetünk velük. Ezek a találkozások többnyire meghozzák a várt eredményt. S ha véletlenül mégsem így történne, elrendelik a pártfogói felügyelet alá helyezést. Ezzel még egy lehetőséget adva számukra a társadalomba történő beilleszkedésükhöz. V. F. Kedvező tapasztalatok Folyamatosan tartanak ellenőrzéseket, melyek során lemérik az alkalmazott intézkedések eredményességét. Ahol szükséges, ott gyakrabban végeznek ilyen segítő célzatú látogatásokat. Ennek köszönhetően a korábbiakhoz képest lényegesen kedvezőbbek a tapasztalatok. Egyre ritkábban találnak gondozatlan, piszkos, elhanyagolt külsejű gyerekeket. Ugyanakkor megpróbálják elősegíteni az fl Herlfti műtORÁPÓI DRÁMA az életből ★★★★ Mire a televízió kameráit bekapcsolták, a dráma lényegében már lejátszódott a brüsszeli Heysel stadionban. A következő több mint egyórás helyszíni közvetítés a dráma utórezgéseiről elegendő volt azonban ahhoz, hogy sokkolja a világot. A hétköznapi, már-már unottá vált képsorok mellé, amelyek értelmetlen pusztítások libanoni, iraki,iráni, indiai eseményeiről, afrikai, közép- és dél-amerikai fellángolásairól közölnek beszámolót, íme felsorakozott az eleddig a népek legjobb barátkozási lehetőségének tartott sport is. A pályák ahelyett, hogy békés versengés színterei maradnának, a soviniszta gyűlölködés tobzódásának adnak helyet. Mi lett veled emberiség? Honnan akkumulálódik az az agresszív ösztön, amely ilyen végletes kirobbanásokban jut kifejezésre? Szerdán este, a Liverpool—Juventus mérkőzésre várva, a stadion lelátójáról adott közvetítés elriasztó képeit nézve bizonyára milliók és milliók tették fel maguknak ezeket a kérdéseket, de aligha tudtak egyértelmű választ adni maguknak. Mondjuk, a szociális helyzet, az elhúzódó válság, az állandósult munkanélküliség ébresztette fel a nagy angol iparvidékek kallódó fiataljaiban ezt a megvadult csodaszellemet, amely az utóbbi években Európa labdarúgó stadionjainak rémeivé tette őket. S ebben a magyarázatban lehet is némi igazság. Csakhogy halljuk ám a vasárnap esti híradóban, hogy némely budapesti fiatalok szombaton este, a Ferencváros—Tatabánya mérkőzés után vandál módon kibeleztek egy metrókocsit! Vajon az ő közérzetük miért olyan, hogy tombolásra sarkallja őket? Nálunk akarata ellenére senki sem lehet munkanélküli, senki sem kallódhat a perifériára szorulva! Persze a labdarúgó pályák nézőtereinek mindig is sajátos hangulatuk van. Vannak emberek, akik egész életük keserveit, gondjait, csalódottságait, keserűségeit a lelátókon, szurkolás közben élik ki. A lefojtott feszültségeket tehát kiordítják magukból a tömegben, gyakran válogatatlan, sőt válogatottan durva szavakkal. Vannak, akik eközben össze is akaszkodnak az ellenpárt híveivel, s rendőr, sőt rendőrkutya kell, hogy a béke helyreálljon. Ez a szurkolói magatartás egy tőről való a brüsszeli tragédiával és a budapesti metrórombolással. Éppen ezért kell küzdeni ellene. Jóllehet tudjuk, hogy ami Brüsszelben történt az éppen méretei és tragikuma miatt egy más minőséget jelent. EGY FÁRASZTÓ FILM ** Egy mozifilm időtartamát alaposan meghaladó lehetőséget adott a televízió Deák Krisztina — nevének előttünk ismeretlen hangzásából ítélve — fiatal rendező kezébe, amikor elfogadta, hogy Goethe 1809-ben írt Vonzások és választások című regényéből tévéfilmet készítsen. A lehetőséget „ide nekem az oroszlánt is” alapon használta ki a rendezőnő, tudniillik nem elégedett meg a rendezéssel, a forgatókönyv megírását is maga vállalta. A vállalkozás bátorsága természetesen dicsérendő, magáról a vállalkozásról azonban csak annak lehet igazságos véleménye, akiben volt elég elszánt kitartás és erő, hogy pénteken, a késői órán, végig kitartson a nem kevesebb, mint 1 óra 45 percig tartó szenvelgés mellett. Mert lehet ugyan, hogy a szándék valóban jó volt. „Itt négy ember viszonyában, rezdüléseiben mondhatjuk el véleményünket az egész világról, anélkül, hogy látványos harsány eszközökhöz nyúlnánk” — fejtegette a rádióújságban az egyik főszereplő, Bálint András. A képernyőről azonban csupán egy századfordulón játszódó szokványos szerelmi négyszög-történet jött le, melodramatikus szenvelgés formájában, ami legfeljebb azzal tudta felrázni a nézőt unalmából, hogy közelképet adott Ottilia alakítójáról, T. Katona Ágnesről, akinek gyönyörű szép szemei vannak és meggyőző tanúságot szolgáltatott arról, hogy minden magyar színésznők közül a legfülhasogatóbban, a legijesztőbben Takács Katalin, Lotte alakítója tud sikoltozni, akár szülési fájdalomról, akár gyermekének haláláról van szó. Bálint a Szabó István filmekben megszokott formáját hozta: ugyanazzal a vehemens kölyökhevülettel csókolta partnereit. Egy Jordán Tamáshoz hasonlító lengyel színész játszotta a Kapitány szerepét. Nyilván azért, hogy Jordán Tamás szinkronizálhassa ... VETÉLKEDŐK ★★★ A héten a vetélkedők szolgálták a hazai eredetű szórakoztatást. Pénteken este Vitray Tamás megismételte egy régebbi produkcióját, bemerészkedett a Földreszállt angyalok közé és lebonyolította vetélkedőjüket. Mármint a légikisasszonyok vetélkedőjét, ezúttal Pécsett. Többségükben helyes kisasszonyokról lévén szó, ha nem is lelkes, de türelmes ídézői voltunk a vetélkedőnek, amelyet végül is az egyik legcsinosabb kisasszony, az angol légitársaság stewardesse nyert meg, talán némileg javítva a brit sziget lakosságáról az elmúltt héten kialakult véleményt. Egri János Elmebajnoksága terjeészetesen nem látványossága de az ismereteink próbája és kiegészítése céljából is kedvelt műsorunk. Ezúttal sem csalódtunk benne. A harmadik vetélkedőről az oldal más részén kimerítően szólunk. Itt talán csak annyit: Hajrá, Zala! Hári Sándor ___________ Felsőoktatás — a számok tükrében E tanévben 14 500-an fejezik meket és főiskolákat, az be tanulmányaikat a hazai felorvosi és az agrártudománoktatási intézményekben, nyi egyetemeket, 325-tel kevesebben, mint az ahol 1,2 százalékkal csökkent, előzőben. A Tudományszerve- Az ország minden tízezer fűtési és Informatikai Intézet kora közül 57 hallgatója vámost közzétett statisztikai valamelyik felsőoktatási intézjékoztatója szerint mény nappali tagozatának, a műszaki oktatási intéz- Legmagasabb ez az arány ményeknél és az orvostó- Győr-Sopron megyében, a legdományi egyetemeken 1,2 alacsonyabb Pest megyében, százalékos létszámcsökke- Budapesten tízezer lakos közül ném volt tapasztalható 73-an tanulnak felsőoktatást a megelőző tanévhez képest, a intézményben, pedagógusképző intézmények esti “ 1984” hallgatóinak létszáma viszont tart:v fgen 1511»"«» “ 4,3 százalékkal emelkedett, előzőnél 420-szal kevesebben * ... . . — iratkoztak be, a levelező ta-A nappali tagozatos hallgagozat létszáma 30 650, ez 0,9 foknak jelenleg több mint a fe- százalékkal több a korábbinál, le egyetemre, 44,2 százaléka Az első évfolyamos hallgatók főiskolája jár: a tudomány több mint 40 százaléka másodegyetemeken 13 624-en, a műdiploma megszerzéséért iratkűszaki egyetemeken 8377-en, adott be műszaki főiskolákon 6643-an. A tanévben csaknem az orvostudományi egyeteme- 60 000 hallgató részesültelben pedig 7587-en tanulnak. Alami támogatásban, rendvégzősök között csaknem ötszeres szociális támogatást ezren kapnak pedagógusokre- mintegy 35 és fél ezren. Elveiéteszerint 1260 középiskotalános ösztöndíjat csaklai tanár, 1680 általános isko- nem 25 és fél ezren kaplai tanár, 1470 tanító és 520 nak óvónő kezdheti meg munka- Társadalmi ösztöndíjra évrőlhat évre kevesebb hallgató köt A nők száma 32 509, alá szerződést. Diákotthonokban nyal 0,8 százalékkal emel- 30 656 hallgató lakik, köztük kedett a hallgatók között, 308 házaspár, kivéve a műszaki egyete (MTI)