Zalai Hírlap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
2 _ a kelet-nyugati együttműködésért Bonn. (MTI): Nyugatnémet politikusok újévi nyilatkozataikban kifejezték békeóhajukat, hangoztatva egyben készségüket a kelet-európai szocialista országokkal, elsősorban az NDK-val való tárgyszerű, gyakorlati együttműködésre. Az ARD televíziónak, az NSZK-tv első csatornájának a műsorát szilveszter este súlyos, esetleges politikai következményekkel járó hiba zavarta meg: eddig tisztázatlan okoknál fogva a kancellárnak nem az 1987-es, hanem a tavalyi újévi köszöntőjét sugározták. Folytatódik a francia vasutas-sztrájk Párizs, (MTI): A francia vasutas-sztrájk folytatódik, s a gazdaságot érő károk most már a frank árfolyamának megrendülésében is éreztetik hatásukat. Az óév utolsó napján az államvasutak ismét csak minimális számú szerelvényt tudtak üzemeltetni. A sztrájkot irányító országos egyeztető bizottság a munkabeszüntetés hatékonyságának növelésére és az összes vasutas csatlakozására hívott fel. A sztrájk azért erősödik, mert az államvasutak és a közlekedési minisztérium képviselői továbbra is csak látszattárgyalásokat folytatnak, a vasutas szakszervezetek megosztására spekulálnak. Párizs, (MTI): A francia kormány szerdán immár második szűkkörű ülését tartotta a vasutas-sztrájkkal kapcsolatban, s eddigi irányvonala folytatását ígérte. A Mitterrand elnök nélkül tartott tanácskozáson Jacques Chirac miniszterelnök elnökölt és szóvivője szerint megállapították, hogy a tárgyalások folytatódnak a vasutasok képviselői és az államvasutak vezetői között. A szóvivő a kormány nevében ismét azzal próbálta indokolni a vasutasok követeléseinek elutasítását, hogy a kormány fő feladatának a gazdaság fellendítését tartja, s ennek eredményeként a munkanélküliség csökkentését. Béketüntetések az USA-ban dig az iraki vonalak mögött végrehajtott éjszakai kommandóakciókról számolt be. Száz napja tart éhségsztrájk Teherán csütörtökön ismét veket Washingtonban, a Fehér gyi fegyverek alkalmazásával Ház előtt Charles Hyder. Az vádolta meg Irakot, az ENSZ 56 éves geofizikus kijelentett esé terjesztett panasz szerint a telkész életét is feláldozni napokban 400 iráni katona séazért, hogy felhívja az amerirak meg iraki gáztámadásai vezetők figyelmét: az űr során,szág népe békét akar, nem pedig fegyverkezést és a nukleáris háború előkészítését. Szilveszter napján egyes békemozgalmi csoportok kisebb tüntetéseket rendeztek az amerikai fővárosban. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettest — érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette. Dr. Csikai Gyulát, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorát tisztségéből felmentette és művelődési miniszterhelyettessé kinevezte. Főkonzuli nyilatkozat Kedvezőek a távlatai a kölcsönösen előnyös szovjet—kínai együttműködésnek, különösen a gazdaság, a kereskedelem területén — állapította meg a leningrádi főkonzul, a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában. Elmaradt megállapodás Megállapodás nélkül ért véget szerda este Hágában az az amerikai—iráni megbeszészélés, amelyen a feleknek több mint fél milliárd dollárnyi, amerikai bankokban befagyasztott iráni tőke sorsáról kellett volna dönteniük. Irak—Irán háborúja Szerdán az iraki légierő a frontvonal teljes hosszán több mint száz bevetést hajtott végre, az iráni hadvezetésre- Előrehozott választások Dél-Afrikában Továbbra is csak a fehérek szavazhatnak Johannesburg, (UPI, AP, Reuter, AFP, DPA). Dél-Afrikában az idén előrehozott általános választásokat tartanak, az urnákhoz azonban kizárólag az ország fehér lakossága járulhat majd, s csak a fehér tagokból álló törvényhozási kamarát választják újjá — közölte Botha dél-afrikai elnök újévi televíziós beszédében. Az országban a fehérek igazgatta törvényhozás mellett 1984 óta külön képviselete van az ázsiai bevándorlóknak, s a színesbőrű — úgynevezett „kevert fajú” — lakosságnak. A törvények értelmében a választásokat csak 1989-ben kellett volna megtartani. Megfigyelők szerint azonban a zavargások viszonylagos elcsendesedése, a kritikákkal szembeni kemény fellépés, valamint a külföldi szankciók által keltett általános veszélyérzet miatt Botha abban bízik, hogy a kormánypárt helyzetét nem veszélyeztetik a szélsőjobboldali, konzervatív pártok. A Bothan kormányra az utóbbi időben mind nagyobb nyomás nehezedik a szélsőjobb részéről a szigorú apartheid-politika fokozatosan végrehajtott, igen szerény mértékű lazítása miatt is. A választások pontos idejét január 30-án jelentik be, megfigyelők szerint a legvalószínűbb időpont április vége. Újabb diáktüntetés Pekingben Peking, (MTI) Csütörtökön, a kora délutáni órákban többszáz diák meglepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tienanmen téren. A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tartotta. A rendőrkordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldieket. Az indokolás az volt, hogy úttörők tartanak ünnepséget a téren, a forradalom mártírjainak emlékművénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyetemeken napokon át röplapokon és nagybetűs faliújságokon arra szólították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagyszabású tömegtüntetést a Tienanmen téren. A Tienanmen téren levő történelmi múzeum közelében összegyűlt diákok hirtelen transzparenseket szedtek elő és hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek között követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tüntetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagyrészt a Peking egyetemről kikerülő diákok éltették Teng Hsziao-pinget, de egyidejűleg több demokráciát és szabadságot követeltek. Chile Pinochet reformígéretei Santiago, (Reuter, AP, AFP): Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi televíziós beszédében, hogy nem hosszabbítja meg a szeptemberben bevezetett ostromállapotot, annak lejárta (január 6.) után, s hamarosan lehetővé teszi a politikai emigránsok zömének hazatérését. A Reuter hírügynökség jelentése ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánynak az ostromállapot esetleges megszűnése után is széles jogköre maradna letartóztatásokhoz és szigorú cenzúra alkalmazásához a — kisebb megszakítással — 1973 óta érvényben levő szükségállapot rendelkezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 napon belül hazatérhetnek a külföldre menekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akiknek jelenléte a kormány megítélése szerint „nemzetbiztonsági érdekeket” veszélyeztetne. Chilei emberi jogi csoportok a bejelentést követően bírálták a kormányt, mert az „továbbra is fenn akarja tartani magának a jogot, hogy eldöntse, kinek szabad, s kinek nem szabad Chilében élnie”. Folytatódjanak a szovjet—amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) az egy helyben topogás, a közömbösség, egyesek abban reménykednek, hogy minden visszatér a régi mederbe. Ez az erő azonban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az átszervezés útján. Határozottaknak és következeteseknek kell lennünk. A legcsekélyebb megingást sem engedhetjük meg magunknak. Politikai és erkölcsi álláspontunk az, hogy a szocialista rendszer fejlesztésének hatékony eszköze a kezdeményezés, a felelősségtudat, a bírálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtitkára rámutatott: a nukleáris szembenállás új gondolkodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekezdeményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetközi légkör. A legnagyobb jószándékkal terjesztettük elő javaslatainkat Reykjavikban. Ez volt az a pillanat, amikor az emberiség megláthatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavikra való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzervatív gondolkodás, milyen messze áll egyes kormányok politikája a népek igazi akaratától. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról. Őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk azoknak, akik az atomfegyverek számának csökkenését, illetve teljes megsemmisítésüket követelik, továbbá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság elvei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tárgyalások előtt. De egy másik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számára. Békeszeretetünknek semmi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés munkáját megvédjük. A szocializmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az új év alkalmából szívélyesen üdvözöljük a szocialista országok népeit, mindenkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a Föld valamennyi népének — hangzott el Mihail Gorbacsov üzenetében. Moszkva, (MTI): A szovjet emberek békében akarnak élni az amerikai néppel, nem táplálnak vele szemben ellenséges érzelmeket — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára J. Kingsbury-Smith amerkai újságíró kérdéseire válaszolva. A szovjet vezetés nevében kijelenthetem, hogy a háború és béke kérdéseivel kapcsolatos szovjet politika kialakításában az amerikai néppel szemben éppoly tisztességesek vagyunk, mint saját népünkkel — mondotta. Mihail Gorbacsov síkraszállt amellett, hogy 1987-ben is folytatódjanak Genfben a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások, de azokat nem jellemezheti a terméketlenség, a tehetetlenség. Washington, (MTI): Javulónak igyekezett feltüntetni a szovjet—amerikai kapcsolatokat Reagan amerikai elnök rádióbeszédében, amelyet az Amerika Hangja rádióállomás útján intézett a Szovjetunió népéhez. Nemzeti egységben a diktatúra megdöntéséért — Gazdag tapasztalatokat szereztünk a három chilei diktátor idejében végzett illegális munkában, és sokat tanultunk más országok történelméből is — nyilatkozta nemrégiben Alamiro Guzman veterán chilei kommunista, aki a most hatvanöt éves párt történetének felét illegalitásban töltötte. A fent idézett szavakból az is kiolvasható, hogy hiába volt a Pinochet-rezsim elmúlt tizenhárom éves terrorja, a kommunisták üldözése , a párt a legkegyetlenebb napokat is túlélve ma olyan politikai erőként lép fel, amely radikalizálja a „harmadik diktátor”, Augusto Pinochet jobboldali kormánya elleni mozgalmat. A kommunisták túlélték a kormány által szakszervezeti bázisaik ellen intézett tisztogató akciókat, sőt növelték befolyásukat az egyetemisták, valamint a nyomornegyedek lakóinak körében. Latin-Amerika legrégebbi kommunista pártja persze fájdalmas, s — emberéletekről lévén szó — soha nem pótolható veszteségeket szenvedett. Chilei kommunista vezetőktől származó információk szerint az 1973-ban még 50 ezres létszámú párt egyötödét száműzték, vagy a hadsereg terrorjának estek áldozatul. A párt alapját jelentő sejtek azonban érintetlenek maradtak, s ezzel a szervezeti felépítéssel a kommunisták a többi párthoz hasonló sikerrel, sőt, ha lehet, még hatékonyabban terelgették politikai mederbe az ország gazdasági válsága miatt egyre nyíltabban jelentkező elégedetlenséget. Kétségtelen tény, hogy Pinochet diktátor számára a tizenharmadik esztendő nehezebbek bizonyult az előzőeknél. Olyannyira, hogy egyes sajtóelemzések egyenesen a tábornokelnök közeli búcsúját jövendölték. Mindenekelőtt a térség demokratikus változásai, az argentin és a brazil katonai kormányzat bukása, és az uruguayi fordulat jelezte, hogy más szelek fújnak Patagonia felől. Mégis, földrajzi értelemben két távolabbi esemény üthette szíven Pinochetet: Washington két feltétlen szövetségesének, Marcos fülöpszigetekielnöknek, és Haiti diktátorának, Jean-Claude Duvalier-nek bukása. Az esetek félreérthetetlen módon bizonyították: Washington, ha érdekei úgy kívánják, faarccal fordít hátat korábbi híveinek, elkerülendő egy-egy politikai tornádó kitörését. Chile esetében vihart emlegetni nem tűnik túlzásnak. Az utóbbi három esztendő tömegmegmozdulásait, a szinte egymást érő tiltakozó akciókat figyelembe véve érthető a Fehér Ház aggodalma. Pinochet országa a „nicaraguai megoldás” felé halad, s ha idejében nem tömik be a réseket, a tömegmozgalom feltartóztathatatlanul elsodorja a jelenlegi diktatúrát. Számos példa bizonyítja az amerikai taktikaváltás tényét. Elliot Abrams, az illetékes külügyi államtitkár egyik beszédében például azt fejtegette, hogy a puccsok ideje lejárt, a fegyveres erőknek a demokráciát kell védelmezniük. Ugyanő a napokban még egyértelműbbé tette az amerikai kormányzat módosult álláspontját: „Az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint hogy gazdasági szankciókkal gyakoroljon nyomást Chilére”. Nem árt tisztázni: a washingtoni lépésváltást korántsem az emberi jogok Pinochet általi durva megsértése, netán, a beígért demokratikus változások elmaradása provokálta. Sokkal inkább a már emlegetett tömegmozgalom, a diktatúra ellen mind egységesebben fellépő ellenzék fenyegető ereje. Egység — ez a chilei baloldali politikai mozgalom kulcsszava. Sajnos, egy évtized is kevés volt a katonák elleni összehangolt támadásra. Bár valójában valamennyi ellenzéki erő a diktatúra felszámolásáért küzdött, a módszerekben azonban egészen a közelmúltig nem tudtak megegyezni. Míg a kommunisták által irányított baloldali tömörülés, az MDP tömegek mozgósítását, radikalizálását akarta szembeállítani az erőszakra épülő diktatúra államgépezetével, addig a polgári pártok félelemmel gondoltak arra, hogy a népet harcba vigyék. Ők kizárólag a békés ellenállásra, a politikai akciókra korlátozták tevékenységüket. A döntő változás a közelmúltban történt, amikor a burzsoázia számára is világos lett, hogy Pinochet 1997 előtt semmiképpen sem akar távozni a színről. Ekkor a legjelentősebb ellenzéki erőknek végre sikerült közös álláspontra jutniuk a közvetlen feladatokat illetően. Felhívást fogalmaztak meg „Chile népének követelései” címmel, amelyben felszólítják Pinochetet, hogy távozzék a hatalomból, s egyszersmind kiadták a jelszót: ha a diktátor nem akar magától menni, a népnek kell megdöntenie. Ezzel az eltökélt szándékkal vezeti most is a tömegek harcát a 65. születésnapját ünneplő Chilei Kommunista Párt. Seres Attila Barátai búcsúztatják a terror áldozatául esett José Carrasco ellenzéki újságírót. (Fotó: Times KS) Drosst Neuejahr” — így ) köszöntötte 1987-et a hagyományos Strauss-koncerten a bécsi filharmonikusok zenekara. Az idős karmester, Herbert von Karajan pedig a zenekar nevében a világ különböző pontjain néző—hallgató milliókhoz fordult. — Békét, békét és még egyszer békét kívánunk — mondotta. A híres zenész óhaja nem magányos. Ezen a napon hagyományosan üzenettel fordulnak a világhoz és országaikhoz az államférfiak is. Ezek a nyilatkozatok — ez a dolog természetéből fakad — nem az ellentétekre, a vitás kérdésekre terelik a figyelmet, hanem a nyilatkozók óhajait, jószándékát tükrözik. Sajátos, hogy most figyelmet keltett egy kölcsönös üzenetváltás elmaradása is. 1986 beköszöntésekor ugyanis Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov kölcsönösen televízió-üzenetet küldtek a másik ország lakóihoz, abban kifejtették nézeteiket, szándékukat a vezető nagyhatalmak közötti viszony jobbítására. Az üzenetváltás ilyen nyilvános formáját az tette lehetővé, hogy előzőleg a genfi találkozón úgy tűnt, sikert értek el, s a világ közelebb jutott egy lépéssel az atomfegyvermentes világhoz. Most azért maradt el az üzenet — húzták alá Moszkvában —, mert a szovjet—amerikai viszony nem teszi ezt lehetővé. A szovjetek elsősorban a reyikjaviki remények meghiúsulására, a SALT—II felrúgására, az űrfegyverkezési hajszához való amerikai ragaszkodásra utalnak. Jellemző, hogy mindezt Washingtonban mintha észre sem vennék, legalábbis így nyilatkozott a Fehér Ház szóvivője. Az üzenetküldés persze , ha más formában is de megtörtént. Reagan az Amerika Hangja hullámait használta fel, Gorbacsov pedig nyilatkozatot adott egy ismert amerikai újságírónak, J. Kingsbury-Smithnek. A szovjet vezető most ismét megerősítette: országa a fegyverzetek lehető legradikálisabb csökkentését tartalmazó megállapodás elérésére törekszik. Moszkva 1987-ben is folytatni akarja a leszerelési tárgyalásokat Genfben, s kész a kompromisszumokra, ha az Egyesült Államok is ilyen készséget tanúsít. Az SZKP KB főtitkára megismételte: a leszereléssel kapcsolatos döntések befolyásolják az amerikai nép boldogulását is. Ezeket a döntéseket csakis az amerikai kormány teheti meg. — Mi békét és boldogságot kívánunk az amerikai népnek ugyanúgy, mint ahogya világ összes többi népének mondotta a szovjet vezető. Miklós Gábor 1987. január 2., péntek