Zalai Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

2 Újabb szovjet békekezdeményezés (Folytatás az 1. oldalról.) helyzetet, mintha a Szovjet­unió akadályozta volna meg eddig a megállapodásokat, mivel „összekötötte” azokat a leszerelés egyéb kérdéseinek megoldásával. Azt azonban elismerte, hogy a javaslat módot ad a viszonylag gyors megállapodásra. Az NSZK üdvözli a javaslatot Bonn (MTI): Az NSZK kormánya üdvözölte Mihail Gorbacsov főtitkárnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a fegyverzet más problémájától elkülönítve — kössön szerző­dést a közép-hatótávolságú európai rakéták felszámolá­sáról. Friedhelm Ost, a kabi­net szóvivője nem sokkal a szovjet indítvány ismeretessé válása után reményét fejezte ki, hogy a felek erről a kérdésről most már lendületes, eredményes tárgyalásokat folytatnak. Friedhelm Ost külön üdvöz­lendőnek nevezte Gorbacsov főtitkárnak azt a bejelentését is, amely szerint a közép-ha­tótávolságú rakéták tárgyá­ban szorgalmazott szovjet­­amerikai megállapodás alá­írása után a Szovjetunió haj­landó haladéktalanul tárgya­lásokat kezdeni a rövid ható­­távolságú eszközök eltávolítá­sáról is. Jó előjel Thatcher látogatása előtt London (MTI): London hi­vatalosan még nem nyilatko­zott Mihail Gorbacsov leg­újabb javaslatáról, de a brit kormányhoz közelálló The Sunday Telegraph vasárnapi jelentése szerint kormánykö­rökben általános az a nézet, hogy „az új szovjet békekez­deményezés a lehető legkedvezőbb elő­jel Margaret Thatcher e hónap végén esedékes moszkvai látogatása szem­pontjából”. Londonban és Washington­ban egyaránt úgy vélik, hogy Gorbacsov új javaslatának időzítése mind a választások elé tekintő brit kormányfő, mind pedig az ostrom alatt álló amerikai elnök számára a lehető legkedvezőbb — álla­pította meg szombaton este az ITN televízióhálózat kommen­tátora. A szombaton esti TASZSZ­­-jelentés hatására a vasárna­pi brit lapok első oldalát át­tördelték, hogy vezető helyen adhassanak hírt arról, amit a The Sunday Telegraph főcí­mében „Gorbacsov euro-raké­­ta kihívásnak” nevez. „A szovjet kezdeménye­zés meglepte a nyugati diplomatákat. Egyértelmű, hogy a Nyugat­nak válaszolnia kell” — írja a konzervatív kormánypárti lap. Új főnök a Fehér Ház politikai apparátusának élén Is fegyverszállítási botrányba Donald Regan is belebukott Washington (MTI). Új fő­nöke van a Fehér Ház politi­kai apparátusának péntek délután óta: Donald Regantől Howard Baker vette át a ka­binetfőnöki tisztet. Az iráni fegyverszállításokkal kapcso­latos botrányba nyakig bele­merült elődje, Donald Regan, már csak Baker kinevezése után értesült arról, hogy he­lyét betöltötték, s csak ezután mondott le — egymondatos levélben — tisztéről. A fehér házi kabinetfőnök leváltása az első intézkedés, amelyet Reagan elnök a sú­lyos és a Fehér Ház helyzetét megrendítő politikai botrány nyomán hozott — a Tower­­-bizottság jelentésének közzé­tétele után. A bizottság elma­rasztalta a Fehér Ház politi­kai apparátusának egészét, s különösen keményen szólt Do­nald Regan felelősségéről. A jelentés­ szerint nemcsak a szükséges ellenőrzést mulasz­totta el, hanem a vizsgálat során a tények meghamisítá­sára is lépéseket tett. A volt bankár, aki 1981-ben pénzügyminiszterként lépett be a kormányba, 1984-ben lett , a Fehér Ház politikai appará­tusának vezetője. Vezetési stí­lusa sok bírálatot váltott ki, s nem egyszer került már ko­rábban is viták középpont­jába. Regan abban a hiszemben élt, hogy az elnök — korábbi megállapodásuknak megfele­lően — legalább a jövő hétig megtartja tisztében, hogy „becsülettel távozzék” a Fe­hér Házból. Reagan ezzel szemben már pénteken dél­előtt megállapodott Bakerrel abban, hogy a volt szenátor veszi át a kabinetfőnöki tisz­tet, s Regan szó szerint egy televíziós adásból tudta meg: elmozdították helyéről. A 61 éves Howard Baker még 1966-ban Tenessee állam szenátoraként került be a Kongresszusba. A Republiká­nus Párt mérsékeltebb irány­zatának egyik vezetőjeként hamarosan nagy befolyásra tett szert, megszerezte a párt szenátusi csoportjának vezeté­sét, s amikor 1980-ban a re­publikánusok elhódították a szenátusi többséget, a többség vezetője lett. Ebben a minő­ségben szorosan együtt dolgo­zott Reagan elnökkel, bár mérsékeltebb politikai irány­zatot képviselt, mint az elnök és akkori tanácsadó gárdája. Baker kiválasztását egyelőre megelégedéssel fogadták poli­tikai körökben: a szenátusban népszerű volt, s mivel a Fehér Ház számára most alapvető fontosságú a jó viszony a tör­vényhozással, a választást a kongresszusban szerencsésnek tartják. Befejezte munkáját a szovjet szakszervezeti kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) az SZKP XXVII. kongresszu­sa által kidolgozott hosszú távú, határozott szociális po­litika fontosságát. A határozat kijelöli a szak­­szervezeteknek egyebek mel­lett a munkabérek emelésé­nek programjában, a lakás­építés fejlesztésében és a gyermekintézmények hálóza­tának bővítésében való rész­vétel konkrét módjait. A kongresszus egyhan­gú­­lag elfogadta az új szerkesz­tésű szervezeti szabályzatot, amely először határozza meg a szakszervezetnek, mint „a szovjet­ társadalom­politikai rendszere és a nép szocialis­ta önigazgatása egyik legfon­tosabb elemének” szerepét. A szabályzat pontosítja és bő­víti a legnagyobb társadalmi tömegszervezet tagjainak jo­gait és kötelességeit. A szer­vezeti élet demokratizálását jelzi, hogy a választások so­rán minden vezető posztra több jelölt is állítható. A szakszervezetek és az állami, társadalmi szervek kapcsola­tait külön új fejezet szabá­lyozza. A vita lezárását és a hatá­rozatok elfogadását követően, a kongresszus zárt ülésen hozzálátott a szaktanács és a központi revíziós bizottság megválasztásához. A küldöttek megválasztot­ták a szovjet szakszervezetek új központi tanácsát és köz­ponti revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke ismét Sztyepan Sarajev lett. Az új­ra megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének. A taanácskozás berekeszté­se után a szovjet szakszerve­zetek központi tanácsa foga­dást adott a kongresszus kül­földi vendégeinek tiszteleté­re. Ezen részt vett a Gáspár Sándor, a SZOT elnöke ve­zette magyar küldöttség is. ★ Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke vezette szakszervezeti küldöttség, amely részt vett a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán, szom­baton visszaérkezett Buda­pestre. (MTI) Elutazott a belga IPU-csoport elnöke Szombaton elutazott Buda­pestről Robert Urbain, az Interparlamentáris Unió belga csoportjának elnöke, aki az IPU magyar csoportjának meghívására töltött néhány napot hazánkban. A vendéget fogadta Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke, találko­zott Veress Péter külkeres­kedelmi miniszterrel, Kovács László külügyminiszter-he­lyettessel és Mátyus Gábor­ral, a Parlament magyar— belga tagozatának elnökével. Ózon-konferencia Véget ért szombaton Bécs­­ben a Földet körülvevő ózon­réteg megóvásának lehetősé­geiről folytatott nemzetközi tárgyalások második szaka­sza. Az ENSZ környezetvé­delmi programjának kereté­ben tartott ötnapos tanácsko­záson a résztvevők érdekes és építő javaslatokat terjesztet­tek elő az ózonpusztító ve­gyianyagok használatának korlátozása érdekében. Hazaérkezett az MHSZ küldöttsége Szombaton hazaérkezett Lengyelországból a Magyar Honvédelmi Szövetség kül­döttsége, amely Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtit­kárának vezetésével február 23—28. között tapasztalatcse­re-látogatást tett az MHSZ lengyel testvérszervezeténél, a LOK-nál. Mongol ifjúsági delegáció Szombaton elutazott ha­zánkból a Mongol Forradal­mi Ifjúsági Szövetség delegá­ciója, amelyet Cerendorzsij­ Narangevej, a Központi Bi­zottság első titkára vezetett. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a KISZ KB Hámori Csaba első titkár vezette de­legációjával a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről és a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Véget ért a Svájci Munkapárt kongresszusa Genfben befejezte munká­ját a svájci Munkapárt XIII. kongresszusa. Új főtitkárt választottak a párt élére, Jean Spielmann személyében. Elődje, Armand Magnin — aki nyolc évig töltötte be a főtitkári tisztet — a közpon­ti ellenőrző bizottság elnöke lett. A küldöttek megválasz­tották a Központi Bizottsá­got és a Politikai Bizottságot.. Amnesztia Corazon Aquino, a Fülöp­­szigetek elnöke szombaton amnesztiát hirdetett mind­azoknak a kormányellenes felkelőknek, akik hat hóna­­­­pon belül leteszik a fegy­vert. ____|vita________ A Vertesz zalaegerszegi gyáregységének Kossuth szo­cialista brigádját a gyárveze­tő, Mezőfi József így mutatja be: — Ők azok, akikre mindig lehet számítani. Tízen van­nak, de ha valamit kérünk tő­lük, egy emberként mozdul­nak. A tízből hat nő, család­anya, akiknek meg kell szer­vezniük az otthoni tennivaló­kat, a gyerekek elhelyezését, ha túlórára hívjuk őket. Eb­ből még soha sem volt gond. Pedig a negyedévek végén 40—50 túlóra is előfordul a tervteljesítés érdekében. A brigád vezetője, s egyben a I1-es szerelőműhely csoport­­vezetője, Békés Ernő. — Tizenhat évvel ezelőtt alakult a brigádunk. Eddig a legmagasabb elismerésünk, hogy kétszeres aranykoszorú­sok vagyunk, s a múlt évi eredményeink alapján a ter­melési tanácskozás ugyanezt javasolta megadni. Valameny­­nyien családosok, s fiatalok. Jellemző erre, hogy nincs könnyűzenei koncert nélkü­lünk. Legutóbb a Z­-Zi-n vol­tunk, most az Első Emelet hangversenyére próbálunk je­gyet szerezni — mondja a brigádvezető. — Mikor voltak legutóbb együtt, munkahelyen kívül? — Tegnap — válaszol Tö­rökné Petrás Eta. — Kovács Mihály volt brigádtagunkat látogattuk meg Bazitán. Nyugdíjas, betegeskedik. Vit-l­uitre nereire ujun­ LiereVi eb jui elbeszélgettünk. Sajnos, a ko­csiba csak a brigádunk fele fért be. — Amikor túlóráznak, vagy valamilyen közös rendezvé­nyen, eseményen vesznek részt, mi a helyzet otthon? — Ez csak úgy megy, hogy vannak papák, mamák, akik ilyenkor átveszik helyettünk az otthoni feladatokat. Vala­mennyien sokat köszönhetünk nekik. Talán azt is mondhat­nánk, hogy ők is „brigádta­­gok”, mert nélkülük nem menne. Szili Zoltánné sajátos mó­don mutatja be a brigádot. — Talán furcsán hangzik, de többet vagyunk egymással, mint a családunkkal, ha az alvás óráit leszámítom. A sze­relő II. a mi otthonunk, s mi egy nagy család vagyunk. A munkában nincs mese. A bri­gádcím kötelez. Ha valaki el­vét valamit, bizony azonnal a szemére vetjük. — Az csak természetes, hogy az otthoni dolgok is szóba kerülnek. Még a család „belső” ügyei is. Asszonynép­nek könnyebb, ha vélt, vagy jogos sérelmét elpanaszolhat­ja. Ilyenkor is tárgyilagosak vagyunk. Megmondjuk, hogy igazad volt, de azt is, ha nem — fűzi hozzá Törökné. Békés Ernő végre szóhoz jut. — Éves átlagban 112 szá­zalék a teljesítményünk, a meg egyetlen termékünk ellen sem emelt kifogást­­ mutat a szerelés alatt álló elektro­mos kapcsolószekrényekre. Ott a szerelési rajz az asztalon, de az asszonyok nem nagyon pillantanak rá. Talán bekötött szemmel is tudnák, mi hová való. Villanyszerelők, elektro­­lakatosok, kettő kivételével szakmunkások. 1987. március 2., hétfő Renovica nyilatkozata magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) erősítést nyerve sokoldalú szilárd, jószomszédi együtt­működésünk tartós alapját képezik. Kádár elvtárssal és a ma­gyar vezető elvtársakkal rend­kívül átfogó és tartalmas tár­gyalásokat folytattunk. Fi­gyelmünk középpontjában természetesen a kétoldali párt- és államközi kapcsola­tok, a jószomszédi együttmű­ködés kérdései állottak Együttműködésünknek érthe­tően nagy jelentőséget tulaj­donítunk, mert példamuta­tóan magas szintet ért el. Pártközi kapcsolatainkban már hosszú évek óta tartalmas párbeszédet folytatunk a szo­cializmus fejlődésének min­den fontos kérdéséről, s meg­állapodtunk abban, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is fenntartjuk. Nagyra értékeljük a két or­szág nemzetiségi-egyenjogúsá­gi politikáját, a magyarorszá­gi délszláv és a jugoszláviai magyar nemzetiség helyzetét. A magyar elvtársakkal egysé­ges az álláspontunk abban, hogy a nemzetiségeknek a jö­vőben is a barátság és együtt­működés hídjának szerepét kell betölteniük országaink között. Átfogó véleménycserét foly­tattunk pártjaink belpolitikai és nemzetközi tevékenységé­ről is. Értesülésünk szerint a szocializmus világfolyamatá­ban igen jelentős változás megy végbe, amely nagy fi­gyelmet és támogatást érde­mel, hogy erősödjenek a pártközi kapcsolatok demok­ratikus elvei. Meggyőződésünk, hogy lá­togatásunk jelentős ösztönzést ad a jugoszláv—magyar kap­csolatoknak és együttműkö­désnek — hangoztatta befe­jezésül Milanko Benovica. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Lentiben saság Végrehajtó Tanácsának (Kormányának) alelnöke szombaton a Zala megyei Lentiben folytatott tárgyaláso­kat. Áttekintették a két szomszé­dos baráti ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­­működésének alakulását, egyeztették teendőiket az MSZMP főtitkára és a JKSZ KB elnöke e heti találkozójá­ból adódó gazdasági feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Marjai József és Janez Zemljanics értékelték az 1986. évi kétoldalú árucsereforgalom alakulását, és megvitatták az ez évi kölcsönös szállításokkal összefüggő kormányszintű teendőket. A találkozón eszmecserét folytattak a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem idő­szerű kérdéseiről is. A tárgya­lásokon jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. (MTI) Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Ja­nez Zemljanics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­ Amerikai tudós az atomfegyverkezés ellen Gorbacsov üzenete az éhségsztrájkot folytató Hyderhez Washington, (MTI, TASZSZ): Charles Hyder amerikai tu­dós, aki 159. napja tart éh­ségsztrájkot a washingtoni Lafayette parkban, szemben a Fehér Házzal, üzenetet ka­pott Mihail Gorbacsovtól. Az ötvenhat éves amerikai asztrofizikus csütörtökön le­velet adott át Washingtonban a szovjet nagykövetségen, amelyben elismeréssel szólt a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását célzó szovjet békekezdeményezések­ről, a békeszerető szovjet külpolitikáról. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja KB főtitkára üze­netében egyebek között el­mondta, hogy Moszkvában nagyra értékelik az amerikai tudósnak a nukleáris fegyver­kezési verseny megállítása érdekében kifejtett erőfeszí­téseit. Mihail Gorbacsov hang­súlyozta, hogy az amerikai tudósnak szüksége van lelki erejére ahhoz, hogy folytassa a harcot egy nukleáris ka­tasztrófa megelőzéséért, ép­pen ezért arra kéri Charles Hydert, hagyja abba az éh­ségsztrájkot, és utazzék a Szovjetunióba gyógykezelés és pihenés céljából. Charles Hyder megköszön­ve Mihail Gorbacsov üzene­­tét, ismételten kifejezte el­határozását, hogy folytatja az éhségsztrájkot mindaddig, amíg az amerikai kormány­zat nem tesz lépéseket köve­telésének teljesítése irányá­ban. Hyder éhségsztrájkjával az amerikai fegyverkezési po­litika ellen tiltakozik és konk­rét lépéseket követel a kor­mányzattól, hogy 2000-ig az összes nukleáris fegyver fel­számolható legyen. Szankciókat javasolnak az AESZ külügyminiszterei Addisz-Abeba (TASZSZ): A dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni hatékony gazdasági szankciókra szólítottak fel az AESZ tagországainak külügy­miniszterei szombaton végetért Addisz-Abeba-i értekezletü­kön. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia dél-afrikai po­litikája, a fajüldöző rendszer elleni szankciók megvétózása a Biztonsági Tanácsban és Wa­shington „konstruktív együtt­működése” a pretoriai rend­szerrel, az apartheid megszün­tetésének elodázását szolgálja — szögezték le a külügy el­fogadott határozatukban. Az értekezlet résztvevői a csádi szembenálló felekhez in­tézett felhívásukban a húsz éve tartó konfliktus békés úton történő igazságos és tartós rendezését szorgalmazzák. A külügyminiszterek állást foglaltak az afrikai országok gazdasági integrációjának erő­sítése mellett. Szó volt az afri­kai országok eladósodásáról tartandó nemzetközi konferen­cia összehívásáról is. A kül­ügyminiszterek jóváhagyták az AESZ 1987—88-as költségveté­sét.

Next