Zalai Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

1987. március 27., péntek Új könyvtárat rendeznek be a napokban a lenti 1. számú általános iskolában. Az olvasóteremmel is kiegészített, hét­ezer kötetes könyvtár főleg az oktatáshoz szükséges isme­­retterjesztő könyveket tartalmazza. Képünkön: első foglal­­kozás a hetedik osztályosoknak az új könyvtárban. (ZH fotó — Polgár Tamás felvétele) Füstmentes vállalat lett a Kögáz A dohányzás elleni egyre szélesebb körű akcióba a „füst­mentes” falvak után Nagyka­nizsán egy vállalat is bekap­csolódott: a Kögáz. Március közepén lépett ér­vénybe náluk az a cigarettá­­zással kapcsolatos igazgatói utasítás, mely szerint tilos a dohányzás az irodákban, az ét­kező-, tárgyaló-, szociális he­lyiségekben, s a műhelyekben — gyakorlatilag tehát minden­ütt, kivéve ott, ahol mindenki dohányos, no és természetesen, a kijelölt helyeken. Merész rendelkezés, nagy vihart ka­varhatott. . . — Az eltelt rövid idő alatt semmiféle tiltakozó jelzést nem kaptunk dolgozóinktól, s annak idején, a vélemények előzetes kikérésekor sem ta­pasztaltunk ellenkezést — mondja Mihályi Ferenc gaz­dasági igazgató-helyettes, aki a vállalat többi vezetőjével együtt vett részt a döntésben, s aki örül, hogy a határozatot támogatta a szakszervezet — egyébként dohányzó — titkára is. — Mi volt a céljuk: a dohá­nyosok leszoktatása, vagy a nemdohányzók védelme? — Elsősorban a nem­dohány­zókat kívántuk megkímélni a füsttől, amit a cigarettások miatt kénytelenek beszívni. Elégedetten tapasztaltuk, hogy a nagy bagósok is kevesebbet szívnak, amióta megváltoztak — gyakorlatilag kényelmetle­nebbé váltak — a cigarettázás körülményei. A harmadik ked­vező változás pedig: javult a munkahelyi légkör, mert meg­szűnt a dohányzók—nem do­hányzók közti állandó vita. — A szabály mennyire sza­bály? Vonatkozik a vendé­gekre is? — Tárgyalópartnereink rend­kívül intelligensen fogadták az új helyzetet. Látva, hogy nincs hamutartó, fel sem merül ben­nük, hogy rágyújtsanak. Ebből eddig semmiféle konfliktusunk nem volt. Az árosztály egyik irodahe­lyiségében tízen dolgoznak: dohányosok és nem dohányo­sok együtt. Az ellentét vissza­fojtott indulatokat és kölcsö­nös kellemetlen megjegyzése­ket szült. A füstöt nyolc órán keresztül nehezen elviselők állandóan szellőztettek, ami el­len a fázósak tiltakoztak. — Vizsgálaton voltam egy­szer a tüdőgondozóban, s leg­nagyobb meglepetésemre ne­kem, aki életemben nem ciga­rettáztam, azt mondta az or­vos, hogy csökkentenem kell a dohányzást! Olyan lett a tü­dőm mások cigarettájának füstjétől, mint a valódi dohá­nyosoké — mondta Tikos Kál­mánné gépírónő, aki boldog volt, amikor meghallotta a döntést. Szobatársa, Fodor Jánosné csoportvezető viszont nem tapsolt örömében. Szenvedé­lyes dohányosként nagyon hiányzik a korábban mindig keze ügyében levő cigaretta. — Ha rá­m akarok gyújtani, ki kell mennem a folyosó ki­jelölt részére. De ahányszor rá szeretnék gyújtani, annyi­szor nem mehetek ki, hiszen nem hagyhatom állandóan fél­be a munkámat. Lecsökkent ugyan a napi mennyiségem, de ez a helyzet számomra nehezen elviselhető, idegesít. — S mi újság az ipartelepen, a fizikai munkások körében? Nekik is el kell hagyniuk a műhelyt, ha dohányozni akar­nak? — Természetesen — szögezi le a mérőjavító üzemben Hor­váth László művezető. — Vagy az erre kijelölt szellőztethető helyiségben, vagy a folyosó meghatározott részén szabad csak cigarettázni. — Ilyen ürüggyel bőven le­het lógni... — Á, nem úgy van az, hogy ki mikor akar, kisétál! Órán­ként öt perc a cigi­szünet. Ez a megkötöttség oda vezetett, hogy lényegesen csökkentek az elszívott cigaretta­ adagok. Olyanok is akadtak, összesen heten, akik régóta kacérkod­tak a teljes leszokás gondola­tával, s most ez a határozat adta meg a végső lökést szá­mukra, március 15 óta nem dohányoznak. Március közepe óta rövid idő telt el, mélyreható követ­keztetéseket korai lenne le­vonni. De a határozathozók jó­szándéka vitathatatlan. — Pillér — _________tmdb__________________________ mm Mfwmpl__________ Unokáink látni fogják? Hogy miként fulladhat egy, a jövő történé­szei számára felbecsülhe­tetlen értékű forrásanyag megteremtését célzó kezde­ményezés majdnem kudarc­ba? Íme, a sztori. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa más intéz­ményekkel közösen lassan három éve, hogy Magyar­­ország fényképeken címmel társadalmi akciót indított. A kezdeményezés céljául tűzték ki: olyan fényképek készüljenek hazánk minden községéről, s kisebb váro­sairól, melyek alkalmasak arra, hogy megőrizzék a jö­vőnek a település mai ar­culatát. Annak az egész környezetnek a lehető leg­teljesebb képét, mely az adott időpontban az ott la­kókat körülveszi, amit az utcára kilépve látnak, ahol laknak, dolgoznak, tanul­nak, szórakoznak. Igaz, az utóbbi években óriási mennyiségű képes ábrázo­lás született szerte az or­szágban, de ezek jórészt az adott területnek csak né­hány, valamely szempontból jelentőssé vált színhelyét örökítik meg. Ugyanakkor városainknak és falvaink­­nak azok a részletei, ame­lyek egyszerűen csak a hét­köznapoknak, a dolgozó em­berek mindennapi életének korántsem festői keretei, jóformán semmi figyelmet sem, vagy csak igen cse­kély érdeklődést keltettek. A felhívást annak rendje, s módja szerint eljuttatták a Népfront-szervekhez, sőt Zalában külön is felkérték a helyi tanácsokat, hogy vállaljanak részt a maga nemében páratlan akció megvalósításában. Páratlan, mert értékeink megőrzésé­nek talán nincs ennél ol­csóbb módja, hisz nem kell hozzá más, mint egy jó fényképezőgép, film és pa­pír. Ám a községi illetéke­­sek többségénél úgy látszik, süket fülekre talált a felhívás, ugyanis az el­telt közel három év alatt megyénk mintegy 250 tele­pülése közül alig több, mint negyvenből küldték el a megfelelően dokumentált negatívokat és képeket to­vábbi gondozásra a Megyei Levéltárba. Az elzárkózás okai meg­­fejthetetlenek, indokai mondvacsináltak. Hogyan is lehetne elfogadni azt a ki­fogást, amelyik az Ofotértre hárítja a felelősséget, ami­ért nem vállalja egy-egy negatív másolását. Kényel­mes kijelenteni, így nem teljesíthetők a kiírás felté­telei. A megoldás egyszerű lenne. Mindössze annyiból állna, hogy a fotográfusnak kétszer—háromszor kellene ugyanazon a helyen elcset­­tintenie a gépét. Vagy mi­ként értékelhetjük annak a tanácsi vezetőnek az állás­pontját, aki ősszel arra hi­vatkozott: azért nem készít képeket, mert csúnyák a kopasz fák, nyáron pedig azzal érvelt, hogy a sűrű lombok eltakarják az épü­leteket ... Bárki bármivel is ér-11­vel, védekezik, ma­gyarázkodik, a majdnem kudarc csak egyetlen do­logra, a tenniakarás hiá­nyára vezethető vissza. P. Cs. Kezdődik a zalakarosi fedettfürdő rekonstrukciója Elkészültek a zalakarosi fe­dettfürdő rekonstrukciójának tervei. Mint kotlós szárnyai a kiscsirkéket, úgy fogja körül­ölelni a meglévő földszintes épületet az íves magastető. Is­merkedjünk meg közelebbről a hamarosan elkezdődő munkák során esedékes változásokkal. A meglévő, földszinti részen a jelenlegi hidroterápiás egy­ség jelentősen kibővül, össze­sen hat tangentor lesz majd az átadás után, s pillangóká­dat építenek be. A belső ud­varok egyikét részben beépí­tik, itt kap helyet a súlyfür­dő. A növekvő betegforgalom­hoz igazodik a kibővített vá­róhelyiség, s egy újabb rende­lőt is kialakítanak. Az ide­genforgalomra gondolva na­gyobb, és a strand felé is nyí­ló Intourist-boltot kap a für­dő. A meglévő két szauna mellé egy harmadik kerül, s az idetartozó pihenőtér bővül, korszerűsítik az öltözőket is. Az új egységnél az épület hátsó frontján alakítják ki a lépcsőházat, valamint a moz­gássérültek zavartalan közle­kedését segítő liftet. A felső szintre felérve a masszázs­szobák fogadják az érkezőt. Új lesz a gyógytorna-osztály, öltözőkkel, tor­natermekkel, egyéni torna­szobákkal. Ezen kívül komplett elek­troterápiás részleget alakí­tanak ki. Ké­szül fogorvosi rendelő és vá­ró is. A tető­térben hangu­latos, kényel­mes váróhelyi­ségek kapnak helyet. A tár­sadalmi és szakmai ren­dezvények­hez tárgyaló épül, míg az emelet utca­frontján irodá­kat, személyze­ti helyisége­ket alakítanak ki. A vendégek fogadására hat vendégszoba szolgál majd. Jelenleg terv szerint folyik a rekonstrukció előkészítése. Májusban érkezik meg a ra­gasztott fa tartószerkezet. Az íves tetőre vörösbarna pala kerül, hagyományos faablako­kat építenek be. Ezáltal meg­oldódnak a beázásból fakadó jelenlegi gondok is. A kivite­lező Tanácsi Építőipari Válla­lat az idén tető alá hozza az épületet — a fürdő zavarta­lan üzemelése mellett. Télen is folynak a szakipari mun­kák, így nem lesz semmi aka­dálya a jövő évi átadásnak. Az idén közel 23 millió forint áll rendelkezésre. A rekon­strukció során korszerűsödik a fűtési rendszer, bevezetésre kerül a gáz. A fürdővel egyidőben to­vább gazdagodik Zalakaros, folytatódik a gázhálózat kiépí­tése. A III. üdülőövezet elején megkezdődik az út-, víz-, és villanyhálózat kiépítése, s dolgoznak a központi tér ki­alakításán. Említést érdemel az is, hogy központi szemét­telep, valamint Zalakaros és Galambok között kerékpárút készül. Egy 80 férőhelyes au­tóparkoló alapozása is meg­kezdődik a tavasz folyamán. A főidényre való felkészülés során tavasszal folytatódik a fásítás, az újabb pihenő­padok kihelyezése. A strandfürdő te­rületén a zalakomári áfész élelmiszerüzlete nyílik meg. — Luif — A fedett fürdő homlokzati képe a tervrajzon 5 Ki az igazi apa a féltucat jelölt közül? Mind megbízhatóbbak a bírósági bizonyítások — Valamivel több mint tíz éve, egy bálban ismerkedtem meg egykori barátommal — meséli cigarettára gyújtva az asszony. — Nagyon kedves, udvarias volt, azonnal talál­tunk közös témát, rendkívül jól megértettük egymást. Kü­lönösen azt becsültem benne, hogy nem akart azonnal le­venni a lábamról. A későb­biekben rendszeresen talál­koztunk, presszóba, moziba jártunk. Akkoriban már a sa­ját, kétszobás OTP lakásom­ban éltem. Egyik este feljött hozzám, iszogattunk, s végül nálam maradt éjszakára ... — Az együttlétnek megfo­gant a gyümölcse. — Igen. Amikor megtud­tam, hogy terhes vagyok, azonnal bejelentettem neki. Eleinte a vállát vonogatta, hümmögött, majd megkérdez­­e: kitől várod a gyereket? Ez­zel a foghegyről odavetett flegma kérdéssel borzalmasan megbántott. Természetesen azonnal kiebrudaltam a lakás­ból. A lány szülei megértőek voltak, vigasztalták, bíztatták gyermeküket: ne félj, van még erőnk, segítünk felnevel­ni az unokánkat. Így aztán abortuszra nem került sor. Ám a helyzet a későbbiekben újólag változott. — A barátom híresztelni kezdte rólam, hogy fűvel-fá­­val megcsaltam, aljas módon behálóztam! — folytatja a hölgy. — Ezt már nem tud­tam lenyelni, a gyermek szü­letése után hamarosan megje­lentünk a bíróságon. Azóta fi­zetnie kell a gyerektartást. Egyébként nem tartottam vol­na igényt a pénzére, még ma is közel kétezer forinttal töb­bet keresek nála. Csupán egyetlen fájó pontom van: amikor a gyerek az apja után érdeklődik, nem tudok neki mit mondani. Túlságosan bo­nyolult ez az ügy ahhoz, hogy az ő korában megértse . .. ★ A férfi eleinte nem akart velem találkozni. Ám amikor megtudta, hogy a volt barát­nője már nyilatkozott, ráállt a beszélgetésre. — A barátnőmnek előttem volt egy sráca, aki hosszú ideig udvarolt neki — kezdi sejtel­mesen a mondókáját. — Ezt a bíróságon is elismerte. Ahol egy férfi megfordult, ott már többen is lehettek . . . De ezt a tényt a tárgyaláson figye­lembe sem vették! — Az orvosi vizsgálatok szinte egyértelműen kimutat­ták az ön apaságát. — Nem hiszek az ilyen vizsgálatok hitelességében. Le­het, hogy másoknál is ugyan­azokat az eredményeket álla­pították volna meg, mint ná­lam. Csak hát éppen nem tu­dok semmit bizonyítani, mert velem nyíltan járkált az ut­cán, másokat pedig éjjel fo­gadott. — Nem kíváncsi a gyereké­re? — Van két családom, velük töltöm minden szabad perce­met. De ez a harmadik.... nem érdekel, fizetem a gye­rektartást és kész! Egyébként a gyerek nem fog tussolni ná­lam, kitagadom... ★ — Éves viszonylatban közel száz apasági és származás­megállapítási ügyet tárgyalunk — tájékoztat dr. Szabó Gyula, a megyei bíróság elnökhelyet­tese. — Ehhez a munkához rendkívül nagy szakértelem, s körültekintés szükséges. Az ítéletnek megalapozottnak kell lennie, hiszen az örökségen való osztozkodáskor számolni kell a gyerekkel, azaz az apa vagyonából már ő is részese­dik. A vagyonból kisemmizni nem lehet, mindenképpen megilleti a köteles rész, ami a törvényes örökség fele. Az orvostudomány segítségével szinte kizárólagosan megálla­pítható az apa személye. — A közvéleményben olyan pletykák keringnek, hogy na­gyon sokan ártatlanul bűn­hődnek futó kalandjuk mi­att ... — A valóságban egészen másképpen fest a helyzet. Először meghallgatjuk az anyát, s meggyőződünk a sza­vahihetőségéről. Ez persze nem azt jelenti, hogy mind­járt neki is adunk igazat! Ez­után következik a tanuk ki­hallgatása. Mindig vannak olyan emberek, akiktől az al­kalmi párok szobakulcsot kér­nek, vagy valakik látják őket — a vélelmezett időben — mezőn, erdőben sétálgatni. — Ezek még korántsem per­döntő bizonyítékok. — így igaz. Ezért van szük­ség a vércsoport vizsgálatra, ami a gyerek egy éves kora után végezhető el. Ennek alap­ján a 95,1 százalék feletti eredménynél az apaság való­színű, 99,75 százalék felett gyakorlatilag bizonyított, 95 százalék alatt véleményt mon­dani nem lehet, 5,1 százalék alatt nem valószínűsíthető, míg 0,2 százalék alatt pedig kizárható. Amennyiben ez a fajta vizsgálat nem hoz meg­nyugtató eredményt, akkor el­végeztetjük az antropológiai vizsgálatot is, így aztán a bi­zonyítás és a kizárás lehető­sége szinte száz százalékig megbízható. Néhány példa a megyei bí­róság gyakorlatából. Előfor­dult, amikor majdnem féltu­cat „apajelölt" ment vizsgá­latra . . . Megtörtént, hogy az anya által gyanúsított két fér­fi közül egyiknek sem kellett dajkálnia a csecsemőt, ugyan­is a vizsgálat eredménye ki­zárta az apaságukat. A bíró­ság figyelmeztette a hölgyet, hogy legközelebb az igazit ci­tálja eléjük . . . Völgyi Ferenc Évtizedekkel ezelőtt — kiváltképp a falvakban — szin­te főbenjáró bűnnek számított leány fejjel gyermeket szülni. Azóta lényegesen változott a helyzet, a leányanyák nem kényszerülnek bujkálni szerelmük gyümölcsével, s a környezetük is megértéssel viseltetik irántuk. Ám esz­tendők múltán a gyerekek felnőnek, s felteszik a kényes kérdést: „Az apukám miért nem akar engem látni?”, vagy ennél is kínosabb helyzetben: „Ki is az én apám?”.

Next