Zalai Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
Az óév utolsó estéjére megtelt Zalaegerszegen az Arany Bárány és a Balaton Szálloda. Straub F. Brúnó újévi köszöntője At) Qt Elhangzott a Kossuth Rádióban január 1-jén 12.10 órakor és a televízió 1-es műsorában 18 órakor. Tisztelt honfitársaim! Kedves nézők és hallgatók! Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. janár elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet-nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának, akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk, minden darabja iránt, legyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat.Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városi polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentősé-gében változatlan rétegre tekintünk, s csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nem s kik, az új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhét az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Tisztelt honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjá-i val-bajával, az átállás tömérdek fel-adatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfé- lébb érdekek világos megfogalmazása- I nak alkalmait is. Ügy képes gazdasági, s politikai és szociális feszültségekkel s terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmus-keresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag —, emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! (MTI) ( I) Telt ház az Arany Bárányban A patinás vendéglátóhelyen többek között egy IBUSZ- és egy Cooptourist-csoport búcsúztatta az évet jó hangulatban. Az est fénypontja a mindenki által dicsért, nagyszerűen sikerült vacsora volt. Az aperitív és a korhelyleves között gyorsan, eltelt az idő. — A legmunkaigényesebb az előétel volt — nyugtázta örömmel a vendégek elégedettségét Balla Gábor konyhafőnök-helyettes, s azonnal be is avatott a konyhatitokba. — A Waldorf saláta különleges ízét a metéltre vágott zeller, a granetalma és a dióbél összhatása nyújtja. A konyha személyzete egyébként teljes létszámmal reggel hét órakor kezdte az év utolsó munkanapját. A 650 vendég kétféle menüből választhatott, mindkettőben többféle húsétel, köret és természetesen gyümölcs is asztalra került. A hagyományos újévi malacot Taksa Nándor zalaegerszegi lakos vihette haza, aki népes baráti társasággal köszöntötte az újévet. A tombola másik főnyereményét, a bárányt, a budapesti Nagy János nyerte, aki a Cooptourist-csoporttal költötte a szalai megyeszékhelyen az óév utolsó és az új év első napját. osítások . J *3005,1 „ . 1 „rt°k szilveszteri zasrtkrónika epek Világ proletárjai, egyesüljetek! *7 7/ n ) * N ZALAI HÍRLAP wbiVIrÉkrn XLV. évfolyam, 1. szám Ára: 4,30 forint 1989. január 2., hétfő Tánc, zene, jó hangulat az egerszegi Arany Bárányban. Szilveszteri hangulat a kanizsai utcán. Megyénk idei első újszülöttje és a boldog édesanya. Hangulatos óévbúcsúztató vendéglőkben, otthon, üdülőhelyeken Jó hangulatban búcsúztatták az óévet, köszöntötték az új esztendőt megyénk lakói, s az ország távolabbi részeiből, valamint külföldről érkezett vendégek. Telt ház volt a szállodákban, éttermekben. Munkatársaink ellátogattak a szórakozóhelyekre, felkerestek néhányat azok közül is, akik munkával töltötték az év utolsó napját, s szót váltottak az új év első napjának minden bizonnyal legboldogabb emberével, Karakas Jánosnéval, aki január 1-jén 0 óra 32 perckor egészséges kislánynak — Ildikónak — adott életet a zalaegerszegi kórházban. (Beszámolónk a lap 1., 4., 8. oldalán.) A Thermál vízpartján Nem csalás nem ámítás, hogy a hévízi Thermál Hotel kétszáz kétszemélyes szobáját már jó előre lefoglalták az érdeklődők, akik a betérő vendégekkel együtt vagy hatszázan vigadtak az új év hajnaláig. Cigányzene szórakoztatta az étteremben a nemzetközi vendégkört, akik között csakhamar ismerős arcot pillantottunk meg. — A nosztalgia hozott ide — mondta bájos mosollyal Sunyovszky Szilvia színművésznő. — Amikor a Fekete gyémántok című filmet forgattuk, itt laktam. Azóta ez az első szilveszterem, hogy nincs fellépésem, így férjemmel és a barátaimmal együtt el tudtunk jönni. De sajnos csak rövid időre. Másodikon este (Folytatás a 4. oldalon.) Sunyovszky Szilviának dr. Oláh Péter, a hotel igazgatója kíván boldog új évet. Koccintás a medence partján.