Zalai Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
1989. április 13., csütörtök Cél: a gyorsabb kiutalás Miért állnak üresen tanácsi lakások Nagyka Lehúzott redőnyök, sötétítőfüggönyök, zárt ablakok, névtáblától megfosztott ajtók jelzik: üresen állnak bizonyos lakások hónapok, évek óta. Az időlegesen üresen álló tanácsi bérlakásokról, az azok hasznosításával kapcsolatos gondokról tárgyalt nemrégiben Nagykanizsán a tanács végrehajtó bizottsága. Kiderült: mivel minimális számú, az előző tervidőszaknál jóval kevesebb tanácsi bérlakás épül ezekben az években, az igényeket elsősorban a megüresedő lakásokból lehet kielégíteni. De miért üresednek meg, lesznek újra kiutalhatóak a tanácsi bérlakások? Megüresedhetnek elhalálozás, viszszaadás, vagy szervezett minőségi csere miatt — s mindhárom esetre folyamatosan van példa. A lakásra régóta áhítozókat a megüresedés és az új lakók beköltözése közötti hoszszabb-rövidebb időszak irritálja. Ezt az időt kellene folyamat is. A tanács, mint megtudtuk, próbálkozik e lehetőséggel. A szervezett minőségi lakáscserék száma évente átlagosan 25, az ezekkel kapcsolatos gondok az előző csoportéval megegyeznek. Az írásos beszámoló előterjesztőjének véleményére, miszerint Nagykanizsán az összes lakáshoz viszonyítva nem sok az időlegesen üresen álló lakások aránya, a vita egyik résztvevője úgy reagált: ha csak öt ilyen van, az is sok azok szempontjából, minimálisra csökkenteni ahhoz, hogy kisebb legyen az elégedetlenség, enyhüljön a türelmetlenség. Csakhogy ennek többféle akadálya van. Az elhalálozás miatt megüresedő lakások kiürítésére a jogszabály 90 napot biztosít. Ez idő alatt kellene a lakást üressé tenni, hogy megkezdődhessenek benne a felújítási, karbantartási munkák. Csakhogy az örökösök közötti perek elhúzódása miatt az érintettek gyakorta nem szállítják ki az ingóságokat a kiszabott időn belül, a tanácsnak pedig nem áll rendelkezésre e célra megfelelő raktározási lehetőség. Ha nincs örökös — vagyis az állam öröklése esetén —, az ingóságokat a tanács értékesíti, vagy szociálpolitikai juttatásként az arra rászorulóknak adja. A térítési díj ellenében véglegesen visszaadott lakások száma évente átlag 70. Ezek a lakások sem üresednek meg egyik napról a másikra, a bérlőknek ugyanis — akik többségükben építkeznek — jogszabály biztosít lehetőséget arra, hogy a visszaadástól — a térítési díj átvételétől — számított három évig a lakásban maradhassanak. Ugyanígy időhúzó tényező a leadott lakások eredeti állapotba való visszaállítása. Hiába a kikötés, hogy a bérlők a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássák a bérbeadó rendelkezésére, sokan nem teljesítik e követelményeket. Az ilyen bérlőkkel szemben a múlt évtől a kanizsai tanács lakásügyi osztálya új eljárást alkalmaz: a várható felújítási költségeket visszatartja a lakás árának kifizetésekor mindaddig, amíg a megfelelő minőséget nem produkálja a volt bérlő. Újabban arra is lehetőség van, hogy a bérlő az IKKV-ra bízza a helyreállítási munkákat, s inkább kifizeti annak árát, csak gondja ne legyen vele. A lakást leadók passzivitásának oka abban keresendő, hogy őket már az új lakásuk érdekli, s kedvetlenül végzik volt lakásuk újratapétázását, festését. És itt jöhetne egy praktikus megoldás: átadás előtt összehozni a régi és az új bérlőt! A volt lakó fizetne egy alapárat a szükséges helyreállítási munkáért az újnak, aki ezután saját ízlése szerint hozná rendbe a lakást, így elkerülhető lenne az olyasfajta pazarlás, amikor az új bérlő azonnal letépi a frissen felragasztott tapétát, kicseréli a teljesen új padlószőnyeget, mert nem felel meg az ízlésének. Ugyanakkor ezáltal meggyorsulhatna az átadás. akik türelmetlenül várnak a beköltözésre. A felvetésre dr. Lukácsa Erzsébet igazgatási osztályvezető meglepő válasszal szolgált: _ — Az lenne jó, ha háromszor ennyi lenne — mondta, s megindokolta véleményét. — Ebben az esetben ugyanis a jogosultak válogathatnának a készletből. A névjegyzékben szereplő igénylők többsége ugyanis alacsony jövedelmű, ezért az összkomfortos lakásokkal járó kiadásokat nem tudják vállalni. A komfort nélkülit viszont sok esetben az állaga miatt nem fogadják el. Anyagilag elérhető, de tisztességes lakást kell kiutalni az igénylőknek — ezért lenne gyakorlatilag jó a nagyobb választék. Mindemellett a végső cél természetesen az üresen álló bérlemények minél gyorsabb újbóli kiutalása, a rászoruló családok mielőbbi lakáshoz juttatása. P. É. Dokumentumok, portrék Helytörténeti és fotókiállítás Lentikápolnán Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából a lentikápolnaiak érdekes és tartalmas helytörténeti kiállítást hoztak létre, felvillantva a helység fejlődésének fontosabb állomásait. Kovács Gyula, a városrész pártalapszervezetének titkára évtizedeken át kitartóan munkálkodott az adatok rögzítésén, így a művelődési házban keresztmetszetet kaphatunk Lentikápolna mai arculatának kialakulásáról. Dokumentumok, jegyzőkönyvmásolatok tanúskodnak a település Lenti városhoz csatlakozásáról, a termelőszövetkezet szervezéséről. A dokumentumkiállítás érdekessége, hogy statisztikai adatokat is közread a lakossági életszínvonal változásáról, s ezen belül is a tartós használati cikkek számáról. Persze egy ilyen jellegű kiállításról nem hiányozhatnak a tárgyi emlékek sem: méretarányosan kicsinyített szekér, iga, faszenes vasaló és szalmából font gabonatároló edény — itteni nevén zsombor — teszik szemléletesebbé a múlt idézését. A rendezőknek sikerült összhangot teremteni a helytörténeti kiállítás és a fotóművészet között. Pintér József, a városrész szülötte már szerepelt önálló tárlattal Pécsett, Szombathelyen és Zalabaksán. Ezúttal hazai környezetben mutatkozott be fotóival, melyek sikert arattak a lentikápolnai közönség körében. Az amatőr fotós nem törekszik rendkívüli dolgokra: felvételeinek értéke a hangulat fogantatásában és a megfogalmazás egyszerűségében rejlik. Női és gyermekportréi egy sajátos ars poeticát hordoznak magukon, különös hangsúlyt adva a szemnek és a tekintet hatásának. Ha nem portré, akkor a táj áll Pintér József érdeklődésének és az objektívjének középpontjában. Tájfotói nem pusztán a környezetet reprodukálják, sokkal inkább az ember és természet párbeszédét jelentik. Erről győznek meg bennünket a tájfelvételek Lentikápolna környékéről, az Adriai-tenger hullámveréséről, vagy a Magas-Tátra „sziklakiáltásairól”. A kiállítás képeit szemlélve meggyőződhetünk, hogy Pintér József egyéni stílusát formálva, átgondoltan fogalmazza meg kapcsolatát világunkkal. — Gelencsér — Pintér József: Gyermekportré. ,£ TJfiS . Mivel foglalkozik majd az alkotmánybíróság Készül az alkotmánybíróságról szóló törvény tervezetének szövege az Igazságügyi Minisztériumban — tájékoztatta dr. Rajdi József főosztályvezető-helyettes az MTI munkatársát." A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátják, s ezt követően várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. Ezzel egyidősűen tárgyalja a parlament a politikai pártokról szóló törvényt is, mivel — az elképzelések szerint — a politikai pártok nyilvántartásba vétele, tevékenységük alkotmányos felügyelete és — alkotmányellenes működésük esetén — feloszlatása is e különleges bírói szerv hatáskörébe tartozik. — Az alkotmánybíróság legfontosabb feladata annak megállapítása lesz, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Ezt általában utólag, a jogszabályok kihirdetését követően vizsgálja a testület. Felvetődik: mely jogszabályokra terjedjen ki ez az úgynevezett normakontroll, s milyen hatáskörrel rendelkezzen az alkotmánybíróság. Ha a testület megállapítja, hogy az alkotmánnyal ellentétes törvény született, annak végrehajtását felfüggeszti, s — véleményével együtt — visszaküldi az Országgyűlésnek. A parlament soron következő ülésén minősített többséggel dönt a törvény alkotmányosságáról. A tervek szerint az összes megválasztott képviselő egyszerű többsége kellene a döntéshez, amely adott esetben több szavazatot igényel, mint a kétharmados többség, amely az alkotmány módosításához, elfogadásához szükséges, mivel nem mindig ül a helyén az összes képvislő. Alacsonyabb szintű jogszabályok esetében szélesebb hatáskörrel rendelkezne az alkotmánybíróság. Az alkotmányba ütköző jogszabályt ugyanis hatályon kívül helyezheti, vagy annak végrehajtását felfüggesztheti, s — konkrét határidő kitűzésével — felhívja a jogalkotót az alkotmánysértés kiküszöbölésére. Ha ennek a kibocsátó nem tesz eleget, a kifogásolt jogszabály az előírt határidő leteltével hatályát veszti. Többféle megoldás képzelhető el arra vonatkozóan, hogy mely időponttól vizsgálja az alkotmánybíróság a jogszabályokat. Ha valamennyi, jelenleg hatályos szabályt áttekintene, ez óriási munkával járna, s néhány korábbi jogszabály értelemszerűen nem is lehet összhangban egy később elfogadott alkotmánnyal. Az alkotmánybíróságról szóló törvény megállapíthat egy korábbi időpontot — például öt évet —, s csak az azóta hatályba lépett jogszabályokat vizsgálná a testület. Elképzelhető az is, hogy a felállítását követően kibocsátott jogszabályokra terjedne ki az alkotmánybíróság hatásköre. — Az elképzelések szerint — általános szabályként — alkotmányellenesnek az ezt megállapító határozat meghozatalától számítana egy jogszabály, ám a kornezet esetben az alkotmánybíróság mérlegeli majd, mely időponttól ítéli alkotmánysértőnek. Előfordulhat, hogy a bírósági eljárás során észleli a bíró, hogy a döntéséhez szükséges jogszabály alkotmányba ütköző. Ekkor felfüggeszti az eljárást, s az alkotmánybírósághoz fordul. — Kivételes lehetőség lesz az „előzetes normakontroll”. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot véleményezésre megküldheti az alkotmánybíróságnak, konkrétan megjelölve azt a rendelkezést, amely kifogásolható. A köztársasági elnök pedig a hozzá kihirdetésre megküldött törvényről kérheti az alkotmánybíróság állásfoglalását, nagyon rövid határidőt megszabva. Elképzelhető az is, hogy a nemzetközi szerződések kihirdetése előtt kérje az alkotmánybíróság véleményét, abból a szempontból, hogy azok beilleszthetők-e a hazai jogrendszerbe. Az alkotmánybíróság eljárásáról szólva dr. Kajdi József elmondta: az állampolgárok is kezdeményezhetik majd a testület eljárását. Erre szolgál az alkotmányjogi panasz intézménye, amelyről többféle nézet kapott hangot. Elképzelhető olyan megoldás, hogy az állampolgárok nem közvetlenül fordulnak az alkotmánybírósághoz. E változat szerint ha valamely eljárásban olyan jogszabály alapján döntenek, amely sérti az alaptörvényt, az állampolgárok kérésére meg kell keresni az alkotmánybíróságot. A másik variáció szerint az állampolgárok közvetlenül, de csak abban az esetben fordulatnak az alkotmánybírósághoz, ha egy jogszabály .Vióra Könyvklub — kisiskolásoknak Gyerekkorban megszerettetni a könyvet... Meseóra következik... A nebulók elfoglalják helyüket a könyvtári órához kialakított térben a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtárban, megjelenik Tilda néni (Farkas Matild könyvtáros), s valami merőben új kezdődik. Ezúttal Benedek Elek sokszínű alakjának felidézésével, hangszalagon, „varázsfáidéval'' a gyerekek alapos megmozgatásával. A Móra Könyvklub egyik rendezvényén járunk. — November óta jövünk össze rendszeresen ezekre a foglalkozásokra. A Paisból jár hozzánk egy másodikos osztály, egy kis csoporttal kiegészítve, összesen 34 gyerek. A Móra Könyvkiadó indította el ezt a klubhálózatot, amely a kiadónál megjelent könyveken alapul — ismerteti a klub működését Farkas Matild könyvtáros. — A gyerekek évi — minimális — tagdíj befizetése ellenében tagsági igazolványt kapnak, valamint egy 16 könyvből összeállított listát, s ebből ötöt kell megrendelniük, s elolvasniuk, hogy a klub tagjai lehessenek. A lista lényegében a kiadónál az elmúlt két—három évben megjelent könyveket tartalmazza, ezekből válogathatnak. Köztük van például Kormos István: Vackor az első bében, Szép Ernő: Mátyás király tréfái, vagy Bálint Ágnes: Szeleburdi családja. A kicsik már a könyvekbe helyezett oroszlános emblémáról is láthatják, hogy ezek a kötetek különlegesek, hiszen újra forgalomba nem kerülnek, csak a klub tagjai kaphatják meg őket. A listán Móra, Mikszáth, Gion Nándor, Szabó Magda neve szerepel. — A gyerekek ingyen kapják a kiadó lapját. Az én újságom címét — mutat egy-két példányt a novellától a természettudományos ismeretekig sok mindent figyelemfelkeltően ötvöző újságból. Mi más is lehetne a könyvklub célja, mint hogy már kis korban megszerettesse a gyerekekkel az olvasást, a könyvet, az eligazodást a betűk varázsos birodalmában, akár szórakozásból, akár ismeretszerzés céljából. Talán nem véletlen az sem, hogy a kéthavonta megtartott könyvtári órákkal együtt ezt a feladatot is a József Attila Városi Könyvtár vállalta magára. S közben már pereg a foglalkozás. Benedek Elek népi ízű, kalandos pncséi teljesen lekötik a kis hallgatóságot. A kísérő tanítónő, Fejes Gyuláné nem annyira az előadóra, mint inkább kis tanítványaira figyel. — Önálló munkára serkenti ez a fajta foglalkozás a gyerekeket, mint a lexikonokban épp Benedek Elek életét böngésző kisdiákok felé. — Szinte felfedező úton járnak, és ez mindig érdekesebb a tanításnál, hiszen romantikát rejt magában — mondja a tanítónő. — Egész másként nyilatkoznak meg itt a gyerekek, mint a tanítási órákon, s nekem, pedagógusnak ez is sokat mond — folytatja. — A klubról egyébként a tévében hallottam először, s magam is szerettem volna újra beszerezni ezeket a könyveket. Külön haszon a gyakorló tanítónak — élve a kötetlen tematikával —, hogy a foglalkozások a tananyaghoz kapcsolódnak. Számos ismeret „ragad” itt játékos formában a gyerekekre, arról nem is szólva például, hogy az egyes feladványok megoldásához el kell jönnie ide a könyvtárba, s ezzel szinte észrevétlenül ide is szoknak. Kolontos Palkó meséje lassan a végéhez közeledik, a „publikum” tátott szájjal, élményre éhesen hallgatja. Ahogy elnézzük őket, egyértelmű, már ezért is megérte e kezdeményezés ... H. K. korlátozza, vagy sérti alkotmányban biztosított jogaikat, és valamennyi jogorvoslati lehetőségüket kimerítették. Az alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők lesznek, éppen ezért azokat a Magyar Közlönyben teszik közzé, s elképzelhető, hogy a jövőben külön hivatalos lapja lesz a testületnek — mondotta végezetül dr. Kajdi József. (MTI) Tanév végi programok a nagykanizsai zeneiskolában A tavaszi szünettel járó rövid lazítás után újra megpezsdült az élet a Nagykanizsai Állami Zeneiskolában Mint Bányai Irén igazgatótól megtudtuk, tanárok és növendékek számára egyaránt komoly erőpróbát jelentenek az előttük álló hetek. Folytatódnak a februártól májusig hetente két alkalommalsorra kerülő növendékhangversenyek, s lázasan folyik a készülődés a keszthelyi Helikoni-ünnepségre, amelyre 15 hangszeres és énekes szólista jutott tovább. Tanári fúvósötösük októbertől folyamatosan hangszerbemutató hangversenyeket tart a város és a megye iskoláiban. Szintén a tanárok — őszi — hangversenyének viszonzásaként május 6-án este a gleisdorfi zeneiskola igazgatójának vezényletével, és gleisdorfi szólistákkal ad hangversenyt Nagykanizsán a városi szimfonikus zenekar. A Vöröskereszttel közösen, szervezett jótékony célú est bevételét az erdélyi menekültek javára fordítják majd. Ezt követően a Landler-gimnázium Ausztriába utazó kórusát kíséri zongorán, a kanizsai iskola igazgatónője, hangversenyükön a Helikonra továbbjutott — landleros — hangszeres növendékek is szerepelnek. A zeneiskola fúvós- és vonószenekara az úttörőzenekarok májusban Zalaegerszegen megrendezésre kerülő művészeti szemléjére, Hornyák Tibor egyéni versenyző pedig országos kürtversenyre készül: ez utóbbinak Kisújszállás lesz a színhelye. Tóth Ágnes 5. osztályos növendékük jelenleg Nyíregyházán szerepel a zeneiskolák országos zongoraversenyén, amelyre két megye területi válogatóján elért 1. helyezésével jutott el. A kanizsai zeneiskola már több alkalommal szervezett más hasonló intézményekkel cserehangversenyt annak érdekében, hogy munkájuk minőségét itt is lemérhessék, reálisan ítélhessék meg. E hagyomány folytatásaként májusban a barcsi és a kanizsai zeneiskola növendékei között kerül sor cserekoncertre. Az önművelés érdekében évente 2 tanári hangversenyt rendez az iskola. A karácsonyin kívül május 17-én kerül erre sor legközelebbi amelynek rövidített változatán megismétlik a Zenés Múzeumi Délelőttök sorozatban a keszthelyi Kastélymúzeum tózkörtermében. Május végén megkezdődnek a szolfézs és hangszeres vizsgák, június 12—13-án, pedig a jelenlegi növendékek beiratkozására kerül sor. Ugyanekkor tartanak felvételi vizsgát a leendő nagycsoportos óvodások és az általános iskolák első osztályosai részére. Magyar festők bécsi kiállítása Két magyar festőművész, Arnóti András és Várady Róbert kiállításával nyílt meg kedden este Bécsben egy újonnan létesített képzőművészeti magánintézmény, Heidi Herm galériája. A tárlat, amelyet a közönség május végéig tekinthet meg, a magyar festők több mint harminc alkotását mutatja be. (MTI)