Zalai Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-13 / 86. szám

1989. április 13., csütörtök Cél: a gyorsabb kiutalás Miért állnak üresen tanácsi lakások Nagyka Lehúzott redőnyök, sötétítő­­függönyök, zárt ablakok, név­táblától megfosztott ajtók jel­zik: üresen állnak bizonyos lakások hónapok, évek óta. Az időlegesen üresen álló tanácsi bérlakásokról, az azok hasz­nosításával kapcsolatos gon­dokról tárgyalt nemrégiben Nagykanizsán a tanács végre­hajtó bizottsága. Kiderült: mi­vel minimális számú, az elő­ző tervidőszaknál jóval keve­sebb tanácsi bérlakás épül ezekben az években, az igé­nyeket elsősorban a megürese­dő lakásokból lehet kielégí­teni. De miért üresednek meg, lesznek újra kiutalhatóak a tanácsi bérlakások? Megüre­sedhetnek elhalálozás, visz­­szaadás, vagy szervezett minő­ségi csere miatt — s mindhá­rom esetre folyamatosan van példa. A lakásra régóta áhíto­­zókat a megüresedés és az új lakók beköltözése közötti hosz­­szabb-rövidebb időszak irri­tálja. Ezt az időt kellene folyamat is. A tanács, mint megtudtuk, próbálkozik e le­hetőséggel. A szervezett minőségi lakás­cserék száma évente átlagosan 25, az ezekkel kapcsolatos gondok az előző csoportéval megegyeznek. Az írásos beszá­moló előterjesztőjének véle­ményére, miszerint Nagykani­zsán az összes lakáshoz viszo­nyítva nem sok az időlegesen üresen álló lakások aránya, a vita egyik résztvevője úgy reagált: ha csak öt ilyen van, az is sok azok szempontjából, minimálisra csökkenteni ahhoz, hogy kisebb legyen az elégedetlenség, enyhüljön a türelmetlenség. Csakhogy en­nek többféle akadálya van. Az elhalálozás miatt meg­üresedő lakások kiürítésére a jogszabály 90 napot biztosít. Ez idő alatt kellene a lakást üressé tenni, hogy megkezdőd­hessenek benne a felújítási, karbantartási munkák. Csak­hogy az örökösök közötti pe­rek elhúzódása miatt az érin­tettek gyakorta nem szállítják ki az ingóságokat a kiszabott időn belül, a tanácsnak pedig nem áll rendelkezésre e célra megfelelő raktározási lehető­ség. Ha nincs örökös — vagy­is az állam öröklése esetén —, az ingóságokat a tanács érté­kesíti, vagy szociálpolitikai juttatásként az arra rászoru­lóknak adja. A térítési díj ellenében vég­legesen visszaadott lakások száma évente átlag 70. Ezek a lakások sem üresednek meg egyik napról a másikra, a bérlőknek ugyanis — akik többségükben építkeznek — jogszabály biztosít lehetőséget arra, hogy a visszaadástól — a térítési díj átvételétől — szá­mított három évig a lakásban maradhassanak. Ugyanígy idő­húzó tényező a leadott laká­sok eredeti állapotba való visszaállítása. Hiába a kikötés, hogy a bérlők a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássák a bérbeadó rendelkezésére, sokan nem teljesítik e köve­telményeket. Az ilyen bérlők­kel szemben a múlt évtől a kanizsai tanács lakásügyi osz­tálya új eljárást alkalmaz: a várható felújítási költségeket visszatartja a lakás árának kifizetésekor mindaddig, amíg a megfelelő minőséget nem produkálja a volt bérlő. Újab­ban arra is lehetőség van, hogy a bérlő az IKKV-ra bíz­za a helyreállítási munkákat, s inkább kifizeti annak árát, csak gondja ne legyen vele. A lakást leadók passzivitá­sának oka abban keresendő, hogy őket már az új lakásuk érdekli, s kedvetlenül végzik volt lakásuk újratapétázását, festését. És itt jöhetne egy praktikus megoldás: átadás előtt összehozni a régi és az új bérlőt! A volt lakó fizetne egy alapárat a szükséges helyreállítási munkáért az új­nak, aki ezután saját ízlése szerint hozná rendbe a lakást, így elkerülhető lenne az olyasfajta pazarlás, amikor az új bérlő azonnal letépi a fris­sen felragasztott tapétát, ki­cseréli a teljesen új padlósző­nyeget, mert nem felel meg az ízlésének. Ugyanakkor ezáltal meggyorsulhatna az átadás. akik türelmetlenül várnak a beköltözésre. A felvetésre dr. Lukácsa Erzsébet igazgatási osztályve­zető meglepő válasszal szol­gált: _ — Az lenne jó, ha három­szor ennyi lenne — mondta, s megindokolta véleményét. — Ebben az esetben ugyanis a jogosultak válogathatnának a készletből. A névjegyzékben szereplő igénylők többsége ugyanis alacsony jövedelmű, ezért az összkomfortos laká­sokkal járó kiadásokat nem tudják vállalni. A komfort nélkülit viszont sok esetben az állaga miatt nem fogadják el. Anyagilag elérhető, de tisz­tességes lakást kell kiutalni az igénylőknek — ezért lenne gyakorlatilag jó a nagyobb választék. Mindemellett a végső cél természetesen az üresen álló bérlemények minél gyorsabb újbóli kiutalása, a rászoruló családok mielőbbi lakáshoz juttatása. P. É. Dokumentum­ok, portrék Helytörténeti és fotókiállítás Lentikápolnán Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából a lentikápolnaiak érdekes és tartalmas helytörténeti kiállí­tást hoztak létre, felvillantva a helység fejlődésének fonto­sabb állomásait. Kovács Gyu­la, a városrész pártalapszerve­­zetének titkára évtizedeken át kitartóan munkálkodott az adatok rögzítésén, így a mű­velődési házban keresztmet­szetet kaphatunk Lentikápolna mai arculatának kialakulásá­ról. Dokumentumok, jegyző­könyvmásolatok tanúskodnak a település Lenti városhoz csatlakozásáról, a termelőszö­vetkezet szervezéséről. A do­­kumentumkiállítás érdekessé­ge, hogy statisztikai adatokat is közread a lakossági élet­­színvonal változásáról, s ezen belül is a tartós használati cikkek számáról. Persze egy ilyen jellegű­ ki­állításról nem hiányozhatnak a tárgyi emlékek sem: méret­arányosan kicsinyített szekér, iga, faszenes vasaló és szal­mából font gabonatároló edény — itteni nevén zsombor — teszik szemléletesebbé a múlt idézését. A rendezőknek sikerült össz­hangot teremteni a helytörté­neti kiállítás és a fotóművé­szet között. Pintér József, a városrész szülötte már szere­pelt önálló tárlattal Pécsett, Szombathelyen és Zalabaksán. Ezúttal hazai környezetben mutatkozott be fotóival, me­lyek sikert arattak a lentiká­polnai közönség körében. Az amatőr fotós nem törek­szik rendkívüli dolgokra: fel­vételeinek értéke a hangulat fogantatásában és a megfogal­mazás egyszerűségében rejlik. Női és gyermekportréi egy sa­játos ars poeticát hordoznak magukon, különös hangsúlyt adva a szemnek és a tekintet hatásának. Ha nem portré, ak­kor a táj áll Pintér József ér­deklődésének és az objektívjé­nek középpontjában. Tájfotói nem pusztán a környezetet reprodukálják, sokkal inkább az ember és természet párbe­szédét jelentik. Erről győznek meg bennünket a tájfelvételek Lentikápolna környékéről, az Adriai-tenger hullámveréséről, vagy a Magas-Tátra „szikla­kiáltásairól”. A kiállítás ké­peit szemlélve meggyőződhe­tünk, hogy Pintér József egyé­ni stílusát formálva, átgondol­tan fogalmazza meg kapcsola­tát világunkkal. — Gelencsér — Pintér József: Gyermekportré. ,£ TJfiS . Mivel foglalkozik majd az alkotmánybíróság Készül az alkotmánybíró­ságról szóló törvény terveze­tének szövege az Igazságügyi Minisztériumban — tájékoz­tatta dr. Rajdi József főosz­­tály­vezető-helyettes az MTI munkatársát." A törvényjavas­latot szakmai vitára bocsát­ják, s ezt követően várhatóan szeptemberben kerül az Or­szággyűlés elé. Ezzel egyidő­­sűen tárgyalja a parlament a politikai pártokról szóló tör­vényt is, mivel — az elképze­lések szerint — a politikai pártok nyilvántartásba vétele, tevékenységük alkotmányos felügyelete és — alkotmányel­lenes működésük esetén — feloszlatása is e különleges bírói szerv hatáskörébe tarto­zik. — Az alkotmánybíróság legfontosabb feladata annak megállapítása lesz, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Ezt általában utólag, a jog­szabályok kihirdetését köve­tően vizsgálja a testület. Fel­vetődik: mely jogszabályokra terjedjen ki ez az úgyneve­zett normakontroll, s milyen hatáskörrel rendelkezzen az alkotmánybíróság. Ha a tes­tület megállapítja, hogy az alkotmánnyal ellentétes tör­vény született, annak végre­hajtását felfüggeszti, s — vé­leményével együtt — vissza­küldi az Országgyűlésnek. A parlament soron következő ülésén minősített többséggel dönt a törvény alkotmányos­ságáról. A tervek szerint az összes megválasztott képviselő egyszerű többsége kellene a döntéshez, amely adott eset­ben több szavazatot igényel, mint a kétharmados többség, amely az alkotmány módosí­tásához, elfogadásához szük­séges, mivel nem mindig ül a helyén az összes képvislő.­­ Alacsonyabb szintű jog­szabályok esetében szélesebb hatáskörrel rendelkezne az alkotmánybíróság. Az alkot­mányba ütköző jogszabályt ugyanis hatályon kívül he­lyezheti, vagy annak végre­hajtását felfüggesztheti, s — konkrét határidő kitűzésével — felhívja a jogalkotót az al­kotmánysértés kiküszöbölésé­re. Ha ennek a kibocsátó nem tesz eleget, a kifogásolt jog­szabály az előírt határidő le­teltével hatályát veszti.­­ Többféle megoldás kép­zelhető el arra vonatkozóan, hogy mely időponttól vizsgál­ja az alkotmánybíróság a jog­szabályokat. Ha valamennyi, jelenleg hatályos szabályt át­tekintene, ez óriási munkával járna, s néhány korábbi jog­szabály értelemszerűen nem is lehet összhangban egy később elfogadott alkotmánnyal. Az alkotmánybíróságról szóló törvény megállapíthat egy ko­rábbi időpontot — például öt évet —, s csak az azóta ha­tályba lépett jogszabályokat vizsgálná a testület. Elképzel­hető az is, hogy a felállítását követően kibocsátott jogsza­bályokra terjedne ki az alkot­mánybíróság hatásköre. — Az elképzelések szerint — általános szabályként — alkotmányellenesnek az ezt megállapító határozat megho­zatalától számítana egy jog­szabály, ám a kornezet eset­ben az alkotmánybíróság mér­legeli majd, mely időponttól ítéli alkotmánysértőnek. Elő­fordulhat, hogy a bírósági el­járás során észleli a bíró, hogy a döntéséhez szükséges jogszabály alkotmányba üt­köző. Ekkor felfüggeszti az eljárást, s az alkotmánybírósághoz for­dul. — Kivételes lehetőség lesz az „előzetes normakontroll”. Az Országgyűlés a törvényja­vaslatot véleményezésre meg­küldheti az alkotmánybíró­ságnak, konkrétan megjelölve azt a rendelkezést, amely ki­fogásolható. A köztársasági el­nök pedig a hozzá kihirdetés­re megküldött törvényről kér­heti az alkotmánybíróság ál­lásfoglalását, nagyon rövid határidőt megszabva. Elkép­zelhető az is, hogy a nemzet­közi szerződések kihirdetése előtt kérje az alkotmánybíró­ság véleményét, abból a szem­pontból, hogy azok beilleszt­­hetők-e a hazai jogrendszerbe. Az alkotmánybíróság eljá­rásáról szólva dr. Kajdi Jó­zsef elmondta: az állampolgá­­rok is kezdeményezhetik majd a testület eljárását. Erre szolgál az alkotmányjogi pa­nasz intézménye, amelyről többféle nézet kapott hangot. Elképzelhető olyan megoldás, hogy az állampolgárok nem közvetlenül fordulnak az al­kotmánybírósághoz. E válto­­­zat szerint ha valamely eljá­rásban olyan jogszabály alap­ján döntenek, amely sérti az alaptörvényt, az állampolgá­rok kérésére meg kell keresni az alkotmánybíróságot. A má­sik variáció szerint az állam­polgárok közvetlenül, de csak abban az esetben fordulatnak az alkotmánybírósághoz, ha egy jogszabály .Vióra Könyvklub — kisiskolásoknak Gyerekkorban megszerettetni a könyvet... Meseóra következik... A nebulók elfoglalják he­lyüket a könyvtári órához kialakított térben a zala­egerszegi József Attila Városi Könyvtárban, megjele­nik Tilda néni (Farkas Matild könyvtáros), s valami merőben új kezdődik. Ezúttal Benedek Elek sokszínű alakjának felidézésével, hangszalagon, „varázsfáidé­val'' a gyerekek alapos megmozgatásával. A Móra Könyvklub egyik rendezvényén járunk. — November óta jövünk össze rendszeresen ezekre a foglalkozásokra. A Paisból jár hozzánk egy másodikos osz­tály, eg­y kis csoporttal kiegé­szítve, összesen 34 gyerek. A Móra Könyvkiadó indította el ezt a klubhálózatot, amely a kiadónál megjelent könyveken alapul — ismerteti a klub működését Farkas Matild könyvtáros. — A gyerekek évi — minimális — tagdíj be­fizetése ellenében tagsági iga­zolványt kapnak, valamint egy 16 könyvből összeállított lis­tát, s ebből ötöt kell megren­delniük, s elolvasniuk, hogy a klub tagjai lehessenek. A lista lényegében a kiadónál az el­múlt két—három évben meg­jelent könyveket tartalmazza, ezekből válogathatnak. Köz­tük van­ például Kormos Ist­ván: Vackor az első bében, Szép Ernő: Mátyás király tré­fái, vagy Bálint Ágnes: Sze­­leburdi családja. A kicsik már a könyvekbe helyezett oroszlános emblé­máról is láthatják, hogy ezek a kötetek különlegesek­­, hiszen újra forgalomba nem kerülnek, csak a klub tagjai kaphatják meg őket. A listán Móra, Mikszáth, Gion Nándor, Szabó Magda neve szerepel. — A gyerekek ingyen kap­ják a kiadó lapját. Az én új­ságom címét — mutat egy-két példányt a novellától a ter­mészettudományos ismeretekig sok mindent figyelemfelkel­­tően ötvöző újságból. Mi más is lehetne a könyv­klub célja, mint hogy már kis korban megszerettesse a gyerekekkel az olvasást, a könyvet, az­ eligazodást a be­tűk varázsos birodalmában, akár szórakozásból, akár is­meretszerzés céljából. Talán nem véletlen az sem, hogy a kéthavonta megtartott könyv­tári órákkal együtt ezt a fel­adatot is a József Attila Vá­rosi Könyvtár vállalta ma­gára. S közben már pereg a fog­lalkozás. Benedek Elek népi ízű, kalandos pncséi teljesen lekötik a kis hallgatóságot. A kísérő tanítónő, Fejes Gyulá­­né nem annyira az előadóra, mint inkább kis tanítványaira figyel. — Önálló munkára serkenti ez a fajta foglalkozás a gye­rekeket, m­int a lexikonok­ban épp Benedek Elek életét böngésző kisdiákok felé. — Szinte felfedező úton járnak, és ez mindig érdekesebb a ta­nításnál, hiszen romantikát rejt magában — mondja a ta­nítónő. — Egész másként nyi­latkoznak meg itt a gyerekek, mint a tanítási órákon, s ne­kem, pedagógusnak ez is so­kat mond — folytatja. — A klubról egyébként a tévében hallottam először, s magam is szerettem volna újra besze­rezni ezeket a könyveket. Kü­lön haszon a gyakorló tanító­nak — élve a kötetlen tema­tikával —, hogy a foglalkozá­sok a tananyaghoz kapcsolód­nak. Számos ismeret „ragad” itt játékos formában a gyere­kekre, arról nem is szólva például, hogy az egyes felad­ványok megoldásához el kell jönnie ide a könyvtárba, s ez­zel szinte észrevétlenül ide is szoknak. Kolontos Palkó meséje las­san a végéhez közeledik, a „publikum” tátott szájjal, él­ményre éhesen hallgatja. Ahogy elnézzük őket, egyér­telmű, már ezért is megérte e kezdeményezés ... H. K. korlátozza, vagy sérti alkotmányban biztosított jo­gaikat, és valamennyi jogor­voslati lehetőségüket kimerí­tették.­­ Az alkotmánybíróság ha­tározatai mindenkire kötele­zők lesznek, éppen ezért azo­kat a Magyar Közlönyben teszik közzé, s elképzelhető, hogy a jövőben külön hivata­los lapja lesz a testületnek — mondotta végezetül dr. Kajdi József. (MTI) Tanév végi programok a nagykanizsai zeneiskolában A tavaszi szünettel járó rö­vid lazítás után újra megpezs­dült az élet a Nagykanizsai Ál­lami Zeneiskolában Mint Bá­nyai Irén igazgatótól megtud­tuk, tanárok és növendékek számára egyaránt komoly erő­próbát jelentenek az előttük álló hetek. Folytatódnak a februártól májusig hetente két alkalom­mal­­sorra kerülő növendék­­hangversenyek, s lázasan fo­lyik a készülődés a keszthelyi Helikoni-ünnepségre, amelyre 15 hangszeres és énekes szólis­ta jutott tovább. Tanári fúvós­ötösük októbertől folyamato­san hangszerbemutató hang­versenyeket tart a város és a megye iskoláiban. Szintén a tanárok — őszi — hangverse­nyének viszonzásaként május 6-án este a gleisdorfi zeneis­kola igazgatójának vezényleté­vel, és gleisdorfi szólistákkal ad hangversenyt Nagykanizsán a városi szimfonikus zenekar. A Vöröskereszttel közösen, szervezett jótékony célú est bevételét az erdélyi menekül­tek javára fordítják majd. Ezt követően a Landler-gimnázi­­um Ausztriába utazó kórusát kíséri zongorán, a kanizsai is­kola igazgatónője, hangverse­nyükön a Helikonra továbbju­tott — landleros — hangszeres növendékek is szerepelnek. A zeneiskola fúvós- és vo­nószenekara az úttörőzeneka­rok májusban Zalaegerszegen megrendezésre kerülő művé­szeti szemléjére, Hornyák Ti­bor egyéni versenyző pedig or­szágos kürtversenyre készül: ez utóbbinak Kisújszállás lesz a színhelye. Tóth Ágnes 5. osz­tályos növendékük jelenleg Nyíregyházán szerepel a zene­iskolák országos zongoraver­senyén, amelyre két megye te­rületi válogatóján elért 1. he­lyezésével jutott el. A kanizsai zeneiskola már több alkalom­mal szervezett más hasonló intézményekkel cserehangver­senyt annak érdekében, hogy munkájuk minőségét itt is le­mérhessék, reálisan ítélhessék­ meg. E hagyomány folytatása­ként májusban a barcsi és a kanizsai zeneiskola növendé­kei között kerül sor cserekon­certre. Az önművelés érdeké­ben évente 2 tanári hangver­senyt rendez az iskola. A ka­­rácsonyin kívül május 17-én kerül erre sor legközelebbi amelynek rövidített változatán megismétlik a Zenés Múzeu­mi Délelőttök sorozatban a keszthelyi Kastélymúzeum tóz­körtermében. Május végén megkezdődnek a szolfézs és hangszeres vizs­­gák, június 12—13-án, pedig a jelenlegi növendékek beiratko­zására kerül sor. Ugyanekkor tartanak felvételi vizsgát a le­endő nagycsoportos óvodások és az általános iskolák első osztályosai részére. Magyar festők bécsi kiállítása Két magyar festőművész, Arnóti András és Várady Ró­bert kiállításával nyílt meg kedden este Bécsben egy újon­nan létesített képzőművészeti magánintézmény, Heidi Herm galériája. A tárlat, amelyet a közönség május végéig tekint­het meg, a magyar festők több mint harminc alkotását mutatja be. (MTI)

Next