Zalai Hírlap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
mm nlmpp 2 (Folytatás az 1. oldalról.) részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje — amennyiben ünnep — a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep! Így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen a gyűlésen is. A szakszervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel támogatják törekvéseinket, nyomatékot, erőt adnak mindannak, amit május elsejei jelszavaink kifejeznek. A hazánkban végbemenő történelmi léptékű átalakulásról szólva rámutatott: egy európai mércéhez igazodó demokratikus jogállam kiépítését kezdtük meg, egy olyan jogállamét, amelyben meghatározó értéket jelent az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás, s amely a személyiség önállóságára épül, a szabad kibontakozást támogatja. Olyan politikai intézményrendszer van kialakulóban, amely lehetőséget ad az alkotmányos többpártrendszerre, a koalíciós kormányzásra a pártoktól függetlenül működő, erős szakszervezetek létét feltételezi. E változások feltétlenül helyes irányba mutatnak, a közvélemény, a társadalom széles rétegei azonban türelmetlenül, indulatoktól sem mentes feszült légkörben élik meg mindezt. Ennek okai között sorolta, hogy a ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai a személyi— hatalmi érdekek túltengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom. A bajok forrásaként említette azt is, hogy az elmúlt másfél évben a gazdasági stabilizáció nem jutott előre, még kevésbé tapinthatók az elmozdulás, a kilábalás jelei. Ezzel szemben növekszik az adósságállomány, növekszik a költségvetés hiánya, az infláció, csökkennek a reálbérek, csökken az életszínvonal. S miközben az infláció mindenkit sújt, annak jövedelemújraelosztó és átcsoportosító előnyeit is csak egy szűk réteg élvezi — mutatott rá a szónok, leszögezve, hogy a szakszervezetek ezt a helyzetet nem nézhetik tovább tétlenül! Határozottan igénylik a kormánytól, mutassa be részleteiben is és hitelesen, milyen terhek nehezednek az országra és melyek ennek a hitelt érdemlően megfogalmazható okai. Dolgozzon ki konkrét elgondolásokat és programot az előttünk álló rövidebb időszak gazdasági, szociális problémáinak megoldására kidolgozásáig azonban tartózkodjon a további áremelésektől. — Olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely a gazdasági ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi tűrőképesség szempontjait a lehető legjobban képes összeegyeztetni, amely épít az emberek alkotó fejére, értékén kezeli az a végzett munkát, s számol azzal hogy a nagyobb, a jobb teljesítményt meg is kell fizetni. Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges emberek érvényesüljenek és boldoguljanak Magyarországon, mert nélkülük nem fog talpra állni ez az ország. A szakszervezetek sürgetik: veszteséges tevékenységek, nagyberuházások, a költségvetés kiadásainak vizsgálatát olyan helyzet megteremtését hogy sem vállalatok, sem bankok, sem vállalatvezetők sem bankvezetők ne rendelkezhessenek meg nem szolgált, teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek felett. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet célravezető. Megállapodásainknak a jövőben — ha kell — kemény eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni. A továbbiakban kifejtette, hogy a radikális átalakulás előtt álló szakszervezeteket sem hagyta érintetlenül a bizalmi válság. Előlegezett bizalomból élünk — mondotta —, s hogy megőrizhessük, visszaszerezhessük tagjaink igazi hitét, ahhoz alapjaitól kell újraformálni önmagunkat, szervezetünket, feladatainkat. Az tény, hogy ma is 4 millió 300 ezer embert tömörítünk sorainkban, nem eddig végzett munkánkat dicséri, hanem az embe Grósz Károly. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit. A főtitkár rámutatott, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött el az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomba, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatjuk józan felismerését. Azt a józan felismerést, hogy minél nehezebb idők jönnek, minél kiszolgáltatottabbak a bérből és fizetésből élők, annál inkább szükségük van az összefogásra, szükségük van egy erős szakszervezetre. A szakszervezetek összefogásra, felelős cselekvésre, józan magatartásra szólítják fel a társadalom valamennyi politikai tényezőjét. A közelgő választásokra utalva felhívta a figyelmet: az ország lakosságának választania kell eszmék, nézetek, személyek és szervezetek, programok és módszerek között. A szakszervezetek azokat támogatják, akik: igazat mondanak és reális elképzelésekkel rendelkeznek; megfogható eredményeket és ehhez megítélhető garanciákat kínálnak; a politikai diktatúra helyett nem a tőke, a ta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni, határozottan ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. — A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk — szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pártonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mint ha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem pénz diktatúráját kívánják bevezetni; demokratikus közéletet, nyilvánosságot akarnak; a reformokat a dolgozó milliók érdekében és rájuk támaszkodva, részvételükkel kívánják megvalósítani, s akik tudják, hogy mindez nem lehetséges a szakszervezetek nélkül, a szakszervezetek ellenére. Rajtunk is múlik, hogy semmilyen hit- és pártvita, egyéni ambíció, sérelem, törekvés ne szoríthassa háttérbe a nemzeti összefogást — szögezte le végül a SZOT főtitkára. A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka, majd Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre, lehet előbbre jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és családi boldogulást. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának három kulcsszava, s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos formákban szerveződő közössége — jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa. Azok alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szellemi munkát, a hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként akarnak dolgozni és élni mint eddig, akik elkötelezett hívei a reformfolyamatnak. Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek intézményes védelmében. Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget. Lejárt a tetszetős, de üres szavak ideje MSZDP nagygyűlés és majális a Népligetben A többi pártól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Népligetben. Rendezvényükön — melyen mintegy négyszázan vettek részt — megjelent több nyugat-európai szociáldemokrata párt képviselője is. Révész András, az MSZDP elnöke — a nagygyűlés első szónokaként — nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő erőről megállapítva, hogy a szociáldemokraták Európa csaknem valamennyi államában vezető szerepet töltenek be, sok helyütt pedig kormányzó pártként vesznek részt a politikai életben. Úgy vélekedett, hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Stenarv, a száz éves múltra visszatekintő Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi titkára szólt az egybegyűltekhez. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer, a nyugatnémet SPD képviseletében Peter Glotz parlamenti csoport alelnöke, a Francia Szocialista Párt nevében a negyven esztendővel ezelőtt emigrált Filipovics Tamás üdvözölte a jelenlevőket. A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP elnökségének tagja volt. A Független Szakszervezetek egésznapos majálist rendeztek a Népligetben. A kulturális programokkal egyidejűleg a Jurta Színház politikai rendezvényeknek adott otthont. 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási nagygyűlés. A rendezvény szónoka, Forgács Pál volt. Krysztof Sliwinksi, a Szolidaritás, Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek 90 millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, Günther Engelmayer, az 1920-ban alapított Munka Világszövetsége, Mircea Bojan, a Romania Libera képviselője a romániai menekültek nevében köszöntötte a gyűlés résztvevőit. A nagygyűlésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben csatlakoznak a bécsi Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia április 28-án elfogadott határozatához. Ebben a konferencia résztvevői többek között kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók meg Közép- és Kelet- Európában is. 1989. május 2., kedd Maradt a véleménykülönbség Kohl és Thatcher tárgyalásai Bonn, (MTI): Vasárnap délelőtt az NSZK-beli Deidesheimbe érkezett Margaret Thatcher brit miniszterelnökasszony, hogy a NATO május végi brüsszeli csúcstalálkozója előtt megpróbálja áthidalni Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellárral az európai nukleáris fegyverek kérdésében a nyugati szövetségben, illetve közöttük fennálló nézeteltéréseket. Thatcher asszony kormánya — az Egyesült Államok támogatásával — egyelőre elutasítja az NSZK és más NATO -szövetségesek által szorgalmazott tárgyalások gondolatát és a viszonylag gyors rakétakorszerűsítési döntés mellett foglal állást. Attól tart, hogy a megbeszélések állítólagosan túl csábítóan hathatnak az NSZK-ra, amely szerinte így elköteleződhet a Szovjetunió mellett. London és Washington ugyanakkor kedvezőtlenebbnek ítéli meg Gorbacsov főtitkár reformjainak jövőbeni esélyeit és úgy véli: a biztonságpolitikában fel kell készülni minden eshetőségre. A brit kormányfő érkezése előtt nyugatnémet sajtókörökben érdeklődéstkeltett Lothar Späth baden-württenbergi miniszterelnökinek, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökhelyettesének rakétajavaslata. Kohl helyettese és sokak szerint esetleges majdani utóda a CDU tartományi kongresszusán indítványozta: azzal a feltétellel mondjanak le a rövid hatótávolságú rakéták korszerűbb eszközökkel való felváltásából, hogy 1992- ig a hagyományos leszerelésről Bécsben megkezdett kelet -nyugati tárgyalásokon kötelező érvénnyel, megállapodásban kieszközlik a Kelet hagyományos fegyverzetben meglévő túlsúlyának leépítését. Späth nem zárta ki végérvényesen egy „harmadik nullamegoldás” lehetőségét sem. A hadsereg nem használt vegyi eszközt Tbilisziben Moszkva. (MTI): Ki használt katonai rendeltetésű vegyi anyagokat három héttel ezelőtt a szovjet közvéleményt mindmáig foglalkoztató véres tbiliszi éjszakán? Erre a kérdésre keresett választ szombat este a Viremja, a szovjet tv híradója. Rogyionov vezérezredes, a Kaukázuson túli terület katonai skörzetparancsnoka a hadsereget ért súlyos vádakkal kapcsolatban elmondta, hogy a szovjet hadsereg nem használt semmilyen vegyi eszközt, ilyennel egységei nincsenek is felszerelve. Felhatalmazása sem volt hasonló akciók végrehajtására. A szovjet tábornok, aki az interjúban újfent megerősítette, hogy ő a katonai erő bevetése ellen szavazott, hozzátette, hogy a belügyi alakulatok fel vannak szerelve vegyi anyagokkal. Annak, hogy a kegyetlen túlkapások után mindenki a hadseregről beszélt, egyszerű a magyarázata. A véres események hajnali négy óra tájt történtek és a sötétben nehéz megkülönböztetni a hadsereg katonáit a belügyi alakulatoktól. Egyenruhájuk azonos, csupán a vállak színe és feliratakülönbözik, s ezt a hajnali sötétségben nemigen lehetett látni. A Vremja katonai kommentátora végezetül megjegyezte: a tragikus eseményeknek vannak konkrét bűnösei, nekik felelniük kell, merti úszhatják meg a felelősségrevonást. TELEX TELEX TELEX Ortega Svédországban Országa gazdasági talpraállításáról tárgyalt szombaton Daniel Ortega nicaraguai elnök Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel. A találkozón vendéglátója bejelentette, hogy Svédország — ahonnan Nyugat-Európából a legtöbb pénzt kapja Nicaragua — 40 millió svéd koronával (kb. 6,5 millió dollár) megtoldja a Nicaraguának juttatott segély összegét. Letartóztatások Egy angol újságírót is őrizetbe vett a csehszlovák rendőrség hétfőn, a prágai május 1-jei megmozdulás nyomán. A hivatalos ünnepség után több százan tüntettek Václav Havel szabadonengedését követelve. Az őrizetbe vettek között volt Misha Glenny, a BBC kelet-európai tudósítója, akiit öt órán át tartottak fogságban. Csehszlovákia dél-koreai autót vásárol A Motokov csehszlovák külkereskedelmi vállalat 3 ezer Lemarrs típusú személyautót vásárol az idén a Daewoo dél-koreai cégtől Ez az első eset, hogy dél-koreai autókat vásárolt egy szocialista ország. Közös amerikai—japán harcigép Szívós tárgyalások után pénteken kompromisszum született az új, közös amerikai— japán harci repülőgép gyártása ügyében. Az FSX jelzésű gép a legkorszerűbb amerikai harcigép, az F—16-os japán változata lesz. Míg a Pentagon támogatja, sok amerikai törvényhozó ellenzi a megegyezést. Amerikai fegyverszállítás Kambodzsába A Bush-kormány könnyű fegyverzet szállítását fontolgatja a kambodzsai felkelőknek, jelentette szombaton a The Washington Post. A kormányforrásokra hivatkozó értesülések szerint Dan Quayle amerikai alelnök hétfőn tárgyalt a kérdésről Norodom Szihanukkal, a kambodzsai ellenállók koalíciójának vezetőjével Dzsakartában. Lengyel atomerőmű Mieczyslaw Wilczek lengyel ipari miniszter utasítására leállították Lengyelország második atomerőművének építését — jelentették be szombaton Varsóban. Késik az Atlantis indítása Legkorábban a jövő hét második felében küldhetik csak fel az Atlantis amerikai űrrepülőgépet, jelentették be szombaton. A gép indítását pénteken este, 30 másodperccel a rajt előtt, műszaki hiba miatt el kellett halasztani. Európa keresztény ifjúsága Pécsett Pécs három napra Európa keresztény ifjúságának „fővárosa” lett. Kontinensünk csaknem valamennyi országából mintegy 15 ezer fiatal jött el a szombaton kezdődött ökumenkus — a különböző keresztény vallásokat és felekezeteket egyesítő — találkozóra. Medgyessy Péter Pekingben tárgyalt Vasárnap hazaérkezett Pekingből Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki—tudományos együttműködési bizottság magyartagozatának elnöke aki a kínai fővárosban részt vett a bizottság 4. ülésszakán. Brazil hordozórakéta Brazíliában pénteken sikeres kísérletet hajtottak végre a Sonda—4 elnevezésű hordozórakétával, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy tudományos kutatásokat szolgáló műholdakat állítson Földkörüli pályára. Prágában