Zalai Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-152. szám)

1992-06-26 / 150. szám

A zalai Hírlap Jóska, a baksai kombájnos A Lajtán túl egyáltalán nem csodálkozunk azon, ha egy oszt­rák farmer dolog időben felül a kombájnra és betakarítja a ter­ményt a háztáji gazdaságban. Ná­lunk még nem ilyen egyszerű a dolog, ezért voltunk kíváncsiak Zalabaksán Keszte József új­sze­rű vállalkozására. A baksai gép­szerelő gondolt egyet és vásárolt Europa Claas típusú, német gyártmányú kombájnt, mellyel őszi árpát arat magánszmélyek­­nek a határban. Alighogy levág­ta az első rendet, lestoppoltuk a kombájnt és szóba elegyedtünk a gazdálkodóval. —Igaz, hogy harmincéves ez a kombájn, de a szakmám foly­tán magam „rendeztem össze" — így Keszte József. —Kényte­len voltam lépni, mert a tsz hol ad kombájnt, hol nem. A mai ne­héz időkben össze kell dolgozni a faluban, mert különben nem sokra megyünk. A gazdaságtól kérnek földet, összességében hat holdon gazdálkodunk. Búzát, ár­pát, kukoricát meg zabot ter­mesztünk saját szükségletre. A rokonságnak besegítek az őszi és a tavaszi munkákban. —Megérte a kombájn-vásár­lás? — Persze, hogy meg. Nézze, az én árpám már fönn van a pad­láson és a feleségem darálja a disznóknak! Nem kellett napok hosszat a tsz-kombájnra várnom. Lesz két hold búza is, de még so­káig kinn „ kell" neki aludni, és ez baj. Keszte József a kombájnnal Szak Géza kérésére őszi árpát arat a baksai víztorony közelében. Szak úrral a mező szélén váltot­tunk szót: —Voltam a tsz-ben érdeklőd­ni és azt ígérték, hogy csak a hét­vége felé indulnak a kombájnok, és egyáltalán nem biztos, hogy a magángazdálkodóké lesz az el­sőbbség. Ez a sógornőm földje, melyet a Jóska learat, s én vissza­segítem neki, mert van trakto­rom. —Szerintem, ha lesz elég vál­lalkozó Baksán, akkor ki kell ta­lálnunk majd valamilyen szövet­kezeti formát a gépesítésre, vagy az értékesítésre—folytatja Szűk Géza. —Szükség lesz ilyesmire, mert központilag kell piacot sze­rezni a terményekre, nem beszél­ve a vetőmagbeszerzésről és a gé­palkatrészek pótlásáról. Látok fantáziát abban, hogy a Jóska kombájnt vásárolt. Jómagam a kárpótlási jegyen földet is aka­rok venni, mert szeretnék nyug­díjas éveimben gazdálkodni. — Gelencsér — Keszte József őszi árpát arat saját Claas kombájnjával. Vízumlottó-csalók Megváltoztak az idén az ame­rikai vízumlottó-program felté­telei. Az idei programra szemé­lyenként csak egy pályázatot le­het beadni—közölte az MTI-vel szerdán az Amerikai Nagykövet­ség sajtóosztálya. Egyúttal felhívják az állam­polgárok figyelmét, hogy aki több pályázatot ad be, automati­kusan kizárja magát a program­ból. Ezt azért tartják szükséges­nek közölni, mivel megjelentek olyan hirdetések, amelyekben cégek, illetve magánszemélyek ajánlják, hogy anyagi szolgálta­tás fejében több pályázatot is be­adnak magyar állampolgárok ne­vében. A vízumlottó-programot az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma szervezi a világ 34 országában a hely­i konzulátusok közreműködésével. A program keretében három éven keresztül évente 40 ezer ember kap beván­dorlási engedélyt az USA-ba. Az új bevándorlókat lottó-rendszer­ben sorsolják ki a jelentkezők kö­zül. Az Egyesült Államok buda­pesti nagykövetségének tájékoz­tatása szerint tavaly összesen 19 millióan jelentkeztek a program­ra. Az első 50 ezer jelentkező kö­zül sorsolták ki a 40 ezer nyer­test. Az elmúlt évben 240 magyar állampolgár jutott ki ily módon az USA-ba. A legszerencséseb­bek egyébként az írek voltak, összesen 20 ezren nyertek ame­rikai tartózkodási engedélyt. (MTI) Technikai érdekességek „Intelligens” telefonkészülé­kek felszerelését kezdi meg idén a Telekom német távközlési vál­lalat a nyilvános állomásokon— jelentette a DPA. Az új mindentudó telefonau­tomatákban a 10-pfennigestől kezdve bármilyen német pénzér­me használható, sőt lehetőség van arra is, hogy például repülő­tereken vagy a határ mentén kül­földi pénzérmék elfogadására is beprogramozzák őket. Az egyéb újdonságok közé tartozik, hogy hallókészülék csatlakoztatható rájuk, világtala­nok által is használható a billen­tyűzetük, rövidebb időre telefon­számok betárolására is mód van. A japán nők többé nem na­­gyobbíttathatják meg keblüket szilikonbetétes eljárással hazá­jukban, mert nem áll majd ren­delkezésre a műtétekhez szüksé­ges alapanyag—közölte a japán egészségügyi minisztérium. A szigetországban 1979, az el­­járás engedélyezése óta 20 ezer hölgy élt a módszerrel. Japán az Egyesült Államokból importál­ta a betét nyersanyagát, ám ott ja­nuárban önkéntes alapon a gyár­tás beszüntetésére szólított fel az illetékes hivatal. Keddtől CD-lemezen is kap­ható a világhírű angol értelmező szótár, a 20­ kötetes Oxford English Dictionary —jelentette a Reuter. A hatalmas szótár 2,4 millió címszavát és 59 millió szavát si­került egyetlen kompaktlemez­be belepréselni, s leolvasásához csupán egy megfelelő komputer kell. Sokféle 1992. június 26., PÉNTEK Illegális osztrák biztosítók A magyar hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Magyarországon illegálisan mű­ködő osztrák biztosítók felmondják magyar ügyfele­ik szerződéseit, visszavásárolják a biztosítási kötvé­nyeket, és kártalanítsák a magyar biztosítottakat. Ennek érdekében a nemzetkö­zi szervezeteknél is eljárnak az illetékesek. A Gazdasági Kabi­net e döntéséről a Pénzügymi­nisztérium illetékese tájékoztat­ta csütörtökön az MTI-t. Bizonyos osztrák biztosító in­tézetek, illetve biztosítási ügy­nökségek 1989 óta és jelenleg is folytatnak engedély nélküli biz­tosítási tevékenységet Magyar­­országon. A probléma 1991 -ben vált igazán súlyossá, amikor már tömeges volt a beszervezés és a deviza kijuttatása az országból. Szakértői becslések szerint ez je­lenleg mintegy 30-60 ezer szer­ződést jelent, ami évi 350-600 millió osztrák schillingnek felel meg. A hazánkban illegálisan tevé­kenykedő osztrák cégek több szempontból is sértik a magyar állam érdekeit. Egyrészt indoko­latlan előnyre tesznek szert a Ma­gyarországon törvényesen mű­ködő biztosítókkal szemben, mert nem alapítottak magyaror­szági biztosítót, így itteni tevé­kenységük megkezdéséhez nem tették le a szükséges alaptőkét. Ugyanakkor kivonják magukat a magyar adózás alól, csökkentik az ország devizakészleteit, devi­zában nyújtott szolgáltatásaikkal gyengítik a forint vásárlóerejét. A magyar állam nem mond le arról, hogy meggyőzéssel­, szankciókkal gazdaságdiplomá­ciai eszközökkel a biztosítókat rábírja e tevékenységük abbaha­gyására. A közvetítéssel foglal­kozó magyar ügynökségek és hi­vatásos ügynökök esetében a jö­vőben határozott fellépés várha­tó. (MTI) Az APEH a kávé-fronton Folyamatosan végzi az ■ Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­­­­si Hivatal a kávé-importhoz­­ kapcsolódó vizsgálatait,­­ amelyeket a vámhivatal és­­ az adóhatóság együttműkö­■ dése tesz lehetővé. Az eddi­­­­gi ellenőrzések alapján 65,3­­ millió forint adóhiányt ál­­l lapítottak meg. A vizsgálat jelenleg azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az elmúlt év második felé­ben a hegyeshalmi határátkelő­nél hoztak be nagyobb mennyi­ségű kávét. A vámszervek mint­egy 540 ilyen magánszemélyt re­gisztráltak, akik összesen csak­nem 2 millió kilogram kávét hoz­tak be az országba. Az import­őrök 43 százaléka volt vállalko­zó. Közülük eddig 257 személy­nél kezdett ellenőrzést az APEH. A 136 már lezárult vizsgálat eredményeként állapították meg a 65,3 millió forintos adóhiányt. Ennek majdnem a fele fogyasz­tási adó, 37 százaléka ÁFA és 16,5 százaléka személyi jövede­lemadó be nem vallásábó­l, illet­ve be nem fizetéséből szárma­zott. A nem vállalkozó magánsze­mélyeknél tartott 21 lezárult el­lenőrzés 4,2 millió forint adóhi­ányt tárt fel. A teljes adóhiány létrehozá­sában egyébként élen jártak a bu­­dapestiek, akik 55 millióval ré­szesedtek az összegből. A magánszemélyeknél tartott vizsgálatok nyomán bővült az el­lenőrzések hatóköre is. Az üzle­ti kapcsolatok nyomán további 40 egyéni és 4 társas vállalkozást, valamint 40 magánszemély adó­bevallását is vizsgálják a revizo­rok. (MTI) A luxus, sült babbal beszórt pirítós Diana sokáig minden kapcsolatot meg­szakított korábbi baráti körével. Egyszerű­en nem bírta végighallgatni, amiről a régi ismerősök beszéltek: a nyári vakáció, a par­tik, az új állás, a mindennapi pletyka szá­mára a szabadságot jelképezték, miközben ő elveszítette szabadságát. Korábbi ismerő­sei pedig nem is mertek hozzá fordulni, mert Dianát elérhetetlen magasságba emelt szu­persztárnak érezték. Nem tudták, hogy Di­ana azért vonult vissza, mert gyógyírt pró­bált keresni a sebeire. Csak néhány hivata­los külföldi látogatás után jött meg újra annyira az önbizalma, hogy felújítsa a régi barátságokat. Sok levelet írt és mindenkitől érdeklődött hogyléte felől. „Akkoriban az volt az érzésem, hogy Diana kalitkában élt” —mondja az egyik jó barát, Adam Russell. Életében az volt a luxus, amikor sült bab­bal beszórt pirítóssal a kezében leült a dí­ványra és tévét nézett. „Így képzelem el a Paradicsomot is”—állapította meg egyszer. Paradicsom, ahol a szomszéd asztalnál ott ül a Scotland Yard egyik testőre... Dianá­nak sok időre volt szüksége, ahhoz, hogy ehhez hozzászokjon. Korábban csak beült a kocsijába és jó hangosra állította kedvenc zeneszámait. Most ezt sem tehette meg, mert egy másik emberre is tekintettel kellett len­nie, aki állandóan ott volt vele. A testőr jelenléte arra is emlékeztette, hogy valami elválasztja tőle a családját és a barátait. Egyúttal pedig figyelmeztette: a ter­roristák lehetséges célpontja. Diana még en­nek a ténynek tudatában is nyugodt maradt. A Special Air Service-nél viszont elvégzett egy tanfolyamot, ahol megtanították neki, hogyan viselkedjék, ha komoly veszélybe kerülne. A Metropolitan Police-nél a revolver- és a gép­pisztoly fortélyait sajátította el, azokét a fajtá­két, amelyek a királyi testőri gárdánál az alap­­feszereléshez tartoztak. Idővel megtanult együttélni azzal, hogy ál­landóan figyelték minden lépését. Sőt, arra is rájött, hogy a testőreivel sokkal jobban szót tud érteni, mint az őt körülnyüzsgő udvaroncok­kal. A testőröknek mindent elmesélhetett, meg­értették és hallgatagok voltak. Ők egyszerűen mindig elérhetők voltak, ha arról volt szó, hogy kiéleződött helyzetekben békét teremtsenek vagy felfuvalkodott alakokat távol tartsanak tő­le. Diana rendszeresen megemlékezett szüle­tésnapjukról és köszönő levelet írt feleségük­nek, ha férjük hosszú útra kísérte el őt. Arról is mindig gondoskodott, hogy jól lássák el őket, ha szórakozni ment. Amikor például Graham Smith, az egyik testőr, rákban megbetegedett, meghívta őt és feleségét egy Karib-tengeri üdü­lésre, máskor pedig Földközi-tengeri utazásra invitálta a házaspárt. Amikor a testőr felépült, örömében családi ebédet rendezett számára. A leginkább mégis valószínűleg Barry Man­­nakee őrmester hiányzik neki, akit örökre el­veszített. Barry Mannakee nagyon megértette Diana kétségbeesését. Ez a baráti kapcsolat ter­mészetesen nem maradt titokban sem Károly, sem Mannakee kollégái előtt. Ezért a testőrt hirtelen elhelyezték. 1987. tavaszán tragikus motorkerékpár-balesetben halt meg. Diana pe­dig még magányosabb lett a királyi villában. (FEB) (Folytatjuk..)

Next