Zalai Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-152. szám)

1992-06-29 / 152. szám

2 Zalai Hírlap Krónika 1992. június 29., HÉTFŐ Hatvanéves a keszthelyi református templom Ünnepi istentisztelet 1932. június 21-én Antal Gé­za püspök szentelte fel a keszt­helyi református közösség mint­egy 80 ezer pengős költséggel— és nem kevés hányattatás kö­zepette — felépült templomát, melyet Szeghalmy Bálint tervei alapján, kalotaszegi stílusban emeltek. A hat évtizeddel ezelőt­ti jeles napra tegnap délelőtt ün­nepi istentisztelettel emlékeztek a keszthelyi református temp­lomban, felidézvén a gyülekezet sorsát az 1917-es szórvány gyü­lekezettől napjainkig. Az ünnepi istentiszteletet Császár Attila, az egyházmegye esperese tartotta az egybegyűlt híveknek, s a templomépítők eszmeiségére visszautalva emlé­keztetett beszédében: az alapítók hitvallásának. Istenbe vetett hi­tének — melynek bizonysága maga a templom—kell tovább­élnie ma is­ a tiszta, alázatos hit­nek. A lebomlásnak. Különösen nagy súlya lehet az istenhitnek oly korban, amikor közszájon fo­rog, hogy „elromlott a nép”, ami­kor egyre súlyosabb az aggoda­lom, a rettegés, a félelem jelen­tős a jövőtől. Ezen ünnepi alkalommal ke­rült sor az újonnan megválasz­tott presbiterek eskütételére is: Boros Károly, Kovács Miklós, Kovács Péter, Péntek Béla, Só­lyom Sándor és Tuboly Csaba tettek esküt a keszthelyi hívek előtt szolgálatukról, s őket Ha­da József, a gyülekezet gondno­ka köszöntötte tisztségükben. Az istentisztelet közössége előtt Be­­reczky Kálmán emlékezett az 1917-től eltelt, s az időből jósze­rivel még csak dokumentumok­ból ismert évekről, az építkezés előkészületeiről és az azóta eltelt hatvan esztendőről. A gyüleke­zet nevében Kuti Géza lelkész köszöntötte a felszenteléstől a templom szolgálatában álló Ju­hos Dézsi Ilonát, akinek harmó­nium-, illetve orgonajátékára so­kan emlékezhetnek még. Az ünnepi alkalommal a gyü­lekezetét köszöntötte dr. Szeles­­tei Tamás, Keszthely polgármes­tere, valamint dr. Czoma László országgyűlési képviselő, s az evangélikus egyház megjelent képviselője is. A hatvanéves templomot kö­szöntő ünnepi istentisztelet a 89. dicséret hangjaival, majd a Him­nusz éneklésével ért véget. Császár Attila, az egyházmegye esperese szól az egybegyűltekhez. Emlékmű-avató Szentgróton és Nemespátrón (Folytatás az 1. oldalról.) forradalmak, megtorlások és visszatolások, sötét és kegyetlen diktatúrák pusztítottak. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a II. világhábo­rú poklában szinte megszámlál­hatatlanul sok honfitársunk vesz­tette életét, csatatereken és a kon­centrációs táborokban. Ám róluk négy évtizeden át nem beszélhet­tünk. Hallgatnunk kellett, nem sirathattuk, temethettük el halot­­tainkat, mert egy győztes és ide­gen érdekeket szolgáló diktatú­ra így akarta. Ma újra tisztelet­tel, szabadon fordulhatunk hőse­ink, áldozataink felé — hangoz­tatta a miniszter. —Vigyázzunk magyarságunkra, nemzeti füg­getlenségünkre, szabadságunk­ra s arra demokráciára, amit ke­serves körülmények között kell megteremtenünk. Beszéde végén Für Lajos le­leplezte az emlékművet, majd urnát helyezett el a talapzatban a hősi halottak névsorával. Az egyházak képviselőinek áldása után koszorúzásokra került sor, s a város lakói közül többen vi­rágcsokrokkal rótták le kegyele­tüket. A függetlenség napjának el­ső évfordulója alkalmával Tollas Tibor, Münchenben élő emig­ráns költő mondott beszédet. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Az emlékműavatást követően Für Lajos válaszolt a sajtó kép­viselői által feltett kérdésekre. Többek között megemlítette: a volt Jugoszlávia a legkritikusabb pontja e térségnek, nem lehet tudni, mivé fajul a helyzet Bosz­niában. Vajon az ottani probléma érinthet-e bennünket? Ez semmi­képpen sem gyűrűzhet át hoz­zánk — hangzott a válasz. — Mindenkit megnyugtatok, a ju­goszláviai háború hazánkba nem csaphat át. Legfeljebb kisebb át­­sodródás következhet be, ám ko­molyabb fenyegetettség nem ve­szélyeztet bennünket. Annál in­kább veszélyezteti viszont a ju­goszláviai belső válság és annak esetleges továbbterjedése az ott élő, közel félmilliós magyar kis­­sebbséget. Több nemzetközi, dip­lomáciai lehetőség kínálkozik viszont arra, hogy megpróbál­juk védelmezni ezeket az embe­reket. — A parlamentben a honvé­delmi bizottság tetemes összeget szavazott meg a magyar légierő húsz gépének felújítására. Újab­ban olyan híreket hallani, hogy ezt a pénzt másra költötték. Va­jon mi az igazság? — érdeklőd­tünk. —A pénz elköltetlenül, válto­zatlanul ugyanúgy megvan, mint ahogyan megvolt az év elején. Egy fillért sem költöttek másra — mondta a miniszter. Völgyi Ferenc * * * Idén tavasszal, a nemespátrói falugyűlésen megfogalmazódott a kérés: állíttassák méltó emlék­mű a második világháborúban elesettek tiszteletére! Az elhatá­rozást tett követte. Ilyen előzmé­nyek után került sor vasárnap délelőtt—a község apraja-nagy­­ja részvételével — az avatóün­nepségre. Az emlékművet Hegedűs Ta­más köztársasági megbízott lep­lezte le, majd az ünnepség a templomban folytatódott. Har­mati Béla evangélikus püspök felszentelte az új harangot, amit az ország függetlenségének első évfordulójára vásároltak. Az is­tentisztelet után ünnepi közgyű­lésre került sor, melynek kereté­ben felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözlő leve­lét. - ZALAI HÍRLAP ------------------------------------------------­ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (Információs és sport szekció), Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.). Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantaics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581.Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276—8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33- 314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25­011. --------------------------------------------------------Journal . Új világot és jólétet Antall József közös tennivalóinkról Szabolcsban A magyar nemzet már évszázadokkal ezelőtt töreke­dett a demokratikus államrend kialakítására, mindig is megvolt törvényhozó akarata és törvénytisztelő magatar­tása — emelte ki Antall József miniszterelnök az első is­mert helyszínű és időpontú országgyűlés, a Szabolcsi Zsi­nat alkalmából rendezett szombati emlékünnepségen. A jubileumi rendezvényt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye névadó településén, egykori székhelyén, Szabolcs község­ben tartották meg, ahol a 800 évvel ezelőtt szentté avatott I. László király elnökletével tanácskozott 1092. május 20- án az ország főpapjaiból, illetve világi méltóságaiból ál­ló zsinat, és alkotott demokratikus módon törvényeket. Az emlékünnepség Szent László király mellszobrának avatásával kezdődött a szabolcsi református templom udvarán. Szabad György, a parlament el­nöke leplezte le Varga Imre szobrászművész alkotását, me­lyet a kormány nevében megko­szorúzott Antall József, minisz­terelnök. A szobornál elhelyez­ték a megemlékezés virágait az Országgyűlés, a parlamenti pár­tok, az egyházak, valamint a kü­lönböző társadalmi szervezetek képviselői is. A község sporttelepén—több ezer ember részvételével—öku­menikus hálaadást koncelebrált Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke, Kocsis Elemér református püspök és Keresztes Szilárd gö­rög katolikus megyéspüspök, majd Antall József ünnepi beszé­dében hangsúlyozta: I. László törvényekkel rendet teremtő, a magyar népet óvó, a hazát a kül­ső ellenségektől megvédő s az egyházakat mindenben segítő ki­rály volt. Uralkodása alatt Ma­gyarország felemelkedésének időszakát élte. A Szent Lászlói éra tanulságul kell, hogy szolgál­jon a mostani nehéz feladatok megoldásához, hittel erőt merít­hetünk belőle az újrakezdéshez. Beszédének további részében a miniszterelnök aktuális politi­kai kérdésekről szólt. Kiemelte: a kormánykoalíció nem ígért, hi­szen nem is ígérhetett könnyű na­pokat a rendszerváltás utáni i­dő­­szakra, mivel súlyos örökséget vett át. Hatalmas adósságot kell törlesztenie az országnak, éppen ezért igazságtalan, hogy egyesek a jelenlegi, két éve működő kor­mányra és az Országgyűlésre akarják hárítani annak a felelős­ségét, amit a régi rendszer évti­zedeken át elhibázott. Antall József visszautasította azokat a vádakat, miszerint a kor­mány, a hatalmon lévő politikai irányzat érzéketlen lenne a szo­ciális gondok iránt. Hangsúlyoz­ta azt is: nem igaz, hogy valami­féle régi rendet akarnának visszahozni. A kormánykoalíció a régi értékeket, a történelmi folytonosságot és az új, ezredvé­gi Európa világát akarja megte­remteni Magyarországon, mi­közben lehetőségei szerint min­dent elkövet azért, hogy a polgá­rok egyéni gondjaira is jó meg­oldást találjon. Igen fontos—mondotta a to­vábbiakban — a nemzeti össze­tartozás erősítése, az ország előtt álló nehéz feladatokat ugyanis másképp aligha lehet megolda­ni. A gazdasági helyzetet egy rosszul felépített ház lebontásá­hoz hasonlította; az épületben közben lakni, élni kell, méghoz­zá úgy, hogy a helyén újat szük­séges emelnünk. Hozzátette: eh­hez erőre és hitre van szükség, mert rövid idő alatt nem lehet jó­vátenni több évtized rombolását. (MTI) Egésznapos kulturális-művé­szeti eseménysorozattal köszön­tötték a Magyar Szabadság Nap­ját a hét végén Gödöllőn, akár­csak a fővárosban és az ország számos településén. Gödöllő im­már másodszor adott otthont az ország függetlenné válását, az idegen csapatok távozását ün­neplő rendezvénynek. A műsorok java része — így az Interfolk Fesztivál is — a Grassalkovich kastély előtt emelt óriási színpadon zajlott. Ezen a pódiumon kezdődött es­te Tolcsvay Béla új zenés művé­nek ősbemutatója, a Napfényfia című produkció. Központi dísz­leteleme az a Világfa, amelyet nyolc művész négy hónapon át készített kivágásra ítélt őstöl­gyekből. A 10 méter magas Vi­lágfa a Magyar Szabadság Nap­ja jelképeként Gödöllőn marad. A nap másik nagyszabású művészi produkciója, a Felkelő Nap Háza Koltai Gábor rendezé­­sében került színpadra. A mű szerzője Kallós Zoltán, akinek mindmáig kiadatlan moldvai­csángó gyűjtését használták fel a ballada megalkotásához. Az es­ti műsort és az egésznapos prog­ramot Szörényi Levente és Bródy János dalainak új feldol­gozása zárta.* * * A Magyar Szabadság Nap­ját ünnepi nyilatkozatában kö­szöntötte az MDF Zala Megyei Választmánya. „Zöld lobbi” — válságkezelő programmal Társadalmi Agrárparlament alakult Huszonhat társadalmi és ér­dekvédelmi szervezet összefo­gásával Társadalmi Agrárparla­ment alakult pénteken Budapes­ten, az EDOSZ Szövetség kong­resszusi termében azzal a céllal, hogy fogalmazza meg a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar válságkezelő programját és a maga eszközeivel vegyen részt annak megvalósításában. A vártnál többen, 450-en gyűltek össze a tágas teremben, s köszöntötték Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét, aki vállalkozott a rendezvény véd­nöki tisztére. Már a tanácskozás elején megállapodtak a résztvevők ab­ban, hogy higgadt, tárgyilagos stílusban beszélik meg az ágazat szorító gondjait és ezt végig be­tartották. Nem ragadtatták el ma­gukat, noha egyes térségekben — így például Borsodban — a csődök, a felszámolások, a mun­kanélküliség elkeserítő állapot­hoz vezettek. A válsághelyzet megoldására pontokba szedve körvonalazták azokat a legfon­tosabb feladatokat, amelyekben szükségszerű az intézkedés, így mindenekelőtt túl kell lépni a pártérdekeken, hogy az ágazat túlpolitizáltsága megszűnjön. A legfontosabb megállítani a ma­gyar élelmiszertermelés hanyat­lását, a falu népének elszegénye­dését. A válság jelei tulajdonképpen a 80-as évek közepétől jelentkez­tek, mára pedig kibontakozott a krízis. A piacgazdaság beveze­tésének első hatása, hogy a me­zőgazdaságban ösztönös folya­matok dominálnak. Az országos terhek mértéktelenül nagy része hárul a mezőgazdaságra és a fel­dolgozó iparra. Szabályozatlan az élelmiszerpiac, nincs belföl­di termelést védő agrár- és ipar­védelmi politika. Rendkívül sú­lyos az eladósodás, az alacsony felvásárlási árak nem teszik le­hetővé a jövedelmezőséget. Ezek a hatások párosulnak a kár­pótlás, a tulajdonnevesítés, a pri­vatizáció bizonytalanságaival, ami veszélyezteti a falu békéjét és az élelmiszergazdaságot az összeomlás szélére sodorja. Nincs átfogó, széles körűen tá­mogatható program az ágazat gondjainak kezelésére. (Még mindig nincs mezőgazdasági bi­zottság a parlamentben!) Leszögezték: összefogással az élelmiszergazdaság még talp­ra állítható. Aktív élelmiszergaz­dasági politikát látnak célszerű­nek, ez azonban ne gyámkodó ál­lami szerepvállalás legyen. Az érintettekkel, s az érdekképvise­letekkel való konszenzusra és együttműködés kialakítására van szükség. A piaci élet hazai sze­replői, a termelők, a feldolgozók, kereskedők az üzleti életben ta­núsítsanak olyan magatartást.

Next