Zalai Hírlap, 1992. június (48. évfolyam, 128-152. szám)
1992-06-29 / 152. szám
2 Zalai Hírlap Krónika 1992. június 29., HÉTFŐ Hatvanéves a keszthelyi református templom Ünnepi istentisztelet 1932. június 21-én Antal Géza püspök szentelte fel a keszthelyi református közösség mintegy 80 ezer pengős költséggel— és nem kevés hányattatás közepette — felépült templomát, melyet Szeghalmy Bálint tervei alapján, kalotaszegi stílusban emeltek. A hat évtizeddel ezelőtti jeles napra tegnap délelőtt ünnepi istentisztelettel emlékeztek a keszthelyi református templomban, felidézvén a gyülekezet sorsát az 1917-es szórvány gyülekezettől napjainkig. Az ünnepi istentiszteletet Császár Attila, az egyházmegye esperese tartotta az egybegyűlt híveknek, s a templomépítők eszmeiségére visszautalva emlékeztetett beszédében: az alapítók hitvallásának. Istenbe vetett hitének — melynek bizonysága maga a templom—kell továbbélnie ma is a tiszta, alázatos hitnek. A lebomlásnak. Különösen nagy súlya lehet az istenhitnek oly korban, amikor közszájon forog, hogy „elromlott a nép”, amikor egyre súlyosabb az aggodalom, a rettegés, a félelem jelentős a jövőtől. Ezen ünnepi alkalommal került sor az újonnan megválasztott presbiterek eskütételére is: Boros Károly, Kovács Miklós, Kovács Péter, Péntek Béla, Sólyom Sándor és Tuboly Csaba tettek esküt a keszthelyi hívek előtt szolgálatukról, s őket Hada József, a gyülekezet gondnoka köszöntötte tisztségükben. Az istentisztelet közössége előtt Bereczky Kálmán emlékezett az 1917-től eltelt, s az időből jószerivel még csak dokumentumokból ismert évekről, az építkezés előkészületeiről és az azóta eltelt hatvan esztendőről. A gyülekezet nevében Kuti Géza lelkész köszöntötte a felszenteléstől a templom szolgálatában álló Juhos Dézsi Ilonát, akinek harmónium-, illetve orgonajátékára sokan emlékezhetnek még. Az ünnepi alkalommal a gyülekezetét köszöntötte dr. Szelestei Tamás, Keszthely polgármestere, valamint dr. Czoma László országgyűlési képviselő, s az evangélikus egyház megjelent képviselője is. A hatvanéves templomot köszöntő ünnepi istentisztelet a 89. dicséret hangjaival, majd a Himnusz éneklésével ért véget. Császár Attila, az egyházmegye esperese szól az egybegyűltekhez. Emlékmű-avató Szentgróton és Nemespátrón (Folytatás az 1. oldalról.) forradalmak, megtorlások és visszatolások, sötét és kegyetlen diktatúrák pusztítottak. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a II. világháború poklában szinte megszámlálhatatlanul sok honfitársunk vesztette életét, csatatereken és a koncentrációs táborokban. Ám róluk négy évtizeden át nem beszélhettünk. Hallgatnunk kellett, nem sirathattuk, temethettük el halottainkat, mert egy győztes és idegen érdekeket szolgáló diktatúra így akarta. Ma újra tisztelettel, szabadon fordulhatunk hőseink, áldozataink felé — hangoztatta a miniszter. —Vigyázzunk magyarságunkra, nemzeti függetlenségünkre, szabadságunkra s arra demokráciára, amit keserves körülmények között kell megteremtenünk. Beszéde végén Für Lajos leleplezte az emlékművet, majd urnát helyezett el a talapzatban a hősi halottak névsorával. Az egyházak képviselőinek áldása után koszorúzásokra került sor, s a város lakói közül többen virágcsokrokkal rótták le kegyeletüket. A függetlenség napjának első évfordulója alkalmával Tollas Tibor, Münchenben élő emigráns költő mondott beszédet. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Az emlékműavatást követően Für Lajos válaszolt a sajtó képviselői által feltett kérdésekre. Többek között megemlítette: a volt Jugoszlávia a legkritikusabb pontja e térségnek, nem lehet tudni, mivé fajul a helyzet Boszniában. Vajon az ottani probléma érinthet-e bennünket? Ez semmiképpen sem gyűrűzhet át hozzánk — hangzott a válasz. — Mindenkit megnyugtatok, a jugoszláviai háború hazánkba nem csaphat át. Legfeljebb kisebb átsodródás következhet be, ám komolyabb fenyegetettség nem veszélyeztet bennünket. Annál inkább veszélyezteti viszont a jugoszláviai belső válság és annak esetleges továbbterjedése az ott élő, közel félmilliós magyar kissebbséget. Több nemzetközi, diplomáciai lehetőség kínálkozik viszont arra, hogy megpróbáljuk védelmezni ezeket az embereket. — A parlamentben a honvédelmi bizottság tetemes összeget szavazott meg a magyar légierő húsz gépének felújítására. Újabban olyan híreket hallani, hogy ezt a pénzt másra költötték. Vajon mi az igazság? — érdeklődtünk. —A pénz elköltetlenül, változatlanul ugyanúgy megvan, mint ahogyan megvolt az év elején. Egy fillért sem költöttek másra — mondta a miniszter. Völgyi Ferenc * * * Idén tavasszal, a nemespátrói falugyűlésen megfogalmazódott a kérés: állíttassák méltó emlékmű a második világháborúban elesettek tiszteletére! Az elhatározást tett követte. Ilyen előzmények után került sor vasárnap délelőtt—a község apraja-nagyja részvételével — az avatóünnepségre. Az emlékművet Hegedűs Tamás köztársasági megbízott leplezte le, majd az ünnepség a templomban folytatódott. Harmati Béla evangélikus püspök felszentelte az új harangot, amit az ország függetlenségének első évfordulójára vásároltak. Az istentisztelet után ünnepi közgyűlésre került sor, melynek keretében felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözlő levelét. - ZALAI HÍRLAP ------------------------------------------------ A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (Információs és sport szekció), Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.). Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantaics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581.Titkárság: 11-597,12-194. Telex: 33-276—8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33- 314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. --------------------------------------------------------Journal . Új világot és jólétet Antall József közös tennivalóinkról Szabolcsban A magyar nemzet már évszázadokkal ezelőtt törekedett a demokratikus államrend kialakítására, mindig is megvolt törvényhozó akarata és törvénytisztelő magatartása — emelte ki Antall József miniszterelnök az első ismert helyszínű és időpontú országgyűlés, a Szabolcsi Zsinat alkalmából rendezett szombati emlékünnepségen. A jubileumi rendezvényt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye névadó településén, egykori székhelyén, Szabolcs községben tartották meg, ahol a 800 évvel ezelőtt szentté avatott I. László király elnökletével tanácskozott 1092. május 20- án az ország főpapjaiból, illetve világi méltóságaiból álló zsinat, és alkotott demokratikus módon törvényeket. Az emlékünnepség Szent László király mellszobrának avatásával kezdődött a szabolcsi református templom udvarán. Szabad György, a parlament elnöke leplezte le Varga Imre szobrászművész alkotását, melyet a kormány nevében megkoszorúzott Antall József, miniszterelnök. A szobornál elhelyezték a megemlékezés virágait az Országgyűlés, a parlamenti pártok, az egyházak, valamint a különböző társadalmi szervezetek képviselői is. A község sporttelepén—több ezer ember részvételével—ökumenikus hálaadást koncelebrált Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Kocsis Elemér református püspök és Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök, majd Antall József ünnepi beszédében hangsúlyozta: I. László törvényekkel rendet teremtő, a magyar népet óvó, a hazát a külső ellenségektől megvédő s az egyházakat mindenben segítő király volt. Uralkodása alatt Magyarország felemelkedésének időszakát élte. A Szent Lászlói éra tanulságul kell, hogy szolgáljon a mostani nehéz feladatok megoldásához, hittel erőt meríthetünk belőle az újrakezdéshez. Beszédének további részében a miniszterelnök aktuális politikai kérdésekről szólt. Kiemelte: a kormánykoalíció nem ígért, hiszen nem is ígérhetett könnyű napokat a rendszerváltás utáni időszakra, mivel súlyos örökséget vett át. Hatalmas adósságot kell törlesztenie az országnak, éppen ezért igazságtalan, hogy egyesek a jelenlegi, két éve működő kormányra és az Országgyűlésre akarják hárítani annak a felelősségét, amit a régi rendszer évtizedeken át elhibázott. Antall József visszautasította azokat a vádakat, miszerint a kormány, a hatalmon lévő politikai irányzat érzéketlen lenne a szociális gondok iránt. Hangsúlyozta azt is: nem igaz, hogy valamiféle régi rendet akarnának visszahozni. A kormánykoalíció a régi értékeket, a történelmi folytonosságot és az új, ezredvégi Európa világát akarja megteremteni Magyarországon, miközben lehetőségei szerint mindent elkövet azért, hogy a polgárok egyéni gondjaira is jó megoldást találjon. Igen fontos—mondotta a továbbiakban — a nemzeti összetartozás erősítése, az ország előtt álló nehéz feladatokat ugyanis másképp aligha lehet megoldani. A gazdasági helyzetet egy rosszul felépített ház lebontásához hasonlította; az épületben közben lakni, élni kell, méghozzá úgy, hogy a helyén újat szükséges emelnünk. Hozzátette: ehhez erőre és hitre van szükség, mert rövid idő alatt nem lehet jóvátenni több évtized rombolását. (MTI) Egésznapos kulturális-művészeti eseménysorozattal köszöntötték a Magyar Szabadság Napját a hét végén Gödöllőn, akárcsak a fővárosban és az ország számos településén. Gödöllő immár másodszor adott otthont az ország függetlenné válását, az idegen csapatok távozását ünneplő rendezvénynek. A műsorok java része — így az Interfolk Fesztivál is — a Grassalkovich kastély előtt emelt óriási színpadon zajlott. Ezen a pódiumon kezdődött este Tolcsvay Béla új zenés művének ősbemutatója, a Napfényfia című produkció. Központi díszleteleme az a Világfa, amelyet nyolc művész négy hónapon át készített kivágásra ítélt őstölgyekből. A 10 méter magas Világfa a Magyar Szabadság Napja jelképeként Gödöllőn marad. A nap másik nagyszabású művészi produkciója, a Felkelő Nap Háza Koltai Gábor rendezésében került színpadra. A mű szerzője Kallós Zoltán, akinek mindmáig kiadatlan moldvaicsángó gyűjtését használták fel a ballada megalkotásához. Az esti műsort és az egésznapos programot Szörényi Levente és Bródy János dalainak új feldolgozása zárta.* * * A Magyar Szabadság Napját ünnepi nyilatkozatában köszöntötte az MDF Zala Megyei Választmánya. „Zöld lobbi” — válságkezelő programmal Társadalmi Agrárparlament alakult Huszonhat társadalmi és érdekvédelmi szervezet összefogásával Társadalmi Agrárparlament alakult pénteken Budapesten, az EDOSZ Szövetség kongresszusi termében azzal a céllal, hogy fogalmazza meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar válságkezelő programját és a maga eszközeivel vegyen részt annak megvalósításában. A vártnál többen, 450-en gyűltek össze a tágas teremben, s köszöntötték Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét, aki vállalkozott a rendezvény védnöki tisztére. Már a tanácskozás elején megállapodtak a résztvevők abban, hogy higgadt, tárgyilagos stílusban beszélik meg az ágazat szorító gondjait és ezt végig betartották. Nem ragadtatták el magukat, noha egyes térségekben — így például Borsodban — a csődök, a felszámolások, a munkanélküliség elkeserítő állapothoz vezettek. A válsághelyzet megoldására pontokba szedve körvonalazták azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekben szükségszerű az intézkedés, így mindenekelőtt túl kell lépni a pártérdekeken, hogy az ágazat túlpolitizáltsága megszűnjön. A legfontosabb megállítani a magyar élelmiszertermelés hanyatlását, a falu népének elszegényedését. A válság jelei tulajdonképpen a 80-as évek közepétől jelentkeztek, mára pedig kibontakozott a krízis. A piacgazdaság bevezetésének első hatása, hogy a mezőgazdaságban ösztönös folyamatok dominálnak. Az országos terhek mértéktelenül nagy része hárul a mezőgazdaságra és a feldolgozó iparra. Szabályozatlan az élelmiszerpiac, nincs belföldi termelést védő agrár- és iparvédelmi politika. Rendkívül súlyos az eladósodás, az alacsony felvásárlási árak nem teszik lehetővé a jövedelmezőséget. Ezek a hatások párosulnak a kárpótlás, a tulajdonnevesítés, a privatizáció bizonytalanságaival, ami veszélyezteti a falu békéjét és az élelmiszergazdaságot az összeomlás szélére sodorja. Nincs átfogó, széles körűen támogatható program az ágazat gondjainak kezelésére. (Még mindig nincs mezőgazdasági bizottság a parlamentben!) Leszögezték: összefogással az élelmiszergazdaság még talpra állítható. Aktív élelmiszergazdasági politikát látnak célszerűnek, ez azonban ne gyámkodó állami szerepvállalás legyen. Az érintettekkel, s az érdekképviseletekkel való konszenzusra és együttműködés kialakítására van szükség. A piaci élet hazai szereplői, a termelők, a feldolgozók, kereskedők az üzleti életben tanúsítsanak olyan magatartást.