Zalai Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
1993. február 22., HÉTFŐ Pénz-piac-gazdaság ZALAI HÍRLAP _9_ Hol vagytok ti résiz emelőgépesek? Újjászületés Palinban Úgy kezdődött, hogy Finommechanikai Vállalat, aztán volt egy ideig az Április 4. Gépipari Művek nagykanizsai gyára, s nemrég még Emelőgépgyártó Vállalat néven működött. Aztán jött a csőd, a felszámolás, s ez év kezdetétől a Nagykanizsa-Palin városrészben lévő gyár új szervezeti formát öltött. A továbbiakban a P+T Fémfeldolgozó Kft. nagykanizsai teephelyeként tartják számon. —Mi változott az átalakulással? — kérdeztük Sebestyén Győzőt, a nagykanizsai telephey egyik vezetőjét. — A régi gyár kialakult profiját megtartottuk — válaszola. — A vállalt munkák többsége nyugati megrendelésre kerül, példaként említhetném az Audi-gyár légtechnikai berendezésének gyártását. Szintén itthoni megrendelésre készültek a karusszelek, csúzdák, melyek az ottani játszótereket azdagítják. Változatlanul szeepelnek a termékpalettán a áruk, túlterhelésgátlók és a telmérők. — És a hazai piacról milyen megrendelésekkel számolhatok? — Egyelőre még csak az éreklődés számottevő, a megrenelés minimális. Ennek ellenére kapacitás lekötöttség megyugtató. — Ezek szerint talán a munáslétszám alakulásában is tortáik valamiféle kedvező váltoás? —Januárban a kft. húsz fővel kezdte meg a tevékenységét. Ezeknek az embereknek az állagmegóvás és a termelés megindításának előkészítése volt a feladata. Jelenleg hatvan fővel dolgozunk, de a rendelésállomány figyelembevételével mintegy száz ember foglalkoztatása látszik célszerűnek. — Ezek szerint további létszámnövekedés várható? — Igen és elsősorban a volt Emelőgépgyártó Vállalat dolgozóit keressük meg. Egyébként a tavalyi évben, amikor az elbocsátásokra sor került, ezt meg is ígértük nekik. Ahogy a termelés felfut, úgy vesszük vissza őket, természetesen csak azokat, akik megfelelnek a követelményeknek. — Ez utóbbi konkrétan mit jelent? — Minden esetben kikérjük a kollektíva véleményét. Természetesen, ha valaki időközben elhelyezkedett, vagy nem kíván visszajönni, esetleg a munkatársak úgy ítélik meg, hogy nem tud beilleszkedni, akkor tárgytalan a dolog. Azt is el kell mondanom, hogy „többfunkciós” munkára veszünk fel embereket. Értem ezen azt, hogy például a meósnak alkalmanként lakatosmunkát is kell végeznie, vagy ne adj' isten, udvart takarítania. — Az alkalmasságról milyen módszerekkel győződnek meg? — Minden munkavállaló esetében háromhónapos próbaidőt kötünk ki. Ez annál is inkább szükséges, mivel a dolgozóink külföldi munkahelyekre is kikerülhetnek, hiszen a kiszállított termékeket a helyszínen többségében mi szereljük össze. Ezért a nyelvtudás határozott előnyt jelent. Itt említeném meg azt is, hogy az adminisztratív létszámunk jelenleg négy fő... — Beszélgetésünk elején említette, hogy a tanulópénzt meg kell fizetni az új szervezetnek. Ez alatt kissé közelebbről mit kell érteni? —A munkavédelmet azonnal át kell szervezni, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal — a volt Köjállal, egyezkedni. A béreket postán, vagy átutalási számlán fizetjük. Ki kell deríteni azt is, hogy vane jogfolytonosság a régi cég és a kft. között, hiszen, mondjuk december 31-én küldték el az Emelőgépgyártó Vállalattól és másodikon munkába állt nálunk. Végezetül egy talán kellemetlennek tűnő kérdést kell feltennem: az a hír járja, hogy a kft. messze áron alul vette meg a gyárat. Önök szerint mi az igazság? — Nézze, a vevő mindig olcsón akar vásárolni, az eladó drágábban eladni. Mi voltunk az egyetlen fizetőképes jelentkezők, tehát mi vettük meg. Öszszegről meg sehol a világon nem nyilatkoznak. Z. T. I. Tourinform Zalakaroson kedvelt hazai turisztikai központokban sokrétű információval szolgáltató idegenforgalmi irodát alig, vagy egyáltalán nem találni. Zalakaros szakít ezzel a „hagyománnyal”, s március elsejével Tourinform iroda kezdi meg működését. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal az iroda létesítésével kapcsolatosan igazolt költségek felét másfél millió forintig állja. A megyei és a nagyközségi önkormányzatok pedig a többit fizetik. A zalakarosi Tourinform iroda a külföldi és belföldi turisták számára minden szokásos tájékoztatást megad. Számítógépes adatbázisból ajánlanak majd programokat, szálláshelyeket, szerveznek kirándulásokat, ajánlanak különböző szolgáltatásokat. Az alapítók elhatározása szerint ezen irodák non-profit szervezetek, versenysemleges módon az idegenforgalmi vállalkozások érdekeinek sérelme nélkül az alaptevékenységhez kapcsolódóan folytathatnak csak üzleti tevékenységet. Az iroda két fővel dolgozik majd, a munkabér és járulékainak jelentős részét a Munkaügyi Minisztérium állja. Az iroda a fürdő melletti volt IBUSZ-iroda átalakítása és berendezése, a szükséges telefon és fax-kapcsolatok kiépítését követően március elsejétől kezdi meg működését. -áts- XT# / //■ A mezőgazdasági termékek leállítása, az élelmiszerek gártása és forgalmazása zámtalan ponton kapcsolóik a Közös Piac intézményhez, mely az idén január 1-jétől bevezette az egységes, vámatárok nélküli belső piac endszerét, így ha tetszik, ha em, teljes mértékben elegetell tennünk az EGK emeltzintű minőségi követelméyeinek, amelyet társult és feléti teljes jogú tagságunk is legkövetel — kezdi a beszéletést dr. Sárváry Péter, a Zala Megyei Állategészségügyi és Éelmiszerellenőrző Állomásmérnöke. — Az új helyzetben milyen övetelményeknek kell megdőlniök? —Az EGK direktívái alapvetően hármas feladat végrehajtást követelik meg az egyes tagllamok állami minőségfelgyeletétől. Ezek: az állampolárok, a lakosság fogyasztóirdekvédelmének biztosítása, a sztességes piaci verseny fehéreinek betartása, valamint nemzetközi árucsereforgalom zökkenőmentes elősegítése, ezek a tennivalók túlmutatnak az egyes tárcák hatáskörén, hapkony együttműködést követnek az érdekeltektől. Éppen mért meggondolandó lenne a jelnlegi hierarchikus állapotok elvett egy ágazati minisztérimoktól független állami minőégfelügyelet létrehozása. — Ön tehát használhatatlanak tartja az 1976. évi Élelmiszertörvényt és annak végreajtási utasításait? — Rendkívül korszerűtlenek, éppen ezért megújításuk alaszthatatlan. Korszerűtlen, mert messze nem követi a Köös Piac követelményeit. Bár őt meg kell mondani, hogy a törvény megalkotásakor figyelembe vették az akkori NSZK élelmiszertörvényét, éppen az exportorientáltságunk miatt. Különben is a magyar élelmiszertörvénykezés bizonyos késéssel mindig a németet követte. — Most megint lépéshátrányban vagyunk? — Amint említettem, az idén január 1-jével az EGK-n belül kialakult a közös belső piac. Ez azt jelenti, hogy náluk a vámhatárok megszűntek, az áruk szabadon mozognak. Tehát például a magyar mezőgazdasági termék vagy élelmiszer, ha ezen országok bármelyikének ajtaján kopogtat, ugyanazzal a követelménnyel találja magát szemben, a kiskapuk tehát bezárultak. Ez váratlanul érte a mi élelmiszeriparunkat, így a zalait is, bár régtől tudvalevő volt, hogy ez bekövetkezik, de a feldolgozók nem nagyon reagáltak erre, kivéve a nyugati országokba exportálók egy részét. — Járt Ön külföldi élelmiszervizsgálókban, ott élnek is a törvény szigorával? — Már korábban is az volt a tapasztalatom, hogy igen. Három esztendeje jártam például Németországban. Láttam Berlinben azt az épülő laboratóriumot, melynek funkciója zömében a keletről érkező árak vizsgálata. Előadásaimban mindig felhívom erre a figyelmet. — Milyen eredményességgel? — A jelentősebb zalai élelmiszer-feldolgozókat és exportálókat — a Zalahús, a Zalabaromfi, a Hűtőipari Kft. — véleményem szerint az új követelményrendszer nem fogja megrendíteni, mert eddig is odafigyeltek a minőségre, a vevő kívánságára, most pedig felkészültek a magasabb követelményekre. Viszont aggódok az export liberalizálásával belépett sok új exportáló kft-ért és kisvállalkozóért, akiknek talán ismereteik sincsenek ezen követelményekről. A hiányos ismereteket feloldhatja majd az új magyar élelmiszertörvény, annak végrehajtási rendelete és a hamarosan megjelenő Magyar Élelmiszerkönyv. —E könyvnek zalai szerzői is lesznek. — A söripari fejezet megírására én kaptam megtisztelő megbízást, míg a méz termékcsoportra Dúh Gézánét, állomásunk osztályvezetőjét kérték fel. Az első kötet a Közös Piac jogilag kötelező előírásait tartalmazza majd, a második pedig szabályozza a minőségi jellemzőket. Ez utóbbi jogilag nem lesz kötelező, hiszen a tervezet szerint a törvény megszünteti a nyers és a feldolgozott élelmiszerek szabványosítását, viszont ajánlatos lesz a könyvben rögzítetteket megfogadni.— Ezek szerint az új élelmiszertörvény és a könyv együtt szabályozza a gyártók tennivalóit. — így igaz. Ezért is nagyon várjuk a törvénytervezet parlamenti megtárgyalását és annak jogerőre emelkedését, végrehajtására a rendelet megjelenését. Mindez, amit mondtam, ne rémítse el az új vállalkozókat, attól nem kell tartaniuk, hogy az engedélyezés esetleg komplikáltabbá válhat. Éppen ellenkezőleg. Viszont a nemzetközileg kötelező előírásokat az eddigieknél is fokozottabban ellenőrizzük, de emellett a gyártóknak tág lehetőségük lesz, hogy termékeiket például milyen ízesítéssel, összetétellel, csomagolással hozzák forgalomba. A Közös Piac legújabb előírása szerint ez év január 1 -jétől minden oda irányuló nyers zöldséget és gyümölcsöt állami felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni. — Ön szerint a magyar árukkal szemben előfordulhatnak a jövőben is diszkriminatív intézkedések? — Naivitás azt feltételezni, hogy Nyugaton nagyon örülnek a magyar áruknak, amikor náluk is túltermelés van élelmiszerből. Jogi korlátokat persze a társult tagságunk miatt nem emelhetnek, de a protekcionista politikát indirekt módon, úgy érzem pont a minőség kérdésében fogják becsempészni. Nemecz Ferenc Az Expo az országé! Lassan már csak 3 esztendő marad hátra az Expo 1996-os májusi megnyitásáig. Az egyre fogyó idő ellenére túlságosan is csendes az előkészítő munka. Különösen a vidéki Magyarország részvételéről hallani keveset, mintha nem mozdulna semmi. Mi erről a véleménye Loydl Tamásnak, a Világkiállítás Pályázati Bizottsága elnökének? — Az időnkénti híradások mögött mind erőteljesebb ütemű munka zajlik. Teljes gőzzel beindult a világkiállítást kiegészítő, valamint az elő- és utórendezvényeinek tervezése, a programok kidolgozása. Úgy is mondhatnám, hogy a látszat csal, hiszen az egész ország kezd megmozdulni, látványos akciók nélkül — nyugtat meg bennünket Loydl Tamás, aki hivatalból is pontosan nyomon követi a fejleményeket, mivel a BM Településfejlesztési és Kommunális Főosztályának vezetője. De, hogy szavainak megfelelő nyomatékot adjon, nyomban egy kis leltárt készít az elmúlt 7-8 hónapban végzett munkáról. Közel 30 helyen rendeztünk információs szemináriumokat, ahol 80—140 fős vállalkozói, szakértői hallgatóságnak adtunk részletes tájékoztatást az aktuális tudnivalókról, benne a kapcsolódó rendezvények pályázati feltételeiről, lehetőségekről. Kilenc alkalommal — a főbiztosasszony, Barsiné Pataky Etelka, vagy megbízottjának részvételével — regionális konferenciákon találkoztunk az érintett területek önkormányzati képviselőivel, vállalkozókkal. Ezeken a rendezvényeken jelen voltak a köztársasági megbízottak is, akiknek fontos szerep jut a magyar vidék és a központi program összekapcsolásában. Az érdeklődők maximálisan kihasználták a konzultációs lehetőségeket és sokoldalú választ kaptak a kérdéseikre. — Érződött-e a közelmúltban lezárult pályázati fordulón, a benyújtott terveken a tájékozottság? — Igen, hiszen már most, az első pályázati felhívásra 253 jelentkező adott be tervezetet a különböző régiókból és a bizottság 222 ajánlatot tartott érdemesnek arra, hogy a pályázó hozzákezdhessen a megvalósítási program összeállításához. Erről írásban értesítettük a pályázókat, akik csak részben magánszemélyek, mivel jelentős azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek szintén részesei szeretnének lenni, vállalkozóként is ennek a hasznos versengésnek. Külön örültünk annak, hogy már az első pályázati fordulóban is a vártnál messze több, sziporkázó ötletet tártak a bírálóbizottság elé a jelentkezők, olyanokat amelyek mind a helyi, mint az országos érdekek szolgálatát tartalmazzák. A borvilágverseny, vagy a népművészeti fesztivál mellett eredeti és életre való kezdeményezés a magyar rádióamatőrök javaslata: egy az egész világra kiterjedő éterláncot alakítanak ki és ezen át a földkerekség legtávolabbi zugába is eljuthatnak a Budapest Expo hírei. Sikerrel kecsegtet a zenekedvelők egy csoportjának az indítványa is: legyen fúvószenekari találkozó, amelyen sok, ezt a muzsikát kedvelő külföldi vendége lenne a rendezvénynek. Meg vagyok győződve, hogy lesz, csakúgy, mint a kecskemétiek által tervezett, a gyermekvilágot megmozgató és felnőtteket is vonzó, különleges játékháznak. De lehetetlen felsorolni a sok, értelmes és megvalósítható ötletet, ami már túljuthat bűvös határon és a valósággá válás útján van. (Az 1994 végéig kiírt, többlépcsős pályázatra még ez év májusáig, illetve novemberéig, valamint 1994 február közepéig még várják a jelentkezőket.) — Milyen más, fontos tapasztalatról szólna szívesen a Világkiállítás Pályázati Bizottságának elnöke? —Már most érződik, hogy az Expo előkészítése szorosan öszszefonódik a településfejlesztésekkel. A számítások szerint hazánkba érkező, külföldi vendégek százezrei arra is kíváncsiak lesznek, hogy milyen az élet a fővároson kívül Magyarországon, milyen élményt nyújtanak a beharangozott vidéki rendezvények. Erre minden városnak, községnek fel kell készülnie, hogy szép emlékekkel térjenek haza az Expo látogatói, minden tekintetben. A rendezvényekért folyó versengés egy nemes cél érdekében az emberek sokaságát mozgatja meg. Kedvezően hat az Expóval kapcsolatos tevékenységünk a hivatali feladataink ellátására. Sikerült ezen a módon is tovább javítanunk az önkormányzatokhoz fűződő kapcsolatainkat és bebizonyítanunk, hogy a BM Területfejlesztési és Kommunális Főosztálya mindig készen áll — részrehajlás nélkül — Expo ügyben is — támogatást adni. BHranHBH ! Kenyér, takarmánybúzából? A minap még egy esetleges búzahiány lehetőségétől volt hangos az ország, mostanában pedig arról hallani, hogy lesz kenyerünk, de annak megsütéséhez takarmánybúzából készült lisztet is felhasználnak. Nem volt ez szokatlan abban az időben, amikor csak búzát ismertek a malmokban, de miután újabban külön szelektálják az étkezésit és a takarmánynak valót, bizony furcsán hangzik, hogy az utóbbiból is készülhet kenyér. E feltételezés ellen azonban tiltakozik Berkényes István, a megyei gabonaforgalmi vállalat igazgatója,kijelentve, hogy malmaikban étkezési búzát őrölnek, amiből — az állami tartalékot is beszámítva—van elegendő, azzal július végéig kitartanak. Közölte érdeklődésünkre, hogy a malmi búza paraméterei nagyon szigorúan kerültek meghatározásra. Alapvető követelmény, hogy a liszt legalább a 28 százalékos nedves síkért tartalmazzon, a sütőipari értéknek pedig minimum B-2-esnek kell lennie, a búza hektólitersúlya 78 kilónál nem lehet kevesebb. Ilyen vagy ennél jobb búzából pedig van elég a zalai gabonaiparnál. Aratástól napjainkig nem is merült fel kifogás a sütőipar vagy a kereskedelem részéről a megye malmaiban őrölt lisztekkel szemben. Egyébként takarmánygabonát, azon belül búzát keveset vett a vállalat, csak annyit, ami elég a keveréktakarmány gyártásához. Arra a kérdésünkre, hogy nem kell-e attól tartani, hogy az említett tartalékot elviszik a megyéből, az igazgató válasza: Az állam átcsoportosíthatja, de éppen a napokban jelentették a vagyonügynökségnek, hogy arra Zalának júliusban szüksége lesz. Különben nem nagy készletről, mindössze 2800 tonna búzáról van szó, s ezen kívül lisztből is van némi állami tartalék. Mivel nagy vihart kavart az a feltevés, hogy a kenyér kilónkénti ára esetleg elérheti a száz forintot, ezzel kapcsolatosan is kértük az igazgató véleményét. Szerinte ez elképzelhetetlen, azt semmi nem indokolja. Ha netán importra szorulna az ország, az csak néhány forinttal drágítaná meg a kenyeret, hiszen a behozatal nem lenne jelentős. Tehát pánikra nincs ok, lesz kenyér, mégpedig olyan, amit étkezési búzából sütnek a pékségek. — ne —