Zalai Hírlap, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
2 ZALAI HÍRLAP Fórum a pályakezdés (mai) nehézségeiről Munkahely kell, nem segély! A Zalai Könnyűzenei Társulás szervezésében „Ifjúság és szegénység” címmel tartottak konferenciát szombaton a zalaegerszegi Apáczai ÁMK-ban. A szegénység szinte elválaszthatatlan a munkanélküliségtől. Kiss Ambrus, megyei munkaügyi igazgató és munkatársa, Pálfi József „Az ifjúsági munkanélküliség állami kezelése” című előadásában vázolta, miként is fest ma a helyzet Zalában. És mit lehet tenni azért, hogy a pályakezdő állást találjon. Megyénkben ma összesen 16.200 munkanélküli van, ez a keresőképes polgárok 10,4 százaléka. Kétségtelen, az ország keleti feléhez viszonyítva ez még kedvezőnek tűnhet, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az utóbbi hónap során Zalában 1,1 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma, akkor... — Nem tartom igazán jó dolognak a munkanélküli segély bevezetését a pályakezdők számára — így Kiss Ambrus. — Munkahelyek teremtése lenne az igazi megoldás. Hivatalunk igyekszik is mindent megtenni ennek érdekében. Támogatjuk azoknak a vállalkozásoknak a beindítását, ahol garancia van arra, hogy munkanélküli pályakezdőket alkalmaznak. Támogatjuk az átképzési rendszert, bár az sem járható út, hogy valaki időtlen időkig tanfolyamokra járjon. Minden pénzkérdés. Tavaly 200 millióból gazdálkodhattunk, ám 800 millió forintra lett volna igény. A közhasznú munka pedig nem népszerű, ma még azonosítják az utca sepergetésével... Ami Európa északi, s nyugati felén közel sincs így. Mérnököket, technikusokat alkalmaznak a helyi önkormányzatok, végzettségüknek megfelelő, fontos munkára. S talán a legtöbb gond Magyarországon — így Zalában is — az általános iskolát végzett (vagy nem végzett) fiatalok álláshoz juttatása. A gimnáziumot végzettek, ha nem jutnak be valamelyik egyetemre, főiskolára, szintén nehezen tudnak elhelyezkedni. A Megyei Munkaügyi Hivatal kapcsolatot épített ki Dániával, s az északi kollégák felajánlották, hogy átadják tapasztalataikat. Niels Bohr országában úgynevezett átképzési centrumokat hoztak létre, ahol a munkanélküli új szakmájának gyakorlati fogásaival ismerkedik meg elsősorban. Ugyan az átképzés sem garancia a munkahelyre, a statisztikák szerint megyénkben mintegy 50 százalékuk talál magának megélhetési forrást azzal, ha szakmát vált. „Ha valaki 6 hónapon keresztül munkanélküli, olyan tényezőkkel kell számolni, hogy később egyszerűen kezelhetetlen lesz. Elindul a lejtőn..." Ez utóbbi megállapítás — honi és külföldi felmérések igazolják — igencsak elgondolkodtató. - ZALAI HÍRLAP ---------------------------------------- A Journal Kft. lapja. Felelős vezető: Győrffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József, Kovács Ferenc, Tarsoly József, Török András. Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276 — 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11-150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314 — 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda Rt., 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13 550. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 322 Ft, negyedévre 966 Ft, fél évre 1932 Ft, egy évre 3864 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25-011. Journal Krónika Az erdélyi megbékélésért Bukarest (MTI). Bukarestben szombaton véget ért az amerikai Interetnikai Együttműködésért Projekt (PER) nevű nem kormányzati szervezet, a budapesti Teleki alapítvány és a Románia jövőjéért alapítvány által szervezett kétnapos tudományos kerekasztal-tanácskozás, amelynek résztvevői a román— magyar kapcsolatok, a román és magyar etnikumközi együttélés különböző vonatkozásait vitatták meg meghívott román politikusok részvételével. Egyetértettek a résztvevők abban, hogy a zavaró tényezőt jelentő nemzetiségi problémák megoldásához mindkét országnak közös és nagy érdeke fűződik, nevezetesen az európai integrálódás. A helyzet megérett arra, hogy a két fél részéről alkotó lépések történjenek mind a két kormány közötti viszony, mind a romániai magyar kisebbségek helyzetének rendezésére. Vasile Lacares, a Románia jövőjéért alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy a térség problémáit az övezetben és Európa egészében végbemenő gazdasági, politikai, biztonsági folyamatok egészébe helyezve vizsgálták, a párbeszéd nagyon hasznos volt. Fülöp Mihály, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese, a román—magyar kapcsolatok ismert kutatója szerint a 20. században először van lehetőség a román—magyar kapcsolatok nagyhatalmi beavatkozás nélküli rendezésére. 1993. február 15., HÉTFŐ Orbán Viktor a baloldali revansról — Kaposvárott Fidesz: Kihez húz az SZDSZ? Rajtunk kívülálló okok miatt, mégis a Fidesz eddigi politikai stratégiájának a kudarcaként értékelhetjük azt, ha az SZDSZ nem áll mellénk a választásokon — jelentette ki Orbán Viktor vasárnap Kaposvárott, a párt dél-dunántúli regionális értekezletén tartott sajtótájékoztatón. A pártok közötti együttműködés esélyeit latolgatva, a továbbiakban rámutatott: a Fidesznek a következő egy-két hétben mindenképpen választ kell kapnia az SZDSZ-től arra a kérdésre, hogy a Fidesszel, s így értelemszerűen egy liberális együttműködés keretében indulnak a választásokon, vagy inkább a baloldali pólushoz csatlakoznak és az MSZP, s a körülötte formálódó ellenzéki együttműködés részeként vesznek részt a választási küzdelmekben. Jelei vannak ugyanis annak, hogy létrehozzanak valamiféle baloldali koalíciót, s ez nekünk nem tetszik. Mi annak vagyunk hívei, hogy az SZDSZ és a Fidesz egy liberális közepet képezve vegye föl a siker esélyével a küzdelmet. Orbán Viktor főként egy Pető-nyilatkozat alapján és az arra reagáló Horn Gyula válaszából következtet arra, hogy az SZDSZ esetleg az MSZP felé nyitva alakítja ki a választási stratégiáját. Ez esetben a Fidesz nagyon nehéz helyzetbe kerül — állította, de rögtön hozzátette: Erre az eshetőségre is felkészültek. Vannak alternatíváik a továbbiakat illetően. Orbán Viktor sajnálatosnak tartotta, hogy az említett Pető-nyilatkozatban elsikkadnak azok az elemek, amelyek egy baloldali reváns veszélyére hívják föl a figyelmet — elsősorban a vidéki Magyarország esetében —, amire korábban éppen az SZDSZ figyelmeztetett a Fidesznél sokkal radikálisabban. A Fidesz frakcióvezetője szerint egy-két héten belül kialakul az ország új választási térképe, s ezen igenis helye lenne egy liberális tömörülésnek. Arra is esélyt lát, hogy az 1994- es választások után liberális kormány vegye át a stafétát. Ami a vasárnapi küldöttgyűlést illeti, azon is, miként a két már megtartott regionális ülésen, az új alapszabály tervezetről tanácskoztak. Alapvető kérdésekben nem voltak nézetkülönbségek — szögezte le Orbán Viktor. Ami a korhatár eltörlését, illetve az elnöki rendszer bevezetését illeti, ebben eltértek az álláspontok. A többség egyetért a 35 éves korhatár megszüntetésével, s ezt a frakció vezetője szerint egy reprezentatív felmérés is igazolja. Az áprilisban sorra kerülő, rendkívül alaposan előkészített országos kongresszust Orbán Viktor sorsdöntőnek nevezte a Fidesz életében. (MTI) Farsangi pillanatok Kanizsáról Szombaton délután nagy volt a sürgölődés a kanizsai Erkel Ferenc Művelődési Házban. Ki egy jó nagy tál franciasalátával, ki egy gyümölcstortával vagy éppen süteménnyel érkezett. Minden finomság pillanatok alatt az asztalra került, aztán a gyerekek önfeledt rohangálásba kezdtek, a felnőttek beszélgettek vagy éppen az aprónéppel játszottak. Volt még egy nagyon fontos mozzanat: valamennyi résztvevő arcára ügyes női kezek rúzzsal szívet vagy lóherét rajzoltak, s máris adott volt a farsangi ,jelmez”. Ilyen apró bevezető után vette kezdetét a Nagycsaládosok Egyesülete kanizsai csoportjának hagyományos farsangi összejövetele. — Az országos egyesület kanizsai csoportjaként alakultunk meg 1988-ban, s egy éve lettünk önálló egyesület. Az a célunk, hogy megmutassuk a nagycsaládok értékeit, s ez a hozzánk való csatlakozást nagymértékben befolyásolja. Ez nem azt jelenti, hogy a szervezetünkön kívülálló nagycsaládokon nem segítünk, de ez nem anyagi támogatást jelent — mondta dr. Rosta Margit, vezetőségi tag. —Melyek azok az értékek, amit a nagycsaládok képviselnek? — A nagycsaládban felnőtt gyerekek teljesen mások, mint az egykék. Segítik, nevelik egymást, könnyebben beilleszkednek más közösségekbe. Az alapító családok gyerekei már lassan felnőnek, s azt tapasztaljuk, hogy szinte valamennyien egyetemen, főiskolán tanulnak tovább. Azt is szeretnénk bemutatni, hogy nagycsaládot nevelni teljesen normális dolog, sőt sok esetben jobb, mint egy gyerek miatt idegeskedni. Nekem négy gyerekem van, s azt mondhatom: sokkal több velük az öröm, mint a bánat. — Hány család tartozik az egyesülethez? — Pontos számot nem tudok, mert újabb jelentkezők is voltak, 28—32 között van azoknak a családoknak a száma, melyek az egyesület tagjai. Automatikusan egyetlen nagycsalád sem lehet az egyesület tagja. Meg kell, hogy ismerjük egymást, s ha az elvárásaink kölcsönösen találkoznak, akkor nincs akadálya a csatlakozásnak. — Milyen rendezvényeik vannak? — Karácsonykor mindig öszszejövünk, van egy-egy tavaszi és őszi kirándulásunk, meg természetesen ez a farsangi bál, mely amolyan „bátyus ” módon szerveződik. Külön érdekesség, hogy minden család bemutat egy-egy produkciót. Természetesen segítünk is egymáson, ha kell anyagilag is, de vannak ruhaadományok is. Kikötésünk csupán annyi, hogy minden darabért 5 forintot kell fizetni, legyen az télikabát vagy éppen cipő. ...Lassacskán megtelt a nagyterem, s kezdetét vette a hangulatos farsangi bál. — mgy — Életszagú jelmezek a Zemplén-iskolások hét végi báljáról. A Tisztiklubban vidáman ropták szombat este a Vöröskereszt hagyományos, számos cég által támogatott jótékonysági báljának résztvevői. (Szakony Attila felvételei) Ismeretterjesztők gondjai Letenyén A városi részközgyűlésekkel elkezdődött az „Öveges József’ Ismeretterjesztő Egyesület zalai küldöttértekezletének előkészítése. Az első megyei részközgyűlést pénteken tartották a letenyei művelődési házban, ahol a város és környékének TIT-tagjai adtak számot az 1990 júniusi megalakulás óta végzett munkáról. A városi elnökség beszámolójában elhangzott, hogy a térségben visszaesettt az ismeretterjesztő előadások száma. A klasszikus értelemben vett ismeretterjesztés szinte megszűnt, sem a művelődési intézmények, sem más szervezetek nem igénylik a hagyományos programokat. Az okok között az elnökség saját munkáját is minősítette, de nagy szerepet tulajdonított a közömbösségnek és a rossz gazdasági helyzetnek. A „csodadoktorok” népszerű áltudományossága is nagy konkurenciát jelent az ismeretterjesztők számára... Felvetették, hogy errefelé az értelmiség gerincét kitevő pedagógusok indokolatlanul kis számban vesznek részt az egyesület munkájában. A fiatal értelmiségiek nem keresik a TIT-tel való kapcsolatot, ami a tagság átlagos életkorának növekedéséhez és számának csökkenésé- hez vezet. Az idén a tavalyi negyvenhárom TIT-taggal szemben a körzetből csak huszonöten vállalták az egyesületi tagságot. Kedvező viszont, hogy nőtt az érdeklődés a különböző tanfolyamok, elsősorban az idegennyelv-tanulás iránt. Az utóbbi három évben átlag öt nyelvtanfolyamot szerveztek és számos, szakmai képzés iránt érdeklődőt irányítottak elsősorban a nagykanizsai, illetve a zalaegerszegi kurzusokra. A fórumon megválasztották a négytagú küldöttséget, amely a letenyei városi elnökséget képviseli majd az április 2-án, Zalaegerszegen tartandó TIT- közgyűlésen. T. O. Faluházat avattak Újudvaron az új épületben tartották az általános iskolások a karácsonyi ünnepséget. A beruházás 7 millió forintba került, melyből 3 milliót a megyei önkormányzat pályázatán nyertek, a többit helyi forrásból kellett biztosítaniuk. A falu lakói is kivették a részüket az építkezésből: ki forintok kal, ki a két keze munkájával. A Faluházban helyet kapott a nagytermen kívül egy kondicionáló szoba, a házasságkötő terem, a könyvtár, a klubszoba és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek. Az épület kihasználásával nem lesz gond, hiszen hetente két alkalommal aerobiktanfolyamot tartanak, hamarosan indul a német és a szabó-varró kurzus, s megkezdődtek már a foglalkozások az ifjúsági és házasok klubjában. A szombat avatóünnepséget kulturális műsor egészítette ki, melyben felléptek a Kanizsa Táncegyüttes és a Bojtár-zenekar tagjai, s az újudvari óvodások és általános iskolások. A Faluház jelképes kulcsa dr. Varga Tibor, a Köztársaság Megbízott Területi Hivatalánál osztályvezetője adta át a polgármester-asszonynak. Vagy- Gregor Tiborné polgármester elmondta, hogy a Faluházat a régi, életveszélyessé nyilvánított kultúrház helyén építették fel, mégpedig rekordidő alatt. Március végén fogtak hozzá a bontáshoz és decemberben már