Zalai Hírlap, 1993. április (49. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-19 / 90. szám

Zalai Hírlap XLIX. évfolyam, 90. szám_____________________________________________Kiadja a JouraOl Kft.___________________________________________________________Ára: 13,80 forint Markáns arculatot Nem csökkenő érdeklődés mellett folytatódott szombaton Zalaegerszegen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán az MDF Keresztényde­mokrata Köre, illetve a Haza és Haladás Alapítvány kétnapos országos találkozója. Új és volt miniszterek „randevúztak” — a záró­napra megérkezett Andrásfalvy Bertalan, Hor­váth Balázs, Szabó Iván, Keresztes K. Sándor, míg a péntek esti Arany Báránybéli fogadáson Für Lajos is megjelent. Ökomenikus istentisztelettel, közös imával vette kezdetét a szombati munkanap, majd Je­szenszky Géza előadására került sor. A külügyminiszter „Ma­gyarság a Kárpát-medencében” címmel helyünket, szerepünket, lehetőségeinket és kilátásainkat elemezte. —Magyarország Európa szí­­vében fekszik, a történelem még­is úgy hozta, hogy örökké a pe­remkerületen érezhettük ma­gunkat. A vasfüggönyt felszá­moltuk, de itt a reális veszélye annak, hogy egy jóléti függöny ereszkedik most közénk és a fej­lett nyugati államok közé. Ga­ranciákat kell kiharcolnunk, hogy kihasználhassuk földrajzi fekvésünk előnyeit. Ehhez azon­ban békére és a keleti országok prosperitására is szükség van— kezdte mondandóját. Az 1989-es magyar változás a külpolitikában is új helyzetet teremtett. A miniszter leszögez­te, hogy az új magyar külpoliti­kát nem Tel-Avivból, nem Moszkvából, nem Bonnból, nem Bécsből diktálják számunkra. A magyar kormány ma már nem fogad el diktátumot, ajándéko­kat. Hazánk a világ előtt folya­matosan kedvező helyzetet har­colt ki magának. Ezt követően arról szólt Jeszenszky Géza, mi­lyen veszélyekkel kell ma szem­benéznünk, s erre milyen ellen­szerünk van. — A határainkon túl élő ma­gyar kisebbségek joggal akar­nak véget vetni elnyomatásuk­nak, el nem ismertségüknek. A magyar álláspont az: hazájuk­ban kell megteremteni biztonsá­gos életfeltételeiket. 1918 óta egymillió magyar menekült be Magyarországra. A dél-bara­nyai magyarság gyakorlatilag megszűnt, legyilkolták, elüldöz­ték őket. Ugyanez a veszély fe­nyegeti a vajdasági magyaro­kat. A világ, ha elfogadta és elis­merte a szerbek jogait Horvát­­(Folytatás a 3. oldalon.) Miniszteri vitavezetéssel a magyarságról és az erkölcsről tanácskoznak az I-es szekcióban. (Kiss Ferenc felvétele) Véget ért a holland hét A nagykövet is megtisztelte Keszthelyt A keddi, Delden-téri barátságfa-ültetés­­től tartalmas és sűrű program várta Keszthe­lyen (és környékén) az idelátogató hollan­diai vendégeket (Delden város és Ambot Delden polgárait), valamint keszthelyi ven­déglátóikat. A hét azonban nem múlt el „nyomtalan”, s nemcsak a Balatoni múze­umban látható holland képzőművészeti ki­állítás — s hozzá a keddi néptáncbemutat­kozás, a pénteki hangverseny és a szakmai konzultációk — emlékeztethetik a résztve­vőket a látogatásra, hanem szombattól egy szerződés is, mely a három város testvérvá­rosi együttműködését rögzíti. Szombaton, a látogatást lezáró ünnepé­lyes önkormányzati ülés előtt a Festetics Kastély Tükörtermében „fogadásként” rö­vid koncertet adott a kastély Helikon kóru­sa, valamint Riette Beumer fuvolaművész és Willi Schaffers gitárművész, majd a kas­tély csaknem félezres holland könyv- és metszetgyűjteményéből (melyet még gróf Festetics György alapozott meg) nyílt kiál­lítás a kastély-igazgató, parlamenti képvise­lő Czoma László szavait követően. Mielőtt a közönség szemügyre vehette volna a híres holland könyvkiadók remekeit, illetve a ki­állított metszeteket — köztük Rembrandt, van der Meer alkotásait — a holland kul­turális hét kétségtelen díszvendége, Hend­rik Johann van Doordt, Hollandia magyar­­országi nagykövete — gesztusként pár mondatban magyarul is — köszöntötte az együttműködést, utalván a Festetics Kastély és a deldeni Twickel-kastély kapcsolataira is... Az ünnepélyes szerződéskötést megelő­zően kérdeztük a magyar származású, fá­radhatatlan Vera Hanekamp asszony segít­ségével a holland polgármestereket, miben is látják az együttműködés lehetőségeit? (Folytatás a 3. oldalon.) A testvérvárosi szerződés aláírásának egy pillanata. (Pezzetta Umberto felvétele) A jószomszédság nem rajtunk múlik Mindeddig egyedülálló, mondhatni történelmi esemény részesei lehettek az érdeklődők szom­baton nagykanizsán a HSMK-ban a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó politikai fóru­mon, amely Jeszenszky Géza külügyminiszter, Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, illetve Pozsonecz Mária, a Muravidéki Magyar Érdekközösség elnökeinek részvételével zajlott. (Folytatás a 2. oldalon.) Majdnem huszárok — mégis, gazdászok... A keszthelyi „sárgulásról” beszámolónkat a 3. oldalon olvashatják. (Pezzetta Umberto felvétele) Orbán a Fidesz elnöke Orbán Viktor eddigi parla­menti frakcióvezetőt választotta a Fiatal Demokraták Szövetsé­gének első elnökévé a Fidesz V. kongresszusa. A 411 leadott sza­vazatból 73 érvénytelen volt, 338-an pedig Orbán Viktorra szavaztak. Orbán Viktor kifejtet­te: mindent megtesz azért, hogy a Fideszt a legnagyobb sikerre vezesse. Orbán Viktor megvá­lasztása alkalmából köszönetet mondott a küldötteknek, szülei­nek, tanárainak, külön is a Bibó István szakkolégiumbeli egykori tanárainak, akik mind hozzájá­rultak sikeréhez. (MTI) Az irodalom ünnepe Kanizsán Antall József miniszterelnök és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnökének fő­védnöksége alatt rendezte meg a Nemzeti Alapítvány, illetve a Nagykanizsáért a Dél-nyugat Magyarországért Alapítvány a Csengey Dénes vers- és próza­mondó versenyt, amelynek dön­tőjét az elmúlt hét végén rendez­ték Nagykanizsán. A nem csak kulturális, hanem egyben rangos politikai ese­ményt is jelentő program kora délelőtt kezdődött az ifjúsági kategória döntőjével. A Ma­gyarország számos települése­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next