Zalai Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1., KEDD Ugye srácok, örülnétek, ha minden hétvégén gyermeknap lenne? Az iskolák, a művelődési házak, intézmények igazán kitettek magukért, hogy kedvetekre való programot állítsanak össze. Nem beszélve arról, hogy az ősök is adakozóbban voltak, s nem centizték ki annyira a zsebpénzt... Amúgy a gyereknap akkor igazi, ha a nebuló együtt szórakozhat a szülőkkel. Zalaegerszegen a Nagycsaládosok Egyesülete éppen ezért döntött akként: vigadjon együtt a család. Több mint százan kerekedtek fel , pontosabb létszámjelentéssel nem szolgálhatunk, mert a résztvevők állandóan nyüzsögtek, képtelenség volt számbavenni őket —, és az azáleás völgyben vertek tanyát. Magunk között legyen mondva, azt is nehéz lenne megállapítani, kik érezték jobban magukat: a csemeték, avagy a szüleik. Három bográcsban fortyogott a gulyás — főszakácsok: Balogh és Bán apuka —, majd a pótadag paprikáskrumpli, de a szalonna is elfogyott, amire a pirítására került volna a sor. S egyes szülőknek mi nem jut eszébe! Kivittek 14 sakk-készletet, s a gyerkőcök képesek voltak órákon át kuporogni a napon, hogy eldöntsék ki a legjobb sakkozó. Hja, kérem, a zöld füvön az agytorna is jobban esik! Amúgy a legnagyobb derültséget a szánkóverseny — domboldalon nadrágféken— okozta, bár a végén a sok egyformán zöld és maszatos gyerek közül nehezen válogatták ki a szülők a sajátjukat. Azért a tojásdobáló verseny sem volt kutya! (Főkolompos szintén Bán apuka.) A lényege: a párok egymásnak dobálják a tojást, a győztesek, akik „labdája” legtovább épen marad. A szervezőket, no és a játékosokat dicséri, csupán egyetlen baleset történt, az sem volt tragikus, a póruljártat közös erővel tisztára mosták. A VMK-sok az alsóerdei gyermekcentrumba tették át a főhadiszállást. Itt is volt minden, mi gyermek-szemszájnak ingere: hegyi- és sziklamászás, közelről lehetett bámulni az óriási léghajókat, az apró repülő-, hajó- és autómodelleket, a tudósok, kommandósok bemutatóit. A színpadot is érdemes volt körbeállni, s a rajzversenyen a nevezők is csokit kaptak. Az ÁMK-ban mókás játékokkal, kutyabemutatóval múlatták idejüket a kertvárosi gyermekek. Nagykanizsán a Coca-Cola területi igazgatósága összefogott a polgármesteri hivatal sportcsoportjával. Sikerült igazi fesztivált rendezniök a gyerekeknek. Hogy mi minden volt a mindenki sportpályáján? Célbarúgóverseny, váltófutás, foci, kosárradobás, bicikli és kismotor slalom, utcai rohanóverseny, kosárlabda, végül pedig — de nem utolsósorban — Coca-Cola diszkó. Szó, ami szó nem volt szükség nógatásra, mindenki kipróbálta valamilyen sportágban a felkészültségét. Meg is volt az eredménye. A végén már minden második gyermeken valamilyen nyeremény-—piros sityak, feliratos póló — díszelgett. Persze, akadtak komolyabb díjak — például sportfelszerelés — is. S természetesen — elvégre Coca-Cola nap volt — üdítőért sem kellett a sarki presszóba futni. Az ő napjuk volt Nagycsaládosok és csemetéik az azáleás völgyben. (Pezzetta Umberto felvétele) Játszani is lehetett Kanizsán, a mindenki sportpályáján. (Szakony Attila felvétele) A tőzsde és a privatizáció A tőzsdének a jövőben a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kell játszania a hazai privatizációban. Ennek érdekében az államnak is újabb adókedvezményekkel kellene támogatnia a kisbefektetőket. Ezenkívül azoknak a vállalatoknak is legalább két-három évre szóló adókedvezményt kellene adni, amelyek vállalják a nyilvános értékpapírpiacon történő megmérettetést — nyilatkozta Rotyis József, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatója. Kedden Budapesten nemzetközi tőzsdekonferencia kezdődik arról, milyen szerepet játszhatnak a régióban már működő, illetve a jövőben létrehozandó tőzsdék a kelet-európai privatizáció során. Rotyis József elmondta: a Tőzsdetitkárság munkatársai egy olyan programon dolgoznak, amely a potenciális kibocsátóknál végzett felmérés alapján nyilvánvalóvá teszi, mi ösztönözi a kibocsátó cégeket a tőzsdei bevezetésre. A tőzsdén szereplő részvények kínálatának bővítése érdekében a BÉT folyamatosan konzultációt folytat az Állami Vagyonügynökséggel, és az ilyen jellegű munka megkezdődött az Állami Vagyonkezelő Rt-vel is, különösen a kárpótlásijegy-részvénycsere kapcsán. Szó van arról, hogy a jövőben a privatizációban és a tőzsdei bevezetések során is nagyobb szerepet kapnak a közszolgáltató cégek, illetve kisebb részben a bankok. Ezen társaságok, illetve pénzintézetek privatizálását a Tőzsdetitkárság megítélése szerint úgy is el lehetne kezdeni, hogy részvénycsomagjuk egy kis részét eladnák a kisbefektetőknek a tőzsdén, mielőtt az állam megkeresné a nagy, stratégiai befektetőket a további privatizációhoz. A tőzsdére készülő cégeknek, illetve a már papírjaikkal ott szereplő vállalatoknak rövid és hosszú távú osztalékpolitikát kellene kialakítaniuk. Ha a cégek tőkeszükségletüket hosszú távon a tőzsdéről akarják fedezni, évente mindenképpen szolid osztalékot kellene adniuk kisbefektetőiknek. (MTI) Falunap Semjénházán Vasárnap reggel muzsikaszóra ébredtek a semjénháziak; a községi hangoshíradóból zenés üzenet áradt, miközben a falunapra Cziczeli Ferenc polgármester köszöntője invitálta a helybelieket. A pünkösdi misét Harangozó Vilmos tótszerdahelyi plébános celebrálta, majd az ünneplő közönség a két esztendeje felavatott emlékműhöz vonult. Semjénháza népe ezen a délelőttön az első és második világháború helyi áldozataira emlékezett: Cziczeli Ferenc polgármester mondott emlékbeszédet, majd az egyperces néma csend után az asszonykórus katonadalokat énekelt. Az általános iskola diákjainak szavalatait követően a világháborús emlékművet elborították a kegyelet koszorúi és virágai. Ezután vidámabb percekórák következtek: a nemzetiségi hagyományőrző gyermekcsoport menettánccal kedveskedett a falubelieknek. Jedan Kijep dan Pustare (Semjénháza egy szép napja ez) —jegyezte meg valaki a tömegben, mert az idősebbek azért még horvátul beszélnek egymás között. A gyerekeket diszkó és ajándékok várták a művelődési házban, sőt minividámparkban is szórakozhattak ezen a napon. Nem maradhatott ki a gazdag programból a lányok—asszonyok focimérkőzés sem és dálután a semjénházi legények is kergették a bőrlabdát. A falunapon a település idős lakóit is köszöntötték hangulatos kulturális műsorral, este pedig bál várta a táncoskedvű fiatalokat. Krónika ZALAI HÍRLAP 3 Kárpátaljai művész Ünnepségen avatták fel hétfőn, a zalatárnoki szabadidőparkban Matl Péter munkácsi szobrászművész Angyalok című fa szoborkompozícióját. Az alkotást egyházi szertartás keretében fel is szentelték. Röviddel ezután Anatolij Platonov ukrán tájfestő harminc olajképből álló tárlatát nyitották meg a polgármesteri hivatalban. Luxuskaszinó Hétfőn Szombathelyen megnyílt a vidék első luxuskaszinója, a Kaszinó Szombathely. A vasi megyeszékhely zöldövezetében, az egykori Brenner villában kialakított önálló kaszinó, szórakoztató és vendéglátóközpont Bécs és Budapest tengelyében valósult meg, 13 millió német márka beruházással. A játékban a legkisebb tét 20 osztrák schilling, a legnagyobb pedig 140 ezer. Tüdőátültetés Száz tüdőátültetést hajtott végre eddig egy francia orvoscsoport. Philippe Dartevell professzor vezetésével a sebészek 1986-ban végezték el az első ilyen műtétet, amely rendszerint egyéb átültetéssel párosul. A csoport orvosai a százból 57 esetben szív-tüdő műtétet hajtottak végre. Legfiatalabb betegük kilencéves volt, a legidősebb 58. Az eredmények eddig igen jók: a betegek 68 százaléka egy évnél hosszabb ideje él az átültetett tüdővel. Kivégzés Pandabőrök adásvételéért kivégeztek vasárnap két embert a kínai Kantonban. A két szecsuani parasztember odahaza megvásárolta három óriáspanda prémjét, majd nagy felárral eladta Kantonban. A panda kihalással fenyegetett állatfaj, vadon csak Kína Szecsuan tartományában tenyészik. Kígyókat eszik Még falubeli szomszédait is megdöbbentette egy kínai parasztember beismerése, hogy több mint két évtizede kígyókat eszik — élve. A 42 esztendős Li Hong-csong 21 évvel ezelőtt szokott rá a nyers csúszómászók fogyasztására, s szavai szerint annyira szenvedélyévé vált a dolog, hogy rosszullét fogta el, ha aznap legalább egy hüllőt nem tudott bekapni. Volt olyan nap, hogy húszat is megevett. Van három jó barátom Friderici fenti című dala 130 kórustag előadásában hangzott fel egyszerre szombaton este a megyeszékhelyi hangversenyteremben, a Zalaegerszegi Vegyeskar e napon rendezett évadzáró koncertje nyitányaként. Majd zárásként a Nabucco felemelő dallamai szárnyaltak ugyanígy... A nem túl nagy számú, ám igazán lelkes közönség számára az esten rendkívüli élményt, különleges hangzásvilágot hozott a színpadra fellépő három kórus külön-különös együttes szereplése. Merthogy ezúttal, az egerszegiek évadzáró koncertjén megismerkedhettünk a Nagykanizsai Hevesi Sándor Színház Vegyeskarával és a Keszthelyi Helikon Énekkarral is. S mint ilyen, akár kórustalálkozóként is jegyezhető az esemény. A gondolat, az ötlet még tavaly vetődött fel, amikor a tízéves jubileumát ünneplő keszthelyi kórus meghívta az egerszegi vegyeskart. S ennek viszonzásaként is született meg e hármas találkozó hagyományteremtő gondolata. A kanizsai vegyeskar karnagya, Serfőzőné Horsetzky Márta november óta vezeti e nagy múltú kórust, s azóta ez volt az ötödik fellépésük. Egyébként mint mondta, van egy női kórusa is, a Pedagógus Női Kar. — Nagy várakozással készültünk a koncertre, s azt hiszem, igazán jól sikerült. Kitűnően éreztük magunkat. Egyúttal mi is ezzel a programmal zártuk az idei évadot. A Helikon Énekkar vezetője, Kendek Gusztávné szintén bízik abban, hogy e kezdeményezés folytatásra talál. — Az együtténeklés mindig óriási élmény. Egyébként nem ismeretlen számunkra e gyönyörű, jó akusztikájú terem — már énekeltünk itt. De így, más kórusokkal most először, Karvezetőként különösen élményt jelentett számomra a három kórust dirigálni. Elmondta, hogy a műsoruk összeállításakor igyekeztek a kórus számára legkedvesebb műveket előadni. Amúgy június közepén fejezik be az évadot, mégpedig két német kórussal közös programmal. Akik figyelemmel kísérték az egerszegi vegyeskar elmúlt évi szereplését, tudják, gazdag és sikeres programot vonultattak fel. Gondoljunk csak a Szimfonikus Zenekarral közös 35 éves jubileumi koncertre, vagy a Mozart-estre, no és legutóbb a nagyszabású Stabat Materre... S mint az esemény mutatja, a szombati záróprogram is rendhagyó. —Ilyen évadzárónk nem volt még. Öröm volt készülni a mai estére, megmutatni egymás előtt, hogy mit tudunk. No és a Nabuccot ilyen létszámban énekelni, plusz élmény... — hangzottak Farkasné Perlaki Edit karnagy örömteli szavai. Egyébként június hónapban még lesz fellépése a vegyeskarnak, közös hangversenyt adnak az izraeli kórussal. S némi szünet után, augusztusban indul ismét a következő évad. Visszatérve a hármas találkozó fontosságára, Perlaki Edit az esemény jövőbeli rendszerességét már csak azért is szorgalmazza, hogy a Kanizsai Dalostalálkozó megszűntével továbbra is legyen alkalom egymás munkájának figyelemmel kísérésére. S ahogyan a keszthelyiek számára élményt jelentett a hangversenyterem hangulata, úgy az egerszegieknek az elmúlt évben a kastélybeli fellépés. A kanizsaiak remélik, hogy a gondosan megválasztott következő helyszín is hasonló élményt kínál majd a náluk koncertező kórusok számára. A nagysikerű szombat esti program azt is igazolta: nemcsak a résztvevő számára fontos az együttes fellépés. S az ünnepi hétvége egy másik zenei eseményeként tegnap este az egervári templomban tartottak pünkösdi koncertet. Sinkovics Eta