Zalai Hírlap, 1994. június (50. évfolyam, 126-147. szám)

1994-06-15 / 137. szám

1994. június 15., SZERDA ZALAI HÍRLAP Pénz-piac-gazdaság Plusz-mínusz forintban és Celsiusokban Maholnap tőzsdére megy a Némi izgalmat okozott a zalaegerszegi Goldsun Rt-ben a május végi közgyűlés, illetve annak elő­készületei. Nem mintha sorsdöntő ügyekben kel­lett volna dönteni. Mint dr. Horváth Sándorné ve­zérigazgató megemlíti, szokásos éves közgyűlés volt a zalaegerszegi hűtőipari társaságnál, csupán annyi különbséggel, hogy a két fő tulajdonoson — az amerikai Shamrock és az izraeli Sunfrost cége­ken — kívül még hétezer meghívót kellett névre szólóan postázniuk. Történt ugyanis, hogy május elején alig két nap hétezerrel nőtt meg a cég tulajdonosainak létszáma. Akik ha megérkezné­nek egy közgyűlésre, ráadásul szavazni is szeretnének, az több szempontból is gondot okozna. Egyrészt nem férnének el, s ha mégis, akkor bele tudnának szólni a részvénytársaság ügyei­be. Mert a Goldsunnak jelenleg körülbelül 30 százalékban tulaj­donosai a „kicsik”. Azonban ez csak egy elméleti eszmefuttatás, a kisbefektető sohasem azért vesz részvényt, hogy éljen sza­vazati jogával, hanem elsősor­ban spekulatív céllal. Vagy egy későbbi árfolyamnyereségre számít a papírok majdani eladá­sa révén, vagy a jövő évi adófi­zetés alól ment ki e befektetéssel néhány tízezer, százezer forin­tot. Természetesen a cég vezeté­se is tudta, hogy nem kell a fent említettektől tartani, így pilla­natok alatt sikerült végrehajtani a hűtőipari részvénytársaság alaptőkéjének 300 millió forint­tal való megemelését. Másfél nap alatt jegyezték le, sőt,­­túl ezt az összeget. Méghozzá 130 százalékos árfolyamon, azaz 1000 forint névértékű részvényt 1300 forintért vásároltak meg. — Mi volt a társaság célja a részvénykibocsátással? — kér­deztük dr. Horváth Sándorné vezérigazgatót. — Több oka volt. A legfonto­sabb az, hogy a meghatározó tulajdonosok kérésére be kell vezetnünk a céget a tőzsdére. Ez ezekben a napokban várhatóan megtörténik. A tőzsdei jegyzés­hez pedig szükség van bizonyos mennyiségű kisbefektetői rész­vényre. A mi esetünkben elég lett volna 80 millió forintos mennyiség is, de az nem érte volna meg a kibocsátás költsé­gei mellett. A 300 milliónál pe­dig azért kellett megállnunk, mert az amerikai és izraeli tulaj­donosok maximum ennyit tud­tak elviselni. Az a céljuk, hogy dinamikusan fejlődő társaság legyen a Goldsun, ezért három évig nem veszik ki az osztaléku­kat. Ez természetesen nem vo­natkozik a kisbefektetőkre. Ők megkapják az osztalékot, a ter­vek szerint több mint tíz száza­lékra számíthatnak.­­ Volt-e közvetlen haszna is a részvénykibocsátási akció­nak? — Igen, 90 millió forint nye­reséget értünk el, mivel 130 szá­zalékos áron vették meg a 300 millió forintos részvénycsoma­got —mondja a sikeres kibocsá­tásról a vezető. Néhány nap alatt ekkora nye­reséget elérni úgy, hogy egy szem fagyasztott szamócát sem kellett eladni érte, azért nem csekélység. A részvénytársaság zalaegerszegi vezetője szerint a budapesti tőzsdén — amikor a részvény még meg sem jelent— már kialakult a nem hivatalos, kicsit durvábban fogalmazva fe­kete árfolyama a Goldsun papí­roknak, méghozzá 130 száza­léknál is magasabb árfolyamon. Ilyen pénzügyi sikerek kö­zepette szinte meglepő, hogy a hűtőkamrákban azért még tart­ják a mínuszt. De csak Celsius­­ban, mert a tőzsdézés mellett úgy hírlik szükség lesz még a fa­gyasztott borsóra is. A termelés növelésére meg­ Goldsun fogalmazott terv szerint az el­múlt évek átlagosan 12 ezer ton­nás mennyiségét három év alatt 20 ezer tonnára kívánják növel­ni. Az idei kilátások már 16 ezer tonnás feldolgozásra adnak re­­­ményt. A zöldségfeldolgozás arányainak növelésén van a hangsúly, s az áru körülbelül fe­le-fele arányban oszlik meg az export és a belföldi forgalom között. Az idei szamócafeldol­gozás 100 tonnás mennyiséggel zárult, s a közelmúltban bein­dult a zöldborsó feldolgozása és fagyasztása, melyet hamarosan követ a málna és a ribiszke. Ilyenkor a hűtőházban meg­ugrik az idénymunkások aránya, a cég a munkaügyi központtal szoros kapcsolatot tart. A vezér­­igazgató nem is titkolja, hogy ha tehetnék, lazítanák ezt a kapcso­latot. Akármilyen népszerűtlen dolog a munkanélküliség köz­ben ezt mondani, mégiscsak ak­kor gazdaságosabb a termelés, minél jobban gépesített. Utóbbi­ra tavalytól 5 millió dollár hitel­­lehetőséget kaptak az EBRD- től. A fejlesztési hitel második részét idén kapják meg. Azon­ban vannak olyan munkák, ame­lyeket nem lehet gépesíteni. Pél­dául a málna minőségi osztályo­zását sem, mert olyan kis szín­­eltérésekre kell figyelni, amit a gép nem tud, így aztán a „hűtős szezonban” mindig szükség lesz az ügyes kezekre. — Hajdú — Fogyasztási adó a benzinárban Itt már közelítünk a világszínvonalhoz A MOL Rt. benzinkútjainál kapható üzemanyagok fogyasz­tói árának legnagyobb része a fogyasztási adóból származik, s ez benzinfajtától függően 36-40 százalék. Ismeretes, hogy a par­lament döntése alapján júliustól emelkedni fog az üzemanyago­kat terhelő fogyasztási adó: az ólmozott benzineknél 3 forint 90 fillérrel, az ólmozatlanoknál 1 forinttal, a gázolajnál pedig 3 forint 20 fillérrel. Összehasonlítva a hazai üzemanyagárakat az Európa más országaiban érvényes árak­kal, a június 1-jei árfolyamokat figyelembe véve megállapítha­tó, hogy többségüknél többe ke­rül a benzin, mint nálunk. Csu­pán Görögországban olcsóbb a 95-ös benzin literenként 1 forint 20 fillérrel, a gázolaj pedig 2 fo­rint 70 fillérrel. A 95-ös és a 98- as oktánszámú benzin ára ki­emelkedően magas Hollandiá­ban, ahol egy liter 105 forint 50 fillér, illetve 114 forint 90 fillér. A gázolaj Svájcban 90 forint 90 fillér literenként. A MOL Rt. adatai szerint a június 1. óta érvényes árak alap­ján hazánkban jelenleg a 98-as ólmozott benzin fogyasztói ára 81 forint 50 fillér. Ebből a ter­melői ár, illetve a hozzá kapcso­lódó árrés 25 forint 30 fillér. A fogyasztási adó 33 forint 10 fil­lér, az áfa pedig 16 forint 30 fil­lér. Az útalapba 6 forint kerül minden liter benzin árából, a környezetvédelmi díj pedig 80 fillér. (MTI) Valutaárfolyamok A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy és csekk)1994. június 14-én: pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre forintban angol font 156,27 157,77 159,27 francia frank 18,26 18,43 18,60 görög drachma (100) 41,28 41,68 42,08 holland forint 55,67 56,19 56,71 japán yen (100) 99,69 100,62 101,55 kanadai dollár 74,20 74,96 75,72 kuvaiti dinár 344,64 347,97 351,30 német márka 62,36 62,96 63,56 olasz líra (1000) 64,40 65,01 65,62 osztrák schilling (100) 886,68 895,03 903,38 spanyol peseta (100) 75,80 76,53 77,26 svájci frank 74,08 74,74 75,40 svéd korona 13,03 13,15 13,27 USA dollár 102,59 103,59 104,59 Kocka Ladák — újra Két év szünet után újra ér­tékesíti a köznyelvben csak kocka Ladaként ismert 21061 -es típust a HungaroLa­­da. Szabó Eszter, a HungaroLada kereskedelmi igazgatója el­mondta, hogy a régi modellre a napokban kezdték el ismét a márkakereskedők a megrende­lések felvételét. A kereslet oka minden bizonnyal a típus vi­szonylag alacsony, 495 ezer fo­rintos ára. A HungaroLada, amely jelenleg 28 változatot kí­nál, a legtöbbet a Samara típus­ból ad el, de mivel keresik a ke­vésbé korszerű, de a Togliatti gyárból már katalizátorral kike­rülő 21061 -eseket, ismét foglal­koznak az árusításával. Modernebb változatban kerül a piacra a terepjáró Niva, amely­nek első darabjai már vámolás alatt állnak. (MTI) A Kereskedelmi Bank máris kamatot emelt százalékra, a 365 napos érték­jegyért 21,5-ről 23 százalékra, a 450 napos papír kamatát 22-ről 23,5 százalékra, az 540 naposét 22,5-ról 24 százalék­ra, végül pedig a 730 napos lejá­ratú papír esetében a kamat 23 százalékról 25 százalékra emel­kedik. A Jegybank Tanács a közelmúltban döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank különböző refinanszírozási hiteleinek a kamatait emeli. Ez részben jelzés a kereskedelmi bankok számára, részben pedig azt jelenti, hogy forrásköltségeik növekednek, így érdemes a lakosság pénzéért nagyobb kamatot fizetni. Erre reagált a Kereske­delmi Bank Rt. kamatemeléssel és más pénzintézet is hasonló lépést készít elő. A Kereskedelmi Bank Rt. emelte a különböző lejáratú trezor értékjegy kamatait. Hétfőtől a bank a 90 napos le­kötésű értékjegy esetében 18 százalékról 20 százalékra, a 180 naposnál 21-ről 22 szá­zalékra, a 270 napos futam­idejű papír kamatát 21-ről 22,5 165. Német cég gyártókat ke­res polietilén táskák, valamint polietilén fagyasztott élelmiszer csomagolására szolgáló fóliá­hoz. 167. Belga cég magyar vállal­kozót keres fa­pavilonok gyártá­sára. 174. Osztrák cég vásárolna héjas tökmagot. 176. Belga cég bútorgyártó cégeket keres, akik a megadott minta alapján gyártanának tölgyfa (esetleg bükk) ebédlő, hálószoba, illetve ülőgarnitúrá­kat. 094. Német cég magyarorszá­gi farmer-ruházat gyártókkal ke­res kapcsolatot. 177. Cseh cég keres szőrmé­ket: ezüstróka, sarki róka, platina róka, valamint nerc, pézsmapat­kány, perzsabárány, nutria, to­vábbá juh-irha, báránybőr stb. Esetleg a fenti szőrmékből együttműködés lehetséges bun­dakészítésnél. 178. Irodaberendezést vásá­rolna cseh cég. 184.30-40 ezer négyzetméter, főként cser és bükk csaphornyos parkettát keres egyiptomi cég. 186. Holland cég, férfi alkal­mi ruhákat (estélyi zakó, zsakett) Üzleti lehetőségek és tartozékokat készít, a fentie­ket gyártó magyar partnert ke­res. 172. Olasz cég keres műanyag megmunkálására magyar fröcs­­csöntő vállalatokat. 189. Egyesült Arab Emirátus­beli cég nagy tételben papírte­kercset keres számítógéphez. 193. Sertés- és marha belsősé­get vásárolna román cég. 195. Svájci cég vásárolna fa­rostlemezt, gyártókat keres. 196. Svájci cég keres meghaj­tó láncokat, fogaskerekeket, mű­anyag féltermékeket. 198. Belga cég gyártókat ke­res az alábbi cikkekhez: szegek, csavarok, anyacsavarok, továb­bá drótfonat. 200. Acélszögeket vásárolna svájci cég. 209. Román cég sörösüveg­hez való fémkupakot vásárolna minden mennyiségben. 201. Holland befektető 1000 hektár jó minőségű földet vásá­rolna mezőgazdasági célra, vagy vegyes vállalatot alapítana me­zőgazdasági tevékenységre. Érdeklődni lehet: ITD Hun­gary Zala Megyei Irodájában, Zalaegerszeg, Kossuth u. 11. IV. 411. Tel. fax: (92) 315-608. Hitel a terményértékesítésig Hitel nélkül mezőgazdasági termelést folytatni — ez még virágzó gazdaságban sem megy. Nem is mehet, hiszen a befektetések, vagyis a termelési költségek korán szükségesek, a bevétel viszont csak a termés betakarítása után esedékes. Joggal kérdeztük tehát az OTP Bank Rt. főmunkatársát, Lovászi Gábort: — Milyen termelési hiteleket tud ezekben a hetekben ajánlani az OTP? — Javasolni tudom az állami támogatás mellett igénybevehe­­tő, egy éven belüli lejáratú ter­melést finanszírozó hitelt, amely mögé az állam tíz száza­lékpontos kamattámogatást tud biztosítani. — Mennyibe kerül ez a gaz­dának? — A gazdának az körülbelül 16-17 százalékos kamatlábat je­lent éves szinten. Természete­sen a hitel jellegéből adódóan 12 hónapon belül vissza kell fizetni a hitelt. — A fejlesztésre, gépvásár­lásra, ingatlanok építésére tud­nak-e ajánlani valamit? — Gépvásárlások esetében, mivel a mai banki kamatlábak viszonylag magasak, 30 száza­lék körüliek, szintén az állami támogatás mellett igénybevehe­tő fejlesztési hiteleket tudom ja­vasolni. Abban az esetben, hogyha használt vagyontárgyat vásárol a gazda, egy állami vagy egy szövetkezeti többségi tulaj­donú vállalkozásból, akkor a reorganizációs kamattámoga­tást, illetve az ehhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatást tudom javasolni.­­ Gazdákat emlegetünk, te­hát betéti társaságokat, kft-ket, szövetkezéseket, farmereket.­­ Gyakorlatilag szektor­semleges ezeknek a támogatá­soknak az igénybevétele, tehát akár természetes személy, ma­gánszemély, akár valamilyen társaság, még szövetkezet is igénybe veheti ezeket a külön­böző támogatásokat. Itt inkább bizonyos támogatási formáknak egy olyan határértéke van meg­szabva, amely a gazdálkodás méretét határozza meg. — Tőkével felkészült-e az OTP a várható mezőgazdasági rohamra? — Igen. Az OTP Bank Rt. szerencsére forráslehetőségek­kel bőven rendelkezik, tehát amennyiben a vállalkozás hitel­képesnek bizonyul, a termelő valószínűleg megkaphatja azt a várt hitelösszeget, amit igényel. —A földművelésügyi hivata­lok közreműködésére is szükség van a hitelek felvételénél. Hol kezdje a vállalkozó a hiteligény­­lést? — Amennyiben támogatás mellett szeretne hitelt kapni, te­hát az állami támogatás kapcso­lódik a hitelkérelem felvételé­hez, akkor minden esetben az OTP Bank Rt-nél kezdje a hitel­­kérelem beadását. Amennyiben esetleg hitelkérelem nem kap­csolódik a támogatáshoz, tehát önállóan a támogatás folyósítá­sát kéri a termelő, mint például a mezőgazdasági fejlesztési alap­ból igényelhető támogatások esetében, ez is lehetséges. Akkor is a banknál kell kezdenie az ügy intézését, mivel a banknak egy befogadó nyilatkozatot kell ki­adnia arra vonatkozóan, hogy a támogatás folyósítását vállalja.­­Bármelyik OTP-fiókban el­kezdheti? — Természetesen, viszont a hitelfelvétel ellenőrzése érdeké­ben javasoljuk, hogy a telephely szerint illetékes OTP-fiókhoz forduljon vagy legalábbis a me­gyei igazgatóságainkhoz. —A biztosítékokkal sok gond volt az utóbbi időben. Milyen ga­ranciákat kér az OTP egy hitel felvételénél? — A biztosítékok köre elég széles, és attól függ, hogy éven belüli lejáratú vagy éven túli le­járatú hitelhez veszik fel. Elsőd­leges biztosítékként tudom az in­gatlanokat felsorolni. Az ingatla­nok esetében jelzálog-jogot kö­tünk az ingatlanra, amely a bankszámlára is elég biztonságot jelent, de ezen kívül egyéb zá­logtárgyakat, például személy­­gépkocsit is elfogadunk fedezet­ként, sőt belterületi földterülete­ket is. Javasolni tudom, hogy az éven túli lejáratú fejlesztési hite­lek mögé az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garan­ciavállalását vegyék igénybe, amely a hitel futamidejének lejá­ratától, illetve a hitel összegétől függően 2-4 százalékos díj elle­nében vállalja a garanciát, a hi­teldíj és annak egyéves járulékai­nak körülbelül ötven százaléka után. (MTI-Press) 9

Next