Zalai Hírlap, 1995. december (51. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
1995. december 1., PÉNTEK Merre visz az út? Nagykanizsán lobbyk harcától tartanak autópálya-ügyben Egy város jelenét és jövőjét nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire tud bekapcsolódni az ország vérkeringésébe és a nemzetközi forgalomba. Ez viszont nagyban függ az út- és vasúthálózattól. Ilyen szempontból eddig Nagykanizsának nem volt oka panaszra. Úgy tűnik azonban, hogy napjainkban és a közeljövőben ez az állapot lassan-lassan negatív irányban változik. A vasútvillamosítás késik és most napvilágot látott az a hír is, hogy a hetes főközlekedési útvonal autópályává történő átépítése csak Balatonkeresztúrig történik meg. Innen az országhatárig — Nagykanizsán keresztül Letenyéig — nem épül autópálya. A hivatalos indok szerint azért nem, mert a forgalom ezt nem kívánja meg. A kialakult helyzetről beszélgettünk Tüttő István alpolgármesterrel. — Mi is csak a sajtóból értesültünk arról, hogy nem épül meg a tervezett az országhatárig — kezdte az alpolgármester. — Az út koncesszióban épülne és nyilvánvalóan sem mi, sem a kormány nem kényszerítheti rá a vállalkozót, hogy addig építse az utat, ameddig mi akarjuk. Úgy tűnik viszont, hogy a vállalkozó számára a jó üzlet Balatonkeresztúrig tart. — Valami más is állhat a háttérben? — Igen. A délszláv háború következtében a rédicsi határátkelő nagyon felértékelődött. Most, a békekötést követően visszaáll a korábbi helyzet és biztos vagyok abban, hogy rövid időn belül még nagyobb terhelés éri ezt a körzetet és a letenyei határátkelőt. Van mézesmadzag is, hallani arról, hogy a hetest ugyan nem szükséges autópályává átépíteni, de szélesíteni kell. Úgy látom, hogy egy tengely kezd kialakulni a Keszthely—Zalaegerszeg—Lenti— Rédics vonalon és ezért sokan nagyon keményen lobbyznak. Ezt persze nem lehet senkinek sem a szemére verni, hiszen mindenki a saját érdekeit hajtja. Ha Zalaegerszeg „történelmi jóvátételként” megkapja azt a lehetőséget, hogy közvetlen vasúti összeköttetése lesz Szlovéniával — ami egyébként teljesen indokolt a megyeszékhely esetében —, akkor a 75-ös főút fog felértékelődni és arra fog majd a leendő pálya vezetni. — Úgy tudom, hogy államközi szerződésünk van Horvátországgal az autópálya megépítésére. — Én is így tudom. Ez a szerződés előírja a Horvátországban és nálunk megépülő autópálya összekapcsolását. Ennek az a nyomvonala Magyarországon, amiről most azt mondják, hogy nem épül meg. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez az út árvízvédelmi szempontból is nagyon jelentős lenne a Mura által időnként veszélyeztetett teriieten. Gátként is funkcionálna. A gátat mindenképp meg kell építeni és nem értem, hogy akkor miért nem lehet a két beruházást — gát és út — egyszerre megvalósítani. Ha az autópálya nem épül meg, akkor tovább fog növekedni a már most is sokszor alig elviselhető zsúfoltság, tovább nő a balesetveszély. Csak gondolati szinten mondom: ha mi most lezárnánk a hetes bevezető szakaszát, a kamionok pár órán belül Balatonkeresztúrig érnének. Szeretném, ha nem kellene ezzel bizonyítani ennek az útnak a fontosságát. — Ez a körzet nem próbál meg lobbyzni az autópálya megépítése érdekében? — Első lépésként felvettük a kapcsolatot Letenye polgármesterével, Rostonics Lászlóval. Egyeztettük a megteendő lépéseinket. Szeretnénk bevonni a körbe először Csáktornyát és Varasdot, de megállapodtunk abban is, hogy nekünk egész Zágrábig el kell vinnünk az ügyet. A horvátok biztosan segítenek bennünket abban, hogy az út az eredeti terveknek megfelelően épüljön meg, ez nekik is érdekük. Most van folyamatban — Göndör István országgyűlési képviselő úr segítségével — egy, a minisztérium illetékeseivel történő találkozó megszervezése. Ettől is sokat várunk — hangoztatta az alpolgármester, Z. T. I. MDF: demográfiai mélypont Az MDF elnöksége ellenzi, hogy magyar fegyveres, műszaki csapatok vegyenek részt a volt Jugoszlávia területén a NATO-csapatok mellett a békefenntartásban. Csak humanitárius segítséget tudnak támogatni: orvosok, kórház vonatok jelenléte fogadható el. Ezt Pusztai Erzsébet, az MDF elnökségének tagja jelentette be az elnökségi ülést követő csütörtöki sajtótájékoztatón. A jövő évi költségvetés és a tervezett adórendszer-módosítás társadalmi hatásait elemezve kijelentette: már a márciusi Bokros-csomag is a legsúlyosabban a családokat érintette, s a mostani adóváltozások tovább növelik a terheket. A KSH legújabb felmérésére hivatkozva elmondta: ez az év a demográfiai mélypont volt, ugyanis 23 ezerrel csökkent a születések, és jelentősen megnőtt az abortuszok száma. Ennek hosszú távú következménye az lesz, hogy 2010-re jelentősen csökkenni fog az aktív népesség és nő a nyugdíjasok száma, ami nemcsak társadalmi problémát, hanem súlyos gazdasági gondot is okoz majd. Pusztai Erzsébet szerint az ezredforduló után katasztrofális feszültségek keletkeznek a nyugdíjrendszerben. Mint fogalmazott: ezek a hosszú távú hatásai a jelenlegi kormányzati gazdaságpolitikának. A rövid távú pedig az, hogy 1996-ban az energiaár-emelés miatt egy átlagos családnak 50- 70 ezer forintos többletkiadással kell számolnia. Tóth Tihamér országgyűlési képviselő szerint a munkaügyi tárca élén eddig olyan miniszter állt, akinek voltak szakmai tapasztalatai. Utódja nem szakember, hanem politikus, így nem tudni, hogy képviseli majd a munka világának érdekeit. Államkötvény árfolyamok az MNB-nél Ügyfélfogadás: 8—12.30 óráig Típus Kamat Kamat Vételi Eladási Felhalm. % fizetés árfolyam % kamat % 1996/A 16,50 '95.12.28. 86,41 88,55 15,28 1996/B 17,50 '96.01.22. 97,56 98,03 15,01 1996/C 17,50 '96.02.10. 96,72 97,33 14,10 1996/F * 17,50 '96.05.17. 94,24 95,51 9,49 1996/H 25,00 '96.04.15. 96,05 97,18 15,75 1996/K 27,00 '96.05.23. 96,77 98,86 0,59 1996/N 28,25 '96.05.06. 96,67 97,96 16,25 1996/D 31,00 '95.12.21. 99,87 102,13 13,84 1996/P 31,00 '96.12.21. 99,88 102,65 13,84 1997/C 16,00 '96.03.01. 83,10 85,50 12,05 1997/D 33,76 '96.01.10. 98,00 100,00 29,92 1997/E 33,75 '96.03.18. 98,00 100,00 6,84 1997/H 25,00 '96.05.27. 90,26 93,31 12,88 1997/J 35,11 '95.12.24. 99,00 101,00 15,39 1997/K 33,59 '96.02.03. 98,00 100,00 11,04 1997/L 33,59 '96.02.01. 98,00 100,00 11,23 1997/S 35,56 '95.12.21. 99,00 101,00 15,88 1997/T 31,00 '96.01.19. 99,82 102,24 11,47 1997/Y 31,00 '97.01.19. 99,75 102,66 11,47 1997/V 31,00 '96.02.16. 99,60 102,97 9,09 1997/W 31,00 '97.08.16. 99,57 103,88 9,09 1997/X 35,43 '96.03.20. 100,00 102,00 6,99 1997/Y1 30,00 '96.04.18. 98,69 1 3,62 1997/Y2 30,00 '97.04.18. 98,52 — 3,62 1998/A 34,49 '96.03.17. 98,00 100,00 24,15 1998/D 32,08 '96.05.23. 98,00 100,00 0,70 1998/G 34,98 '96.03.29. 98,00 — 6,04 2000/B 35,86 '95.12.15. 98,50 100,50 16,60 2000/C 34,50 '96.08.25. 98,00 100,00 9,26 2005/C 29,50 '96.08.11. 98,00 100,00 9,05 *Magánbefektetőknek kamatfizetéskor 4-1,5 százalék prémium. MNB Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel.: 92/312-690 KRÓNIKA Kiss Péter kinevezése A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára, 1995. december 1-jei hatállyal — Kiss Pétert munkaügyi miniszterré kinevezte. A köztársasági elnöki hivatal tájékoztatása szerint a kinevezésről szóló okmányt Göncz Árpád csütörtökön délután a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. Az átadási ünnepségen jelen volt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. (MTI) Jön a privatizációs forint Az ÁPV Rt. bevételei november végéig meghaladják a 100 milliárd forintot. Ennek alapján valószínű, hogy tartható lesz a tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel — jelentette ki Dudits Ádám szóvivő az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. sajtótájékoztatóján. A szóvivő ismertette az igazgatóság döntéseit. Elmondta: az osztrák Hamburger AG. és Moschburger AG. élt elővásárlási jogával és elfogadta a Dunapack Rt. parafáit szerződésének feltételeit. Az osztrák befektető, amely eddig a részvények 40 százalékát birtokolta, 3,2 milliárd forintot fizet a többségi 59,9 százaléknyi részvénycsomagért. Az ÁPV Rt. az 5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Dunapack többségi részvénycsomagjára kétszer írt ki pályázatot. Az első sikertelen volt, a másodikat a Zellstaff und Papierfabrik nyerte meg, az osztrák kisebbségi tulajdonosnak azonban elővételi joga volt. A vevő készpénzben fizet, a részvények átadására ez év december 15-éig sor kerül. A sajtótájékoztatóra a Dunapack Rt. érdekképviseleti szervezetei eljuttatták közleményüket, amelyben jelzik: tudomásul vették a szerződés megkötését. Az igazgatóság eredményt hirdetett a villamosenergia-ipari társaságok önkormányzati vagyonátadásával kapcsolatos pályázatról. Az ÁPV Rt. az önkormányzatoknak járó részvények átadását szakértő cégre kívánta bízni, ezért írta ki a pályázatot. Két nyertest hirdettek, az egyik az OTP Értékpapír Ügynökség Rt. által vezetett konzorcium, a másik a K & H Brókerház Rt. által vezetett konzorcium. Az előbbi végzi az önkormányzati és munkavállalói részvények kiadását, az utóbbi a kárpótlásijegy-részvénycserét. Az igazgatóság elfogadta a Csepeli Fémmű privatizációs pályázati kiírásának előterjesztését. A 100 százalékos ÁPV Rt. tulajdonban lévő cég részvényeiből 70 százalékot hirdetnek meg nyilvános pályázaton. Csütörtökön lezárult a Magyar Villamos Művek Rt. társaságainak részvény-értékesítésére vonatkozó pályázat. (MTI) Körmend vagy Egerszeg érintésével Szlovéniába? Nemrégiben a zalaegerszegi vasútállomáson járt a MÁV Rt. szombathelyi üzletigazgatóságának vezetése, a közlekedési tárca szakembereivel egyetemben. A látogatást megelőző napon hagyta jóvá a kormány a magyar—szlovén vasúti kapcsolatok megteremtését a Zalaegerszeg— Zalalövő útiránnyal — természetesen a szükséges átépítéseket követően. Alig két hét telt el azóta, s több hírforrásból is azt a következtetést lehet levonni, hogy ismét felerősödött a Zalalövő— Körmend szakaszt favorizáló lobby hangja. Talán csak nincs valami készülőben? Megváltozott volna a közlekedési tárca álláspontja?— ezt kérdeztük a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vasúti főosztályának helyettes vezetőjétől, Nagy Bélától. — Semmi sem változott— szögezte le Nagy Béla. — A kormány elfogadta a zalaegerszegi irányt. Ha valami változna, akkor csak pozitív dolgot említhetnénk, netán azt, hogy nincs elvetve a körmendi vasútvonal későbbi átépítésének a terve sem. — Lotz Károly miniszter a közeli napokban tárgyalt a szlovén közlekedési miniszterrel. Esetleg ezzel kapcsolatosan érthettek valamit félre a kívülállók? — Szerintem semmiféle bátorítást nem kaphattak a szombathelyiek, ha csak azt nem, hogy nincs elvetve a körmendi kapcsolat. Azt azonban szerintem ma már nem lehet elvitatni, hogy az időbeni megvalósulást tekintve a zalaegerszegi irány kapott a kormánytól prioritást. Egész egyszerűen nem tudok olyan kormánydöntést elképzelni, aminek alapján Zala megye esetleg veszíthetne. Ma már a magyar—szlovén vasút ügyében nem merülhet fel a vagy kérdés, legfeljebb csak az és — mondta a főosztályvezető-helyettes. át. ZALAI HÍRLAP . Mise Csütörtökön a kanizsai Piarista Általános Iskolában nyílt tanítási napot tartottak, majd 11 órakor a Felsőtemplomban ünnepi szentmisére került sor, melyen a Kegyes Iskolák alapítójára, Kalazanci Szent Józsefre emlékeztek. Szentbeszédet dr. Kállay Emil, piarista tartományfőnek mondott. Nyugdíjas klub Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban — a Belvárosi Nyugdíjas Klub vendégeként — ma délután 14.30 órakor a város gazdasági helyzetéről és a nyugdíjas ház működéséről tart tájékoztatót Tüttő István alpolgármester. Előadás Tegnap a kanizsai HSMK-ban, a Családsegítő Központ szervezésében — a Támasz mentálhigénés szemléletformáló előadássorozat keretében — Urbanekné László Judit szociálpolitikus és Nógrádi Gáborné mentálhigénés tanácsadó tartott előadást szociális szakembereknek. Kisebbség Három tagú cigány kisebbségi önkormányzat alakult Garaboncon. Elnökké Fenyvesi Tibort választották. Idősek hete Tegnap délelőtt a kanizsai szociális otthonban adventi elmélkedéssel folytatódott az Idősek hetének programsorozata. Délután a Zrínyi iskola diákjai adtak ünnepi kultúrbokrétát, melyet a gondozottak és a dolgozók közös műsora követett. Horgászoknak A Kerka menti Horgász Egyesület értesíti tagságát, hogy december 3-án, vasárnap, 9 órai kezdettel közgyűlést tart Lentiben, a városi moziteremben. A megyei horgászszövetség pedig azt tudatja a sportársakkal, hogy a kustánszegi tavon december 1-jével általános horgászati tilalom veszi kezdetét. Ötvenmilliárdos pótforrás Mit hozhat majd a költségvetés számára az új Államadósságkezelő Központ? Fokozatosan javulnak a költségvetés belföldi finanszírozásának feltételei. Ez részben azzal magyarázható, hogy az idén megkezdte tevékenységét az Államadósságkezelő Központ, s így szervezettebbé vált az állampapírok kibocsátása, értékesítése, nagyobb részben jutott el közvetlenül a lakossághoz, másrészt a gazdasági stabilizáció is javította a feltételeket. Minderről az Államadósságkezelő Központ csütörtöki tájékoztatóján számoltak be. Elhangzott: az első fél évben Magyarországon csak korlátozott mértékben sikerült eladni hosszú lejáratú értékpapírokat, ennek hatására a korábban lejáró államkötvényeket csak kis részben sikerült megújítani. A nyár közepétől a helyzet jelentősen változott. Augusztusban nyilvánosságra került, hogy jövőre a havi csúszóleértékelés mértéke 1,2 százalék lesz, s a várható infláció nem haladja meg a 20 százalékot. A hírek hatására egyre inkább nőtt a hoszszabb lejáratú állampapírok keresettsége. Szeptemberben az államkötvényekből a nettó kibocsátás 25 milliárd forintot tett ki. A diszkont kincstárjegyek piacán szintén az 1-3 hónapos futamidejű papírokkal szemben a 6-12 hónapos jegyek keresettsége növekedett. Ezek a változások kedvezőek a költségvetés stabil finanszírozása szempontjából. Bár ha tovább folytatódik a kamatcsökkenés, az állampapírok lejáratának hosszabbodása miatt csak kevésbé mérséklődnek a központi kamatkiadások, ám nagyon fontos, hogy a finanszírozás megalapozottabbá válik. A rövid lejáratú állampapírokkal történő finanszírozáskor ugyanis 1-3 havonta meg kell újítani a kibocsátásokat. Ezeknek a papíroknak a keresettségét nagyban befolyásolja a spekuláció, az időnként megjelenő megalapozatlan hírek is visszavethetik vásárlásukat. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal több szakmai kérdésben sikerült megállapodni. Az egyik lényeges változás, hogy január 1-jétől a költségvetés finanszírozását szolgáló forgóalap után az MNB kamatot fizet, ennek nagysága megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal. A jövő évi finanszírozást könnyíti a kincstár bevezetése. Ez mintegy 50 milliárd forintos pótlólagos forrást jelent a költségvetés pénzellátásához. A jövő esztendő azonban több tekintetben bizonytalan. Egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy mennyi pénzre is lesz szüksége a költségvetésnek. Ez elsősorban azon múlik, hogy miként folynak be a tervezett privatizációs bevételek. E tekintetben az Államadósságkezelő Központban 80-100 milliárd forintos eltéréssel is számolnak. A másik lényeges változás az állampapír értékesítésben, hogy jövőre bevezetik az elsődleges forgalmazói rendszert. Ennek lényege, hogy a rendszerben résztvevő kereskedők, brókercégek folyamatosan gondozzák az állampapírokat, azokra vételi és eladási árfolyamot jegyeznek, s azon mindenkor kötelesek értékesíteni, illetve vásárolni. A rendszerben részt vesz a Magyar Nemzeti Bank is. A központi banknak az a szerepe, hogy biztosítsa a brókercégek likviditását, illetve azt, hogy mindig elegendő készleteik legyenek állampapírokból. Az MNB-től a brókercégek folyamatosan vásárolhatnak majd papírokat, illetve ha pénzszűkébe kerülnek, a központi bank rövidlejáratú repohitelekkel rendelkezésre áll. (MTI)