Zalai Hírlap, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

1997. április 1., KEDD Orgonaszentelés Az idei húsvét nemcsak a hívők, hanem valamennyi, a kultúra iránt elkötelezett kanizsai számára jelentős esemény volt. A teg­nap délelőtti szentmise kezdetén dr. Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök megszentelte a Felsőtemplom új orgonáját. Koroncz László plébánostól megtudtuk: a régi orgona 1926- ban készült, s csak 12 változatos volt, ami kicsinek bizonyult a dél-zalai város legnagyobb templomában. Az új iránti igény már évekkel ezelőtt megfogal­mazódott, s amikor Koroncz plébános úr megkezdte szolgá­latát Kanizsán, az első teendői között volt az új orgona megépí­tése. Nem volt ez számára isme­retlen feladat, pályája során 11 templom orgonájának építésé­ben vett részt. — Az orgonához szükséges pénz előteremtése nem volt könnyű dolog, de hála a hívek­nek, szépen gyűltek az adomá­nyok—mondta.—Szólnom kell az önkormányzat segítségéről is, hiszen a jelenlegi 750 ezer fo­rinttal, az előző pedig 250 ezer­rel járult hozzá az orgonaépítés többmilliós költségéhez. Egy ilyen feladat nem kis utánjárást igényel, sok dolgot—például sí­pokat— külföldön kellett besze­reznem. Ebben az ünnepélyes pillanatban azonban az orgona hangja mindent feledtet velem. A Felsőtemplom most meg­szentelt 35 változatos hangszerét Paulus Frigyes orgonaépítő mes­ter készítette. Az új orgonával Kanizsa zenei élete is gazdago­dott, hiszen a plébánia szívesen ad helyet hangversenyeknek is. Húsvéti szállóvendégek (Folytatás az 1. oldalról.) — Ünnep idején az emberek figyelmesebbek egymás iránt folytatta­m, ezért ilyen alkal­makkor szeretek igazán vendé­geskedni. — Én Hévíz visszatérő ven­dége vagyok — említette a Bu­dapestről érkezett Sár­osi Teréz, városnéző sétára indulva éppen társaságával. — Igen jóleső do­log felfedezni régi ismerősöket, ezekre a találkozásokra számít­va is szívesen utazom. A hűvös, szeles napok beha­tárolták a turisztikai lehetősége­ket, ám a tófürdőzést szép szám­ban választották. t'o-­théven a Hotel Hel­­­in'iiudu is csaknem telt ház volt a húsvéti ünnepek alatt. Müller Zsuzsanna főportás elmondta, szombaton mintegy kilencven százalékig telítődött a szálloda. Sok magyar vendég érkezett, nagyobb csoportokat fogadtak Németországból, Ausztriából és Olaszországból. A szobákban elhelyezett hús­véti marcipánfigurák mellett ajándékműsorral is kedveske­dett lakóinak a szálló: vasárnap a hallban a tapolcai Bányász If­júsági Fúvószenekar tartott ze­nés ébresztőt. A presszóban sü­teménykiállítást és vásárt ren­deztek, délután pedig a szek­szárdi német nyelvű színház szerep­elt a szálló konferencia­­termében. H. A. Világbanki pénz Kanizsának (Folytatás az 1. oldalról.) Az intézménynek meg kell versenyeztetnie a beruházást, s nem csak a magyar közbeszer­zési törvénynek, hanem a világ­banki előírásoknak is meg kell felelni. A rendszer bevezetése az orvosi és a gazdasági munkát könnyíti meg. A tervek szerint az idei év utolsó negyedéig elké­szítik a tendert, s ezt követően egy éven belül működik a rend­szer. Megszűnik a betegekről eddig kartonokon vezetett do­kumentáció, ha valaki már meg­fordult a kórházban, akkor az adatait — vércsoport, kórrajz, panaszok — a számítógép tartja nyilván. Az sem elhanyagolha­tó, hogy lényegesen lerövidül a vizsgálati eredményekre való várakozás, s a kórházról vala­mennyi információ naprakész lesz. A gépek telepítéséig az azokat kezelő személyzet beta­nítását is el kell végezni. A hét közepén Nagykanizsá­ra látogatnak a Népjóléti Mi­nisztérium és a Világbank kép­viselői, s gyakorlatilag ekkor kezdődik meg az informatikai rendszer fejlesztésének techni­kai előkészítése. — nagy — KRÓNIKA ZALAI HÍRLAP . Többet zajjal, mint erővel (Folytatás az 1. oldalról.) Lábosokban, fazekakban, cintányérokban, sípokban, ke­replőkben nem volt hiány. Eger­­szeg népe ott a Dísz téren úgy döntött , körbejárja a hegyhá­takat, nagy zajt csapva próbálja becsapni az ellent. A hírhozó Erőss Antalt azonnal megvá­lasztották kapitánynak. Kapóra jött, hogy a téren dr. Gyimesi Endre polgármester is ott volt. A város első embere, meleg szavakkal búcsúztatta az éjszakai csatába induló ármádi­át. A sereg először a nagytemp­lomba igyekezett. Hozzá utó­védként mezőőrök is csatlakoz­tak a puskákkal. Durrantak a vaktöltények, s a fegyverropo­gás több — az utcán parkírozó — autó riasztóját is beindította (állítólag a török, már e soha nem hallott zenebona hallatán a visszavonulást fontolgatta). A nagytemplomból a csapat az Arany Bárány Szállodába vo­nult, ahol lélekerősítőként egy pohár bort ivott, majd átvette a plébániahivatal zászlóit. A Kál­váriánál Stróber atya áldotta meg a keresztény katonákat, az­után előre... Hosszú­ lánkán zu­hantunk bele a töksötét éjszaká­ba. Elöl a kapitány, hátul a me­zőőrök. A derékhad? Kétség nem férhet hozzá, még a Moha­­med-hívő is megemelte volna a turbánját, hogy a hajnalig tartó menetelést mily remekül bírták a­ hölgyek. Seregünk jó részét tinilányok alkották, vígan dalol­va (mert azért nótaszó is volt) talpalták végig a cirka húsz kilo­métert. A hegyhát egyik pince­tulajdonosa, Lendvai Zoltán éj­fél körül ölelt bennünket keblé­re. A „Lendvai energiaitalra” nagy szükség volt, hisz ekkor jártunk legközelebb Besenyő­höz. Hatványozott erővel ordí­tottunk, kerepeltünk, csörgőz­­tünk az Aranyoslapi forrásig. Innen felkapaszkodtunk Bazitá­­ra, s a hegymenetet már a Nyírfa csárdában pihentük ki. Schwä­ger Konrád pompázatos asztal­lal (töpörtyűkrém, császársza­lonna) és nemes nedűkkel várta honfitársait. Majd irány Becsali, Egerszeghegy, a Gasparich és Rákóczi út, végállomás a plébá­nia. 5.15-kor összeszámoltam, hogy tőlünk hányan dőltek ki a csatában. Magyar virtus: a had zöme bírta a strapát. Úgy is kö­szöntünk el egymástól, hogy jö­vőre nélkülünk a Húsvéti Határ­járás? Egyszerűen elképzelhe­tetlen. A. L. (Mészáros T. László felvétele) Turisztikai PHARE-segély Négymillió ECU vissza nem térítendő támogatás A tavalyelőtt decemberben aláírt megállapodás szerint 1995 és 1999 között Magyaror­szág összesen 4 millió ECU ösz­­szegű vissza nem térítendő PHARE-támogatást kap a turiz­mus fejlesztésére. Ebből 1997. június 30-áig 1 millió ECU fel­­használására nyílik lehetőség. Az Európai Unió támogatását színvonalas, részletesen kidol­gozott projektekhez lehet pályá­zat útján elnyerni. A programok megvalósítása az EU, illetve a PHARE-programokban érintett országok szakmai tanácsadói közreműködésével történik. Mindezt Bozzay Andrásné, az IKIM turizmus főosztályának tanácsosa közölte az MTI-vel. Bozzay Andrásné elmondta: nemrég járt le a PHARE turiz­mus fejlesztési program kereté­ben megvalósuló egyik pályázat beadásának határideje. Ennek során a főosztály kiválasztja azt a tanácsadó céget, amelyik részt vesz a regionális turisztikai szervezetek korszerűsítésének szakmai előkészítésében. A PHARE-program kereté­ben még két területen valósul­nak meg hazánkban programok. Ezek közül az egyik a turisztikai információs adatbázis bővíté­sét, a tájékoztatási rendszer javí­tását szolgálja. A másik projekt­ben lovasturizmus fejlesztését kívánják megvalósítani. Ma­gyarországon a turizmus fej­lesztése először tavalyelőtt ke­rült be a PHARE középtávú se­gélyezési programjába. A mi­nisztérium turizmus főosztályán tavaly márciusban alakult meg a programot irányító szervezet. A program stratégiai tervét és munkaprogramját ez év január végén hagyta jóvá az EU Bizott­ság Brüsszelben. (MTI) Bagodi húsvéti locsolók Húsvéthétfőn régi szokás sze­rint a férfiak és a fiúgyerekek sorra felkeresik a hölgyeket, lányokat, s illatos kölnivel, egy-egy versike kíséretében meglocsolják őket. Tegnap — lehetséges, hogy az előző napi sonkaevés többlet­terhe okozta pilledtség miatt—a reggeli órákban nem nagyon lát­tunk sietős férfilépteket az eger­­szegi utcákon. Mentünk is ki a „szabadba”, ahol hétköznapo­kon is másképpen ketyeg az óra. Bagódon szinte azonnal rábuk­kantunk egy csapatnyi gyerekre, akik kipirult arccal mesélték, hogy ők már hajnalban keltek, hogy lehetőleg elsők legyenek. — Sok helyen így sem nyitot­tak ajtót— mondta Horváth Ró­bert. — Persze lehet, hogy nincse­nek is idehaza. Egy kis disputa után — Ko­csis Tamás, Kalányos Tihamér és Salamon Péter alkotta a „többséget” — úgy döntöttek, hogy mennek tovább. Ketten ke­rékpárra pattantak. Két gyerek a kocsinkba ült, hogy egy fuvar erejéig pihenhessen, aki a szel­lemi munka mellett dolgozik is, azaz kerékpáron viszi az alkalmi brigád gyalogos tagját. Mert szellemi munka előzi meg az ajándékot, méghozzá a versmondás. A Bajsz családnál tanúi voltunk annak, amikor egy hatásos levegővétel után elhang­zott a klasszikus Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akar hervadni, szabad-e locsol­ni? pár soros mondóka, Nikolett és Mónika édesany­jukra pillantott, és igent mon­dott. Záporozott is rögvest a négyféle illat a kislányokra. Ők mint afféle rutinos hölgyek, ter­mészetesen nem a legszebb ru­hában állták az ostromot, mert a húsvéti kölnikavalkádot nehéz kimosni a ruhákból. Következett a fizetség, ekkor mi illedelmesen elfordultunk. Később a gyerekek mutatták a zörgő zacskót. Volt aki a mamá­tól ötszázast kapott, s már az ez­res kereset közelébe ért. Érdekes módon, a kis bagodi csapatnál szép, pirosra festett tojást nem láttunk. Csak a fémpénzeket meg a papírszázasokat. Persze, ha az ember belegondol, hogy szombaton, az egerszegi piacon alkudozni kellett a 14 forintos tojásért, akkor nincs min csodál­kozni. Ugyanis, egy igazi lányos házban több tucatnyi színes to­jást is kínálhatnának a férfiem­bereknek, az sem kerülne keve­sebbe. Úgy tűnik, a hagyomány tisztelete másodlagos kérdés. A gyerekek közt még dívik a régi népszokás. A rabsicok a halboltba mentek — így akarsz kijönni az akció­ba? — fogadott félcipőmre nézve Török Iván rendőr őr­nagy a húsvétot megelőző nap délutánján a főkapitányság irodájában, ahol a társadalmi halőrök és a rendőrség közös megyei ellenőrzésének eligazí­tásán tucatnyian gyűltek ösz­­sze. — Van tizenöt perced arra, hogy hazamenj és átöltözz — folytatta mosolyogva. Mint később kiderült, igaza volt... Fél négykor a három részre osztott brigád egyik csoportjá­val már a Gébárti-tó partján da­gasztottuk a sarat. A szemerkélő esőben mindössze néhányan próbálkoztak halfogással. Ők is inkább a strand bódéjának fede­zékében húzták meg magukat. — Pufi meg gyöngy van a horgon — kezdte egyikük —, sajnos kapásunk sem volt ma. Persze ilyen időben — nézett az eső törte, haragos vízfelületre —, nem is lesz sok esélyünk. Sok papírt kell magánál tarta­nia annak, aki ennek a sportnak szenteli idejét. Állami horgász­jegy, tagsági betétlap, területi engedély, fogási napló és még ki tudja mi szükségeltetik ahhoz, hogy a húsvéti asztalon saját ke­zűleg fogott halat szolgáljanak fel. Mint az ellenőrzések során kiderült, a tó környékén va­lamennyien rendelkeztek a kel­lő jogosítványokkal. Egyetlen esetben hiányzott egy aláírás, de ezért még nem jár büntetés. — Mi nem szabunk ki hely­színi bírságot — magyarázta Péntek János társadalmi halőr —, kisebb hiányosságok ese­tén haltelepítési hozzájáru­lást fizettetünk a horgásszal, így mindenki jól jár. Egyéb­ként pedig feljelentést teszünk. A következő ellenőrzési pon­ton, Pölöskén még esett az eső. —Egy jó félórával ezelőtt állt el a vihar, alig vannak a vizen— fogadott bennünket egy pecás. A csoport egy része csónakba szállt, hogy néhány óra múlva féltucatnyi köplivel — orvhor­gászok által felfűzött horgokkal — térjen vissza. —Nem normális az, aki ilyen időben a vizen van — igazította meg sapkáját Varga Árpád Za­laegerszegről érkezett horgász, akit csónakostól hívtak partra a kontrollra. Sötétedés után a Kis- Balatonon az ellenőrzők ugyan­csak mindent rendben találtak. — Úgy néz ki, hogy a rendes horgászok már megfogták a húsvétra valót, a rabsicok meg elmentek a boltba halat venni— vonta meg az ellenőrzés mérle­gét Molnár László alezredes, akcióparancsnok este kilenckor. — papp — „Idén egy nyolc- meg egy hét­kilós pontyot fogtam.” (Papp Mihály felvétele) Mátyás király vadaspark A Verga HM Veszprémi Er­dőgazdaság Rt. négyezer hektá­ros új vadaspark kialakítását kezdte meg a Veszprémtől Kab­­hegyig terjedő erdőben. Első lé­pésként a télen bőven feltöltött etetőkkel csalogatták a vadakat a környékről. Az itatáshoz új ku­tat fúrtak, három víztárolót épí­tettek, s megkezdték a nagy te­rület bekerítését, amelyhez 36 kilométer hosszúságú drótháló­ra van szükség. Rövidesen szar­vasokat is telepítenek a parkba, amely Mátyás király nevét viseli majd, az uralkodó ugyanis an­nak idején szívesen vadászott ezen a vidéken. Az új vadas­parkba már az idén nyáron fo­gadnak turistacsoportokat.

Next